Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1956-2006okt23. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1956-2006okt23. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 21., hétfő

Gaudi Nagy Tamás - Néhány nappal ezelőtt öngyilkos lett a 2006-os gyurcsányista ávós terror egyik kilőtt szemű áldozata


Facebook
Néhány nappal ezelőtt öngyilkos lett a 2006-os gyurcsányista ávós terror egyik kilőtt szemű áldozata - derült ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi filmbemutatóján. "Volt egy rossz szeme, meg egy jó. A jót kilőtték, a rosszal meg nem látott. Kapott egy nem enyhe depressziót, és amikor felhívtam az édesanyját, megdöbbenéssel kellett értesülnöm arról, hogy Attila tragikus körülmények között meghalt" - számolt be a szomorú hírről Zétényi Zsolt, az áldozat volt ügyvédje.Gaudi-Nagy Tamás pedig a Parlamentben szembesítette a tragédiával Navracsics Tibort az alábbi felszólalásában: http://www.youtube.com/watch?v=6HzfDggetG4

2013. május 12., vasárnap

Felmutattatott és félreállíttatott - Kulissza, csütörtök 12.30



Felmutattatott és félreállíttatott - Kulissza, csütörtök 12.30

Adás:
2013. május 9., csütörtök 12.30
2013. május 9., csütörtök 18.30

Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökének életsorsa nagy pontossággal mutatja hazája viszonyulását a szocialista világot megrengető forradalmához. Különösen 1990 után, amikor már minden lehetett volna Rácz Sándorból, parlamenti képviselő, pártelnök vagy akár államfő is. Utóbbi tisztségre többször is jelölték, de az aktuálpolitika sosem őt akarta. Pedig aki csak egyszer is hallotta beszélni, olvasta könyveit, érezte, tényszerűen megállapíthatta: nagyon is lenne helye lenne az ország vezetésében. Ez a lehetőség azonban 2013. április 30-án megszűnt. Rácz Sándor meghalt. Vajon miért szorult parkolópályára a világszerte nagyra becsült forradalmár, az az ember, aki 23 évesen, még 1956 decemberében is félelem nélkül tárgyalt a megszálló orosz csapatokkal?

A stúdióban Dénes János aki együtt munkálkodott Rácz Sándorral 1956-ban, és még utána is.
http://mno.hu/lanchidradio/



2013. március 24., vasárnap

Jó pirkadást jó emberek! December 22nd, 2007

Jó pirkadást jó emberek!


 
Egy vezető politikus felesége mesélte unokájáról a következő történetet. A kisfiú csodálkozva nézte a fenyőfát vásárolgató embereket, majd sokat sejtetően megjegyezte:
„Látod nagymama, a kommunistáknak maguknak kell a karácsonyfát megvásárolniuk.” Mivel a megjegyzésre válasz nem érkezett, a kisfiú így folytatta: „a többieknek pedig az angyal hozza. ”
Nos e frappáns bevezető után néhány gondolat Keresztelő János kapcsán, akinek az életét, jellemét maga Jézus értékelte. Nem akárki kerül börtönbe meggyőződéséért. A nyúlvány, elkötelezetlen embernek ebből nincs része.
A szenvedés nemhogy meggyötörte volna János elkötelezettségét, hanem növelte azt. Jézus mondta Jánosról, hogy „ő nem volt játéka mindenféle szélnek”, mint annyi kitenyésztett mai… ember. Nem hajolt ide-oda érdekei szerint, egyenes volt és kemény. A „gumigerinc” nem a jó emberek tulajdonsága. Nem volt kényelmes életű, szép ruhákhoz szokott, mindennapos tesco-i, metro-i életet élő ember. Jó ember volt szavában és életvitelében egyaránt, igényes és fegyelmezett.
Jézusra nem volt jellemző az olcsó hízelgés, a meg nem érdemelt dicséretmondás, Jánost mégis megdicséri. Így beszélnek egymásról a jó emberek: „ a jó ember pedig te vagy, aki ezt olvasod.”
Lelked mélyén már Istenre találtál és ezért érett dolgaid a lelked mélyéből felszakadtak. Egy jóra törekvő ember elszomorodott, mert csak a tanult dolgokról tudott beszélni, de ő is meg a hallgatósága is a bölcsesség hiánya miatt szenvedtek. Az illető el is hallgatott, amíg a szíve meg nem telt bölcsességgel.
Hát ezt kellene ezt tenniük a „nagykicsiknek” is!
A jó ember ösvényei Istenhez vezetnek.
Keresd az ilyen ember társaságát.
Szavaik lelkesítenek, magatartásuk minta lesz, a szívükből fakadó „élő víz” segít megújítani életedet.
Egy indiai mondás szerint: Az alja nép csak a gazdagságra vágyik. A középréteg a pénz mellé dicsőséget is akar, míg a nemesebbek csak a megbecsüléssel törődnek. A megbecsülés a kiválóságok egyetlen kincse.
És befejezésül még egy humoros történet:
A kisfiú szalad a konyhában tevékenykedő anyjához: „Édesanyám ég a karácsonyfa!”.
Az anyja szelíden szól rá: „Kisfiam nem ég, hanem világít.”
A kisfiú megszívleli az anyai szókat és kis idő múlva így szól: „Édesanyám, világít a függöny. „
Boldog Karácsonyt!
Szeretettel: Tiszti

2012. november 26., hétfő

2006. ősz: egyesítették az eljárásokat + Indigó: Vendég Völgyesi Miklós

2006. ősz: egyesítették az eljárásokat

 (- de hogyan tovább??)

Ugyanakkor a lap birtokába került egy november 6-i, múlt keddi határozat, amely szerint a főügyészség debreceni regionális osztálya egyesítette a három szálon futó büntetőeljárást. A dokumentum fölsorolja a három ügyet. Eszerint az első a Mittó Gábor volt rendőr alezredes és két társa ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt folyó eljárás.
Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet

Elöljárói intézkedés: elmulasztva

A második a Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, egykori országos főkapitány ellen elöljárói intézkedés elmulasztása miatti nyomozás. A harmadik pedig Mogyorósi László rendőr főtörzszászlós és kilenc társa elleni eljárás ugyancsak elöljárói intézkedés elmulasztása gyanújával.
Könnygáz és terror  – ez volt 2006
Könnygáz és terror – ez volt 2006

Út a vádemelés felé
Völgyesi Miklós, a Balsai-jelentést készítő munkacsoport vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: a büntetőeljárások egyesítése arra utal, hogy vádemelés felé halad az ügy. Egyébként a főügyészségi határozatban említett Mogyorósi László a hatodik olyan gyanúsított rendőr az ügyben, akinek a neve ismertté vált a tizennégyből.
Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet

A gyanúsítottak köre

Előzőleg Gergényi Péter volt budapesti főkapitányról, illetve Bene Lászlóról, Dobozi Józsefről, az egykori Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnokáról, valamint a tévéostrom kapcsán Majoros Zoltánról és Mittó Gáborról lehetett tudni, hogy meggyanúsították őket.
Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet

• Ismert, hogy a 2006-os tévéostrom után megtorlásként rendezett életű családok erőszakot kerülő gyermekeit tartóztatták le – írta meg a Magyar Nemzet. A bíróságok emellett futószalagon hozták meg az ítéleteket a tüntetők elzárásáról. Közben több olyan bírósági ítélet is született, melyekben kimondták: a 2006 őszi rendőrattak után több demonstrálót jogtalanul bántalmaztak, hurcoltak el vagy tartottak fogva. A parlament indén márciusban elfogadta a Balsai-jelentést, amely a 2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án lezajlott tömegdemonstrációkat vizsgálta.

Bajnai Gordon kormányfőként semmit nem tett a 2006-os rendőri jogsértések kivizsgálásáért – jelentette ki az egykori Civil Jogász Bizottság társelnöke a Lánchíd Rádióban. Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró ezzel arra reagált, hogy a visszatérő politikus elismerte: a balliberális koalíciónak adóssága van 2006 ősze miatt. Völgyesi Miklós szerint Bajnai Gordonnak önmagával is el kellene számolnia: ugyanis miniszterelnökként kötelessége lett volna a vizsgálat, a rendőri és politikai felelősök megállapítása. De ő ezt elmulasztotta megtenni.
• A 2006-os rendőri túlkapásokkal kapcsolatban a Hír TV Célpont című műsora tavaly ősszel közölt először neveket. A televíziónál jelentkezett az a férfi is, akit elkezdtek lőni a vadászpuskás egyenruhások a rendőrségi felvételek tanúsága szerint.

Címkék
 - Erről beszélt Völgyesi Miklóssal Lőcsei Virág a Lánchíd Rádió Indigó c. műsorában.
A Lánchíd Rádió hangtárából ismét meghallgatható itt:
Lánchíd Rádió-Indigó-Völgyesi Miklóssal beszélget Lőcsei Virág
http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=61097
 !!!
 

2012. október 25., csütörtök

Emlékgyűjtemény 2006. október 23-ról

2006. október 23.

A FIDESZ-megemlékezés után, úton a Deák téri metró felé, égnek törő füstcsík a Bárczy István – Károly körút sarkán, legtöbben valamilyen 56-os performance-nak gondoltuk. Másodpercekkel később kitört a pánik, figyelmeztetés nélkül, a semmiből megindult a lovasroham. Később hallottam, állítólag egy elkötött tank miatt. Lovakkal próbálták talán visszafoglalni? De miért kellett a Zsinagógáig beszáguldani a békésen hazafelé tartó tömegbe? Több kép ezután nem készült, mert a könnygáztól részint nem láttam semmit, részint sokadmagammal a lovasattack és a könnygáz elől bemenekültünk egy körúti házba. Minél beljebb a lépcsőházba! Fel a lépcsőn! Ne lássák a rendőrök, hogy itt vagyunk! Félelem.
Amikor kimerészkedtünk az utcára, az attack előttig ott posztoló rendőrök (a Zsinagógánál amúgy ők már bútordarabnak számítanak) már nem voltak sehol, síró, hitetlenkedő, értetlen arcú emberek viszont mindenütt. A Dohány utca sarkán álló egyszál mentő előtt tömeg gyülekezett, káosz mindenhol.
És utána újra kezdődött minden. Ekkor én már siettem a nagykörút felé, augusztus 20. után ezt is túléltem.
Legközelebb tömegrendezvényre csak rohamsisakban, sárga mellényben, sajtóigazolvánnyal a nyakamban, rendőri biztosítás mellett megyek ki. Csak tudnám, tőlük ki fog megvédeni?
És egyáltalán nem vagyok vicces kedvemben.
Kiss János
mkdsz.hu

Kapcsolódó cikkek

Október 23. az európai közösség ügye
Magyarország útja az ólomtól a gumilövedékig
Minő anakronizmus
Október 23-a a moszkvai november 4-ének főpróbája volt?
Kiadhatók-e a rendőrségnek a sérültek adatai?
Magyar vér - Gumibot, gumilövedék
Egy csöndes bolond jelvénye
Még mindig: október 23.



 
 
https://www.google.hu/search?num=10&hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source=hp&q=2006+okt%C3%B3ber+23&btnG=Keres%C3%A9s+k%C3%A9p+alapj%C3%A1n&gbv=2&biw=1024&bih=630&sei=vmyJULeYLca1tAaSs4CwBg


 

2012. október 20., szombat

Mindenki attól félt, hogy öt perc múlva megbuktatják Orbánt

Mindenki attól félt, hogy öt perc múlva megbuktatják Orbánt

 Kialakult a magyarokban egy képesség arra, hogy ellenálljanak, amikor valaki kívülről be akar avatkozni az ügyeikbe – fogalmazta meg az MNO-nak a békemenet üzenetét Bencsik András szervező. A kormány mellett kiálló felvonulás útvonalát szándékosan tervezték úgy, hogy messzire elkerülje például a Jobbik és a Milla rendezvényét.

A januári és márciusi „lengyeles”, a magyar kormány mellett állást foglaló tömegmegmozdulás után immár a harmadik békemenet indul a Kossuth térre. Bencsik András szervező szerint mostanra már kialakult egy képesség a magyarokban arra, hogy ellenálljanak, amikor valaki kívülről be akar avatkozni az ország ügyeibe.
– A tanulság mindig ugyanaz. 2010-ben a mostani kormányerők elképesztő győzelme igazi forradalmi változást jelentett, szerintem ekkor zárta le posztkommunista múltját Magyarország. Erre a látványos fordulatra jött az első válaszcsapás; az itt a kérdés, hogy egy lopakodó birodalmi törekvés, vagy a nemzetek, értékek Európája kerekedik felül. A második békemenetnek elképesztő nyomatékot adott a lengyelek jelenléte március 15-én. Most, a harmadik előtt könyörtelen nyomást gyakorolnak ránk, megint kintről. Van egy iszonyú adósságteher, az EU és az IMF pedig azt teszteli, a magyarok mikor lázadnak fel a kormányuk ellen. Nekünk ez továbbra is rettenetesen fáj, meg akarjuk mutatni, hogy kitartunk a saját magunk által választott kormány mellett – fogalmaz az mno.hu-nak Bencsik.
A januári Békemenet Magyarországért rendezvény után a Belügyminisztérium (BM) azt közölte, négyszázezren demonstráltak a kormány mellett Budapesten. „Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett” – írta akkori közleményében a BM. Március 15-én a békemenet lengyelekkel vonult a Kossuth térre, ahol meghallgatták Orbán Viktor ünnepi beszédét.

Mint azt megírtuk, rengetegen vettek részt Erdély városaiban a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett szimpátiatüntetéseken, amelyeket a budapesti Hősök teréről indult megmozdulással egy időben szerveztek.

A Hír Televízió péntek este 20.05-től kezdődő Péntek8 című műsorának vendége Fricz Tamás politológus.
A Demokrata főszerkesztője felidézte, a januári vonuláson nagyon bíztak abban, hogy 100 ezer ember meghallja a hívó szót, aztán mégis csaknem félmillióan jöttek össze; „mindenki attól félt, hogy valakik 'öt perc múlva' megbuktatják Orbán Viktort, ha nem csinálunk valamit”, emlékezett vissza Bencsik. Arra a kérdésre, hogy most hány emberre számítanak, azt válaszolta: most talán nem érzik akkorának a bajt, de százezer ember azért összejöhet most is.
Az október 23-ai békemeneten nem lesznek felszólalások, bár a friss fejlemények – az EU által Magyarországra kényszerített újabb egyenlegjavító intézkedés – talán indokolták volna. Bencsik így vélekedik erről:
– Nem vagyunk ellene egy jól sikerült szereplésnek, de a békemenet kifejezetten olyan „műfaj”, ahol maguk a résztvevők szerepelnek. Egyetlen felszólalás lesz, Orbán Viktor miniszterelnök fog beszélni a Kossuth téren, a menet végén. Ez korábban is jól „működött”.
Az október 23-ai békemenet résztvevői a Széna téren találkoznak és 14 órakor indulnak a Margit körút felé a Margit hídra, és a Nyugati pályaudvar érintésével a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcáig vonulnak, utóbbira bekanyarodva délután 4 órára a Kossuth térre érnek, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.
Mint a Magyar Nemzet korábban hírt adott róla, eredetileg a Hősök teréről indult volna a békemenet, az indulási helyszín azonban – érthető okokból – megváltozott.
– A Jobbik a Deák téren, a Milla az Erzsébet hídnál tart rendezvényt, úgy döntöttünk, hogy ha lehet, ne ütközzünk egymással, semmi értelme nem lett volna, hogy egymást háborgassuk. És nem is lett volna elegáns, hogy vonulunk befelé a gyönyörű Andrássy úton, és valahol lefordulunk jobbra. Aztán mindenképpen egy ötvenhatos helyszínt szerettünk volna választani; a Széna térről Európa legszebb hídján át megyünk a Kossuth térre – részletezte a lapszerkesztő, aki szerint a békemenet fényes bizonyítéka annak, hogy mára kialakult egy ellenállási képesség a külső beavatkozás veszélye miatt. – Ha ezerszer próbálkoznak viszonyaink befolyásolásával, akkor mi ezerszer is utcára fogunk menni. Egyébként azt, hogy milyen erős kapocs alakult ki választók és választottak között, egyszer majd történészek fogják elemezni; szokták mondani, hogy három magyar négyfelé, meg hogy mekkora a széthúzás. Ezzel szemben a 2002-es választások két fordulója között létrejött nemzeti összefogás csak egyre erősebb lett, és kitartott 8 esztendőn át, így következett be a fordulat 2010-ben. Mi továbbra is védjük az értékeinket, hiába próbálkoznak kívülről, amíg nem kezdenek el bombázni – így Bencsik.
Az október 23-ai Békemenet útvonala
Az október 23-ai békemenet útvonala
Fotó: Google Maps

