Maffiafíling – 2. rész

Maffiafíling – 2. rész:

'via Blog this'

A Célpont stábja kétrészes filmet forgatott a Portik-ügyről. Kisberk Szabolcs oknyomozó riporter az olajmaffiózó közvetlen környezetéből származó információk alapján mutatja be a több merénylettel is vádolt Portik Tamást.

gondola.hu - Újabb Szögi Lajos-eset(ek)

gondola.hu - Újabb Szögi Lajos-eset(ek):

'via Blog this'

Nagy József berzéki halálára már fel sem figyelt a társadalom.

2012. május 9. 11:33

Október 15. évek óta szomorú emléknap Magyarországon. Törvénytisztelő emberek zarándokolnak Olaszliszkára, hogy koszorút helyezzenek el egy emlékművön, amely egy kiváló embert idéz fel. Még javában élhetne, nevelhetne, alkothatna, de…

A magyartanárt Magyarországon a magyarsága miatt verték agyon.

A bűncselekmény rasszista indíttatását a bíróság is megállapította, s ennek megfelelően ítélkezett. Ez azonban nem támasztja fel a halottat, és nem enyhíti annak a két lánynak a fájdalmát, akik végigszenvedték, amíg apjukat a rasszista bűnözők agyonverik.

Szögi Lajos-emléknap lett október 15.

Nemcsak Olaszliszkán, hanem az egész országban. Ez a borzalmas eset valamennyire sokkolta a társadalmat - akkor. Szörnyű jövőképet vetített azok elé, akik a rettenetes víziót nem hessegették el lelki szemeik elől. Erősítette a félelmet a konkrét látvány is: a gyilkosság elítéléséért a faluban felvonulókat a rendőrsorfal mögül a rasszisták barátai fenyegették – a képernyőn követhetően.

Az emlékművet nem is merték közvetlenül a tett helyszínén felállítani.

Úgy tűnik, újabb emléknappá szürkülhet április 8., ezen a napon Berzékre zarándokolhatnak majd a törvénytisztelő emberek, hogy koszorút helyezzenek el Nagy József leendő emlékművénél.

Halála döbbenetesen jellemzi a magyar vidék állapotait.

„A támadók közül két férfi bement a helyi kocsmába, ahol összeszólalkoztak egy szintén helyi, 46 éves férfival. Ezt követően távoztak, majd többen, botokkal visszatérve, olyan súlyosan bántalmazták a férfit, hogy áldozatuk életét vesztette” – írta a hírügynökség.

Nagy Józsefet Szögi Lajoshoz hasonlóan gyilkolták meg.

„Többen” és „botokkal” támadtak az egyedül – vélhetően – védekezni akaró áldozatra. Hogy mit élhetett át addig, amíg el nem vesztette eszméletét, abba jobb nem belegondolni. Többen és botokkal ütlegelték az egyedül és bot nélkül a menekülés reményétől is megfosztott férfit.

Még kérdés, hogy itt is rasszista indítékot állapít-e majd meg a bíróság. Az ellenben egyértelmű, hogy Magyarországon a legvérmesebb rasszizmus a hungarofóbia, amelyet 1989-ben kezdett – tudományos alapossággal – felszítani egy, azóta a parlamentből már kiesett párt.

Ide vezetett a svejcisapkázás.

Nagy József berzéki halálára már fel sem figyelt a társadalom. Mert már korábban csökkent a társadalom biztonságérzete: az állami igazságszolgáltatás olyan helyzetet alakított ki, hogy egyre számosabban saját biztonsági stratégiát próbálnak kidolgozni. Legutóbb olyan ítélet született, amely szerint egy gyilkosnak egy évtizednél is kevesebb időt kelljen börtönben töltenie. Diadalt ült – tapsolt – az alvilág.

A következmények beláthatatlanok.

Íme egy közülük: A Bajai Rendőrkapitányság súlyos testi sértés elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Bajai Kórház ügyeletes orvosának bejelentése alapján. Szombaton hajnali 5 órakor jelentkezett ellátásra egy 22 éves bajai lakos, akit elmondása szerint a Baja, Kölcsey utcában található Vár-Bár szórakozóhely előtt egy ismeretlen személy minden előzmény nélkül arcon ütött. A férfi a bántalmazás következtében elesett, és nyolc napon túl gyógyuló ujjsérülést szenvedett.

Az önvédelemre elemi, természetes joga van minden embernek.

Valószínűleg a közösségeknek is joguk van az önvédelemre – ezt legalábbis gyakorolják a világ különböző részein, hol betonfal építésével, hol helikopterről történő géppuskázással, hol rakéták, rakéta-elhárítók telepítésével. A magyar közösség már többször alapított államot az utóbbi évezredben – részben a közösségi önvédelemért is. Ez ellen a mostani, különös kockázat ellen azonban az állam – jelenleg – nem tudja megvédeni polgárait.

Kérdés, kifejleszthető-e a jogos közösségi önvédelemnek más törvényes módozata is.

