Szentendrei Lajos
Mégis: mit képzelt magáról Thomas Jefferson?
A kérdést egy brit jogász, nyomában pedig a BBC tette fel nemrégiben, egy különös amerikai konferencia kapcsán.
Némi háttér e kérdéshez: 1776 forró nyarán, a második Kontinentális Kongresszus tagjai Philadelphiába utaztak, hogy megvitassák elégedetlenségüket a királlyal és a monarchiával. Július 4-én pedig elfogadtak egy egyszerű dokumentumot, amely kimondta: az amerikaiak nem akarnak többé a Korona (a brit korona) alattvalói lenni, nemzetük pedig eztán független és szuverén lesz. Az okiratot Jefferson öntötte végső formába. Az amerikaiak - és a világ is - Függetlenségi Nyilatkozatként ismerte meg, kidolgozóit és elfogadóit pedig az Amerikai Egyesült Államok alapító atyáiként tartja számon a történelem.
Az alapító atyák ezzel a kiáltvánnyal, a közvélekedés szerint, a nemzeti függetlenség nagyszerű dokumentumát tették le.
Vagy mégsem? Meghökkentő vitát szerveztek amerikai és brit jogászok Philadelphiában (ráadásul éppen attól a híres csarnoktól nem messze, ahol annak idején megszavazták a Függetlenségi Nyilatkozatot) arról, hogy vajon legális, jogszerű volt-e az Egyesült Államok alapító atyáinak tette? Magyarán: legitim (volt-e) az amerikai függetlenség kikiáltása?
A britek - mint az talán várható is volt - azzal érvelgettek, hogy a függetlenségi nyilatkozat nemcsak jogtalan volt, hanem hazaárulás is. Egyik legfőbb érvük szerint ugyanis a királynak hűségesküt tett gyarmati vezetőknek egyáltalán nem volt joguk ahhoz, hogy afféle új joghatóságként lépjenek fel, és a brit jogrendszerre fittyet hányva kikiáltsák a függetlenséget. Amely ráadásul, szerintük, politikailag is elhibázott döntés volt. Ennek alátámasztására az 1861-ben kezdődött amerikai polgárháború példáját hozták fel: amikor is Lincoln elnök törvénytelennek nevezte a déli államok elszakadását, és a Függetlenségi Nyilatkozattal megszületett Unió úgy döntött, hogy mégiscsak a brit módszer szerinti politikai döntés a legmegfelelőbb. Vagyis az Egyesült Államok egysége csupán véres polgárháború árán maradhatott fenn.
„S vajon mi történne, ha Texas ma úgy döntene, hogy elszakad az Uniótól?" - kérdezte az egyik brit jogász, némi malíciától sem mentesen. Az amerikai kollégák válasz nélkül hagyták az amúgy nem teljesen elképzelhetetlen ötlet felvetését.
Az amerikai jogászok válasza egyébként igencsak egyszerűnek hangzik: az angolok a maguk Emberi Jogok Nyilatkozatát használták fel II. Jakab király megbuktatásához 1689-ben, s akkor ezt brit földön tökéletesen jogszerűnek és igazolhatónak minősítették, mi több, azóta sem vonták kétségbe, ezért hát az angol uralkodónak szükségszerűen jogszerűnek kellett elfogadnia az amerikai gyarmatok döntését is. A Yale Egyetem egyik jogtudósának fejtegetése szerint pedig a Függetlenségi Nyilatkozatban deklarált elvek jó része (köztük például a népszuverenitás) később egyenesen a nemzetközi jognak, köztük az ENSZ alapokmányának a része lett.
Úgyhogy hiába a brit érvelés, miszerint állampolgárok csoportja nem alkothat saját törvényt a hatályban lévő törvények és jogrend ellenében, ezt semmissé teszi a természetjog - egészítette ki a Harvard egyik professzora az amerikai álláspontot.
(Az úgynevezett természetjog szerint az egyének, akiket Isten elidegeníthetetlen jogokkal ruház fel, a hatalommal történt visszaélés esetén felmondhatják az együttműködést a kormányzattal, vagyis levethetik a zsarnokság igáját.)
Az 1776-os amerikai Függetlenségi Nyilatkozat után egyébként az 1783-ban megkötött párizsi béke az újdonsült állam, vagyis az Egyesült Államok javára döntött. Nem is mellesleg.
Mindazonáltal az utólagos - akár évszázadokkal későbbi - konferenciázgatások és értelmezgetések valószínűleg érdekes ínyencségek az angolszász jogásztársadalom számára, s a történelmi polémiák is szolgálhatnak tanulságokkal.Mi több: még az is könnyen meglehet, hogy az idei elnökválasztási kampányban is téma lesz a függetlenségi nyilatkozat, kivált, hogy a polgárháború már szóba is került a republikánus elnökjelöltségért indulók között. Igaz, Rick Perrynek, a texasi kormányzónak, fogalma sem volt róla, hogy mikor is dúlt hazájának véres polgárháborúja.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése