Képíró Sándor a tárgyaláson elmondta, szerette a magyar királyi csendőrséget, munkáját hivatásának érezte és végig tisztességes volt. Szerinte a vád hazugságon alapszik.
Beszédében visszatért az 1942-es eseményekre, amelynek kapcsán elárulta, csendőrtársainak és neki is azt mondták, hogy a Bánságba mennek, azt fogják visszaszerezni. Azonban kiderült, hogy razziázni fognak a rendőrséggel és a csendőrséggel. Azt kapták utasításba, hogy fegyvert kell ragadniuk, ha megtámadják a járőröket. Képíró ezt az utasítást szokatlannak vélte, így írásbeli megerősítést kért a parancsnokától. Erre a felettese azt mondta, ő sem kapta ezt írásban.
A vádlott elmondta, mindig vigyázott arra, hogy ahol ő szolgált, ne legyen fegyverhasználat. A katonai vezetők nem voltak elégedettek az ottani intézkedésekkel, és mint mondta, szigorú bánásmódot rendeltek el - mesélte az 1942. jan. 23-ai eseményeket a vádlott. Ez az ott tartózkodásuk harmadik napja volt. Állítása szerint ez idő alatt öt embert mentett meg abban a szállóban, ahol ő tartózkodott. Nekik élnek az örököseik, így azok bizonyíthatják ezt a tényt. Több áldozatról úgy nyilatkozott: nem is ismerte őket.
A hírTV helyszíni tudósítója elmondta, korábban a népbíróság elítélte Képírót, de egyúttal fel is mentette. Századosi rangját megtarthatta – tette hozzá.
Azokat a dokumentumokat - amelyeket a vád részéről bekértek, és csatoltak a perbe - 1944-ben számos nyelvi hibával fordították magyarra. Zétényi Zsolt védő elárulta, 2009-ben a Szerbiából megérkezett dokumentumok csak másolatok, azok eredetije nincs meg.
Pénteken a bizonyítási eljárással folytatódik a per. Május 19-én akár első fokú ítélet is születhet.
(hírTV)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése