Link
http://mno.hu/ahirtvhirei/rendoroknek-kellett-megvedeni-daniel-petert-video-1077529
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mno. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mno. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. május 26., szombat
2012. május 13., vasárnap
Vörös festékkel fenyegetőzik Dániel elvtárs + Képriport
http://mno.hu/belfold/voros-festekkel-fenyegetozik-daniel-elvtars-kepriport-1075671
Bertók T. László
A Történelmi Vitézi Rend díszsorfala előtt, a történelmi lobogók alatt avatták fel Horthy Miklós kormányzó szobrát a Somogy megyei Kerekiben. A Horthy István – Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke, Zetényi-Csukás Ferenc által szervezett, ünnepélyes eseményen mintegy félezer fős tömegben képviseltette magát a Horthy, a Zichy és Károlyi család, a Vitézi Rend, a Horthy Miklós Társaság, a Magyar Nemzetőrség és egy sor más hazafias és történelmi hagyományőrző szervezet. A szoboravatást az egykori altengernagy ottrantói tengeri ütközetben való helytállásának évfordulójához kötötték.
A Balaton-parttól néhány kilométerre fekvő 570 lakosú falu bejáratánál, egy korábbi szemétlerakó felszámolását követően a Kaposvár felé tartó út mellett kialakított autós pihenőhelyet tavaly ősszel nevezte el a község Horthy Miklósról. Kerekinek mindössze annyi köze van a kormányzóhoz, hogy az többször is vadászott a környékén, mégis – mint azt Csicsai László alpolgármester kiemelte - úgy döntöttek, egy nemzetünk nagyjait felvonultató szoborpark első darabjaként Horthy Miklós egész alakos szobrát állítják fel. Elhatározásukban egységes a falu, hiszen a település öt független képviselője egységesen szavazott a Horthy-szobor kérdésében. Megelőzően a lakosságot is megkérdezték, és egyetlen ellenszavazat sem érkezett az ügyben – mondotta Csicsai László, amivel némileg ellentmondásban áll a polgármester, Marton Lajos MTI-nek elmondott állítása, miszerint a szoboravatás „megosztja a falut”.
Horthy Miklós-szobrot avattak a Somogy megyei Kerekiben
Az emelkedett hangulatú esemény ugyanakkor rendbontás nélkül zajlott le, jóllehet nem egy beszéd visszatérő motívuma volt a „liberál-bolsevikok” várható reakciója, amely verbális és fizikai erőszak formájában egyaránt elképzelhető. E veszélyt támasztja alá az a felolvasott e-mail, amit a Gój Motoros Egyesület vezetője kapott és amelyben Dániel Péter (az Alkotmányt paradicsomszósszal leöntő, Wittner Máriát alpári hangnemben sértegető ügyvéd) a következővel fenyeget: „Én pedig azt terveztem, hogy amint jobban leszek meglátogatom ezt a felháborító szégyenletes műalkotást és leöntöm vörös festékkel. Ezzel emlékezem majd meg erről az ócska háborús bűnösről. Ráadásul a szobor is kifejezőbb lesz így, aztán leülöm ezt is.”
A fiatal faszobrász, Kücsön Norbert tréfásan csak úgy reagált Dániel ügyvéd úr fenyegetésére, hogy jöjjön csak ide, majd ő farag belőle embert!
A szoborállítás és a rendezvény egyik fő szervezőjét, Zetényi-Csukás Ferencet pedig az Amerikai népszava fenyegette meg. Szerkesztőségi cikkükben a halálomat kívánják és mindenféle dologgal fenyegetik az életemet, mire én visszaírtam nekik, hogy a történelmi vitáinkat talán fehér abrosz mellett kellene megbeszélni, kerülve mindenféle erőszakot – mondotta az MNO-nak Zetényi-Csukás Ferenc.
***
 |
| Szakály Sándor történész |
Ügyesen manőverezte az országot a veszélyes vizeken
Évekkel ezelőtt Pátyon egy utcát neveztek el a volt kormányzóról, de akkor ennek nem volt folytatása: Horthy Miklós megítélése nem változott a szocialista diktatúra óta. Új fejleményként a napokban Gyömrő önkormányzata – a kormányzó gyömrői kötődése okán – Horthy Miklós térre keresztelte át a Szabadság teret. A névváltoztatás ellen egy helyi civil szervezet demonstrációt szervezett, melyen megjelent Tóbiás József, az MSZP megyei elnöke és Bauer Tamás, a DK alelnöke is. Szakály Sándor történészt kérdeztük.
– Két dolog mindebből leszűrhető: az egyik, hogy Horthy Miklós történelmi alakjának megítélése továbbra sem egyértelmű, sokakban pozitív, másokban negatív érzéseket vált ki. A másik, hogy bizonyos politikusok az árokháborús haszonszerzés reményében szemlátomást azonnal politikai témává igyekszenek tenni a Horthy-kérdést, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítik a tudományos alapokon álló, higgadt és tárgyszerű vita lefolytatásának lehetőségét. Ön is így látja?
– Minden közösségnek jogában áll eldönteni, hogy kiről akar saját településén közterületet elnevezni. Ez nem jelent kanonizálást. Gyömrőn, Kerekiben Horthy Miklósról neveznek el teret, de van olyan település, ahol Károlyi Mihályról, Sallai Imréről, Fürst Sándorról, Ságvári Endréről, Szamuely Tiborról, sőt Leninről is vannak utcák elnevezve, amihez valamilyen kötődési okból, vagy épp csak megszokásból ragaszkodnak az ott élők. Én úgy gondolom, a demokráciához ez hozzá tartozik, úgyhogy nem akadnék fenn azon sem, ha egy olyan településen, ahol például jobb élet volt a Kádár-korszakban mint most, Kádár Jánosról szeretnének utcát elnevezni.
– A vita mindig az adott személynek a kánonban való helyéről szól. A támogatók csak a pozitív, az ellenzők csak a negatív érdemeket hajlandóak látni, ettől aztán jól elordibálnak egymás mellett.
– Ez sajnos így van, szinte lehetetlen olyan történelmi személyiséget találni, aki ne hibázott, vagy tévedett volna életében, ezért érdemes az egész életművet vizsgálni, ahogy tesszük ezt például Nagy Imre esetében is. Horthy Miklósnak, mint Magyarország államfőjének is elvitathatatlan érdemei voltak Magyarország talpra állításában. Az 1921-től 1931-ig terjedő, Bethlen István miniszterelnök nevével fémjelzett időszakban miniszterelnökére sok mindent ráhagyva és tőle elfogadva ügyesen manőverezte az országot a veszélyes vizeken, hogy haditengerész múltjára utaljak ezzel a „képpel”.
– Csakhogy kritikusai a magyar királyi 2. honvéd hadsereg frontra küldését, a zsidótörvényeket és különösen azt róják föl neki, hogy nem tett meg mindent a vidéki zsidóság 1944-es, németek általi elhurcoltatása ellen.
– Ezt is az akkori lehetőségek, kényszerek és információk kontextusában kell értékelni. A zsidótörvényeket olyan lépésekként is lehet értelmezni, amelyekkel időlegesen sikerült kifogni a szelet az egyre követelőzőbb németek és a magyarországi szélsőjobb vitorlájából. A németek „finoman” megfogalmazott kéréseinek határozottabb elutasítása akár Magyarország német megszállását is eredményezhette volna, ami a lehető legrosszabb lett volna a magyarországi zsidóság számára is. Sem Horthy Miklóst, sem kormányzó-helyettessé megválasztott fiát nem lehet antiszemitának nevezni. Nem véletlen, hogy a németek épp az ellenkezőjével – zsidók iránti szimpátiával (is) – vádolták őket. A második világháború évei alatt nagy számban menekültek Magyarországra a volt Lengyelország, illetve a Szlovák Állam területéről a zsidók, de korábban Ausztria német bekebelezése után onnét is számosan Magyarországon véltek menedéket találni. A kormányzó mihelyst az Auschwitzból megszökött szlovák zsidóktól származó un. „Auschwitzi Jegyzőkönyvből” tudomást szerzett a deportáltak sorsáról, a németek számára kritikussá vált pillanatnyi fronthelyzetet kihasználva leállíttatta a transzportokat, így mentve meg a budapesti zsidóságot.
– És a Don-kanyar?
– A Don-kanyarral kapcsolatban sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Hitler miként játszotta ki egymás ellen a magyar és román érdekeket Erdély kérdésében. Megjegyzem, Antonescu marsall épp kétszer annyi katonát küldött a frontra, mint Horthy. A kormányzó megbízásából a Honvéd Vezérkar főnökének, Szombathelyi Ferenc vezérezredesnek 1942 januárjában sikerült a német követelést mintegy a felére lealkudnia. A félpohár bort is nézhetjük úgy, hogy félig tele van, illetve félig üres a poharunk. Azt mindig, minden politikussal kapcsolatban fel lehet vetni, hogy vajon minden alkalommal, a kellő időben és a lehető legjobb választ adta-e a kihívásokra? Ennek vizsgálata már történettudományos kérdés, aminek publikálása, köztudatba való átültetése hosszú időt vesz igénybe. Ez nem kell, hogy korlátozza azokat a közösségeket, amelyek egyik, vagy másik történelmi alakban több pozitív vonást látnak, mint negatívot, ezért közteret akarnak elnevezni róla, vagy netán szobrot akarnak állítani neki.
Meghamisították Fellegi aláírását
http://mno.hu/belfold/hamisitottak-fellegi-alairasat-1075702
Hamis miniszteri aláírásokat talált hivatalos dokumentumokon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) belső ellenőrzése.
A hamis aláírásokkal ellátott iratok az ipari üzemek szén-dioxid-kvótáit elosztó klímapolitikai főosztályon készülhettek – hangzott el az m1 Híradójában vasárnap este. Úgy tudják, Fellegi Tamás, aki 2010 májusa és 2011 decembere között irányította a fejlesztési tárcát, megerősítette, hogy az aláírások nem tőle származnak. Az ügyben a minisztérium feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozást indított.
Az értesülés szerint az NFM helyettes államtitkára, Pőcze Orsolya az idén januárban rendelte el a szén-dioxid-kvóták kiosztásával kapcsolatos határozatok felülvizsgálatát. A helyettes államtitkár tudta, hogy Fellegi Tamás csak kék tollat használ, ezért gyanús lett számára, hogy több, 2011 júliusában kelt iraton feketével szerepel a miniszter aláírása.
Három iratot megmutattak Fellegi Tamásnak, aki megerősítette a gyanút, hogy az aláírások nem tőle származnak. Kiderült az is, hogy az egyik irat keltezése időpontjában a miniszter külföldön volt – hangzott el a műsorban.
Az értesülés szerint mindhárom dokumentum egy német tulajdonban lévő, cserépgyártással foglalkozó cég szén-dioxid-kvótájával kapcsolatos. A kft. a régi gyára mellé egy újat épített, ehhez igényeltek újabb kibocsátási egységeket. A hatóság előbb elutasította a gyár kérelmét, de a cég később jogerősen pert nyert a minisztériummal szemben. A cég ügyvezetője a Híradónak azt mondta, hogy nem tudnak őket érintő visszaélésről, de készséggel állnak a vizsgálat elé.
A műsorban elhangzott, hogy a hamis miniszteri aláírások miatt átfogó belső ellenőrzést rendeltek el a tárca klímapolitikai főosztályán. A vizsgálat közben több olyan dokumentumot is találtak, amelyek esetében szintén felmerült, hogy valaki, vagy valakik meghamisították a miniszter aláírását.
