Blogarchívum

2011. február 22., kedd

Erős földrengés Új-Zélandon

http://www.idokep.hu/

"Ez lehet az új-zélandi legsötétebb napja" - mondta a miniszterelnök a hatalmas károkat okozó rengés után.

A 6,3-as magnitúdójú, 5 km-es mélységben bekövetkezett földmozgás nagy károkat okozott az épületekben is. Azt mondják, hogy a mostani földrengés rosszabb volt, mint a szeptember 7-én bekövetkezett 7,1-es erősségű. John Key miniszterelnök szerint legkevesebb 65 halálos áldozata van a földmozgásnak.

A Déli-szigeten lévő, 346 ezer lakosú Christchurch városba látogatott a miniszterelnök. A városban nincs áram, a repülőterét lezárták, nem működik a 111-es segélyhívó szám sem. Bob Parker polgármester háborús övezethez hasonlította városát.

 

A természeti katasztrófa helyi idő szerint dél után történt, a városban nagy volt a forgalom, az utcák tele voltak emberekkel, sokan a munkahelyükre igyekeztek vissza az ebédidő végén. Többen rekedtek az összedőlt épületekben, a mentők túlélők után kutatnak a romok alatt. 

Állítólag két buszra is kövek zuhantak, de nem lehet tudni, itt vannak-e áldozatok. Rendőrségi és mentőcsapatokat az ország minden tájáról szállítottak ide, hogy segítsenek a bajbajuottakon. A tv-felvételeken látni lehetett, amint mentők kutatnak a törmelékek között egy olyan helyen, ahol néhány órával korábban még egy többemeletes irodaház állt. Egy másik irodaház lángokban állt, helikopterekről próbálták oltani a tüzet.

A rengést több utórengés követte, melyek közül a legerősebb 5,5-es magnitúdójú volt. Az új-zélandi rádió beszámolja szerint mintegy 40 mp-ig volt érezhető a földmozgás.

Forrás: GeoNet, CNN, BBC, [origo], National Post, CS Monitor




2011. február 20., vasárnap

Műsorajánló - Hírek


„A maradékot szívószállal kiszívtuk, igen” – Szanyi a whiskysdobozügyről (+videó)

A Hír Televízió oknyomozó műsorának birtokába jutott vallomások alapján az MSZP pártkasszájába is jutott a whiskysdobozos botrányként ismertté vált ügyben visszaosztott pénzekből. Az egyik vállalkozó azt mondta: bizonyos szerződések után további 2-3 százalék ment a Köztársaság térre. Az ügyben Szanyi Tibor is véleményt formált.

Tekintse meg a hírTV összeállítását!

Az MSZP pártkasszájába is juthatott a whiskysdobozbotrányként ismertté vált események során – értesült a Hír Televízió.

Szanyi Tibor országgyűlési képviselő a televíziónak reagálva tagadta a kétes pártfinanszírozást.

- Hogyne, hát, először a whiskysdobozban lévő pénzt egyforintosokban áttöltöttük whiskysüvegbe, a Köztársaság tér padlóján szétfolyattuk, és a maradékot szívószállal kiszívtuk, igen. - A hírTV felvetésére, hogy „ezt ennyire viccesnek tartja-e” és van-e bármilyen információja, így válaszolt: - Hát hülyeségekkel mit csináljak? Hát hogy lenne? Ilyen butaságokat valaki beordít az éterbe, ezen mi most tornázzunk? Ez érthetetlen!

(hírTV)


Tarlós-betörés: téves volt a korábbi információ


A korábbi hírekkel ellentétben mégsem fogták el a Tarlós Lakásába betörő csapat harmadik tagját. A rendőrség vasárnap úgy tájékoztatott, hogy két gyanúsítottat - egy 42 és egy 24 éves férfit szombaton hajnalban Kőbányán elfogtak, harmadik társukat azonban még keresik.

Betörők jártak pénteken Tarlós István III. kerületi házában. Szűcs Somlyó Mária, kommunikációs igazgató az este kapcsán korábban elmondta: a III. kerületi házban senki sem lakik, a főpolgármester és húga örökölte az épületet édesanyjuk másfél évvel ezelőtti halála után. A rendőrség délután arról tájékoztatott, hogy három embert gyanúsítanak, közülük kettőt szombat hajnalban kaptak el Kőbányán.

Szombaton még úgy lehetett tudni, hogy elfogták a harmadik gyanúsítottat is, de a rendőrség szerint őt még valójában keresik.

(FH)


Elszámoltatást követelnek a Fradinál


Haladéktalanul nyilvánossá kell tenni és meg kell vizsgálni az adásvételi szerződést – és annak módosításait –, valamint a szerződő felek (a magyar állam, az FTC vezetése és a jelenlegi tulajdonos) felelősségét – olvasható az Erkölcs, Erő, Egyetértés Mozgalom vasárnapi közleményében, amelyben arra reagálnak, miszerint Kevin McCabe, a labdarúgócsapat többségi tulajdonosa rendkívüli közgyűlésen kezdeményezte a cég végelszámolását.

Felháborodással értesült az FTC Labdarúgó Zrt.-nek, így a Ferencváros labdarúgócsapatának megszüntetését célzó tulajdonosi szándékról az Erkölcs, Erő, Egyetértés Mozgalom. Véleményük szerint a bizonytalan és megdöbbentő helyzet azonnali lépéseket követel. Beigazolódni látszik az az általuk évek óta hangoztatott gyanú, hogy a Kevin McCabe neve által fémjelzett tulajdonosi kör pusztán ingatlanspekuláció céljából vesz részt a Ferencvárosi Torna Club labdarúgócsapatának üzemeltetésében.




Egyiptom ügye a Facebookon


Az egyiptomi fegyveresek erők létrehoztak egy oldalt a Facebook közösségi oldalon, azon a weblapon, amely a Hoszni Mubarak elnök távozásával követelő ellenzékiek egyik legfontosabb eszköze volt a tüntetések megszervezésére - jelentette vasárnap az Al Jazeera English hírtelevízió.

Az egyiptomi fegyveres erők közlése szerint azért hozták létre oldalukat a Facebookon, mert „a gyümölcsöző együttműködés Egyiptom fiataljaival stabilitáshoz és biztonsághoz fog vezetni”. Az oldalon közzétett bejegyzésben megerősítették, hogy a hadseregnek nincsenek politikai ambíciói, és csak azt akarják biztosítani, hogy a demokratikus átalakulás rendben történjen.

Az oldal felállítása után 48 órával már több mint negyedmillió rajongója volt az oldalnak - közölte az al-Dzsazíra. Vasárnap kora este ez a szám majdnem elérte a négyszázezret, és másodpercenként nőtt. Az oldalon nagyon aktívak az emberek, több bejegyzéshez is több mint tízezer komment érkezett.

A január 25-én kezdődött egyiptomi ellenzéki tüntetések megszervezésének egyik fő eszköze volt a Facebook. A demokráciapárti tüntetőknek 18 napra volt szükségük ahhoz, hogy Hoszni Mubarak elnök teljesítse követelésüket, és távozzon a hatalomból.

Az egyiptomi fegyveres erők Facebook oldalát az alábbi linken lehet megtekinteni:

http://www.facebook.com/Egyptian.Armed.Forces?sk=wall

(FH)


Líbia immár „háborús övezet”



(Mi a fene folyik az arab világban???)




2011. február 18., péntek

Műsorajánló - Hírek


ZÖLDGÖMB – Péntek 22.05-22.55 Ismétlés

LÁNCHÍD RÁDIÓ FM 100.3                               >> ÉLŐ ADÁS  <<             

         
Egy ecuadori bíróság 8 milliárd dollárt meghaladó környezetszennyezési bírságot rótt ki a Chevron amerikai olajtársaságra az ecuadori Amazóniában okozott súlyos természeti károk miatt. Ekkora büntetést még sehol a világon nem szabtak ki környezetszennyezésért.

ZÖLDGÖMB: 2011. február 18-án, 22.05-22.55-ig – Ismétlés

Szerkesztő-műsorvezető: Haraszti Gyula

Telefonszámunk: 06-1-81-48-755
SMS-számunk:
30/749-67-20
E-mail címünk:
zoldgomb@lanchidradio.hu

A következő műsorunkban erről beszélgetünk a Védegylet munkatársával, Kovács Eszterrel,a Madártani Egyesület szakértőjét is, aki az év madarának megválasztásáról beszél, és ismertetünk egy nemzetközi ökológiai programot, amelyhez a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium diákjai csatlakoztak.
aki maga is járt a dél-amerikai országban. Az adásban megszólaltatjuk


KETTESBEN – Péntek 23.05-23.55 Műsorajánló



A Püski Kiadó ma Magyarország egyik legnagyobb múltú könyvkiadója. Dr. Püski Sándor alapította 1939-ben Magyar Élet néven. A kommunista diktatúra alatt 1949-től 1970-ig nem működhetett, 1990-ben visszatelepült Magyarországra. Február elején konferenciát tartottak a 100 éve született alapító emlékére. M. Kiss Sándor történész is. Vele és Püski Istvánnal beszélgetünk. A meghívott előadók között volt

KETTESBEN: 2011. február 18-án 23.05-23.55 - Műsorajánló
Ismétlés: hétfő este 7 órakor

Szerkesztő-műsorvezető: Tuba Mariann

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu



Jogerős: méreg van az Auchan vizében


A bíróság jogerős döntése szerint az IPM magazin nem állított valótlant, amikor korábbi cikkeiben azt írta, hogy az Auchan által forgalmazott egyik ásványvíz az egészségügyi határértéket kétszeresen meghaladó mennyiségben arzént és és higanyt is tartalmaz. A magazin honlapján olvasható közleményre a francia cég cáfolattal válaszolt, véleménye szerint az általa árult víz teljes mértékben megfelel az előírásoknak.

