Link http://www.wassalbert.eu/
Nyílt levél Hoffmann Rózsa asszonynak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárának
Tisztelt Hoffmann Rózsa, Kedves Államtitkár Asszony!
Idén februárban negyedik alkalommal került sor a magyar-magyar összefogás jegyében a Wass Albert-felolvasó-maratonra. A kezdeményezők és a hozzájuk csatlakozó közösségek, civil szervezetek áldozatos munkája nyomán minden eddiginél több, összesen 45 belső-magyarországi, erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, valamint amerikai helyszínen sereglett össze több ezer honfitársunk, hogy művei által 25 órán keresztül folyamatosan megidézzék a rendkívül népszerű, de a közoktatásból fájón hiányzó gróf czegei Wass Albert magyar és egyetemes emberi értékeket hirdető szellemiségét.
Az első alkalommal, 2004-ben 13 településen, 2009-ben 17 helyszínen zajlott a felolvasó-maraton, 2010-ben pedig a Kárpát-medence és Nyugat-Európa 32 pontján lehetett Wass Albert tanításait hallgatni. Tavaly már más jeles, de szintén elhallgatott írók műveiből is olvastak a csatlakozók, s így történt ez az idei 45 helyszínen is. A beszámolók szerint a különböző településeken több száz embert megmozgató, csodálatos lélekemelést adó, közösségépítő rendezvények zajlottak. Az eddigi tapasztalatok összegzéséből világossá válik, hogy az erdélyi írónak és a hozzá hasonlóan mellőzött sorstársainak hatalmas népszerűsége van a világ magyar közösségeiben (ahogy ezt a közelmúltban a közszolgálati tévében a Wass Albert életművéről szóló „Adjátok vissza a hegyeimet” című film bemutatása is jelezte). Továbbá megmutatkozott az is, hogy az általuk közvetített értékek, útmutató üzenetek a mai korban létfontosságúak, rengeteget segítenek.
A felolvasó-maratonhoz csatlakozott települések szervezői május 14-én országos találkozót tartottak Budapesten. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közoktatás és a Nemzeti Alaptanterv időszerű átalakítása jó alkalom az elmúlt évtizedekben világnézeti és politikai okokból elfeledett, elhallgatott, megbélyegzett alkotók legmagasabb szintű hivatalos rehabilitációjára és elismerésére. Az esztétikai, értékrendi és erkölcsi megalapozottságú lépéssel egyensúlyba kerül az eddigi egyoldalú szemlélet.
Meggyőződésünk, hogy Wass Albertnek, az általa képviselt szellemiségnek helye van a magyar közoktatásban. Mellette helye van a székely lelkiséget elemi erejű autentikus hitelességgel ábrázoló Nyirő Józsefnek, a publicistaként is maradandót alkotott Tamási Áronnak, a magyar élet egészét látnoki erővel megvilágító Szabó Dezsőnek, a hősies hazaszeretetet megéneklő Somogyváry Gyulának, a fajsúlyos történelmi regényeivel egykor nagy népszerűségű Herczeg Ferencnek, az értékes korrajzokat ránt testáló, irodalmi Nobel-díjra is jelölt Tormay Cécile-nek, a magyar sorskérdéseket megörökítő Rákosi Viktornak, a természetismeretben és –ábrázolásban felülmúlhatatlan Fekete Istvánnak, valamint a transzilvanista próza és költészet olyan jeleseinek, mint Koós Károly, gróf Bánffy Miklós, Dsida Jenő vagy Reményik Sándor.
A sor az elmúlt évtizedek egyoldalú, szelektív kultúrpolitikája miatt hosszan folytatható.
Mi, a Wass Albert-felolvasó-maraton szervezői, magyar irodalmunk szerelmesei május 14-i találkozónk alkalmából, az összejövetelt értékes gondolataikkal megtisztelő szaktekintélyek támogatásával ezúton tisztelettel arra kérjük Hoffmann Rózsa asszonyt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárát, hogy a magyar közoktatás rendszerének átalakítása során kezdeményezze elhallgatott, maradandó életművet ránk hagyott nagyjaink méltó megörökítését az irodalmi pantheonban és ebből kifolyólag a jövő nemzedékeit formáló oktatásügyben.
Budapest, 2011. május 14.
"Meggyőződésünk, hogy Wass Albertnek, az általa képviselt szellemiségnek helye van a magyar közoktatásban. Mellette helye van a székely lelkiséget elemi erejű autentikus hitelességgel ábrázoló Nyirő Józsefnek, a publicistaként is maradandót alkotott Tamási Áronnak, a magyar élet egészét látnoki erővel megvilágító Szabó Dezsőnek, a hősies hazaszeretetet megéneklő Somogyváry Gyulának, a fajsúlyos történelmi regényeivel egykor nagy népszerűségű Herczeg Ferencnek, az értékes korrajzokat ránt testáló, irodalmi Nobel-díjra is jelölt Tormay Cécile-nek, a magyar sorskérdéseket megörökítő Rákosi Viktornak, a természetismeretben és –ábrázolásban felülmúlhatatlan Fekete Istvánnak, valamint a transzilvanista próza és költészet olyan jeleseinek, mint Koós Károly, gróf Bánffy Miklós, Dsida Jenő vagy Reményik Sándor." Hihetetlenül fontos lenne!
VálaszTörlésEgy lépés előre. Legalább már LEHET.
VálaszTörlésAz 1920 utáni határon túli irodalomnak külön fejezetének kellene lennie a magyar irodalomban.
VálaszTörlésAz iskolai könyvtárakban sincs jelen.
VálaszTörlésItt volna már az idő az e téren való sürgős változtatásnak.
VálaszTörlésEzért a nemzettudat olyan is.
VálaszTörlés