Az ügyet feltáró helyettes államtitkár március 21-én feljelentést tett a rendőrségen. A Nemzeti Nyomozó Iroda közokirat-hamisítás gyanúja miatt még aznap elrendelte a nyomozást.
Fellegi Tamás nem akart nyilatkozni, de sajtóirodája útján megerősítette, hogy a rendőrség nyomoz az ügyben.
A hamisított miniszteri aláírásokkal kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya folytatja az eljárást. Az NNI az ügyről későbbre ígért tájékoztatást – mondták el a műsorban.
2012. május 1., kedd
MNO - Lánchíd Rádió hírek -címekben
Címekre kattintva olvasható tovább
Négy baloldali szakszervezeti tömörülés közösen tüntet május elsején a városligeti napozóréten. Biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követelnek. A gyűlésük után fórumot tartanak az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció politikusainak közreműködésével. Formálódik a fügefalevél-szövetség.
A Lánchíd Expressz hírei
Drognapló körút címmel rendhagyó irodalmi, drogprevenciós programsorozat indul a héten.
Timosenko miatt bojkottálják az Eb-meccseket + Hang
Töretlen fejlődésnek lehettek tanúi a hévíziek az elmúlt húsz évben, amióta a település megkapta a városi címet – mondta a Lánchíd Rádiónak Papp Gábor.
Május elseje nem szabad, hogy a politikáról szóljon – mondta a Lánchíd Rádiónak Kontúr Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője.
2012. április 27., péntek
Lánchíd Rádió - Hírek röviden
Kartellezés a vád + Hang
11 órája
Kartellezéssel vádolta meg a külföldi kézben lévő hazai bankokat Boros Imre közgazdászprofesszor.
Az enyhítés oka elsősorban az eltérő minősítés, illetve eltérő bűncselekmények megállapítása.
Érzelmektől elfúló hangon fogadta a per végéről szóló híreket Marian Cozma édesapja, Petre Cozma.
Pert nyert az OTP ellen Kásler Árpád + Hang
15 órája
Lánchíd Rádió hírek: Pert nyert az OTP ellen a Banki Érdekvédelmi Szervezet elnöke. Kásler Árpád azért fordult bírósághoz, mert a bank a törlesztőrészlet kiszámításakor a deviza eladási árát alkalmazta.
A miniszterelnök szerint Magyarország konfliktusait az okozza, hogy Európáról kétféle gondolkodásmód létezik.
2012. április 21., szombat
Hírek - röviden
Nyitrai: Nem lesz internetadó
„Biztos vagyok benne: internetadó nem lesz” – közölte Facebook-oldalán szombaton Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.
A 2011 szeptemberétől már a Miniszterelnökség miniszterelnöki biztosaként dolgozó Nyitrai Zsolt cáfolatának előzménye, hogy az Origo hírportál minisztériumi forrásokra hivatkozva pénteken arról írt: a Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg, a tárca szerint az ebből származó bevétel elérheti a 40-50 milliárd forintot.
Bővebben: http://mno.hu/belfold/nem-lesz-internetado-1070160
A 2011 szeptemberétől már a Miniszterelnökség miniszterelnöki biztosaként dolgozó Nyitrai Zsolt cáfolatának előzménye, hogy az Origo hírportál minisztériumi forrásokra hivatkozva pénteken arról írt: a Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg, a tárca szerint az ebből származó bevétel elérheti a 40-50 milliárd forintot.
Bővebben: http://mno.hu/belfold/nem-lesz-internetado-1070160
-
Rablót fogott az LMP-s politikus
6 órája
Belföld: Elfogott egy utcai rablót Gajárszki Áron, az LMP újbudai önkormányzati képviselője szombaton Kelenföldön – tájékoztatta a párt sajtóosztálya az MTI-t.
-
Százmilliókat bukhatnak a szocialista aláírása miatt
20 órája
Belföld: Újbuda volt MSZP-s polgármestere, Molnár Gyula írta alá azokat a szerződéseket az Újbuda Gyöngye nyugdíjas-apartmanház építéséről, amelynek alapján most legalább 200 millió forintos kár érheti a XI. kerületi önkormányzatot – tudta meg a Magyar Nemzet.
-
Az önkormányzatnak nem volt más választása a ZP-vel
2 napja
Belföld: A XII. kerületi önkormányzatnak nem volt más választása, mint a Zöld Pardon (ZP) engedélykérelmének elutasítása és a szabálytalan építkezés leállítása – közölte Váczi János (Fidesz–KDNP) (???)(Tudtommal LMP-s) (http://vaczijanos.blog.hu/tags/lmp) alpolgármester a blogján az önkormányzat hivatalos állásfoglalását.
2012. április 4., szerda
MNO: Nyirő József hazatért + Képriport Lukács Csaba 2012. április 04., szerda
http://mno.hu/belfold/nyiro-jozsef-hazatert-1066095
Szerda este hazaszállították Nyirő József író földi maradványait Madridból. A magyar Országgyűlés kezdeményezésére a madridi magyar nagykövetség kérte a székely alkotó sírjának feltárását.
Kedden Madridban az Almudena köztemetőben Bucsi Szabó Edit magyar nagykövet és Németh Zoltán első beosztott jelenlétében került sor Nyirő József földi maradványainak exhumálására. Az 1953-ban elhunyt magyar író egyik utolsó, szellemi végrendeletnek is tekinthető írásában így fogalmazott: „Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ.”
(A galéria megtekintéséhez kattints a képre)
Hazaszállították Nyirő József földi maradványait
Kedden Madridban az Almudena köztemetőben Bucsi Szabó Edit magyar nagykövet és Németh Zoltán első beosztott jelenlétében került sor Nyirő József földi maradványainak exhumálására. Az 1953-ban elhunyt magyar író egyik utolsó, szellemi végrendeletnek is tekinthető írásában így fogalmazott: „Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ.”
(A galéria megtekintéséhez kattints a képre)
Hazaszállították Nyirő József földi maradványait
A székely író földi maradványai hazaszállításának szándéka a rendszerváltást követően többször felmerült, de az elképzelések vagy pénzhiány, vagy technikai okok miatt meghiúsultak. Most a magyar Országgyűlés kezdeményezésére a madridi magyar nagykövetség kérte a sír feltárását, és az író földi maradványait tartalmazó lezárt fémkoporsó szerda este hét órakor érkezett meg a budapesti Liszt Ferenc repülőtérre.
Nyirő József újratemetésére Székelyudvarhelyen, május 27-én, pünkösdvasárnap kerül sor.
2012. március 22., csütörtök
MNO: Magyar sikersztori Los Angelesben
http://mno.hu/kulfold/magyar-sikersztori-los-angelesben-1062508
A 20 évvel ezelőtti magyar kormánydöntés mára egyértelműen bebizonyította életképességét és a nyugati parti magyar diplomáciai jelenlét imperatívusszá vált – jelentette Bokor Balázs nagykövet, a főkonzulátus vezetője a képviselet jubileumán rendezett ünnepi fogadáson
A dél-kaliforniai metropoliszban működő magyar képviselet – a főkonzulátusnak az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint – '19 amerikai szövetségi államra kiterjedő konzuli kerületében mindent megtesz a helyi magyar közösségek támogatása, a magyar identitástudat fenntartása érdekében és a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztéséért az élet minden lehetséges területén”.
„Magyarország kiemelten fontosnak tartja a helyi magyarsággal való kapcsolattartást. Külön említésre érdemes, hogy milyen nagy érzelmi örömöt váltott ki a nyugati parti magyarságban a kedvezményes honosítási eljárás, amelynek köszönhetően immár több mint tíz alkalommal került sor állampolgársági esküre a Los Angeles-i főkonzulátuson” – hangsúlyozta ünnepi beszédében a főkonzul.
George Novinger, az amerikai külügyminisztérium Los Angeles-i irodájának igazgatója elismerését fejezte a képviseletnek, s kijelentette: „Magyarország és az Egyesült Államok olyan szoros szövetségesi partnerek, amely természetesen a kétoldalú együttműködés minden területére meghatározóan kihat”.
A képviseletet az évforduló alkalmából elismerésben részesített Los Angeles város, valamint az azzal azonos nevű megye vezetése és seriffi hivatala, valamint a szomszédos Orange vezetése.
Steven Geiger, a Mensch Foundation International helyi elnöke Mensch-díjat adott át Bokor Balázs főkonzulnak azért a tevékenységéért, amivel a helyi amerikai magyar zsidóság ügyeit támogatta.
Az évfordulós megemlékezés keretében a magyar főkonzul átadta Gidófalvi Zoltánnak, a San Diego-i Magyar Ház elnökének a Magyar Arany Érdemkeresztet kulturális és közösségi tevékenységének elismeréséül. Földes Tamás amerikai magyar újságírónak, az Amerikai Magyar Hírlap munkatársának pedig – a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kérésére – életművének elismeréséül az Arany Toll-díjat nyújtotta át.
2012. március 5., hétfő
HÍR TV, MNO: Őt lőtték szét a rendőrök 2006 október 23-án + Videó
http://mno.hu/ahirtvhirei/ot-lottek-szet-a-rendorok-oktober-23-an-video-1056951
Jelentkezett a Hír TV szerkesztőségében a 2006-os véres tömegoszlatás egyik sértettje. A férfi felismerte magát azokon a rendőrségi felvételeken, amelyeket Célpont legutóbbi adásában mutattak be. Édesanyjával és barátaival vett részt a megemlékezésen. Amikor látta, hogy a vadászpuskás rendőrök fejre céloznak, fényképezőjével dokumentálni kezdte a túlkapást. A Célpont azonosította azt a rendőrt, aki vélhetően meglőtte a férfit. Az egyik jogvédő szervezet szerint a felvételek az akkori rendőri vezetők büntetőjogi felelősségét vetik fel.
A tüntetők ellen gyűjtöttek bizonyítékokat, de saját kollégáik túlkapásait is dokumentálták 2006. október 23-án a rendőrség videósai. Az egyik felvételen egy járókelő látszik. Nem lépett fel támadólag, nem dobált köveket – mégis rálőttek, és közben hangosan biztatták egymást. („Lődd meg ezt a f…szopót!”) A férfi megmutatta a fotóit a Hír TV-nek: azon látszanak a gyülekező rendőrök, majd a sorfal.
Vastagon fel volt öltözve, valószínűleg ezért nem esett nagyobb baja. A bőrén ma már csak fehér folt jelzi a sebesülés helyét. A Célpontban bemutatott videóból a rendőrök egymás közti beszélgetése háborította fel. „Egy bosszúhadjáratnak fogták fel az egészet. És az a felháborító az egészben. A rendőr, ugye, benne van a nevében, hogy a rend őre. Hogyha ő nem őrzi a rendet, akkor ki?” – tette fel a kérdést.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a Hír Televízióban közzétett felvételek a rendőri vezetők büntetőjogi felelősségét vetik fel. „Gumilövedéket, ugye, életet, testi épséget, vagyonbiztonságot fenyegető közvetlen veszély esetén lehetne használni. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem állt fönn” – fejtette ki Kádár András. „Itt egy elég fontos kérdés, hogy ki és mikor, és milyen minőségében látta ezeket a felvételeket, tehát hogyha valaki hivatalos minőségében látta ezeket a felvételeket, akkor feljelentési kötelezettsége keletkezett, és ennek az elmulasztása, az hivatali visszaélést jelenthet” – szögezte le.
