Előbb Talpra, majd Rajta, magyar!
Magyarok Szövetsége, II. Országos Munkaértekezlet, Kunszentmiklós, 2009. február 7., a minden elvárást felülmúló eseménnyel újabb lépcsőfokra lépett a nemzet…
Sokan voltunk… talán kétezren is. 2000 ember az ország minden részéből. Visszagondolva rá, azt hiszem egész eddigi életemben egy ilyen napra, ilyen alkalomra vártam. Valódi közösségre, tenni akaró, egymásért is felelősséget vállaló, gondolkodó emberekre. Jó volt megélni. Sokat adott ez a nap, sok erőt kaptunk a további munkához.
Jól sikerült az „ugródeszka ácsolása", gratulálok érte a szervezőknek, mindenkinek. Ők azok, akik egészen fantasztikus önfeláldozással dolgoznak, mindenüket odatéve, hogy valóban sikerüljön a cél, ami nem kevesebb –Vukics Ferenc szavaival élve- a KÖZÖSSÉGI MAGYAR NEMZETÁLLAM.
Ez a cél. Minden más eszköz. Eszköz és cél pedig sosem választható külön. Az eszközt viszont ne keverjük össze a céllal, mert arra hajlamosak vagyunk. Megállni egy-egy részeredménynél, célnak tekintve azt. Ne feledjük: a rész sosem lehet fontosabb, mint az egész. Ez a valódi közösségnek is az alapja. Ez pedig most a következő feladatunk: jól működő, összetartó kis helyi közösségeket alakítani minden településen, dolgos, felelősségteljes emberekből, s ezek összegyalult közös akarata alkotja majd az augusztusi Magyarok Országos Gyűlését, s azon is a Nemzet eljövendő sorsát, jövőjét alakító erőt, melyet mi, magyarok irányítunk.
De ne szaladjunk ennyire előre.
Valóban önfeláldozó munka előzte meg a szombati nap szervezését, hiszen pl. a teljes számítógépes rendszer úgy állt fel (egyetlen fillér nélkül!), hogy önkéntes támogatók elhozták a saját gépüket otthonról, és a kunszentmiklósi csarnokban, a terem végében felállított asztalokon a közösség használatába adták azokat erre az alkalomra. Bárki odaülhetett, a honlapról informálódhatott, s be is léphetett ott helyben a szövetségbe.
Az ünnepélyes kezdést, melyet Kunszentmiklós polgármestere, Bődi Szabolcs mély, tartalmas és buzdító beszéde indított, a hun imádság követte Papp Lajos közreműködésével.
A bevezetők sorát a Polgári Körök Országos Szövetségének Erkölcsi Testülete zárta, köszöntve a rendezvényt.
Ezután Kovács Gábor felolvasta az egybegyűlteknek a Börzsönyi Nyilatkozat alapján a Magyarok Szövetsége céljait, a hallgatók pedig tapssal fejezték ki egyetértésüket.
Vukics Ferenc beszédében azonnal a lényegre tért: teljes váltásra van szükség. Test-lélek-szellem szintjén azonnali teljes szemlélet- és életmódváltásra. Itt az idő, különben elveszünk. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megmentsük magunkat, családjainkat, nemzetünket. S nem utolsósorban a nyelvünket. A nyelv a legfontosabb szellemi alapvetése az embernek, hisz ezen keresztül írja le a teremtett világot. A magyar ember magyarul cselekszik él és gondolkozik, s ekként viszonyul a másik emberhez. A nemzet azért jött létre, hogy tudást gyűjtsön össze a teremtett világról és ezen tapasztalatok alapján lépjenek tovább a gyermekeink, és legyen honnan, miről tovább ugorniuk. De a teremtett világgal a tapasztalati tudás sosem veszíti el a kapcsolatot! Ne szakadjunk el a valóságtól, hogy ne veszítsük el a természetes igazság meglátását (mert a jog és az igazság ma nem ugyanazt jelenti). A hagyományokra támaszkodva léphetünk tovább, ám a hagyományokat mindig meg kell újítani, mert az a test-lélek-szellem fejlődéséről szól.
A mai magyar társadalom legnagyobb baja, hogy nem vesz részt a saját élete formálásában, azért tartunk itt, mert a magyar ember kimarad mindenből. A kiút egy megoldás, egy időben minden erővel: a magyar emberek kapják vissza önrendelkezési jogukat önmaguk fölött!
Az elkövetkező idők feladata ráébreszteni az embereket felelősségteljes magyar mivoltukra, megadni nekik az élményt; az igazság, az összetartozás, a szeretet élményét. Az ország megmentéséhez EGÉSZ megoldás kell, részmegoldások nem elegendőek. Legfontosabb az információ átadás, a közös akarat kialakítása, s majd, ha már elegen leszünk: az ÖSSZEFOGÁS. Be kell látnunk: egyedül kevesek vagyunk, a másik ember nélkül nincs elég erőnk, nincs tudásunk. Lényeg: szeressük az igazságot. Ennek birtokában nem tudnak belerángatni minket politikai játszmákba. Az ÉLET tudománya magasabb rendű mindennél, minden tudománynál. Nincs ideológia, izmus, nincs párt, ezekkel nem jutunk előbbre. A feladat nem kevesebb, mint megszervezni alulról a valódi, igazságra épülő társadalmat, valós érdekképviselettel. Ez a Magyarok Szövetsége célja.
A Szövetség megalakulásakor felkértek 12 embert, hogy segítsen ebben a nagy munkában. Tizenkettő, a magyar társadalom által széles körben elismert, hiteles magyar személyiséget, ők alkotják a Bölcsek Tanácsát. Név szerint Andrásfalvi Bertalan, Bogár László, Csáth Magdolna, Gergely István, Jókai Anna, Kondor Katalin, Makovecz Imre, Molnár Ervin, Pap Gábor, Papp Lajos, Rácz Sándor, Tóth Zoltán József
Kondor Katalin beszédében kihangsúlyozta, hogy tanuljunk a múltból. Felidézte Petőfi Sándor történetét, amikor kijavította a Nemzeti Dal kezdő szavát. Eredetileg azt írta, hogy Rajta magyar, majd barátai tanácsára, hogy először talpra kell a nemzetet állítani, a vers így módosult: Talpra magyar. Érezzük át ennek fontosságát ma is, és először szerveződjünk, erősödjünk, álljunk a saját talpunkra, majd utána induljunk egy nemzetként előre.
Andrásfalvi Bertalan professzor egészségi állapota miatt nem lehetett jelen, építő gondolatait felvételről láthattuk. Üzenete rövid volt és velős: a magyar történelem minden veresége abból adódott, hogy nem tudtunk egyetérteni! Ideje tanulni belőle. „…mert meghasonlott országnak Isten nem ad győzelmet." Mindenért mi vagyunk a felelősek.
A következő előadó úgy fogalmazott, már nincs hova hátrálnunk. Bogár Lászlót idézte, aki szerint lehetséges, hogy már hetek múlva összeomlik a gazdaság, ezért mindenki a maga szintjén tegye meg, amit tennie kell. Egységben kell maradnunk, mert egység fogott össze ellenünk. Ezt az egységet, ezt a civil összefogást testesíti most meg a Magyarok Szövetsége, magyar emberek önkéntes közössége.
A Magyarok Szövetsége három részből tevődik össze: 1. maga a mozgalom, amely ébredezik, önmagától kel életre; 2. a szakmai munka, ide tartoznak a tagozatok és a Bölcsek Tanácsa, itt történik a programalkotás; 3. az önkéntes szervező hálózat, itt zajlik az együttműködés szervezése, a felvilágosító munka és a folyamatos kapcsolatteremtés.
Varga László a Sajtószolgálat vezetője a mindenki számára értékeket átadó sajtó, hírszolgáltatás létrehozásáról beszélt. Négy fontos feladata van a sajtósoknak: 1. hírszolgáltatás, 2. hazai-külföldi sajtófigyelés, 3. TV, 4. honlap- az egész országot lefedni képes informatikai rendszer.
Jó híreket is hozott: sikerült lerakni egy teljesen új szemléletű televíziózás alapjait, melyhez az 500 kistérségi televízióból már 180 csatlakozási szándékát is kifejezte, melynek keretein belül megosztják egymás műsorait. Ez többek között objektívebb, pozitív tájékoztatást, szoros együttműködést, és folyamatos műsorcserét is jelent, ezáltal az országban mindenhol értesülhetünk a Kárpát-medence bármely részében történtekről.
A Magyarok Szövetsége újság első megjelenése a hivatalos zászlóbontás napja, március 21.
Benis Miklós, a rendezvényszervező csoport vezetője a valódi magyar piaci rendszer létrehozásának sürgősségét és fontosságát emelte ki. Ezzel kapcsolatosan a budapesti Magyarok Vására megszervezője, Gálfalvy Gallik Béla beszélt tapasztalatairól. Fontos lenne, hogy minden településen legyen lehetőség magyar termékeket magyar termelőktől vásárolni egy adott helyen és időben, ennek településenkénti megszervezéséhez is kérik a helyi szervezetek munkáját. A legfontosabb mérföldkövek: térségenkénti begyűjtő piacok létrehozása, magyarok vásárának megszervezése minden településen és a meglevő piacokon. A városi és a fővárosi piacokon fontos olyan árusok kijelölése, megbízása, akik vállalják, hogy csak magyar termelőtől vesznek árut lakossági értékesítésre.
Csörgő Péter az informatikai csoport vezetője segítséget kér és vár mindenkitől, aki valamit is tudna tenni, és hajlandó dolgozni. Az új, bővült honlap nem sokára látható és használható lesz, legkésőbb a Magyarok Szövetsége hivatalos zászlóbontására, 2009. március 21-ére.
Szabados Péter az Önkéntesek törzsétől érkezett, megmelengette szívünket/fülünket kedves, ízes, egyenes beszéde. Várja a tetterős dolgozni vágyókat, akik a köz, a közösség érdekében vállalják, hogy bármikor mozgósíthatók egy kis fizikai munkára. Beszédében elmondta, hogy ő Felvidékről való, és december 5-e után is úgy érzi itt a helye, sőt csak innen Magyarországról indulhat ki az a kezdeményezés a nemzetegyesítésre, amire mindannyian vágyunk. Ezért döntötte el, hogy most minden energiáját bevetve dolgozik a Magyarok Szövetségében, mert ez az a szövetség, ami a hazatalálást biztosítani tudja.
Dr. Madari Tibor a jogi-biztosítási csoport képviseletében mindenkit arra biztatott, hogy forduljanak hozzájuk bátran, ha problémájuk van. Jelenleg 41 jogász dolgozik azért, hogy megvédjék a Szövetség tagjait, legyen szó devizahitelek bedőléséről, jogtalan APEH-végrehajtásról, vagy ha a Szövetségben végzett munkájuk miatt hátrányt szenvednének a mindennapi életükben, stb. Hangsúlyozta az erős, összetartó közösség fontosságát, s azt, hogy egy ilyen közösségben mindenki biztonságban érezheti magát, mert egymásért is dolgozunk, és egymásért is vállaljuk a felelősséget. A jogászcsoport célja: március 21-ére, a tavaszi napfordulóra minden megyében egy helyi jogászcsoport létrehozása.
Ezután Géczy Gábor kapott szót, a Bárka program vezetője, amely program valójában minden tagozat munkájában valamennyire jelen van. Elmondta, hogy nehéz idők várnak az ország gazdaságára, de ne keseredjünk el, mert a Magyarok Szövetségének szervezésével most egy óriási lehetőség van a rendrakásra: magunkban, a Kárpát-medencében és a világban. A Bárka program három alapszinten működik, családi, faluközösségi és járási szinten. Családi szinten fontos lenne, ha ki tudnánk jutni a városokból természetes környezetbe, földközelbe lakni és dolgozni. Faluközösségi szinten fontos a gazdakörök, piacok, táncházak létrehozása, népi gyógyászat előtérbe kerülése, újra tanulása a régi értékeknek, mert az egészségügy előbb-utóbb be fog dőlni. Fontos a kismesterségek újra tanulása, mindennapos használata, a folyamatos kreativitás, a teremtés fenntartása, az Élet-iskola programok hasznosítása a közösségi nevelésben, MAG-házak, közösségi házak létrehozása. Járási szinten a MAG-falvák (tanyák-tanyabokrok) létrehozása, régi haszonnövény és gyümölcsfajták gyűjtése, szövetkezetek és népi gyógyító központok létrehozása.
Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ha valaki a közelgő válságok hírére úgy dönt, hogy élelmiszer tartalékokat halmozna föl, azt mindenképpen magyar gazdáktól vegye, ezzel is építve az egységet.
Végül kiemelte a mindenkori közös ima teremtő erejét.
Március 21-ig, a tavaszi napfordulóig, a Szövetség feladata a jelenlegi helyzet erényeinek és hibáinak felismerése, a korábbi magyar és nemzetközi megoldások tanulmányozása és a megfelelő megoldások kidolgozása. Június 21-ig, a nyári napfordulóig a szakági munkák kidolgozása zajlik a szakmai munkacsoportok részvételével. Augusztus 21-ig az előbbiekből kinőve és azokra alapozva kell megérlelődnie a nemzeti érdekprogramnak.
Augusztus 21-22-23-án lesz a Magyarok Országos Gyűlése, itt minden magyar embernek meg kell ismernie a magyar nemzeti érdek programját, a békés átmenet lehetőségeit és itt fogunk elöljárókat választani. Fontos! Az elöljáróság semmilyen kiváltsággal nem jár, kizárólag a munkában jelent elöljáróságot!