Kovács G. Tibor

Portik–Laborc-ügy: közszereplők is képbe kerültek

Portik–Laborc-ügy: közszereplők is képbe kerültek:

'via Blog this'

Újabb iratokat kérhet be a Portik–Laborc találkozót vizsgáló ténymegállapító albizottság az érintett ügyekkel kapcsolatban – mondta hétfőn Mile Lajos, a testület elnöke az albizottság zárt ülése után.

Döntöttek arról is, hogy milyen ütembenhallgatják meg az érintetteket. „Alulról fölfelé haladó metodikával fogjuk ezeket véghezvinni. Így haladunk egyre följebb, így fogunk tovább haladni, míg el nem készül a jelentés” – mondta Mile Lajos. Kijelentette: a szeptember 30-i határidőre valószínűleg nem készülnek el, de nem szeretnék elkapkodni a munkát – tette hozzá. A következő meghallgatásra augusztus 27-én kerül sor.

„Valószínűleg olyanokat is meg kell hallgatnunk, akiket már meghallgattunk korábban, de politikusok és közszereplők is lesznek köztük” – mondta Mile Lajos, aki nem akart neveket mondani, de annyit azért elárult, hogy Laborc Sándort valószínűleg újra meg kell hallgatni, de feltehetően Szilvásy Györgyöt és Portik Tamást is.

Gyurcsány meghallgatása fel sem merült

Kérdésre válaszolva azt mondta, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök meghallgatása nem merült fel a bizottságban. Mile Lajos hozzátette: az eredeti tervekkel ellentétben vélhetően nem fogják szeptember végéig befejezni a munkát. Kitért arra, igyekeznek a lehető legszélesebben tájékoztatni a nyilvánosságot a jegyzőkönyv azon részéről, ami nyilvánosságra hozható.

Mile Lajos újságírók gyűrűjében

Fotó: Földi Imre / MTI

Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke újságíróknak azt mondta: az Alkotmányvédelmi Hivatal segítségét kérik ahhoz, hogy zárt helyett nyílt ülésen lehessen folytatni a ténymegállapító albizottság munkáját.

Vizsgálódnak

Ismert, a Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata idén áprilisban nyilvánosságra került. Ebből kitűnik: Portik felajánlotta a titkosszolgálat akkori vezetőjének, hogy terhelő adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A találkozókról készült hanganyagok minőségével ugyan gondjuk van az ellenzéki politikusoknak, de azt ők sem állítják, hogy manipulálták a felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelősségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-i Rájátszás című műsorában.

Kérdésre válaszolva azt mondta, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök meghallgatása nem merült fel a bizottságban. Mile Lajos hozzátette: az eredeti tervekkel ellentétben vélhetően nem fogják szeptember végéig befejezni a munkát. Kitért arra, igyekeznek a lehető legszélesebben tájékoztatni a nyilvánosságot a jegyzőkönyv azon részéről, ami nyilvánosságra hozható.

Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke újságíróknak azt mondta: az Alkotmányvédelmi Hivatal segítségét kérik ahhoz, hogy zárt helyett nyílt ülésen lehessen folytatni a ténymegállapító albizottság munkáját.

Címkék

Mile Lajos, Portik Tamás, Portik-ügy, Laborc-Portik-találkoz

Kapcsolódó videó:

Index - Belföld - Letöltendő börtönre ítélték Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost

Index - Belföld - Letöltendő börtönre ítélték Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost:

'via Blog this'

A "kémkedési perként" ismert büntetőügyben hirdetett elsőfokú ítéletet pénteken a Debreceni Törvényszék: Galambos Lajos és Szilvásy György letöltendő, Laborc Sándor felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügy iratait 2040-ig titkosították.

Címkék

szilvásy györgy, galambos lajos, kémügy, titkosszolgálat

Galambos Lajos 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója. Őt a bíróság kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.

Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék.

Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános.

A volt titkosszolgálati vezetők perének ítélethirdetéseFotó: Czeglédi Zsolt

A kémügy 2011 nyarán robbant ki. A Heti Válasz akkor azt írta: Laborc Sándor, volt NBH-főnök leadott hivatali laptopján találtak két, "Ovi" és "Bajusz" nevű mappát, amelyek Orbán Viktor és Kövér László megfigyeléséről tanúskodtak. A lap szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal még ellenzéki politikusi időszakában feltérképezte Orbán Viktor kapcsolati hálóját.

Egy másik szálon amiatt gyanúsíthatták meg a nemzetbiztonság egykori vezetőit, mert 2007-ben egy feltehetően orosz befolyás alatt álló céget bíztak meg az NBH dolgozóinak átvilágításával. A Zömök Kft. nevű céget P. László vezette. Ő a Szovjetunióban járt egyetemre, a felesége is odavalósi, és a cég társtulajdonosa egy orosz anyanyelvű nő. Ugyanez a P. László alapította az adócsalással és pénzmosással gyanúsított Eclipse Zrt.-t is. Az ügyben Balajti László, az elhárítás akkori irányítója tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Galambos Lajos elsőrendű vádlott aki 2004 és 2007 között a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt (b) Szilvásy György másodrendű vádlott a volt Gyurcsány-kormány akkori titokminisztere (b2) P. László harmadrendű vádlott egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosa (j2) és Laborc Sándor negyedrendű vádlott aki 2007 és 2009 között főigazgatója volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (j)Fotó: Czeglédi Zsolt

A Budapesti Katonai Ügyészség 2011 júliusában először Galambos Lajost hallgatta ki, majdőrizetbe vette Szilvásy Györgyöt és Laborc Sándort is.

"Veled vagyok, Szilvásy Gyuri"

Hiszünk Szilvásy György ártatlanságában - írta közleményében Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. A politikus úgy fogalmazott: mindaddig koncepciós eljárásnak tekintik a Szilvásy ellen indított pert, amíg titkos az ügy iratanyaga. Mesterházy pártja nevében követeli a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. Szerinte csak a teljes átláthatóság biztosíthatja az ügyészségi eljárás és a bírósági döntés tisztaságát, valamint azt, hogy az "egész ügy nem politikai megrendelésre és befolyásolásra indult".

Veled vagyok, Szilvásy Gyuri" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a Facebookon közzétett videoüzenetében. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott, "egy percig nem hisszük, hogy rárontottál volna a nemzetedre, ahogyan ráront Orbán Viktor minden nap". A politikus az Orbán-kormány abszurd világára jellemzőnek nevezte, hogy az 1950-es évek óta most ítéltek el először minisztert vagy volt tárcavezetőt kémkedés vádjával. "Hogyan szolgálják ki ezt a gyáva miniszterelnököt, ezt a gazembert, ezt az erőszakos senkiházit bírók, rendőrök ügyészek?" - mondta.

Rács mögé kerülhet a maffiabaloldal egyik központi figurája - mondta Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A rendszerváltás óta példa nélküli eset, hogy valamely kabinet egy tagját kémkedésért elítéljék - mondta Kocsis. Hozzátette: Szilvásy György a Gyurcsány-Bajnai-időszakban a maffiabaloldal központi figurája, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila közeli munkatársa volt.

Őszöd: „Szilvásy György volt az”

Őszöd: "Szilvásy György volt az"

MNO

2013. május 30., csütörtök 19:32

Nyomtatás

Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc tanácsadói köre áll az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött – állítja egy vélhetően 2008-ban készült hangfelvételen a később Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo. A férfi lényegében ugyanazt az eseményláncolatot vázolta fel, mint Glemba Zoltán, aki Laborc Sándornak, a polgári elhárítás vezetőjének számolt be – ugyancsak 2008-ban – a tudomására jutott, az őszödi beszéddel kapcsolatos információkról, mielőtt találkoztak volna Portik Tamással, a hazai alvilág egyik meghatározó figurájával.

'via Blog this'

„A közvetítőt egyelőre nem akarom megnevezni, az, hogy ő Szilvásytól kapta, egyértelmű” – szögezte le Rózsa-Flores Eduardo egy vélhetően 2008-as interjúban, amelyben részletesen beszélt arról, hogy milyen körülmények között jutott nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A 2009-ben Bolíviában kivégzett újságíróval készült többórás hanganyag részletei számos ponton megegyeznek a Portik–Laborc-találkozókról készült jegyzőkönyvekben szereplő információkkal.

A polgári titkosszolgálat volt vezetője egyik beosztottjával, Glemba Zoltánnal ugyanis arról értekezett – még mielőtt Portik Tamás megérkezett volna a megbeszélésre –, hogy a volt miniszterelnöknek, illetve tanácsadóinak a döntése nyomán Szilvásy György közreműködésével szivárogtatták ki az őszödi beszédet.

Szilvásy György volt az

Szilvásy állítja, hogy…

…nem ő szivárogtatott. Részletek ITT. A Magyar Nemzet május 25-ei számában írt arról, hogy Szilvásy György lehet a hiányzó mozaikdarab.

„Szilvásy György” – ezt válaszolta Rózsa-Flores Eduardo arra a kérdésre, hogy ki végezte a szalag kiszivárogtatását. Hozzátette: „Ebben a játékban ő úgy tűnik föl mint végrehajtó”. Rózsa-Flores hosszasan fejtegette, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Szilvásy György kikkel és miként tervezte meg a beszéd sajtóhoz juttatását. Szerinte ugyanakkor nem az egykori kancelláriaminiszter döntött a kiszivárogtatásról, hanem Gyurcsány Ferenc és tanácsadói köre. „Ez az a társaság, amely a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozik, közvetlenül Gyurcsány Ferenc alatt, mellett, és csak neki” – mutatott rá a döntéshozói körre Rózsa-Flores, megemlítve a később öngyilkosságot elkövető Daróczi Dávidot, a Gyurcsány-kormány szóvivőjét. Rózsa-Flores Eduardo szerint az MSZP szűk vezetése is be volt avatva, így Toller László, Lendvai Ildikó és Kiss Péter.

Az informatikus félelmében Mexikóba menekült

Kiss Péter vonatkozásában nem egyértelmű Rózsa-Flores álláspontja, ugyanis előbb úgy nyilatkozott, hogy a politikust csupán belekeverték az ügybe, később pedig azt mondta, hogy a környezetéből is érkezett telefonhívás arra vonatkozóan, mikor kerül nyilvánosságra a felvétel. Rózsa-Flores előadása több pontján ellentmondásokba keveredett, bár arról szintén beszélt, hogy két forgatókönyv is elképzelhető a kiszivárogtatás kapcsán, hiszen két szalag is volt a Gyurcsány-beszédből – egy példányt a MeH-nél, egyet pedig az MSZP-központban őriztek.

Őszödi beszéd, a felejthetetlen

A szocialisták 2006-os választási győzelmüket kevéssel követően, május 26-án Balatonőszödön sereglettek össze kihelyezett frakcióülésre. Gyurcsány Ferenc újrázó kormányfő 25 perces beszédében egyebek között a következőket mondta: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. […] Nem csináltunk semmit négy évig. […] Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.” Gyurcsány kettő nappal a kihelyezett frakcióülés után előállt részletes politikai programjával, ami természetesen tartalmilag cseppet sem emlékeztetett a kampányban elmondottakra. A beszédről ezek után hónapokig (Gyurcsány lebukásáig) nem beszélt egyetlen frakciótag sem. Máig ismeretlen személy vagy személyek viszont szeptemberben jelentkeztek a Magyar Rádiónál, leadva az őszödi hazugságbeszéd 25 perces hangfelvételét. A rádió 2006. szeptember 17-én részleteket sugárzott a gyurcsányi szózatból. Kevéssel ezt követően békés tiltakozók ezrei jelentek meg a Kossuth téren, követelve Gyurcsány Ferenc azonnali távozását. A tiltakozások rövidesen átterjedtek a tévé- és az MSZP-székház környékére, előbbi épületbe futballhuligánoknak kinéző, a Kossuth téri megmozduláson még nem is jelen lévő alakok be is jutottak. Gyurcsány szeptember 22-én a CNN stúdiójában szerepelt, ahol azt kérdezték tőle: miért nem hagyta abba már előbb a hazudozást. A kormányfő azt közölte: „Abban a mondatban, amit idézett, arra utaltam, hogy nem voltam elég bátor, hogy megváltoztassam ezt a vonalat. […] Félreértették a párttársaim és az ellenzékem is.” (A videó azóta is liar, vagyis hazug címkével található meg a legnépszerűbb videómegosztón.) Erre az időszakra esett 1956 ötvenedik évfordulójának megünneplése is, az Astoriánál ünneplő békés fideszesek közé máig nem teljesen tisztázott körülmények közt lovas rendőrök vágtattak, és azonosító nélküli rendőrök válogatás nélkül verték az ünneplőket, illetve eresztettek rájuk könnygázt. Mások mellett Révész Máriusz országgyűlési képviselőt is összeverték. 2011 nyarán Gyurcsány – aki egy évvel a kétharmados választási bukás előtt átadta a kormánykereket bizalmasának, Bajnai Gordonnak – azt mondta, gyanítja, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet, neveket azonban nem mondott. Leírta őket, és egy zárt borítékban átadta Mesterházy Attila pártelnöknek; az MSZP vezére újságírók előtt olvasatlanul megsemmisítette a borítékot. 2012 szeptemberében így már nyíltabban beszélt arról Gyurcsány, hogy egy nő és két férfi MSZP-s politikus állhat a kiszivárogtatás mögött. A politikus azóta is üzenget a formálódó ellenzéki összefogásnak: ha kihagyják belőle, kiteregeti a lapokat. Jelenlegi formációja, a DK azon az állásponton van, hogy ha a pártvezér „a végső bizonyosságot megszerzi, akkor haladéktalanul megosztja a nyilvánossággal”.

Rózsa-Flores Eduardo szerint – ez az információ szintén egybeesik a Laborc és Glemba beszélgetésén elhangzott forgatókönyvvel – Szilvásy egy informatikust bízott meg a hanganyag sajtóhoz továbbításával. Rózsa-Flores elmondta, ő egy Tóth György nevű informatikustól kapta az őszödi beszéd anyagát, akinek egy, az MSZP számára megbízásokat végző személy adta át. Bár Rózsa-Flores a felvételen nem nevezi meg az illetőt, azt elmondja, hogy az MSZP kézbesítője, a Kádár-érában a III/II-es ügyosztály ügynöke volt, a Horn-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal tanácsadójaként dolgozott, majd „Szekeres cégeit vitte”. Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője, Rózsa-Flores Eduardo jó barátja lapunknak korábban erről a személyről annyit árult el, hogy magas titkosszolgálati körökben mozog, monogramja M. L.

Rózsa-Flores kifejtette azt is, hogy a felvétel átadását követően Tóth György állandóan hívogatta őt, sürgetve az anyag kiszivárogtatását, mivel az MSZP-s összekötő az informatikuson kérte számon. Ezzel kapcsolatban Rózsa-Flores Eduardo annyit mondott, Tóth György annyira megijedt az eseményektől, hogy később Mexikóba menekült.

A csendes őszödi ellenzék nem is hibás?

Vagyis nem Gyurcsány Ferenc belső ellenzéke, hanem maga a szocialista pártszűk vezetése – a kormányfő tudtával – hozta nyilvánosságra a 2006-os balatonőszödi szónoklatot Rózsa-Flores Eduardo szerint, aki maga is részese volt a beszéd terítésének. A beszélgetés során az újságíró egyébként hosszasan ecsetelte Szilvásy és Gyurcsány messzire visszanyúló kapcsolatát.

Ahogyan azt már korábban megírtuk, Rózsa-Flores maga is KISZ-titkár volt, ezért jól ismerte az MSZP felső vezetését. Gyurcsány és Szilvásy karrierjének indulása a KISZ-es időkre nyúlik vissza. A rendszerváltozást követően az egykori szocialista diákvezetők magas pozíciókhoz jutottak: Gyurcsány a politikai ranglétrán tört előre, Szilvásy szürke eminenciásként az államigazgatásban volt vezető beosztásokban.

„A hatalom az ő kezében van” – vélekedett Rózsa-Flores Szilvásyról, akit az MSZP-vezetés legnagyobb koponyájának tartott. A kiszivárogtatás körülményeit vizsgálták a Szilvásy irányítása alatt működő titkosszolgálatok – a politikus 2006 júniusától vezette a Miniszterelnöki Hivatalt, de felügyelete alá tartoztak a polgári titkosszolgálatok is. Molnár Zsolt, az MSZP szervezési igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, a pártnál is folytattak vizsgálatot a MeH munkatársai, az eredményéről azonban nem kapott információkat.

Az első kitakart név a Magyar Nemzet szerint Szilvásy György, a második és a harmadik Tóth György informatikusé. A második fakszimile első kitakart neve a lap szerint Szilvásyé, a második és harmadik Gyurcsány Ferencé, a negyedik Rózsa-Flores Eduardóé, az ötödik az informatikusé, a hatodik egy azonosítatlan személyé.

Címkék

Mexikó, MSZP, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Bolívia, Szili Katalin, Kiss Péter, őszödi beszéd,titkosszolgálat, Szekeres Imre, Rózsa-Flores Eduardo, Laborc-Portik-találkozó, Szabó Bálint

>>AZ ÖSZÖDI BESZÉD<<

MNO: Portik-ügy: 3 embert vettek őrizetbe

http://mno.hu/ahirtvhirei/portik-ugy-3-embert-vettek-orizetbe-1158892

Nem két, hanem 3 embert vettek őrizetbe a rendőrök a Portik család érdekeltségébe tartozó médiacéggel összefüggésben. A Laborc–Portik-ügyet vizsgáló bizottság jövő héten kezdi meg a munkát, a szocialisták hárítják a felelősséget.

Nem két, hanem három embert vettek őrizetbe a rendőrök a Portik család érdekeltségébe tartozó médiacég ügyében. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint ellenük csalás gyanújával nyomoznak. Egy hódmezővásárhelyi, egy szegedi és egy kunszentmártoni férfiról van szó. A hódmezővásárhelyi H. János a Generál Média egyik vezetője testvére az Index információi szerint csak azért nem került őrizetbe, mert éppen Malajziában tartózkodik. A történtekről további részleteket a rendőrség nem közölt, de lapinformációk szerint az őrizetbe vételek összefüggésben lehetnek a Laborc–Portik-találkozókkal és az ott megrendelt Fidesz elleni lejáratókampánnyal. A Generál Média Kft. üzemeltette a többi közt azt a hírportált, amely kirobbantotta a rendőri vezetők lemondásával végződő Zsanett-ügyet. De a kft. irodájában rögzíthették azt a felvételt is, amellyel a fideszes Kósa Lajost próbálták meg lejáratni.

• facebook
• twitter
• link
• embed

Cáfol Hódmezővásárhely főjegyzője

Közleményben cáfolta Hódmezővásárhely főjegyzője, hogy az önkormányzat, illetve a város jelenlegi és korábbi polgármestere kapcsolatban állt volna Portik Tamással, és politikusok megfigyelésére, lehallgatására adott volna megbízást bárkinek is. Az önkormányzat egy használaton kívüli épületet adott el a Generál Médiának, a vételárat részletekben fizették meg, de a felújítására vonatkozó vállalását nem teljesítette a cég, ezért a szerződést a közgyűlés a 2012 októberében megszüntette.

Portik pénzt juttatott a baloldalnak?

