[Lapszemle] Ki hallott a Velseni Szerződésről? -

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Ki hallott a Velseni Szerződésről? 

Ugyanazon a napon amikor Lisszabonban hivatalosan megszületett az ún. Lisszaboni Szerződés, azaz 2007. október 18-án, létrejött párhuzamosan egy másik szerződés Velsen holland városában, az ú.n. Velseni Szerződés. 

Ezt akkor helyben és diszkréten aláírták az európai kormányok bankárseggnyaló képviselői és szó sem volt népszavazásról, vagy akár csak arról, hogy az országos parlamentek elé legyen terjesztve ez a Velseni Szerződés, ami arról szól, hogy az EU létrehoz egy úgynevezett "European Gendarmerie Force" szervezetet, azaz "Európai Csendőrség"-et. 

A Velseni Szerződés pontosabban arról szól, hogy olyan utcai zavargások esetében bármelyik európai országban és különösen azok ellen, amelyek az Európai Unió intézkedései ellen irányulnának, a helybeli kormány "segítségül" hívhatja a tömegoszlatásra szakosodott Európai Csendőrséget. 

Jelenleg Európában a nemzeti alkotmányok nem engedélyezik az országos kormányokat idegen rendfenntartó erőket bevetni saját népük ellen, és ezért is vette eddig körbe ekkora csend a Velseni Szerződést; ez nyomban meg fog változni, ha a Lisszaboni Szerződés bevezetésre kerül, mert akkor az országos belügy, és rendészeti intézkedések törvényszerűen is Brüsszel irányítása alá kerülnek. 
Jelenleg az Európai Csendőrség francia, holland, olasz, portugál, spanyol és... román csendőrökből áll. Katonai szervezés jellemzi az alakulatot és nem csak a szokásos tömegoszlató fegyverekkel (gumibot, könnygáz, vízágyú...) vannak felszerelve, hanem éles lőfegyverekkel is. 

Az Unió elképzelése szerint, polgári zavargások esetében hatékonyabban lehet fellépni a tömeg ellen, ha az oszlató erők idegen tagokból állnak. Ezt már jól tudták és alkalmazták is annak a másik "Unió" idejében, amit Szovjet Uniónak neveztek, és amit ugyanazok az immár több, mint két évszázados és világuralomra törekvő bankárdinasztiák hoztak létre a huszadik század elején, mint később az Európai Uniót... 

(Forrás: BD) 

Vélemények az internetről: 
http://postaimre.euroweb4you.eu/print.php?news.86 

Önök közül senkit sem zavar, hogy Orbán Viktor Gyurcsánnyal egyeztette Bajna hatalomra juttatását tavasszal azért, hogy a "nagy ellenzékiség" álarca alatt teljesen eladják az országot? Orbán Tel-Aviv-i 2005-ös látogatásán is ígéretet kapott a miniszterelnöki székre, ha az izraeli érdekeket maximálisan kiszolgálja! Gyurcsány, háta mögött az Apró (Klein) - Dobrev klánnal ugyanezt tette korábban, de Bajnai első külföldi útja is Izraelbe vezetett! 
Orbán Viktor a Lisszaboni - és Velseni Szerződés szerinti terrorállam létrehozása mellett kampányol Bajnaival karöltve! 
A Szovjetunió mintájú terrorállam létrehozása az utolsó lehetőség a bankárkaszt számára, hogy elkerülje a felelősségre vonást! A Lisszaboni EU -t az erőszak fogja összetartani, a nemzetközi terrorizmusra hivatkozó állami terrorizmus. 
Az USA - szépen fogalmazva - belehalt a parazita bankárok működésébe, ezért a háttérhatalomnak új gazdatest kellett. Hogy az EU mennyire felel meg erre a feladatra, az erősen kérdéses. Ugyanis a 27 tagállamból mind a 27 el van adósodva, számottevő termelés nem folyik, hiszen a bankárok által meghatározott világgazdaság nem a termelésre, hanem a spekulációra alapozott virtuális gazdasági rendszer, ahol egy szem borsóból kifejlett tököt lehet csinálni! 
Erőszakos és diktatórikus mű országban, éhező nép! 
Az EU hosszú távú fennállása a tagországok egyéni érdekein fog elbukni. Ezt akár borítékolni is lehet.
Éppen ezért ideje lenne megszabadulni a helytartóinktól és új kapcsolatokat kellene létrehozni... 

Ha valaki nem tudná, Vaclav Klaus Cseh kormányfő állt már csak a Lisszaboni szerződés ratifikálása útjában, de rendkívüli külön kiegészítésben biztosították a Benes-dekrétumok szerinti német és magyar kollektív bűnösség elvének alkalmazásával kitelepített, elüldözött és legyilkolt németek és magyarok rehabilitálásának és kárpótlásának "végleges" elmaradását! 
Klaus kifogásolta a 2011-es földmoratórium megszűnését, mert álláspontja szerint a Cseh földek nem eladók, valamint kifogásolta, hogy a Cseh Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés nem egyeztethető össze! 
Ez az, az Orbán és Bajnai (és a háttérben Gyurcsány) által képviselt "sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket" címmel futó "játék" Magyarország lakosságának a bőrére, illetve annak árán is! 
A Lisszaboni szerződés felülírja a nemzeti Alkotmányokat! Törvényben rögzíti, hogy a tagállamok nem korlátozhatják a tőke szabad be és kiáramlását (EUM 63. cikkely)! Az EU tagállamaiban minden eladóvá válik, a korlátozott jogkörű kormányok nem akadályozhatják meg a felvásárlásokat. A 2011-es földmoratórium megszűnésével kivásárolják alólunk a még megmaradt állami tulajdonú földeket is! A Lisszaboni Szerződés értelmében tilos korlátozni a behozatalt és kivitelt (EUM 34.-35. cikkely), elveszítjük nemzeti termékeink védelmét! Elveszítjük a pénzügyi (EUM 282), kereskedelmi (EUM 106), belügyi (EUM 88), vám (EUM 28), önálló adó (EUM 110), külügyi, hadügyi (EUM 18), jogalkotási (EUM 288), közigazgatási (EUM 7), belbiztonsági (EUM 88), igazságszolgáltatási önrendelkezési jogunkat (EUM 19.)! 
Az EU-n belüli bevándorlás nem korlátozható (EUM 49.) az EU tagállamokból, és a bankárkaszt irányította "Világkormány" létrehozásának célja (EUM 21.)! 
Magyarország elvesztésének 13 stációján kívül a +1 -es, az EU-ban a tagállamok közül adható legalacsonyabb minimálbér (ami a jelenlegi Lett, a magyar minimálbér fele) megállapítása! 
A Lisszaboni Szerződéssel párhuzamosan a Velseni Szerződés is életbe lép. Az EU csendőrséget elsősorban az EU határozatai ellen lázadó országok tüntetőinek leverésére hozták létre a másik, általunk már jól ismert unió, a Szovjetunió mintájára! 
Az eredményeket mindannyian jól ismerjük (1956 Magyarország, 1968 Csehszlovákia)! 

Izrael többszöri EU felkérésre sem fogadta el a felkínált EU tagságot. Ezt az indokolta, hogy magára nézve a mai napig nem fogadja el az ENSZ emberjogi határozatait, az Atomsorompó Egyezményt, az atomenergia felhasználás és atomfegyver ellenőrzési nemzetközi egyezményeket! 
EU tagsága valószínűleg azért nem indokolt, mert az izraeli elit betelepítése Magyarországra folyamatban van! 
A 2010 elejére tervezett Irán elleni háborújukba így is belerángatják az egyesített EU haderőt, amire a szintén 2010-re prognosztizált USA polgárháború okozta USA részvétel hiánya miatt tartanak szükségesnek! 

Ui.: A 2005-ös költségvetési hiány, az EU jelentések meghamisítása, az ország valódi gazdasági állapotának eltitkolásával, és a becsapott választók félrevezetésével jutott hatalomra 2006-ban Gyurcsány Ferenc kormánya! A költségvetésből 2005-ben ellopott több mint 1000 milliárd az EU-nak is feltűnt, ezért nem fogadta el az elszámolást! Gyurcsány Ferenc és Veres János hazugságaival és csalással nyerte meg a választásokat az MSZP, ami ellen az "ellenzéki" FIDESZ, bár tisztában volt vele (és részese is) nem emelt kifogást! 
Az illegitim Gyurcsány-kormányt az illegitim Bajnai-kormány követte. 
Nincs joguk, felhatalmazásuk, megbízásuk az ország nevében nemzetközi szerződéseket aláírni, egyezményeket megkötni, ahogy a bűnpártoló, és társ-tettes FIDESZ-nek sem! 