A Magyarok Szövetségében nincsenek múltból hozott jogok, kizárólag az számít, itt és most, mit vagyunk képesek tenni a közösségért, és ezen keresztül a jövőért, az ország megmentéséért.
Ebédszünet előtt Vukics Ferenc még megemlítette, hogy magánszemélyek mellett civil szervezetek is csatlakoztak óriási számban a szövetséghez. A délvidéki magyar szervezetek üdvözletüket küldik a munkaértekezlet részt vevőinek, az erdélyi magyar szervezetekkel pedig a következő hét végén kezdődnek a tárgyalások. Biztatott mindenkit, ne higgyük, hogy egyedül vagyunk, görög, cseh, lengyel és belga civil szervezetek is érdeklődnek a magyarok után, tanulnának tőlünk, tapasztalatainkból szívesen merítenének.
Délután újult erővel folytatódott a munkaértekezlet. Az előadó kissé feltüzelve az ebédtől eltelt hallgatóságot, közölte, hogy nagy harc következik ezután, aljas emberek, aljas vezetők, aljas nem láthatók ellen. Kőkemény próbák várnak ránk, ezért fontos, hogy hitünk, értékrendünk alapja tiszta legyen. Ha lehetséges, lakóhelyünk szent helyeit is tisztítsuk meg, hathassanak, felerősödhessenek a szakrális erők. Ne féljünk a válságtól, ne ijedjünk meg, ha van rá lehetőségünk, megelőzésképpen halmozzunk fel magyar alap élelmiszerekből családi készletet. Ne feledjük: nekünk megvan mindenünk: ember, hit, termőtalaj. Mi vagyunk a legszerencsésebb ország, a Jóistentől mindent megkaptunk, ez adjon erőt a továbbiakban.
Tóth Ferenc következett, aki az elkövetkezendő legközelebbi feladat, az országjáró fölvilágosítás egyik szervezője, a lakossági fórumok oktatási csomagját ismertette. Tanáremberként emlékeztetett arra: „őseink azért voltak sikeresek, mert sokféleségben éltek, de egyetlen közös akaratban, mert összegyalulta őket a közös akarat". A közös tudat kialakításában nyújtanak segítséget az elkészült oktatási csomagok, melyeket lakossági fórumokon az emberek elé tárunk, ezzel segítjük őket az ébredéshez, valós helyzetünk felismeréséhez. Részletesen ismertette ezen csomagok felépítését és elmondta, ötezer emberre, ötezer önkéntesre van szüksége a Szövetségnek az országban, hogy mindenhova, minden egyes magyar emberhez eljuthasson az információ. Önkéntesek jelentkezését várják mihamarabb minden helyi szervezetből, akik majd rövid oktatáson vesznek részt, mely szükséges ahhoz, hogy jól és eredményesen működhessenek majd.
Országos faültetési mozgalom is kezdődik, ehhez lehet csatlakozni, akár facsemete, akár fizikai munka felajánlásával.
Ágostházi Bence, a közösségi módszertan programfelelőse egy kis hallgatóságlazító közös hátmasszázs után figyelmeztetett mindenkit arra, hogy meg kell tanulnunk egymásra nézni, egymással beszélni, igazat beszélni, ahhoz, hogy tovább léphessünk.
Vukics Ferenc zárszónak Karácsony Sándor szavait idézte fel. A magyar ember a magyar nemzetért tesz, és ennek alárendeli az életét. A magyarság vállalás kérdése, aki ezt a sorsot vállalja, azt hívják magyar embernek. Még egyszer figyelmeztetett: a cél a közösségi magyar nemzetállam és nem kevesebb. Itt az idő, hogy minden nemzet eljusson a bölcseleti korba és minden nemzet megmutassa saját értékeit.
Közös énekléssel zárult ez a hosszú, nehéz, sűrű, de felejthetetlen nap.
Óriási munka vár ránk. Helyi szervezetek, lakossági fórumok szervezése országszerte. Információ átadás folyamatosan, hogy mindenkihez eljuthassunk. Vegyük már észre, ébredjünk fel: mi vagyunk többen. Ha ez tudatosul bennünk, többé már nem vagyunk irányíthatóak. Onnantól kezdve, mi magyarok irányítjuk a saját életünket.
Egész életemben vártam egy ilyen hívásra. Annyi tévút után végre eljött. Mindannyiunkhoz. Legyünk minél többen, dolgozzunk egymásért, közös jövőnkért. A Jóisten velünk van, ez ott pénteken kézzel foghatóan érezhető volt. A közösség mögöttünk. Biztonságban vagyunk
A Haza itt van. Érjünk már végre haza.
Csillag Mónika, Magyarok Szövetsége, Zala megyei Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése