Heti Válasz Online - Rettegnek az idősek Gyöngyöspatán: Leköpik, kővel dobálják őket

 

Megdöbbentő levél a Gyöngyöspatán uralkodó valódi állapotokról

>Levelet kaptunk Gyöngyöspatáról. A falu az elmúlt hetekben az országos figyelem középpontjába került, de arról kevés szó esett, hogy a feszült helyzet nem most, hanem hosszú évek során alakult ki a településen. Az alább szó szerint közölt levél erre a folyamatra, és a lehetséges megoldási módozatokra hívja fel a figyelmet.

 

Gyöngyöspata többségi társadalma fontosnak érzi, hogy a sokszor egyoldalú, felszínes híradások, nyilatkozatok mellett tájékoztassa az ország közvéleményét arról, valójában milyen folyamatok és történések vezettek az elmúlt hetekben kialakult helyzethez, és egyben rávilágítson arra is, mitől várja a feszültségek és problémák enyhülését.

A faluban több száz évig békésen élt együtt a magyar többség és a cigány kisebbség. Generációkon keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg a falu arculatát, adta az itt élők kenyerét. Az első problémák 15-20 évvel ezelőtt jelentkeztek, és egyre súlyosbodtak. Egyre hangosabb és agresszívebb lett egy csoport a falu lakosságán belül (nagyrészt máshonnan betelepített családok), és egyre inkább mindennapossá váltak sok család, ember számára az inzultálások és a sérelmükre elkövetett tulajdon elleni bűncselekmények. Tehát egyáltalán nem hangulatkeltésről és politikai játszmáról van csak szó, mint ahogy azt sokan hangoztatják. A problémák nem újkeletűek!

Szeretnénk világossá tenni, hogy a sajtó jelentős részében gyerekcsínynek és apróbb lopásnak titulált „ügyek" valójában mit is takarnak. A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg idős ember mindennapjainak, főként a falunak azon a részén, ami az említett, társadalmi normákat megszegő családok közelében található. Kialakult a félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.

Lehet ezeket „apróbb lopásnak" is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek.

Föl szeretnénk arra is hívni a figyelmet, hogy a pusztítás akkor is pusztítás, ha nagyon sok apró mozdulat következménye. Az említett közösségromboló csoport miatt tizenöt év alatt eltűnt, romhalmazzá és pusztasággá vált a Kecske-kő harminc hektárnyi oldala, ami előtte Gyöngyöspata „nyaralónegyede" volt hobbikertekkel, pincékkel, gyümölcsösökkel. A karókat, oszlopokat tűzifának hordták el, a pincéket föltörték, számos esetben a cserép mellett még a tetőgerendákat is elvitték, a gyümölcslopás módszerét sokszor a faágak letörése és elvonszolása jelentette. Most úgy néz ki a terület, mintha bombatalálat érte volna. A termelés leállása miatti anyagi kár is hatalmas, szerény becslések mellett is körülbelül harmincmillió forint évente, de legalább ennyire fájó veszteség, hogy Gyöngyöspata egyik legfontosabb közösségi színterét veszítette el, vészesen rövid idő alatt.

A faluban két hétig tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőrség tevékenysége országos szintű felháborodást váltott ki, de az éremnek másik oldala is van: a falu lakóinak nagy része úgy érzékelte, hogy összességében (nyilván ebben a jelen lévő rendőri erőknek is szerepe volt) két évtizede nem érzett nyugalom és biztonságérzet volt tapasztalható. A faluközpont hídján megszűnt a gyerekbandák vámszedése (szó szerint értendő!), az idősek nyugodtan el tudtak menni misére, a postára vagy a boltba, nem kellett feléjük repülő kődaraboktól, köpésektől, szidalmaktól tartaniuk, és éjszaka is nyugodtan alhattak.

Ennél kisebb súlyú dolgok, de tény, hogy a szokásos ordibálás, kiabálás is megszűnt, valamint a lopott kábelek égetéséből származó, rákkeltő anyagokat tartalmazó füst sem rontotta a falu levegőjét. A lakosság nagy részének hozzáállását, és a már hosszú évek óta kialakult nyomást jelzi, hogy a 2800 lakosú faluban pár nap alatt 1005-en írták alá azt a petíciót, ami a Szebb Jövőért Polgárőrség helyben maradását kérte, amikor annak hatósági kiutasítása került szóba.

Tisztában vagyunk azzal, és fontosnak tartjuk deklarálni, hogy nem a helyi cigányság egésze felelős a fent leírt problémákért, számos becsületes és a közösséget építő család is él itt köztük. Ezért megértjük és sajnáljuk, ha ebben a két hétben bármilyen sérelem érte őket. De fontosnak tartjuk a nyilvánosság elé tárni, hogy sok száz ember, köztük kiemelten idősek és gyerekek, hasonló félelemben és sokszor megaláztatásban él már nem két hete, hanem sok éve. Azt szeretnénk elérni, hogy az ő problémáik se legyenek szőnyeg alá söpörve vagy bagatellizálva, hanem mind a hatóságok, mind a politika és a média segítsen rajtuk is.

Decemberben az iskolában hárman ájulásig vertek egy gyermeket, akit szülei át is írattak másik iskolába. Tettük indoklásakor azt válaszolták, szórakozásból cselekedtek. Az ilyenek miért nem érdekes hírek a jogvédők és újságírók számára? Kiemelendő az is, hogy az átlagosnál nem rosszabb bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban.

Csak a valódi integráció és rendfenntartás segíthet. De csakis az a fajta integráció, ami világosan különbséget tesz a közösséget építeni és az azt rombolni akaró egyének között, etnikumra való tekintet nélkül. Támogatni és segíteni kell mindenkit, aki rászorul, ha annak valódi célja a békés együttélés és az alapvető társadalmi normák betartása. De minden létező eszközzel föl kell lépni azokkal szemben, akik életmódjukkal, magatartásukkal másokat megkárosítanak.

Nyugalmat és biztonságot akar a falu, ehhez kérjük mindenki segítségét. Úgy érezzük, fordulóponthoz érkeztünk: vagy tovább erősödnek az eddigi folyamatok, és a Kecske-kői pincék után a lakóházak kerülnek sorra 5-10 éven belül, hogy cserepenként és téglánként lebontsák azokat, mint ahogyan az Ózd egyes részein, Arlón vagy sok-sok névtelen áldozattá vált észak-magyarországi kis faluban történt, vagy igazi rend szabja meg majd a mindennapokat. Csakis ekkor virágozhat föl újra a falu. A turizmus, a borászat, a gyümölcstermesztés mint perspektíva légvár marad, ha a háttérben félelemkeltő rablóbandák működhetnek.

A falu a tervek szerint földet és vetőmagot ad együttműködésre nyitott helyi cigány családoknak, hogy így fogódzót kapjanak a kiemelkedéshez. Kapát és vetőmagot is sokak adnának őszinte emberi jó szándékból és jól felfogott önös érdekből is. Vályogvető, valamint kosárfonó vállalkozás beindítása is szerepel az önkormányzat tervei között.

Gyöngyöspata segítséget vár. Nagyobb, állandó és hatékonyabb rendőri jelenlétet, szigorúbb bírósági és gyermekvédelmi gyakorlatot, a rövid hírnév elmúltával is rendet és nyugalmat a közösség minden tagja számára! Segítő kezeket kérünk, hogy segítő kezeket nyújthassunk egymásnak.

Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselőtestület jóváhagyásával, támogatásával, egy helyi lakos

A település képviselőtestülete is hallatta a hangját, az ő közleményüket is szó szerint közöljük:

Az utolsó szó jogán Gyöngyöspata Képviselőtestülete részéről

Gyöngyöspata Képviselőtestülete, s a ma még jelentős többségben a településen élő tisztességes emberek az utolsó szó jogán, mivel rajtunk kívül már mindenkit meghallgattak, szólunk az ország vezetőihez, a magyar közvéleményhez és a médiához.

Minden törvénytisztelő és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha embertársait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét.

Ezt az alapvető elvárást azonban Magyarország sok száz településén éppen így megfogalmazzák, tehát ne kezelje senki elszigetelt egyedi jelenségként. E gondokat ne tartsuk Gyöngyöspata egyedi problémájának. A média, s a politikai erők, tisztelet a kivételnek, leginkább a maguk kénye-kedve szerint, pusztán önös érdekből vagy politikai tőke reményében, sokszor elferdítve, tájékozatlanul, túlzó módon nyilatkoznak, lejáratva, megbélyegezve egy ezeréves múlttal büszkélkedő települést. Értjük ez alatt a falu tisztességgel dolgozó lakóit, annak vezetőit. Mi több, nemzetközi fórum elé viszik becsmérlő módon községünk nevét, rasszistának, kirekesztőnek, megnyomorítónak bélyegezve az itt élő jó szándékú embereket.

A jövőbeni hasonló megnyilvánulások elkerülése érdekében nyomatékkal kérjük országunk és a parlamenti pártok vezetőit, hogy helyben tájékozódjanak a tényleges helyzetről a falu vezetésétől s a helyi emberektől. Kérjük a médiát, hogy pártok és szervezetek érdekeitől mentesen, valóban függetlenül, s kerülve a szenzációhajhászást, tájékoztassák a nemzetközi és hazai közvéleményt a gyöngyöspatai történésekről.

Gyöngyöspata Képviselőtestülete a továbbiakban nem járul hozzá a faluban tervezett, vagy már engedélyezett demonstrációkhoz, felvonulásokhoz, pártrendezvényekhez, s követeli, hogy a jogvédő szervezetek által gerjesztett hisztéria-hadjárat szűnjék meg!

Békét akar minden gyöngyöspatai lakos! Nyugalmat, amelyben biztonsággal végezheti mindennapi munkáját. A falu vezetése egy olyan, jogok és kötelességek egyensúlyán alapuló Magyarország példásan működő településén akar munkálkodni, ahol az ott élők mindezeket betartva és elfogadva élnek, élhetnek.

Az utolsó szó jogán: Gyöngyöspata nyugalmat, békét akar!

Gyöngyöspata, 2011. március 25.

Gyöngyöspata Képviselőtestülete

***

Kapcsolódó:
>> Megszólalt Orbán bizalmasa: Máshová vinnék a romákat <<

"...az unióban kezdik megérteni, hogy zsákutcába jutottunk. Európa húsz éven át - amióta az európai romák nyolcvan százalékának otthont adó kelet-európai országok felszabadultak
- szinte kizárólag emberi jogi problémának tekintette a kérdést. Azt mondták: nem kell a cigányokat diszkriminálni, és akkor minden rendben lesz. Ha azonban Északkelet-Magyarországon száz ember jelentkezik tíz munkahelyre, ott az élet maga egy nagy megkülönböztetés. Ráadásul a többséghez és a kisebbséghez tartozók kilátásai a nehéz sorsú keleti térségekben szinte egyformán rosszak.

- Kritizálja az uniót, amiért emberi jogi szemüvegen keresztül nézte a problémát. Magyarország viszont mintha a szociális rendszeren belül akarná letudni a cigánykérdést.

- A magyar állam alapelve sokáig az volt, hogy a romák problémáit a szociális ellátás színvonalának emelésével tudjuk megoldani. Ezt anyagilag nem bírjuk. Másrészt ma romák és nem romák tízezrei helyzetüket a változtatni akarás és képesség leghalványabb szikrája nélkül fogadják el. Berendezkedtek arra, hogy leszázalékolásból, segélyből, rokkantságból el lehet élni. Összeszámoltuk: a magyar szociális ellátórendszer 153 jogcímen folyósít támogatást rászorulóknak - mindenfajta teljesítmény elvárása nélkül. Oda jutottunk, hogy szankciók kellenek, mert sok szülő már a gyerekekről való gondoskodás felelősségét sem érzi át. Ezért iskolába járáshoz kötöttük a családi pótlék folyósítását, s hamarosan hároméves kortól kötelező lesz az óvoda. Olyan intézményrendszer is kell persze, amely nem diszkriminálja a cigány gyerekeket. De a kötelességeket elhanyagoló, automatikus támogatásokra épülő rendszer ma már a kilábalás egyik fő akadálya..."