Visszanéző - "Leltárlapok"

Ugye akarunk segíteni az MSZP-nek az elszámolásban?

seneca - november 28 2007 22:40:40

Ugye akarunk segíteni az MSZP-nek az elszámolásban?

1. Tocsik-Szokai -botrány
2. Politikatörténeti Alapítvány -botrány
3. Kossuth Könyvkiadó-botrány
4. Hotel Panoráma-botrány
5. Ifjúsági Lapkiadó-botrány
6. Környezetvédelmi Alap-botrány
7. Bokros Lajos búcsúpénze
8. Horn-villa
9. Exporttámogatás-botrány
10. Ok-Tat-botrány
11. Diplomatawhisky-botrány
12. Káosz a Tb-nél
13. CM-Klinika-botrány
14. Over-botrány
15. TB székház-botrány
16. Olajgate-botrány
17. Nyírfa-botrány,zsurki vodkagyár
18. Xénia-botrány
19. Szdsz székház-botrány
20. Vecsési számlagyár MNB adósságcserének elnevezett bankári mûvelete (3500milliárdFt)
21. Bp.Bank-botrány
22. Cw Bank-botrány(gyurcsányi apósa)
23. Posta Bank-botrány
24. Agro,Konzum Bank-botrány
25. 1-es villamos beruházásánál történõ lenyulások
26. Budai Hengermalom
27. Altus-birodalom
28. Báv-botrány
29. Bankár Kft-botrány
30. Búzaexport körüli visszáságok(több10milliárd)
31. Kárpótlási jegyek(40...-es haszon)
32. Tsz vagyon
33. Óbudai és sasadi földek
34. Szakszervezeti vagyon (365db ingatlan,Szot üdülök)
35. Kisz vagyon
36. (Csillebérc,Tata,Zánka...)
37. Mszmp-s pártvagyon
38. Orosz államadóság (Társaság keleti piacokért ; Nádor , Pint-pont)
39. Tribuszerné pilotajátéka
40. Szekeres szállodája
41. Traubi-botrány
42. Kordax , Globex, Fotex, Caola,Égis, Conexus ügy
43. Dunaferr (acél XXI)
44. Zsinagoga felújítás botrány
45. Hit gyülekezete (1,5milliárd)
46. Kuncze tankönyvkiadó, Bauer ügyvédi iroda
47. Zemplényi-ügy,London brokerház,
48. Buda cash-botrány,és egyéb brokerbotrányok Honfogalalás(6 milliárd)
49. 4-esMetro kampány botrány
50. Central hotel,Zefirusz,Kime-net botrány
51. M.p ügyei (Gresham,Paks,Hajdúszoboszló) Fõvárosi közmûvek priv.
52. (Technomark-ügy)

Stratégiai ágazatok privatizácioja:energiaszektor,bank...

1. 2002.05.28. Százmillió közpénz a Medgyessy-villára
2. 2002.06.27. Törzsutasok lesznek az kormánypárti-képviselõk
3. 2002.07.13. Erzsébet-híd felújítás 440 millióval többért
4. 2002.07.23. 250 milló tüzijátékra? Már megint??? Nahát!!!
5. 2002.08.02. 44 millió kormánypropagandára
6. 2002.08.03. 2,6 milliárd forintos baráti segítség
7. 2002.08.14. A nagy sikerre való tekintettel: még 44 millió a MC Médiának
8. 2002.08.21. Huszty András esete az MSZMP üdülõ berendezésével
9. 2002.08.25. 6,8 milliárdos mobiltelefon-tender
10. 2002.09.05. Proware - Havi 150 millió a pazarlók leleplezésére
11. 2002.09.07. MTV: Új autólízingek a 6,6 milliárdos hiány csökkentésére
12. 2002.09.16. Demszky esete a FõVÁROSI közpénz elDUGÓval
13. 2002.09.20. Milliárdos fõvárosi közbeszerzés - Demszky módra
14. 2002.09.24. SZDSZ-es Kossuth-ünnep - fejenként 132 ezer forintért
15. 2002.09.30. 200 millió október 23-ra - zárt,meghívásos eljárással
16. 2002.10.02. Egy év alatt 100 millió a Demszky-kampányt bonyolító cégnek
17. 2002.10.11. Köbányai helyzetkép: 2 milliárd az MSZP-s jelöltek cégeinek
18. 2002.10.21. A Miniszterelnöki Hivatal teltkarcsúsítása
19. 2002.10.29. Rágalmazásért 1 milliós büntetés Keller Lászlónak
20. 2002.11.02. A 'visszaszerzett' 1 milliárd
21. 2002.11.04. Óvatos bérkiáramlás a kormányban
22. 2002.11.12. Fantomok és strómanok
23. 2002.11.14. MTV: Új arculat -természetesen közbeszerzés nélkül
24. 2002.11.15. MTV: "Olcsó" arcok az "olcsó" tévében
25. 2002.11.16. Orosz államadósság: ismét indul a nagy lenyúlás!
26. 2002.11.18. Proware helyett Muskovszky?
27. 2002.11.26. 1 milliárd az üvegzseb-programra
28. 2002.11.30. Ingyenjégpálya a Kossuth téren - 50 millióért
29. 2002.12.05. A koccintás mellé 1 milliárd dolláros ajándék Romániának
30. 2002.12.07. MEH irodabérlés évi 240 millióért
31. 2002.12.12. Ingyenjégpálya 2. - Újabb MSZP-közeli gyõztes egy meghívásos pályázaton
32. 2002.12.13. Autópályaépítés - szocialista közbeszerzéssel
33. 2002.12.17. MEH irodabérlés évi 240 millióért
34. 2003.01.06. Idõ hiányában megint Geszti és Fatér
35. 2003.01.08. Szemben a világgal: 11,25 milliárd szoftverre
36. 2003.01.08. 33 millió a miniszterelnöki tanácsadó cégének
37. 2003.01.17. Március 15-i ünnepségek - zárt, meghívásos tenderrel
38. 2003.01.24. Az EU-kommunikációs Közalapítvány pályázatának nyertesei
39. 2003.01.31. Demszky büntetését a Városháza fizeti
40. 2003.01.31. Ki pártközeli a 300 milliárdos honvédségi gépjármûbeszerzésben?
41. 2003.02.06. Hálapénz Ron Werbernek
42. 2003.02.07. Civil pályázatok kormányhatáskörbe vonva
43. 2003.02.14. Még 320 millió Medgyessy romániai barátjának
44. 2003.02.17. Erõs beleerõsített - 142,2 milliárd veszteség az MFB-nél
45. 2003.02.21. 1,5 milliárdos portál r11; kidobva
46. 2003.02.25. Sulinet = Bulinet, avagy Magyar Bálint közbeszerez
47. 2003.02.27. Kiss Elemér, a szocialista szent ember
48. 2003.03.04. Az SZDSZ sem marad le - 64 millió a kampánytanácsadónak
49. 2003.03.06. 410 luxusautó a kormánynak 6 milliárdért
50. 2003.03.13. Hadihídon az Európai Unióba
51. 2003.03.24. EU-rajzfilmtender: 400 millió elõre leosztva
52. 2003.04.11. Ügyvédbotrány az Informatikai Minisztériumban (is)
53. 2003.04.12. 100 millió Medgyessy tolmácsának
54. 2003.04.17. MÁV-os szakszervezeti vezetõk havi 800 ezerért
55. 2003.04.24. MALÉV: még egy 1 milliárdos buli
56. 2003.05.07. Demszky terepjárója 17,3 millióért
57. 2003.05.28. "Csak" 2,3 milliárd luxusautókra
58. 2003.06.15. Magyar Bálint összegyûjtött mûvei
59. (27,5millio a kabinetfõnök volt cégének,Nemz. Szakképzési Int. 555millios pályázata,Cisco-sztori,2,5 milliárdos PC-beszerzés,Kellemes hétvége az Ellenderrel,villaügyr30;)
60. 2003.06.16. A Gripen, plusz 30 milliárdért
61. 2003.07.02. MIG-29 felújítás - 140 milliós tanácsadás
62. 2003.08.12. Postás táskák 177 millióért
63. 2003.08.14. Paks, avagy kibújt a szocialista "szakértelem" zsákból
64. 2003.08.21. Örömkoncert 168 millióért
65. 2003.09.02. 7 milliárd forintos hitel Arhangelszknek
66. Privatizácio befejezése:Egészségügy?, MOL Rt.,Magyar Posta, Szerencsejáték Rt., Földhitel és Jelzálogbank, Dunaferr, Bábolna Rt., ,Hajogyárisziget,Tokaj Kereskedõház Rt.,...
67. +K&H botrány(Pannonplast-bomba)

KAMPÁNYADALÉK!!! A REFORM FÓRUM SEGÍTSÉGE!
Egyébként olvasd te is, írj bele!!!!
Itt az ideje, hogy a táblát letöröljük, és írjuk fel, bűneiket.
Kezdem:

A 168 óra című lap a Magyar Rádió pénzén indult, a Rádió infrastruktúráját használták fel a felfuttatásához. Aztán ez a közpénzből "megcsinált" lap pénzt fialt, Mester Ákos saját zsebébe - ugyanis a lap, hogy, hogy nem, magántulajdon lett. Annak lett nyilvánítva.
Csak úgy. Ez a lap immár jónéhány napja nem tudja, hogy ki az a Kaya Ibrahim. Mi fantomokkal nem törődünk, viszont azt nem tudjuk még mindig, hogy miért egy közpénzből működő intézmény vagyonából gründolt magának lapot a Magyar Narancs által simlis privatizátornak nevezett Mester Ákos.
A Magyar Televízió 1994 után rengeteg "külső munkatársat" foglalkoztatott, óriási összegekről szóló szerződéseket kötöttek, amik mögött sok esetben nem is állt valós teljesítmény. De a megfizetettek mind brancsbeliek voltak. A Magyar Televízió közpénzből működik!!!
Amikor Bokros Lajos megbukott, a végkielégítését egy alapítványnak adta. Csakhogy ennek az alapítványnak az elnöskégében ott ült Bokros Lajosné őnagysága...
Érdekesség: Békesi László jóbarátja a Kanadában elítélt szaknévsoros Bodnárnak. Mellesleg ő is a fotexesek körébe tartozik.
Az olajügyekben elhíresült Energol Kft. és Conti-Car Kft. vezetői ismertek MSZP-s körökben, így például a Csikós JózsefMSZP-s képviselő is volt. Az olajügyekben érintett szermélyek jórészt az MSZP holdudvarához tartoznak.
Kuncze Gábor belügyminiszterként több alkalommal is együtt reggelizett a kazettahamisító VICO-s Fenyővel, és egy bálon olyan fénykép készült róla, amin kedélyesen barátkozik az azóta szerencsésen meggyilkolt Prisztás Józseffel. Fenyőnek egyébként jóbarátja volt Pető Iván is, akivel gyakran megbeszélte a dolgait.
Gál Zoltán, az Országgyűlés 1994-1998 közti proli elnöke (a Házelnök csengője helyett a ragacsos kiskanalával kocogtatta a koszos kávéscsészéjét) 1988-ban belügyminiszter-helyettes volt. Ebbéli minőségében adott utasítást 1988. október 23-án, hogy a motoros rendőrök a tüntetők közé hajtsanak. Ma "modern európai szociáldemokrata."
Sándor László MSZOSZ-elnök annak idején az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke volt. Ebben a minőségében 271 millióért adott el egy 645 milliós Budapest Bank-részvénycsomagot a Medicor Holding Rt.-nek. Később több, mint 1 milliárd forintot dobott ki a közpénzből működő OEÖ pénzéből értéktelen Medicor-részvényekre. A Medicor személyi állományában, érdekes módon, MSZP-s emberek vannak.
Máté László egykori MSZP-alelnök: Az ország legjobb malmát, a nyolcmilliárd forintot érő Budai Hengermalmot Máté László félmilliárdért vette meg, oly módon, hogy az ÁPV Rt.-ben üldögélő barátai segítettek neki ebben, és a Postabanktól hitelt vett fel, amit azonban nem nagyon fizetett vissza. A malom nem működik, pedig hatalmas kapacitása és korszerű technológiája van.
Viszont a köztartozásokat fölhalmozták. Máté László köszöni, jól van...
A tv2-t működtető MTM-SBS cég (amelyben résztulajdonos Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus főtitkára) EBRD (itt volt ebédjegyosztogató és szabadság-beosztó személyzeti igazgató Németh Spontánprivatizátor Miklós) segítségével. Ehhez jelzálogba adta a frekvenciát, amit pedig a médiatörvény tételesen is tilt.
Az ORTT akkori elnöke, Révész T. Mihály (Horn embere) természetesen szemet hunyt efölött, pedig azonnal fel kellett volna bontani a céggel a szerződést.
tv2 ismét: a frekvenciákra pályázni lehet az ORTT-nél. A tv2 vezetésének egyik hölgyalkalmazottjának apja az ORTT pályázatokat elbíráló kuratóriumának tagja volt, amikor a tv2 nyert... A tv2 egyébként azzal kapta meg a frekvenciát, hogy kevesebb reklámidőt ígért, mint a többi pályázó - ezt persze azóta sem tartják be, de senkit nem vontak ezért (sem) felelősségre.
Hozzátartozik a dologhoz, hogy a tv2 a sugárzott reklámok után kap pénzt, de csak a pályázatban foglalt reklámidő után fizet adót...
Kereskedelmi adók: az RTL Klub és a tv2 többmilliárdos áfatartozása mindeddig nem szúrt szemet senkinek, és úgy látszik, hogy ezek az adók nyugodtan működhetnek így is...holott ez azt jelenti, hogy ezek a gagyiadók az adófizetőkön élősködnek.
Kommunisták a tömegtájékoztatásban: az MTI vezérigazgatója a borzalmas múltú Dorogi Sándor. A másik nagy hírügynökség, a Ferenczy Europress szintén a bolsevisták gyűjtőhelye: a névadó, Ferenczy József (Josef von Ferenczy), aki mellesleg Magyarország utazó nagykövete (!), 1945 után a hírhedett Katonapolitikai Osztály D-osztályát (elhárítás) irányította.
Egy müncheni bíróság adócsalásért nemrég jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte. Hírügynökségét olyan nevek fémjelzik, mint Pálos Tamás, az MTI egykori rettegett kommunista vezérigazgatója; Csák Elemér, a moszkvai ösztöndíjas egykori New York-i tudósító, a kommunisták megbízható embere; Bajnok Zsolt, a rosszemlékű Tájékoztatási Hivatal egykori vezetője, a Magyar Hírlap (a
kommunista kormányok lapja) volt főszerkesztője. A Ferenczy Europress a német Axel Springer konszerntől kapja a pénzét; ez a konszern a megyei lapok nagy többségét olcsón megvette 1990-ben, cserébe a régi kommunista gárda a helyén maradhatott. A bolsevisták információs terrorja töretlen.
A hírhedt Tocsik-ügy: az ÁPV Rt. tartozik különböző önkormányzatoknak a privatizált ingatlanok miatt. Az ÁPV nem fizet.