A békemenet szervezője azt is elmondta, a Békemenet Egyesület jelen pillanatban még mindig nincs „teljesen” bejegyezve, szerinte azért, mert valakik az ügyészségen halálosan rettegnek tőle, ezért is támadták meg első fokon. Azonban ez a menetet nem zavarja, „csak elvi jelentősége van, rendezvényt bárki tarthat ma Magyarországon” – kerekíti le gondolatát.
Bencsik András, a Békemenet szervezője
Bencsik András, a békemenet szervezője
Bencsik András figyelmeztet arra is, hogy nem szabad közönyösnek lenni a mai helyzetben, amikor ekkora adósságban úszik az ország.
– Tizenegyezer-milliárd. Ennyivel növelték Magyarország államadósságát 2002 és 2010 között. Ha a szocialista-liberális kormányok, illetve Demszky Gábor csak felveszi a fizetését és nem csinál semmit, ekkora összeggel lennénk gazdagabbak. Ezt az adósságot azonban vissza kell fizetni. Elismerjük, hogy sokan nem képesek, de ki kell bírnunk. Tűrtük, hogy a nyakunkon üljenek, most meg kell fizetnünk az árát, nincs más választásunk. A „Nem leszünk adósok” jelszavunk kétértelmű: egyrészt tudjuk, hogy ki kell szabadulnunk az adósságból, másrészt viszont ha be akarnak avatkozni a dolgainkba, az nem marad válasz nélkül.

Orbán Viktor szerint ha nincs a januári békemenet, könnyen lehet, hogy már nem ő a miniszterelnök, kormánya nem élte volna túl a támadásokat. A kormányfő az Egy a haza – Békemenet 2012 című, csütörtökön bemutatott kötetben olvasható interjúban arról is beszélt, hogy – bár érzelmileg érthető felvetés – katasztrofális döntés lenne kilépni az Európai Unióból.

Amit a békemenetről feltétlenül tudni kell - sajtótájékoztató csütörtökön:
A márciusi békemenet képekben:

2012. október 17., szerda

Mi volt 1956, barátom?



  • Múlt, ami elmúlt?
    Egy nép, amely elhullt?
    Hol volt, hol nem volt…
    Se élő, se holt.
    Elfelejtetted a Tettet?
    Amikor a semmiből sok ember Valamit teremtett.
    Sokáig nem is lehetett hallani,
    hogy mi volt ez a Valami.
    Hogy Valami volt: s ez a szabadság.
    És hogy’ futott előle a Gazság!
    Pattant a ránk szorított bilincs,
    amikor utcára lépett a sok Nevenincs.
    A sokat emlegetett Nép.
    Aki látta, felejthetetlen a kép:
    ahogy ott vonult,
    ahogy a Veres Csillag az utcára hullt.
    Ahogy dőlt a Szobor,
    s még dőltében is ölt.
    Ahogy egy nép ellen fordult a Gyilkos tőre,
    s aki addig nem hitte:
    láthatta, hogy gyilkosa is ő, nem csak őre.
    Azt hitted, véget ért a rabság,
    s hogy elérkezik végre a Szabadság?
    És hogy mert szabad vagy, a jövődet is visszaadják?
    A csillag lehullt, a Nap ragyog.
    Azt hitted, kis magyar, hogy elnézik neked a Nagyok?!
    Nem kértél sokat, csak az életed,
    s balgán azt hitted,
    hogy ellenértéknek beszámíthatják talán a véredet.
    Vér-vár. Vér-vád. Vér- ver. Aléltan elhever.
    A puszta föld.
    Ököl.
    Szorít, elernyed.
    Földedbe bevernek,
    mint jelzőkarót.
    Élethosszig fizetheted ezt az adót!
    Jön a defterdár, s tőle megtudod:
    néhány szép napért mennyi az ár.
    Mi volt az életed?
    Hiába kérdezed…
    Ahogy a helyed nézed
    népeknek sorában,
    légy büszke arra:
    ha csak kicsiny kokárda vagy Világnak gomblyukában.


Részlet a 'Hóhér vigyázz!' című filmből.
Teljes egészében itt érhető el:
http://video.google.com/videoplay?docid=3741975212828797082#