A korrupciós és megvesztegetési ügyekkel kapcsolatban a Nemzetközi Bűnügyek Osztálya is nyomozást folytat! 
Minden Magyar Állampolgárnak jogában áll az Alkotmány szerint feljelenteni a parlamenti korrupt rabló elit tagjait a Hágai Nemzetközi Bíróságon! 
(Nem csak állampolgári jogunk és kötelességünk, de érdekünk is, mert minden, az illegitim álkormányzat elleni fellépést, akár a Bajnai, akár az Orbán-kormány, a Lisszaboni -és Velseni Szerződés ratifikálása után, az EU csendőrség behívásával és a "lázadás" leverésével fog megtorolni!) 

www.mno.hu/portal/666901 
Balogh Roland: Úniós rohamosztag? 

Jól szervezett, erőteljes és bárhol azonnal bevethető; a rendőrségi és katonai jelleget - a kialakuló krízishelyzetek miatt - egyesítő gyorsreagálású rendőrségi különítmény - így határozza meg bevezetőjében egy 2007. október 18-án aláírt velseni szerződés az új, kialakításra váró uniós csendőrség feladatköreit. A lisszaboni szerződés előtt két hónappal Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália által elfogadott, a hollandiai Velsenben megkötött szerződés értelmében - francia javaslatra - egy olyan csúcsszerv létrehozásáról döntöttek, amelyik a schengeni határokat kihasználva bárhol és bármikor bevethető, paramilitáns egységei pedig különösen krízishelyzetek, zavargások esetére az adott ország rendfenntartó erőit segítve, katonia osztagokként működve beavatkozhatnak az aktuális eseményekbe. 

A Párizs által még 2004-ben megálmodott uniós csendőrség - European Gendarmerie Force (EGF) - feladatkörei, jogosítványai azóta is nagy vitatémát szolgáltatnak az Európai Unió több tagállamában. A velseni szerződéshez az elmúlt két évben csak Románia csatlakozott, ugyanakkor megfigyelőként a programban részt vesz Lengyelország és Törökország is. A Tony Blair vezette brit munkáspárti kabinet fontolóra vette ugyan a csatlakozást, ám akkora társadalmi ellenállás övezte, hogy végül lemondtak a tagságról. 

A szervezet leginkább problematikus pontja az, hogy a szerződés értelmében a katonai jogosítványokkal felruházott különleges rendőrségi alakulatok tulajdonképpen bármit megtehetnek egy-egy krízishelyzet kezelése, elfojtása érdekében. (Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például az EGF-en keresztül román vagy francia - speciális jogkörrel felruházott - rendőrök verhetnének szét egy esetleges budapesti tüntetést, illetve léphetnének fel az azon részt vevő magyar állampolgárokkal szemben - a szerk.) A brit sajtónak emellett különösen az szúrja a szemét, hogy ennek értelmében az EGF munkájában szerepet vállaló - uniós állampolgársággal nem rendelkező - török rendőrök az EU schengeni zónáján belül katonai műveletet hajthatnának végre brit állampolgárokkal szemben. 

A jelenleg az olasz Vicenzában székelő EGF feladatairól az elmúlt két évben nem sok minden került nyilvánosságra. A tagállamonként ezer-ezer fővel operáló uniós csendőrség - amely a franciák szerint az amerikai szövetségi nyomozó hivatal (FBI) mintájára létrehozott uniós csúcsszervként működik/működne - saját honlapja szerint 2007. november 22. óta részt vesz Bosznia-Hercegovinában az EUFOR Althea elnevezésű rendfenntartói, rendőrségi munkájában. Sőt tavaly december elején a katonai alakulatok vezetésével az olasz Stefano Castagnotto vezérőrnagyot bízták meg. Az Althea progam EGF-missziója mellett azonban semmi egyéb rendfenntartói munkában való részvétel nem ismert. Így az sem, hogy a franciák által gründolt EU-csendőrség egyáltalán részt vesz-e, együttműködik-e az Europollal. Egyes vélemények szerint az egyezményt - a várható felháborodás miatt - tudatosan választották le a lisszaboni szerződésről. A brit Anne Palmer az üggyel kapcsolatban írt több cikkében arra figyelm eztetett, a velseni szerződésben felvázolt multinacionális rendfenntartó hatóságot csak a lisszaboni szerződés elfogadása után kezdik el kialakítani. Noha a hivatalos EGF-honlap egy 2007. december 14-i bejegyzése szerint Magyarország fontolgatta az uniós csendőrség munkájába való bekapcsolódását, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium lapunk megkeresésére közölte, hazánk nem tagja az European Gendarmerie Force elnevezésű, jelenleg hat európai államot tömörítő együttműködésnek. 

gagbi-babca.blog 

Kapcsolódó: 
   Kárpát-medence a Földi paradicsomkert 
   Drábik János írása /részlet/ 
   Egy cikk a "postaimre.com" oldalról 
   Megszállhat minket az európai csendőrség, ha úgy döntenek? 
   7 éve fogadták el olvasatlanul a Lisszaboni Szerződést 
   Olvasatlanul aláírták! 
   Reding lesújtana azon tagállamokra, melyek nem küzdenek elég lelkesen a "gyűlöletbeszéd" ellen 

Amerika a "demokrácia" hazájában a rendőri brutalitás videón. Az eset Californiában történt. És még ezek ugatnak "emberi jogokról" más országokban. Na ezek a jól képzett rendőrök jönnek Magyarországra is. 

Videó: facebook.com 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu **

9/11. Tizenkét év távlatából, az igazság nyomában… | Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

9/11. Tizenkét év távlatából, az igazság nyomában… | Magyar Tudat Nemzeti Hírportál:

'via Blog this'

9/11. Tizenkét év távlatából, az igazság nyomában…

2013. szeptember 11., 09:05

2001. szeptember 11. A nap, amely örök, fájdalmas nyomot hagyott minden amerikai állampolgár lelkében, és amely alapjaiban rengette meg a világot. 9/11 után a terror fogalma új dimenzióba lépett; a félelem, a rettegés lett úrrá a nagyhatalom népe felett.

Amerikai idő szerint a reggeli órákban tizenkilenc terrorista négy utasszállító gépet térített el. Kettő a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, egy pedig a washingtoni Pentagonba csapódott. A negyedik eltérített utasszállító egy pennsylvaniai tisztáson, Pittsburgh közelében zuhant le. A merényletekben több mint háromezer ember halt meg, csak a WTC-nél 2993 ártatlan, zömmel családos ember vesztette életét, köztük rendőrök, tűzoltók, irodai dolgozók.

Az addig leigázhatatlannak hitt Amerika hatalmas pofont kapott. De vajon kitől kapta ezt a pofont? Tizenegy év távlatából, és az ez idő alatt napvilágra került bizonyítékokból, egyre inkább azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nagyhatalom önmagát pofozta fel önös érdekből, aljas, hátsó szándékkal, saját honfitársainak vérével festve vörösre amerikai nép történelmének egyik legszörnyűbb napját.

Az egyik eltérített gép becsapódásának pillanata.

A dátum 2001. szeptember 11. Kedd.

Szép, napos, kora őszi délelőtt volt. George W. Bush akkori amerikai elnök a Florida állambeli Sarasotában az Emma E. Booker Általános Iskolában tartózkodott hivatalos látogatáson. Egyik tanácsadója Karl Rove tájékoztatta arról, hogy egy kisebb kétmotoros gép csapódott a World Trade Center egyik tornyába. Bush azonnal felhívta telefonon a washingtoni Fehér Házban tartózkodó nemzetbiztonsági tanácsadóját Condoleezza Rice-t, aki megerősítette a hírt. Egy utasszállító repülőgép csapódott a toronyba, egyelőre ennyit tudunk, mondta.  Az elnök belépett az osztályterembe, ahol a gyerekekkel a The Pet Goat című mesét olvasta volna fel közösen, amikor Andrew Card, vezérkari főnöke odalépett hozzá, és a fülébe súgta: „A második tornyot is eltalálta egy gép. Amerikát megtámadták!” Bush rezzenéstelen arccal fogadta a hírt, nem állt fel, nem hagyta el az osztálytermet…

A merénylet napja. A történtek kronológiai sorrendben:

7:59 perc: A bostoni Logan reptérről az American Airlines Boeing 767-es típusú Los Angelesbe tartó 11-es járata 14 perc késéssel felszállt. A gépen az utasok, és a személyzet mellett öt merénylő tartózkodott.

8:14 perc: Szintén a Logan reptérről, a United Airlines 175-ös járata a személyzet, és az utasok mellett öt merénylővel a fedélzeten felszállt.

8:20 perc: A washingtoni Dulles reptérről felszállt az American Airlines Los Angelesbe tartó Boeing 757-es utasszállító gépe. A 77-es járaton az utasok, és a személyzet mellett öt merénylő tartózkodott.

8:26 perc: A 11-es menetrend szerinti járat eltérve eredeti útirányától, 100 fokos fordulatot tett dél irányba, New York városa felé repült.

8:42 perc: A United Airlines 93-as járata 40 perc késéssel felszállt Newarkban. A San Franciscóba tartó Boeing 757-esen az utasok, és a személyzet mellett négy gépeltérítő utazott.

8:46 perc: A 11-es járat 790 km/h sebességgel becsapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ északi tornyába, a 93. és a 99. emelet közé.

8:49 perc: A CNN hírtelevízió megszakítva egy reklámot rendkívüli híradásában tájékoztatta a nézőket, hogy meg nem erősített információk szerint egy repülőgép csapódott az ikertornyok egyikébe. „World Trade Center disaster” – (Világkereskedelmi Központ katasztrófa) volt olvasható a szalagcímen.

9:02 perc: A 175-ös járat 950 km/h sebességgel csapódott a Világkereskedelmi Központ déli tornyába, a 77. és a 85. emelet közé.

9:17 perc: Az FAA (Amerikai Légügyi Hatóság) lezárt minden New York környéki repteret.

Eközben a CBS News tudósítója, John Steward arról beszélt, hogy a titkosszolgálatok szerint Osama Bin Laden a felelős a támadásokért. A CNN ekkor már terrorcselekményként kezelte a becsapódásokat.

9:29 perc: Bush az iskolából tette első nyilatkozatát a történtekkel kapcsolatban. Nemzeti tragédiaként kommunikálja a támadásokat, azonnali visszatérését ígéri Washingtonba.

9:37 perc: A Pentagon nyugati szárnyába csapódott a 77-es járat, az épület lángokban.

9:45 perc: Lezárták az Egyesült Államok teljes légterét.

9:59 perc: A világkereskedelmi Központ déli tornya a 175-ös járat becsapódása után 56 perccel összeomlott, mint egy kártyavár.

10:03 perc: A negyedik eltérített utasszállító egy pennsylvaniai tisztáson Pittsburgh közelében a földbe csapódott.

10:28 perc: A WTC északi tornya is összedőlt.  Valamivel több, mint másfél órával a 11-es járat becsapódása után.

16:25 perc: Bejelentették, hogy szeptember 12-én is zárva marad a tőzsde.

17:20 perc: Összeomlott a Világkereskedelmi Központ kiürített, 47 emeletes 7-es számú épülete, amelyben New York katasztrófaelhárító központja működött.

20:30 perc: Bush a Fehér házban tartott beszédet. “A terrortámadások megrengethetik a legnagyobb épületeink alapjait, de nem érinthetik Amerika alapjait. Ma nemzetünk látta a gonoszt, az emberi természet legrosszabb oldalát.” Megígérte, hogy felkutatja a felelősöket, és felelni fognak tetteikért.

Mi történt valójában? Mi áll a merényletek hátterében?

Emlékszem erre a napra. Főiskolás voltam, 21 éves. Épp a kávénkat kortyolgattuk a kollégiumi szobatársaimmal a TV szobában, amikor megszakították az adást, és a lángokba borult World Trade Centert mutatták minden csatornán. „Megtámadták Amerikát”, „Lángokban a Virágkereskedelmi Központ” olvastuk a szalagcímeket. Mély megdöbbenéssel fogadtuk a hírt. A nap hátralévő részét a televízió előtt töltöttük, megdöbbenve, kétes érzésekkel. A kezdeti sokk ellenére már akkor is felvetődött bennem egy gondolat; szinte élő adásban, több kameraállásból, akciófilmekbe illő „rendezői” bravúrral láthatta mindenki a gépek becsapódását, majd a tornyok összeomlását. Már akkor tudtam, hogy ez nem véletlen. Pont akkor és pont ott a legnagyobb televízió társaságok jelen voltak, és a leghatásosabb kameraállásokból rögzítették a repülők becsapódását, amik érkezéséről természetesen senki nem tudott…

Hatalmas füstfelhő gomolyog az ikertoronyokból.

Érdekes momentumok a „terrortámadás” előtt.

 A Világkereskedelmi Központ lerombolása előtt – 2001. július 23-án – az épületkomplexumnak új bérlője lett, Larry Silverstein nevű zsidó származású amerikai vállalkozó személyében. Az üzletember rögtön 3,55 milliárd dollárra biztosította a tornyokat, a biztosítás kitért egy esetleges terrortámadás esetére történő kártérítésre is.

Mit ad Isten, nem egész két hónapon belül már aktuálissá is vált a megkötött biztosítás. Larry Silverstein 7,1 milliárd dollárt követelt az ikertornyok után – szerinte két káresemény történt; tornyonként egy – míg a biztosítók csupán az összeg felét akarták megfizetni, mert szerintük a támadás egy eseménynek számít. Larry Silverstein az évekig tartó pereskedés után pert nyert a bíróságon, így a 3,5 milliárd dollárnál 1,1 milliárd dollárral több kártérítésre számíthatott.

Tőzsdei haszon.

Magas rangú amerikai személyiségek a kormány és a CIA köreiből, röviddel szeptember 11. előtt eladták a légitársaságokban lévő részvénycsomagjaikat. Hivatalosan azt közölték, hogy az eladásokat követik, de semmi nem történt és az ügyet többet fel sem említették a médiában.

A Világkereskedelmi Központ szinte üres volt aznap.

Ha belegondolunk, mi lehet egy ilyen méretű terrortámadás célja? A válasz egyértelmű. Minél több halálos áldozat. A WTC tornyaiban egy átlagos napon megközelítőleg ötvenezer ember dolgozott. Aznap jóval kevesebben voltak az épületben, összesen 2993 ember vesztette életét a támadásban, beleszámolva a rendőröket, tűzoltókat is. A kérdés adja magát: hol volt a többi ember ezen az „átlagos” keddi munkanapon?

A merényletet követő híradások szerint a Világkereskedelmi Központ tornyai voltak az arab világ szemében a cionista-zsidó világgazdasági hatalom fellegvárai, és ezért lettek a támadások fő célpontjai. Ezen körök hány magas rangú vezetője vált a merényletek szerencsétlen áldozatává?

A Pentagont is támadás érte. Mégpedig egy olyan épületszárny károsodott, ami épp tatarozás alatt állt, így nem tartózkodott ott senki.

Szokatlanul kevés utassal szálltak fel a gépek.

Járat AA 077: 289 Hely, 64 utas (a gép 3/4-e üres)

Járat AA 011: 351 Hely, 92 utas (a gép majdnem 3/4-e üres)

Járat UA 175: 351 Hely, 65 utas (a gép 4/5-e üres)

Járat UA 093: 289 Hely, 45 utas (a gép 4/5-e üres)

A két nagy légitársaság – American Airlines (AA), United Airlines (UA) – mindig ilyen kevés utassal indítja járatait? Ha egy társaság gépén kevesebb, mint a maximális helyek ötven százaléka van eladva, a társaságok lemondják az utat, vagy más járataikkal kombinálják, mert gazdaságtalan lenne ilyen kevés utassal a gépet útjára indítani. 2001. szeptember 11-én négy ilyen gép is felszállt. A merénylethez nagyméretű, Boeing gépeket használtak. A gépek tankja tele volt a felszálláskor. A kevés utas azzal magyarázható, hogy a gépen tartózkodó elkövetők tartottak attól, hogy esetlegesen lefegyverezik őket az utasok. Ez be is következett a 4/5-ig üres UA 093-as járaton, ahol az utasok védekeztek, így a gép a tervezett célja előtt le is zuhant.

Kijátszottak minden biztonsági rendszert.

Egy órán belül négy óriás gépet térítettek el az elkövetők. Ez igencsak komoly szervezést igényel, amelyet külföldről nem lehet koordinálni. Minden biztonsági rendszert kijátszottak, mégpedig úgy, hogy semelyik ország titkosszolgálata nem szerzett erről tudomást. Ezt kivitelezni gyakorlatilag lehetetlen!

Körözött terroristák nevei az utaslistán.

A támadás után a híradások közölték, hogy iszlám terroristák követték el a merényletet.
Néhány nappal a merénylet után közzétették az utaslisták alapján azoknak a neveit, akiket terroristaként azonosítottak, közöttük az FBI által is körözött személyeket (Atta, Alomari, stb.) Ebből arra következtethetünk, hogy a körözött terroristák saját nevükre foglaltak jegyet a gépekre, és persze senkinek nem tűnt ez fel.

A tornyok hirtelen, megmagyarázhatatlan összeomlása.

Talán a legvitatottabb kérdése a 9/11-es eseményeknek az ikertornyok mérnöki pontossággal kivitelezett összeomlása, amelyek – szakértők szerint – leginkább az épületbontásoknál alkalmazott precíziós robbantásokra hasonlítottak.

A tornyok összeomlását hivatalosan azzal magyarázták, hogy azok az emeletek ahová a gépek becsapódtak, rázuhantak az alsóbb emeletekre, és a nagy súly alatt a tornyok összedőltek. Aki kicsit is tájékozott a témában, ezt a verziót nem fogadhatja el. A gépek becsapódása nem okozhatta az ikertornyok összeomlását. Az épületek tervezésekor egy 737-es Boeing utasszállító esetleges becsapódását figyelembe vették, úgy tervezték a tornyokat, hogy egy ilyen katasztrófát ki kell, hogy bírjon. Szeptember 11-én 767-es típusú utasszállítók csapódtak a tornyokba, melyek valamelyest nehezebb gépek, de méreteiben közel azonosak. Így elméletileg ki kellett volna bírnia az épületeknek a becsapódást. A tornyok gyakorlatilag az alapokig omlottak össze, szinte semmi nem maradt belőlük, csak por és hamu. Ezt azzal magyarázzák, hogy a becsapódott gépek kerozintankjai felrobbantak és megolvasztották az emeleteket tartó acélhornyokat. Ezek az acélszerkezetek 1300 Celsius foktól olvadnak meg. A szénhidrogének, mint pl. a kerozin is, égés közben maximálisan 800 Celsius fokot érnek el. A tűzoltók egészen a tűzfészekig fel tudtak menni az épületben, és egyikőjük sem számolt be 1300 Celsius fokos hőmérsékletről.

A tornyok összeomlottak. Többen szerencsére ki tudtak menekülni az épületekből, még mielőtt azok összedőltek volna. Ezen túlélők, köztük tűzoltók is, élő TV interjúkban számoltak be arról, hogy robbanásokat hallottak az épületben mielőtt azok összeomlottak volna. Gyakorlatilag önmagába roskadt a két torony, a környező épületekben nem keletkezett jelentősebb kár. Ha tényleg robbantás okozta volna a tornyok összeomlását, akkor ennek nyomait meg kellett volna találni a törmelékek között. Ilyen irányú vizsgálatot nem kezdeményeztek a hatóságok, – egy rendeletre hivatkozva – annak ellenére, hogy tűzszerészek, szakemberek számoltak be irányított, szabályosan ütemezett robbantásokról, amit hallani és látni is lehetett. A romokat gyorsan eltakarították, vele együtt a bizonyítékokat is.

Ennyi maradt a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiból.

A Pentagon épülete.

Az ikertornyokba csapódott gépek után Bush már háborúról beszélt Amerika ellen. Egy órával az első merénylet után a világ legjobban biztosított épületébe, melynek saját radar- és rakétarendszere van, a Pentagonba is belezuhant egy repülőgép. Ez a gép már egy órája letért az útvonaláról, ekkor már az egész országban a legmagasabb készültségi fok volt elrendelve. Hogyan történhetett meg mégis az, hogy a Pentagon épületébe is becsapódott egy gép? Sokan azt állítják, hogy a Pentagonba egy rakéta csapódott, mert az épületben a becsapódáskor keletkezett lyuk túl kicsi átmérőjű ahhoz, hogy azt egy repülőgép okozhatta volna. Arról nem is beszélve, hogy repülőgép roncsoknak nyoma sem volt a helyszínen.

Az 5., 6., 7. számú torony története.

A WTC elleni támadás során a komplexum több épülete is kigyulladt. Az 5. és 6. számú épület teljesen kiégett, de statikailag stabil maradt és nem omlott össze. Ezzel szemben a 7. torony az ikertornyokhoz hasonló precizitással roskadt magába. Történt ez annak ellenére, hogy semmi nem indokolta ezt. Ami még érdekes, hogy a BBC hírtelevízió húsz perccel hamarabb bemondta a hírt, hogy összedőlt a 7-es épület, mielőtt az megtörtént volna.

A Pentagon a becsapódás után.

Konklúzió.

A fentebb taglalt bizonyítékok, alátámaszthatják azt az elméletet, hogy Amerika ténylegesen önös érdekből, önmaga ellen követte el a merényleteket. A cél egy új világrend kialakítása, Bush hatalmi pozíciójának megerősítése, valamint egy zsíros biztosítási csalás volt. A repülőgépeket csak ürügynek használták, a Világkereskedelmi Központot pedig szándékosan robbantották fel, és feltűnően rövid idő alatt takarították el a romokat, nehogy számukra kellemetlen bizonyítékok kerüljenek napvilágra. A merénylet napján nagyságrendekkel kevesebb ember ment dolgozni az ikertornyokba, valamint az is kiderült, hogy megközelítőleg 4000 zsidó származású munkavállaló maradt távol aznap a WTC-től.

Vannak elméletek, melyek szerint a pakisztáni titkosszolgálat egyes emberei fontos szerepet játszottak a támadás pénzügyi feltételeinek megteremtésében. Mások szerint az izraeli Moszad előre tudott a támadásokról, aminek finanszírozásában Szaúd-Arábia is részt vehetett. A merényletek után az Egyesült Államok két háborút is indított, Afganisztán, és Irak ellen. A cél a Közel-Kelet átrendezése volt.

Úgy gondolom érdemes a fent leírtakon elgondolkozni, mert véleményem szerint a 2001. szeptember 11-i események koránt sem úgy történtek, ahogy azt a nagyhatalmak által pénzelt agymosó médiaipar táplál a gyanútlan átlagember agyába. Azt sem állítom, hogy az általam leírtak minden egyes szava fedi a valóságot, de logikusan, ép ésszel gondolkodva, a történtek mögé nézve átértékelhetjük az eddigi ismereteinket 9/11-ről.

Írásomat egy számomra nagyon tanulságos idézettel zárom. Érdemes Márai Sándor sorait minden egyes nap szem előtt tartani, és bátorságot, erőt venni magunkon, hogy merjünk a mesterségesen irányított, manipulált világ történései mögé nézni, és az igazság nyomában járni…

“Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez. Mert a műveltség annyi, mint igazságnak – minden dolog igaz ismeretének – feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell.”

Márai Sándor

magyartudat.com

Magyarok a román haláltáborban | Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

Magyarok a román haláltáborban | Magyar Tudat Nemzeti Hírportál:

'via Blog this'

2014. április 9., 12:34

Sipotele neve még a történelem iránt érdeklődők számára is többnyire ismeretlenül cseng. Holott egykor ennek a román településnek a közelében létesült az első világháború egyik legembertelenebb hadifogolytábora, ahol a foglyok jelentős része ráadásul magyar volt.

Az első világháború közepén, 1916 nyarán a mindaddig fegyveres semlegességet választó Románia megtámadta szövetségesét, az Osztrák–Magyar Monarchiát. Az Erdélybe betörő csapatok a katonák mellett ezrével hurcolták el a civil lakosságot, akiket különféle táborokban gyűjtöttek össze. Sipotele község az akkori román–orosz határ közelében volt található a Prut folyótól nyolc kilométerre, Iașitól pedig 40 kilométerre délre. A falu egy kis mocsaras völgyben feküdt. A településen alig 500-600 ember élt, egy jelentéktelen kis román falu volt szegény, nyomorgó lakossággal.

A hadifogolytábor a község mellett lévő hatalmas domb lapos tetején létesült 1916 szeptemberében, korábban román lovassági gyakorlótérként szolgált. Ekkor még lényegében nem is lehet kiépített táborról beszélni. Néhány barakk volt csupán, valamint pár roskadozó vályogház és a hozzájuk tartozó istállók, melyeknek nem volt oldalfaluk, a tetőkről pedig aláhullott a rothadó nád. A barakkokba a tisztek kerültek, a legénység tagjai az oldalfalak nélküli istállókat kapták, ahol a puszta földön aludtak, még szalmát sem kaptak, amire fekhettek volna.

A tábor létszáma néhány ezer fő lehetett ez idő tájt. A hadifoglyok összetétele vegyes volt: bolgárok, törökök, zsidók, bosnyákok és nagyon sok magyar, ráadásul nemcsak katonák, hanem civilek is voltak itt, akiket az erdélyi betörés során fogtak el és hurcoltak el hadifogságba. A civilek között akadtak bankárok, köszörűsök, színésznők, pénzügyőrök, vasutasok, telefonkezelők, postáskisasszonyok és sok polgári személy. Közöttük volt például Lőrinc István vámtisztviselő és családja is. A tisztviselő teljesen váratlanul, szmokingban esett hadifogságba, a családjával éppen vendégségben volt, mikor a határon átkelő és Erdélybe nyomuló románok betörtek vendéglátóikhoz, és Lőrinc Istvánt családjával a terített asztal mellől elhurcolták. Annyi időt sem engedtek nekik, hogy megfelelő ruhákat és pénzt vegyenek magukhoz.

Istállókban és vermekben

A román tisztek kezdetben még hitegették a Sipotelébe beérkező foglyokat, hogy meglesz mindenük: fürdő, szabad séta, levelezés, korszerű épületek. „Majd adunk” – mindig ezt mondták a foglyoknak. A valóság azonban pont az ellenkezője volt. Az elhelyezés mellett az étkeztetés is silány volt. A foglyok naponta egy kiló kenyeret és hetente háromszor húst kaptak. Mikor már nem volt hús, akkor 400 emberenként két liter (!) napraforgóolajat osztottak. A napi egyszeri étkezések ideje is hektikusan változott, az ebédet sokszor oly későn osztották, hogy már vacsorának számított.

1916. október során az időjárás zordabbra fordult, és bár kaptak szalmát az emberek, még mindig a nyitott fal nélküli istállókba voltak bezsúfolva. Amikor panaszra fordultak az elhelyezés körülményei miatt, azt a választ kapták, hogy „aki nem akar megfagyni, az építsen magának hajlékot”.

Végső elkeseredésükben a foglyok három-négy fős csapatokba álltak össze, és elkezdtek maguknak ásókkal és lapátokkal vermeket ásni. A vermekre viszont tető is kellett, de az ehhez szükséges faanyagot már csak a meglévő épületekből, bontással tudták megszerezni. A vermek pedig egyre szaporodtak, és lassan föld alatti utcák keletkeztek. Nem minden verem sikerült azonban jól, és az első esőzések beálltakor több is beomlott, maga alá temetve az ott lévőket.

1916 novemberére a tábor létszáma már elérte az ötezer főt. Decemberben, karácsony előtt megindult az összes román hadifogolytábor központosítása. Ennek jegyében pél¬dául a tecuci táborban lévők jelentős része is Sipotelére került. Tecuci-ból december 14-én indult meg a hadifogolyoszlop. Indulás előtt minden fogoly kapott két penészes kétszersültet, egy retket és két vöröshagymát. A fogolymenetet Erősd község papja, a 86 éves Csulak Zsigmond református lelkész zárta. Őt is elfogták a románok sok más civillel együtt, de a 280 kilométer hosszú utat nem bírta, már az első nap kidőlt a sorból. Valóságos halálmenet volt, ostorral verték a lemaradókat, és nem volt irgalom annak, aki nem bírta a tempót – arra a halál várt. A menet végül tíz napig tartott minimális élelmezés mellett, mire végre megérkeztek Sipotelébe.

A várható újabb fogolytranszportokra azonban Sipotele nem készült fel. Nem bővítették a tábort, és semmilyen előkészület nem történt a növekvő számú fogolytömeg élelmezésének megoldására. A táborparancsok nem foglalkozott a foglyokkal, a növekvő létszám pedig gyorsan előre látható élelmezési és elhelyezési problémákhoz vezetett. Decemberben a foglyoknak már nem osztottak teát, káposztát, burgonyát, sót.

A vermekben szinte csak magyarok voltak, akik „családokat” alkottak. Egy-egy verem közössége volt egy „család”, ők egymást támogatták, és megosztották a napi munkát egymás között. A barakkokban lévő viszonyok itt ismeretlenek voltak. Az itt lévők minden héten kimosták a ruhájukat, nem úgy, mint a barakkok lakói. Egymáson segítettek, és ismeretlen fogalom volt a lopás is. Még a román zsandárok sem mertek a vermek körül ólálkodni. Sokszor ki akarták telepíteni az ott lakókat, a táborparancsok utasításait azonban a veremlakók nem vették komolyan, a zsandárok pedig nem merték erővel kitelepíteni őket. A vermek „családjai” egymásnak is segítettek, ha szükség volt rá, összetartott a magyar közösség.

Tél, hó, járványok és halál

1917 januárjában a hideg és a hó újabb csapást mért a foglyokra. A táborban nem volt elég fa a fűtésre, és a föld alatti vermekben didergő foglyoknak már fáért sem volt erejük menni. Sokaknak olyan szakadt és hiányos volt a ruházatuk, hogy egyszerűen megfagytak. A rettenetes állapotok ellensúlyozására a táborparancsok engedélyezte, hogy mindenki hazaírhasson egy levelezőlapon. A románok azonban megszabták, hogy mit és mennyit lehet írni. Hat sort írhatott minden fogoly, és csak azt, hogy élnek, és jó soruk van! A levelek elkészültek, persze a románok sosem adták fel őket.

A gyenge élelmezés, a hideg és a fűtés hiánya kezdte kikezdeni a foglyok egészségét. Megjelentek az első betegségek: kezdetben hasmenés, később vérhas. A nagy hidegben az emberek megpróbálták összebújva melegíteni egymást, de ez sem mindig segített. Sok volt a fagyási sérülés, amelyet nem kezeltek, az elfagyott végta¬gok pedig elüszkösödtek.

Mindez csak a kezdete volt azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyek ezután következtek. Nem véletlenül kapta Sipotele a haláltábor nevet. Megjelent a tífusz is, kezdetben csak egy-két, majd tíz-húsz ember halálozott el benne, végül már az egész táborban tombolt a járvány. A táborlakókról az alábbi szemléletes jellemzést írta a járvány kitörése után Pilch Jenő Hadifogoly magyarok története című könyvében: „Egy tábor, ahol ezrek sínylődnek… egy tábor, ahol mindenki tífuszos, lázbeteg. A betegek arca szennyes, rongyosak, alig-alig vánszorognak, de mégis ott lődörögnek a hóban, sárban. Hajtja őket a láz, a betegség! Csontjaikra valósággal rászáradt a bőr, külsejük ijesztő. Fogukat vicsorítják, mert annyira soványak, hogy ajkuk nem ér össze, egész fogazatuk állandóan szabadon van. Szemük beesett, de ragyogó, ragyogóvá teszi a láz. Mintha a halál vigyorogna a sötét, mély szemüregekből. Még járkálnak, mormolnak, beszélnek, szónokolnak, kiabálnak, fütyülnek, dalolnak. Nem értik a helyzetüket… Csodálkoznak a napsugáron, mely a hótömegekből időnként térdig érő habarékot varázsol.”

Az életben maradt foglyok közül sokan az iszonyatos állapotok és az átéltek hatására megőrültek. Az óriási mértékű halálozás miatt a holttestek összegyűjtése és temetése is súlyos problémát okozott. Két rögtönzött hullahegy keletkezett a táborban, az egyik a segélyhely épülete mellett, a hóban, a korábbi betegek tetemeiből. A másik hullahegy a temető melletti hullaház előtt alakult ki, miután a hullaház megtelt. Reggelenként a még élők húzták ki a holtakat a barakkokból és vermekből hordágyon cipelve. Sokszor már két fogoly is alig bírta el halott társukat, annyira legyengültek. A hullahalmok pedig egyre csak nőttek, néha két-háromszáz holttest is feküdt egymáson.

A sipotelei táborban uralkodó állapotokról szóló hírek a tábor falain kívülre is eljutottak. A román parlamentben is foglalkoztak a témával, sőt a román király kitüntetésre terjesztette fel dr. Pásztor Sándort a táborban folytatott kiváló orvosi munkájáért. Pásztor Sándor doktor azonban a kitüntetést ugyanúgy visszautasította, mint Iașiba szóló későbbi meghívást. Végig a táborban maradt, és ott dolgozott annak kiürítéséig.

Több mint tízezren pusztultak el

A tábort már annak idején is haláltábornak nevezték. Noha a későbbi haláltáborokkal ellentétben nem volt a tábor kimondott célja fizikailag megsemmisíteni annak lakóit, az embertelen körülmények végül mégis ezt idézték elő. Ezrek haltak meg a rossz ellátás, a hideg és a járványok miatt. Pontos adatok nincsenek az áldozatok pontos számáról. A tábort meglátogató svájci küldött információi szerint 1917 elején 17 ezer fő volt a sipotelei táborban, ebből hatezer fő halt meg. A hadifoglyok feljegyzései alapján azonban 15 ezer fő körüli lehetett a halottak száma.

A Monarchia már 1917 januárjában követelte a járványok leküzdését a románoktól. Később azzal fenyegetőzött, hogy ha a semleges svájci megfigyelők működését korlátoznák, vagy javaslataikat nem teljesítenék a románok, úgy a Monarchia megtorlással lesz kénytelen élni. Mackensen német vezértábornagy még ennél is tovább ment, kijelentette, hogy ha a hadifoglyokkal való bánásmód nem javul, akkor a megszállt román területeken 500 román előkelőséget fogat le túszként. A román kormány ezek után már intézkedett, és fokozatosan javultak a táborban uralkodó viszonyok. 1917 áprilisában Sipotele egy román tábornok személyében új parancsnokot kapott, s a viszonyok a korábbiakhoz képest megváltoztak.

1917. december 9-én Románia fegyverszünetet kötött, majd megindultak a tárgyalások a hadifoglyok hazahozataláról. A megállapodást 1918. már¬cius 23-án írta alá Románia és a Monarchia, majd 1918. április 10-én az utolsó hadifogolytranszport is hazatért. Ezzel véget ért a Sipotelében raboskodók kálváriája.

magyartudat.com

Jókai Mór: A fehér sas (1) Magyar Nyelv - Mondák,regék,mesék

(1) Magyar Nyelv - Mondák,regék,mesék:

Jókai Mór: A fehér sas 

'via Blog this'

Csak ötezer férfi maradt és az asszonyok és a gyermekek Csaba vitéz táborában.

Mint örültek valamennyien, midőn messziről meglátták, hogy jön a vezér egész seregével: ifjak, nők, gyermekek odafutottak eléjük koszorúkkal, lobogókkal s édes öröm mosolyával. Ölelő karokkal siettek a hunok Csaba vitézei elé.

De hogy döbbentek meg, midőn közel értek e halvány alakokhoz, kik nem szólnak, nem felelnek, kik nem ölelik vissza a szerető testvért, nőt, anyát, gyermeket, csak néztek rájok könnytelen szemekkel: egész testök olyan hideg. Maga a vén vezér, Tusa, háromlábú paripáján hogy lovagol, oly szótalan, hogy horkolnak tőle az élő paripák szörnyen.

A nők elvivék magukkal visszatért szeretteiket, leülteték tűzhelyükhöz, ételt, italt adtak nekik, arcaikra csókot, ölükbe csevegő gyermeket. Mindhiába, tűz nem melegíti fel őket, sem bor nedve, sem asszony-csók, sem gyermekhízelgés. Álom le nem csukta szemeiket soha.

- Menjünk ez elveszett helyről - mondá Csaba népeinek: - ti, kikben még a szív dobog, menjetek el azon helyre, ahol anyám sírját hagytátok: települjetek meg ottan. Amennyire azon helyről beláthatni, örökké megmarad ott a hun. Mi többiek visszamegyünk őseinkhez, s eltemetjük egymást ottan.

Nagy sírva útnak indultak az élők, nagy hallgatva a halottak. Ezek közrefogták amazokat, s amint haladt szép csendesen előre a hun nép maradványa, a körüllovagoló hősök csapatjai úgy látszottak a közelből is, mintha a távol ködei feküdnének rajtok, s arcok és vértek homályos kék színbe olvadának össze, mintha nem is a földön járnának, hasonlók a légi tüneményekhez, miknek teste nem vet árnyat, miknek lába nem hagy nyomot, miknek szava érzik inkább, mintsem hallik.

Első reggel, mikor Csaba vitéz fölébredt, egy fehér sas ült sátra fölött, a kitűzött zászló gombján pihenve meg, hosszú, fehér szárnyát alácsüggeszté kétfelől, nagy, sötét, fekete szemeivel az alá s fel járók közé nézett, s akik felnéztek rá, mindnyájának úgy tetszett, mintha e szemeket látta volna már máskor, mintha emlékeznék e sötét, bűbájos pillantásra...

Amint a vezér kilépett sátrából, a fehér saskesely megvillantá fényverő szárnyait, felborzolá testén minden tollát, s elszállt a kopjanyélről, háromszor kiáltva emberihez hasonlatos hangon, mintha mondaná a népnek: énutánam jöjjetek.

A sas kelet felé repült, a nép követte repülését, ha elfáradtak, ő is leszállt, s este, midőn elpihentek, ismét elfoglalá helyét a vezér sátra fölött, ott töltötte az éjszakát: reggel ismét tovarepült, vezetve a hun maradványt erdőkön, puszta rónákon, vizeken keresztül.

Ellenséges földi népek, hallva a hun nemzet esetét, feltámadtak mindenütt Csaba futó népe előtt, hogy a maroknyi menekvő sereget elpusztítsák. Ezek csak a zajt hallották meg útjokban, az előttük vonuló halvány csapat előtt elhullt az ellen, mint a kaszált fű, hozzájuk csak a távoli zivatar hangja hallatszott, s mire odaértek, csak a véres mezőt, s az úton elhullt testeket találták.

Végre a délibábos pusztákon túl magas hegyek emelkedtek a menekvő sereg elé, nagy erdőkkel, nagy folyókkal: ott elveszett Attila népmaradványának útja, erdők, hegyek eltakarták őket: mindig mélyebben hatoltak a vad rengeteg közé, soha nem lakott vidékbe, hol az emberhangot csak az ő ajkaikról ismerte a visszhang.

Hét napig utaztak a rengeteg között a fehér sas röpte után. A hetedik napon leszállt a szent turul egy magas hegy ormán, s a hun maradvány is leszállt ott lováról, mert az a hegy volt Rikának a sírja, és az a hely az örök haza, melyen erős jóslat után világ végeig kell tartani Attila népének.

Itt elpihent a fehér turul örökre, és soha azóta meg nem jelent az a hunok maradványai előtt, jeléül annak, hogy e földről nincsen hova menni.

 –

Ők a pásztorok, mi a birkák... 2.rész - beszélgetés Franka Tibor újságíróval - Komló Média

Ők a pásztorok, mi a birkák... 2.rész - beszélgetés Franka Tibor újságíróval - Komló Média:

1997.06.02 -i adás
'via Blog this'

Ők a pásztorok, mi a birkák...1. rész.- beszélgetés Franka Tiborral - Komló Média

Ők a pásztorok, mi a birkák...1. rész.- beszélgetés Franka Tiborral - Komló Média:

1997.06.02 -i adás
'via Blog this'

Itthon: "Tüntesd el Fenyőt" – Tasnádi terhelő vallomást tett Gyárfás Tamásra - HVG.hu

Itthon: "Tüntesd el Fenyőt" – Tasnádi terhelő vallomást tett Gyárfás Tamásra - HVG.hu:

'via Blog this'

Terhelő vallomást tett Tasnádi Péter Gyárfás Tamásra, a Magyar Úszószövetség elnökére. A bíróságon azt mondta: Gyárfás arra kérte, tüntesse el Fenyőt – számolt be a Pesti Srácok.

A Magyar Úszószövetség elnökére, a korábbi Nap Tv tulajdonosára, Gyárfás Tamásra tett terhelő vallomást Tasnádi Péter a Fenyő-ügy csütörtöki tárgyalásán, ahova az egykori újságírót is tanúként idézték be – jelentette a PestiSrácok.hu tudósítója a bíróságról.

Tasnádi a tárgyaláson azt mondta, hogy Gyárfástól megbízást kapott Fenyő János médiacézár megölésére, beszámolója szerint az úszószövetség elnöke azt mondta neki, hogy "tüntesse el Fenyőt, mert kellemetlen ember, likvidálni kell, meg kell ölni".

Jozef R. elsőrendű vádlott védőjének kérdésére a tanú előadta, hogy a vádlottakat nem ismeri, Fenyő azonban régi ismerőse volt, aki megbízta több feladattal is, és vitájuk nem volt. A megbízással kapcsolatban Tasnádi Péter azt mondta, filmekben látta, hogy kell az ilyet csinálni: a sokmilliós díj felét kérte előre és meg is kapta. Egy ismerősének és az akkori feleségének beszélt is erről, mire ismerőse elkezdett fontoskodni, még terepszemlét is tartott - állította -, de neki esze ágában sem volt a bérgyilkosságot elkövetni, csak a pénzt vette fel. Fenyő megöléséről Las Vegasban értesült, mire nyomban felhívta "megbízóját", hogy kéri a pénz másik felét, és meg is kapta - mondta.

A tanú szerint egyébként a becsapott médiavállalkozónak biztosan nem lehetett köze Fenyő megöléséhez, hiszen akkor nem fizetett volna neki. Ezt leszámítva máig nem tud semmit a gyilkosságról - vallotta. Tasnádi Péter elmondta azt is, szégyelli, hogy "lehúzta" a médiavállalkozót, aki korábban barátja is volt, de ez "olyan magas labda volt, hogy nem lehetett kihagyni".

A tanú előadta, hogy a gyilkosság után felhívták egy mobilszámról és fenyegetően beleüvöltötték a telefonba: "Vico!" (Ennek a médiabirodalomnak a feje volt Fenyő János.) Majd pedig azt üzenték neki, hiába bujkál Amerikában, úgyis ki fogják nyírni. Ezután rendőrismerősei segítségével kinyomoztatta, ki volt a telefonáló. "Beszélgettek" vele, mire a meggondolatlan telefonbetyár "megbetegedett és kórházba került" - mondta.

Tasnádi Péter beszélt arról is, hogy volt felesége korábban a Fenyő-üggyel összefüggésben feltehetően terhelő vallomást tett rá. Ezt abból gondolja, hogy utána az asszony egy évtizedig rendőri védelmet kapott, kommandósok kísérték. Azt is előadta, hogy egy ismert - a tárgyaláson megnevezett - nyomozó korábban megpróbálta rábizonyítani a Fenyő-gyilkosságot.

Tasnádi Péter a tárgyaláson ismertetett korábbi vallomásában nem tagadta, hogy néha megverettek embereket, de "ez nem olyan nagy dolog", gyilkosságról viszont szerinte szó sem volt. Korábbi vallomásában azt is felvetette, hogy minek keveredett volna 30 millióért egy bérgyilkosságba, amikor havonta ennyit keresett "legálisan", és lakása volt Las Vegasban, ahol évről évre hónapokat töltött.

A bíró annyit kérdezett, hogy a médiavállalkozó kizárólagos megbízást adott-e neki vagy "tendereztette a Fenyő-gyilkosságot" a potenciális kivitelezők körében, mire a tanú közölte, hogy ebben az ügyben nem tudott versenytársakról.

A védelem kérésére megidézett, jelenleg más ügyben jogerős szabadságvesztés-büntetését töltő, korábban többször is súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Tasnádi Péter felnyírt punkfrizurával, fegyencruhában, kommandósok kíséretében érkezett a tárgyalóba. Arra a kérdésre, hogy mi a jelenlegi foglalkozása, úgy válaszolt: kisnyugdíjas.

A tárgyalóban sokan nevetve hallgatták a kalandos történetet, amelyet a tanú kedélyesen mosolyogva adott elő. A tárgyalásra megidézték a Tasnádi Péter által megnevezett médiavállalkozót is, de amikor benyitott terembe, a bíró nyomban el is bocsátotta őt azzal, hogy semmi szükség a meghallgatására.

A tárgyaláson ismertették azt is, hogy egy magánszemély beadvánnyal fordult a bírósághoz, amelyben a Fenyő-gyilkosság "megoldását" osztotta meg a hatóságokkal, mire az ügyész jelezte, hogy tapasztalataik szerint a hölgy rendszeresen traktálja a hatóságokat hasonlókkal különböző ügyekben. A tárgyaláson a vádlott, Jozef R. arról beszélt, hogy a Fenyő-gyilkosság kulcsa a szóban forgó médiavállalkozó, és ha a hatóságok erre nincsenek figyelemmel, az azt jelenti, hogy csak bűnbakra van szükségük.

A bíróság meghosszabbította Jozef R. és vádlott-társa előzetes letartóztatását, a döntés fellebbezések hiányában azonnal jogerőre emelkedett.  A büntetőper júniusban folytatódik.

A vád szerint Fenyő János médiavállalkozót, a Vico vállalatcsoport vezetőjét 1998-ban a szlovák állampolgárságú Jozef R. lőtte le géppisztollyal Budapesten. Jozef R. és vádlott-társa tagadja bűnösségét, állításuk szerint a gyilkosság idején nem is voltak Magyarországon.

Fenyő János 1989-ben alapította cégbirodalmát, melyhez halálakor tucatnyi lap tartozott, köztük a Népszava, a Vasárnapi Hírek és a Nők Lapja. Jozef R. egy másik eljárásban a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás gyanúsítottja, az 1980-as években Csehszlovákia egyik leghírhedtebb bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolt egy államtitkárt, a szervezet bűnözéssel és a titkosszolgálatokkal is kapcsolatba hozták, vádolták azzal is, hogy megölte az egykori szlovák államfő, Michal Kovác fiának elhurcolásában koronatanúként számításba vehető Robert Remiást.

Az ügyről további részleteket itt olvashat.

1.)
http://hvg.hu/itthon/20130709_Fenyougy_kallodo_bizonyitek_tobb_verzio
"A terjeszkedésre szükség is volt, mert – mint a Wikipedia is emlékeztet rá – az amerikai filmstúdiók nem nézték el tovább, hogy alkotásaikat Magyarországon engedély nélkül forgalmazzák, ezért beperelték a Vico Rt.-t. Nyertek is: három évig tartó pereskedés után a céget arra kötelezték, hogy fizessen százezer dollárt, illetve hagyja abba a jogtalan kazettaforgalmazást. Fenyő János ezután az elektronikus médiában szerette volna megvetni a lábát, létrehozta a Stáb Tv-t, amelyen keresztül érdekeltséget szerezve a Nap Tv-ben is. Fenyő ismerősei, alkalmazottai szerint nehéz természetű ember volt, nem tűrt ellentmondást, sokszor volt indulatos. A magyar társasági élet gyakori szereplője lett, számos fotón örökítették meg például Demszky Gáborral, Pintér Sándorral, Friderikusz Sándorral, Horn Gyulával vagy Csintalan Sándorral ."
http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/22/a-fenyo-gyilkossag/
2.)
http://hvg.hu/itthon/20120726_kovacs_lajos_interju
"Névjegy
A ma már nyugalmazott rendőr ezredes, a Rendőrtiszti Főiskolán is oktató Kovács Lajos az elmúlt évtizedekben számos nagy port kavart emberölés nyomozásában (például Farkas Helga, Pándi András, Szlávy Bulcsú ügye) vett részt. A kétezres évek közepétől a Nemzeti Nyomozó Iroda – megoldatlan emberölései után kutakodó – "döglött ügyek" osztályának nyugalmazott vezetője volt, ahonnan 2010-ben azért távolították el, mert egy könyvben leplezte le, milyen hibákat követett el a rendőrség a 2002 májusában nyolc emberéletet követelő móri rablógyilkosság nyomozásakor. Kovács Lajos neve legutóbb Bándy Kata meggyilkolásakor bukkant fel a sajtóban, miután a tapasztalt exrendőr tanácsadóként segítette az ügyben nyomozó pécsi zsaruk munkáját."

Mobile Survey - VIGYÁZAT SOKBA KERÜL!

Mobile Survey:

'via Blog this'

A kép alatti szövegben többek között ez olvasható:

Bejelentkezés (kizárólag feliratkozott felhasználóknak) | Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Játékszabály
Az ibrainer.net egy előfizetéses szolgáltatás. 3 SMS-t kapsz hetente, amelynek díja 960 Ft/SMS. Minden kézbesített SMS 2 kredittel növeli az iBrainer egyenleget a honlapon. Az iBrainer-szolgáltatásra történő sikeres regisztrációt és a tagdíj sikeres befizetését követően a egy SMS-ben kapod meg az iBrainer-honlaphoz szükséges jelszót: hu.ibrainer.net A honlap asztali és mobil böngészőkkel is kompatibilis (adatszolgáltatási díjat számolhatnak fel). Az előfizetés bármikor megszakítható, ehhez egy SMS elküldésére van szükség a STOP OK a 0691338883 számra.

Döbrentei Kornél Hír - Érték - Hatos Csatorna

„Van egy közös szenvedélyünk, Magyarország”

„Van egy közös szenvedélyünk, Magyarország”:

'via Blog this'

Isten éltesse a nemzetet! – zárta felszólalását a VMSZ elnöke.

Pásztor István beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén

Joseph Daul sok sikert kívánt április 6-ára. „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – búcsúzott magyarul az Európai Néppárt elnöke.

Joseph Daul beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén

14:48

A provokátorok összecsomagoltak az Andrássy út Deák tér felőli végénél, és szétszéledtek, a Békemenet vége pedig most érkezik oda.

Elindult a Kossuth térről a Békemenet – bejelentkezés 14 órakor

14:38

A provokátorok között egy Szolidaritás-pólós embert is látunk, ő a kép közepén áll, úttörő-egyenruhára hajaz a beöltözése. Ezekben a percekben kezdik bontani a maguk színpadját.

14:26

Képen a provokátorok, most éppen a Fel vörösök, proletárok! című mozgalmi dal van napirenden. Mellettük kanyarodik el a Békemenet az Andrássyra.

• 14:16
  Széles Gábor a Békemenet elején mikrofont vett a kezébe, és azt monda az Április 4-ről szóljon az ének című nótát éneklők felé (vélhetően provokátorok), hogy reméli, ők vasárnap a balliberálisok néhány száz fős rendezvényén is ott lesznek.

Felmentették Szilvásy Györgyöt | Híradó

Felmentették Szilvásy Györgyöt | Híradó:

'via Blog this'

Felmentette első fokon Szilvásy György volt titokminisztert a hivatali visszaélés vádja alól az UD Zrt.-ügyben pénteken a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet nem jogerős.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint 2008 őszén, az UD Zrt.-ügy kipattanásakor a Gyurcsány-kormány titokminisztere jelentős érdeksérelmet okozott az érintetteknek és hivatali visszaélést követett el egyes - politikai szálakat szükségtelenül hangsúlyozó - lejárató célzatú nyilatkozataival, valamint Kövér László, illetve Demeter Ervin fideszes politikusok, korábbi titokminiszterek és az UD Zrt. biztonsági cég egyik vezetője közti telefonbeszélgetések lehallgatási anyagának a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tagjai számára történő hozzáférhetővé tételével.

Szilvásy György az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Az elsőfokú bíróság 2012 áprilisában első fokon bűncselekmény hiányában felmentette, akkor még a személyes adattal visszaélés vádja alól. Az ügyészi fellebbezés folytán másodfokra került ügyben azonban 2013 januárjában hatályon kívül helyezték a felmentő rendelkezést, és új eljárást rendeltek el, amelyben már hivatali visszaélés volt a vád. Két hónapja perbeszédében az ügyész felfüggesztett börtönt, a védő felmentést kért.
Pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék ismét bűncselekmény hiányában mondta ki Szilvásy felmentését. A vádlott és védője tudomásul vette a döntést, az ügyészség azonban ismét fellebbezett, így ez a döntés sem jogerős, a több mint fél évtizeddel ezelőtti események miatt indult büntetőper az ítélőtáblán folytatódik másodfokon.Az ítélet egy részét államtitok miatt zárt ajtók mögött hirdette ki a bíróság.
A nyilvános szóbeli indoklás szerint a bíróság egyrészt vizsgálta Szilvásy György nemzetbiztonsági bizottságnak nyújtott tájékoztatását, másrészt a nagy nyilvánosságnak szánt közléseit. Az eljárás adatainak ismertetése során elhangzott, hogy 2008 elején eredetileg azért kezdtek vizsgálódni a titkosszolgálatok, mert a kormányzati informatikai gerinchálózattal összefüggésben idegen, esetleg ellenséges titkosszolgálati tevékenységre, kémszoftverekre utaló információk birtokába jutottak. Ennek felderítése során mellékszálként merültek fel olyan adatok, amelyek szükségessé tették az UD Zrt. vezetőinek megfigyelését, akik korábban a titkosszolgálatoknál dolgoztak magas beosztásokban. Ezeknek az engedéllyel végzett megfigyeléseknek az eredményeként derült fény arra, hogy Horváth József, az UD Zrt. vezetője kapcsolatot tart Kövér László és Demeter Ervin fideszes, akkori ellenzéki politikusokkal, akik korábban titokminiszterek voltak.
A Horváth József és Demeter Ervin közti telefonbeszélgetésekben hangzott el, milyen külföldi útjai voltak Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójának, ami egyébként szolgálati vagy államtitok. A többi között ezekről az összefüggésekről tájékoztatta Szilvásy György a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. Ezzel kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy a miniszternek joga és egyúttal törvényi kötelezettsége is volt az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatni, és a részletes tájékoztatás keretében a hangfelvételeket tartalmazó CD-t, illetve prezentációs anyagot is jogszerűen adta át a bizottsági tagoknak.
A vádbeli adattovábbítás az ügyészségi állásponttal ellentétben szükséges, törvényes, indokolt és célhoz kötött volt, így e vonatkozásban bűncselekmény, a vádbeli hivatali visszaélés megállapítására nem ad alapot - hangsúlyozta szóbeli indoklásában a bíró.
Szilvásy György sajtónyilatkozatairól szólva a bíró megjegyezte: becsület csorbítására alkalmas lehet, ha valakiről azt állítják, hogy törvénytelenségeket elkövető szervezettel tart kapcsolatot. Ám a bíró megítélése szerint a nyilvánosságot nem elsősorban Szilvásy György, hanem közéleti vitapartnere, Demeter Ervin vonta be az ügy kezelésébe, ezt követően pedig egy politikai vita bontakozott, amelyben a vádlott csupán saját, vitapartnere által megkérdőjelezett szavahihetőségét kívánta alátámasztani.
A közszereplők az ilyen vitákban - ahogy arra az Alkotmánybíróság több határozatában is rámutatott - többet kötelesek tűrni, részben a közügyek szabad megvitatásához fűződő érdek miatt, részben pedig azért, mert a közszerepelők a nyilvánosságot maguk is alakítják, használják, és így hatékonyabban tudják magukat megvédeni, mint mások.
Péntek reggel, az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán Szilvásy György bírálta az ügyészség tevékenységét. Álláspontja szerint a vádhatóság kettős mércét alkalmazott, amikor például meg sem indította az eljárást a súlyos bűncselekményekkel vádolt Portik Tamás és Laborc Sándor közti találkozó hangfelvételének nyilvánosságra hozása kapcsán, ugyanakkor jelen ügyben Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét hangfelvételek nyilvánosságra hozása miatt vádolják évek óta. "Engem még ennél is kevesebbért, a CD-k C típusú átvilágításon átesett bizottsági tagoknak történő kiosztásáért" - fűzte hozzá.
Szilvásy György álláspontja szerint a vádhatóság kettős mércét alkalmaz: az ügy egyik tanúként meghallgatott sértettje például valótlanságokat állított, és ennek nem lett következménye, mint ahogy annak sem, hogy róla a nyilvánosság előtt valótlanságokat állítottak. Sérelmezte azt is, hogy az ügyészség még csak kísérletet sem tett az ő állításainak vizsgálatára, értékelésére.
Az ügyészség az UD Zrt.-ügyben eredetileg Szilvásy György mellett Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság akkori szocialista alelnöke, Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke és párttársa, Herényi Károly ellen is vádat emelt. Eddig egyedül Tóth Károly esetében jogerős a felmentés. Dávid Ibolya és Herényi Károly vonatkozásában néhány hete kezdődött el a megismételt elsőfokú büntetőper.