| Légifotók: Civertan Grafikai Stúdió www.civertan.hu www.legifoto.com | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2012. július 20., péntek
IMAGINE BUDAPEST Tematikus városnéző séták
>>> http://imaginebp.hu/galeria
2012. július 19., csütörtök
Spanyolország és az Árpád-háziak
Link
BEMUTATJUK: Spanyolország és az Árpád-háziak
http://www.nemzetihirhalo.hu/doc/Castellon_de_la_Plana.pps
BEMUTATJUK: Spanyolország és az Árpád-háziak
http://www.nemzetihirhalo.hu/doc/Castellon_de_la_Plana.pps
Időkép.hu - Webkamera a Talizmán nevű yachton
Időkép | 2012. július 18. 16:07 | Frissítve:
Cirkálunk a Balatonon
Élőképünk a Balaton közepéről a nap 24 órájában nyomon követhető a Talizmán sétahajó fedélzetéről.
Igazi nyári csemegével találkozhatnak Olvasóink a mai naptól kezdődően oldalunkon: a T-Flotta csapatának és Keller Jánosnak köszönhetően ugyanis a Talizmán nevű yacht hajón elhelyezésre került egy webkamera, melynek képét mostantól folyamatosan, élőben követhetjük a hajó útvonalától függetlenül.
A Talizmán névre hallgató hajó nap mint nap a Balaton hullámait szeli keresztbe-kasul, hiszen különböző kirándulások, rendezvények, akár esküvők is szervezhetőek rajta, közel 40 embernek kínál elegendő helyet az ide-oda cirkáló hajó.
A webkamerakép alatt folytonos frissítéssel követhető a hajó pillanatnyi helyzete is nagyítható térképünkön. Hamarosan az élőképen túl újabb fejlesztésekkel jelentkezünk a hajó fedélzetéről, hogy pontosan mi ez, az egyelőre maradjon meglepetés.
A közvetítést a Talizmán séta- és rendezvényhajó üzemeltető T-Flotta Kft.-nek és Keller Jánosnak köszönjük.
A hajó aktuális pozíciója:
Időkép.hu - Élőben a Hegyalja Fesztiválról»
http://www.idokep.hu/hirek/latkep-a-hegyaljarol
Látkép a Hegyaljáról
13. alkalommal rendezték meg a Hegyalja Fesztivált, ahonnan idén élő kameraképpel jelentkezünk.
http://cam.idokep.hu/kamera.php?user=hegyalja&kep=anim
http://cam.idokep.hu/kamera.php?user=hegyalja&kep=anim
Idén már harmadik alkalommal kaptunk meghívást a 13. Hegyalja Fesztivál "zöld sarkaként" ismert Ökoteátrumba, melynek idén is örömmel tettünk eleget - s melyet ezúton is köszönünk Korbely Györgynek és Baráth Zsuzsannának.
2012-ben azonban egy meglepetéssel készültünk a fesztiválozó tömegnek, illetve azoknak, akiknek valamilyen oknál fogva nem volt lehetőségük ellátogatni a borairól már régen híressé vált város, Tokaj térségébe.
A helyszínen kitelepítésre került ugyanis egy webkamera, melynek élő képét a fesztivál ideje alatt folyamatosan figyelemmel követhetjük otthonról is, így betekintést nyerhetünk a különböző színpadok világába, no és persze nem utolsó sorban abba, hogy éppen milyen időjárás vár minket a helyszínen.
Élőben a Hegyalja Fesztiválról»
2012. július 18., szerda
Lánchíd rádió: Szaldó IMF - Világbank "Nem nekünk kell a Világbank, hanem mi kellünk a Világbanknak"
Szaldó
Adás:2012. július 17., kedd 13.05
2012. július 17., kedd 22.05
Kilenc hónapnyi kerülgetés után ma talán felhangzik a kezdő sípszó. Az 1970-es évektől halmozódó, 2008-ban további 20 milliárd euróval megfejelt, összességében mintegy 120 milliárd eurós államadósság, amely egyébként soha nem hozta el azt a gazdasági fejlődést, amire hivatkozva felvették, viszont állandóan növelte az ország „külső sebezhetőségét”, most ismét aktivizálható a hitelnyújtók érvrendszerében. Mennyire képes ellensúlyozni ezt az utóbbi két év magyar adósságcsökkentő gazdaságpolitikája, különös tekintettel arra, hogy a feladat elvégzésében a lakosság mellett a Magyarországon működő tőke szerepvállalására is igényt tartott a magyar kormány? A stúdióban Varga István, a Magyar Adófizetők, valamint a Magyarországért Egyesület alelnöke.
(- Na ő aztán kimondta a tutit. - )
Jönnek vagy mennek?
Ellentmondásos hírek vannak forgalomban arról, hogy mekkora vehemenciával igyekszik Magyarországra a külföldi tőke. Vannak olyan elemzések, amelyek szerint visszaesett az érdeklődés, és nem ide hozzák a befektetéseket, más tanulmány rangsora szerint viszont a legnépszerűbbek vagyunk a régióban. Mit mutatnak a magyar külgazdasági folyamatok statisztikái? Interjú Németh Katalinnal, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Befektetésösztönzési Főosztályának vezetőjével.
Kézfogás a külfölddel
Az utóbbi hónapok Magyarországgal kapcsolatos nemzetközi megnyilvánulásai nyilvánvalóvá tették, hogy érveink és érdekeink képviseletére igénybe kell venni a személyek és szervezetek külföldi kapcsolatait is. Mindez átszínezte azt a 20. évfordulóját elért együttműködést is, ami a Mezőföldön található Kishantosi Népfőiskola és a dániai Velling Népfőiskola között létrejött. A húsz év alatt megközelítőleg 200 magyar felnőtt töltött el 3-5 hónapot ösztöndíjjal Dániában, miközben a kishantosi ökológiai agrárművelés is európai hírnevet szerzett. Segíthet-e mindez abban, hogy kövessük a dánokat, akik Európa legelégedettebb nemzetei között vannak? Beszámoló a Velling–Hantos: 20 év barátság ünnepe című, 2012. július 7-én megtartott rendezvényről.
Szerkesztő-műsorvezető: Kovács AnitaA Gyurcsány-pártig is elérhet a Portik-ügy
http://mno.hu/belfold/a-gyurcsany-partig-is-elerhet-a-portik-ugy-1092794
Az 1990-es évek olajügyeinek felderítése, illetve a maffia és a nagypolitika szimbiózisának bizonyítása áll a Portik Tamást és V. Lászlót érintő nyomozás középpontjában – derül ki a csütörtökön utcára kerülő Heti Válaszból. Noha a "szőkítési" cselekmények jórészt már elévültek, az ezeket kísérő korrupciós, drogkereskedelmi és emberölési esetek még bőven büntethetők
A Heti Válasz értesülése szerint Portik Tamás mostani meggyanúsítása, illetve az éjszaka császárának mondott V. László másfél hónappal ezelőtti letartóztatása egy nagyobb belügyi akció „mellékterméke”. A nyomozás valódi célja az 1990-es évek olajügyeinek feltárása, hiszen krimitörténelmi közhely, hogy a hazai alvilág eredeti tőkefelhalmozása (és a nagypolitikával való összeépülése) ezekre az időkre tehető.
A közelmúltig úgy tűnhetett, elfelejtődik minden, ami valaha szőkítésnek, adócsalásnak tűnt. Az évszázad olajpereként beharangozott Energol-eljárás például 2007-re közröhejbe fulladt (az ügyészség lényegében kihátrált saját vádirata mögül), az egykor nemzetközi elfogatóparanccsal üldözött Portik Tamás, az Energol Rt. marketingigazgatója terhére rótt cselekmények pedig már korábban elévültek.
A politikai szféra ugyancsak konszolidálta magát. Senki nem beszélt már arról, hogy az Energol vezérigazgatója, Csikós József eredetileg az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályvezető-helyettese, majd az Antall-kormány idején a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalának első embere volt. Az sem volt téma, hogy az Energollal együttműködő miskolci ETL Rt. felügyelőbizottságában 1996 és 1998 között mind az MSZP örökös energetikai pápája, Karl Imre, mind a jelenleg a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalícióban politizáló Szűcs Erika megfordult.
Indulhat a múltfeltárás
Portik Tamás hétvégi elfogása azonban megindíthatja a múltfeltárást. Bár az olajozás mint gazdasági bűncselekmény mára valószínűleg a szereplők mindegyikénél elévült, a maffiahálózat kiépítését kísérő korrupciós, drogkereskedelmi és emberölési esetek még bőven büntethetők. A nyomozás során a hatóságok és az alvilág összeépülésének mélységére is fény derülhet – pláne, hogy a Heti Válasz úgy tudja az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás József elleni merénylet felbujtójaként azonosított Portik egy ideig maga is beszervezett informátora volt a rendőrségnek.
A lap úgy értesült: a múlt szombaton Portik mellett elfogott négy személy egyike az a Lendvai János,(*saját megj: aki nem Ildikó) akit az alvilágban „Kacsa” művésznéven ismernek. A 1990-es években Lendvai ellen több merényletet is elkövettek már – 1999 novemberében például egy konditeremből kilépve fúródtak lövedékek a testébe. A Portik jobbkezeként jegyzett Lendvai az utóbbi időben az Underboss nevű biztonsági cég egyik tulajdonosaként, korábban pedig a Living Room szórakozóhely kreatív igazgatójaként vétette észre magát. (E lokál irányításában az a Mikus Márton is részt vett, aki a radikáljobbos Budaházy György körüli szimpátiamozgalmak egyik főalakja.)
Három nagyhal
Portikon és „Kacsán” kívül még három olyan nagyhal van ma gyanúsítotti sorban, akinek – valamiféle vádalku reményében – érdekében állhat megosztani korábbi élményanyagát a nyomozókkal. Egyikük a Fenyő János médiavállalkozó gyilkosaként számon tartott Jozef Rohác, aki az Aranykéz-balhévégrehajtója is lehetett. Másikuk a Portik-féle olajos körökben szocializálódott V. László. És bár szabadlábon védekezik, nagy idők nagy tanúja még a Zóna Taxi nevű reptéri fuvarvállalatot – a gyanú szerint bűnös módon – felfuttató Veres István is, aki az elmúlt 15 évben mind Portik, mind az 1999-ben kivégzett Seres Zoltán szűk környezetét megjárta.
Címkék
MNO: Őrizetben Csatáry László
http://mno.hu/belfold/orizetben-csatary-laszlo-1092755
Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ vezetője veszélyeztette a Csatáry-ügyben folyó nyomozás eredményességét – jelentette be Ibolya Tibor. A megbízott fővárosi főügyész ezt annak kapcsán mondta el, hogy háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették Csatáry Lászlót.
A főügyész szerint veszélyeztette a nyomozás eredményességét Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője azzal, hogy az elmúlt hónapokban többször a sajtóhoz fordult. Ibolya Tibor megjegyezte: tavaly szeptemberi feljelentésében még Efraim Zuroff is arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell eljárni, mert ha Csatáry László tudomást szerez a nyomozásról, megszökhet.
 |
| Ibolya Tibor megbízott budapesti főügyész (jobbra) és Hetényi Gábor, a nyomozást vezető ügyész |
| Fotó: Kovács Tamás / MTI |
Ibolya Tibor elmondta, hogy amikor megbízott főügyész lett, július 1-jén nyomban tájékoztatást kért a „nagyobb odafigyelést igénylő” ügyekről, amelyek közé megítélése szerint a Csatáry-ügy is tartozik, csakúgy, mint a Biszku Béla elleni eljárás. (A főügyészség a Jobbik feljelentése nyomán február végén indított eljárást Biszku Béla ellen, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkor belügyminiszter volt, és a feljelentés szerint el nem évülő emberiség elleni bűntetteket követett el.) Ibolya Tibor kiemelte: jogállamban egy nyomozás nem úgy zajlik, hogy feljelentés, aztán gyanúsítotti kihallgatás, hanem előbb bizonyítékokat kell gyűjteni.
Kanadában titkolta múltját
Ibolya Tibor elmondta: a 97 éves Csatáry László – aki korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van – nem lepődött meg, mintha készült volna az ellene induló eljárásra, és együttműködik a hatóságokkal. Bűnösségét tagadta, ugyanakkor – ennek némiképp ellentmondva – előterjesztette az ilyen ügyekben szokásos védekezést, hogy parancsra cselekedett, csak a kötelességét teljesítette. Érdemi védekezésében a gyanúsított beszélt a Kassán történtekről, és szavaiból kiderült az is, milyen a „hozzáállása bizonyos vallású emberek felé”. A gyanúsított azt mondta, azért tért haza Kanadából, mert annak idején elhallgatta, hogy a második világháború idején rendőrtiszt volt, márpedig emiatt ott elutasítják a befogadást kérőket. Ibolya Tibor a nyomozás további menetéről szólva közölte: ellenőrizni fogják Csatáry László vallomását, és várják, milyen eredménye lesz az izraeli jogsegélynek, vannak-e túlélő tanúk.
Konkrét bizonyítékok kellenek
A főügyész hangsúlyozta: határozottan visszautasít minden olyan bel- vagy külföldi hangot, amely azt sugallja, arra enged következtetni, hogy a magyar vádhatóság bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jogállamban az egyes büntetőeljárási cselekményeknek törvényeseknek kell lenniük, például egy gyanúsításhoz, kényszerintézkedéshez szükség van konkrét, személyre szóló bizonyítékokra. Ibolya Tibor szóvá tette, hogy Efraim Zuroff az ügyészek kérése ellenére, a nyomozás eredményességét veszélyeztető módon áprilisban, majd júliusban is a nyilvánosság előtt beszélt az eljárásról; azt is kifogásolva, hogy még nem gyanúsították meg Csatáry Lászlót.
 |
| Ibolya Tibor megbízott budapesti főügyész (középen) újságírókkal beszélget |
| Fotó: Kovács Tamás / MTI |
Az ügyészek július 9-én tanúként kihallgatták Efraim Zuroffot, aki 12-én a The Sun című brit lap munkatársaival megjelent az eljárást folytató Budapesti Nyomozó Ügyészségen, hogy Csatáry Lászlóval kapcsolatos információkat, például a hollétére vonatkozó adatokat adjon át – amelyek egyébként a főügyész szerint már ismertek voltak a hatóságok előtt. Ezután 15-én megjelent a The Sun kétoldalas, fotókkal ellátott riportja a magyar fővárosban háborítatlanul élő feltételezett háborús bűnösről. A főügyész arra a kérdésre, hogy a brit lap cikke nyomán léptek-e az ügyészek, úgy válaszolt: tervezett nyomozás zajlott, amelyben korábban, bizonyítékok hiányában nem kerülhetett volna sor megalapozottan a gyanúsításra. Az ügyészség kezdeményezte Csatáry László házi őrizetbe helyezését, amiről már szerdán dönthet a bíróság. A főügyész hozzáfűzte, hogy a gyanúsított életkora miatt nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást.
Ibolya Tibor elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba – például Auschwitzba – szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)