Feltámadott

Jézus megjelenése
Mária Magdalénának

20 A hétnek első napján pedig jó
reggel, amikor még sötétes volt,
odaméne Mária Magdaléna a sírhoz,
és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
Mát. 28,1. Márk 16,1. Luk. 24,1.
2. Futa azért és méne Simon Péterhez
és ama másik tanítványhoz, akit Jézus
szeret vala, és monda nékik: Elvitték az
Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették
Őt. rész 13,23. 19,26. 21,7.

3. Kiméne azért Péter és a másik tanít−
vány, és menének a sírhoz.
Luk. 24,12.
4. Együtt futnak vala pedig mindket−
ten: de ama másik tanítvány hamar
megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
5. És lehajolván, látá, hogy ott vannak
a lepedők; mindazáltal nem megy vala
be. rész 19,40.
6. Megjöve azután Simon Péter is
nyomban utána, és beméne a sírba:
és látá, hogy a lepedők ott vannak.
rész 11,44. Csel. 3,13.
7. És a keszkenő, amely az Ő fején
volt, nem együtt van a lepedőkkel,
hanem külön összegöngyölítve egy
helyen.
8. Akkor aztán beméne a másik tanít−
vány is, aki először jutott a sírhoz, és
lát és hisz vala.
9. Mert nem tudják vala még az Írást,
hogy fel kell támadnia a halálból.
Zsolt. 2,7. 16,10. Mát. 16,21. Csel. 13,34.
10. Visszamenének azért a tanítvá−
nyok az övéikhez.
11. Mária pedig kint állt a sírnál sírva.
Amíg azonban siránkozék, behajol vala
a sírba; Márk 16,5.
12. És láta két angyalt fehér ruhában
ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, ahol
a Jézus teste feküdt.
13. És mondának azok néki: Asszony,
mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték
az én Uramat, és nem tudom, hova
tették Őt.
14. És mikor ezeket mondotta, hátra−
fordula, és látá Jézust ott állani, és nem
tudja vala, hogy Jézus az. Márk 16,9.
15. Monda néki Jézus: Asszony, mit
sírsz? Kit keresel? Az pedig azt gondol−
ván, hogy a kertész az, monda néki:
Uram, ha te vitted el Őt, mondd meg
nékem, hová tetted, és én elviszem Őt.
16. Monda néki Jézus: Mária! Az
megfordulván, monda néki: Rabbóni!
Ami azt jelenti: Mester! Mát. 23,8−−10.
17. Monda néki Jézus: Ne illess
engem; mert nem mentem még fel az
én Atyámhoz; hanem menj az én
atyámfiaihoz és mondd nékik: Fel−
megyek az én Atyámhoz és a ti Atyá−
tokhoz, és az én Istenemhez, és a ti
Istenetekhez. Róm. 8,29. Zsid. 2,11.
18. Elméne azért Mária Magdaléna,
hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta
az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.
Mát. 28,10. Ef. 1,17. 1Pét. 1,8.

Jézus megjelenik a tizenegynek

19. Mikor azért este volt, azon a
napon, a hétnek első napján, és mikor
az ajtók zárva voltak, ahol egybegyűltek
a tanítványok, a zsidóktól való félelem
miatt, eljöve Jézus és megálla a közé−
pen, és monda nékik: Békesség nék−
tek! Márk 16,14. Luk. 24,36. 1Kor. 15,5.
20. És ezt mondván, megmutatá né−
kik a kezeit és az oldalát. Örvendezé−
nek azért a tanítványok, hogy látják vala
az Urat. Ésa. 11,2. 61,1.
21. Ismét monda azért nékik Jézus:
Békesség néktek! Amiként engem
küldött az Atya, én is akképpen kül−
delek titeket. rész 17,18. Mát. 28,18.
22. És mikor ezt mondta, rájuk le−
hele, és monda nékik: Vegyetek Szent
Szellemet: rész 16,7. Csel. 1,8. 1Ján. 4,4.
23. Akiknek bűneit megbocsátjátok,
megbocsáttatnak azoknak; akikéit meg−
tartjátok, megtartatnak.
Mát. 16,19. 18,18. Márk 16,16−−20.
24. Tamás pedig, egy a tizenkettő
közül, akit Kettősnek hívtak, nem volt
ővelük, amikor eljött Jézus. rész 11,16.
25. Mondának azért néki a többi tanít−
ványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda
nékik: Ha nem látom az Ő kezein a
szegek helyeit, és be nem bocsátom
ujjaimat a szegek helyébe, és az én
kezemet be nem bocsátom az Ő oldalá−
ba, semmiképpen el nem hiszem.
26. És nyolc nap múlva ismét bent vol−
tak az Ő tanítványai, Tamás is ővelük.
Noha az ajtó zárva volt, beméne Jézus,
és megálla a középen, és monda: Bé−
kesség néktek! Ésa. 9,7. Kol. 1,20.
27. Azután monda Tamásnak: Hozd
ide a te ujjadat és nézd meg az én kezei−
met; és hozd ide a te kezedet, és bo−
csássad az én oldalamba: és ne légy
hitetlen, hanem hívő. 1Ján. 1,1. 1Tim. 1,17.
28. És felele Tamás és monda néki:
Én Uram, és én Istenem! Zsolt. 73,25. 26.
29. Monda néki Jézus: Mivelhogy
láttál engem, Tamás, hittél: boldogok,
akik nem látnak és hisznek. 1Pét. 1,8.
30. Sok más jelt is tett ugyan Jézus az
Ő tanítványai előtt, amelyek nincsenek
megírva ebben a könyvben; rész 21,25.
31. Ezek pedig azért írattak meg,
hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisz−
tus, az Istennek Fia, és hogy ezt
hívén, életetek legyen az Ő nevében.
Róm. 15,4. 1Pét. 1,9. 1Ján. 5,10−−13.