MNO - A társulat elzavarná a Burgtheater igazgatóját

A társulat elzavarná a Burgtheater igazgatóját:

'via Blog this'

A Burgtheater társulatának mintegy kétharmada az igazgató, Matthias Hartmann távozását követeli. A budapesti Nemzeti Színház ennek ismeretében mondta le a Magyarország fesztiválon való részvételét, amelyet a Burgtheater márciusra hirdetett meg, főként magyar független társulatoknak.

Vidnyánszky Attila szombaton levélben jelezte Matthias Hartmann-nak: bár szándéka volt, a Burgtheater bizonytalan helyzete miatt a Nemzeti Színház mégsem vesz részt a bécsi teátrum márciusra tervezett Magyarország fesztiválján.

Több balliberális hírportál a Nemzeti igazgatójának e levelét akként ismertette, hogy Vidnyánszky „bosszúból” mondta most vissza a Burgtheater meghívását. Hartmann ugyanis múlt év szeptemberébensértő hangú, személyeskedő levélben utasította vissza a Nemzeti meghívását nagyszabású, mintegy kéthetes nemzetközi fesztiváljára, a Madách Imre Színházi Találkozóra.

Válságban a Burgtheater, a Nemzeti nem megy Bécsbe

„A Burgtheater háza tájáról érkező hírek azonban elbizonytalanítottak bennünket. Olvassuk a cikkeket, amelyek arról tudósítanak, hogy az Ön által vezetett intézmény 50 millió eurós költségvetés mellett 8,3 milliós (több mint 2,5 milliárd forint − a szerk.) veszteséget halmozott fel. Hűtlen kezelésről, adatok meghamisításáról, kreatív könyvelésről, közpénzek magánszámlákra jutásáról szólnak a hírek Bécsből. Halljuk, hogy ön a testvérét és a sógorát nevezte ki a színház ifjúsági programja vezetésére. Olvassuk az elemzéseket, amelyek heves kritikával illetik az ön igazgatói tevékenységét. Legújabban pedig azt halljuk, hogy a társulat bejelentette ön iránti bizalmatlanságát” − olvasható Vidnyánszky Attila Matthias Hartmann-nak címzett levélben.

Vidnyánszky Attila levelét valójában az előzte meg közvetlenül, hogy péntek délután a Burgtheater társulata 83-31 arányban szavazott meg bizalmatlansági indítványt Hartmann, továbbá a Bundestheater Holding vezetője, Georg Springer ellen.

Az ok: a mintegy 50 millió eurós (több mint 15 milliárd forintos) költségvetésből gazdálkodó teátrum a 2012/13-as színházi évadban 8,3 millió eurós (több mint 2,5 milliárd forintos) adósságot halmozott fel, továbbá 5 millió eurós (több mint másfél milliárd forintos) adóhátraléka van.

Az elmúlt szezonban 443 ezer jegyet adott el a Burgtheater, a jegyek átlagára 106 euró volt.

A társulat szerint Hartmann pazarlóan gazdálkodott, szokatlanul sok új darabot mutatott be egyszerre, és felróják neki, hogy testvérét, Anette Raffaltot nevezte ki a színház gyermek- és ifjúsági programja, a Die junge Burg élére.

A bécsi színház dolgozóinál az is kiverte a biztosítékot, hogy Hartmann tavaly novemberben menesztette  helyettesét, a gazdasági igazgatót, mintegy a felelősséget a nyakába varrva, ám a társulat az ő érdekében is szót emelt a kulturális miniszternek, Josef Ostermayernek (SPÖ) címzett levelében.

A menesztett gazdasági igazgató, Silvia Stantejsky pert indított.

Stantejskyről tudni kell, hogy harminchárom évig volt Ausztria első számú színházában, a legendás, egykori Burgtheater-igazgató, Claus Peymann megbízható támaszaként, a Burgtheater lelkeként jellemzi az osztrák sajtó.

A bécsi társulat szerint a Burgtheater vezetésének immár ideje vállalnia a felelősséget, ám Hartmann szerint a színház pénzügyi válságért az okolható, hogy az utóbbi években a színház költségvetése nem, csak a költségei emelkedtek.

Matthias Hartmann „szakadatlan erőfeszítéseket" tesz Fotó: Facebook

A Kurier szombati számának adott interjújában a Burgtheater igazgatója úgy interpretálta a helyzetet: a társulat többségével nem sikerült megértetnie, milyen „szakadatlan erőfeszítéseket” tesz a súlyos válság leküzdésére. Ami a felelősséget illeti: Hatmann mindössze annyit ismer el, hogy „kommunikációs hibákat” követett el.

