„Nagyon is” – ez volt a válasza Bernd Posselt német (CSU) európai parlamenti képviselőnek a Lánchíd Rádió Magyarok című műsorában feltett kérdésre, hogy hisz-e a magyar kormányban.
– Ön is részt vett múlt szerdán az Európai Parlament plenáris vitáján, és fel is szólalt Magyarország védelmében a kisebbségekkel kapcsolatban.
– Valóban, három pontot vetettem fel egy rövid hozzászólásban. Egy retorikai kérdést intéztem a liberális frakció vezetőjéhez. Először azt kérdeztem Verhofstadt úrtól, hogy tisztában van-e azzal, hogy Magyarországnak van a legjobb kisebbségi törvénye Európában, míg néhány alapító tagországnak egyáltalán nincs ilyen. Másrészt megkérdeztem, hogy tudja-e, hogy az EU alapjogi chartája jogilag a magyar alkotmány része, míg például Nagy-Britannia kivonta magát alóla. Illetve érdeklődtem: tudja-e, hogy hány kötelezettségszegési eljárás folyik az Európai Unióban, hogy ez teljesen normális Németországgal, Franciaországgal, vagy más országokkal szemben. Nem csinálnak ekkora ideológiai cirkuszt belőle. Rendszeresen vannak ilyen eljárások, és ezért teljesen abszurdnak tartom, hogy ezt ilyen cirkusszal körítették.
– A magyar lakosságnak most lehetősége volt a televízióban nyomon követni a vitát, és tudja, mi sokáig sokat gondoltunk az Európai Unióról, sokat reméltünk attól a fajta demokráciától, amelyet az unióval kapcsolatban feltételeztünk. És most a plenáris ülést nézve, többen érezhették úgy, hogy biztosan van valahol a világban egy fasiszta, nacionalista ország, amelyet történetesen szintén éppen Magyarországnak hívnak, mert az biztos, hogy nem a mi hazánkról beszélnek.
– Ezt a felfogást nem szeretem, Magyarország őszinte barátjaként mondom, nem szabad azt gondolni, hogy az Európai Unió egységes egész. Tudja, Magyarország a szocialisták alatt egészen másfajta politikát folytatott, mint most, és az EU-ban, illetve az európai intézményekben is különböző vélemények léteznek, nincsen olyan, hogy az EU, hanem vannak a baloldaliak, illetve jobboldali csoportosulások, és ezeknek különbözik a felfogásuk. Nem szabad ezeket egy kalap alá venni. Az Európai Unió ugyanolyan politikai színtér, mint bármelyik másik, ott van a község, aztán a régió, majd az állam, és végül az európai szint. Teljesen normális, parlamentáris, hogy valaki kifejti a véleményét, más pedig ellentmond. Ugye Verhofstadt úr elmondhatta a saját véleményét, ami egyébként teljesen abszurd, de én válaszoltam neki, és sokan mások is, tehát a politikai táborok szerint különbséget kell tenni az EU-ban.
– Ugye valójában három kötelezettségszegési eljárásról kellett volna szólnia a vitának?
– Na ez az, amit külön kell választani, és nagyon nem helyes, hogy így összemosták egy ideológiai cirkusszal, amiről beszéltem. Tudja, Németországnak és Franciaországnak minden évben vannak kötelezettségszegési eljárásai, más országoknak is, talán erről nem tudnak a magyarok. Teljesen normális, hogy a tagországok törvényeinek kompatibilitását az európai törvényekkel megvizsgálják. Ez egy teljesen normális eljárás, és ha valami nem kompatibilis, akkor egyszerűen megváltoztatják, és ezt Orbán Viktor az ülésen kristálytisztán megfogalmazta. Azt mondta: itt három konkrét ügyről van szó, na de erre jött a nagyon jellemző baloldali reakció Verhofstadt úrtól és Svoboda úrtól. Mindketten azt kezdték replikálni, hogy nem a paragrafusokon van a hangsúly, hanem a szellemen, mely mögötte van. Na, ezt hívom én ideológiai cirkusznak.
– Ideológiai háború dúl az európai parlamenten belül, és most Magyarország felett vívták meg a csatát?
– Igen, azt hiszem, igen. Viták mindig is voltak, és valószínűleg lesznek a jövőben is. Nagyon tetszett, hogy Orbán Viktor milyen nyugodtan és tárgyilagosan magyarázta el, hogy ez az én véleményem, és a mi véleményünk is egy európai vélemény. Lehet, hogy jelenleg kisebbségben vagyunk, bár ez sem biztos, de akkor is egy legitim európai vélemény. Ez a lényeg! Tudja, én megértem, hogy néhányan dühösek a jogtalan támadásokért, de nem szabad általánosítani. Nem az EU, hanem az európai baloldal, mely pillanatnyilag csekély többséget élvez, amely ideológiai támadásokat folytat.
– Nagyon csodálkoztam, hogy európai parlamenti képviselők, komoly emberek bátran felállnak, és véleményt mondanak egy kormány tevékenységéről, alkotmányáról, az országban zajló folyamatokról úgy, hogy nem jártak itt, nem olvasták az alkotmányt. Nem beszélgettek magyar emberekkel, esetleg találkoztak olyan újságírókkal, akiknek kormányellenes véleménye van, és ilyen félinformációk, egyoldalú vélemények alapján vontak le hangosan következtetéseket.
– Látja, ezt teszik mindig az ideológusok. Az egyik legeklatánsabb példa, hogy az egyik legnagyobb német napilap megírta, hogy kihúzták a köztársaság szót az alkotmányból. Tényleg, nem az első mondatban szerepel, csak a másodikban, vagyis manipulálnak. Ez visszataszító.
– Orbán Viktor egyértelműen kimondta, hogy mindhárom vitatott kérdésben kész a kompromisszumra, ha kell, hajlandó változtatni. Mit tehetne még a kormány?
– Azt gondolom, nagyon helyesen viselkedik. Nem hagyhatjuk, hogy három különböző dolgot összekeverjenek. Itt van ugye a kötelezettségszegési eljárás, amilyen, mint már említettem, más tagországok esetében is gyakran előfordul, vagyis a komisszió majd megvizsgálja, hogy az adott törvény egyezik-e az európai joggal, és ebben a kérdésben Orbán úr ugye abszolút kompromisszumkész. Másfelől politikai kritikát fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben, amiről megint azt kell mondanom, hogy szintén legitim. Nem várom el senkitől, hogy lelkesedjen azért, amit Orbán úr mond. Én például szintén nem voltam elragadtatva attól, amit a spanyol szocialista miniszterelnök, Zapatero a családról mondott, hanem inkább megrökönyödtem, szerencsére már leváltották, de ez attól még egy legitim politikai nézet. Az embernek lehet ilyen, vagy olyan véleménye, ez így van rendjén. A harmadik, amit én következetesen ideológiai cirkusznak nevezek, az, hogy annak érdekében, hogy egy bizonyos ideológiát megszilárdítsanak, célzottan hazugságokat terjesztenek. Na ez az, ami abszolút elfogadhatatlan, és rettenetesen zavar.
Természetesen a gazdasági válság gondjait is rendbe kell tenni, és ott is érthető, ha a különböző államok véleménye nem egyezik. Például Merkel asszony és Monti úr jó barátok, Németország és Olaszország jó kapcsolatban vannak, de amit Monti követelt, vagyis hogy kétszerezze meg a hozzájárulását Németország a védőhálóban, ezt elutasítja a német kormány. Ez is érthető nézetkülönbség. Nálunk úgy mondják, a templomot a faluban kell hagyni, és ami nekem tetszik az Európai Néppártban, és mégiscsak mi vagyunk a legerősebb frakció az Európa Parlamentben, nincs abszolút többségünk, de miénk a relatív többség, szóval hogy igen egységesek vagyunk Magyarország támogatásában. Szeretném kiemelni a frakció vezetőjének szerepét, a francia Joseph Daul nagyon bátran támogatja a magyar kormányt, hogy tegye a dolgát a parlamentben. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kritikák, de azt hiszem, nagyon tisztességes a támogatás.
– Ha jól értem, akkor Ön hisz a magyar kormányban.
– Nagyon is. Én elolvastam az alkotmányt, írtam is róla. A magyar alkotmány az egyik legjobb és legmodernebb alkotmány Európában az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a bioetikát illetően. Ugye azzal támadják, hogy a családról alkotott kép nem tetszik egyeseknek, na de egyértelműen benne van az EU alapjogi chartájában, hogy a házasság és család definícióját maguk az egyes tagországok határozzák meg. Vagyis Magyarország nem tett mást, mint hogy alkalmazott egy érvényben lévő európai jogszabályt, és akik ez ügyben Magyarországot támadják, na éppen azok követnek el jogsértést.
Horváth Ágnes
Kapcsolódó:
*Az őszinteségünket torolják meg + Hang
Az Európai Unió az őszinteséget torolja meg – véli Bogár László.- Jegyzet: Mi baja a „liberálisoknak”?
- Külföld: Érdeklődnek a franciák a magyar törvény iránt
Pontonként cáfolja a Fidesz magyarázatait az amerikai jogászprofesszor
VálaszTörlésA "magyar kormány érti félre a saját helyzetét a világban és a saját állampolgáraival kapcsolatban" – véli Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora, akinek a The New York Times honlapján jelent meg újabb írása Magyarországról Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában. A Fidesz és a kormány politikusai többször beszéltek már arról, hogy az őket kritizáló külföldiek szerintük nem értik Magyarországot.
A blogban hat pontba szedve bírálja az alkotmánnyal kapcsolatos hivatalos magyar álláspontot Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász, aki nem először kritizálta Orbán Viktor kormányát.
A professzor a "Magyarország, félreértve?" című munkájában írta: a Fidesz a szavazók 53 százalékának támogatásával szerezte meg kétharmados többségét 2010-ben, de ez a támogatás mára elolvadt, a választókorúak mindössze 16 százaléka támogatja a Fideszt.
Scheppele szerint nem igaz, hogy a Fidesz konzultált az emberekkel az új alaptörvényről, és a választási kampányban sem jelezték, hogy új alkotmányt készülnek elfogadni, ráadásul népszavazást sem írtak ki az ügyben.
Szintén nem igaz, hogy az új törvények elfogadása előtt konzultáltak az európai intézményekkel a jogszabályokról, és elfogadták őket. Gyakran nem az a törvény került ugyanis a parlament elé, amelyet előzetesen elküldtek az EU-nak, gyakran pontatlan fordításban – írja a harmadik pontban.
Az amerikai alkotmányjogász úgy látja: bár Magyarország előző alkotmánya a rendszerváltozás után a régi maradt, mégis olyan változásokat hajtottak végre benne, hogy Európa egyik legdemokratikusabb alaptörvénye lett.
Scheppele felveti az írásban, miért olyan fontos Magyarországnak, hogy olyan alkotmánya legyen, amelyben keresztény országgá nyilvánítják az államot. A professzor szerint egyebek mellett a lengyel és az ír alkotmányban is jelentős szerepe van a vallásnak, de úgy látja: ezen államok polgárai sokkal vallásosabbak, mint a magyarok.
A hatodik pontban a szakember cáfolja, hogy más európai országok gyakorlatában is megtalálhatóak a magyar kormány vitatott intézkedései. Példaként említi itt a túl sok egyéni képviselői indítványt, amelyekkel szerinte a Fidesz a hatalmát akarja megszilárdítani, a vitákat elkerülni, „és akár tíz nap alatt javaslatból törvényt csinálhat”. Európában ezt a módszert arra használják, hogy a kisebb pártok, illetve a kisebbségek is benyújthassanak javaslatokat - magyarázta. ...
... Kim Lane Scheppele a kelet-európai alkotmányok egyik legismertebb szakértője az Egyesült Államokban, és régóta tanulmányozza már a magyar jogrendet.
Orbán megihlette a világhírű filozófust is
VálaszTörlésNem maga az új alkotmány és a benne foglaltak jelentik a problémát Magyarországon, hanem az, hogy Orbán Viktorban és a Fideszben már senki nem bízik, hogy felelősségteljesen használná a hatalmát - írja Francis Fukuyama világhírű filozófus és politológus egy amerikai folyóiratban. A Stanford Egyetem professzora a brit kormányzati rendszerrel hasonlítja össze a magyar alaptörvényt, és messzemenő következtetésekre jut.
