Csípi a Fidesz az európai szocik szemét

Csípi a Fidesz az európai szocik szemét:

2014. május 26., hétfő 13:00, frissítve: hétfő 13:26 , szerző: MNO
'via Blog this'

A pénzügyi körök segítségével megbuktatott Silvio Berlusconi után Martin Schulzék most Orbán Viktort vették célba. Ráadásul a Berlusconi-féle Forza Italia és a Fidesz–KDNP vasárnap megszerzett néppárti EP-mandátumai nélkül a szociáldemokratáké lenne a legnagyobb frakció, ami bizony csípi az európai baloldal szemét.

Martin Schulz, az európai 

Szinte még föl sem kelt a nap az európai baloldal EP-választási veresége után, Martin Schulz, az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltje máris követeli, hogy az Európai Néppárt alaposan fontolja meg Silvio Berlusconi és Orbán Viktor pártjának részvételét a néppárti frakcióban. Schulz vasárnap éjjel ezt arra reagálva nyomatékosította, hogy a néppárti frakció marad a legerősebb a következő öt évben is az Európai Parlamentben.

A hétfő délelőtt az Európai Parlament honlapján közölt adatok szerint 214:189 arányú, tehát 25 mandátumos néppárti fölény lesz az Európai Parlamentben a szociáldemokratákkal szemben a most induló ciklusban, így a 12 mandátumhoz jutott Fidesz–KDNP és Berlusconi 13 képviselői helyet szerző Forza Italiája együtt éppen a mérleg nyelve. Schulz számára ennek azért van különös jelentősége, mert az EB-elnöki versenyben az a frakció lesz jelölő pozícióban, amelynek a legtöbb tagja van az EP-ben. Az is ismert, hogy ekkorára semelyik EU-tagállamban nem nyílt az olló a jobb- és a baloldal között, mint Magyarországon, amit szintén nem néznek jó szemmel Martin Schulzék.

A most Schulztól érkező „berlusconizás” és „orbánozás” korántsem előzmény nélküli. A Fideszt már a 2010-es kétharmados választási siker idején kinézte magának Schulz, a következő évben pedig bizonyos német és francia körök jelentős gazdasági háttértámogatással elérték Silvio Berlusconi megbuktatását Olaszországban – mint erre a volt amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner nemrég megjelent könyvében (Stress Test: Reflections on Financial Crises) is utal.

Pénzügyi körök buktatták meg Berlusconit

Geithner szerint – mint erről a Magyar Nemzet szombati számában is írt – az uniós vezetők kezdeményezését Berlusconi eltávolítására Barack Obama amerikai elnök elutasította. Az EU egyes képviselői azt szerették volna, ha Washington nem támogatja a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) abban, hogy segítséget nyújtson Olaszországnak mindaddig, amíg le nem váltják Berlusconit. Peter Spiegel, a Financial Times brüsszeli rovatvezetője múlt hétfőn arról írt, hogy a 2011. november 3-án kezdődő G20-találkozón Angela Merkel német kancellár kikötötte, a válsággal küzdő Olaszország részére semmilyen támogatáshoz nem járul hozzá, amíg az akkori olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi a helyén van. A Wall Street Journal úgy értesült, Berlusconi bukásához – részben Merkel nyomására – Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök is hozzájárult az ellenzék pártjaival együtt. A The Telegraph internetes változatában megjelent cikk szerzője Geithner beszámolója alapján egyenesen „alkotmányos botrányról” és „monetáris diktatúráról” írt. Az Európai Központi Bank egykori olasz igazgatósági tagja, Lorenzo Bini-Smaghi tavaly megjelent könyvében már tett arra utaló megjegyzéseket, hogy Berlusconi megbuktatásáról azután született döntés, hogy a lírához való visszatéréssel fenyegette meg az eurózóna jövőjéért aggódó uniós vezetőket. Berlusconi a mostani hírekre reagálva ismét puccsnak nevezte az eltávolítását, s pártjával együtt azonnali vizsgálatot követelt az olasz államfőtől és az Európai Uniótól az ügyben.

Orbánnak is hasonló sorsot szánnak?

Orbán Viktor ellen hasonló támadást készíthettek elő az unió központjában, amelyet – erre annak idején maga a magyar kormányfő is célzott – a békemenet hiúsított meg 2012 januárjában. Mindennek az európai parlamenti választás közepette azért volt különös jelentősége, mert a magyarországi balliberális ellenzék nem titkolt törekvése a hazánk feletti szorosabb uniós ellenőrzés elérése. Sőt, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egyenesen azeurópai egyesült államok létrehozása mellett kampányolt, amely nyilvánvalóan jelentősen korlátozná a tagállamok szuverenitását.

A balliberálisok korábban amellett is kardoskodtak, hogy Magyarország továbbra is vegye igénybe az IMF segítségét az ország finanszírozásához. Ehelyett azonban az Orbán-kormány idő előtt visszafizette az előző balliberális kormány által felvett gigantikus IMF-hitelt. Ismert az is, a valutaalap az ilyen támogatást szigorú feltételekhez köti, vagyis a segítségnyújtás idején beleszól az adott ország költségvetési és gazdaságpolitikájába.

MNO - EP VÁLASZTÁS EREDMÉNYE 2014. MÁJUS 25.

MNO - Címlap:

'via Blog this'

Miből vette Kovács Béla a luxusingatlant? - Inforádió

Miből vette Kovács Béla a luxusingatlant? - Inforádió:

2014. május 22., csütörtök 16:01
'via Blog this'

A kémkedéssel összefüggésbe hozott jobbikos Kovács Béla, harmadmagával lett tulajdonosa annak a luxusingatlannak, amelyről tegnapi számában a Heti Válasz írt. Mirkóczki Ádám a Jobbik szóvivője közölte: az ingatlan értéke 52 millió forint, és noha féléves EP-képviselői javadalmazásából ezt megvehette volna Kovács Béla, kölcsönt is bevont.


Kijelentette azt is: meggyőződésük szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy akár magyar vagy más ország ellenérdekelt titkosszolgálatának emberétől, akár magánszemélytől pénzt kapott volna az EP-képviselő, "sem forintban, sem rubelben, sem sékelben, sem dollárban". Hozzátette: tudomása szerint Kovács Bélát még kórházban kezelik, ha lesz változás, értesítik a sajtót.

Arra a felvetésre, hogy felmerült-e visszalépése vagy visszaléptetése, Mirkóczki Ádám leszögezte: azt szeretnék, ha minél előbb felépülne és folytatná a munkáját. A vészforgatókönyvet firtató kérdésre úgy fogalmazott: ha "Kovács Bélát levesszük, akkor egész biztosan egy másik ügynököt fogunk a helyére tenni, csak szerintem most nem Oroszországból, hanem Iránból, hiszen onnan is rengeteg pénzt kapunk".

A Heti Válasz szerdán arról írt: a kémgyanúba keveredett Kovács Béla néhány éve még egy XIII. kerületi panellakásba volt bejelentve és Magyarországon mindössze két, mára bezárt bt. volt a nevén, családja később százmilliós luxusingatlant szerzett Pilisszentkereszten. 

A Jobbik kémgyanúba keveredett EP-képviselője néhány éve még egy Gogol utcai panellakásba volt bejelentve. Neje, az orosz születésű (egyben osztrák állampolgár) Istoschin Svetlana ugyancsak itt élt vele, és az elmúlt másfél évtized leforgása alatt két magyarországi betéti társaság volt a nevükön. 

A Szelena-2 Bt. hazai üzleti tevékenysége egy angyalföldi vegyesbolt tulajdonlásában merült ki. Kovács neve az Erdei 2002 Bt.-ben is feltűnt, melynek legfőbb tevékenysége szintén "élelmiszerjellegű bolti vegyes kiskereskedelem" volt. 

A Heti Válasz online kiadása fotókat közöl egy pilisszentkereszti házról, amelynek jelenleg Kovács Béla felesége a tulajdonosa. A lap által megkérdezett ingatlanpiaci szakértő szerint a ház értéke legalább 100 millió forint.

Kovács Béla "Aljas és felháborító az ellenem indított hadjárat"címmel interjút adott az alfahir.hu internetes lapnak. Ebben azt állítja, "az EP-kampány hajrájában kiéleződött a harc, a Jobbik ezért durva és hazug, nemtelen támadásokat kapott politikai ellenfeleitől. Ennek az aljas politikai csatának lett az áldozata". Hozzátette: "számomra már teljesen egyértelmű, hogy külföldi utasításra indult a támadás, melynek én csak eszköze vagyok, a célpont az egyre erősödő Jobbik. 

Egyébként úgy értesültem, hogy egy lett politikus ellen épp ugyanilyen jellegű támadás zajlik, de más országokban is elképzelhetőek a jövőben hasonló esetek. Teljesen világos az is, hogy az oroszbarátnak titulált politikusokat próbálják levadászni."

A jobbikos politikus az interjú nagy részében a gyerekkoráról mesél és állítja: "tényleg Kovács Bélának hívnak".

Hozzátette azt is: kis híján szívinfarktust kapott, csak a szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönheti, hogy nem lett nagyobb baja.

XII. kerület - Hegyvidék | Nem kezdődnek el az idén a Normafa Park beruházásai?

XII. kerület - Hegyvidék | Nem kezdődnek el az idén a Normafa Park beruházásai?:

Nem lesz síparadicsom?

'via Blog this'

A Normafa Parknak nevezett sportközpont kialakításának előkészületei lassabbak és bonyolultabbak, mint az önkormányzat vezetői korábban képzelték. Pokorni polgármester az önkormányzati Hegyvidék újságnak adott erről interjút, amelyből a fő pontokat idézzük.

