Boldogasszony Anyánk!

Köszönet érte Gabriellának 

Bús szivem elfogul,könny fakad szemembe,
Midőn Magyarország sorsa jut eszembe.
Nem tudok gondolni szép hazám multjára,
Hogy meg ne induljon könnyeimnek árja.
S ekkor,mint az elmúlt idők szellemének
Bús hangja,megzendül szivemben az ének,
Mellyel jobb eleink,midőn bajba estek,
Az Isten Anyjához sirva esedeztek.
Sirva szól az ének:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Elmentek csatákra,vivtak,elvérzettek,
Új hősök szállottak a sikra helyettek.
S mig ők a hazáért vérüket ontották,
A családok otthon buzgón imádkozták,
Sirva imádkozták:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Midőn a bosszús ég legnagyobb csapása,
A pártviszály rontott e szegény hazára:
A jobb érzésűek,kikben sirt a lélek,
Látván,mint üldözik egymást a testvérek,
Fájdalmasan zengék:"Boldogasszony Anyánk
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Midőn a jó erkölcs s régi szent szokások
Romlásnak indulván,eljött a nagy átok,
Az elkorcsulás és hitetlenség átka,
Mely a sirt még minden nemzetnek megásta,
Kikben az önzéstől ment honszeretetnek
Szent tüze még lángolt,a nemesebb lelkek
Szivrenditve zengék:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

És midőn megkondult,miként a halálra
Vált embernek,a végveszély nagy órája,
Midőn napja leszállt,eltünt a régi fény,
Midőn nem volt segély,nem volt többé remény,
Följajdult az ének:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Nem tudok gondolni szép hazám sorsára,
Hogy meg ne induljon könnyeimnek árja.
S ekkor,mint az elmúlt idők szellemének
Bús hangja,megzendül szivemben az ének.
Keseregve zengem:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

92 éve történtek a fatimai jelenések

1917. május 13-án jelent meg először a Szűzanya három pásztorgyermeknek Cova da Iriában.
TPJJ, sze, 2009/05/13 - 20:19 SzKR

1917. május 13-án jelent meg először a Szűzanya három pásztorgyermeknek Cova da Iriában. Az első jelenést további öt követte. Május 13-a minden évben nagy ünnep Fatimában. Idén a szertartásokat Oscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, a Nemzetközi Karitász elnöke vezette.

1917. május 13-án egy Cova da Iria nevű helyen, a fatimai egyházközség területén három pásztorgyermek őrizte nyáját: a 10 éves Lúcia és unokatestvérei, a kilencéves Ferenc és a hétéves Jácinta. Délben szokás szerint elimádkozták a rózsafüzért, majd játszani kezdtek ott, ahol ma a fatimai bazilika áll. Hirtelen nagy fényességet láttak, amit villámnak gondoltak, és úgy döntöttek, hazasietnek még a vihar előtt. Ám rögtön ezután újra fényt láttak, és egy kis tölgyfa fölött (ahol ma a Jelenési Kápolna áll), megpillantottak egy "Asszonyt, aki ragyogóbb volt, mint a nap".

Az Asszony imádságra buzdította a kis pásztorokat, és kérte őket, hogy öt hónapon át minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. A gyermekek teljesítették a kérést, és a Szűzanya mindannyiszor megjelent nekik. Arra kérte a gyermekeket, hogy imádkozzanak, hozzanak áldozatot a bűnösök megtéréséért. Ferenc és Jácinta még gyermekként meghalt, a legidősebb látnok, Lúcia nővér 2005. február 13-án hunyt el Coimbrában, 98 éves korában.

Május 13. egy másik eseménnyel is összekapcsolódik: 1981-ben ezen a napon kísérelt meg merényletet II. János Pál pápa ellen a török származású Ali Agca Rómában. II. János Pál szilárdan hitte: a fatimai Szűzanyának köszönheti, hogy túlélte a merényletet, ezért a testéből kioperált két golyó közül az egyiket beépítették a fatimai szobor koronájába. 2006-ban, a merénylet 25. évfordulóján a fatimai Szűzanya-szobrot Rómába hozták.

Emlékezet és identitás című könyvének utószavában II. János Pál pápa így írt a merényletről: "Minden az isteni kegyelem megnyilatkozása volt: Agca tudta, hogyan kell lőni, és kétségtelenül a halálom volt a célja. Úgy látszik, mintha valaki eltérítette volna a golyót. (...) Éreztem, hogy túl fogom élni. Nagy fájdalmam volt, megvolt az okom a félelemre, mégis egy különös bizalom kerített hatalmába."

(Magyar Kurír)

Kapcsolódó linkek
    * A máriabesnyői kegyszobor megtalálásának évfordulójára emlékeztek
    * Január 1. - Isten Anyja, a Boldogságos Szűz Mária ünnepe
    * Patrona Hungari? - Boldogasszony Anyánk Napja

Húsvéti Képek

Minden kedves barátomnak Áldott Húsvéti Ünnepet kívánok és boldogságot a feltámadásban .

Lengyelországban is merényletet terveztek II. János Pál pápa ellen

Sajtóértesülések szerint a bolgár bérgyilkos felesége – vagy élettársa – hiúsította meg azt a merényletet, amelyet a férfi az 1987-es lengyelországi pápalátogatás alatt szándékozott elkövetni.

A megbízó feltehetően a szovjet titkosszolgálat volt. A Szovjetuniónak azért állt érdekében II. János Pál pápa meggyilkolása, mert jól ismerték kommunizmusellenességét, amely kétségkívül nagyban hozzájárult a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlásához – írja a Daily Mail.

A katolikus asszony elárulta a tervet egy papnak, aki riasztotta a rendőrséget. A pap, Zdzisław Król a napokban egy lengyel televíziónak azt nyilatkozta: „Felkeresett egy asszony, aki elárulta: tudomása van róla, hogy merényletet terveznek a pápa ellen.
A bolgár férfi feleségének – vagy élettársának – birtokában volt a pápa częstochowai útiterve, és már vonatjegye is volt. Értesítettem a biztonságiakat, és a bérgyilkost letartóztatták."

Jan Żaryn történész, a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa az általa kutatott dokumentumok alapján megerősítette az 1987-es merényletkísérlet tényét. „A szándékolt merényletek a kommunista titkosszolgálatok által kitervelt provokációk lehettek. Így akarták kézben tartani a lengyel egyházat, amely az 1980-as években az ellenállási mozgalom egyik gócpontja volt" – mutatott rá a történészprofesszor.

Zdzisław Król, aki a nyolcvanas években II. János Pál pápa kísérője volt lengyelországi útjai során, majd a varsói érseki kúria kancellári tisztségét töltötte be, azt is elmondta, hogy a második, 1983-as lengyelországi apostoli látogatás alatt is tudomást szerzett egy hasonló tervről. Az információ ezúttal egy osztrák követségi alkalmazottól származott, aki azt állította, hogy három, németországi börtönből szabadult fogoly tervez merényletet II. János Pál ellen. A Vörös Brigádok olasz terrorista szervezettel kapcsolatba hozott férfiak átszöktek Lengyelországba, ahol a varsói stadionban pontifikált mise alatt ölték volna meg a pápát.

Magyar Kurír

Dátum: 2009. February 20. Friday, 11:45 Szerző: polgarinfo
*********************************************************************
Kapcsolódó írások:


http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=next_topic&f=2&t=009455&go=newer

http://www.lakatospal.hu/index.php?page=articles&id=933

http://iranytu.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=42719

http://ssdb.blogter.hu/158174/veget_ert_a_szabo_csalad

http://www.heol.hu/cikk_hozzaszolas/124719?p=4

http://konspiradio.blog.hu/2008/06/06/ki_akarta_meggyilkolni_ii_janos_pal_papat

http://kecskemetilapok.hu/img_news/s_!news/i_helyi_hirek_8/i_megjelent_a_friss_kecskemeti_lapok!
_12748/t_Megjelent%20a%20friss%20Kecskem%C3%A9ti%20Lapok!/index.html

Christian MySpace Comments

http://www.spicecomments.com/comments/christian/