2014. május 30., péntek

Merkel mégis Junckert akarja elnöknek

Merkel mégis Junckert akarja elnöknek:

2014. május 30., péntek 16:42, frissítve: péntek 16:42 , forrás: MNO
'via Blog this'

Angela Merkel német kancellár pénteken nyilvánosan kiállt amellett, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.

Az N-tv német hírtelevízió jelentése szerint a kancellár Regensburgban, a Német Katolikus Napok nevű rendezvénysorozaton egy vitafórumon állt ki a volt luxemburgi miniszterelnök mellett. Az Európai Néppárt végzett az első helyen az európai parlamenti (EP-) választáson, „éppen ezért minden megbeszélést abban a szellemben folytatok, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke” – mondta Merkel.

Juncker nem állt ki mellettünk

Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is. Kattintson a részletekért!

Merkel: Mások is képesek rá...

A német kancellár eddig nem foglalt állást egyértelműen a néppárti csúcsjelölt mellett. A keddi uniós csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján például azt mondta, hogy Juncker alkalmas a bizottság következő öt évre szóló programjának végrehajtására, de „sokan mások is” képesek erre.

Merkel tartózkodó hozzáállását bírálták a kancellár vezette konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták, akik azt akarják elérni, hogy az EP-ben az európai szocialista pártcsalád frakciójának támogatásával megválasszák Junckert bizottsági elnöknek,

és a baloldali csúcsjelölt, Martin Schulz legyen a bizottság német tagja.

Orbán és Cameron nem támogatja

A tisztség betöltésére azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak kell személyi javaslatot tennie, és a javaslatról minősített többséggel kell döntenie.

A tanács több tagja, köztük David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatja Juncker jelölését.

A Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből úgy értesült, hogy a brit kormányfő Magyarország mellett Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát „és talán Németországot” látja lehetséges szövetségesének. A volt luxembourgi miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlan” London számára – mondta korábban Cameron párttársainak a hírek szerint.

A tanács kedden megbízta Herman Van Rompuy-t, a testület elnökét, hogy kezdjen konzultációkat az EP képviselőivel az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről. Rompuy, azonban az eszmecserére szóló meghívójában hangsúlyozta: egyelőre nem tervezik, hogy megnevezzék a jelöltet, csupán a jelöltállítás folyamatát igyekeznek felvázolni.

Európai Parlament,

Kapcsolódó hír:

Támadások hazánk ellen: Juncker nem állt ki mellettünk

Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is.

A Fidesz és az Európai Néppárt közötti problémának tekinti Jean-Claude Juncker, hogy Orbán Viktor nem támogatja, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke – így nyilatkozott a néppárt csúcsjelöltje hétfőn a Euronewsnak. „Ez a Fidesz és a Néppárt közötti probléma. Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánnyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv” – válaszolta Juncker.

Ismert, Viviane Reding biztos – akit Juncker kormánya delegált az Európai Bizottságba – hevesen és több fronton is támadta az elmúlt években a magyar kormányt, többször valótlanságokat állítva. Akkor az egykori luxemburgi kormányfő egyetlen szóval sem állt ki a magyar miniszterelnök és kormánya mellett, miközben a Fidesz és Juncker pártja ugyanazon frakcióban volt.

Juncker néma maradt

Reding az alkotmány „módszeres megsértését” rótta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek, és éles hangon bírálta az új alaptörvény módosításait is, továbbá kritikákkal illette a kormány munkáját az adatvédelmi hivatal függetlensége és a bírák korai nyugdíjazása (?!) ügyében is, utóbbi kapcsán pedig az egész unióra kiterjedő, minden tagállam igazságszolgáltatási rendszerét uniós felügyelet alá helyező koncepciót tett le az asztalra. Juncker ez ügyek kapcsán soha nem emelte fel a szavát, pedig Reding az agresszív támadások miatt Orbánnal közös platformjukkal, az Európai Néppárttal is konfliktusba keveredett.

Hazugságokat híreszteltek

Feltételezések szerint Juncker párttársa volt az is, aki a lejáratókampány során azt is megpróbálta elhíresztelni, hogy az Európai Néppárt ki akarja zárni soraiból a Fideszt, és a magyar szocialista politikusok is hozzá küldözgették a feljelentéseiket a kormány ellen. Reding volt az is, aki a 2013 júniusában megrendezett Bilderberg-konferencián közölte: mindent megtesz azért, hogy a 2014-es magyarországi választások eredményei legitimitását gyengítse arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat.

Külügyminisztere diktátorozta Orbánt

Juncker kormányának külügyminisztere, Jean Asselborn szintén éles szavakkal bírálta a médiatörvényt. Közvetlenül hazánk 2011-es európai uniós elnöksége előtt azt mondta: „Nem biztos, hogy Magyarország méltó az EU vezetésére, mert az elfogadott magyar médiatörvény sérti az unió szellemét és szabályait”, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a médiatörvény ellen.

Az új alaptörvény kapcsán egy lapinterjúban úgy nyilatkozott, hogy „Magyarország az Európai Unió szégyenfoltjává válik”, 2012-ben pedig kevesellte a hazánk ellen indult kötelezettségszegési eljárásokat, és egyenesen azt javasolta, hogy vonják meg Orbántól a szavazati jogot az Európai Parlamentben, mondván, „egy diktátornak nem jár szavazati jog”. Juncker ekkor sem vette védelmébe párttársát, a magyar miniszterelnököt.

Sumákolt Juncker?

Egyébként amikor Asselborn a médiatörvény kapcsán Lukasenkához hasonlította és diktátornak nevezte Orbánt, Junckertelefonbeszélgetésben személyesen biztosította a magyar kormányfőt arról, hogy külügyminisztere kijelentései nem a luxemburgi kormány álláspontját tükrözik. Ezzel szemben beosztottja teljes mértékben cáfolta Juncker állításait. Asselborn a HVG-nek adott exkluzív interjújában ugyanis úgy nyilatkozott, hogy külügyminiszterként, miniszterelnök-helyettesként a luxemburgi kormány nevében beszél, és azt is elmondta, hogy véleményében osztozik főnökével.