Bár az európai baloldal általában az új alkotmánynak csak olyan elemeit bírálta, mint a magzati élet védelme, vagy a házasság kizárólag férfiak és nők közötti kimondása, ennél sokkal nagyobb fenyegetést jelent az, hogy az orbáni alkotmány gyengíti az intézményi ellenőrzést a végrehajtó hatalom felett - írja Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász a The American Interest című folyóiratban megjelent írásában. A neves író a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését, a jegybank függetlenségének megszüntetését, a médiahatóság politikai ellenőrzését, a választási rendszer Fidesznek kedvező megváltoztatását, valamint azt emeli ki az intézményi rendszer leépítéséből, hogy az alaptörvény a törvényhozás ellenőrző hatalmát is csökkenti a költségvetés felett.
Fukuyama azonban elismeri, intézményi és formális hatalmi szinten az új alkotmány nem ad több teret a magyar végrehajtó hatalomnak, mint amilyen hatalmat a brit miniszterelnök hagyományosan birtokol. Felhívja a figyelmet, hogy a brit jegybank, a Bank of England csak 1998-ban lett önálló, Nagy-Britanniában nincs alkotmánybíróság, ráadásul kétharmadra sincs szükség ahhoz, hogy egy párt teljes egészében felforgathassa a jogrendszert.
"Az igazi különbség ezért Magyarország és a klasszikus brit kormányzás között nem a politikai rendszeren belüli formális hatalommegosztásban rejlik" - írja. "A probléma teljes egészében az, hogy hogyan használják a hatalmat: senki nem bízik Orbán Viktorban és a Fideszben, hogy felelősségteljesen fogják használni a hatalmukat, amit az is bizonyított, ahogyan a kormány keresztülvitte magát az alkotmányt tavaly a parlamenten, kevés hajlandóságot mutatva arra, hogy teret adjon olyan kérdések megtárgyalásának, amelyek komoly aggodalmat váltottak ki a magyar társadalom jelentős részében."
"Orbán viselkedése arról árulkodik, hogy autoriter és sértődékeny, és inkább betiltaná az ellenzéket, mint hogy együttműködjön vele" - jelenti ki az elismert filozófus. Az, hogy a Fidesz a parlamenti többségét saját politikai preferenciáinak alkotmányba foglalására használja, szerinte akár a hatalommal visszaélésnek tekinthető.
Ezzel szemben a brit "demokratikus diktatúra" Fukuyama szerint az önmérséklet alapján működött, és ha néhány miniszter még akarta is volna, keveseknek volt bátorsága ahhoz, hogy fellépjenek az ellenzéki sajtóval szemben. "Az új magyar alkotmány nem azért rossz, ami, hanem azért, amit mutat a szerzőinek hosszú távú terveiről" - foglalja össze az író a fejtegetéseit.
Fukuyama ezért két tanulságot von le a magyar esetből. Egyrészt szerinte bebizonyosodott, hogy a modern Európában a hatalom legfontosabb fékei közé tartoznak az Európai Unió intézményei és a tágabb nemzetközi közösség, ebben az esetben ráadásul még sokkal fontosabb szerepet játszanak, mint Magyarországon belül akármely más ellenerő.
Másrészt pedig megállapítja, hogy bár az elmúlt évtizedben nagy jelentőséget tulajdonított a társadalomtudomány az intézményeknek és azok szerepének, ezúttal egyértelmű, hogy hiába a fékek és ellensúlyok rendszere a létező demokráciákban, ha a politikai hatalom meg akar tenni valamit, még ha rengeteg szereplő is vétózhatja meg a döntését, azt meg fogja tenni. "A rossz szereplők még a legjobban megtervezett intézményeket is tönkretehetik" - írja Fukuyama a magyarországi fejlemények alapján.
És az alábbi vélemények, a fentitől eltérően, nem politikai érzelmektől átitatottak.
VálaszTörlésBogár László szerint "Az Európai Unió az őszinteséget torolja meg".