"Egy évvel ezelőtt még naivan azt hittem, hogy a Normafával kapcsolatos munkák megkezdődhetnek az idén. De ahogyan elmélyedünk ebben az ügyben, úgy látjuk, hogy sokkal alaposabb végiggondolásra van szükség, sokkal több szereplővel kell összeillesztenünk mások elképzeléseit. Próbáljuk grammra kimérni a kerékpárosok és gyalogosok, kutyások és nagycsaládosok, vagy épp a kivilágított útvonalra vágyó futók és a fényszennyezés miatt aggódó természetvédők igényeit."

"A gerincről a Harangvölgy aljáig húzódó sípálya kialakítása szerintem illuzórikus. Ez nem azt jelenti, hogy ne keressünk helyet a hobbisíelőknek, azoknak, akik munka után, vagy hétvégén a családdal pár órára feljönnének síelni, vagy akik itthon, biztonságos körülmények között szeretnék megtanítani gyermekeiknek a sportág alapjait. A számukra kijelölhető, támogatott pálya sem érinthetné azonban a Harangvölgy aljában található ősbükköst, ezt a természeti értéket semmiképpen sem szabad veszélyeztetnünk.

"Meglehet, valóban nem volt hibátlan a törvény indoklása, vagy az azt övező kommunikáció, de ma már szerintem minden szereplő pontosan látja, hogy nincs szó semmilyen beruházásról, vagy építkezésekről. Minden funkció elhelyezhető ugyanis a meglévő épületekben. Sőt, a meglévő épületek számát csökkenteni is lehetne: az egykori Hotel Olimpiát, ezt a kísértetkastélyt, ami a Normafa szégyene – bár ez nincs a törvényben –, érdemes lenne lebontani, hiszen ott tudnánk kialakítani a meghosszabbítandó fogaskerekű vasút felső végállomását. Az építési övezetbe tartozó ingatlanon a sportolókat kiszolgáló csomagmegőrző, büfé, tusoló, toalett, vagy egy kerékpárkölcsönző is bőven elférne. A Jánoshegyi úti Budai Sport Hotel vagyonkezelését is átvesszük. A hotel nem túl kihasznált, így bőven lenne hely például arra, hogy kialakítsunk benne egy pihenőt a Normafa közbiztonságára ügyelő rendőrök, parkőrök számára. Azt, hogy nem akarunk beruházni és új épületeket emelni, egyre világosabban látják és támogatják a korábban tiltakozásuknak hangot adó zöldszervezetek is."

"A természetvédők kérésére néhány hónappal meghosszabbítjuk az egyévesre tervezett európai uniós Natura 2000-es hatásvizsgálat időtartamát, tavaly ugyanis csak május végén tudták elkezdeni a vizsgálatokat, és sikertelenül végződött a terület emblematikus lepkefajának, a csíkos boglárkának a számlálása. Vagy azért, mert évek óta szorul vissza az egyedszámuk – öt évvel ezelőtt is már alig háromszázat számoltak össze, tavaly pedig egyet sem találtak –, vagy pedig amiatt, mert későn láttak hozzá a munkához. Ezért, hogy tisztán lássunk ebben a fontos természetvédelmi kérdésben, az elkövetkező időszakban újabb lepkeszámlálást végeznek a szakemberek."

"A WWF-et, valamint több más zöldszervezetet, köztük a Greenpeace-t és a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesületet, bevontuk egy tanösvény kialakításának előkészületeibe. A tanösvény a Fácánost kötné össze a Normafával, érintve a Mátyás király úti erdei iskolát, valamint a kerület legrégebbi épületét, a közel kétszáz éves Zerkovitz-majort. A régi majorsági épület, amely részben az önkormányzat tulajdona, alkalmas lenne arra, hogy a környezetvédelmi nevelést szolgáló, a budai tájegység természeti értékeit bemutató látogatóközpontot hozzunk létre benne."

A teljes interjút elolvashatjátok itt, a Hegyvidék újság honlapján.

Címkék: 

pokorni, zoltán, polgármester, xii. kerület, hegyvidék, normafa,sportközpont, síközpont

„Már Bajnaiéknak is van Simon-ügyük” - Sípos Péter ingatlanügye

„Már Bajnaiéknak is van Simon-ügyük”:

Menekíti százmillióit a PM-es képviselő MTI, MNO,  'via Blog this'

A Bajnai Gordon vezette Együtt–PM Szövetség „Simon-ügyének” tartja a Fidesz szóvivője, hogy az mno.hu írása szerint adóhivatali vizsgálat miatt szabadult meg több száz milliós vagyonától a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter.

Zsigó Róbert csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján – idézve lapunk információját – arról beszélt, Bajnai Gordon párttársa nem fizetett adót „gyanús ingatlanspekulációkból származó milliárdos bevételei után”, ami erősen felveti annak gyanúját, hogy a vagyona bűncselekményből származik, és „a pánikszerű vagyonmentésnek” – vagyis hogy szinte mindenét gyermekei nevére íratta – is ez lehet az oka. A Fidesz felszólítja Bajnai Gordont, ne mentegetőzzön, ne csináljon úgy, mint akinek semmi köze a saját embereinek az ügyeihez – mondta a szóvivő, aki feltette a kérdést a volt miniszterelnöknek: tudott-e arról, honnan van párttársa milliárdos vagyona. Zsigó Róbert azt is firtatta, vizsgálták-e Bajnai Gordon pártjában Sipos Péter vagyongyarapodását. Az Együtt-PM szövetség vezetőjének viselnie kell a felelősséget, és válaszolnia kell a kérdésekre – mondta.

Sipos menti a vagyonát az adóhatóság elől

Portálunk csütörtökön arról írt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata állhat a hátterében annak, hogy a Párbeszéd Magyarországért színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter pánikszerűen megszabadult több száz milliós vagyonától.

Az Index írta meg elsőként, hogy a XII. kerületi képviselő idén januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint az elmúlt években szinte mindenét a gyermekei nevére íratta. A korábbi bevallása szerint csaknem 200 millió forintnyi pénzkövetelése, befektetési jegye és megtakarítása volt, illetve több ingatlana. Felerészben tulajdonosa volt egy XII. kerületi 124 négyzetméteres társasházi lakásnak, haszonélvezője egy szintén a kerületben található építési teleknek, illetve egy 133 ezer négyzetméteres biatorbágyi ingatlan is volt a nevén. Ezek mára már mind eltűntek. Az 1954-es születésű Sipos a hírportálnak azt állította, azért íratta a gyermekeire minden vagyonát, mert ő már öreg.

Gyanús ingatlanügyek

A Magyar Nemzet információi szerint azonban a vagyonának szisztematikus menekítése valójában egy jelentős összegű adóhátralékot feltáró vizsgálat miatt volt sürgős, Sipos ugyanis gyanús ingatlanügyletekbe bonyolódott. A lap úgy tudja, még a 2000-es évek elején vásárolt üzlettársaival több telket is a fővároshoz közeli Biatorbágyon, amelyeket az önkormányzat érdekes módon hamarosan belterületté minősített. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a területek értéke a többszörösére emelkedett, így néhány évvel később – 2007-ben és 2008-ban – óriási haszonnal tudta azokat értékesíteni. A Magyar Nemzet értesülései szerint az egyik – valamivel több, mint négyhektáros – területet 4,7 millió euróért – megközelítőleg 1,5 milliárd forintért – adták el egy cégnek, és a vételár jelentős része Sipost illette. Az eladási ár nagyságrendjét igazolhatja az a körülmény is, hogy a tulajdoni lapra az ügyletet követően 5 millió eurós (több mint 1,5 milliárd forintos) jelzálogot jegyeztek be.

A telkek eladásának időszakára vonatkozó utólagos adóvizsgálat – a lap információi szerint – jelentős személyijövedelemadó-elmaradást állapított meg. Sipos vélhetően „elfelejtette” befizetni bevételei után az adót. A mostanra már végrehajtással is fenyegető NAV-ellenőrzés pedig indokolja, hogy értékeitől, ingatlanjaitól és vagyonától is inkább szabaduljon

Az ügy azért is pikáns, mert éppen az LMP szakadárjaiból összeverbuválódott PM – Sipos is LMP-s színekben vált önkormányzati képviselővé – igyekezett az elmúlt időszakban a vagyonosodás kérdését fontos belpolitikai témává tenni.

