http://mno.hu/belfold/fizetett-szonokok-jaratjak-le-magyarorszagot-1102139
A szerdai német sajtójelentések szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy az iráni állampolgárságú menedékkérőt a magyar menekültügy „rendszerszerű hiányosságai” miatt „embertelen és megalázó” bánásmód kockázatának tennék ki, ha Magyarországra toloncolnák. Az erről szóló hivatalos határozat már áprilisban megszületett.
Több alkalommal is megvizsgálták a jelentést
A Németországban történtekkel kapcsolatban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól(BÁH) az mno.hu azt választ kapta: a bírósági döntés nagyban támaszkodik a Pro Asyl jogvédő szervezet által márciusban közzétett jelentésre. Annak tartalmát egyébként a hivatal a rendőrséggel együtt már több alkalommal is cáfolta, a benne foglalt sarkalatos problémákat, hiányosságokat pedig kivizsgálták.
Fotó: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal |
Kiemelték: Németországban az ítélőszékek álláspontja az ilyen ügyekben nem egységes, de több alkalommal is született már olyan döntés, ahol bíróság jóváhagyta, hogy Magyarországnak adjanak át külföldieket. „Szerdán is érkezett Németországból egy külföldi állampolgár hazánkba, vele sem volt semmi probléma” – hívta fel a figyelmet a hivatal.
Ami az ARD riportjában elhangzott... Az ARD újságírói először Rómába látogattak, egy nyomornegyedben filmeztek, ahol a főleg afrikai bevándorlók embertelen körülmények között tengetik életüket. Egyikük elmondta, hogy Németországba szeretett volna maradni, ahol egy menekültotthonban (hazánkkal kapcsolatban a film további részében kizárólag börtönről beszélnek – a szerk.) tartózkodott egy évig, de később visszatoloncolták Olaszországba. Ezután a „Szégyen palotájába”, egy elhagyott irodaépületbe jártak körbe a zsurnaliszták, ahol egy nő, csecsemővel a karján kihangsúlyozza: semmilyen segítséget nem kapnak az olasz hatóságoktól. Az összeállítás hazánkban folytatódik, ahol a riporterek szerint a menekülteket hónapokig börtönbe zárják, gyakran családostul. Ezután többen elmondják, hogy a hatóságok embertelenül bánnak velük: egyikük azt állítja, hogy a „rendőrök” egy szobába vitték, ahol 4-5-en összeverték. A következő állomás pedig a nyírbátori „menekültbörtön”, ahol ismét a bántalmazások kerülnek középpontba a kamerák előtt. |
Fizetett propaganda
Szerintük a Magyarországra érkező menekültekkel – a hivatal által működtetett intézményekben – úgy bánnak, mint sok más országban a kollégiumokban, szálláshelyeken. A vallásnak megfelelő étel, pszichológus és tolmács is jár az ellátáshoz. Az ARD televízió által készített riportról elmondták, fizetett propaganda volt az egész – kihívtak néhány menekültet az utcára, elvitték őket autókázni. A BÁH sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzetközi médiában megjelent tartalmak rossz színben állítják be Magyarországot. „El kell jönni és meg kell nézni ezeket a szálláshelyeket” – mondták arra utalva, hogy a nyírbártori intézménnyel kapcsolatban is hamis információk jelentek meg a sajtóban.
Ismert, a Pro Asyl elnevezésű német menekültügyi civil szervezet egyenesen azt állította Magyarországról, hogy rendszerszerűen megsérti a menekültek emberi jogait. Jelentésükben azt írták: Magyarországon nemzetközi jogba ütközik az, ahogy menedékkérőket fogva tartják, állítsuk szerint akár 12 hónapig is. A maximálisan egyéves idegenrendészeti fogság egyébként annak köszönhető, hogy az Orbán-kormány szigorította a menekültügyi és bevándorlási törvényt.
Fotó: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal |
Korábban kezdődött?
A márciusban nyilvánosságra hozott dokumentum arra is kitér, hogy rendszeresen éri őket bántalmazás, megfosztják őket jogaiktól. Márciusi számában – a Pro Asylre hivatkozva – a Népszabadság azt írta, nem ritka, hogy a menekülteket benyugtatózzák, rabláncon vezetik. A lap a nyírbártori menekülttáborral kapcsolatban, szintén a civil szervezet által kiadott jelentésre hivatkozva közölte: egyenesen drogfüggővé teszik az ott tartózkodó külföldi állampolgárokat.
A németek arra irányuló törekvése, hogy megszüntessék a menekültek Magyarországra toloncolását, már korábban körvonalazódni látszott. Gottfried Köfner, az UNHCR közép-európai regionális képviseletének vezetője azután fejezte ki nemtetszését, miután a német ARD közszolgálati televízió Panorama című politikai magazinműsorában foglalkozott a jogaiktól állítólagosan megfosztott menekültekkel.
Nem börtön
A főbiztos annak ellenére kritizálta Magyarországot, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jó a kapcsolatban van az UNHCR regionális képviseletével, együttműködési megállapodást is kötöttek a szervezettel. A képviselet szakértői évente egyszer felkeresik a hivatal által fenntartott befogadóállomásokat, közösségi szállásokat és a rendőrség által fenntartott őrizeti helyeket. A német belügyminisztérium már máshogy látja, a helyzetet. Szerintük ok nélküli az aggodalom, ugyan lehetnek hiányosságok a Magyarországon végzett menekültügyi eljárások során, de „börtönről” nincs szó.
Fotó: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal |
Németország viszonya a menekültekkel igen érdekes, hiszen a munkavállalási korlátozások feloldásával özönleni kezdtek az országba a külföldiek a megélhetés, vagy egy jobb élet reményében. A 82 milliós lakosságból 2011-ben már 958 ezer regisztrált a bevándorló, ami 1996 óta a legmagasabb értéket jelenti. Ez az adat már a németek ingerküszöbét is csökkenteni kezdte. Igaz ugyan, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárainak szabad az út a munkavállalás felé, de a német belügyminiszter a szabad határforgalomról szóló schengeni megállapodás módosítását akarja.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése