Nemzeti Hírháló - Hírtallózó

*** www.nemzetihirhalo.hu **********

Tusványos - "A magyarság nem a probléma, hanem a megoldás" - AUDIÓ

Rendkívüli Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsi gyűlés nyílt lapokkal
[ 2010. július 23., 22:29 ] Erdély.ma

A tusnádfürdői nyári szabadegyetem keretén belül megtartott rendkívüli KMAT gyűlésen a magasztos, már-már a poétikus nemzetdicsőítésen keresztül a valós megoldásokat tartalmazó, objektív, nem túl pozitív jövőképet felvázoló kijelentésekig minden elhangzott. Jelen voltak az ülés az anyaországi, kárpát-medencei és a nyugati emigráció magyarságának képviselői. A találkozón, az ülés tiszteletbeli meghívottja és egyben a KMAT elnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott.

A nyitóelőadást Tőkés László EP-képviselő tartotta meg, felvázolva a KMAT történelmi alakulását, annak buktatóit, és sikereit. "Nem alanyi jogon tartozunk mi egymáshoz, hanem olyan nemzetként, akit összeköt az autonómia" - fogalmazott Tőkés. A KMAT történelme során nem sok sikert sorolhat fel, hiszen folyamatosan voltak ellentörekvések, hogy ezt csírájában elfojtsák. Szinte mindenki tagja lett, akit a össznemzeti polikai-érdek vezényelt. A magyar együttműködés igénye megerősödött.

Egyik jelentős előretörését a KMAT-.nak a NATO-hoz intézett felhívás jelentette, amelyben arra hívták fel az észak-atlanti szerződés figyelmét, hogy Kelet-Európa kisebbségeinek kérdése a térség biztonságának függvénye, nem azért, mert vérontáshoz folyamodnak az etnikumok a konfliktusok megoldásában, hanem azért is, mert az etnikai konfliktus-megelőzés a szervezet egyik prioritása és a térség biztonsági kérdésének égető pontja. Tőkés elmondta, hogy az autonómiák rendszerének projektje nehezen halad előre, hiszen folyamatosan ellenségekre talál. Az úgynevezett ellenségek közül a legszégyenteljesebbnek az anyaország idegenkedését nevezte meg, viszont örömmel nyugtázta, hogy elérzett az idő, amikor már Budapestre is számíthatunk.

Semjén Zsolt, a nemzetpolitikai stratégiát foglalta össze röviden. Első ízben történik meg, hogy a magyar kormány filozófiai értelmezésben, egységes logikai rendbe foglalva fogalmazza meg a nemzetpolitika lényegét. Választ kerestek arra a kérdésre, hogy mi a magyar állam értelme, amelyre egyértelmű válaszként fogalmazódott meg, hogy: a magyar nemzet fennmaradása a célja, illetve a magyar emberek életminőségének a javítása. "Az emberiség termőformája a nemzet, senki sem adhat Dosztojevszkijt, csak a oroszok, ezt a logikát követve senki sem adhat Bartók Bélát, csak a magyarság. A magyarságnak az egyetemes emberiséggel szembeni feladata a fennmaradás." Semjén említést tett a magyar állampolgársági törvény megszületésének körülményeiről, melyet azonnal benyújtottak, amint megvolt a parlamenti többség. Úgy tűnt a szocialista kormány alatt is véghez lehetett volna vinni, azonban A és B kategóriájú állampolgárokat határoztak volna meg a szocialisták, így visszavonták.

Az állampolgárság kérésének procedúráját tekintve kedvezményezett gyorsított eljárást alkalmaznak. Január elsejétől lehet igényelni és három hónap leforgása alatt meg is lehet kapni. Megkaphatja az, akinek felmenője a valamikori Magyarországon élt és másik kritérium, hogy beszélje a magyar nyelvet, természetesen. Egy esetben lehetne támadni az állampolgárságot: ha etnikai diszkriminációt tartalmaz. Szükséges kihangsúlyozni, hogy az állampolgárságot történelmi, illetve kulturális sorsközösség alapján kapják, ahány valós identitás, annyi állampolgárság. "Semmi olyat nem akarunk, ami más államoknál ne lenne, az alkotmányosság határain belül" - mondta.

Az autonómiai kérdésével kapcsolatban kijelentette, hogy ha más nemzetek nem maradnak le erről, akkor mi sem. A szórványmagyarságnak kulturális, a tömbmagyarságnak területi autonómiát kell biztosítani. Fontos még az etnikai magyar pártok jelenléte, amelyek mintegy eszközként szolgálnak az autonómia megvalósításában.

A miniszterelnök-helyettes felvette egy olyan intézmény létrehozásának a fontosságát, amely a nemzet tagjait közös regiszterbe gyűjtené, ez az intézmény pedig a magyar államhoz kötődő szerv lenne. Semjén ugyanakkor biztosított a magyar állam és a határon túli magyarság közötti fórumok újjáélesztéséről, amelyet Gyurcsány beszüntetett, ilyen lenne a MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet), és a KMKE (Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma), amelyet hamarosan újra összehívnak.

A felvidéki magyarok képviseletében Berényi József az MKP (Magyar Koalíció Pártja) elnöke volt jelen, és a szlovák-magyar elromlott viszonyokról és az MKP nehézkes működéséről tájékoztatott és az össznemzeti összefogást szorgalmazta, az elkövetkezendő népszámlálás lehetséges veszélyeire való tekintettel, hiszen, ha 10% alatti lesz a magyarság, akkor az nemcsak nyelvi jogi problémákkal, hanem pénzügyi támogatások megvonásával is járhat.

Kárpátalja Brenzovics László (Kárpátalja Megyei Tanács elnöke) személyében képviseltette magát. Az itteni problémák egyike, hogy nem európai normákhoz kapcsolódó, nem kompatibilis dolgok jöttek létre, Ukrajna nem törekszik az európai normákra, annál inkább az orosz autoriter rendszerre áll át. Remélik az anyaország támogatását, hiszen az újabb kihívásokat, csak közösen lehet megoldani, az elkövetkezendő száz évre tekintve.

A Székelyföldi autonómia ügyét, Olosz Gergely (RMDSZ), Izsák Balázs (SZNT) és Farkas Csaba (MPP) vitatták meg. Üdvözölték a magyar kormány nemzetpolitikájának gyors eredményét. Az SZNT történelmében először történik meg, hogy a magyar kormány hivatalosan kijelenti, hogy elkötelezett a székely autonómia kérdésében. Az európai struktúrák nem hoztak üdvösséget a kérdésben, felvetődött egy regionális parlament megalapítása is, amely mintegy médium lenne az európai intézmények és a helyi törekvések között.

Vajdaság képviseletében Ágoston András velősen és optimistán foglalta össze a VMDP elmúlt húsz év politikáját, melyet sikeresnek tart és a további kérdésekben is kitartóak. A VMSZ elnöke, Pásztor István nyílt lapokkal nem csak a pozitívumokról beszélt, mondván, hogy a nemzetet nem lehet csak Budapestről sikeressé tenni, hanem úgy, hogy mindenki teszi a maga dolgát, meg kell vívnia a maga csatáját, ott ahol él. Az autonómia nem egy csodálatos pillanat kezdete, hanem egy folyamat, amellyel rengeteg küszködés van.

A nyugati magyarság képviseletében Hámos László szólalt fel, szintén üdvözölte a kormány törekvését, bár a nyugat magyarságának az autonómiára nincs égető szüksége. A címben is szereplő kijelentést szintén tőle hallottuk, miszerint a magyarságnak nem problémának, hanem megoldásnak kell lennie.

Az ülés nyílt jellege hasznos volt, hiszen megválaszolatlan kérdésekre is választ adott. Legnagyobb jelentősége talán abban rejlik, hogy azt érezhettük, igenis létezik magyar nemzeti összefogás, és már csak az utakat, a megoldásokat kell megkeresni a célok elérése érdekében.

Tötszegi Orsolya
Fotók: Iochom Zsolt

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Nem kérnek a románok a visszatoloncolandó cigányokból
2010-07-29. 17:23 Kuruc.info

A francia cigánybotrány (előző cikkünk ITT) tovább gyűrűzik. Az orkok, fajvédőik és úgy általában a baloldaliak egy emberként támadják a francia vezetést.

A cigókat ugyanúgy gyűlölő (és ennek rendesen, még államelnöki szinten is, hangot adó - lásd pl. a hivatkozásokat ITT az utolsó előtti kommentárunkban) románok igencsak megrettentek annak hallatán, hogy a franciák most visszaküldik a cigányokat a feladónak. Ezért, ahogy az az alábbi híradásban is olvasható, azt erőltetik, hogy hadd mozogjanak szegínromákok szabadon Európában (addig se maradnak Romániában gyilkolni és élősködni), és a befogadó országok igenis tartsák el őket.

Vajon mi lehet az oka, hogy élénken tiltakoznak a románok az ellen, hogy visszazsuppolják hozzájuk szegínromákokat? Tán csak nem azok legendásan "példás" életvitele, munkaszeretete?

Apropó, az államelnök Sarkozy. Egyes balliberálisaink most azt találták ki, hogy azért úgymond rászístá meg "cigánygyűlölő", mert magyar származású. Egy példa ezekre az eszement fajvédőkre a Népszabadság egyik vezérkommentelője, "libertyMUC". Ő a következővel lepte meg a Nagyérdeműt (helyesírási hibáit nem javítva adjuk közre a lap "Cigánykérdéssel riogat a francia elnök" cikkére írt szösszenetét): "igen, sarkozy is csak egy populista kiskockás mini-napoleon rasszista beütésekkel. a "grand nacion"... meg a betegesen romafób magyar származás, meg a 160cm magyasarkú cipöben közösen meghozta az eredményt... biztos azért mert ö is a magyar apatejjel szívta magába a romaellenes elöítéleteket. meg most éppen ezzel lehet gazdasági botrányairól elterelni a figyelmet.". Értsd: emberünk szerint a magyarok genetikailag, eredendően rasszisták, és ezzel a tulajdonsággal már születésük óta rendelkeznek ("betegesen romafób magyar származás", "ö is a magyar apatejjel szívta magába a romaellenes elöítéleteket" stb.). Érdekes: úgy látszik, balliberálisainknak szabad azt mondani, hogy a magyarok génjeiben van a mássággyőlölet, a rasszizmus. Ha viszont mindezt megfordítjuk, és ezt a cigányokkal és azok bűnözésével kapcsolatban állítjuk, az maga a megtestesült Weimar... Arról az "apróságról" nem is beszélve, hogy Sarkozy, ahogy az ITT is ellenőrizhető, félig szefárd zsidó származású ("[anyja] Andrée Jeanne "Dadu" Mallah (b. Paris, 12 October 1925), who is of French Catholic and Ottoman-Sephardic Jewish descent."). Ráadásul, finoman szólva, nem is tartja magát magyarnak.

Az eredeti hír:
A romák elleni támadásnak tartják Sarkozy döntését

A franciaországi baloldal csatlakozott a francia államfőt kritizáló emberi jogi szervezetekhez, akik szerint Nicolas Sarkozy tegnap bejelentett, bűnözéselleni kezdeményezése kifejezetten a roma közösség ellen szól.

Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy tegnap mutatta be a bűnözés csökkentésére kidolgozott intézkedéscsomagot, amely a "vándorló lakosságot" célozza, különös hangsúllyal a roma közösségekre.

Az intézkedések között Sarkozy azt tervezi, hogy 300 illegális tábort zárat be, kiutasít az országból minden Romániából és Bulgáriából érkezett romát, akik szabálysértést követtek el, csereprogramot szervez a román és a francia rendőrök számára, illetve a pénzügyi hatóságok vezetésével célzott ellenőrzéseket folytat le a drága személyautóval rendelkező romák körében.

Az államfő bejelentésére azután került sor, hogy a múlt héten 50 "vándorló ember" (gens du voyage, ezt a kifejezést használják Franciaországban) kifosztott egy rendőri hivatalt és más magánbirtokokat Saint Aignanban, Franciaország középső részén bosszúból annak a 22 éves fiúnak a haláláért, akit a rendőrség lőtt le.

A Ligue de Droits de L'Homme (Emberi Jogi Liga) francia emberi jogi szervezet állásfoglalást adott ki, melyben határozottan elítéli a roma emberek megbélyegzését. Szintén kritizálta, hogy "összemossák" azokat a francia állampolgárokat, akik karavánokban élnek azzal a tizenötezer emberrel, akik Franciaországban roma származásúnak vallják magukat.

Mikor Románia és Bulgária 2007-ben belépett az Európai Unióba, a francia kormány megtagadta a román és bolgár állampolgároktól a szabad munkavállalást, emlékeztet a szervezet, aki szerint az ebből a két országból érkező roma bevándorlók ezért kénytelenek nyomornegyedekben élni, miután legálisan nem dolgozhatnak.

A francia jogvédő szervezet felszólította a kormányt, törölje el az átmeneti intézkedéseket és engedje be a munkaerőpiacára a romákat. Követelik továbbá, hogy az állam tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen emberek életszínvonalának emelésére.

"Alapvető fontosságú, hogy a kormány felhagyjon azzal a gyakorlattal, hogy összekeveri a tetteket és a helyzeteket az emberek származásával." - hangsúlyozza a szöveg.

"Nicolas Sarkozy faji alapú politikát kezdeményez." - idézi a Le Figaro francia napilap a Collectif desAssociations Tziganes (Cigányszervezetek Szövetsége) álláspontját. A civil szervezet azzal fenyeget, bepereli az államfőt fajgyűlölet keltése miatt.

Az EU külügyminisztereinek hétfői ülésén Pierre Lellouche francia európai ügyekért felelős államtitkár "európai megoldást" kért uniós kollégáitól a romákkal kapcsolatos problémára.

A román külügyminiszter, TeodorBaconschiaz újságíróknak azt mondta, Lellouche "határozottan foglalt állást" a kérdésben.

Bukarest válasza

"Azt mondtam [Lellouchenak], hogy az EU egyes országaiban élő kilenc millió roma, akiről ő beszélt, európai állampolgárok, hogy a szabad mozgáshoz való jogukat nem lehet jogi intézkedéseken keresztül korlátozni, még kevésbé törvényen kívüli eszközökkel." - mondta Baconschi.

A román miniszter hangsúlyozta, közölte Lellouche-sal, hogy az EU a szociális befogadást erősítő intézkedésekkel tud a problémán segíteni "mind az országokban, mind a származási országokban".

Baconschi szerint ezeknek a programoknak "megfelelő pénzügyi támogatást [kell biztosítani], hogy javítsák ezen közösségek oktatási színvonalát, szakképzettségét és lakhatási körülményeit, vagyis általában véve a gazdasági feltételeiket".

"Jól tudja, hogy Románia nem fogadja el az etnikai csoportok bűnözőként való megbélyegzését. A bűncselekmények egyéni alapon kell, hogy kivizsgálásra kerüljenek és a törvényt alkalmazni kell. Amin javíthatunk az az együttműködés a román és a francia rendőrség között." - foglalta össze a román külügyminiszter.

Vélemények:

Benoît Hamon, a francia ellenzéki szocialista párt szóvivője bírálta Sarkozyt, amiért populista kliséket használ, egyenlőségjelet téve a cigányok és a bűnelkövetők közé.

"A Köztársaság elnöke, arra használja ezt az ügyet, hogy a [Nemzeti Frontot vezető ] Marine Le Pennel folytatott kötélhúzásban előnyre tegyen szert, hiszen ez a választókat megosztó egyik legnagyobb téma." - mondta az AFP-nek Hamon.

(Kitekintő)

Hol az a negyven igazember?