A szocialista kultuszminiszter mindezek ellenére szombaton kijelentette, töretlen az igazgatóba vetett bizalma, ám azt is megjegyezte, hogy meg akarja várni a könyvvizsgálók két héten belül várható végleges jelentését. Josef Ostermayer szombati közleményében arra is ígéretet tett, hogy találkozik a Burgtheater társulatával.

Az ellenzéki pártok – a Zöldek, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Stronach Csapata − eközben egyhangúlag követelik a minisztertől Hartmann menesztését. A német – osnabrücki születésű − rendező igazgatói megbízatása 2019. augusztus 31-ig szól.

Kapcsolódó:

Válságban a Burgtheater, a Nemzeti nem megy Bécsbe

"A Burgtheater szeptemberben azzal indokolta távolmaradását a budapesti fesztiválról, mert úgymond „a jelenlegi magyar kormány kultúrpolitikusaival, köztük Balog Zoltán miniszterrel és Vidnyánszky Attilával szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ők a találkozásainkat utólag gyakran másként állították be, mint ahogy azok zajlottak”.

Johanna a máglyán Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Vidnyánszky Attila a levélben azt írta: a Burgtheater vezetője által megfogalmazott visszautasítás módja és érvei rendkívül sértőek voltak, azonban a jó szándék jelenként a Nemzeti Színház vezetése úgy gondolta, a párbeszéd híveként elfogadja a bécsiek meghívását.

Testvér, sógor, kreatív könyvelés, veszteség

„A Burgtheater háza tájáról érkező hírek azonban elbizonytalanítottak bennünket. Olvassuk a cikkeket, amelyek arról tudósítanak, hogy az Ön által vezetett intézmény 50 millió eurós költségvetés mellett 8,3 milliós (több mint 2,5 milliárd forint − a szerk.) veszteséget halmozott fel.

Hartmannt a politika ültette a direktori székbe

Matthias Harmannt még 2009-es beiktatása előtt Franz Morak államtitkár nevezte ki közvetlenül – már 2006-ban − a legjelentősebb osztrák színház élére. Pályáztatás nélkül, más szóba jöhető jelöltet meg sem hallgatva, senkivel sem konzultálva. A Burgtheater rendezője − és akkoriban a salzburgi ünnepi játékok színházi igazgatója −, Martin Kusej (a karintiai szlovén kisebbség egyik elismert művésze), akit a kritikusok többsége támogatott, akkoriban jelentette ki: soha többé be nem teszi a lábát a Burgtheaterbe. Ehhez tartja is magát, 2011 óta Münchenben intendáns. A történet ironikus szála: az államtitkár Morak egykor a Burgtheater színésze volt. Utolsó szerepe a diktátor volt Franz Grillparzer darabjában, az Ottokár király tündöklése és bukásában. Államtitkár az európai tiltakozást kiváltó ÖVP−FPÖ-koalíció idején lett.

Hűtlen kezelésről, adatok meghamisításáról, kreatív könyvelésről, közpénzek magánszámlákra jutásáról szólnak a hírek Bécsből. Halljuk, hogy ön a testvérét és a sógorát nevezte ki a színház ifjúsági programja vezetésére.

Olvassuk az elemzéseket, amelyek heves kritikával illetik az ön igazgatói tevékenységét. Legújabban pedig azt halljuk, hogy a társulat bejelentette ön iránti bizalmatlanságát” − olvasható a Matthias Hartmann-nak címzett levélben.

Vidnyánszky Attila szerint jelen helyzetben úgy tűnik, a Burgtheater nem a megfelelő helyszín ahhoz, hogy egy másik ország ügyeivel kapcsolatban a közvetítő szerepét betöltse. Legalábbis mindaddig, amíg saját financiális és etikai ügyeit nem rendezi.

„Ebben a bizonytalan helyzetben a legmegnyugtatóbb döntés számomra az, hogy sem az általam vezetett intézményt, sem annak művészeit nem teszem ki annak, hogy a Burgtheaterben és az osztrák színházi életben dúló vitákban, botrányszagú eseményekben bármiféle eszközzé váljanak” − indokolta döntését Vidnyánszky Attila.

A budapesti Nemzeti Színház vezetője levelében kitér arra is, hogy a Burgtheater a Nemzeti Színház legköltségesebb előadását hívta meg fesztiváljára."

Bővebben itt: http://mno.hu/grund/valsagban-a-burgtheater-a-nemzeti-nem-megy-becsbe-1211240

Hír Tv - Dataplex-ügy: Kóka János neve is felmerült

Dataplex-ügy: Kóka János neve is felmerült:

'via Blog this'

A Kóka János vezette gazdasági tárca államtitkárának és a MÁV Informatika Zrt. korábbi vezérigazgatójának neve is felmerül a Dataplex-ügyben – mondta Magyarország élőben című műsorunkban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke.

Az ügyben Bajnai Gordon offshore vállalkozása is érintett. Bőcz Sándor azután beszélt minderről, hogy a NAV vádemelési javaslattal átadta az ügyet a Fővárosi Főügyészségnek. A Dataplex értékét 2005-ben állami megrendelések révén növelték meg, majd értékesítették a céget milliárdos kárt okozva az államnak.

„A Dataplex Kft. egyik korábbi tulajdonosa, tehát még a Wallis felvásárlása előtti tulajdonosa és ügyvezetője is volt. Ő 2005-ben, amikor a Dataplex a Wallishoz került a GKM minisztériumhoz került, a vagyongazdálkodási főosztály vezetője volt, és ő alá tartoztak azok a cégek, amelyek az állam számára ezeket a nem túl előnyös szerződéseket megkötötték a Dataplex Kft.-vel. később ez az úr államtitkár is lett a GKM-nél” – mondta Bőcz Sándor.

Dataplex-ügy: Kóka János neve is felmerült

• facebook
• twitter
• link
• embed

A Kehi kabinetfőnökével készült teljes beszélgetés itt tekinthető meg.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részben lezárta a céggel összefüggő nyomozást, és hűtlen kezelés gyanúja miatt vádemelési javaslattal továbbította a Fővárosi Főügyészséghez. Bajnai Gordon a bűncselekmény időszakában a Wallis Rt. vezérigazgatója volt, de tagadta, hogy kihallgatták volna. Bővebben »»»

Vádemelés jön, de ki a gyanúsított a Dataplex-ügyben?

A lap azt írja: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részben lezárta a céggel összefüggő nyomozást, és hűtlen kezelés gyanúja miatt vádemelési javaslattal továbbította a Fővárosi Főügyészséghez. Az ügy egy másik részében folytatódik, és feltehetően 2014 második félévében zárul le a nyomozás. Arról azonban egyelőre nem adnak információt, ki lehet a gyanúsított.

Bajnai Gordon a bűncselekmény időszakában a Wallis Rt. vezérigazgatója volt, de tagadta, hogy kihallgatták volna. Egy a Wallishoz tartozó cég 2005-ben vette meg 2,5 milliárd forintért a szerverhotelt működtető Dataplexet. Ezután több állami megrendelést is kaptak, ami miatt megnőtt a cég értéke. A Wallis végül három ciprusi offshore vállalatnak adta tovább a Dataplexet, akiktől pedig több mint 5 milliárd forintért a Magyar Telekom vette meg. A Wallis így több milliárdos haszonra tett szert.

Vádemelés jön, de ki a gyanúsított a Dataplex-ügyben?

• facebook
• twitter
• link
• embed

Címkék

offshore, Wallis, Kóka János, Kehi, Dataplex, Bajnai Gordon, Bőcz Sándor, Magyarország élőben

Hír Tv - Újabb vádemelés a Dataplex-ügyben

Újabb vádemelés a Dataplex-ügyben:

'via Blog this'
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emeltek vádat a Dataplex-ügyben Herczegh Tamás ellen – tudta meg a Magyar Nemzet.

A férfi a MÁV Informatika Zrt. vezetője volt. A vádirat szerint számítástechnikai eszközök elhelyezésére kötött bérleti szerződést a Dataplex Kft.-vel. A berendezések költöztetése elmaradt, a MÁV informatika mégis utalt száz millió forintot a Dataplexnek, amely a Wallis Zrt. érdekeltségébe tartozott akkoriban. A Dataplex több hasonló állami megrendelést kapott az első Gyurcsány-kormány idején, majd a társaságot a Wallis eladta ciprusi offshore cégeknek, amelyek milliárdos haszonnal adták tovább a Magyar Telekomnak. A Dataplex-ügy idején a Wallis vezérigazgatója, valamint az egyik ciprusi offshore cég igazgatója Bajnai Gordon volt.

Újabb vádemelés a Dataplex-ügyben

• facebook
• twitter
• link
• embed

Címkék

vádemelés, Bajnai Gordon, Dataplex-ügy, Wallis Zrt., Herczegh Tamás, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés

MNO - Harcias memoár a hazánk elleni pénzügyi támadásokról

Harcias memoár a hazánk elleni pénzügyi támadásokról:

'via Blog this'

2014. február 14., péntek 10:00, frissítve: péntek 13:16 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Szabó Anna

Olli Rehn, az Európai Bizottság finn pénzügyi biztosa ahol tudott, keresztbe tett Magyarországnak a 2010–2011-es válságkezelés során – derül ki Matolcsy György volt kabinetfőnökének, Wiedermann Helgának nemsokára megjelenő könyvéből, amely a hazánk elleni pénzügyi és gazdasági támadásokat eleveníti fel. A visszaemlékezés részletesen foglalkozik a Magyarország és a forint elleni 2011-es spekulációs támadással, és bemutatja annak hátterét.

Egy az IMF és az Európai Unió által megírt megszorítási forgatókönyvet próbált ráerőszakolni a második Orbán-kabinetre az Európai Bizottság (EB), amelynek pénzügyi biztosa, Olli Rehn szinte az első pillanattól kezdve mindent megtett a magyar válságkezelés ellen – erről az időszakról írt könyvet Matolcsy György akkori kabinetfőnöke, Wiedermann Helga.

A kulisszatitkokat is felfedő, nemsokára a könyvesboltokba kerülő kötet szerint az EB-ben Olli Rehn pénzügyi biztos 2010-ben, az új ciklus legelső Ecofin-ülésén (az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa) kifejezetten rossz színben tüntette fel Magyarországot az uniós pénzügyminiszterek előtt, és Görögországgal egy szinten állónak próbálta bemutatni az itthoni helyzetet. A visszaemlékezés kitér arra, hogy már ezen a találkozón óriási nyomás alá vették Matolcsyt, akinek már a néppárti képviselők, majd a pénzügyminiszterek reggelijén nekiszegezték a kérdést: hajlandó-e Magyarország azonnali megszorításokra, meghosszabbítva az IMF–EU-megállapodást. Miután az akkori nemzetgazdasági miniszter az első akcióterv alapján közölte, hogy erre nem hajlandó, először a gazdasági, majd a politikai nyomásgyakorlás minden eszközét megpróbálták bevetni ellene. Olli Rehn pénzügyi biztos úgy próbálta a többi kormány támogatását elnyerni a közös nyomásgyakorláshoz, hogy azt sugallta: Magyarország pillanatokon belül Görögország sorsára juthat.

Eközben kiderült, 2010-ben Bajnaiék lyukas költségvetést adtak átaz Orbán-kormánynak. Ennek ellenére Brüsszel nem adott segítséget a papíron alultervezett kiadások és felültervezett bevételek kiegyensúlyozásához, sőt komoly szankciókkal fenyegették meg az új kormányt. A visszaemlékezés szerint a németek a szavazati jogunk, mások a strukturális és kohéziós alapok felfüggesztését javasolták. A könyv kitér arra is, hogy miután Matolcsy ragaszkodott hozzá, hogy a megszorításokat jelentő IMF–EU-szerződést mihamarabb lezárhassák, pénzügyi támadást indítottak hazánk ellen.

Pénzügyi támadás

Ennek egyik legfőbb célja az volt, hogy Orbán Viktor helyére egy másik fideszes politikust ültessenek, aki nem ragaszkodik a bankadóhoz, a multinacionális vállalatokra kivetendő különadókhoz és a közel hétszázalékos mínuszt mutató költségvetést lakossági megszorításokkal rendezi. „Ezért az ezermilliárd forintos unortodox receptért folyt a gazdasági küzdelem: a magyar válságkezelés ugyanis évente ennyibe került, amelyet szinte teljes egészében a tehermegosztásnak nevezett új közteherviselés keretében az Orbán-kormány a pénzügyi szektorból, a belföldi monopóliumoktól, valamint az azokat működtető multinacionális célcsoportoktól kívánt bevonni.”

A volt kabinetfőnök emlékeztet arra a 2011 elején lezajlott háttérbeszélgetésre, amely során az egyik legnagyobb osztrák bank vezetője közölte: ők ugyan el tudnák viselni a magyar bankadót, de azt már nem, ha az összes olyan kormány bevezetné ezt, ahol a banknak leányvállalatai vannak. A pénzügyi támadás célja tehát a példa terjedésének megállítása volt, amely – az elmúlt közel négy év tapasztalatai alapján – nem volt sikeres.