Először is, már a szóhasználat helytelen, úgy is mondhatnám degeneratív, ugyanis megtorlásról semmiképpen nem beszélhetünk.
Másodszor, őszinteségről sem beszélhetünk, mert a kormány bel és külpolitikai tevékenységét az állandó hazudozás és félrevezetés szándéka jellemzi.
Harmadszor, a józan embereket már az elején sem lehetett becsapni, a negatív tapasztalatok alapján pedig az idealisták többsége is felébredt. Általánosságban elmondható, hogy Orbán és kormánya hitelét vesztette, aminek megnyilvánulásait láthatjuk.
Ugyan még van Orbánnak és kormányának néhány külföldi támogatója, de ha a mostani utolsó esélyt is elszalassza a bizalom legalább némiképp történő visszaállítására, akkor egy sem fog maradni. Azonban, ha ezt Giró-Szász (és a kormány) komolyan gondolja:
" Semmilyen előfeltétele nincs a hiteltárgyalások megkezdésének a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. A magyar kormány kész a tárgyalásokra, így azok bármikor megkezdődhetnek - jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő pénteken az MTV Ma reggel című műsorában.
Hangsúlyozta azt is: az Európai Bizottság által kifogásolt törvények megváltoztatása sem előfeltétele a hiteltárgyalások megkezdésének. Hozzátette: az egykulcsos adórendszer megszüntetése mint feltétel pedig az EU-ban "fel sem merült", az IMF pedig az elmúlt 2-3 évben legalább négy olyan országnak adott hitelt, ahol egykulcsos adórendszer van, és ebből kettő az Európai Unió tagja. "
akkor már nincs esély.
Érzelmeim átitatlanok - a "sorstalanság" analógájára -, annak ellenére, hogy képes vagy idesorakoztatni hazámnak olyan ellenségeit, akik egyikének legfrissebbjét a new yorki, bartusos Népszava veszi át: http://nepszava.com/2012/01/magyarorszag/kim-lane-scheppele-magyarorszag-felreertve.html
VálaszTörléshalaszb, neked semmi sem drága, feneketlen Orbán-gyülöletedben.
"Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora, akinek a The New York Times honlapján jelent meg újabb írása Magyarországról Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában"
VálaszTörlésA gyengébbek kedvéért a THE NEW YORK TIMES honlapján. Innentől kezdve akár a Füles is átveheti, persze megfelelő hivatkozással, nem úgy, mint ahogy azt SP tette 1992-ben.
"Kim Lane Scheppele a kelet-európai alkotmányok egyik legismertebb szakértője az Egyesült Államokban"
"Francis Fukuyama világhírű filozófus és politológus ... Stanford Egyetem professzora"
A gyilkost szokták gyűlölni, a hazug, kétszínű, piti zsarnokot viszont MEGVETNI.
Az önkontrolljukat végzetesen elvesztő Orbán és fidesz rajongókat meg szánni.
Valószínűleg fáziskésében van a professzor. Nyilván a két évvel ezelőtti állapotra értette.
VálaszTörlésNe legyél már te is ennyire "értetlen".
VálaszTörlésFukuyamát sem kell hülyének nézni (meg Orbánnak az EU-t sem).
Teljesen egyértelmű, hogy a professzor Orbánról és kormányáról irt.
Miből gondolja valaki, hogy jobb lesz bárkinek is attól, ha a tényekkel merőben ellenkező dolgokat próbál beállítani?
Miért kellene Orbánból mindenáron "Istent" csinálni? Azért, hogy mondjuk 20 év múlva úgy végézze, mint Kadhafi, a csatornában? Az európai civilizáció szerintem nem erről szól. Vagy miért ontottak eleink oly sok vért, verítéket és könnyet, hogy aztán meggondolatlan emberek rövid úton sutba dobják azt a keveset, amit évszázadok alatt elértünk? Vagy semmit nem fejlődtünk, tanultunk a multunkból?
Uramisten, halaszb, kiutalom neked a Setétagyú Nemzetáruló Örökös Térdszalagrend-jét.
VálaszTörlésAzt már Orbán lefoglalta magának.
VálaszTörlés