A francia elnök a zéró tolerancia jegyében jár el a cigánybűnözőkkel szemben. Hol van az a negyven "liberális" értelmiségi, aki a zámolyi gyilkosok mellett kiállt? Most miért nem írnak Sárközinek, tiltakozva a diszkrimináció ellen? Szívesen elolvasnám azt a levelet, de sehol nem találom. Mihály

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

A demokrácia teljesebb változatát, felsőházas parlamentet akar a Magyarok Szövetsége
2010, július 30 - 09:24 MSZ

Magyarországon 1608-tól 1944-ig - a jelentősebb és fejlettebb európai országokhoz hasonlóan - kétkamarás parlament volt. 1944 előtt a Parlament Alsóházában voltak a pártok, a Felsőházában pedig az egyházak vezetői, a legfontosabb a szakmai és közéleti személyiségek, valamint az oktatás és a gazdaság meghatározó intézményvezetői. Ekkor a felsőházi helyeket főleg méltóság és hivatali rang alapján töltötték fel, de az összetételben még a Horthy-idők végére jelentős változás történt. A korporációs elv és elitista stílus lassan csökkent. Általános vélemény, hogy az akkori idők Felsőháza mindig megfontolt és mértéktartó volt, működésével igyekezett lehetőleg jó irányba terelni a hazai politikát a legkritikusabb időkben is.

1990-ben mód lett volna a kétkamarás Parlament visszaállítására, de a pártok nem akarták a döntéseiket minősítő Felsőházat. Mára azonban igazolódott, hogy az egykamarás magyar országgyűlés az elmúlt 20 évben nem képviselte hatékonyan a magyar nemzetet. Indokolja ezt, hogy a 10 új uniós tag közül Magyarországon legnagyobb az államadósság, és a lakosság bére Magyarországon marad el leginkább a teljesítményhez mérten.

Mára belátható, hogy - az európai államok nagy részéhez hasonlóan - Magyarországon is szükség van a Felsőházra. Az összetételben mintául szolgálhatnak a magyar hagyomány mellett azok a sikeres európai államok, melyekben a társadalom megelégedésére működnek felsőházak. (pl. Norvégia, Szlovénia)

A Felsőház a demokráciát erősíti, azt teljesebbé teszi. A felsőházi tagok szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy átgondoltabb, ellenőrzöttebb törvények szülessenek. Ez a kontroll hiányzott az elmúlt 20 évben a Parlamentben Magyarországon.

A Magyarok Szövetsége szorgalmazza, hogy Magyarországon újra legyen kétkamarás Parlament. Ehhez - a hazai közvéleménynek mintául kínálva - az általa szerkesztett új Alkotmányon belül külön fejezetben taglalja Felsőház összetételét. Megjelöli, hogy az ország jelenlegi helyzetének és a nemzet igényének megfelelően milyen intézmények és hivatalok vezetőit, valamint ismert közéleti személyeket lát megfelelőnek felsőházi tagnak. Kiemelt szerepkört gondol az egyházak vezetőinek, az önkormányzatok képviseletének, a szakszervezeteknek, a szakmai és civil szervezeteknek.

Ám ahhoz, hogy a Felsőház tagjai jól szerepeljenek a Parlamentben, még a Parlamenten kívül keresni kell egymással a kapcsolatot. Ennek elősegítéséhez a Magyarok Szövetsége létrehozta a Felsőházi Szövetséget, melyben a leendő felsőházi tagok együttműködést alakíthatnak egymást közt és közösen indíthatnak küzdelmet azért, hogy a kétkamarás Parlament legyen újra Magyarországon.

A Magyarok Szövetsége 2010 augusztus 13-15 között a Magyarok Országos Gyűlésén, Kunszentmiklóson (Bösztörpusztán) egy fórumot szervez, melyre várja a felsőházi tagságra hivatott és oda bejutni kívánó intézmények és személyek jelentkezését. Ha ott egyezségre jutnak, annak híre jelentősen előmozdítja, hogy felgyorsuljon Magyarországon a Felsőház visszaállítása.

MSZ Sajtószolgálat

*** www.nemzetihirhalo.hu **********