Az IPM magazin munkatársai 2009 decemberében és 2010 márciusában arról számoltak be, hogy az Auchan áruházakban árult Super Aqua ásványvizekben a határértéket kétszeresen meghaladó mennyiségű, mérgező arzént, sőt az egyikben higanyt is találtak. Az értékeket több akkreditált laboratóriumban megmérték, valamint azok hitelességét három független, igazságügyi élelmiszerbiztonsági szakértő tanulmányban is igazolta. Azt állítják, hogy az Auchan ugyanakkor – saját előírásait is megszegve – nem végzett méréseket az ásványvizek árusításának kezdetekor. A francia cég több pert is indított az IPM ellen, sőt a nyilvánosságra hozott eredmények tudatában egy ideig tovább folytatta a szóban forgó termék árusítását.

A magazin honlapján az áll, hogy a Fővárosi Bíróság az Auchan Magyarország Kft. helyreigazítási keresetét első fokon elutasítva ítéletében megállapította, hogy az IPM 2010. szeptemberi számában a „Hogyan került arzén az ásványvizekbe?” című cikkben valós tényeket közölt. A bíróság kijelentette, hogy a magazin nem állított valótlant azzal, hogy az Auchan Magyarország Kft., illetve beszállítója – felrúgva a jogszabályi előírásokat – egy arzénnal szennyezett kútból nyeri az ásványvizet.

Terhelő vallomás: whiskysdobozban vitték a pénzt Juhásznak (+videó)


Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszterre és kabinetfőnökére tett terhelő vallomást a HM-es vesztegetési ügy egyik kulcsfigurája. O. János dandártábornok az ügyészségen azt állította: egy alkalommal ő is jelen volt, amikor Fapál László államtitkár whiskysdobozba csomagolva vitte át a pénzt felettesének.

Bárándy Péter védence beismerő vallomásában arra is kitért: az államtitkár és a főtisztek a honvédségi beszerzések és megbízások után visszaosztott pénzeken fele-fele arányban osztoztak. A rendszerben a gyanú szerint százmilliós nagyságrendben mozogtak kenőpénzek – az élelmezést végző cégektől a kecskeméti repülőnap szervezőin át az autószerelőig mindenkitől kértek vissza úgynevezett „parancsnoki jutalékot”.

A korrupciós ügynek jelenleg húsznál is több gyanúsítottja van – részletek a hírTV Célpont című műsorában.

(hírTV + videó)


Filozófusügy: már négy pályázatnál találtak szabálytalanságot


Újabb filozófuspályázat ügyében tett feljelentést a rendőrségen Budai Gyula. Ezzel már négyre tehető azon pályázatok száma, ahol szabálytalanságot találtak – hangzott el a kormánybiztos pénteki sajtótájékoztatóján.

Budai Gyula elmondta, a megvizsgált hat filozófuspályázat közül négy esetében találtak szabálytalanságot, amiért a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tettek jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és hűtlen kezelés gyanúja miatt. A feljelentés alapját képezte, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól elnyert támogatási összegből a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete külsős cégekkel végeztette el a kutatásokat. Két pályázatról ellenben a teljesítési igazolások, illetve a támogatási szerződésben foglalt célok alapján kiderült, hogy nem történt jogszabálysértés. A négy pályázat projektvezetője Borbély Gábor, Vajda Mihály, Heller Ágnes és Steiger Kornél voltak – olvasható a Fidesz honlapján.

A kormánybiztosság továbbra is a közpénzek, források felhasználását ellenőrzi, személyektől elvonatkoztatva – tette hozzá. Budai Gyula szólt arról is, hogy kérésére a legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Ügyészséget jelölte ki a nyomozás lefolytatására. A legfőbb ügyész arról biztosította Budait, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a filozófuspályázatok ügyére.


NAV: félniük csak azoknak kell, akiknek eddig is kellett


Közzétette az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az idei ellenőrzési irányelveket. Ezután sem aludhatnak nyugodtan az elmúlt évek slágertémáiban érintettek. Az ígéretek szerint gyakrabban jönnek majd házhoz a revizorok - írja a Gazdaság.hu.

Az adó és vám szakterület összevonása megteremti az erőteljesebb hatósági jelenlét, a költségvetést károsító adózói magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépést, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok gyorsabb feltárásának, visszaszorításának lehetőségét - hangsúlyozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az idei ellenőrzési tevékenységének fő irányait bemutató anyagban.

Idén is elsősorban a szolgáltató szektor, ezen belül a nagykereskedelemmel foglalkozó cégek, különösen gépjármű-, gabona-, dohány-, ruházat-, lábbeli-, számítógép-, és építőanyag-kereskedők állnak majd az adóhatóság célkeresztjében. Emellett figyelemmel kíséri a NAV egyebek mellett az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építményüzemeltetőket. Az ipari és a mezőgazdasági szektorokból pedig kiemelik ellenőrzés szempontjából az építőipar, az élelmiszergyártás, húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erdőgazdálkodás és a fakitermelés ágazatait.

A jövedelmezőség elmaradását vizsgája az adóhatóság a vegyes termékkörű nagykereskedelem, a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, valamint az összetett adminisztratív szolgáltatás vonatkozásában. Idén a következő évek ellenőrzéséhez adatgyűjtést rendelnek el a vendéglátás, az egyéb személyi szolgáltatás, a reklám, a piackutatás; és munkaerő-piaci szolgáltatás tekintetében.

A vámellenőrzések során kiemelt figyelmet szentel majd a hatóság például az áruosztályozás jogszerűségének vizsgálatára, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzésére. A jövedéki ellenőrzések során elérni kívánt cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.

Az ellenőrzések jelentős része a vizsgálat elrendelésének évét, illetőleg az azt megelőző egy-három évet érintik majd. Megnő a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma a regionális adó főigazgatóságok közötti illetékességváltással érintett adózóknál, valamint a jelentős beruházásokat végző cégeknél.

A bevallások utólagos vizsgálatnál továbbra is kiemelten kezelik a fiktív számlázás, a körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárását.

Vagyonosodási vizsgálatokra azok a cégtulajdonosok számíthatnak, akik a vállalkozás számlájáról jelentős összegű készpénzt vettek fel, de annak üzleti célú felhasználását igazolni nem tudják, de megjelenhetnek a revizorok a jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosainál és képviselőinél is.

(FH)



2011. február 17., csütörtök

Műsorajánló - Hírek

ESTI KULISSZA – Csütörtök 18.30-18.55 Műsorajánló

http://www.lanchidradio.hu/
                                       >> ÉLŐ ADÁS  <<
  • Legyen már végre szerkezetváltás!Tanácsolják, kérik, mi több követelik piaci elemzők, jól értesült politikai tanácsadók, általában a „nemzetközi intézmények” liberális hívei. És azt értik alatta, hogy az államadósság fizetése érdekében jelentsen be lakossági megszorításokat a kormány. Ezzel aztán jól kiderülne, hogy a mostani garnitúra is ugyanazokat az eszközöket használja mint elődei. Pedig a szerkezetváltásnak van egy másik értelmezése is…
  • …Mégpedig az, hogy az olcsó bérekre, bedolgozásra, nyersanyagokra épülő félgyarmati modellben felerősödik a lesajnált hazai termelés is. A stúdióban: Dr. Hossó Andrea közgazdász.

ESTI KULISSZA: 2011. február 17-én, 18.30-18.55-ig - Műsorajánló

Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita

E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu


Médiatörvény: visszavonulót fújt az EU balliberális tábora



Nem tartanak szavazást a magyar médiatörvényről csütörtökön az Európai Parlament strasbourgi ülésén . A halasztást a magyar kormány és az Európai Bizottság szerdai megállapodása miatt kérte a szocialista és a liberális frakció. A Fidesz EP-képviselői nyilatkozatukban kijelentik, a balliberális frakciók beismerték lejárató akciójuk totális bukását.

A Parlament kézfelemeléssel döntött úgy, hogy elhalasztja a szavazást a magyar médiatörvényről készülő állásfoglalásról - közölte az EP sajtószolgálata. A halasztást a BuxInfo értesülései szerint a szocialista és a liberális frakció kérte az Elnökök Konferenciája délelőtti ülésén.

A halasztást azért szavazta meg a Parlament, mivel a tegnapi vitában Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos elmondta, hogy megállapodás született a magyar kormány és a Bizottság között - áll az EP közleményében. A megállapodással a magyar kormány garanciát adott Kroes biztosnak: a magyar médiatörvényt módosítani fogja úgy, hogy az megfeleljen az uniós követelményeknek - közölte az EP.

A szocialista, a liberális, a zöld és az egységes baloldali frakció hétfőn állapodott meg a magyar médiatörvényt bíráló határozat szövegében, amelyről csütörtök szavaztak volna. A szocialisták a BruxInfo információ szerint már szerda este megegyeztek a halasztáskérésről, és ahhoz később csatlakoztak a liberálisok is.