Sipos reagált

Az Együtt-PM színeiben politizáló politikus az MTI-hez is eljuttatott közleményében közölte: 1998-ban több társával vásárolt Biatorbágyon egy 18 hektáros területet, az ingatlan egy részét 2008-ban eladták. Hangsúlyozza, hogy ezt követően a rá eső 240 millió forint adót határidőben bevallotta és megfizette. Az eladás után öt évvel, 2013-ban a NAV vizsgálni kezdte a tranzakciót és arra a megállapításra jutott, hogy nem jól értelmezte a szabályokat, ezért a szervezet az elsőfokú határozatában jelentős összegű adókülönbözet megfizetését kérte. Az esetet úgy ismertette, hogy az akkori határozatban az adóhatóság leírta, „szerintük is eleget tettem minden előírásnak, nem jövedelem eltitkolásról van szó, hanem a szabályok szerintük rossz értelmezéséről”. Hozzátette, hogy a határozat ellen fellebbeztek, most a másodfokú eljárás folyik a NAV-on belül. A képviselő kijelentette, hogy a cikkben foglalt állításokkal szemben nincs adótartozása. Egyúttal kiemelte, a NAV nem kérdőjelezte meg, hogy jóhiszeműen járt el, a jövedelmet határidőben bevallotta és az adót befizette. Szerinte a cikk azt sugalmazza, azért ajándékozta a gyerekeinek a vagyona egy részét, hogy elrejtse a NAV elől. Sipos Péter értelmetlennek tartja ezt, mert 'a hatályos szabályok szerint ajándékozással nem lehet a vagyont kivonni az adózás alól, ugyanis az adóhatóság a megajándékozottól is behajthatja az adótartozást'. A politikus megjegyezte, kíváncsi arra, hogy az mno.hu honnan szerezte információit, mert tőle a cikk megjelenése előtt nem kértek tájékoztatást, a NAV-ot pedig köti az adótitok. Szerinte „bizonyára nem véletlen, hogy ez a téves alapokon álló kiszivárogtatás az EP-választások előtti napokban történik”. Hozzátette, hogy az adótitok megsértése miatt meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket.

Tóásó-ügy: „Nem kellett volna lelőni az európaiakat!”

Tóásó-ügy: „Nem kellett volna lelőni az európaiakat!”:

'via Blog this'

Venezuelai kommandósok lőtték le Eduardo Rózsa-Florest és társait Bolíviában, az egész ügyet a kormány rendezte meg, a külföldieket nem kellett volna meggyilkolni – újabb vallomást tett az úgynevezett „terroristaügy” volt főügyésze Brazíliában. Lehet, hogy tovább kell menekülnie.

Egyre kevesebb a homály az immár több mint öt esztendeje Bolíviában raboskodó Tóásó Előd ügyében, ám a tények és a nyilvánvaló törvénytelenségek ellenére a magyar férfit nem akarják szabadon engedni. Tegnap újból megszólalt az ügy egykori főügyésze, az időközben Brazíliába menekült és ott menedékjogot kérő Marcel Soza. Pontosabban új vallomást tett április végén a brazíliai menekültügyi hatóságnak (CONARE), és ezt megszerezték és nyilvánosságra hozták bolíviai újságírók. Az új vallomásra azért volt szükség, mert április közepén Tóásó Előd és Mario Tadic hivatalos levélben arra kérte Brazíliát: a volt főügyésznek ne adják meg a menedékjogot, mert aktív résztvevője volt az ellenük elkövetett törvénytelenségeknek. Ha a CONARE figyelembe veszi Tóásóék kérését, akkor a volt ügyésznek el kell hagynia Brazíliát. Haza nem mehet, mert ellene Bolíviában is eljárás indult.

Egyszerűen lemészárolták őket

Marcel Soza pár napja röviden nyilatkozott két bolíviai újságírónak, akiknek elmondta: fenntartja a korábbi vallomásait, a nyilvánosságra került dokumentumokon az ő aláírása van. Egyébként jelenleg portugálul tanul, hogy Brazíliában tudjon dolgozni. A bolíviai sajtó ezt követően nyilvánosságra hozta legutóbbi vallomását, amelyből kiderült: az úgynevezett „terroristaügy” a kormány által megrendelt és megrendezett cselekménysorozat.

Soza szerint nem volt összetűzés, vagyis fegyveres harc a hotelben: az elnök, Evo Morales személyes testőrségéhez tartozó venezuelai kommandósok egyszerűen lemészárolták Magyarosi Árpádot, Eduardo Rózsa-Florest és az ír Martin Dwyert. A volt főügyész ki akarta hallgatni a kommandósokat, de azok – állítása szerint – diplomáciai védelem alatt áltak. „A kormány túlzott erőt alkalmazott, nem kellett volna megölni az európaiakat” – áll a vallomásban, melyet a bolíviai El Deber napilap közölt.

A robbanás előtt már feljelentettek?

A volt főügyész szerint az ügy tele van törvénytelenséggel és légből kapott feltételezésekkel. Nem tudták bizonyítani azt sem, hogy a csoport merényletet akart volna elkövetni az elnök ellen, és a számlájukra írt robbantás éjszakáján ki sem jártak a szállodából. A kormány később is folyamatosan beavatkozott az ügybe, nyilatkozta Soza.

Egyéb érdekességek is kiderültek: a bolíviai belügyminisztérium már a robbantás előtt egy nappal feljelentette Rózsa-Floresékat a később állítólag elkövetett terrorcselekmény miatt, és a csoportot azért költöztették át egy nappal a rajtaütés előtt a Las Americas nevű szállodába, mert a kommandósokat annak a hotelnek az alaprajzából készítették fel. Soza szerint a kormány és az ellenzék is tudott a készülő akcióról, amelyben részt vett az elnöki repülőgép pilótája is.

Tóásó öt éve rabaskodik

Tóásó Előd egyébként immár több mint öt éve raboskodik a La Paz-i San Pedro börtönben, annak ellenére, hogy a bolíviai törvények értelmében már legalább két éve szabadlábon kellene lennie, és ügyében több nemzetközi szervezet mellett felszólalt az ENSZ és az Európai Parlament is. Sőt, immár érvényes bíróság sincs, amely elítélhetné: mivel kiderült, hogy a bírák egy része elfogult, az eljárás lefolytatására alakult testület feloszlott.

Miközben a La Paz-i hatóságot jogtalanul fogva tartanak egy uniós állampolgárt, az unió bolíviai nagykövete, Timothy Torlot örömmel jelentette be a latin-amerikai országban, hogy az EU erősíti kapcsolatait a Morales-kormánnyal és 16 százalékkal több támogatást ad az országnak. Bolívia a pénzt a kábítószer elleni harcra és az igazságszolgáltatás reformjára(!) költheti. A bolíviai kormány képviselője szerint is szükség van az igazságügyi reformra, hiszen a börtönökben a fogvatartottak nyolcvan százalékánál nincs bírói ítélet.

La Paz a napokban bejelentette: spanyolok építhetik az ország első, négyszáz kilométer hosszúságú autópályáját.

Kereszthegy – Dokufilm a székely határvadászokról

Kereszthegy – Dokufilm a székely határvadászokról:

'via Blog this'

2014. május 16., péntek 08:23, frissítve: péntek 10:02 , szerző: Szathmáry István Pál

Kereszthegy – több mint földrajzi fogalom: a hazafias helytállás, a bajtársiasság és a fényesen kiállt bátorságpróba szimbólumává vált a hely. A hasonló című dokumentumfilm méltó emléket állít a 65. székely honvéd határvadászcsoport történetének. Korszerű képiség, tárgyilagosság és jó arányérzék.

Elismerésre méltó az a dokumentumfilm, melynek megtekintése után kérdések sora ébred az ember fejében, miközben nagyon sok kérdésre alapos és kimerítő választ is kapott.

Alapos és kimerítő választ kapunk többek között arra, hogyan volt lehetséges, hogy igencsak rövid idő alatt olyan határvadászcsoportot sikerült verbuválni zömében fiatal, a háborús keresztségen még át nem esett székely fiatalokból, amely a velük harcoló német katonák és a velük szemben álló orosz fegyveresek elismerését és félelmét is kivívta.

Milyen élmény lehetett egy fiatal falusi legénynek, hogy egyik nap még a kedvesét viszi táncba, hamarosan azonban már menetfelszerelésben kénytelen hadba vonulni, vagy korábban nem látott bonyolult fegyverek működésével megbarátkozni?

Gyergyóremetei fiatalok hazatérve a sorozásról (1940-es évek eleje)

És mindez egy nagyon sajátos történelmi helyzetben zajlott, hiszen ezek a székely fiúk – és nem ritkán édesapjuk is – a magyar hadsereg döntése értelmében igyekeztek „vérségi alapon” megszervezni a székely egységeket, ugyanakkor anyaországi tisztek parancsnoksága alatt szolgáltak.

A Kereszthegy részletesen mutatja be a bevonulás, a kiképzés, majd a véres és elkeseredett honvédő harc részleteit, mindezt úgy, hogy közben a történelmi háttér vonatkozásában is kielégítő mennyiségű információt nyújt.

Így készült a Kereszthegy

Az MNO a forgatáson járt, nézze meg videónkat itt.

Szerencsés döntés, hogy eredeti levelek és visszaemlékezések alapján szerveződik a narráció.

A néző örömmel nyugtázhatja, hogy a napjainkban leforgatott fiktív jelenetek és életképek szervesen illeszkednek az elbeszélésbe, és valóban képesek közelebb hozni és életszerűvé tenni azokat a visszaemlékezéseket, amik a túlélő veteránok szájából hangzanak el.

Persze nincs kétség: a film legnagyobb érdeme ezeknek az idős embereknek a megszólaltatása.

Részlet az Árpád-vonal borszéki völgyzárát bemutató 3D rekonstrukcióból

Fotó: Zrínyi Katonai Filmstúdió

Ám azt jól gondolták az alkotók, hogy pusztán beszélő fejekkel csorbulna valószínűleg az élmény, ezért a mai néző számára oly fontos vizuális köntös kimunkálását sem spórolták meg.

Már a kezdő képsoroknál szembetűnik ez a vizuális igényesség, a két- és háromdimenziós animációk és illusztrációk építő módon történő beillesztése, aminek köszönhetően a film bármelyik nemzetközi ismeretterjesztő csatorna kínálatában megállná a helyét.

Erénye még a Kereszthegynek, hogy nem kíván erőltetett módon állást foglalni a ma egyre inkább dúló emlékezetpolitika küzdelmeiben. A filmben minden szükségtelen érzelmi túlhabzás nélkül kerülnek elő az olyan kérdések, mint hazaszeretet, helytállás, miközben olyan kényesebb témákat sem kerültek meg az alkotók, mint az anyaországi magyarok és a székelyek között nemegyszer kialakuló súrlódások és ellentétek.

A Kereszthegy illusztrációinak főszereplője László G. Attila, és a kedvesét alakító Pál Emőke

Fotó: Zrínyi Katonai Filmstúdió

Talán ennek a tárgyilagosságnak is köszönhető, hogy helyenként a film kissé túlságosan is az ismeretterjesztést helyezi előtérbe, időnként bizony alapos figyelmet követel az egykori hadi események menetének követése.

De ez legyen a legnagyobb baj – mondhatnánk, hiszen sok ilyen igényesen elkészített történelmi dokumentumfilmet el tudnánk még viselni.

(Kereszthegy. A magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport története. Magyar dokumentumfilm, 75 perc, 2014, Zrínyi Katonai Filmstúdió. Rendezte: Nagy József, Bárány Krisztián, Wonke Rezső)

Hétvégén is vetítik az Urániában

Múlt héten az erdélyi díszbemutatón, Gyergyóremetén az egyik főszereplő, a 90 éves Sajgó István is megnézte családjával a filmet és a vetítés után megköszönték, hogy a fájó emléket méltó módon dolgozták fel az alkotók. Bárány Krisztián, a film társrendezője a legnagyobb elismerésként azt emelte ki, hogy az egyik veterán azt mondta: a film egyik illusztrált jelenetében magára ismert a lövészárokban. Az alkotók a filmhez külön Facebook-oldalt is indítottak, ahová mindazokat várják, akik a film és a második világháború székelyföldi története iránt érdeklődnek. A hétvégén az Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorára tűzi a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport történetét bemutató Kereszthegy című dokumentumfilmet. Az érdeklődők szombaton, vasárnap és jövő csütörtökön is megtekinthetik az alkotást.

Témák

• Nagy József
 
• dokumentumfilm
 
• film-színház
• Kereszthegy
 
• Bárány Krisztián
 
• Wonke Rezső

Árulkodó háttérképek pénzügyekről –Boros Imre közgazdász- Kettesben, szerda 19.05

Árulkodó háttérképek pénzügyekről – Kettesben, 2014. május 14., szerda 19.05:

'via Blog this'

Adás:
2014. május 14., szerda 19.05
2014. május 14., szerda 23.05
2014. május 15., csütörtök 05.05

Szerkesztő: Kovács Anita

Boros Imre közgazdász egyetért azzal a véleménnyel, hogy mindenki szeretne, ha nem is bekerülni, legalább belátni a színfalak mögé. A szaknyelveken előadott szózuhatagok ugyanis főleg arra szolgálnak, hogy a bennfenteseken kívül mindenki más legyintsen a témára. Pedig nemzedékek sorsát, országok kilátásait és esélyeit határozzák meg például a pénzügyi döntések. Olyanok, amelyek még a szocialista pénzügyminiszterek számára is titokzatosak voltak, és ha a részletek felől tájékozódtak, még ők is megkapták a „Na még mit nem!” nyers elutasítását. E történet más, olyan évekig címlapokon szereplő ügyekkel, mint az 1997-es MNB–Pénzügyminisztérium közötti adósságcsere, a „koraszülött jóléti állam” önvádszerű folyamatos sulykolása, majd napjainkban az infláció elleni küzdelem kamatemeléses fegyverének letétele, most együtt olvasható a MNB egykori devizaosztály vezetőjének elemzéseiben. És hogy még miért használ érthető nyelvet az egykori bennfentes? Erre adott válasza szerint azokhoz az emberekhez kíván szólni, akik most állnak és néznek, a csodálkozástól és a rémülettől fel sem ocsúdtak amiatt, ami körülöttük az elmúlt évtizedekben e kis hazában és a nagyvilágban történt.

A korábbi adásokat itt hallgathatja meg »

http://mno.hu/lanchidradiomusorok/kettesben-1030431

• 

  Kettesben – Boros Imre közgazdász

  2014-05-14 23:55:00

  50:09

http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=99470

Hazaengedték Simon Gábort

 Hazaengedték Simon Gábort:

'via Blog this'
Kiengedték az előzetes letartóztatásból a volt szocialista Simon Gábort. A millióit külföldön rejtegető politikus luxuslakásában tölti majd házi őrizetét.

Házi őrizetbe került Simon Gábor: az MSZP bukott elnökhelyettesének előzetes letartóztatását megszüntette a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított volt szocialista politikusra nyomkövető kerül. A Fővárosi Törvényszék indoklása szerint bár fennáll a bűnismétlés veszélye, Simon családi és egzisztenciális körülményei miatt nem valószínű, hogy megszökik. A szocialisták volt második embere több mint félmilliárd forintnak megfelelő devizát parkoltatott külföldi bankszámlákon, a pénzt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel. A gyanú szerint a számlák egy részét egy bissau-guineai útlevéllel nyitotta.

Simon Gábor márciusban még bilincsben állt a bíróságon. Az MSZP volt elnökhelyettese két hónapja került előzetes letartóztatásba. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és okirat-hamisítással gyanúsítják, miután kiderült, hogy külföldi bankszámlákon több mint félmilliárd forintot rejtegetett. A pénzt vagyonnyilatkozataiban sem tüntette fel. Egy budapesti bankban a gyanú szerint egy hamis bissau-guineai útlevéllel nyitott számlát.

Előzetes letartóztatását áprilisban meghosszabbították, de a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék most enyhítette a kényszerintézkedést. Simont hazaengedték. „A Fővárosi Törvényszék két okból rendelte el a házi őrizetet: a szőkés-elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt. A másodfokú bíróság kimondta, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában továbbra is indokolt kényszerintézkedés alkalmazása, de már nem szükséges annak legszigorúbb formája és annak további fenntartása” – tájékoztatott Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

A szocialisták bukott elnökhelyettese nem sokkal a végzés után érkezett meg XII. kerületi Ágnes utcai luxuslakásához.

– Ha nem haragszanak most a gyermekemmel szeretnék foglalkozni, és csak öt hét múlva nyilatkozom bármiről is.
– Most már elmondaná azt, hogy honnan vannak a rejtegetett milliói?
– Nem járulok hozzá ahhoz, hogy a felvételt leadják, … vagy torzított hanggal bármit leadjanak rólam. A gyermekemmel szeretnék lenni. Köszönöm – fogta rövidre Simon Gábor.

„A nyomozás érdekeire figyelemmel jelenleg még nem nyilatkozunk” – közölte Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Az ügyről az ügyészség továbbra sem árul el részleteket, és egyelőre azt sem tudni, hogy a parlament mikor dönt majd arról, hogy Simon Gábornak vissza kell-e fizetnie a négy év alatt képviselőként felvett járandóságát. Ezt még márciusban kezdeményezte az Országgyűlés mentelmi bizottsága.

„Ugye, az Országgyűlésnek természetesen egy minősített többséget kell hoznia a szavazás tekintetében, ami azt jelenti, hogy ha nem születik meg ez a döntés, akkor ez a kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben pedig megszületik, akkor nyilvánvalóan fennáll, tehát ez ellen jogorvoslatnak helye nincs” – magyarázta Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke.

Szerettük volna a szocialista Józsa Istvánt is megkérdezni, hogy az MSZP megszavazza-e a javaslatot, de ő nem volt hajlandó válaszolni. Simon Gábortól 36 millió forintot követel vissza a mentelmi bizottság.

Címkék

Simon Gábor

Aláírásgyűjtés a Munkácsy-trilógiáért – Kulissza, kedd 12.30

Aláírásgyűjtés a Munkácsy-trilógiáért – Kulissza, kedd 12.30:

'via Blog this'

Adás: 
2014. május 13., kedd 12.30
2014. május 13., kedd 18.30

Aláírásgyűjtésbe kezdett a Civil Összefogás Fórum a Munkácsy-trilógia Magyarországon tartása és esetleges állami tulajdonba vétele érdekében. A szervezet úgy tudja, hogy a kormány már megkezdte a hivatalos tárgyalásokat. Ehhez szeretnének civil támogatást nyújtani, mert hamarosan vissza kell szolgáltatni a műveket a tulajdonosoknak. A trilógia történetéről és jövőjéről beszélgetünk a mai Kulisszában a Munkácsy Alapítvány elnökével, Rákay Philippel és a CÖF alapítójával, Bencze Izabellával. Számít a figyelmükre a déli és az esti hírjárat után a szerkesztő-műsorvezető Réder Kristóf.

A korábbi adásokat itt hallgathatja meg »

Kapcsolódó olvasmány:  http://illes-angela.blog.hu/2012/03/27/herzog_per_2

A féltve őrzött titok: így működik a Rubik-kocka

A féltve őrzött titok: így működik a Rubik-kocka:

'via Blog this'

Nem kell szétszedni a világ legnépszerűbb logikai játékát. Megmutatjuk, milyen belülről a Rubik-kocka és hogy pörögnek az elemei.

Néhány nappal ezelőtt az MNO egy látványos, könnyen követhető grafika segítségével leplezte le a Rubik-kocka féltett titkát. Bemutattuk, hogyan kell kirakni a logikai játékot.

Most egy újabb rejtély megfejtése következik. A Magyar Nemzet Képeslapjában múlt héten megjelent grafikából megismerhető a Bűvös kocka belső szerkezet, mechanikai működésének elve és még sok egyéb apróság.