A kabinetiroda az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében utalt rá: Budapest és a Suez-RWE előzetesen abban egyezett meg, hogy a főváros 15,1 milliárd forintot fizet a konzorcium 25 százalékos tulajdonrészéért.
| Közvetve csaknem négymilliárd forint maradt a pécsiek zsebében a Tettye Forrásház Zrt. létrehozásával – közölte a társaság igazgatósági elnöke.Bővebben>>> |
„Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a Péccsel szemben támasztott követelések hozzávetőlegesen tízszeresen túlzóak, és így a Suez keresete tarthatatlanná válik Bécsben. Budapesten ugyanis a Pécsi Vízműnél tízszer nagyobb cégről, tízszer több vagyonelemről, valamint lényegesen hosszabb szerződött időszakról volt szó” – hangsúlyozták.
A Suez tavaly novemberben jelentette be, hogy beadta keresetét a bécsi választott bíróságra és 32,3 millió euró, azaz mintegy 10 milliárd forint kompenzációt kér Pécstől a Pécsi Vízmű Zrt. székházának elfoglalásáért és a kiesett bevételért. Utalt rá, ez akkora összeg, amekkorát korábban a Compass Lexecon nemzetközi szakértő társaság állapított meg vizsgálatában a vállalatnak járó kártérítés összegeként. A francia cég azzal indokolta az eljárás megindítását, hogy nem volt más választása.
A pécsi polgármesteri kabinetiroda és Szabó Iván, a város ügyvédje akkor üdvözölte, hogy várhatóan már 2012 elején megkezdődhet a per a Pécsi Vízmű-ügyben a bécsi választott bíróságnál. Azt közölték, hogy az eljárásban egy nemzetközi, független bíróság előtt védhetik meg a város és polgárai érdekeit egy multinacionális céggel szemben.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a Suez kárigényét „méltánytalannak és szándékosan túlzónak” tartják, a cég által megbízott Compass Lexecon könyvvizsgáló iroda szakértői anyaga „számos téves megállapítást, tévedést és hibás számítást tartalmaz a Pécsi Vízmű Zrt. részvényeinek vételárát illetően”, amelyet bizonyítani fognak.
Hozzátették, Pécs továbbra is igényt tart a Suezzel szemben mindazon károk megtérítésére, amelyet a francia cég által delegált vezetés okozott Pécsnek a 2009. október 5-i birtokbevételt megelőzően, és az azóta eltelt két év alatt.
Pécs 2009. október elején felmondta a szolgáltatási szerződést, és átvette a városi vízközműveket, miután az addigi vízszolgáltató Pécsi Vízművel határidőre nem egyezett meg a kisebbségi tulajdon visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottai ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, és kizárták a Pécsi Vízmű vezetői körét. Azóta Pécsen az önkormányzat által alapított Tettye Forrásház Zrt. a szolgáltató.
A város és a kisebbségi tulajdonos francia Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy 100 százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.
Az ügy érintettjei mintegy negyven jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság tavaly február közepén jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. A döntést később a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette.
A Tettye működésével nemcsak Pécs, hanem idővel a baranyai megyeszékhely környéki kisebb városok, községek is kikerültek a Pécsi Vízmű szerződött partnereinek köréből. A Tettye jelenleg Pécs mellett 15 településen szolgáltat.
Birtoksértés
Helybenhagyta a Kaposvári Törvényszék szerdán jogerősen a Mohácsi Városi Bíróság korábbi döntését, amelyben jogsértőnek találta a volt pécsi vízszolgáltató, a Pécsi Vízmű Zrt. székházának 2009. októberi birtokbavételét, az eredeti állapotot azonban nem állíttatta helyre.
A Kaposvári Törvényszék megalapozottnak találta az első fokon eljáró grémium tavaly októberi határozatát. Ebben a városi bíróság kimondta, az épület 2009. október 5-i elfoglalásakor birtoksértés történt. Elutasította viszont a felperes Pécsi Vízműnek az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kérelmét, mert úgy vélte, az idő múlásával annyi változás állt be az ügyben, hogy az nem indokolt.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése