Közös célokért dolgoznak, önálló stílusban

A strukturális reformok elindítását, az adórendszer megváltoztatását és a nemzetpolitika terén végrehajtott fordulatot emelte ki a Magyarország számára meghatározó elmúlt egy év kormányzati lépései közül Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus szerint az új alkotmányban a kisebbik kormánypárt minden törekvését érvényesíteni tudta, és semmi olyan nem került az alaptörvénybe, amit nem tartottak odavalónak.

Elmondta, a KDNP felelősségi körébe tartozó törvények közül hamarosan elkészül a családok védelméről szóló jogszabály koncepciója, az egyházügyi változtatásról pedig előzetesen annyit mondott, bezárják a kiskaput azok előtt, akik gazdasági vállalkozásnak tekintik az egyházalapítást. Harrach szerint a jelenlegi 250-300-ról ötven alá kell vinni az egyházként bejegyzett felekezetek számát. „Ha lesz klasszikus történelmi felekezet kategória, akkor abba azok tartozhatnak, amelyek legalább száz éve jelen vannak Magyarországon. Ilyen értelemben ezek közé nem sorolható a Hit Gyülekezete, amely ismereteim szerint nem is kíván ebbe a körbe tartozni” – mondta Harrach. Az oktatási törvényekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, az irány jó, szakpolitikai és társadalmi szempontból egyaránt. „Vannak, akik jobban tudnak taktikázni és lobbizni” – jegyezte meg, hozzátéve, szó sincs arról, a kormányfőnek ne lenne bizalma Hoffmann Rózsa államtitkár iránt, a problémát a politikai ellenfelek, a riválisok és a média gerjeszti. Nyomatékosította, a Fidesszel közös célt megfogalmazva, de önálló stílusban, önálló hangsúlyokat képviselve dolgozott és dolgozik a KDNP a jövőben is.

Az ugyancsak KDNP-s Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára elmondta: 124 törvényjavaslatot terjesztett elő a kabinet, mintegy száz volt a képviselői indítvány, és 38 beadványt jegyzett pártjuk. „A kormányzat egy időzített szociális bombát kapott, amikor hivatalba lépett” – emlékeztetett Rétvári, s a meghozott intézkedések közül kiemelve a közműdíjak befagyasztását és a kilakoltatási moratóriumot. Kitért arra, hogy az egyes lépések fedezetét nem újabb megszorításokkal teremtették meg, hanem a bankadó és a válságadó kivetésével. Rétvári megemlítette még többek között a határon túli magyarság érdekében elfogadott intézkedéseket, különösen az egyszerűsített honosításról hozott jogszabályt, a Határtalanul osztálykirándulási programot és a Magyar Állandó Értekezlet összehívását.