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a múlt héten határozott a testület létrehozásáról. A ténymegállapító bizottság elnöke, Mile Lajos a  Hír Televíziónak azt mondta: elsőként a rendelkezésre álló dokumentumokat vizsgálják át, ezután döntenek arról, hogy kiket hallgatnak meg az ügyben. A független politikus hangsúlyozta: a vizsgálatnak ki kell derítenie, hogy 2008-ban valóban politikai megrendelésre találkozott-e a titkosszolgálat vezetője – Laborc Sándor – a szervezett alvilággal. Tisztáznák azt is, hogy az olajszőkítési ügyleteiről ismert Portik Tamás juttatott-e pénzeket baloldali pártoknak és politikusoknak. Mile Lajos hozzátette: amennyiben bűncselekményre utaló nyomot találnak, az illetékes hatóságokhoz fordulnak. „Ez az albizottság nyomozati munkát nem végez, nem tartozik a feladatkörébe, és jogszabály sem teszi lehetővé. Ami a nyomozó hatóságoknak a feladatköre, azt az albizottság nem végezheti el, nem is lenne szerencsés egy ilyenfajta összekeverése az ügyeknek. Ha a vizsgálódás folyamán olyan tényekre bukkanunk, amelyek megalapozzák a jogsértés gyanúját, akkor majd a megfelelő testülethez fogunk fordulni” – mondta Mile Lajos.

Az MSZP hárít

Hárítja a felelősséget Laborc–Portik-ügyben az MSZP. A szocialisták szóvivője szerint a Mesterházy Attila vezette pártnak nincs köze a korábbi ügyekhez, ezért azt sem kívánják vizsgálni, hogy baloldali politikusok kaptak-e bármilyen juttatást az Energol Rt. egykori vezetőjétől. Török Zsolt a Hír Televíziónak azt hangoztatta: a Laborc–Portik-üggyel a Fidesz a trafikbotrányról akarja elterelni a figyelmet. „Mivel az MSZP-nek semmi köze nincs ehhez az ügyhöz, így semmilyen vizsgálatot nem tartunk ebben a kérdéskörben. A Magyar Szocialista Pártnak nincs köze ehhez a sztorihoz. Az illetékes szakszolgálatok, az illetékes bizottságok, és az illetékes hatóságok vizsgálják ki! Aki felelős, azt vonják felelősségre, aki nem, azt engedjék el. Mesterházy Attila pártelnök többször elmondta, hogy felháborító, ami ez ügyben zajlik. És ha az úgy igaz, ahogy le van írva, ami zajlott, az is felháborító. Az MSZP jelenlegi vezetésének semmi köze ehhez, ez egy új MSZP, ehhez nekünk semmi közünk” – mondta Török Zsolt.

Gyurcsány és Bajnai érintettségét sem zárják ki

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon érintettségét sem zárja ki a Fidesz a Portik-ügyben. A legnagyobb kormánypárt szóvivője azt mondja: meg kell várni a bizottságok vizsgálatát, amely választ adhat arra, hogy kik adtak megbízást a Fidesz lehallgatására, és arra, hogy a szocialisták szervezkedjenek az alvilággal a hatalmuk megtartása érdekében.

– Abban az időszakban történtek ezek az ügyek, amikor Gyurcsány Ferenc, illetve Bajnai Gordon volt a miniszterelnök. Mi kérdéseket tettünk fel szombaton is azzal kapcsolatban, hogy a maffiabaloldal mit gondol, hogy az ő kormányzásuk idején ilyen dolgok történtek. Anélkül, hogy ítéletet mondanék, meg lennék lepve, hogyha nem lennének érintettek, de a bizottságok vizsgálatát várjuk meg – jelentette ki Zsigó Róbert.

Címkék

MSZP, Laborc Sándor, Török Zsolt, Mile Lajos, Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, Portik Tamás,Portik–Laborc-találkozó

Szocialista megbízás egy bűnözőnek

Szocialista megbízás egy bűnözőnek

2013. január 17., csütörtök 04:50

Terhelő információk gyűjtését és gyártását vállalta a Fidesz vezetőiről az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Portik Tamás. Az olajmaffiózóval a polgári elhárítás akkori vezetője, Laborc Sándor a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek a kérésére teremtett kapcsolatot. A Heti Válasz értesülései szerint a tengerentúlon őrizetbe vették Portik egyik bizalmasát, az évek óta körözött Klivinyi Zoltán

Gyűjtsön és gyártson a Fidesz vezetőire nézve terhelő információkat – a Heti Válasz értesülései szerint ezt a feladatot kapta a Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt a jelenleg három, a kilencvenes években elkövetett leszámolás felbujtójaként előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás. Az Energol Rt. egykori igazgatójának Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójával tartott kapcsolatáról a lap egyebek mellett azt közölte: hangfelvételek bizonyítják, Portik vállalta, hogy részt vesz a Fidesz vezetőire nézve terhelő információk gyűjtésében, sőt gyártásában. Az olajmaffiózó a Heti Válasz információi szerint cserébe azt várta, hogy az állam szabaduljon meg a neki útban lévő – szerinte korrupt – rendőri vezetőktől.

Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, Laborc és Portik legalább kétszer személyesen egyeztetett. Laborc az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt a rendhagyó egyeztetésekkel összefüggésben megpróbált mindent tagadni. A rendhagyó beszélgetésekről készült hangfelvételeket az az Alkotmányvédelmi Hivatalban (az NBH jugutóda) találták meg. Kiderült az is, hogy Laborc nem önállóan cselekedett, hanem hivatali felettesének, Szilvásy Györgynek, a Gyurcsány-kormány titokminiszterének kérésére „szervezte be” az éjszakai élet egyik legbefolyásosabb alakját. A Portik-akció célszemélyei állítólag csak a Kósa Lajos-, Rogán Antal-, Lázár János-szintű pártvezetők voltak, bár – miként korábban a lap megírta – Laborc hivatali számítógépéről olyan „Ovi” és „Bajusz” nevű mappák is előkerültek, amelyekben Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorok szerepelnek.

A Heti Válasz úgy tudja, hogy a Portik–Laborc-összejövetelt egyszer Budán, egyszer pedig a pesti Liszt Ferenc téri Menza étteremben ejtették meg, s az AH-nál fellelt számlák tanúsága szerint a fogyasztás költségeit valószínűleg az adófizetők állták. Mint írták, a párbeszéd vélhetően nem merült ki a két személyes találkozóban, mert a folyamatos kapcsolattartás technikai feltételeinek megteremtéséért mind Portik, mind Laborc tett lépéseket.

A Magyar Nemzet információi szerint egy hónapja Portik Tamás amerikai bizalmasát, Klivinyi Zoltánt is elfogták a hatóságok. A Heti Válaszban tavaly ősszel jelent meg az a cikk, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy egy nemzetközi blogplatform „hungarianvirus” nevű aloldalán valaki professzionális módon fogott hozzá Portik mentegetéséhez. A WikiLeaks-mintára felépített, bizonyítéklerakatként – egyúttal dezinformáció-gyűjteményként – működő internetes napló bevallottan nyomás alá akarta helyezni az alvilági kapcsolatok leleplezését irányító politikai és rendőri vezetőket. A Heti Válasz írása nyomán a Privát Kopó webmagazin azonosította a tulajdonost. Adataik szerint a Vertical-Invest Ingatlanbefektetési Szövetkezet volt alapembere, a nemzetközi körözés alatt álló Klivinyi Zoltán írta a Portik szócsöveként funkcionáló, egyebekben a Fidesz mielőbbi „eltörlésére” buzdító blogot.

A több száz milliós ingatlanbefektetési csalás miatt 2009-ben hat év börtönre ítélt, de már korábban elbujkáló Klivinyit a Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi elfogatóparancsa alapján tartóztatták le, és biztos értesüléseink vannak arról, hogy a rendőrség a blogszerző azonosítása alapján jutott el a vállalkozóhoz – közölte a lap.

A Portik-ügy titkosszolgálati szálaival – miként a Magyar Nemzet cikksorozatban ismertette – több alkalommal foglalkozott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is. A testület zárt ajtók mögött hallgatta meg a Laborc és Portik találkozóit szervező Vajtó Lajost, a Nemzeti Lóverseny Kft. volt vezérigazgatóját, Laborc Sándort, valamint az AH főigazgatóját, Göbölös Lászlót.

Mint a lap megírta, az akkori főigazgató és az olajbűnözésből ismert Energol Rt. volt igazgatója 2007 és 2008 között legalább kétszer találkozott, és a rendhagyó egyeztetéseken kettőjük mellett jelen volt a kiváló szocialista kapcsolatokkal rendelkező Vajtó, s egy negyedik személy is. A Heti Válasz úgy értesült: Portik az MSZP-s kijáróember hírében álló Vajtó közreműködésével hívta fel magára Szilvásy György figyelmét, és a titokminiszter ezután döntött arról, hogy Laborcot küldi a megbeszélésekre. A találkozókon részt vevő negyedik személyt a lap Glemba Zoltán néven azonosította. Az elhárítás oldaláról megjelenő műveleti szakembert akkoriban a Laborchoz legközelebb álló bizalmasként jegyezték, mivel a férfi a polgári hírszerzés munkatársaként már évekkel korábban együtt dolgozott felettesével. Laborc Sándor tavaly novemberi meghallgatása alkalmával a testület tagjainak általános megdöbbenésére mindent letagadott kettőjük kapcsolatáról annak ellenére, hogy a képviselők megkapták a találkozókról készült hangfelvételek írásos kivonatát.

Tagadott a történtekkel összefüggésben Gyurcsány Ferenc is, aki a Magyar Nemzet kérdésére azt válaszolta, hogy nem tudott a Szilvásy döntése nyomán létrejött kapcsolatról, valamint Laborc és Portik találkozóiról. A volt kormányfő nem kívánt véleményt alkotni a történtekről, mert – mint állította – nincs a birtokában megfelelő mennyiségű, hitelt érdemlő információ.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja, Kocsis Máté Laborc meghallgatása után úgy nyilatkozott, hogy az AH irataiban olyan adatok szerepeltek, amelyek bűncselekmények elkövetésének gyanúját alapozhatják meg, és azt igazolhatják, hogy a tábornok és Portik kapcsolata törvénybe ütköző volt.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága várhatóan még februárban megkapja a hivatalnak Laborc és Portik kapcsolatáról készülő jelentését. Ebben a polgári elhárítást irányító tábornok arról is állást foglal, hogy az ügyben rendelkezésükre álló, és a grémiummal is megosztott információk közül melyek azok, amelyeknek nyilvánosságra kerülése nem sért nemzetbiztonsági érdekeket. A testület következő, február 12-re tervezett ülésén eldől, hogy a bizottság szükségesnek tartja-e, s ha igen, úgy mikorra idézi meghallgatásra Szilvásy Györgyöt.

Címkék

Fidesz, MSZP, Heti Válasz, Szilvásy György, Laborc Sándor, olajmaffia, Portik Tamás, Energol Rt.

Kapcsolódó tartalmak

• Hír TV Archív: Eldől, mi lesz Portik Tamással
• A Hír TV belföldi hírei: Portik-ügy: munkacsoport vizsgálhatja a találkozó körülményeit
• A Hír TV belföldi hírei: Portik tudta: ha bukik az MSZP, ő is velük bukik
• A Magyar Nemzet belföldi hírei: Szilvásy küldte Laborcot
• A Hír TV belföldi hírei: Laborc nem hivatalból találkozott Portikkal

Laborc Sándor hallgat - MNO-HÍR TV

Laborc Sándor hallgat
 Az NBH volt főigazgatója nem nyilatkozott Portik Tamásról

2012. szeptember 29., szombat 06:36

KG
Forrás: Magyar Nemzet

Politikai megrendelésre "aktiválódhatott" a 2010-es választások előtt a 90-es évek olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt. egykori igazgatója, Portik Tamás, akit a rendőrség az utóbbi időben több leszámolásos bűncselekménnyel összefüggésben gyanúsított meg – derült ki péntek este a Hír Televízió Célpont című adásából.

A műsorban elhangzott, hogy Portik – a polgári titkosszolgálat két állítólagos munkatársának közreműködésével – a 2010-es választási kampányban egy régi olajos ismerősét vette rá arra, hogy egy valótlan tartalmú videoüzenettel támadja meg Kósa Lajost, Debrecen fideszes polgármesterét. A felvételt az interneten tették közzé.
Sajtóinformációk szerint Portiknak kiváló politikai, rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatai voltak, illetve vannak. A Magyar Nemzetnek Portik anyósa (Riskó Judit) korábban elmondta, a körözés alatt álló férfi a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) származó szakkönyvek segítségével képezte magát.

Portik Tamás

Fotó: Magyar Nemzet

Az olajmaffia egyik irányítójának magánélete sem volt hétköznapi, legalábbis ahogy élettársa anyja, Riskó Judit leírásából kirajzolódik. A Magyar Nemzet interjúja. Sok van Portik számláján Alkut kínált a rendőröknek néhány évvel ezelőtt Portik Tamás – ezt mondta korábban a Hír TV Célpont című műsorának Kármán Irén újságíró. Az előzetes letartóztatásban lévő vállalkozó ügyvédje nem tud erről. Portik neve a Fenyő-gyilkosságban is felmerült: a felbujtó és a bérgyilkosok közötti közvetítőnek tartják az ügyben, de még nem gyanúsították meg a bűncselekménnyel. Portik Tamás neve a V. Lászlóról elhíresült rendőrségi korrupciós botrányban is felmerült.

A Célpont megpróbálta megszólaltatni Laborc Sándort, az NBH Gyurcsány-kormány idején kinevezett főigazgatóját. A kémbotrány néven ismert büntetőperben vádlottként részt vevő tábornok nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy kinek az utasítására és milyen feladatokat adott Portiknak. Laborc arra hivatkozva hárította el a kérdéseket, hogy nem közszereplő, és azzal fenyegette meg a stábot, hogy zaklatás miatt a rendőrséghez fordul.
A Célpont kérdésére Riskó Judit azt állította, egy alkalommal lányával együtt azt a feladatot kapta Portik Tamástól, hogy menjen el Demszky Gábor akkori SZDSZ-es főpolgármester Budakeszin álló házához, és figyelje meg, hová néznek az épület ablakai, ajtói. Riskó közölte azt is, vejét egy, a felső tízezerhez bejáratos, azóta elhunyt pszichiáter tájékoztatta arról, hogy ki jár prostituáltakhoz, ki drogozik, és kinek vannak eltérő nemi szokásai ezekben a berkekben.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában.

Nemcsak a kecskeméti maffiaperben fegyházbüntetésre ítélt Radnai László, de egy, a rendőrséghez kötődő védett tanú is segítheti a kilencvenes évek alvilági kivégzései kapcsán felbujtással gyanúsított Portik Tamás és társai ellen folyó nyomozást.

Tekintse meg a Hír Televízió Célpont című műsorát!

Címkék

Magyar Nemzet, Célpont, Laborc Sándor, Nemzetbiztonsági Hivatal, olajmaffia, NBH, Hír TV, Energol, Portik Tamás, Riskó Judit