Ólevendula Blogja



Időkép doboz



2015. december 5., szombat

Szent Miklós családja

Szent Miklós családja Patara városában élt. Hitüket, vallásosságukat a család leszármazottai magától Pál apostoltól kapták, aki két alkalommal is járt ezen a földön. A család őseire olyan hatással voltak ezek a látogatások, hogy minden generációból a családban kellett lenni egy papnak. Miklós gyermekkorában nagybátyja volt Patara város érseke. Itt már ebben az időben a lakosság fele keresztényként élt. Család is mindennapi hitéletet gyakorolt, miközben 50 hektáros narancs és déligyümölcs ültetvényen gazdálkodott. Több száz ember dolgozott az ültetvényeken, az ő gyermekeiknek is kötelező volt az ingyenes iskola, melyet érsek nagybátyja és Miklós családja tartott fenn. Egyházi ünnepeken minden ültetvényeken dolgozó munkás és gyermekeik, közös ünnepi lakomákon vett részt. Ilyenkor ruhákat osztottak, és a fizetésen kívül pénzadományokat kaptak. A 253-ban egy pestisjárvány tört ki, amelyben szülei odavesztek, s Miklóst több hónapi kezelés után Nagybátyja mentette meg, és vette magához a patarai kolostorban. Patara városában a kolostori életet során, a tanulás és sportoláson kívül más teendője nem volt. Így a mintegy 180 cm magasságú fiatalember, aki napi több órát töltött tornával, egy szikár minden erőpróbát kibíró alkat lett. Kitűnő úszó volt, néha több kilométerre beúszott a tengeren. Így történhetett meg, hogy egy tengeri út alkalmával a bajban bátran vetette magát a habok közé, hogy segítsen másokon. Egy ilyen cselekedete után, amit csodának hittek az emberek, vált a hajózók védőszentjévé

*


SZENT MIKLÓS PÜSPÖK



Amilyen kevés hitelesnek tekinthető történeti adat birtokában vagyunk, olyan sok mozgalmas történetet ismerünk a szent püspökről, akiről a hagyomány olyan tisztelettel beszél, hogy népszerűségben, bensőséges tiszteletben és életszerűségben alig találjuk párját a szentek között. Miklós kiválóan teljesítette püspöki feladatait, s részt vett a niceai zsinaton is. Mikor pedig egy napon viharba került matrózok hívták segítségül, megjelent a hajón, kezébe ragadta a kormányt, és a szükséges manőver után lecsillapítván a vihart is biztonságban hagyta ott őket. Legendája legrégibb rétegéhez tartozik az az elbeszélés, mely szerint megmentett három ártatlanul vádolt katonatisztet. Ezeket koholt vádak alapján bebörtönözték, és halálra ítélték. Miklós azonban Nagy Konstantinnak megjelent álmában, és a katonákat megmentette a hóhértól. Megszámlálhatatlan azoknak a történeteknek a száma, amelyek a segíteni siető Miklósról szólnak, különösen gyermekek esetében, csodatételeiről olvashatunk majd később. E fölismerés birtokában a Szent Miklós-tisztelet alakulását így vázolhatjuk: Keleten, Myra városában és Konstantinápolyban Miklós püspököt a 6. században már tisztelték. Myrából és konstantinápolyi sír-templomából terjedt el tisztelete az egész görög, szláv illetve orosz egyházban. Kappadókia tartományának falusi templomaiban általában más szentek társaságában, mint orvost, de legtöbbször, mint a tengerészek védőszentjét ábrázolják. A régi Oroszországban különleges tiszteletet tanúsítottak iránta: az ország fő patrónusa lett. Az ortodox egyház ma is nagyon tiszteli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. A latin egyházban - a dél-itáliai területtől eltekintve - lassan és később terjedt el tisztelete. A 9. században, Rómában, egy bazilikában és három kápolnában tisztelték. Németországba a 10. század végén került a Miklós-kultusz a görög származású Theofanu császárnő révén. Franciaország és Anglia területére a normannok viszik a tiszteletet a 11. század végén. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele Európa-szerte fölvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa tanulók, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok. A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hamarosan dramatizálva is megjelenítettek. Az ártatlan gyermekek napján, december hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert Miklós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása. 
Ma a Mikulás hagyományának megőrzését és jelképét hazánkban a Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház az adakozó szeretet Egyháza” képviseli és jeleníti meg a társadalom felé, illetve teszi azt kézzelfogható valósággá.