Blogarchívum

2013. július 5., péntek

Tanú: P. Tamás „komplett elmebeteg”

Tanú: P. Tamás „komplett elmebeteg”:
2013-07-05 16:21:00
'via Blog this'

Tanú: P. Tamás „komplett elmebeteg”

A Prisztás-ügy harmadrendű vádlottjának védőügyvédjét leváltották, a történtek miatt meg kell ismételni a szerdai tárgyalási napot. Ma újabb védett tanú vallott P. Tamás ellen, és részletezte találkozóik körülményeit. Az első, 1999-es találkozót „maffiás jelenetként” írta le, és úgy érezte, P. Tamás „elmebeteg.”
Tanú: P. Tamás „komplett elmebeteg”
P. Tamás és két társának büntetőügyében a pénteki tárgyalási nap megkezdése előtt a bírónő elmondta, hogy a harmadrendű vádlott F. Ferenc új kirendelt védőt kapott tegnap délután. Korábbi védőjének ugyanis már júniusban törölték kamarai tagságát, ezért a jövőben meg kell ismételni a július 3-ai tárgyalási napot. A változások bejelentése után az egyes számú, védett tanút hallgatták meg a Fővárosi Törvényszéken, aki arról beszélt, milyenek voltak a P. Tamással szervezett találkozóik. Egy korábbi tanú, R. László is részt vett a tárgyaláson. Őt azért idézték be ismét – korábban P. Tamás ellen vallott – mert a tárgyalási napon felidézett eseményeknek ő is szereplője volt.
Jól ismerte
Az első számú, védett tanú elkülönített helyiségben foglalt helyet, az élő kapcsolatot zárt láncú videó-közvetítés biztosította. A tanú hangja nem, de képe el volt torzítva.
P. Tamást a tanú – elmondása szerint – az 1990-es évek eleje óta ismerte. Legutoljára 2012 tavaszán találkoztak, a vádlott akkor R. Lászlóról érdeklődött, mert a férfi feltételezte, hogy vádalkut kötött.
R. Lászlóval egyébként fiatalkora óta kapcsolatban állt a tanú, jó barátok és üzlettársak voltak, emellett 1998-ban együtt voltak előzetes letartóztatásban az olajügyek kapcsán. A másodrendű vádlott, H. István pedig P. Tamás mindenese volt, akit a tanú Hatyiként ismert: „autót vezetett, testőr-szerepet töltött be” – részletezte.
Az első üzenet
T. Tamás üzent R. Lászlónak az első közös találkozás ügyében. A tanú csak a találkozó napján – 1999 elején – tudta meg, hogy P. Tamással fognak találkozni: „én kész tényeket kaptam” R. Lászlótól – mondta. Kiemelte, hogy nem volt mindennapos dolog, hogy egy találkozó miatt üzennek neki, és nem keresik meg személyesen.
A tárgyalásnak ezen a pontján a tanú az előtte lévő üres papírokat zörgette, a zajra pedig P. Tamás egyből feltette kezét, hogy jelezzen a bírónőnek. A papírokat a félreértések elkerülésének érdekében eltetették a tanú elől.
Csuklya
A tanú ezután folytatta a találkozás történetét. Úgy idézte fel, hogy több villamoson utaztak, majd egy Opel Astrával indultak el a Vígszínháztól. A városból kiérve pedig a sofőr megkérte őket, hogy csuklyát húzzanak a fejükre. „Én nem akartam”, „furcsának találtam”, és „ha egyedül lettem volna, biztosan kiszálltam volna”, de R. László javaslatára mégis engedett a kérésnek – mesélte el a tanú. Emlékei szerint 15-20 perc autózás után érkeztek meg egy régi építésű családi házhoz, ahol levehették a csuklyát.
„Azt hittem vicc”
Itt P. Tamás fogadta őket a házban. „Zavarodottság, meglepődöttség volt rajtam” – számolt be érzéseiről a védett tanú. Úgy emlékszik, P. Tamás ezután hogylétükről érdeklődött, megjegyezve, hogy ő maga is nehéz éveken van túl, majd „egy vetítés következett.”
A tanú szerint a vetítés keretében P. Tamás „elmondta, hogy a leszámolások mögött ők állnak, és ők oldották meg Prisztást is.” A tanú elmondása szerint erre sokkos állapotba került, „azt hittem vicc”, „kínomban elkezdtem nevetni.” Úgy értékelte, „maffiás jelenet volt, hogy egy család vagyunk, és segítenünk kell egymásnak”, az események után viszont félelmet is érzett – jegyezte meg. Kicsit később egy étteremben a tanú emlékei szerint P. Tamásról azt mondta R. Lászlónak, hogy szerinte a férfi „komplett elmebeteg”, „nem normális.”
Kirándulás Prisztással
Prisztás József egyébként közel állt a tanúhoz, aki úgy nyilatkozott, hogy közös családi összejöveteleken vettek részt, együtt kirándultak és sportoltak. Úgy tudja, Prisztás sok mindennel foglalkozott, és rengeteg ingatlana volt, „vette-adta őket.”
Az is köztudott volt szerinte, „hogy Bandikának adott kölcsönt, 100 milliós nagyságrendben”, bár „Bandika is adott másoknak pénzt, és neki is sok ember tartozott.” A Prisztás és P. Tamás között kialakuló ingatlanvitát pedig „az egész város beszélte” már 1996 tavaszán – idézte fel az eseményeket.
Eskü gyertyafényben
Az első találkozó után néhány héttel ugyanabban a házban találkoztak, ám ezúttal D. Tamás is a helyszínen volt. A tanú azt mondta, csak R. Lászlóra tekintettel ment el ismét.
Volt egy pince, ami be volt vonva fekete függönyanyaggal, és gyertya égett a helyiségben – így írta le a helyszínt a védett tanú. P. Tamás – a tanú elmondása szerint – egyesével megeskette őket, hogy amiről korábban tudomást szereztek, nem adják tovább. „Én kiröhögtem az egész esketést”, és R. László is azt mondta az elsőrendű vádlottról, hogy „elmeháborodott” – emlékezett vissza.
A tanút ezután egy robbantásos merénylet érte. Később, 1999 májusában kettesben találkozott az Új Köztemetőben P. Tamással, aki hogyléte felől érdeklődött, és már korábban biztosított számára egy páncélos Mercedes autót.
Egyszer csak kiugrott egy sír mögül P. Tamás kertésznadrágban, ingben, baseball sapkában 
Az elsőrendű vádlott akkor a tanú szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy neki köszönhető, hogy sok ember fekszik a temetőben.
1999 után már nem találkozott P. Tamással a tanú, de R. Lászlótól úgy hallotta, Prisztás Józsefet F. Ferenc csalta a gyilkosság helyszínére, és Jozef Rohács ölte meg. F. Ferenc egyébként szerinte „áldozat volt ebben a dologban” – mondta.
Amikor a tanú írásbeli idézést kapott, még bizalmatlan volt a hatóságok felé: „tudtam, hogy bizonyos rendőri személyek kapcsolatban voltak” P. Tamással. Remélte azonban, hogy „kiderül, hogy koncepciós per áldozatai voltam én, meg” R. László is. Miután tájékoztatták, hogy külön nyomozócsoport jött létre, és ő maga is látta az embereken, hogy „nem a régi gárda”, vallomást tett.

A tárgyalás hétfőn folytatódik.

atv.hu / ST

Itthon: Eskü a pincében, titkos találkozók – Cosa Nostrát játszottak Portikék - HVG.hu

Itthon: Eskü a pincében, titkos találkozók – Cosa Nostrát játszottak Portikék - HVG.hu:
2013. július 05., péntek, 17:32 • Utolsó frissítés: 1 órája
'via Blog this'
Egy temetőben megbeszélt találkozón Portik Tamás kertésznadrágban ugrott ki a sírok közül, hogy ismerősét titoktartásra vegye rá Prisztás József megölésével és más gyilkosságokkal, valamint egy gyilkossági kísérlettel kapcsolatban – derült ki egy újabb védet tanú vallomásából a Fővárosi Törvényszéken a Portik Tamás és társai ellen folytatott büntetőeljárás tárgyalásán.
Portik ügyének tárgyalása szerdán kezdődött, több védett tanút is meghallgattak, például az alvilág pénztárosának nevezett Lakatos András egykori titkárnője videón tett vallomást. Pénteken az újabb védett tanú személye sem okozott meglepetést a vádlottaknak. A tárgyalás egyébként majdnem egy órás csúszással kezdődött, mert a tűzszerészek nem tudták átvizsgálni a kezdési időpontra a tárgyalótermet. A hvg.hu úgy tudja, azért biztosítja jelentős erőkkel a bíróság épületét és a termet a rendőrség, mert az olajszőkítésből milliárdokra szert tevő egykori energolos, Portik Tamás halála sokaknak jól jönne.
A "titokzatos" találkozó
Mint az 1-es sorszámú védett tanú elmondta, 2012. májusában találkozott utoljára Portikkal. A férfi a kilencvenes évek elején ismerte meg Portik Tamást, és a másik két vádlottról, a vád szerint a Prisztás Józsefet meggyilkolásának helyszínére csaló F. Ferencről, és a gyilkosságot végrehajtó H. Istvánról is tudta, hogy kik, de velük szorosabb kapcsolatban nem állt. A bírónőt leginkább az a találkozó érdekelte, amiről az egyik korábbi tárgyaláson a védett tanú üzlettársa, a kecskeméti maffiaperben 12 év szabadságvesztésre ítélt, de büntetésének letöltése előtt, vélhetően vádalku révénszabadult Radnai László már beszámolt.
Kecskeméti maffiaper - Radnai László az első sorban
Fotó: Fazekas István
A találkozó azért is kiemelt jelentőségű, mert máig nem világos, hogy ki ölte meg Prisztás Józsefet. A hvg.hu is megírta, hogy Radnai László 1999 az elején történt találkozóról azt mondta: az egyik Pest megyei településre vitték ki őket, az M1-M7-es bevezető szakaszától csuklyával a fejükön, az akkor már elfogatóparancs alatt álló Portik Tamás várta őket egy "Budapesthez közeli falu átlagos családi házában". Portik itt D. Gábor utasítására részletesen ("filmvetítésszerűen") beszámolt arról, hogy több gyilkosság, így Prisztás József és a Cinóber becenevű férfi megölése, a Totka Pál sérelmére elkövetett emberölési kísérlet, valamint kézigránátos robbantások – mögött rajta kívül D. Gábor és F. Attila áll. Az említett találkozón Portik arról is beszélt – Radnai szerint –, Prisztás Józsefet is a Fenyő János médiamogul lelövésével vádolt Jozef Rohác lőtte le.
Mindezek nagy meglepetést keltettek a teremben, mert az ügyészség vádiratában D. Gáborról és F. Attiláról szó nem esik. Korábban erre írtuk azt, hogy valami nem stimmel, vagy a koronatanú hazudott, vagy a hatóságok rosszul nyomoztak.
Mint egy rossz maffiaregény
Az 1-es sorszámú tanú elmondása alapján a találkozó "olyan volt, mint egy rossz maffiaregény": Radnaival együtt többször kellett fel- és leszállniuk a 4-es 6-os villamosról, közben kisebb sétákat megtéve, egészen addig, amíg a Vígszínház elé nem értek. (Radnai László erről a „cselezgetésről” nem tett említést, ő úgy emlékezett, az irodájuktól indultak.) Egy fehér Opel Astrával, amely az 1-es tanú szerint olyan volt, mintha rendőrautó lett volna. „Először nem akartam a csuklyát felvenni, de Radnai László kérésére megtettem” – mesélte a történteket, hozzátéve, akkor fogalma sem volt arról, mi szükség van a találkozóra, s nem is kérdezett erről.
„Portik a ház előterében fogadott minket” – folytatta a férfi. Miután az asztal körül leültek, az "akkor nagyon elhízott Portik Tamás", előadta a gyilkosságok elkövetését, a védett tanú nem tudta mire vélni az egészet, azt hitte vicc. „Sokkos állapotba kerültem, mert Prisztás József nagyon jó barátom volt, gyerekkorom óta ismertem.” Arra nem kérdezett rá, hogy miért kellett Prisztásnak meghalnia, egyébként nem tudta pontosan megmondani azt sem, hogy az egyik legjobb barátjának tartott vállalkozót mikor lőtték le. Az, hogy Prisztás és Portik között vita folyik egy ingatlan miatt, az 1-es tanú szerint szóbeszéd tárgya volt. Neki erről Prisztás ismerőse, az 1996 őszén meglőtt fogathajtó, Lakatos Csaba mesélt.
Omerta a pincében
Két héttel később Portik Tamás kérésére ismét találkoztak az „egyszerű, falusi házban”. Ez az összejövetel szintén lehetett volna egy maffiafilm forgatókönyve, a tanú emlékei szerint egyesével levitték őket a sötét függönyökkel telerakott, gyertyákkal megvilágított sötét pincébe. Ott nem csak neki és Radnai Lászlónak, hanem D. Tamásnak is esküt kellett tennie arra, hogy a Prisztás, Cinóber és Totka bűnügyekről hallottakról soha senkinek nem beszélnek. D. Tamás az első találkozón nem vett részt, de "beletartozott a családba", neki is voltak elvarratlan ügyletei Lakatos Bandikával, ez indokolta a részvételét.
Volt, hogy Portik Tamás csak mosolygott
Fotó: Túry Gergely
A védett tanú beszámolt arról is, hogy ezt követően 1999 májusában beszélt Portikkal és nem is akármilyen körülmények között. Az Új köztemető bejáratához vitte el Portik Tamás egyik embere, majd közölte, induljon el az úton egyenesen. „Egyszer csak az egyik sírkő mögül kertésznadrágban és baseballsapkában elém ugrott Portik Tamás. Biztosított, hogy az ellenem végrehajtott robbantási kísérlet miatt mindenben segít, ami kell. De megemlítette azt is, hogy nagyon sok ember fekszik itt, és közölte, tartsam magam ahhoz, amit megbeszéltünk”. Mindezt Portik Tamás a tárgyalóteremben mosolyogva hallgatta végig. Egyébként a segítség egy páncélozott Mercedes formájában érkezett, amelyet a tanú és családja néhány hónapig használt.
A hatóságok Portik zsebében voltak?
A történtek idején, 1999-ben már folyt az olajügyekkel kapcsolatos büntetőeljárás, ami miatt Radnai és a védett tanú is előzetes letartóztatásba került. Ez egészen a 2000-es évek második feléig elhúzódott, jogerősen 2007-ben zárult. 2004-ben viszont a kecskeméti maffiaügy miatt gyanúsították meg a két férfit, és a büntetőeljárások miatt találkoztak néhányszor. Bár ezek súlyos ügyek voltak, a védett tanú és Radnai sem hozta fel a Portik által elmondottakat. Erre a rövid magyarázat az, hogy akkor arendőrség Portik Tamás mellett állt.

A tárgyaláson nem került szóba, hogy az ügyészéghez miért nem fordult a tanú, esetleg azért-e, mert attól tartott, Portiknak az ügyészségen is vannak kapcsolatai. Érdekes lenne tudni azt is, hogy a 1998 és 2002 közötti első Orbán-kormány idején mi volt a helyzet ebből a szempontból. Mindenesetre a védett tanú "2012-ben megnyugvással vette tudomásul, hogy a régi ügyek felderítésére külön nyomozócsoport alakult". (Erről a hvg.hu 2012 márciusában írt is.) Igaz, "először bizalmatlan volt velük szemben, de ez egy csapásra elszállt belőle, amikor közölték vele, hogy ez már nem az a rendőrség, ami volt". Először tavaly áprilisban faggatták ki a védett tanút a rendőrök, de részletes vallomást – mint a bírónő is megjegyezte – nem ekkor, hanem csak júniusban tett, mert eszébe jutott, hogy „Portikék embere ölte meg Prisztást, és ezt Radnai Lászlótól tudta meg”.
KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

Prisztás-gyilkosság - Egy védett tanú szerint P. Tamás rendőrségi besúgó volt - BELFÖLD - NÉPSZAVA online

Prisztás-gyilkosság - Egy védett tanú szerint P. Tamás rendőrségi besúgó volt - BELFÖLD - NÉPSZAVA online:
2013. július 05. péntek 

 Névnapok: Emese, Sarolta
'via Blog this'

A védett tanú a vádat alátámasztó, P. Tamást terhelő vallomásában azt mondta, hogy az áldozat jó barátja volt, az 1996-ban elkövetett gyilkosság máig lesújtja, továbbá úgy tudja, P. Tamás áll annak az ellene több mint egy évtizede elkövetett robbantásos merényletnek a hátterében is, amelyben ő súlyosan megsérült.
Közölte, állampolgári kötelezettségének érezte, hogy vallomást tegyen. A tanú elmondta azt is, hogy már sokkal korábban tett volna vallomást, ám P. Tamás kiváló rendőri és médiakapcsolatai miatt őt és környezetét kezelték közellenségként.

Kijelentette, hogy ő soha nem kötött vádalkut, "nem ütötték be" - azaz nem tudták együttműködésre késztetni a hatóságok -, soha nem volt rendőrségi besúgó, "nem úgy, ahogy az elsőrendű vádlott, aki be volt ütve, a rendőrségnek dolgozott". 

Ugyanakkor ügyészi kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy P. Tamásnak jó rendőri kapcsolatai voltak, például azok, akik jelenleg a V. László elleni nyomozás kapcsán előzetes letartóztatásban vannak. Ennyi éven át nem tudott volna itthon bujkálni - mondta a tanú az elsőrendű vádlottról, akit az 1990-es évek vége óta kerestek a hatóságok, és több mint tíz év elteltével tavaly nyáron fogtak el.

A védett tanú pénteki vallomásában nagyrészt alátámasztotta egy másik tanú, R. László vallomását, őt 2006-ban a kecskeméti maffiaperben 12 év fegyházra ítélték, de egészségi okokból jelenleg szabadlábon van. Abban a perben többéves szabadságvesztést kapott a védett tanú is, aki ebből elmondása szerint hármat magánzárkában töltött.

A védett tanú - a közelmúltban a tárgyaláson meghallgatott R. Lászlóhoz hasonlóan - elmondta, P. Tamás emberei őt és R. Lászlót 1999-ben a belvárosban két alkalommal is autóba ültették, csuklyát húztak a fejükre és egy Budapest környéki házba vitték őket. Az első esetben P. Tamás elmondta nekik, hogy az ő utasítására ölték meg Prisztás Józsefet, illetve két másik embert, majd a másik találkozón megeskette a védett tanút és R. Lászlót, hogy erről soha nem beszélhetnek.

Az egésznek "maffiafeelingje" volt - mondta a védett tanú, aki beszélt arról is, hogy néhány év múlva megpróbálták felrobbantani, a rendőrség pedig harminc nap múlva lezárta az ügyet. Amikor ő azt az információt kapta, hogy P. Tamás állhat a merénylet hátterében, felmerült benne, hogy megtorolja a történteket.

A védett tanú egyébként R. Lászlóhoz hasonlóan és a vádirattól eltérően úgy tudja, hogy a több más leszámolás ügyében meggyanúsított Jozef R. ölte meg P. Tamás utasítására Prisztást.

Beszélt arról is, hogy az olajügyekből ismertté vált Energol nevű cégben az 1990-es évek első felében együtt volt R. Lászlóval és P. Tamással, és álláspontja szerint az elsőrendű vádlott ezzel összefüggésben mindmáig nem számolt el velük jelentős összegekkel.

A védett tanú elmondta, hogy az 1990-es évek közepén egy megbeszélésen Bécsben azt hallotta az elsőrendű vádlottról: "meg van zavarodva, összevissza dobálja a gránátokat, kezelhetetlen, elmebeteg". 

Közölte, Prisztás Józsefről a vádbeli időszakban úgy tudta, milliárdos vagyona volt, számos nagy értékű ingatlan, ma már inkább úgy véli, hogy 3-4 milliárd forint lehetett, de "széthordták", az áldozat családja rossz körülmények közé került a gyilkosság után.

A védett tanú kitért arra, hogy az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos Andrásnak az áldozat százmilliót, R. László 60-70 milliót adott. Lakatos akkoriban arról beszélt, hogy P. Tamás 800-1000 milliót követel tőle, pedig csak 300-400 milliót adott.

A védett tanú zártláncú videorendszeren, egy másik helyiségből tette meg vallomását, képmását eltorzították. A tárgyalást tucatnyi géppisztolyos álarcos kommandós biztosította, a tárgyalóterembe csak többszörös ellenőrzés után lehetett belépni.

A vádirat szerint P. Tamás 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban. 1996-ban kölcsönügyletek folytán ingatlanokkal összefüggésben elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. P. Tamás ismerőse csalta a III. kerület Ladik utcai tetthelyre 1996. november 1-jén az áldozatot, ott P. Tamás testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt. 

Az eljárás során mindhárom vádlott tagadta bűnösségét.

A büntetőper hétfőn tanúk meghallgatásával folytatódik.

P. Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, tavaly júliusban elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolása mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, ahol életét vesztette a sajtóban rendőrségi informátorként is emlegetett Boros József Károly, továbbá Seres Józsefnek, illetve annak testőrének 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolásával.

Portik Tamás neve a közelmúltban annak kapcsán vált széles körben ismertté, hogy nyilvánosságra kerültek a 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal élén álló Laborc Sándorral folytatott megbeszélései. A két beszélgetésről készült hangfelvételek leirata szerint Portik félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle, Laborc viszont közéleti szereplőkre terhelő információkat várt Portiktól. A találkozó kapcsán hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.

2013. június 21., péntek

MNO: Fazekas: Atombiztos védelmet nyújt a magyar földnek az új törvény

A magyar föld védelmére az új földtörvény a legnagyobb garancia – mondta a vidékfejlesztési miniszter pénteken a Parlamentben a földforgalmi törvény elfogadása után.


A magyar gazdákból alakult helyi földbizottság hagyhatja jóvá az adásvételeket, így a helyi közösségnek van egy erős ellenőrző szerepe a helyi földvásárlásokkal kapcsolatban – közölte újságírókkal Fazekas Sándor, hozzátéve: továbbá hatósági engedélyezéshez kötött a földvétel Magyarországon. Vizsgálja a hatóság például, hogy a gazdálkodó helyben lakik-e, valamint földműveléssel foglalkozik-e. Egyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) első helyi elővásárlási joga van – mondta. „Atombiztos védelmet nyújt a magyar földnek az új földtörvény” – összegzett Fazekas Sándor, aki szerint pénteken az Országgyűlés Európa egyik legerősebb szabályát alkotta meg ezen a területen.
A földtörvényről még
A tervekkel ellentétben nem név szerinti, hanem gépi szavazással fogadta el az Országgyűlés pénteki ülésén – 253 igen és 17 nem szavazattal, tartózkodás nélkül – az új földtörvényt, miközben a Jobbik-frakció tagjai az elnöki pulpituson állva azt skandálták: „hazaárulók!”

Kevés olyan vitatott tervezet látott napvilágot az Orbán-kormány elmúlt három évében, mint az új földtörvényé. A zsebszerződések világának felszámolásáról, a helyi földbizottságok felállításáról, a földvásárlás módjáról és a kis- és középbirtokrendszer létjogosultságáról Simon Attilát, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát kérdezte az MNO.

Arra az újságírói felvetésre – az ellenzék véleményét idézve –, hogy az Országgyűlés nem működött házszabályszerűen, amikor a törvényről szavaztak, a tárcavezető azt mondta: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nem jogosult ezzel kapcsolatban állást foglalni. „Az Országgyűlés a rá vonatkozó törvények és rendelkezések szerint dolgozik” – fogalmazott a miniszter. A földtörvénnyel kapcsolatos heves ellenállást firtató kérdésre Fazekas Sándor azt válaszolta: az elmúlt napokban a törvény miatt kilátásba helyezett demonstrációk „hamvába holt” kísérletek voltak. „Úgy látom, a magyar gazdatársadalom nyugodtan, megelégedéssel fogadja a földtörvényt. Tisztában van annak hatásaival, tisztában van azzal, hogy a földpiac első számú szereplője a földműves lesz a jövőben. A helyben lakó földműves lesz jogosult arra, hogy földet vásároljon” – mondta. Hozzátette: a törvény szövegét kell nézni, azt kell elolvasni, bármilyen más dolog inkább a politikai küzdőtér eseménye.
Emlékeztetett: az Országgyűlés által elfogadott földforgalmi törvény a családi gazdaságokat erősíti. A helyi földmozgásokat a családi gazdaságok fejlesztésére lehet felhasználni, ugyanis helyben lakó gazdálkodók választják meg azt a földbizottságot, amely dönt a helyi földvásárlásról. A családi gazdaságokat erősíti a 300 hektáros földvásárlási maximum; az 1200 hektáros földbérleti maximum szintén az agrárközéposztályt erősíti. Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein. Hozzátette: meggyőződése, hogy a föld esetében a törvényalkotó helyesen járt el, amikor megvédte a magyar nemzeti tulajdont.
A parlament pénteken több kérdésben is szavazott. Ennek értelmében július 1-jétől csökken a szennyvízszippantás ára. Törvényt fogadtak el a büntetőeljárások gyorsítása érdekében. Elfogadták az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait, valamint arról is határoztak, hogy képviselők hivatalának elhelyezésére is indulhat kisajátítás. Az éjszakai szórakozóhelyek augusztustólfelügyeleti díjat is fizethetnek az önkormányzatoknak.

2013. június 13., csütörtök

Urbanista.blog: Olyan épületmaradványokat találtak, amelyeket meg kell menteni

földalatti
Bár a legtöbb figyelmet azért kapta a napokban a Kossuth tér, mert az épülő mélygarázs gödrét fel kellett tölteni vízzel, történt ám ott más izgalmas dolog is. Olyan, ami ráadásul nem csak hetekig marad hír, de évtizedekre meghatározhatja a tér arculatát. Előkerült ugyanis Európa első légkondicionált épületének hűtőrendszere.
Az Országház volt ugyanis az első mesterségesen hűtött középület Európában. Az egykori jéghűtésről én is írtam már: "ennek az volt a lényege, hogy úgynevezett légkutakba elhelyezett jéggel légkondicionálták az épületet. (A félreolvasást megelőzendő, nem légutakról, hanem légkutakról van szó, vagyis nem a képviselők szopogatnak jégkockákat)."
Azt azonban mostanáig nem tudtam, hogy nem ez volt az első megoldás. Az eredeti konstrukcióban két téren elhelyezett szökőkút légpermetén át jutott a levegő egy alagútba, azon keresztül pedig az Országházba. Nem csak a víz, de a hosszú folyosó pincehidege is klimatizálta a levegőt.
Azután amikor 1927-ben átrendezték a teret, felállították Kossuth szobrát, a szökőkutak útban voltak, elbontották. Vízpermet nélkül nem hűtött  többé a berendezés, új megoldás után néztek - ekkor épült meg az ismert jéghűtő.
Az egykori hűtőrendszer sorsáról senki nem tudott semmit, de a tér rendezésekor felmerült, hogy talán meg van még belőle valami. A Steindl Imre Programot vezető Wachsler Tamásék próbaképp kicsit "megkapirgálták" a feltételezett helyet, és kiderült, hogy a téglával kirakott földalatti építmény ma is megvan, csak feltöltötték földdel, az Országház alá vezető járatát pedig elfalazták.
Mivel az eredeti tervekben nem szerepelt ez az építmény, kisebb harcot indítottak a tervek módosításért. Úgy néz ki sikerrel. Ha minden igaz, az alagútban berendezett lapidáriumnak - vagyis kőtárnak - lesz majd ezen a ponton vége, felül pedig alighanem üvegbetonnal fedik le.
Az alábbi és a nyitóképen (mindkettő Wachsler Tamás fotója a Flickr-ről) jól látszik az egykori kútház szerkezete.
kútház
A szemben levő fal az egykori alagutat zárja el. Azért ilyen szép íves, hogy ellentartson a földtömeg nyomásának.  A kútház közepén oszlop állt, mely abban a nyolcszögformára faragott kőben végződött. Onnan indultak azután a téglával rakott boltívek: ezek kezdeménye látható a kép közepén.
Nálam szokás szerint csak telefon volt, szóval az alábbi fotók csak dokumentumértékűek, de a lényeg látszik rajtuk. Az elsőn Pápay Balázs, építész látható a zárókőnél.
IMG 20130605 082648
Az alábbi két képet pedig csak a méretek szemléltetésére tettem be. Ugyanis igazán csak az épp fényképező Wachsler Tamással látszik, milyen hatalmas is a nélküle nem is olyan mélynek látszó egykori kútház.
IMG 20130605 081616
IMG 20130605 081756
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

2013. június 9., vasárnap

A Hír TV árvízi felvételei 2013. június

Kövesse figyelemmel a Hír TV árvízi felvételeit:

'via Blog this'
MNO
Forrás: MNO
2013. június 09., 15:35
Helyszíni beszámolók, árvízi képsorok, riportok – cikkünk folyamatosan frissül a Hír Televízió felvételeivel.
Cikkünk csokorba szedve gyűjti a Hír Televízió felvételeit, tudósításait, összefoglalóit, amelyekből részletes helyzetjelentést kaphatnak olvasóink a Magyarországot sújtó árvízi helyzetről. Polgármesterek, politikusok, védelmi szakemberek és az árvíz által érintett lakosok szólalnak meg a felvételeken. Érdemes többször visszatérni, hiszen cikkünk folyamatosan bővül új híradásokkal, beszámolókkal.
Árvíz a Duna magyarországi szakaszán
Árvízi körkép 18.30-kor
Bús Balázs polgármester a római-parti árvízi helyzetről
Árvízi körkép 18 órakor
Árvízi körkép 17.30-kor