Megbukott a lejárató akció

A balliberális frakciók beismerték, hogy az eddigi, politikai okokból folytatott lejárató akciójuk megbukott, totális vereséget szenvedtek – szerepel a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának reagáló közleményében. Bővebben a Magyar Nemzet Online oldalán. »»»

(FH, MNO, lanchidradio.hu)

Kapcsolódó:

Egyezség született a médiatörvény módosításáról

"...A módosítások négy kérdést érintenek. A kiegyensúlyozottság követelményét a lekérhető audiovizuális tartalmak esetében visszavonják. A javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgáltatókkal szemben alkalmazható szankciók közül. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat egyértelművé teszi, hogy a szolgáltatások esetében a médiahatóság általi nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak. Hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, amely tiltotta volna személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését, de a kirekesztés tilalmáról szóló kitétel nem változik..."


Orbán: Biztonságban érezheti magát a zsidó közösség hazánkban


Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön megbeszélést folytatott Dan Meridor izraeli miniszterelnök-helyettessel. A találkozón áttekintették a kétoldalú kapcsolatok állását és az általános közel-keleti helyzetet.




Alakulnak az új alkotmány szabályozási elvei


Ma zárul az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat általános vitája. Az LMP és az MSZP képviselői most is távolt maradtak az ülésteremtől. A fideszes Turi-Kovács Béla felszólalásában az önkormányzatiságról szóló részeket kevesellte a tervezetből, szerinte ugyanis az alkotmánynak a kis települések fenntartását is biztosítania kell.



Varga: Az új alkotmánnyal Európát gazdagítjuk majd (+videó)

Az állam eladósodottságának és a hiány mértékének korlátozását, valamint a hiány keletkezésének módját is rögzítenie kell az új alkotmánynak – vélekedett Varga Mihály az Országgyűlés csütörtöki ülésén.




Szabadlábon maradnak a Gyurcsány-korszak emberei


Szabadlábon hagyta a Gyurcsány-kormányig érő moszkvai ingatlanpanama gyanúsítottjait a Fővárosi Bíróság.

A jogerős végzés szerint nem indokolt Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet előzetes letartóztatásba helyezése, ahogy Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának sem kell visszatérnie a rács mögé. A másodfokú bíróság nem találta helytállónak azt az ügyészi érvelést, amely szerint rendezett anyagi helyzetük miatt a gyanúsítottak a hosszabb elrejtőzést is finanszírozni tudnák.




A nagy tiszabői szocpolcsalás: több száz milliós a kár


Éveken keresztül csaltak a „szocpollal” Tiszabőn – közölte a rendőrség hivatalos honlapján. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást folytat többrendbeli, bűnszövetségben, jelentős értékre elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt egy 36 éves tiszabői férfi és nyolc társa ellen.

A nyomozás során kiderült: 2005-től 2009-ig Tiszabőn otthonteremtési támogatással, „fél szocpollal” vásároltak papíron házakat. A vevőknek az esetek nagy részében szándékukban sem állt a támogatással megvásárolt otthonokba költözni, nem is rendelkeztek a támogatás folyósításához szükséges harmincszázalékos önerővel. A cél természetesen az állami támogatás megszerzése volt. Kiderült az is, hogy az ingatlanok valós forgalmi értéke sokszor a tizede volt az adásvételi szerződésben szereplőnek. A valótlan tartalmú adásvételi szerződések készítését legtöbbször ugyanaz az értékbecslő végezte – írja a Police.hu.




Érvénytelen a budapesti buszpályázat


A BKV Zrt. igazgatósága – a tulajdonos fővárossal történt konzultációt követően, a Fővárosi Közgyűlés határozatait értékelve, valamint figyelemmel arra, hogy a BKV Zrt. 2011. évi üzleti terve még nincs jóváhagyva – a közforgalmú autóbuszok alvállalkozásban történő üzemeltetésére nem köt szerződést, a midibusztendert eredménytelenné nyilvánította.



Radikálisan emelkedik a tanárok bére


Már ebben a kormányzati ciklusban, de lehet, hogy már jövőre emelkedik – várhatóan kétszázezer forintra – az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusok alapfizetése. A start időpontja a gazdaság teljesítőképességétől függ – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Duna Televíziónak szerda este. Az oktatásügybe beruházni muszáj, ehhez megvan a politikai támogatás és egyetértés – hangzott el a nyilatkozatban.

Az államtitkár egy kérdésre azt válaszolta: a kormány idei, 250 milliárdos stabilitási alapjának felállításakor az oktatási intézményektől egyetlen fillért sem vonnak el, az oktatási államtitkárság belső költségvetését ugyanakkor érintik az alap felállításához szükséges költségvetési zárolások.

Hoffmann Rózsa szerint csak megbecsült pedagógustól várható minőségi munka. Az életpálya-modell koncepciójában jelenleg az szerepel, hogy az induló gyakornoki alapbér körülbelül kétszázezer forint lenne.



Hogyan alakul az erdők jövője?


A WWF Magyarország és a Tetra Pak közös pályázatot hirdet „A jövő erdői – az erdők jövője” néven, annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára, az ember és természet szoros viszonyára.




Napkitörés okozta vihar zavarhatja a rádiókommunikációt


Egy napkitörés miatti geomágneses vihar zavarja a rádiókommunikációt Dél-Kínában. A következő napokban pedig zavarokat okozhat az elektromos hálózatban, a mobil- és a műholdas kommunikációban, illetve a GPS-alapú navigációs rendszerekben - áll a NASA jelentésében.



Sir Anthony Hopkins: Nem lennék ateista


Sir Anthony Hopkins, a világhírű filmszínész, aki nemsokára mozikba kerülő filmjében, A rítusban (The Rite) ördögűző papot játszik, úgy nyilatkozott a Catholic Heraldnak: nem tudna élni egy ateista bizonyosságával, szerinte ateistának lenni olyan, mint egy ablak nélküli börtöncellában élni.




Kanada vádol, Kína tagad


A kínai kormány alaptalannak minősítette és elutasította azt a vádat, hogy ő állna a kanadai kormány elleni, „példátlannak” tartott hackertámadás mögött. A kanadai média egy nappal korábban arról számolt be, hogy kínai számítógépekről sikeres támadás érte a kanadai pénzügyminisztérium és a kincstári tanács számítógépes rendszerét, és ezeket emiatt kénytelenek voltak lekapcsolni az internetről.


Országúti Társulat Színház

Rating:★★★★★
Category:Other

 

 

Tamási Áron

ÉNEKES MADÁR

 

 székely népi játék

 

1933




GONDOS ESZTER   Sulyok Bernadett
GONDOS REGINA   Szabó T. Anikó
GONDOS MAGDOLNA
BAKK LUKÁCS
  Osvalda Mariann

Kondorosy Szabolcs

PRÉDA MÁTÉ  

Nyilassy Bence

KÖMÉNY MÓKA

 

Gorove Kristóf

KÖMÉNY IGNÁCNÉ  

Alexandrova Marianna

KATOLIKUS PAP  

Hadnagy Csaba/Benesch Richárd

BOSZORKÁNY

VÉNASSZONYOK

DOBOS EMBER
  Osvalda Mariann,
Alexandrova Marianna

Sulyok Bernadett,
Szabó T. Anikó
Benesch Richárd/Hadnagy Csaba

 


Előadásaink ingyenesek!


E-mail:

orszagut.tarsulat@gmail.com



2011. február 16., szerda

Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései

Rating:★★★★★
Category:Other
ITT>>Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései

Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései

Kocsis István:
Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései


1. Mit jelentett a magyar történelemben az alkotmányozás?


Legtöbbször éppen a méltó választ jelentette a nagy fenyegetésekre... A biztonságos jövendő felé vezető út megépítését jelentette.


Ke­mény, hosszú, de sikeres köz­jo­gi küz­de­lmeket kellene itt bemutatnunk, de ehhez nincs terünk. Elégedjünk ezért meg az újkor legnagyobb magyar királya, Mátyás törvényhozó szerepének a felidézésével.


1. Mátyás király példája

Az 1486. évi or­szág­gyű­lé­sen Má­tyás ki­rály kez­de­mé­nye­zé­sé­re olyan tör­vé­nye­ket fo­gad­nak el, ame­lyeket méltán nevezhetünk rejtélyeseknek. Hisz e törvényekből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy Mátyás, mint király felfog­hatatlan céltuda­tossággal küzdött a királyi hatalom gyön­gítéséért... Igen, döbbenetes, már-már felfoghatatlan, hogy mire készteti Má­tyás ekkor az or­szággyűlést, milyen törvények megal­ko­tására!