Alkudoznak. Az ÁPV megbízza Tocsik Mártát, hogy minél többet takarítson meg neki. A megbízás alapjául szolgáló dokumentum hamis.
Tocsik mellesleg eredményes, 800 millió forint sikerdíjat kap. Ezt aztán elosztja saját maga és az MSZP, illetve az SZDSZ pénztárnokai között. Így lesz közpénzből (ÁPV.Rt.) magánpénz, majd pártpénz.
Szekeres Imre szállodaügye: Szekeres és neje egy Postabank-céggel lízingeltet egy szállodát, barátaik ötlete alapján.
Szekeresék az ötletadó és a szállodát működtető barátaiknak hosszú távú bérleti szerződést ajánlanak. Ám kiderül, hogy ez jó üzlet, így csak egy éves bérleti szerzédés születik. A barátok szószegés miatt nem fizetnek. Az illetékes önkormányzat gyorsan kiteszi őket a szállodából, az üzletet pedig Szekeresnének az épületbe korábban, titokban bejelentett cége veszi át.
Amikor a Postabank az ilyen jellegű hitelek miatt öszeomlik, akkor a költségvetésből megtámogatják. Tehát: a közpénz először magánpénzzé, esetleg pártpénzzé válik, majd a hiányt ismét közpénzből pótolják, és kezdődhet elölről a dolog.
Szocialista módon.
Horn-villa: Horn Gyula villáját a Postabank Rt. cége, a DOM Rt. építette meg, úgy, hogy Hornnak és családjának az első kapavágástól az utolsó simításig az egész nem került többe tizenkétmillió forintnál. A II. kerületi villanegyedben, egy akkora telken.
Csak a telek többet ér...
A Postabanknak ezen az volt a haszna, hogy Horn ezzel a cég lekötelezettjévé vált.
A szovjet államadósság ügye: az államadósság értékesítésében rejlő ülzeti lehetőségeket egy bizottság szétosztja a kedvezményezettek között. Kedvezményezett az, aki a szovjet adósság jogutódjában, Oroszországban talál olyan árut, amit más piacokon lehet értékesíteni. Ekkor Oroszország kifizeti az áru vételárát, a lebonyolító pedig befizeti a magyar államnak
a megfelelő öszeget. A bonyolítónak pályázni kell erre a lehetőségre, és a befizetési arányra javaslatot kell tennie. Ez az adat szükségszerűen titkos. Ám a szocialista kormány az egész ügyletet titkosította. Az állam képviselői, a kedvezményezettek és a döntéshozók ugyanannak a politikai körnek a tagjai! (Pál, Dunai, Kapolyi, Máté, Hujber.) Olajban is ment az adósságtörlesztés. Ugyanez a kör - miniszteri jogon - közbeiktatjaa New Yorkban bejegyzett HFT nevű cégét, majd MOL-elnökként fogadják a saját cégük beiktatásával és hasznával érkező olajszállítmányt, mintha állam küldené államnak.
Vodka Zsurkon: A széphajú Baja Ferenc (akinek hajviseletéről, akárcsak oly sok baloldali politikus belső romlottságot tükröző külső ziláltságáról, bármely pszichiáter tanulmányt írhatna) környezetvédelmi miniszterként alaposan megtámogatta a saját érdekeltségébe tartozó zsurki vodkagyárat - közpénzből.
Gigastorage-ügy: egy Bisszer Dimitrov nevű bolgár ex-titkosügynök Franciaországban egy számítógépes keménylemez-gyártó üzemet vásárolt. Ehhez jelentős hitelt vett fel, a francia állam is támogatta több tízmillió frankkal. Hitelezett neki a HFT (résztulajdonos: az OTP) és a bécsi CW-bank (az MNB leánybankja.) A pénzt a bolgár egy amerikai számlára utalta.
A franciák, miután Dimitrov nem tartotta be a szerződésben foglaltakat, letartóztatták, de a pénz nem került meg. Dimitrov egyik munkatársa, Peter Dobrev a Kereskedelmi Bank exelnökének, Horn kabinetfőnökének, Apró Piroskának a férje. (Apró Piroska Apró Antal, a hírhedett bolsevik lánya.) A pénzeket kölcsönző bankokban tulajdonosként, igazgatósági tagként Apró Piroska baráti köre ült. A bolgárnak hitelezett pénzek tehát a magyar költségvetésből is származtak, és benne volt a szocialista kör megint.
TB-ügy: Kelet-Magyarországon egy magáncég, a Zefirus BT. olcsón felvásárolja az egykori SZTK, ma TB ottani ingatlanait. A Zefirus csóró cég, így a Villamos Művek egyik főosztályvezetője - törvénytelenül - a vállalat pénzéből átutal a Zefirusnak több százmillió forintot. Az ingatlanokat eladó TB-döntéshozók, a pénz átutalója és a Zefirus tulajdonosai ugyanannak a szocialista
klientúrának a tagjai. Az ügyben Baja Széphajú Zsurkivodkás Ferenc is érintett volt. A lényeg itt is: a döntési pozíció felhasználása közpénzek magánvagyonná alakítására.
TB ismét: az Egészségbiztosítási Önkormányzat százhatvanmilliós fizetési kezességet vállalt a Postabank érdekében (a Postaban ezzel élt is.) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal együtt egymilliárdos tőkeemelést csináltak a Postabanknál. Az ügyek mozgatója az EÖ elnöke, EGYBEN a Postabank felügyelőbizottsági tagja, Sándor László volt, aki egyébként érintett volt a VIP-hitelek ügyében is. A közpénzből élő EÖ pedig bukott egy nagyot.
TB még mindig: a közpénzek herdálására jó példa: százötvenmillió ment el a nem létező CM-klinika "működésének" támogatására, járulékelengedések elvtársi cégeknek, a sosem működött vényellenőrzési rendszerre kifizetett milliárdok...A haveri, elvtársi cégek megint jól jártak, a közpénzből élő TB pedig ismét bukott...
Pilótajáték: Tribuszerné ügye váltotta ki a legnagyobb botrányt. Róla tudni kell, hogy a kádári titkosszolgálat egykori alezredese, később MSZP-s képviselő Lusztig Péter élettársa.
Lusztig gyaníthatóan rejtőzködésében is segítette a nőt, mégsem vonták felelősségre bűnpártolásért...
