http://varaljaszovetseg.hu/h122.html
2011. május 15.
Május 13-án megkezdődött a 2011-es népszámlálás Szlovákiában - ezzel kezdetét vette a tízévente előforduló nagy cenzus a Kárpát-medence államaiban. Ez számunkra azért is különösen fontos, ugyanis pontos számokat kapunk a magyarság lélekszámáról. Az előzetes becslések lesújtóak. A Váralja Szövetség is megkezdte kampányát: szervezetünk nyilatkozatban fordul a határon túli közösségekhez.
A népszámlálások tíz évre határozzák meg egy ország kisebbségpolitikáját: a kormányok és kutatások mindig a legfrissebb adatokkal számolnak. A rendszerváltás óta a Kárpát-medence országaiban az 1991-est és a 2001-est követően ez lesz a harmadik cenzus.
A szomszédos országok közül elsőként Szlovákiában kezdődik meg a 2011-es népszámlálás. Bár az adatrögzítés hivatalos napja május 21, az összeírás már május 13-án megkezdődött. A Váralja Szövetség ebből az alkalomból egy nyilatkozatot intézett elsősorban a felvidéki magyarsághoz, amelyben arra kéri határon túl élő testvéreinket, hogy vállalják identitásukat. Szervezetünk emlékeztet: a mostani népszámlálás tíz évig fogja meghatározni a határon túli magyarság sorsát úgy a politikában mint a kisebbségi jogok terén. A Felvidéken drasztikus fogyás várható Amíg Szlovákiában 1991-ben 567.296 fő vallotta magát magyarnak, addig 2001-ben már csak 520.528. 2011-ben további drasztikus csökkenéssel számolnak a népességkutatók. Minden jel arra utal, hogy a felvidéki magyarság lélekszáma a félmilliós lélektani határ alá fog csökkenni. A magyar népesség csökkenése nemzetvesztő erejű lehet: számos községben és városban veszítheti el a magyarság a többséget, vagy éppen a 20%-os kisebbségi jogokat is biztosító arányt. Emellett végleg felszívódhat olyan történelmi településeken a magyarság, mint Pozsonyban, Léván, Losoncon, Kassán. A Váralja Szövetség előjelzése alapján a leglátványosabb csökkenést Galántán, Révkomáromban és Rimaszombaton fogjuk elszenvedni, kisebb város, Zselíz és Ógyalla pedig szinte biztosan elveszíti magyar többségét. A népszámlálások során mindenütt a magyarság csökkenése, visszahúzódása, legjobb esetben stagnálása várható. Kárpátalján az elvándorlás és az asszimiláció jelenthet veszélyeket, a Délvidéken pedig a rengeteg koszovói és egyéb menekült (például Nyugat-Európából kitoloncolt cigányok) változtathatja meg az etnikai arányokat. A mai Szerbiában vélhetően Szabadkán lesz a legnyomasztóbb a magyarság visszaszorulása. Horvátországban számítunk a legkisebb csökkenésre, míg Szlovénia mintegy 8-10 ezer magyar lakosának várhatóan a fele sem fogja magát magyarnak vallani. Ausztria egyetlen máig magyar többségű települése, Alsóőr elveszítheti magyar többségét. Romániában is érezhető csökkenés várható, itt azonban nem ez lesz a legfőbb probléma: a román statisztikusok három részre osztják a magyarságot, így meglehetősen kevés esélye lesz a fennmaradásra. Mint ismeretes, a 2011-es népszámláláson egyszerre lesz magyar, székely és csángó nemzetiség. Az erdélyi magyarság összlétszáma ettől függetlenül várhatóan a jelenlegi 1,42 millióról 1,25 millióra fog csökkenni. Tekintettel azonban arra, hogy a román lakosság is jelentősen csökkent az utóbbi időben, az arányok itt nem fognak jelentősen megváltozni. Az idei cenzus az előzetes becslések szerint olyan városokban fog nagy veszteségekről hírt adni, ahol már a tíz évvel ezelőtti összeírás is nagy csökkenést mutatott. A magyar többségét tíz éve elvesztett, korábban mindig elsősorban magyarok által lakott Marosvásárhelyen például 40% alá eshet a magyarok aránya. Magyar, székely, csángó: a helyzet katasztrófát fog előidézni Hiába kéri szinte minden erdélyi magyar szervezet, hogy minden magyar egységesen magyarnak vallja magát: a székelyföldi magyarok jelentős része székelyként fogja magát feltüntetni az idei népszámláláson. A nyilvánvaló magyarellenes érdekek által vezérelt román statisztikusok célja ezzel teljesülhet: a magukat székely és csángó nemzetiségűnek valló magyarok miatt a magyarság hivatalos "létszáma" nagyon sok településen nem fogja elérni a 20%-ot, a kétnyelvűség határát. (Ez statisztikailag még Marosvásárhelyen, a Székelyföld fővárosában sem lenne jelenleg lehetetlen.) A Váralja Szövetség véleménye szerint a romániai gyakorlat egy XXI. századi jogtiprás ügyes előkészítése. Szervezetünk szégyenteljesnek tartja, hogy ez egyáltalán megtörténhet, ugyanakkor semmilyen lépésre nem határozzuk el magunkat, hiszen ez az erdélyi magyar képviselet és a magyar kormány feladata. Váralja Szövetség © |
Most majd kiderül, hogy hányan akarják magyarnak vallani magukat.
VálaszTörlés