Nagy jelentősége volt bizony már annak is, hogy Mátyás hagyta, hogy elvegyék tőle a nádor kinevezé­sének jogát: hogy sugal­mazta a törvénycikket, mely szerint a ná­dor többé nem kinevezendő, hanem vá­lasztandó, mégpedig az országgyűlés által. De "eltűrte" azt is, hogy a rendek által választott nádor kezében rendkívül nagy ha­ta­­lom össz­pon­­tosuljon. Nem marad el jelentőségben mind­ezek mögött az or­szág­gyűlés és a vármegyei közgyűlés hatáskörének a bővítése. Az 1486. évi dekré­tum 60. tör­vénycik­kének pedig felmérhetetlen a je­lentősége. E törvénycikkben a várme­gyei ispánok, illetve alispánok kine­vezéséről és beiktatásá­ról van szó, azaz­hogy sokkal többről. Tör­vényerőre emelkedett, hogy a főispán többé nem választhat ki bárkit alispán­nak, ha­nem csak az il­lető vármegyéből valamely jeles férfiút, de aki nem a király előtt tesz esküt, mint a főispán, hanem a vár­megye közgyű­lése előtt. És ezzel megszületik a vármegyei önkormányzat!


A Má­tyás ki­rály ko­rá­ban visszafordíthatatlanná vált az a folyamat is, amely során a Szentkorona-eszme kötelező erejű közjogi tanná alakult át. Mintha Mátyás számára nagyon fontos lett volna, hogy méltatlan utódai vagy bárki a jövendő méltatlan tiszt­ségviselői közül ne tudjanak visszaélni a hatalmukkal: ezért a Szent Ko­ro­nát mint jogi személyt a ha­ta­lom tel­jes­sé­ge il­le­sse, tag­ja­i­nak egyi­ke sem - se a ki­rály, se nem­zet, és senki se a nemzet képviseletében -, bizony egyikük se tör­hessen a Szent Korona egész ha­ta­lmára, az­az telj­ha­ta­lom­ra.


A legfontosabb és legnyilvánvalóbb: Mátyás kez­­de­mé­nye­zé­sé­re az or­szág­gyű­lé­s olyan tör­vé­nye­ket fo­gad­ el, ame­lyek a súlyos drámai hely­zetbe jutó ma­gyar nem­zet fenn­ma­ra­dá­sá­nak köz­jo­gi ga­ran­ci­á­i.


Mire tanít tehát minket Mátyás király? Arra, hogy az alkotmányozóknak elsősorban a jövendő gondjain kell tartaniuk a tekintetüket.


Mi lehet tehát a legfőbb célja a mai alkotmányozásnak?


Ha a jövendőben súlyos drámai hely­zetbe jut a ma­gyar nem­zet, akkor fenn­ma­ra­dá­sá­nak, megtörhetetlenségének, megerősödésének legyenek meg a köz­jo­gi ga­ran­ci­á­i.


Más megközelítést vállalva így kell feltennünk a kérdést:


Mit kell tenniük a mai alkotmányozóknak annak érdekében, hogy a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan kiszolgáltatott helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt?


2. Forduljunk tanulságért ismét a magyar történelemhez:

Nem tud­hat­juk, mi tör­tént vol­na, ha a moh­ácsi ka­taszt­ró­fa nem kö­vet­ke­zik be, s ha Mo­h­ács után a ma­gyar ren­dek nem vá­laszt­ják meg Habs­burg Fer­di­nán­dot (is) ki­rály­nak. Le­het, hogy ak­kor va­la­me­lyik Bu­dán szé­ke­lő ma­gyar ki­rály az or­szág ha­tá­ra­it biz­ton­ság­ban tudván, el­szán­ta vol­na ma­gát a köz­jo­gi küz­del­mek ered­mé­nye­i­nek el­tör­lé­sé­re, s ab­szo­lút mo­nar­chi­á­vá ala­kí­totta vol­na át az or­szá­got?


I. Fer­di­nánd az or­szág fő­vá­ro­sát kép­te­len meg­tar­ta­ni, s ké­sőbb (bár si­ke­rül az el­len­ki­rállyal, Szapolyai Já­nos­sal ked­ve­ző fel­té­te­lek­kel ki­egyez­nie) mint a Né­met-ró­mai Bi­ro­da­lom csá­szá­ra nem is akar ma­gyar ki­rá­lyi szék­he­lyén lak­ni: fon­to­sabb szá­má­ra a né­met-ró­mai bi­ro­da­lom, mint a ma­gyar ki­rály­ság; an­nak ér­de­ke­it nem is ren­de­li alá a ma­gyar ki­rály­ság fel­sza­ba­dí­tá­sa nagy fe­la­da­tá­nak, a ma­gyar ren­di al­kot­mányt vi­szont szí­ve­sen fel­szá­mol­ná...


Nem vé­let­len, hogy a ma­gyar ren­dek­nek a Szent­ko­ro­na-tan vé­del­mé­ben, an­nak misz­­té­ri­u­má­ban meg­va­ló­su­ló egy­sé­gét a Habs­burg-kor­szak év­szá­za­da­i­ban az a rém­álom szi­lár­dít­ja meg, hogy a ma­gyar ki­rály el­len­sé­gé­vé vál­hat a ma­gyar ál­lam­nak.


Ek­kor, a XVI. szá­zad har­ma­dik év­ti­ze­d­é­ben kü­lö­nös do­log tör­té­nik: mind a fő-, mind a köz­ne­mes­ség ab­ba­hagy­ja a ve­ze­tő sze­re­pért fo­lyó har­cot, s egy igen erős ha­ta­lom­nak ad­ja át a ve­ze­tést. Ez az erős ha­ta­lom a ma­gyar köz­jog. A köz­jo­gi tan­ná vált Szent­ko­ro­na-esz­mé­vel, a Szent­ko­ro­na-tan­nal le­győz­he­tet­len­né erő­sí­tett köz­jog. Tör­té­nel­münk­ben ezu­tán is meg­ha­tá­ro­zó­ak a gaz­da­sá­gi és ka­to­nai erő­vi­szo­nyok, de leg­meg­ha­tá­ro­zóbb a köz­jog. A ma­gyar tör­té­ne­lem ettől kezd­ve tu­laj­don­kép­pen a XX. századig a köz­jog tör­té­ne­te, il­let­ve a Szent­ko­ro­na-tan tör­té­ne­te. A köz­jo­gi küz­del­mek tör­té­ne­te. S ha nem így lett vol­na, a ma­gyar ál­lam va­ló­szí­nű­leg már a XVI. szá­zad­ban meg­szű­nik lé­tez­ni.


Miért mondhatjuk, hogy a régebbi magyar történelemben áldásos szerepe volt a közjognak? Elsősorban azért, mert
a tör­vény­sér­tés jo­got nem ala­pít el­ve alap­ján a ma­gyar tör­té­ne­lem­ben min­dig hely­reállt a jog­foly­to­nos­ság, ami annyit je­len­tett, hogy az abszolutizmus meg­szű­né­se után a magyar nemzet hivatott képviselői országgyűlésen, illetve nemzet­gyűlésen meg nem tör­téntté nyil­vá­ní­tottak min­dent, ami az ab­szo­lu­tiz­mus ide­jén a lát­szat-tör­vény­ho­zás te­rén tör­tént. Könnyen bizonyítható, hogy a Mohács utáni nehéz évszá­zadokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfoly­tonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani.

Jogfolytonosságot állított helyre a magyar nemzet I. Lipót korában (1687-ben), II. József után (1791-ben), 1867-ben, 1920-ban. A jog­foly­to­nos­ság a ma­gyar köz­jog múlt­já­nak, je­le­né­nek és jö­vő­jé­nek leg­fon­to­sabb kér­dé­se.


A jog­foly­to­nos­ság-helyreállítás pedig leg­ak­tu­á­li­sabb kér­dé­se volt mindig, így a Tri­a­non utá­ni években is a köz­jog­i küzdelmeknek.


1918-ban, Ká­ro­lyi Mihályék ha­ta­lom­át­vé­te­le­kor megszakadt Ma­gyar­or­szá­gon a jog­­foly­to­nos­ság. De az 1920-1926 kö­zötti nem­zet­gyű­lé­sek a jog­foly­to­nos­sá­got hely­re­ál­lí­tották a ma­gyar nem­zet ne­vé­ben.


Az 1920-1926 kö­zötti jogfolytonosság-helyreállító nem­zet­gyű­lé­sek jelentősége


Mi­lyen tör­vé­nyes ala­pon hív­ták össze 1920-ban a jogfolytonosság-helyreállító nem­zet­gyű­lést?


"Al­kot­má­nyunk alap­el­ve­i­nek meg­fe­le­lő­en az 1919. évi au­gusz­tus hó 7. nap­ja óta ala­kult ide­ig­le­nes kor­má­nyok a nem­zet­hez for­dul­tak, hogy a nők­re is ki­ter­je­dő ál­ta­lá­nos, tit­kos, egyen­lő, köz­vet­len és kö­te­le­ző vá­lasz­tó­jog alap­ján vá­lassza meg az aka­ra­tá­nak kép­vi­se­le­té­re hi­va­tott nem­zet­gyű­lést.


A nem­zet­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­vá­lasz­tá­sok en­nek foly­tán az or­szág mind­azon ré­sze­i­ben megtartatván, ame­lyek­ben a vá­lasz­tást el­len­sé­ges meg­szál­lás le­he­tet­len­né nem tette, a meg­vá­lasz­tott nem­zet­gyű­lé­si kép­vi­se­lők az 1920. évi feb­ru­ár hó 16. nap­ján Bu­da­pes­ten az or­szág­gyű­lés kép­vi­se­lő­há­zá­nak he­lyi­sé­ge­i­ben egy­be­gyü­le­kez­tek és nem­­zet­gyű­lés­sé ala­kul­tak."


A nem­zet­gyű­lés az 1920: I. t­c.-­ben a ma­gyar ál­la­mi szu­ve­re­ni­tás tör­vé­nyes kép­vi­se­le­té­nek nyil­vá­nít­ja ma­gát, olyan­nak, amely a ma­gyar tör­té­nelmi al­kot­mány ér­tel­mé­ben az ál­lam­ha­ta­lom gya­kor­lá­sá­nak to­váb­bi mód­ját is jo­go­sult ren­dez­ni.


A tör­vény­ho­zó ha­tal­mat fen­ti tör­vény­cikk sze­rint a nem­zet­gyű­lés gya­ko­rol­ja, de csak ide­ig­le­nes tör­vé­nye­ket hoz­hat. Azok a törvények, amelyeket az 1920: I. tc. alap­ján (mint szük­ség­jog alap­ján) al­kot a "cson­ka" tör­vény­ho­zás (nem­zet­gyű­lés), ad­­­dig ma­radnak ha­tály­ban, amíg az erő­sebb jog, a ré­gi jog (mind­az, ami kor­sze­rű a tör­té­nel­mi al­kot­mány­ból) nem tud ér­vé­nye­sül­ni.


A magyar nemzet jogfolytonosság-helyreállító képviselői leglénye­ge­sebbnek a kö­vetkezőket tartották:


Ha a nép­szu­ve­re­ni­tás el­vé­vel vissza­él­ve bárki személy vagy cso­por­tosulás, akár­milyen szövetség vagy párt ügyes manipulációval rá­ve­het­né a magyar nemzet több­sé­gét még a Szent­ko­ro­na-tan ha­tály­ta­la­ní­tá­sá­ra is, ak­kor nem­csak a jog­foly­to­nos­ság nem len­ne töb­bé hely­re­ál­lít­ha­tó, de min­den tör­vény, a leg­szen­tebb­nek és leg­sért­he­tet­le­nebb­nek ne­ve­zettek is, szá­nal­mas­sá, meg­csú­fol­ha­tó­vá, meg­ta­gad­ha­tó­vá: ne­vet­ség tár­gyá­vá vál­ná­nak.


A jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tói szerint leg­sú­lyo­sab­ban azok vét­keznek a ma­gyar nemzet érdekei ellen, akik a tör­té­nelmi ma­gyar al­kot­mányt, va­la­mint a ma­gyar jog­fej­lő­dés alapelveit semmibe véve, ide­gen jog­ra, il­let­ve jog­el­vek­re hi­vat­koz­nak.


Az ál­lam­fő­kér­dés­ről az 1920: I. tc. még csak a kö­vet­ke­ző­ket mond­ja ki: "12. §. A nem­zet­gyű­lés ad­dig, amíg az ál­lam­fői ha­ta­lom gya­kor­lá­sá­nak mi­ként­jét tény­le­ge­sen ren­de­zi és en­nek alap­ján az ál­lam­fő tisz­tét tény­leg át­ve­szi, az ál­lam­fői te­en­dők ide­ig­le­nes el­lá­tá­sá­ra a ma­gyar ál­lam­pol­gá­rok kö­zül tit­kos sza­va­zás­sal kor­mány­zót vá­laszt."


A nem­zet­gyű­lés ké­sőbb, az 1921: XLVII. tör­vény­cikk­ben ki­mond­ja a Habs­burg-ház trón­fosz­tá­sát, de azt is, hogy Ma­gyar­or­szág ál­lam­for­má­ja a ki­rály­ság ma­rad.


A jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sá­nak kö­szön­he­tő, hogy Ma­gyar­or­szá­gon nem jut­hat ura­lom­ra a fa­siz­mus az or­szág né­met meg­szál­lá­sá­ig. Nem vé­let­le­nül ne­ve­zi John Flournoy Montgomery ko­ra­be­li ame­ri­kai nagy­kö­vet Ma­gyar­or­szá­got oá­zis­nak Hit­ler si­va­ta­gá­ban.


Montgomery egyéb­ként kül­föl­di­ként is fel­is­me­ri a Szent­ko­ro­na-tan je­len­tő­sé­gét, és össze­füg­gést lát a Szent Ko­ro­na ta­na és az ál­ta­la Ma­gyar­or­szá­gon ta­pasz­talt "kor­sze­rűt­len" to­le­ran­cia kö­zött.


Amit még fon­tos­nak tar­tunk hang­sú­lyoz­ni:


A Tri­a­non utá­ni kény­szer­pá­lyá­ján a ma­gyar po­li­ti­ka a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sá­val, a Szent­ko­ro­na-tan meg­be­csü­lé­sé­vel nem­csak a ma­gyar tri­a­no­ni pszi­chó­zis le­győ­zé­sé­nek te­rem­tette meg a fel­té­te­le­it, ha­nem a ma­gyar ál­lam meg­erő­sö­dé­sé­nek, va­la­mint Tri­a­non re­ví­zi­ó­já­nak is. A ma­gyar kül­po­li­ti­ka ki tud­ta har­col­ni, hogy az el­ső vi­lág­há­bo­rú után dek­la­rált és el­fo­ga­dott el­vei a vi­lág­po­li­ti­ká­nak a ma­gyar nem­zet­re is vo­nat­koz­za­nak. 1938 és 1940 kö­zött így szerezhette vissza a Tri­a­non­ban el­vett te­rü­le­tek egy ré­szét. Az et­ni­kai ha­tárt húz­ták meg a ma­gyar nem­zet szá­má­ra. Mind­egy, kik döntőbíráskodtak. Akik döntő­bí­ráskodtak, a Nemzetek Szö­vet­sége he­lyett cse­le­ked­tek: úgy fog­lal­tak ál­lást, ahogy a Nemzetek Szö­vet­ségé­nek kel­lett vol­na ál­lást fog­lal­nia, ha mer ra­gasz­kod­ni az ala­pí­tá­sa­kor meg­hir­de­tett el­vek­hez. (Azért is mind­egy, kik döntőbí­rá s­kodtak, mert az et­ni­kai el­vet és az ön­ren­del­ke­zé­si jo­got min­den ko­ra­be­li nagy­ha­ta­lom el­is­mer­te.)


3. A jogfolytonosság helyreállításának kérdése 1990 után

1944 már­ci­u­sá­ban kül­föl­di ha­ta­lom - a né­met har­ma­dik bi­ro­da­lom - erő­szak­kal vonta ki Ma­gyar­or­szá­got a Szent Ko­ro­na vé­dő­bol­to­za­ta alól, de az 1945. évi nem­zet­gyű­lés bizonyára min­dent meg­tett vol­na, hogy ugyan­úgy ha­tá­roz­has­sa meg a jö­ven­dő Ma­gyar­or­szá­ga po­li­ti­kai éle­tét, mint az 1920. évi nem­zet­gyű­lés. De 1945-től 1990-ig a Szovjetunió hadseregének a fenyegető jelenléte tette le­he­tet­len­né Ma­gyarorszá­gon a tör­vé­nyes jog­al­ko­tást. (1946-ban az ál­lamforma-vál­tozást elrendelő törvénycik­ket már Sztálin parancsára terjesztik elő.)


Az 1944 márciusában meg­szakadt jog­folytonosságot ezért 1990-ben lehetett volna helyre­állítani. Ám a rend­­szer­vál­toz­ta­tás hangadói a jog­foly­to­nos­ság je­len­tő­sé­gét nem tud­ták fel­fog­ni: nem ál­lí­tották hely­re a jog­foly­to­nos­sá­got, el­fo­gad­ták azt a ké­nyel­mes­nek tű­nő meg­ol­dást, hogy a tör­té­nel­mi ma­gyar alkotmányjog he­lyét to­vább­ra is a szin­te öt­let­sze­rű­en köl­csön­zött és öt­let­sze­rű­en - és per­sze gyak­ran - vál­toz­ta­tott ide­gen jog fog­lal­ja el.


1990-ben jog­sze­rű­en sem­mi mást nem le­he­tett vol­na ten­ni, mint hely­re­ál­lí­ta­ni a jog­foly­to­nos­sá­got. Miért nem állították helyre? Mi történt a rendszerváltoztatás éveiben? Van-e magyarázat arra, hogy semmibe lehetett venni mindazt, aminek a magyar nem­zet a fenn­ma­­radását kö­szönheti?


(Nehezíti a történetíró munkáját, hogy a rendszerváltoztatás hiteles forrásai - miképpen a Szovjetunió szétesésének hiteles forrásai is - egyelőre hozzáférhetetlenek. És az is nehezíti, hogy a nyilvánosság előtt nem azok szerepeltek, akik a "fordulat" stratégiáját és taktikáját kidolgoztatták, illetve kidolgozták.)


A jogfolytonossághoz va­ló ra­gasz­ko­dásról egyéb­ként senki sem állíthatta volna még csak azt sem, hogy magyar sajátosság. Van angol jogfolytonosság, van spa­nyol jogfolytonosság stb. A XX. század végi rendszerváltozások során helyreállították a jogfolytonosságot Romániában is, sőt Oroszországban is. És ma sem ne­hez­tel a vi­lág sem az an­go­lok­ra, sem a spa­nyo­lok­ra, sem az oroszokra, sem a románokra, mert nem mon­da­nak le a ré­gi közjoguk­kal va­ló foly­to­nos­ság­ról.