Mi úgy tudjuk, hogy valakik valahol már 2011 tavaszán elhatározták, hogy megdöntik Orbán Viktort és kormányát – írja a volt kabinetfőnök, aki emlékeztetett arra, hogy ebben az időszakban minden politikai és médiafronton példátlan támadások érték az országot, éppen az uniós elnökségünk idejére időzítve. A pénzügyi fronton ekkor még vihar előtti csend honolt, de vélhetően már folytak a pénzügyi támadás előkészületei. Szinte észrevétlenül, 2011 júliusában kezdett leválni a forint árfolyama a lengyel zlotyról és a cseh koronáról, amellyel általában együtt szokták kezelni. A gyengülésnek semmilyen ésszerű oka nem volt, olyannyira nem, hogy épp erre az időszakra tehető a Széll Kálmán-terv bejelentése, amelyet egyöntetűen pozitívan fogadtak a piacok, mert fenntarthatóan három százalék alatti költségvetési hiánnyal kalkulált, és az idő bizonyította, hogy ezt az ígéretét a kormány végig tartani is tudta.

A másik ok, amely spekulációra engedett következtetni, hogy a Széll Kálmán-terv bejelentése után Magyarország példátlanul sikeres államkötvény-kibocsátást hajtott végre a nemzetközi pénzpiacokon, és ezzel a 2011-es évet az államadósság-finanszírozás szempontjából már év elején bebiztosította. Az ennek ellenére elindított pénzügyi támadásról a volt kabinetfőnök a következőket írja: valamikor 2011 tavaszán, ma úgy tudjuk, egy New York-i étteremben összeült hat nemzetközi befektető bank és elhatározták, hogy támadást indítanak a magyar kormány ellen. A nagy amerikai befektető bankokat, amelyek egyben a globális piac legnagyobb szereplői, közvetlenül nem érintette a magyar bankadó, mert nincs itthon leányvállalatuk, de felismerték a magyar példa veszélyességét. Ezek a nagybankok képesek bárhol és bármikor több százmilliárd dollárt megmozgatni annak érdekében, hogy megtámadjanak egy-egy valutát, és extraprofitra tegyenek szert. A támadásnak kedvezett az akkori nemzetközi pénzpiaci légkör, mert a kialakult hozamvadászatban a kis magyar pénzpiacon már kisebb összegekkel is jelentős hasznot tudtak elérni, lévén hogy a jegybank akkori vezetése „hibás monetáris politikát folytatott”, és magasan tartotta az alapkamatot. Mindez magával húzta az állampapírpiacon forgó magyar kötvények hozamait is, amely megdrágította a hitelek megújítását. Mint Wiedermann Helga írja, egészen szeptemberig nem vették észre, hogy valami nincs rendjén a forint árfolyama körül, mert addig csak viszonylag kis eszközökkel gyengítették a forintot.

Nagyköveti figyelmeztetés

A visszaemlékezésből kiderül, hogy a nyomásgyakorlás másik eszköze „az egyik legnagyobb szövetséges ország” nagykövetének látogatása volt, aki 2011 augusztusában Matolcsy Györgyöt virágnyelven figyelmeztette, hogy óriási baj lesz a pénzpiacon ősszel és télen, és hazánk nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhet. Ezért azt tanácsolta a miniszternek, hogy győzze meg Orbán Viktort arról, hogy vegyék fel a kapcsolatot a valutaalappal. A könyv szerint ekkoriban került sor egy különös, és „drámaira sikeredett” találkozóra Matolcsy György és Simor András jegybankelnök között a Parlamentben. A visszaemlékezés szerint Simor „falfehér volt, és remegett a keze, és igen furcsa mondatokat kezdett el mondani”. Szerinte Magyarország három héten belül államcsődöt jelent. Matolcsy György alig hitt a fülének, kétszer is visszakérdezett: „András, jól hallottam, hogy szerinted három hét múlva, december elejére államcsőd alakul ki Magyarországon?” Simor ezt megerősítette, de az okokat nem részletezte.

A könyv szerint legkésőbb decemberre világossá vált: az őszi és téli pénzügyi támadás célja Orbán Viktor eltávolítása a hatalomból, de az IMF-fel való kapcsolatfelvétel bejelentése átmenetileg leállította a támadást. Azért csak átmenetileg, mert a magyar álláspont kezdettől fogva világos volt: csak egy jó megállapodás jöhet szóba, azaz nem kérünk pénzt az IMF-től, hanem egy lengyel típusú készenléti hitelvonalat, amely csak kifejezetten pénzügyi vészhelyzetek esetén nyújt védelmet, egyébként pedig nem jár pénzlehívással. Cserében viszont nem is kellett volna elfogadni az elsősorban az Európai Bizottság által szorgalmazott megszorító intézkedéseket. Wiedermann Helga szerint azonban az EB ekkor is keresztbe tett: nem hagyta, hogy hazánk is hasonló megállapodásra juthasson az IMF-fel, és megakadályozta, hogy Lengyelország esete megismétlődjön, és ismét Brüsszelt megkerülve jusson dűlőre az IMF és annak egy tagállama. Ennek következménye, hogy bár hazánk felvette a kapcsolatot az IMF-fel, a pénzpiacokon folytatódott a forint elleni támadás, és tovább emelkedtek az állampapír-hozamok. A forgatókönyv következő pontja az lett volna, hogy még több pénzzel gyengítik a forintot, majd a három amerikai hitelminősítő egymás után leminősíti az országot. Ezzel valóban néhány hét alatt térdre lehetett volna kényszeríteni az országot, mert abban a pillanatban, „amikor leáll az állampapírok vétele, az ország megkerülhetetlenül irányt vesz az államcsőd felé”.

Időzített krach?

Miért kellett volna éppen december elejére időzíteni a magyar államcsődöt? – teszi fel a kérdést a szerző. Szerinte a válasz az, hogy minden év december elején zárják a könyveket a befektető bankok és társaságok, az adott év pénzügyi tranzakcióinak eredményét összegezve kimutatják a profitot, amely alapján még decemberben kifizetik a bónuszokat a bankároknak. A november közepén elkezdett pénzügyi támadás végrehajtásához mozgósított pénz eddigre visszafolyt volna a bankokhoz. A könyv úgy fogalmaz, hogy „ebből ered a pénzügyi támadásoknak az a vonása, hogy időben koncentrálni kell a támadáshoz felhasznált pénzügyi forrásokat, nem lehet időben hoszszú hónapokra elnyújtani. Ezért volt fontos, hogy még novemberben leminősítse hazánkat a három minősítő legalább egyike, mert innen számított volna a már említett három hét.” A Moody’s október elején vizsgálat alá vonta a magyar bankrendszert, a Standard & Poor’s (S&P) a végtörlesztés és a gazdasági növekedés adatai miatt „aggodalmát” fejezte ki, majd a Fitch Ratings november elején stabilról negatívra rontotta Magyarország adósbesorolásának kilátását. Ezt követte volna a S&P leminősítése november 17-én, ezt azonban megállította a kormány bejelentése arról, hogy tárgyalóasztalhoz ül az IMF-fel. Mindezt Matolcsy György mintegy mellékesen közölte az egyik legnagyobb befektetési bank vezetőivel egy munkaebéden. Az ott elhangzottak, és a hírre adott reakciójuk csak megerősítették a gyanút: nagy nemzetközi befektetési csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen.

Olli Rehn csapdát állít

A könyv szerint a túlzottdeficit-eljárásból való kivétel idején ismét megmutatkozott, hogy Olli Rehn és csapata még egy trükköt bevetett annak érdekében, hogy 2013-ban ne kelljen ezt megtenni Magyarország esetében, tehát az Orbán-kormány úgy forduljon rá a 2014-es választási kampányra, hogy mindenki képes legyen elmondani róla: nekik sem sikerült felállni a szégyenpadról. „Szép volt a terv, sőt a beépített trükk is működni látszott, a lényege az volt, hogy megpróbálták leválasztani Magyarországot a többi hasonló helyzetben lévő országról.” Közölték a magyar nemzetgazdasági miniszterrel, hogy míg az öszszes többi országot 2013 közepén bírálják el, Magyarországot csak később. Óriási csapda volt ez, mert így Magyarország részben szövetségesek nélkül maradt volna. Matolcsy György azonban már korábban egy kis szövetséges csapatot gyűjtött az Ecofin-tanács pénzügyminiszterei között. A sorsdöntő Ecofin-tanácsülésen a Külügyminisztérium egyes képviselői – mint utóbb kiderült, elhibázottan – arra próbálták rábeszélni a minisztert az ülést megelőző percekben, hogy ne kérjen szavazást. A kabinetfőnök szerint ez hazaárulással lett volna egyenértékű, és a miniszter világossá tette, hogy mindenképpen szavazást fog kérni, akkor is, ha egyedül marad és mindenki leszavazza. Ráadásul a kormányfő is azt kérte Matolcsytól, hogy mindenképpen kérjen szavazást.

