A Kárpát-medencei arany- és más szervezett bányászat

A Kárpát-medencei arany- és más szervezett bányászat megteremtése
Szent István és az Árpád-házi királyaink nevéhez fűződik




      Szent István és az államalapítás ünnepe alkalmából úgy
gondolom "illő" megemlékeznünk arról is, hogy Árpád-házi királyaink
mellett az Ő nevéhez fűződik a Kárpát- medencei arany- és más bányászat
szervezett megteremtése, amelyek központjai lényegében jelenleg is
működnek (pl. az erdélyi Verespatakon, amelyet az akkori "aranymosás"
helyett napjainkban "ciános" kioldási technológiával terveznek
megnyitni). Ezzel megteremtették a korszerű európai színvonalú
pénzgazdálkodást is. Közismert hogy mindezekért a trianoni utódállamok
mennyire "hálásak" az ott rekedt magyarságnak.



      Rátérve a részletekre, honfoglalás (sokak szerint
visszatérés) után a szinesfémérc lelőhelyek, ugyanúgy mint az arany-,
vas-, és a sóbányák fejedelmi tulajdonba, majd az Árpádházi királyaink
kezébe kerültek. Ők szervezték meg a bányászati központokat,,
bányakamarákat, pénzverdéket stb.. Az Árpád- háziak kihalása után a
királyi privilégiumok jelentősen szűkültek, az ellenőrzést azonban a
későbbi választott királyaink (Anjouk, Mátyás,Jagellók) továbbra is
igyekeztek biztosítani pénzverő- és bányakamarák útján (Buda,
Esztergom, Körmöcbánya, Szomolnok, Erdélyben Nagybánya, Kolozsvár
stb.). A Királyi bevételek a kötelező fémbeváltásból és fémfinomításból
származtak az egyéb adók mellett. Később a bányászati, kohászati
királyi privilégiumokhoz földesurak (pl Csákiak), egyházmegyék (pl. a
Börzsönyben), sőt polgári családok(pl. Thurzó János) is
hozzájárulhattak. Magyar királyaink nagyon bölcsen bányászathoz és
kohászathoz jól értő szabad szász polgárokat telepítettek át a
felvidéki (pl. Selmecbánya - Chemnitz) és erdélyi szabad királyi
bányavárosokba (pl. Radna).

      Nagy részük a szász-cseh határon fekvő Érchegység
bányavidékéről (jelenlegi Csehország) érkezett. (Ezért ők is - mint a
magyarok - megkapták közismert "méltó elismerésüket" pl.
kitelepítésükkel a világháborúk utáni utódállamoktól.)

      A szász telepesek közül sokan tanulással (pl. a
selmecbányai bányászati Akadémián) vagy vállalkozóként később igaz
magyarokká váltak. Így pl. a felvidéki Breznóbányán született a magyar
tudós polihisztor, politikus Herman Ottó (1835-1914).

      Itt külön kiemelendő Mátyás királyunk kortársa a lőcsei
születésű magát magyarnak valló Thurzó János (1437-15O8) személye, aki
bányavíz emelő gépeivel, de később a Fugger-bankházzal vállalkozóként
is európai hírűvé vált. Megoldva a mélyszinti bányászkodás problémáit,
a magyarországi bányászatot ismét európai színvonalra emelte. A
szakirodalomban utánanézve meglepetéssel derítettem ki, hogy
Spanyolországot megelőzve már azidőben folyt a Kassa melletti
Szomolnokon Európában elsőként vassal kicsapva az ú.n. cementréz ipati
gyártása, amely egyben a napjainkban is legkorszerűbbnek tartott
biokohászat kezdeti alkalmazását jelentette. Egy Thurzó Jánossal kötött
szerződés bizonyítja, hogy az ehhez szükséges vasat (1497-ben) cége
szállította. Kevesen tudják, hogy Ő süketnémaságot színlelve beállt
munkásnak az egyik velencei fémolvasztóba - ahová a magyar ezüstös
nyersrezet szállították "rézáron" - és ott megtanulta az ezüstnek a
réztől való elválasztását az ú. n. csurogtató olvasztással. Ezt
Magyarországon megvalósítva nemcsak vállalkozásainak hozott hatalmas
többletbevételt, hanem fellendítette az akkor is virágzó felvidéki és
erdélyi szabad bányavárosokat is (semmi nyoma annak hogy azidőben ott
"nyelvtörvény" lett volna). Azidőben a Thurzó - bányákban, de általában
máshol is 7 órás műszakok voltak, megszabott pihenőidőkkel, szociális
segítő ú.n. körmöci társládával, miközben máshol a magyar földesurak
jobbágyai nagy adókkal terhelten szinte éjjel-nappal robotoltak.

      Sajnos a felvidéki bányák, kohók és egyéb vagyonok döntő
része a Habsburg uralkodóink kincstárait gazdagította.Erdély helyzete
sem volt sokkal különb ennél török viszonylatban.

      Közismert hogy e vagyonok Trianon majd a párisi
"békeszerződés" után az utódállamok tulajdonába kerültek. Korábban már
említettem hogy ezért az utodállamok mennyire "hálásak" voltak.
jelenleg pedig ott tartunk, hogy egy Szent István szobor avatása
egykori királysági területén is diplomáciai bonyodalmakat okoz a
felvidéken. A magyarverésekről stb. nem is beszélve. Hát ide jutottunk.




      Dr. Bódi Dezső okl. kohómérnök




*** www.nemzetihirhalo.hu
**********