A jogfolytonosság tagadása, a szerves jogfejlődés eredményeinek semmi­bevétele nagy károkat okozhat. Egy hasonlat talán rávilágít a kérdés sú­lyos­ságára: a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkot­mány helyett az idegenből kölcsönzött ún. chartális alkotmány vá­lasz­tása olyan, mint az emberi szervezet esetében az ere­deti szerv ön­kényes és önkéntes kicserélése műszervre...


Nagyon sok kérdéssel összefügg a jogfolytonosság helyre­állításá­nak az elma­ra­dása.


Az egyik legsúlyosabb ezek közül: a magyar nemzet elsősorban a magyar ha­gyo­mányokat legjobban őrző föld­műves réteg - a meg­alá­zott, kifosz­tott falusi magyar­ság - megerősödése által va­lódi győztes­ként kerülhetett volna ki a rendszervál­toz­tatás küzdelmeiből, ha nem ma­rad el a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sa, hisz a tör­ténelmi magyar al­kotmány megakadá­lyozta volna az élelmiszeripar privatizációját (kül­földi versenytársaknak való átját­szását), valamint a spekulánsoknak kedvező kárpótlási törvényt. Első­sorban e kettő­nek a következmé­nye, hogy a magyar földnek és a magyar földműves munkájának nincs értéke.


A magyar élet minőségében a nagy változás a második világháború után kez­dődött. Megkezdődött a magyar nemzeti öntudat silányosodása, és ez az 1990. évi rendszervál­toztatás után tovább folytatódott. Miért? Mert a magyar nemzet nem hallgatott önvédelmi ösztönére, és elmulasztotta hely­reállítani a jogfolytonosságot a történelmi magyar állammal.


Bizony, a magyar nemzetnek 1990-ben a Szent­ko­ro­na-tan szel­le­mé­ben, an­nak tan­té­te­lei tisz­te­let­ben tar­tá­sá­val hozzá kellett vol­na kezdenie a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tásához...


Vegyük itt figyelembe a Szent Korona tana bonyolult kérdésköreiből, hogy a valódi hatalommegosztást, a valódi alkotmányosságot, a magyar földtulajdon és a stratégiai fontosságú iparágak védelmét, valamint a mellérendelés elvének az érvényesülését miképpen teszi kötelezővé a Szent Korona tana...


Rövid kitérő a Szent Korona tanának vonatkozó kérdésköreiről

A Szent Korona a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya. Ő a legfőbb személyiség a magyar közjog bonyolult világában. A Szent Koronában mint az államhatalom alanyában egyesülnek a végérvényesen megosztott törvényhozó és végrehajtó hatalom részesei: a mindenkori király és a mindenkori politikai nemzet. A Szent Koronát mint jogi személyt a hatalom teljessége illeti, sem a király, sem a politikai nemzet nem törhet a Szent Korona egész hatalmára, azaz teljhatalomra. Ezért legfőbb garanciája a Szent Korona a hatalommegosztás véglegességének, az alkotmányosság megtartásának. Senki és semmi nem egyenrangú vele: a király a maga korlátozott hatalmát csak addig tarthatja meg, amíg nem fordul szembe a főhatalom alanyával, a Szent Koronával. A ki­rályt es­kü­je és hit­le­ve­le és a ha­ta­lom­meg­osz­tást ki­mon­dó tör­vé­nyek kö­te­le­zik ar­ra, hogy ne tör­jön ab­ba a ma­gas­ság­ba, ahol a Szent Ko­ro­na mint köz­jo­gi abszt­rak­ció áll.


A királynak (vagy a köztársasági elnöknek mint a király jogutódjának) és a politikai magyar nemzetnek a lehetőségeit következésképpen az határozza meg - és nemcsak akkor, ha a hatalom akarásáról, hanem akkor is, ha például alkotmányozásról van szó! -, hogy a Szent Korona-tanban az is benne van, hogy miképpen a király sem, a nemzet sem határozhatja meg a Szent Koronához való viszonyát. Azt jelenti-e ez, hogy a Szent Korona tana nemcsak a király, hanem a nemzet hatalmát is korlátozza? Igen, azt jelenti. És a gyakorlatban tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nemzetnek nem áll jogában olyan hibákat elkövetnie, amelyek létében veszélyeztetnék. Például nem áll jogában idegen érdekeket a nemzeti érdekek fölé helyezni. Nem áll jogában szerves jogfejlődés eredményeképpen létrejött történelmi alkotmányát idegenből kölcsönzött alaptörvény-gyűjteménnyel felcserélni...


De a Szent Korona nemcsak közjogi absztrakció, hanem élő organizmus. Test, melynek részei, tagjai vannak. Tagjai mindazok, akik részesei a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak: a király és a politikai magyar nemzet: 1848-ig a nemesség - nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül -, 1848, illetve 1867 után - származásra, felekezeti hovatartozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül - az ország minden szavazópolgára. És természetesen mindegyiknek családtagjai, nemre való tekintet nélkül. Így is fogalmazhatunk: 1848-ban, illetve 1867-ben - az 1849-ben megszakadt jogfolytonosság helyreállítása után - mindazon országlakosok a Szent Korona tagjaivá váltak, akik megfeleltek azoknak a követelmények­nek, amelyek feltételei voltak a választójog gyakorlásának. Ma tag­jai mindazok, akik leszármazottai a Szent Korona egykori tag­ja­i­nak.


A Szent­ko­ro­na-tag­ság mi­kép­pen ha­tá­roz­za meg a ma­gyar nép lel­ki éle­tét, ma­ga­tar­tá­sát?


Emlékeztetünk most arra, hogy a ré­gi ko­rok­ban azért volt sok a tör­vény­tisz­te­lő em­ber a Szent Ko­ro­na or­szá­ga­i­ban, mert a Szent­­­­­­ko­ro­na-tan nem az alatt­va­lói tu­da­tot, ha­nem a Szentkorona-tag­ság köz­jogi fogalma megha­tározta felelősségér­zetet, valamint az egyen­­­­­­rangúság és a méltó­ságteljes magatartás kultuszát erősítette: mert az országlakosi maga­tar­tásban a mellérendelés és nem az alá­ren­­delés elvének az érvényesülését segí­tette elő.


A Szentkorona-tagság fogalma összefüggésben van a Szent Korona
­tu­laj­don­jogával, melynek alapelve: minden birtokjog gyö­ke­re a Szent Ko­ro­ná­ban van, kö­vet­ke­zés­képp a bir­tok a Szent Ko­ro­ná­ra száll vissza.

A Szent Korona tulajdonjogának köszönhető, hogy
Magyarország területén csak a Szent Korona tagjai (mai szóhasználattal: csak magyar állampolgárok) birto­kol­hattak föld­et.

Látszólag ellentmond ennek az a tény, hogy a király külhonosnak is adományoz­hatott földbirtokot. Sok példát fel tudunk hoz­ni erre. Az ellentmondást annak ismeretében oldhatjuk fel, hogy a külhonos megado­má­nyozása csak akkor vált érvényessé, ha őt a magyar or­szággyűlés honfiúsította: a meg­ado­mányozott tehát csak mint a Szent Korona tagja (mint magyar állampolgár) válhatott Magyaror­szágon földbirtokossá.


Hozzá kell tennünk - ha már felvetettük ezt a fontos kérdést -, hogy a rendi társadalom megszűnése után a Magyarország területén lakó idegen állampolgárok is birtokolhattak földet, ha birtokjoguk nem sértette a Szent Korona tulajdonjogát...


Annyian kérdezik mostanában, hogy a magyar termőföld a Szent Korona tulajdona-e, hogy még elmondjuk, miképpen védték meg a Szent Korona tulajdonjogát a magyar nemzetgyűlésnek a földbirtoklás kérdésével foglalkozó tagjai 1920-ban. Az 1920. évi XXXVI. tc.-re utalunk, amely a földbirtok megoszlását szabályozó rendelkezéseket tartal­maz­za, s amelynek ha ma is lehetne megfelelője, akkor úgy nevezhetnék el, hogy "törvény­cikk annak megakadályozására, hogy a magyar termőföld - és a magyar gazdatársadalom - a tőke szabad áramlásának áldozatává váljon". A leglényegesebb: külföldi spekuláns vagy - akármilyen befolyással és akármilyen vagyonnal bíró - pénzarisztokrata nem juthatott Magyarországon földbirtokhoz.


Mindeddig tulajdonképpen csak a földtulajdonjog kérdésével fog­lalkoz­tunk. Te­gyük ezért nyomban hozzá a fentiekhez, hogy nemcsak a földtulajdon a Szent Koro­náé, hanem a stratégiai fon­tosságú ipar­ágak (régen pl. a bányaipar, ma pl. az élel­miszeripar vagy az energia­gazdálkodás és a honvédelem megfelelő színvonalát biz­tosító ipar­ágak) vagyona is. Jegyezzünk itt meg még annyit, hogy mennyivel gazdagabb lenne a mai ma­gyar nemzet is, ha a rend­szer­változtatás utáni ún. privatizáció során, az illetékesek tekintetbe vet­ték volna, hogy a Szent Korona tulajdonjoga szent és sérthetetlen.


4.

A történelmi magyar alkotmány megsemmisítésének hívei figyel­mét először is a következőkre hívhatjuk fel: fejlett közjog­gal, alkot­mánnyal, közjogi intézmény­rendszerrel bíró államokban (így az Amerikai Egye­sült Államokban, Angliában, Franciaország­ban) a nép­szuverenitás nem teljes, ha­nem korlátozott, hiszen az al­kotmányt (le­gyen az írott, mint az Ame­rikai Egyesült Államoké, vagy történelmi, mint Angliáé) ezen országokban nem lehet meg­semmi­síteni (hatályta­lanítani, kicse­rélni stb.) a népfelség elvére hivatkozva - és semmi­féle népsza­vazás eredményére és semmiféle nemzet­gyűlés vagy ország­gyűlés ha­tá­rozatára hivat­kozva. Hason­ló­kép­pen a II. vi­lágháború utáni Ma­gyar­országon sem lehetett volna a történelmi magyar alkotmányt megsem­misíteni.

Hozzáfűzhetjük még ehhez: a rendszerváltoztatás mámo­rában a ma­gyar nemzet észre sem vette, hogy az alkotmánymódo­sítások előter­jesztői tulajdon­kép­pen semmit sem vettek figyelembe abból a gazdag alkotmányjogi hagyo­mányból, amely a magyar alkotmányos életet évszáza­dokon át eredményessé tette, valamint megbecsültté itthon és iri­gyeltté a nagyvilágban. Gondoljunk itt első­sorban a Szent Ko­rona köz­jogi szerepének az "elfelejtésére". Azoknak, akik az idegen közjogi intézményeket oly alázatossággal csem­pész­­ték mindazon közjogi intéz­mé­nyek helyébe, ame­­lyek szerves jogfejlődés eredményeképpen váltak részévé a ma­gyar történelmi alkotmánynak, még az sem jutott eszük­be, hogy év­szá­zadokon át a Szent Korona közjogi tana volt a magyar alkotmányos­ság legfőbb biztosítéka.


A mai alkotmányozás legkényesebbnek tekintett kérdése

Térjünk rá a ma, 2011-ben alkotmányozók gondjaihoz...


Alkotmányozóink ha fel is fogják, hogy a jogfolytonosság helyreállításával teremthetik meg a feltételeit annak, hogy a magyar nemzet ne kerüljön vészesen kiszolgáltatott helyzetbe, azaz a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt, nem szívesen beszélnek a jogfolytonosság helyreállításáról, azaz a méltán nagy hírű magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérésről, mégpedig azért nem, hogy ne kelljen szembenézniük azzal a kérdéssel, hogy a magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés a miniszterelnöki (kancellári) rendszerrel való szakítást jelenti...


A magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés: a jogfolytonosság-helyreállítása valóban azt jelentené, hogy a miniszterelnöki rendszert olyan elnöki rendszer váltaná fel, amelyben az államfő jogutódja annak a királynak, aki méltóképpen - mert az alkalmatlan király hatalmát hatékonyan korlátozó Szentkorona-tan szellemében! - megosztotta a nemzettel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, és ez az államfő, a köztársasági elnök a hatalommal annak ellenére nem élhetne vissza, hogy birtokolná a hajdanvolt magyar király hatáskörének a 90%-át...


(Mindebből, gondoljuk, nyilvánvalóvá vált az is, hogy amikor olyan köztársasági elnökről beszélünk, aki a király jogutódja, nem foglalunk állást a királyságnak mint államformának a visszaállítása kérdésében... Sem mellette, sem ellene. Ha a jogfolytonosság-helyreállítás folyamatában sor kerül királyválasztásra vagy elnökválasztásra, akkor az a fő kérdés, hogy akár királynak, akár kormányzónak, akár elnöknek hívják, az államfő betölthesse azt a szerepkört, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak.)


A jogfolytonosság-helyreállítással a kétharmados többséggel bíró országgyűlés tehát valóban elérhetné, hogy a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan kiszolgáltatott helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt, de az alkotmányozó országgyűlés szerepét nehezíti, hogy akit alkalmasnak tart arra az államfői szerepre, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak, a mai miniszterelnöki rendszerben miniszterelnöki szerepet tölt be... Mindazonáltal csak látszatra drámai a helyzet, hiszen nincs komoly, elháríthatatlan akadálya annak, hogy a kétharmados többséggel bíró országgyűlési párt legtekintélyesebb politikusa vállalja azt a régi-új szerepkört, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak...


De a kétharmados többséggel bíró országgyűlés történelmi jelentőségű hibát is elkövethet, ha nem mer szembefordulni azzal a miniszterelnöki (kancellári) rendszerrel, mely iszonyatos károkat okozhat a jövendőben - olyan drámai helyzetben, amelyben ismét olyan politikus foglalja el a kancellári széket, aki kész szembefordulni nemzete érdekeivel.


A miniszterelnöki rendszerről egyébként könnyű szívvel lemondhatunk.


Be­bizonyosodott, hogy a magyar nemzet képte­len méltóképpen élni saját alkotmánya, a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkot­mány nélkül.


Az idegenből kölcsönzött kancellári rendszer okozta károk ma már fel­becsülhetetlenek: a nemzet többségének elszegényedéséhez, illetve kiszolgál­tatott­sá­gához vezetett, megteremt­vén a feltételeket a magyar nemzetet kisemmiző pri­va­tizáció és a felelőtlen politizálás számára.


(A miniszterelnöki rendszer egyébként akármelyik nemzet önvédelmét lehetet­lenné teszi. A legerősebbét is. A nemzetállamok könnyűszerrel való megsemmi­síté­se céljából ta­lálták ki?


Ahol bevezetik, süllyed az alkotmányosság hajója még akkor is, ha az alkotmány épnek és sérthetetlennek látszik. Mint Nagy-Britan­niában... Ünnepelte Nagy-Britannia népe, hogy ügyes csellel átjátszották a király hatalmát - hatalmának és hatáskörének 90%-át - a miniszterelnöknek, s diadalmámorában a nép észre se vette, hogy rejtélyes módon a 90% átalakult legalább 150%-ká? Melyik az a rejtély, amellyel egyetlen nép sem számol, amikor elfogadtatják vele a kan­cellári rendszert? E rejtély: a kancellári - miniszterelnöki - rendszer azért kevésbé demokratikus minden más rendszernél, mert a kancellár eleve és feltétel nélkül bir­tokolja a parlamenti szavazatok többségét. A 90% így alakul át legalább 150%-ká.)


5.

A ma­gyar nem­zet­nek nem szabad ép­pen azt a meg­ol­dást vá­lasz­ta­nia, amelyik együtt jár mind­an­nak a ta­ga­dá­sá­val, ami múlt­já­ban ér­té­kes. Ra­gasz­kod­nia kell a sa­já­to­san ma­gyar köz­jog­hoz, a tör­té­nelmi ma­gyar al­kot­mány­hoz, a Szent Ko­ro­na ta­ná­hoz - sem­mi más­ra, mint ön­vé­del­mi ösz­tö­né­re hallgatván, s kije­lentvén, hogy ami tör­té­nel­me so­rán a leg­ve­szé­lye­sebb hely­ze­tek­ben min­dig meg­men­tette, az nem meg­sem­mi­sí­ten­dő, nem ki­cse­ré­len­dő.

Nem könnyű felfogni, hogy a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sának a kér­dé­se miért nem vált a rend­szer­vál­to­ztatás­ központi kérdésévé. An­nak ellenére nem, hogy
a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sa, tudjuk, nem old­ha­tó meg egy­könnyen, de még a hely­re­ál­lí­tás­nak a ter­ve­ze­te sem vet­he­tő pa­pír­ra egyik nap­ról a má­sik­ra. (Mely idő­pont­hoz köt­he­tik a ma­gyar­ság kép­vi­se­lői a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sát? A jog­folyto­nos­ság megszakításának napja előtti naphoz, azaz 1944. már­ci­u­s 18-hoz.) Ami bizonyos: egyet­len perc­re, de csak egyetlen percre mindent érvényesnek kellett volna tekin­teni, ami a jogfolytonosság megszakadása órájában érvényes volt. De a követ­kező percben már el kellett volna kezdeni a hatalmas munkát, mely­nek során megítél­hették volna a magyar nemzet ezzel megbízott tagjai - az alkotmányozó nemzetgyű­lés tagjai - , hogy a történelmi magyar alkotmányból mi vált korszerűt­lenné, illetve mivel ke ll feltétlenül kie­gészíteni.

Ami bizonyosan nem vált korszerűtlenné:


- olyan elnöki rendszer, amelyben az államfő (mindegy, hogyan nevezzük, köztársasági elnöknek, kormányzónak vagy másnak) jogutódja annak a királynak, aki méltóképpen - mert az alkalmatlan király hatalmát hatékonyan korlátozó Szentkorona-tan szellemében! - megosztja a nemzettel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, s aki a hatalommal annak ellenére nem élhet vissza, hogy birtokolja a hajdanvolt magyar király hatáskörének a 90%-át...

- erős országgyűlés, amely azáltal erős, hogy nem támogatja mindig és feltétel nélkül a köztársasági elnököt, de ha méltatlanná, illetve alkalmatlanná válik küldetése betöltésére, akkor éppen a köztársasági elnök az, aki a kényszerítő körülményekre hivatkozva feloszlathatja...

- méltó felsőház,

- valódi vármegyei önkormányzat...


(A felsorolást folytathatnánk - több oldalon.)


Ér­te­lem­sze­rű­en kö­vet­ke­zik mindabból, amit fontosnak tartottunk elmondani, hogy ha a mai alkotmányozóink nem ta­gad­ják meg azt az alap­el­vet, amely év­szá­za­do­kon át meg­ha­tá­roz­ta a ma­gyar jog­fej­lő­dést, azt az alap­el­vet, mely sze­rint
tör­vény­sér­tés jo­got nem ala­pít, ak­kor nem tehetnek mást: szembe kell fordulniuk az idegen jogból kölcsönzött miniszterelnöki rendszerrel.

A kétharmados többséggel bíró országgyűlés - megismételjük - történelmi jelentőségű hibát követne el, ha ezt az alap­el­vet mégis meg­ta­gad­ná, nem mervén szembefordulni azzal a miniszterelnöki rendszerrel, amely iszonyatos károkat okozhat a jövendőben - olyan drámai helyzetben, amelyben ismét olyan politikus foglalja el a kancellári széket, aki kész szembefordulni nemzete érdekeivel.


Budapest, 2011. január 31.


Megalakult a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség

Megalakult a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség (TAHSZ)
2011/02/16 Nemzeti InternetFigyelő

Ezzel először alakult meg egy olyan szövetség, amely a magyarság hagyományaihoz hűen mellérendelő és nem hierarchikus jellegű. A TAHSZ keddi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a jelenlegi kormány alkotmánytervezete is csak az 1949/20-as sztálinista törvény folyománya lehet, ami ellen összefogni és történelmi alkotmányunk jogfolytonosságát helyreállítani minden magyar szent kötelessége.

A TAHSZ-nak minden magánszemély és társadalmi szervezet tagja lehet, amely egyetért annak céljaival és hajlandó is tenni érte. Az eddig csatlakozott szervezetek:

Áldott kéz 2000 NASZ
Fejér Szövetség
Magyar Királyi Lovagrend
Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége (MAREVOSZ)
Magyar Történelmi Családok Egyesülete
Nemesi Rend Mozgalom
Nemzeti Társaskör
Nobilitas Carpathiae társulás
Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület
Trianon Társaság


A sajtótájékoztatón Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség elnöke közölte, hogy egyesületük az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy milyen jogalapon alkotmányozhat a jelenlegi kormány. A válasz: a felhatalmazást erre kizárólag az 1949/20-as (sztálinista) törvény adja. Bármennyire szépen is hivatkozik majd tehát kormányunk az általa tervezett alkotmány előszavában alkotmányos hagyományainkra, vagy akár a Szent Korona tanra, az csak máz, amely mögött gyarmati státuszunk bebetonozásának a szándéka áll, s vélhetőleg hazánk függetlensége még az 1949-es szintet sem éri el. Abból kell kiindulnunk, hogy a föld, víz, levegő, napfény, stratégiai javaink nem képezhetik üzlet tárgyát, hanem Isten adományai a nemzet számára.

A Fejér Szövetség elnöke több pontban rámutatott a kormány kezdetleges próbálkozásaira, így például a már általa is belátott lehetetlenségre, hogy a Parlamentet Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítsa. Éppoly hamis és gyerekes próbálkozás a Szájer terv, azaz a minden magyar háztartásba elküldendő 12 pont az alkotmányozással kapcsolatban. A kormány érzi a legitimáció hiányát és egy olyan cselhez folyamodik, amely eleve átlátszó módon hazug, hiszen a kb. 8 millió választópolgár által kitöltendő kérdőív feldolgozása óriási apparátust és rengeteg időt igényelne. Ehelyett a kormánynak az lenne a feladata, hogy kapcsolatba lépjen azokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek a rendszerváltás óta rengeteg komoly munkát végeztek és terveket készítettek a jogfolytonosság helyreállításával kapcsolatban. Fontos lépés lenne ebben az irányban a kétkamarás parlament bevezetése, amelynek felsőháza legyen mentes a jelenlegi hatalomtól, pártoktól. A felsőház válhatna a szövetség színhelyév é, amely a nemzet hagyományainak a visszaállítására törekszik. Boór Ferenc a népszavazást is visszautasította az alkotmányt illetően, hiszen 67 éve csak ellenkező előjelű befolyásolás, azaz durva manipuláció folyik létrontó eszmék terjesztésével. Szélesen informált állampolgárok önálló véleménynyilvánítása ilyen körülmények között elképzelhetetlen.

Berhidai Parragh Imre és Horkovics Kováts János a Nemesi Rend Mozgalomtól azt hangsúlyozták, hogy történelmi alkotmányunk egy évezreden át biztosította keretet a nemzet gyarapodására, s helyreállítására éppen most, EU-elnökségünk idején lenne legnagyobb esélyünk. Keresni kell a kapcsolatot minden társadalmi szervezettel, állandó felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységet folytatva történelmi alkotmányunk szükségességéről. De még ennél is több kell; a Magyar Vándor Program önkéntesei minden embernek elmagyarázzák alkotmányos hagyományaink lényegét, hogy kormányunk ne folytathassa azt a szégyenletes "hagyományt", amit már Rákóczi kurucai így foglaltak versbe: "Vezettesd magad szembekötve, vakon, elfajult testvéridtől csinált ál-utakon".

Vajta Dénes

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

2011. február 14., hétfő

Stefka István: Az illúziónak vége

Álláspont

A napokban egy 69 éves asszony Balkányban gyertyafény mellett aludt el. A konyha kigyulladt, testének kilencven százaléka megégett. A híradások minden érzelem nélkül számoltak be arról, hogy a mélyszegénységben élő, tragikus sorsú nő lakásában sem villany, sem gáz nem volt. Remélhetőleg megszólalnak érte a harangok.

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5366/5366


Hét gyerek, kilenc szavazat?

Zsebők Csaba

A gyermekek után szavazati jog járna? Elsőre nem hangzik rosszul egy kétgyerekes fickó számára, mint amilyen magam is vagyok, ám ha megkapargatjuk a témát, akkor nagy-nagy veszélyek sejlenek fel.

Sajtóhírek szerint ugyanis Szájer József fideszes EP-képviselő a Fidesz–KDNP minapi siófoki frakcióülésén arról beszélt, hogy a szülők kapjanak minden 18 évesnél fiatalabb gyermekük után egy-egy plusz szavazati jogot. A távirati irodának Szájer amúgy akképpen nyilatkozott, hogy ezt korábban a fideszes Révész Máriusz, illetve a Nagycsaládosok Országos Egyesülete vetette fel, s most egy vitát szeretnének elindítani az ügyben...

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5367/5367






Néhányan vacsorázni jártak a T. Házba, változik a rendszer

Néhányan vacsorázni jártak a T. Házba, változik a rendszer

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5368/5368


ORBÁN: A MOSTANI KORMÁNNYAL NEM FOGJÁK FELTÖRÖLNI A PADLÓT - VIDEO

ORBÁN: A MOSTANI KORMÁNNYAL NEM FOGJÁK FELTÖRÖLNI A PADLÓT - VIDEO

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5369/5369



2011. február 12., szombat

Nagy Gáspár versei

Rating:★★★★★
Category:Books
Genre: History
Author:Nagy Gáspár
http://www.nagygaspar.hu/honlap/index.php/verseskotet/vers/16/758

Verseskötetek - …nem szabad feledNI…! (Versek – 1956 láthatatlan emlékművének talapzatára)

Láthatatlan kőre vésem...

Kannás Alajos emlékének,
aki a forradalom után
a Kormos kövek versciklusával őrizte
‘56 tiszta eszméit és oszthatatlanságát

Egy lengő
lyukas zászló
a később lelőtt ismeretlen
gyönyörű lány kezében...
és Pesten meg Budán
a golyó-csókolta vérző házfalak...
s ahogy – tán utolsónak –
átszöksz az osztrák hóesésbe
mert azok biztos fölkötnek
ha itt maradsz.

És a ruszkik – törökmód –
persze itt maradtak
hiába írtátok tankjukra:
... Пошли домой!
(és mondtátok is: pasli damoj!)
láttad mint terem véreidből
bőven gyáva hóhér
százszámra börtönpribék is
és ha kell: barbár karhatalom
csak azért hogy féltedben
te is meghajolj!

És aztán lett a túlélésre annyi érv
ki ittmaradt ki messzire futott
mert felejteni mindenhol lehet
bár a Világ velünk volt...mégis elbukott!

. .. És közben lepergett annyi szürke év...
de nagynéha kimondtuk addig is: elég
míg ama fényes gyásznapon a nemzet újra
temethette hőseit s mártír miniszterelnökét.

Ajánlás és utóirat

Barátom ki már magad is halott vagy
de kormos köveidben régtől halhatatlan
engedd hogy egy láthatatlan írka-kőre véssem
miképp is szólanék most ‘56 ügyében:

tudva bár hogy szavaimnak nem lesz táboruk
de fájó árulások és zajló testvérháborúk
heveny idején kell kimondanom: cáfolhatatlanul
csak a hősöknek és mártíroknak van igazuk!


(2002)



< vissza …nem szabad feledNI…! (Versek – 1956 láthatatlan emlékművének talapzatára) verseskötethez



Botafogo Dance Ensemble, Hungary


Link
http://www.botafogo.hu/sakk.html