Pártingatlanok: több helyütt, például Pécsett példa van rá, hogy az MSZP az ingyen használt állami tulajdonú ingatlanokat jó pénzért kiadja vállalkozóknak, cégeknek. vagyis a közvagyonból ismét pártpénz lesz.
Xénia Láz-ügy: Czégé Zsuzsa cége, a Félixfilm Stúdió az MTV számára döbbenetesen hátrányos szerződés által az éppen csőd szélén álló MTV költségvetéséből több százmillió forintot vett fel a Xénia Láz c. sorozatért. A Xénia Láz Mozgalom később egyesült az úttörőmozgalommal. (!!!) A Xénia Láz Mozgalom vezetője Schmuck Andor MSZP-s képviselő volt, aki a Xénia-klubtag gyerekeknek családjuk anyagi helyzetét, fogyasztási szokásait és szellemi beállítottságát (!!!) tudakoló
kérdőívet küldetett szét. A sorozat egyébként Máté László MSZP-s vállalkozó egyik cégének, a WÉS Rt.-nek a termékét, egy "energiaitalt" is reklámozta, amiből a Magyar Televíziónak viszont nem volt haszna.
Tehát: aránytalanul nagy összegű magánvagyon lett közpénzből (az MTV pénzéből), és törvényellenes árureklámozás, valamint törvényellenes információgyűjtés is tarkította ezt az MSZP-s érdekeltségű történetet.
Hozzátartozik még, hogy Czégé Zsuzsa tulajdonostársa volt a meggyilkolt Prisztás József. Czégé Zsuzsa klubjában Prisztáson kívül gyakran megfordult Horn Gyula, valamint a Kordax-ügyben is érintett Csintalan Sándor is.
Technomark-ügy: a főváros közművállalatainak több százmilliónyi pénzét az SZDSZ-es és Hit Gyülzekezet-tag Székely Gábor (persze ő sem székely...) alpolgármester segítségével kölcsönadják magas kamatra a Technomark nevű befektetési társaságnak. A Technomark az első esedékes kamatot kifizeti (magából a kölcsönből) Később saját értéktelen papírjaival fizet.
Közben a pénz a bécsi sógornő cégén keresztül a karibi térség felé mozog. A Technomark fizetésképtelenné válik, felszámolják.
A befektetői oldalon (a fővárosnál), ugyebár, bűncselekmény nincs (jóhiszemű befektetés volt...), tehát büntetés sincs.
Ám: pénz sincs. Az ügyben szereplő nevek később felbukkannak más ügyletekben is: művészeti kuratóriumok, fővárosi vagyonbizottság elnöki tisztsége (!!!), stb.
Nádor '95-ügy: a magyar titkosszolgálatok a számukra nélkülözhetetlen mobiltelefon-lehallgató készülékeket a Nádor '95 Rt.-re és más magáncégekre bízták. A Nádor az 1998-ig kifizetett 3,4 milliárd forintért csak 2,4 milliárd forint értékben szállított árut.
Ráadásul ezeket az eszközöket az állam csak bérli, tulajdonosuk a magáncég. (!) Érdekes, hogy a Horn-kormány egy részben külföldi magánszemélyek által jegyzett céget bevont egy ilyen, a titkosszolgálatokat érontő ügybe... E mögött a költségvetésből finanszírozott ügy mögött az MSZP-klientúrához tartozó személyek állnak...
Agrobank-ügy: a költségvetés által finanszírozott egzisztencia-hiteleket (E-hitel) az Agrobank úgy adta meg, hogy a szerződésbe belefoglalták: a hitelfelvevő az E-hitellel privatizálandó vállalat részvényeinek 25 plusz 1 százalékát átadja az Agrobank egyik vezetője, Kovács Mihály által direkt ebből a célból alapított cégek valamelyikének. Így tehát: a Kovács érdekeltségébe tartozó cég
tulajdosznszerzése lehetővé teszi a hitelezett döntéseinek ismeretét, így, úgymond, kisebb a hitelkockázat. És: a közpénzből nyújtott E-hitel egy részével, teljesítmény nélkül, a magánvállalkozás tulajdont szerez. Vagyis: közpénzből ismét magánvagyon lesz.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Agrobank-vezérek (Kovács Mihály és a Dreyfusként kezelt Kunos Péter) aranyügylete kapcsán kirobbant botrány idején támogatta az Agrobankos alakokat. Surányi tehát bűnpártoló.
Pillér-ügy: a kárpótlásijegy-tulajdonosok jó hozam reményében jegyeiket a Pillér I. és a Pillér II. ingatlanalap befektetési jegyeire cserélték. Az ingatlanalapot kezelő Prudent Invest Rt. az alapokban lévő ingatlanok eladásával, bérbe adásával és újabbak vásárlásával igyekezett nyereséget termelni. Az ügyletekbe azonban beiktatták az Immober Rt.-t, melyet a szerződések szerint a vételár 2 és fél százaléka illetett meg, azonban mindenfajta tényleges tevélkenység nélkül. A Prudent Invest vezetői (késő kádári gazdasági csapat) és az Immober vezetői között régi, elvtársi kapcsolat volt. Megint jól jártak az élősködők. Viszont 60 millió forint értékű kárpótlási jegy eltűnt...
Mátrai Erőmű: a Horn-kormány olcsón eladta a német RWE-EVS cégnek a Mátrai Erőművet, olyan titkos garanciával, miszerint a cég Bükkábrányban új erőművi blokkokat építhet, és azokat - bár az átlagosnál sokkal drágábban termelnek áramot - közvetlenül a paksi Atomerőmű után kapcsolják rá a hálózatra, így garantálva a bevételt.
Az ÁPV vezére, Kocsis István nem sokkal az ügylet után az RWE alkalmazottja lett havi 18 ezer márkás fizetésért. Ehhez miniszteri engedély kellett, amit Csiha Judit privatizációs miniszter (aki ekkoriban vett fel 8 millió forint értékű VIP-hitelt) meg is adott. Egyebek között ez az olcsón privatizált erőmű hozta be a költségvetésbe azt a pénzt, amivel a csőd szélén álló Postabankot meg lehetett támogatni, és így VIP-hiteleket és egyéb segítségeket igénybe venni. Közvagyonból magánvagyon.
Megint.
Bizományi-ügy: 1998-ban a választási kampány idején a BÁV Rt. 15 millió forintért (!) kibérelt egy 150 négyzetméteres raktárhelyiséget az MSZP Köztársaság téri székházának pncéjében. A BÁV a környéken megszokott bérleti díjaknak (kb. 800 Ft/négyzetméter) kb. tízszeresét fizette be az MSZP számlájára. Kell-e mondani, hogy a BÁV Rt. vezetőségében is régi kommunisták üldögéltek?
A BÁV Rt. hasonló üzletet kötött az MSZOSZ-szel is, amelytől festményeket vett. Könyv szerint a festmények értéke 200 ezer forint volt, a BÁV azonban 20, 3 millió forintot, fizetett az MSZOSZ-nek. Ez a valós érték több, mint 100-szorosa!!!
A BÁV Rt. Az ÁPV Rt. tulajdona volt, majd 1998 elején a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési bank tulajdonába került. Vagyis, ismét közpénz vált pártpénzzé.
Co-Nexus-ügy: a Co-Nexus Rt. olyan szerződést kötött az ÁVÜ-vel (még 1991-ben), hogy az ÁVÜ a Co-Nexusnak átad egy négymilliárd forint értékű vállalatcsomagot. László András, a Co-Nexus vezetője nem tudott elszámolni a szerződésben szereplő fizetési határidőre a pénzzel, a kiürült vállalatok értéke pedig ekkorra már meg sem közelítette a 4 milliárdot. László András cége
jó kapcsolatokat ápolt MSZP-s és Postabankos körökkel.
Globex-ügy: A Globex Rt. a bankhitelekből, részvényportfóliókból (köztük vidéki és fővárosi önkormányzatok jelentős részvényvagyonából), valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségeik elmulasztásából származó vagyont a vállalat vezetői kivonták, és Münchenben alapított vállalataikba helyezték át. Az ügyben érintett volt a Keleti-féle honcédelmi minisztérium, a Postabank és az izraeli Leumi Bank is.
Kordax-ügy: a Kordax Rt. olajban utazott, vám- és áfacsalással növelte a vagyonát. Szlovákiába szállított feldolgoásra nyersolajat,és azt benzin és gázolaj formájában hozta vissza. Ezek után nem kellett vámot fizetni. Azonban olyan készterméket is behozott a Kordax, amit nem az általa kivitt nyersanyagból készítettek. A Kordax végül 10 milliárdos köztartozást halmozott fel. A cég tulajdonosa, Kelemen Iván a cég pénzéből az MSZP és az SZDSZ kampányát is támogatta, együtt vacsorázott
Budai Lászlóval, a Tocsik-ügyben elhíresült SZDSZ-es vállalkozóval és Pető Ivánnal. Kelemen Iván egyik munkatársa Csintalan Sándor.
Ok-Tat-ügy: Az Ok-Tat tankönyvkiadó kft. a Kulturális Minisztérium támogatásában részesült. A miniszter Magyar Bálint volt, a cég egyik vezetője Magyar Bálintné. Vagyis közpénzből lett ismét magánvagyon, és a cég így szerzett előnyt a többivel szemben.
Zsinagóga-felújítás: hová tűnt a magyar állam által a Dohány utcai zsinagóga felújítására adott kb. 300 millió forint?
Zsinagóga: Fenyő János, Zemplényi György, Szemjon Mogiljevics és Tasnádi Péter helye a Dohány utcai zsinagógában ki névtáblával van biztosítva. Az ex.-munkásőr Zoltay persze tudja, mit csinál...
Szocialista etika: Paszternák László, a dagadt bányásszakszervezeti vezér teli szájjal habzik a Fidesz-kormány ellen, követelve a bányászok életkörülményeinek javítását, ám az ő cége külföldről, drágán hozat be szenet. Vagyis nem a magyar bányászok munkalehetőségeit igyekszik bővíteni...
Szocialista etika megint: Horn Gyula, aki 1956-ban önként lépett be a hazaáruló Kádár karhatalmistái közé,
Szocialista etika még mindig: a Nagy Imre kivégzését megszavazó Nyers Rezső még mindig a "modern európai szociáldemokrata" MSZP egyik tisztelt tagja.
Baloldali etika újra: Farkasházy Tivadar, a Soros Alapítvány kitartottja, a Magyar Rádió belső szabályzatát megsértve, rendszeresen szerepel az RTL KLub nevezetű kereskedelmi csatorna (találó kifejezés a csatorna...) egyik igénytelen, a legalacsonyabb szellemi szinten álló, félhülye proletárréteg szórakoztatására szolgáló műsorában, a Heti hetesben.
Dupla gázsi, a szabályok és rendelkezések meg, ugyebár, rá nem érvényesek...
Ugyanez érvényes Bolgár Györgyre, akinek a Kossuth Rádióban Beszéljük meg! címmel állandó műsora van (ez a műsor irányított és manipulált, és természetesen szintén a legalacsonyabb szellemi szinten álló plebs ízléséhez igazodik). Bolgár rendszeresen ír a Metro újságba. Dupla gázsi ismét. A rendelkezések Bolgárra sem vonatkoznak (valószínűleg azért, mert ő sem bolgár...) A törvények értelmében közszolgálati médium alkalmazottja nem dolgozhat kereskedelmi adónál.
Bolsevik díszpolgár Pécsett: 2000. augusztusában a Toller László (MSZP) polgármester irányította pécsi önkormányzat a város díszpolgárává avatta dr. Tigyi Józsefet, aki 1956-ban fegyverrel harcolt a nemzeti felkelés és szabadságharc ellen, később pedig a Munkásőrség aktív tagja volt.
Millennium bolsevik módra: a magyar állam igyekezett megadni a módját a millinniumi ünnepségeknek. A nemzeti érzést semmibe vevő idegenszívűek - rájuk jellemző kicsinyes materializmussal - tételes számlát akarnak az ünnepről. Nem fogják fel, hogy bármennyibe is került, mindenképen megérte, hiszen ez a pénz itt maradt Magyarországon, és a megemlékezések
talán-talán maradandó nyomot hagytak a magyar lelkekben.
Érdekes viszont, hogy a berlini teknóhajcihő budapesti másolatának költségeiről a millenniumról számlát követelők nem faggatják a fővárost lakhatatlanná tevő Demszkyt.
Számla: jó lenne tételes számla arról, hogy mennyibe került a nemzetnek az 1995-ös világkiállítás lemondása.
Baloldali nemzetellenesség: 1990 óta a baloldal folyamatosan provokálja a magyarságot. Csak nemzetünk bölcsességének és türelmének köszönhető, hogy eddig még nem volt ennek következménye.
Néhány eset 1990-től napjainkig:
nevű alak, aki 1998-ban tőkeemelést hajtott végre, nagyrészt az természetszerűleg érintett az ügynöktörvényben is, hiszen a kádári elit tagjaként ő is kapta és olvasta a jelentéseket. Horn válasza: "Na és?"

hordóügy, Hanákné-ügy, Kőbányán "megkéselt" (mint később kiderült, nem létező) zsidó kislány, az SZDSZ szellemiségét közvetítő Tilos Rádió kiszólásai ("Jézus meleg volt", "a homoszexualitás magasabb rendű életfroma, mint a heteroszexuális"), maszturbáló angyalok a magyar címer köré rajzolva, SZDSZ-es írók, költők tendenciózusan magyar -és keresztényellenes művei ("Hogyan gondozd a magyarodat?", "Zakatol a Szentcsalád, Isten tömi Máriát", stb.), Landeszmann rabbi mocskolódása a bőgatyával és a fütyülős barackkal, közpénzből is támogatott, aberrált Nitsch-kiállítás egy egykori rendházban, b***fesztivál a katolikus találkozó és a református világtalálkozó idején, a hormonzavaros, tehetségtelen Pa-Dö-Dő-duó fellépése a Danubius Rádió szervezésében az MSZP támogatásával a Bánk bán elnyomására, és még lehetne sorolni a példákat, de minek? (Mindeközben a magyar állam 350 millió forinttal támogatja a holokausztmúzeum
létrehozását.)

Surányi György, a nemzetellenes pénzpolitika garanciája: mennyi kárt kell még okozni Surányinak és bandájának, hogy bíróság elé kerüljenek? A CW Bank 260 milliárdját is az adófizetők pénzéből tapsolták el, és Surányi köszöni, jól van; ő megmagyaráz, rámutat és előrejelez.
Postabank: a magyar nemzetet hihetetlen összeggel megkárosító Princz Gábor Bécsből üzenget haza. És néha haza is jön! 2001 januárjában a Hajógyári szigeten, rendőri biztosítással (!!!) mulatozott, szórta a pénzt. A rendőrség pedig őrizte a mulatságot, ahelyett, hogy letartóztaták volna.
Budapest Bank: a magyar államnak 8000, azaz nyolcezer forint haszna volt a bank privatizációján, mert az adósságot nem a vevő vállalta magára, hanem a költségvetés. Azaz, az adófizetők pénzéből törlesztettek az új tulajdonos helyett öt éven keresztül évi tízmilliárd forintot.
Magyarország kifosztása: az elvtársak húszezermilliárd forintot (6 év magyar költségvetését) lopták el tőlünk 1988 óta. Kezdődött a dolog az 1988. évi VI. törvénnyel, amely a spontán privatizációt törvényesítette. (Emlékezzünk Grósz Károly unokaöccsére, Németh Miklósra, akinek ez történelmi bűne!!!) Nincs már magyar növényolajipar (a Feruzzi-csoport vette meg; Feruzzit később
Olaszországban lelőtték a rivális maffiózók.), ami azt jelenti, hogy a korszerű magyar növényolajipart leszerelték, a gépeket olcsóbb munkaerőt adó országokba vitték, és nálunk sokkal drágábban lehet venni az étolajat, a margarint és a napraforgó-alapanyagú mosószert. A cukoriparunkat szintén áron alul kótyavetyélték el, nincs már magyar cukoripar!!!
A magyar fogyasztó pedig sokszorosát fizeti annak, amibe kerülne akkor, ha az eladáskor igenis korszerű technológiával, korszerű gépparkkal rendelkező gyárak - munkalehetőséget teremtve! - itthon gyártanák a cukrot. Mellesleg: a napraforgó és a cukorrépa vetésterülete jelentősen visszaszorult, ezáltal rengeteg termelő ment tönkre. Mindez nem volt szükségszerű, ezt azok csinálták, akik a Magyarországot vadászterületnek nézőket kiszolgálták. A magyar szeszipar is idegen kézben van. A magyar cementipar is a végét járja: már csak Hejőcsaba van magyar kézben, de ezt a gyárat fojtogatják a bankok. Nem mellékes szempont, hogy amennyiben a Magyarországon nyereségesen, magyar munkaerővel megtermelt cement helyett külföldről, sokszoros áron kell venni a cementet, abban az esetben a lakásépítések is sokkal többe kerülnek, int egyébként. Stratégiai kérdés? Az.
Tehát a cementiparunkat áron alul, ok nélkül elvesztegető kommunisták ismét csak hazaárulást követtek el!
Energiaszektor: a Horn-féle csatlóskormány az energiaszektort is külföldi kézre adta (ráadásul egy francia ÁLLAMI cégnek, ami egyben törvényelenes is volt.) Ezt az ágazatot összesen 400 milliárd forintért adták el. Ugyanebben az időben a britek egy hasonló nagyságrendű energiaszektort egy brit magáncégnek 11-szer ekkora áron adtak el...
Az energiaszektor is stratégiai ágazat!!!! Ki védi meg a magyar fogyasztókat a nyugat-európai áraktól?!? Semmi nem indokolta az elkótyavetyélést!
Ganz eladása:
Eladták a Ganzot Transzformátorgyárat az Ansaldonak. A név megmaradt Ganz-Ansaldónak, mert az észak-afrikai és közelkeleti piacon annyira bevezetett név volt, hogy Ansaldo néven nem lehetett semmit eladni. Egyébként a Ganz Villamossági műveknek ez az egyetlen nyereséges része volt.
Az új vezetés első tevékenysége volt az összes műszaki dokumentáció kivitele az országból. Ezek között a múlt századi, technikatörténeti értékkel bíró tervrajzoktól a legutóbbi időkben megvalósított dokumentációk is benne voltak.
Valamelyik vidéki városban (ki kellene deríteni, hogy hol) felépített egy új üzemet. A költségeket magyar és olasz állami forrásokból szerezték. Még a piszoár is olasz volt benne, mint egy luxusszálló olyan felszereltsége volt. Csakhogy sose üzemelt. Ezután ugye a gyár nem fizetett, először közterheket, TB-t, stb, majd fizetést sem a dolgozóknak. A végén becsődölt. Odaveszett a Ganz egyetlen nyereséges vállalata, dokumentációi, stb....