Az Országgyűlés hétfőn szavaz azokról a módosító javaslatokról, amelyeket a 2006-os rendőri túlkapásokról készült Balsai-jelentéshez nyújtottak be. Az egyik indítvány szerint a kormánynak április 5-ig listát kell készítenie azokról az egyenruhásokról, akik részt vettek a véres tömegoszlatásban és ma is rendőrként dolgoznak.
2012. február 19., vasárnap
MNO: Elbúcsúztatták Csurka Istvánt + Videó + Képgaléria
http://mno.hu/belfold/vegso-bucsut-vettek-csurka-istvantol-1052939
Művészek, egykori politikustársak és tisztelői kísérték utolsó útjára Csurka Istvánt szombaton Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A drámaírót, politikust az ’56-os hősök parcellájában helyezték örök nyugalomra.
Az életének 78. évében, február 4-én elhunyt Csurka Istvánt méltatva Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke „küzdőtársról, barátról” emlékezett meg. Leszögezte: Csurka István radikális volt, de nem szélsőséges, életútját a magyarság iránti szeretet határozta meg. „Fáklyával járta az országot. Egyesek azt mondták rá, gyújtogatni akar, pedig ő csak világítani szeretett volna” – mondta Lezsák.
Arról is beszélt, hogy Csurka István még megélte a „több százezres békemenet lélekfrissítő látványát”. „Ez Csurka István számára azért is volt történelmi elégtétel, mert pontosan tudta, hogy csak az egészséges emberi veszélytudat képes így összefogni azt a nyugodt nemzeti erőt, amely a magyar függetlenség, a nemzeti önrendelkezés, a belső demokrácia jegyében nemzetpolitikát hitelesít, erősít, és ha kell, akkor védelmez” – jelentette ki Lezsák Sándor.
Kiss Gy. Csaba, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja az íróról, a szervezet egykori tagjáról beszélt. Kiemelte: Csurka István a magyar dráma megújítója volt, életműve a legnagyobbakéhoz mérhető.
„Nem lesz könnyű az irodalom történészeinek, amikor a mintegy öt és fél évtizedes írói munkásságról kell majd számot adniuk” – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy Csurka műveiben megcsillan a nagy elődök, Krúdy, Karinthy, Szabó Dezső, a népi irodalom alkotóinak hatása, mint ahogyan az ő hatása is érezhető az utódok munkáiban. Példaként Grecsó Krisztiánt, Spiró Györgyöt és Fehér Bélát említette meg.
Kiss Gy. Csaba kiemelte, az író művei „létünk, szellemi kondíciónk meghatározó örökségére”, a Kádár-kor hatására hívják fel a figyelmet. A középszerűségre, az elmaradt elszámoltatásra, az erkölcsi relativizmusra, züllésre – folytatta, tanúságtételnek nevezve az életművet.
Kovács László, a Magyar Igazság és Élet Pártjának alelnöke megjegyezte: a párt elnökének halálával „a hallgatás falai”, amelyek az életművet övezték, leomlottak. „A legtöbb ember számára – így az én számomra is – szépirodalmi, társadalompolitikai írásai, beszédei jelentették az igazodási pontot, a fényforrást, a tájékozódást.”
Kovács László a spártai Leonidasz hadvezérhez hasonlította a politikust, a megmaradt pártot pedig ahhoz a háromszáz katonához, akik életüket áldozták a perzsa haderővel szemben. Kitért arra is, hogy január 14-én Szegeden mondta el Csurka István az utolsó nyilvános buzdító beszédét, amellyel hozzájárult a békemenet sikeréhez.
Dörner György, az Új Színház igazgatója Reményik Sándor a Halotti beszéd a hulló levelekhez című versével búcsúzott az írótól. Az ’56-os hősök parcellájában lévő sírnál a gyászoló tömeg elénekelte a Himnuszt, majd tapssal búcsúztak Csurka Istvántól.
A temetésen megjelent Lázár János és Szőcs Géza, Orbán Viktor és Tarlós István pedig koszorút küldött.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)