Pénzügyminiszterek lázadása

A miniszter már az ülést megelőző estére vacsorára hívta a néppárti pénzügyminisztereket, és azt kérte kollégáitól, hogy kifejezetten szenteljék a vacsorát a másnapi Magyarországgal kapcsolatos döntésnek – olvasható a könyvben. Ebbe belementek, hiszen számukra is volt tétje a másnapi szavazásnak. A vacsorán szinte egy emberként közölték Matolcsy Györggyel: „Ha szavazást kérsz holnap, melléd állunk!” Azonban még ez sem volt elég, ugyanis a huszonhét pénzügyminiszter közül nyolcan voltak a baráti mag tagjai. A litván, bolgár, cseh, brit, spanyol, olasz, román pénzügyminiszter sem lett volna azonban elég ahhoz, hogy Matolcsy György győzzön a másnapi szavazáson. A könyv részletezi, milyen érvekkel sikerült meggyőzni a bolgár és a román minisztereket, hogy hazánk mellett szavazzanak. Amikor másnap a magyar napirendi pontra került sor, Matolcsy jelezte, hogy szavazást kér. Ez általános megrökönyödést keltett azok körében, akik nem ismerték a maroknyi, de lelkes „öszszeesküvői” kör döntéseit. Elkezdődött a vita. Természetesen a finn és dán pénzügyminiszter indította a támadást Magyarország ellen, mert ők a finn Olli Rehn közeli szövetségesei voltak. Még néhány más ország is folytatta a támadást, majd megindultak a mieink. Először a cseh pénzügyminiszter, Miroslav Kalousek kért szót, aki a csehek unióval szembeni ellenérzését is hangsúlyozva közölte, hogy semmiképpen nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, majd sorra szólaltak fel a kisebb országok pénzügyminiszterei, a litván, a bolgár, a román, és mindegyikük támogatta Matolcsy Györgyöt. Az igazi megrökönyödést az keltette, hogy Magyarország mellé állt két nagy tekintélyű ország, Nagy-Britannia és Svédország.

A visszaemlékezés szerint az igazi fordulópontot az hozta, amikor Matolcsy Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter beleegyezését is megnyerte. „Ekkor Olli Rehn már falfehér volt, és kínjában szünetet kért, de ezzel sem ért el semmit.” A győzelmet végül az koronázta meg, hogy a tanácsban vezető szerepet betöltő német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble is Magyarország mellé állt, támogatta az osztrák kompromisszumos javaslatot, ezzel a magyar ügyet. Schäuble és Matolcsy között egyébként nem csak pénzügyminiszteri együttműködés alakult ki: személyes barátság szövődött közöttük azokban az években – írja a könyv.

Wildlife in suburbia: Photographer watches fox kits grow up

Wildlife in Suburbia: Photographer Orak fox készletek nőnek Fel - Beauty of Planet Earth, Világ Képek, a Google Föld-Képek :

"Via Blog ez a"

Amikor vadfotósok Melissa Groo tippet barátok egy róka család létrehozott haza a kertben fészer, ő azonnal tedd fel a vak és a kiégett egy szezonban velük. Itt van, amit látott.

Foxes már elfogott egy kicsit a figyelmet az utóbbi időben, a botok-in-a-tudat-szerű ragasztó dal "Mit jelent a Fox Say" a róka, hogy a már látott röpke körül Capitol Hill utóbbi időben, és aki még saját Twitter stream . De mennyire nem igazán kap, hogy a mindennapi élet egy róka család? Wildlife fotós Melissa Groo töltse nekünk néhány részletet a nőnek fel, mint a vörös róka, miközben töltött egy egész szezonban a család őket figyeli a készletek nőnek fel, és tanulni a szakmát.

A pár barátai hagyja Groo tudják, hogy egy pár vörös rókák már denned alatt egy fészer valaki háztáji Lansing, New York. Ő létrehozott egy pop-up vak elég közel, hogy a mindennapi életben a család, de elég messze, hogy ne zavarja őket a természetes viselkedését. Töltötte hetet ellenőrzéséért a felnőttek és készletek, fotózni őket és a tanulás sokat róka a családi élet a folyamatban. Itt van a szavak és a képek:

"Vettem ezt az első vagy a második napon fotóztam őket. Az eredeti legénység. Amikor várhatóan eléri a vak illetően minden látogatás, ha a rókák voltak tekintettel, akkor óvatosan néz rám, de ha már volt a szeme elől, úgy tűnt, hogy észre sem engem - bár néha, amikor azt hallom a kamera kattintással, hogy nézne ki az utam. Egy szomorú megjegyzés, mire megállt fotózni őket, már csak három maradt készleteket. Egyik megölte egy autó, egy hasonló sors elérték a többiek, mint a közeli út nagyon elfoglalt, bár számos más fenyegetések róka is. Az átlagos élettartama egy vörös róka a vadonban csak egy-és másfél-két évben. "Http://www.beautyofplanet.com/

"Ahogy múlt az idő, úgy egyre inkább kalandos, merészkednek távolabb a den, néha egyedül, néha követően anya vagy apa. Néztem őket élesíteni a vadászati ​​technikákat, követés és pouncing egymásra, és a könyv körül halott zsákmányt. Azt is észrevettem, hogy a készletek egyre vad játékban, mintha lenne egy egyre széle közötti versenyt. "

"Én meglepte, mennyire fox készletek hasonlított kölykök, a játékuk, a kíváncsiság, a rambunctiousness. Ellopták szívemet. Néztem egy róka játszik a levél körülbelül 10 percig, dobált fel a levegőbe, és elkapta azt. Ez nem meglepő, ezek hasonlóak a kutyák, természetesen, mint azok a Canidae család. Azt hiszem, az egyik oka rókák annyira érdekes számunkra az, hogy egyfajta hidat állat között, a hazai kutyák és tiszta vadság. "

"Azt hiszem, amit találtam a legérdekesebb az, hogy ez volt az apja, aki az egyik szinte mindig a készletek. Az anya gyakran hiányzik. Tudom, hogy az idő egy részében ő bizonyára vadászni, ahogy fényképezett ő hozza haza zsákmányát, legalább egyszer. De úgy tűnik, ez egy gyakori munkamegosztás, ha a készletek elhagyja a den az első 5 hét múlva az élet. Az apa folyamatosan ápolás a készletek, és az ő pályázati módon velük nagyon megható volt számomra. "

"Én mindig is nevetni, amikor azt látná az anya vagy az apa visszatért a hiánya. A készletek lenne teljesen eksztatikus, és ugrás az egész felnőtt. Néha egy kit tételez fel alázatos testtartás, mert közeledett a visszatérő felnőtt, leguggolt, azáltal, hogy a fülek vissza, és a Baring a fogai. És néha az ember azt kell megfélemlíteni a hiánypótlásra, amikor a heves üdvözletét bosszantotta a felnőtt, különösen az apa, aki morog rá, gyorsan leigázni azt. De azt mondanám, a kedvenc pillanatok voltak, amikor az apa, és egy vagy két saját készletek is odabújik össze, miközben egy csendes pillanatra, és keresi tökéletesen nyugalomban és tartalmát. "

"Csak sok órát egy állat, betartva minden mozdulatát, és interakció, akkor az egyik kezded megérteni, még csak egy töredéke annak, amit az élet olyan, mint. Szeretnék mesélni az állatokról az én fotózás, történetek, amelyek bemutatják, hogyan mennyi van közös a többi állat között élünk. Azt akarom, hogy a "vadvilág életrajzírója," mint egy fiatal barátja lányom hívott egy nap. Azt akartam mondani, "vadfotósok", de a másik azt mondta, hogy beleszerettem a címkét. Igen, azt gondoltam, ez az, ez az, amit én akarok lenni. "

“There is no ‘us’ and ‘them’. There is only ‘we,’ and everything we do is interconnected. Writer Henry Beston said it more eloquently than I ever could in his famous quote:

We need another and a wiser and perhaps a more mystical concept of animals. Remote from universal nature and living by complicated artifice, man in civilization surveys the creature through the glass of his knowledge and sees thereby a feather magnified and the whole image in distortion. We patronize them for their incompleteness, for their tragic fate for having taken form so far below ourselves. And therein do we err. For the animal shall not be measured by man. In a world older and more complete than ours, they move finished and complete, gifted with the extension of the senses we have lost or never attained, living by voices we shall never hear. They are not brethren, they are not underlings: they are other nations, caught with ourselves in the net of life and time, fellow prisoners of the splendour and travail of the earth.

I think it’s very important to educate people about suburban and urban wildlife. These animals are struggling so hard to survive in increasingly challenging settings. We have encroached on their habitat, not vice versa, and we should strive to accommodate them as best we can.”

“Give a fox den wide berth during the kits’ first 5 weeks or so of life. During this time they don’t emerge, and are being nursed constantly by their mother. The father fox will come and go, bringing food to the mother. Foxes are known to move their dens from time to time, and your close presence may distress them unnecessarily and cause them to move while the kits are still very vulnerable. Once the kits are out and about, if it’s an urban or suburban setting to begin with and the foxes are used to human presence, set up a pop-up blind for observation and/or photography purposes. You can find pretty reasonably priced ones in hunting catalogs. Another option is to set up a trailcam on a nearby tree. Or to ensure no disturbance, simply watch through binoculars or a scope from your window if you’re lucky enough to have a line of sight to the den from your house!”

“Don’t ever feed wild foxes to try to get them to come closer. A fed fox is a dead fox. They will come to trust people and even seek them out, for handouts, and there are plenty of people who will use the opportunity to shoot them, seeing them as a pest or danger. If there is a fox family on your property, ask the surrounding community to drive more carefully at least until the kits disperse. Document the story of your own fox family and find ways to share that story within your community, to educate people about the joys of watching a fox family, and how to celebrate wildness in the midst of our urban settings.”