A feledés fátyla

Nem tétlenkedett a baloldali kormánypárt
Nem kaphatják meg a helyi önkormányzatok az őket illető pénzt - döntött a baloldali kormány még 1994-ben. Azokért a belterületi földekért, amelyeken az állami vagyonkezelő által eladott gázközmű áll, megfelelő összeget kellett volna fizetnie az állami vagyonkezelőnek.
A Horn-kormány azonban megpróbálta lejjebb srófolni az önkormányzatok igényét. Az cPV Rt. és a helyi vezetőségek közé beiktatott alkusz Tocsik Márta volt, s az ügyvédként eljáró üzletasszony irreálisan magas sikerdíjat markolt föl az állam javára lealkudott összeg után: 804 millió forintot. Erre az üzletre Szokai László, akkori cPV-elnök adott lehetőséget, így sokan Szokai-ügynek nevezik a Tocsik-ügyként gyakrabban
emlegetett botrányt. Az alkufolyamatban a bíróság elsőfokú ítélete szerint Boldvai László MSZP-s képviselő befolyással üzérkedett, s ezért a testület börtönbüntetéssel sújtotta - miközben Tocsikot fölmentette. ´gy inkább Szokai-Boldvai-ügy lenne a helyesebb elnevezés - de ki emlékszik már a részletekre?...
"Az egy Tocsik-ügyön kívül tud-e valami nagyobb botrányt említeni a Horn-kormány idejéből?" - kérdezte Kovács László
"korrupciós ügyeit" emlegeti.
A társadalom amnéziája a baloldali politizálás alapja - mondhatnánk, emlékezve arra, kik milyen előélettel nyertek választást 1994-ben. Ezúttal borítsa a feledés fátyla a pártállamban elkövetett bűnöket. cm idéződjön föl néhány az 1994 és 1998 között, immár demokratikus körülmények között napvilágra került vétkek közül.
A szocialista párt egykori sztárja, Bokros Lajos nem csak csomagjáról ismert: elsőként 16 milliós végkielégítésétElérte ugyanis, hogy a privatizáció előtt álló Budapest Bank az adófizetők pénzéből 12 milliárd forint támogatást kapjon. Ezután a bankot már pénzügyminiszterként adta el egy amerikai óriáscégnek - épp 12 milliárd forintért. ´gy az ellenérték csak a korábbi állami támogatás "visszavétele" volt. És a 12 milliárd
forintos privatizációs bevételt is teljesen felemésztette a Bokros Lajos miniszter által a vevőnek adott állami garancia: az amerikai cég - amely a bank ingatlanjaihoz ingyen jutott - a garanciákat teljesen beváltotta később...
A klientúraprivatizáció fájó példájaként került külföldi tulajdonba a Mol Rt.
A reményteljes magyar cég vagyonát aránytalanul alulértékelte a Mol megbízásából eljáró francia tanácsadó, mivel az cV Rt.-nek, vagyis a magyar államnak nem volt külön tanácsadója. A geológusok nyilvántartása szerint 1994. január 1-jén a megkutatott kőolaj és földgáz értéke 653 milliárd forint volt. Ez a 2000. évi importáron több mint 3000 milliárd forint lett volna. Az óriási érték nem került be a Mol "vagyoni értékű jogai" közé, így nem fizettek érte a vevők. A Mol Rt. vezére akkoriban a korábbi gazdasági miniszter, a szocialista Pál László lett, de előtte a szabályozást Medgyessy Péter, a
Bokros utáni pénzügyminiszter segédletével alakítgatták.
Vidéken sem tétlenkedett a baloldali kormánypárt. Nyíregyházán, 1996. november 7-én kelt az a belbiztonsági jelentés, amely leírja, hogy Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, az MSZP választmányának elnöke ingatlanügyletekben vett részt. A nyíregyházi Zefirusz Kft. pár év alatt hatalmas ingatlanbirodalmat kebelezett be, nagyrészt a volt pártállami szervezetek épületeit szerezte meg potom áron. Az erről szóló jelentés részletezi, hogy: "A lízingügyletek egyeztető tárgyalásai során a kezdeti időszakban jelen volt Baja Ferenc mint a Zefirusz Kft. felügyelőbizottságának tagja." A jelentés szerint "feltételezhető", hogy Baja "tudomással bírt arról is", a szerződések "feltűnő értékaránytalanságon alapultak". Még 1998 májusában Kónya Imre nemzetbiztonsági bizottsági elnök újságnyilatkozatban próbált nyomást gyakorolni Kuncze Gábor akkori belügyminiszterre, hogy tisztázza, hogyan tüntették el Baja nevét a Zefirusz-perből. Az SZDSZ régi-új elnöke azonban, aki mostanában "Tetthely" elnevezéssel korrupcióellenes kampányakciókat szervez, akkor hallgatott.
Mára sokan elfelejtették az olajgate-ügyet is. Hujber Ottó és Máté László off-shore cégei tekintélyes profitot nyertek azáltal, hogy az orosz államadósság leépítésében részdöntéseket hozó tárcaközi bizottság ezeket a vállalatokat mind az információk, mind a konkrét döntések tekintetében előnybe helyezte más - nem az MSZP érdekkörébe tartozó - vállalkozásokkal szemben. 1995. december 5-én az azonnali kérdések órájában az MDF, a Fidesz és a KDNP egy-egy képviselője közös akcióban
zúdított kérdéseket Dunai Imre ipari miniszterre. Ekkor tudhatta meg a közvélemény, hogy az orosz adósság leépítésében szerepet osztottak egy Amerikában bejegyzett - a Külkereskedelmi Bank pénzéből alapított - magyar magáncégnek, a Patkó András vezette HFT-nek. E magánvállalkozást Pál László korábbi ipari miniszter az orosz társminiszternek írt hivatalos levelében támogatta, továbbá e cégnek a moszkvai irodáját Dunai András, Dunai Imre fia vezette.
Az 1995-ös Bokros-csomag megszavazói milliókat vehettek föl rendkívül kedvezményes VIP-hitelként a Postabanktól, s a VIP-listán az előző rendszerből itt maradt szakszervezeti vezetők neve is olvasható. E szakszervezetiek saját szociális körülményeikről gondoskodtak leginkább. Érzékelteti ezt, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Postabank érdekében 160 milliós fizetési kötelezettséget vállalt, ezt a bank később le is hívta. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az EÖ együtt egymilliárd forint tőkeemelést hajtott végre a bankban. Jó részvényeket cseréltek eladhatatlan
értékpapírokra. Az ügyek mozgatója az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke, MSZP-s országgyűlési képviselő, Sándor László volt, aki a Postabankban felügyelőbizottsági tag volt, de ezt nem tartotta összeférhetetlennek azzal, hogy többmilliós VIP-hitelt is fölvegyen saját célra.
Emlékezetfrissítésként nem árt néha fölidézni a Nádor-ügyet, a BcV-ügyet, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Fővárosi Vízművek privatizációját, az ezekből külföldieknek járó milliárdos "menedzsmentdíjakat", az energetikai privatizáció titkos szerződését, a Technomark-, a Leumi-, a Globex-, az Agrobank-, a Pillér-, a Co-Nexus-ügyek és más skandalumok baloldali összefüggéseit is: ne borulhasson rájuk a feledés fátyla. Mert ezek káros gazdasági következményeit máig kénytelen viselni a magyar társadalom.
előzmény: http://www.reform.hu/#3003

szocialista pártelnök nemrég a Magyar Televízió riporterét. A politikus épp azzal élhetett vissza, hogy a köztudatban mára javarészt maguk az ügyek is feledésbe merültek. ´gy történhet, hogy Boldvai továbbra is a szocialista párt parlamenti frakciójában ül. S már azt is kevesen tudják felidézni, hogy az ügyben napvilágra került az SZDSZ érintettsége is, ennek következtében Pető Iván pártelnök kénytelen volt lemondani, de "feledékenyen" azóta már a polgári kormány emlegette a sajtó 1995 tavaszán, azért mégpedig, mert állami bankból a miniszteri székbe távozva ilyen összeget tett zsebre. Megdolgozott érte - mondhatnánk.

KORRUPCIÓ ÉS KÖZBIZTONSÁG

1. Bevezetés: maffiák az utcán és a politikában A baloldali kormány a maffiák korszakát hozta el Magyarországra.
Újraéledtek az egykori kommunisták láthatatlan, szövevényes és messzire ágazó kapcsolatrendszerei amelyeknek - a kormányzati hatalom birtokában - ismét alkalmuk nyílt a teljes államigazgatási struktúrát átfonni.
A rendszerváltás előtti évtizedekben magas állami és pártbeosztásokat viselő személyek mára óriási vagyonokat halmoztak föl, fél-legálisan, vagy akár bűncselekmények útján.
1994 óta tovább éltek kormányzati kapcsolataik: újra hozzáférhettek a közpénzekhez.
A kormánykörökben is tovább éltek módszereik: szemrebbenés nélkül "buliztak ki" maguknak, pártjaiknak különböző előnyöket, akár százmilliókat.
És tovább élt szemléletük:
márpedig ha egy ország vezetői személyükben is megtestesítik a maffia-kapcsolatokat és a maffia-módszereket, aligha várhatnak el törvénytiszteletet az ország polgáraitól.
Mindez az ország erkölcsi rendjének lerombolásához, az általánosan elfogadott értékek megingásához, a korrupció eluralkodásához, a közbiztonság súlyos romlásához vezet.
Az alábbi példák ezt ékesen bizonyítják.
http://www.uvegzseb.hu/text/tortenelem.html#f1_212

2.1.2
A Politikatörténeti Alapítvány-botrány
1995-ben a Horn-kormány 36 millió forintos támogatásban részesítette a Politikatörténeti Alapítványt, ami viszont - az MSZP hivatalos zárómérlege szerint- 18 millió forinttal gyarapította ugyanebben az évben a pártkasszát.
Miután az ügy 1996 májusában kipattant, az MSZP-sek azzal mentegetőztek, hogy az alapítvány tulajdonképpen nem a pártot, hanem a Politikatörténeti Intézetet támogatta, ám az intézet jogilag az MSZP része.

2.2.1
A Kossuth Könyvkiadó-botrány
Az MSZP 1994 novemberében - a decemberre kiírt önkormányzati választások előtt - 112,5 millió forintra tett szert azzal,
hogy pénzzé tette a Kossuth Könyvkiadót (KK)1993-ban egyszer csak az MSZP "ölébe pottyant" egy rendkívül értékes,
pesti belvárosi ingatlan: a KK Steindl Imre utca 6.-Akadémia utca 15szám alatti sarokháza.
Ezt alátámasztandó egy 1993-as bírói ítéletet lobogtattak "bizonyítékként", ebben azonban lényegében semmi más nem nyeRt.polgári jogi megerősítést, mint az, hogy az MSZP KORRUPCIÓ ÉS KÖZBIZTONSÁG 93 elismeri, hogy a ház a KK-é
(egy 1970-ben kelt, de a földhivatalhoz soha be nem nyújtott szerződés nyomán).
A ház 57 százalékát egy hónappal az ítélet után el is adták a szomszédos, Akadémia utca 17szám alatt székelő Creditanstalt Ingatlankezelő Kft.-nek.
Az ily módon "felhizlalt" - és az épület maradékát még mindig birtokló - cég körülbelül egynegyed részét az Eurocontour Alapítványnak, felét a József Attila Alapítványnak adták el, mintegy egynegyede pedig a dolgozók és vezetők tulajdonába került.
Az 1990-ben létrejött Eurocontour Alapítvány kuratóriumi elnöke Baja Ferenc, a legfőbb alapító pedig Máté László.
Az alapítvány résztulajdonosa volt többek között a Kossuth Kereskedőház Kft.-nek és a Magyar-Ukrán Kereskedőház Kft-nek, mígnem e tulajdonrészeit 1994 áprilisában eladta Máté Lászlónak.
A József Attila Alapítványt a rendszerváltás idején az MSZP egyes megyei pártlapok eladásából származó 450 millió forintból hozta létre - a Springer-botrányt követő közfelháborodás nyomásának engedve1994-ben viszont az alapítványra rátenyerelt a
- hatalomra jutott - MSZPA kezdetben halpárti kuratórium megbízatásának lejártát követően ugyanis - a legnagyobb titokban - új irányító testületet állítottak az alapítvány élére.

Ebben a korábbi elnök Annus József MSZP-s képviselő mellett Baja Ferenc, Jánosi György és Szekeres Imre vett részt
A polgári törvénykönyv azonban kifejezetten tiltja, hogy egy alapítvány alapítóinak közvetlen vagy akár közvetett formában befolyásuk lehessen az alapítványi vagyon felhasználásra
A KK felének megvásárlásával az alapítvány direkt módon zúdíthatott át az MSZP pártkasszájába több mint 50 millió forintot.
A megyei lapok eladásából "befolyt összeg felett jogszerű az MSZP rendelkezése'; de "etikátlannak tartottuk volna, ha megtartjuk" (...) "Azt is megtehette volna az MSZP, hogy mondjuk csinál egy alapítványt a baloldali lapok támogatására."
(Máté László nyilatkozata 1991 május végén)

2.2.2
A Hotel Panoráma-botrány
1995 áprilisában végérvényesen egykori KISZ-esek érdekeltségi körébe került Budapest egyik legértékesebb ingatlana, a Széchenyi-hegy tetején álló Hotel Panoráma.
Az Európa Tanács (ET) még 1992-ben döntött úgy, hogy Budapesten ifjúsági központot hoz létre.
Ennek székhelyéül az akkori kormány a rózsadombi Hotel Ifjúságot ajánlotta fel.
Csakhogy kiderült: miután az ET meghozta döntését, a KISZ jogutódja, a Demisz 1993 szeptemberében gyorsan megalapította a Hotel Ifjúság Rt.-t, amelybe egyszerűen alaptőkeként bevitte a kezelésében - tehát nem tulajdonában! - levő épületet
A cég igazgatótanácsi elnöke Karl Imre (mai energetikai kormánybiztos), egyik felügyelőbizottsági tagja pedig Kiss Péter (mai munkaügyi miniszter) lett.

A hatalomra került Horn-kabinet 1994 szeptemberében olyan határozatot hozott, hogy az Rt. kapjon az ÁVÜ-től "csereingatlant": a kéthektáros ősparkban álló, 90 szobás, nyereségesen működő Hotel Panorámát (az egykori
Vörös Csillag szállót). Az esetleges jogvitákat megakadályozandó 1995 tavaszán az ÁVÜ is beszállt 20 százalékos tulajdonrésszel (70 millió forinttal) az Rt.-be (és mellesleg még 15 milliócskát adott ajándékba az - úgymond - átíráshoz, költözéshez szükséges költségekre).
"A nagy struktúrák kényszerű sorsa mindenlift ugyanaz: nagy veszteségek után maradt még belőlük valami.
Mi megőriztük a vagyont" KaRt.Imre a KISZ-vagyonról (HVG 1996 szeptember 7.)

Forrás:halas.net
http://harcter.hu/readarticle.php?article_id=240