Blogarchívum

2009. augusztus 24., hétfő

2000 kilométernyi vasút szűnhet meg

 - „A kormány húzza be a vészféket!”


A kormányt már több alkalommal arra kértük, húzza be a vészféket, mert a magyar vasutak a szakadék felé rohannak - fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Fónagy János, a polgári kormány közlekedési minisztere.

A fideszes honatya a hétfői napon nyilvánosságra került új tervekre reagált. Ismeretes, a magyar kormány jövőre csaknem kétezer kilométeren szüntetné meg a vasúti közlekedést hazánkban – olvasható a Fidesz honlapján.

A vonat- és a buszközlekedés átalakításával megbízott Antali Károly közlekedési biztos 40 vasúti mellékvonal megszüntetését javasolja. Ez a mostaniaknak több mint a fele. A vonatok a decemberi menetrendváltás után állnának le. A kotottpalya.blog értesülése szerint olyan városok maradnának teljesen vasút nélkül, mint Baja, Szarvas, Makó, Battonya, Mohács, Nagyatád, Zirc, Szécsény vagy Gyöngyös.

Ez a tervezet alapvetően ellentétes Magyarország, a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekeivel - szögezte le Fónagy János, rámutatva: a Fidesz határozottan elutasítja a 2000 kilométernyi vasútvonal megszüntetését. Mint fogalmazott, ez az intézkedés az érintett települések lakóit abban akadályozza, hogy eljussanak munkahelyükre vagy az iskolába. A honatya kitért arra is, a lépés ellentétes az európai trenddel is, ugyanis az unió országai a vasútfejlesztés mellett tették le voksukat.

„A Bajnai-kormány vegye tudomásul, hogy a közösségi közlekedés az állam feladata” - húzta alá végül Fónagy János, hozzátéve: a kormány az emberek alkotmányos jogát is sérti döntésével.



9 megjegyzés :

  1. És ilyenkor hol vannak a nagyszájú elvtársak, akik magyarnak érzik magukat ?
    mint pl. vukics, vona, patrubány stb

    VálaszTörlés
  2. Az első kettő még csak látszik, de tényleg: Patrubányt már nagyon régen nem "láttam".

    VálaszTörlés
  3. Már bocs, de mintha egyik sem lenne olyan pozícióban jelenleg, hogy bármiféle beleszólása is lehetne az ügyek jelenlegi történéseibe.
    Számon kérni azokat kell, akik viszont OLYAN pozícióban vannak, de évek óta tétlenül nézik a parlamentből , ahogy ezek az állatok teljesen tönkreteszik az országot- vasutastól, mindenestől.

    Megnevezett emberektől más egyebet lehet számon kérni. de EZT nem.

    VálaszTörlés
  4. Attól, hogy Fónagy János és a Fidesz mindezt elmondta, egy centit sem vagyunk előrébb. Az ellenzéknek nem az a dolga, hogy kijelentéseket, megállapításokat tegyen. Azt hagyja csak ránk.
    Attól, hogy mindez megjelenik a honlapjukon, még semmi nem fog változni.
    Talán cselekedni kellene.Ááááááá, mindegy, falra hányt borsó semmivel nem több, és nem kevesebb.

    VálaszTörlés
  5. El kell mondanom, hogy a mai magyar vasúti közlekedés színvonala alig haladja meg az 1930-as évek végit. Csak egy péda Budapest-Bécs út akkor 2, azaz kettő óra volt az Árpád sínautóbusszal. Ma meg lehet nézni mennyi. Ha megnézzük az akkori mozdony és kocsiállományt valamint a pályát, akkor láthatjuk, hogy a sínautóbuszokkal és a Kandó mozdonyokkal a 100 km/ó sebesség már akkor megvalósult. Ma sincs több ennél, holott némely mozdonyunk a 160 km/ó-t is tudja, de minek, ha a pálya nem alkalmas arra.
    Ha megnézzük a nyugati fejlődési irányt, akkor azt láthatjuk, hogy már az 1960-as években létrehozták TEE (TransEuropaExpress) államokon is áthúzódó hálózatot, jobbára 160 km/óra sebességgel. Ezután a fejlődés már nem a meglévő vágányokon folytatódott, hanem a teljesen külön pályás (kerítéssel lezárt) nagysebességű vonalak építésén, úgy 260 km/óra sebbességre. Ilyen a francia TGV vagy a német ICE (InterCityExpress). Olyan kisebb államok, mint Belgium is már bekapcsolódtak a rendszerbe.
    A nyugati fejlődés iránya tehát nem a meglévő pályák, vonalak fejlesztése, hanem teljesen újak építése.
    Láthajuk, hogy a magyar vasút, amely valaha a világ élvonalába tartozott, ma már fényévekre van a fejlettekhez képest. A vita tárgyának nem annak kellene lenni, hogy bezárjanak-e vagy nem egy vasúti mellékvonalat, hanem az, hogy mikor építünk pl. Hegyeshalom és Lökösháza között egy nagysebességű vasút vonalat.
    A mostani vita nem több, mint vihar a biliben.

    VálaszTörlés
  6. Bizony, ma, ahol még működik a vasút, ott is több időbe telik ugyanazt az utat megtenni vele, mint kezdetben. Magyarországon egymás után szüntetik meg a vonalakat, miközben Indonéziában egyre inkább építik...
    (Talán oda kell a felszerelés.)
    Metróépítés helyett is gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb lett volna a gyorsvillamos pályájának kiépítése. Viszont kisebb kenyérből kevesebb morzsa hullik. :-(

    VálaszTörlés
  7. Ezzel vitatkoznom kell, mert ha csak a híreket olvasod, akkor is rendszeresen értesülhetsz arról, hogy valamely nagysebességű új építésü vasútvonalat átadnak, akkor egy-egy nagyobb táv megtételéhez szükséges idő olykor órákat rövidül a korábbiakhoz képest. Így van ez Japánban, Kinában, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, csak a nagyobbakat számba véve. Ma már a korszerű nagysebességű vasútak a repülőutakkal versenyeznek. A jövő útja tehát nem az, hogy a meglévő vonalakat foltozni a végtelenségig és esetleg a 100 km/óra sebességet 120 -ra növelni. Valaha Nagy-Britanniában, a vasút őshazájában volt a legsűrűbb a vasúthálózat. Meg kell nézni, hogy most mi van, hány szárnyvonalon szüntették meg a vonatközlekedést. Persze a vonal megszüntetésekkel együtt egyrészt azokon a helyeken normális buszközlekedést hoztak létre, másrészt a fővonalakon a nagysebességű közlekedést fejlesztették.

    Az un. gyorsvillamosról budapesti viszonylatban csak annyit lehet mondani, hogy jelenleg egy sincs. Emlékezzünk vissza az 1-es villamos vonal építésére, amikor azt sugallták, hogy az gyorsvillamos lesz. Nahát ebből nem lett semmi, inkább lassúvillamos. Mert a gyorsvillamos minősítésnek feltételei vannak. Pl. a közúttól teljesen zárt pálya, akár végig kerítéssel, közúttal való kereszteződés vagy különszinten, vagy védett jelzőlámpás, a villamosnak mindig elsőbbséget adó módon, a sebesség 70-80 km/óra, a peronokról való beszállás szintben, vagy magasperonról, vagy alacsonypadlós járműre történik, megállótávolság átlag 700-800 m. Ha ezek a feltételek nem valósulnak meg, akkor nem beszélhetünk gyorsvillamosról. Hasonló példa az 1950-es években gyorsvasútnak nevezett Csepeli HÉV. Egy ideig annak nevezték, ám annak feltételeit korántsem teljesítette és ma sem teljesíti egyetlen HÉV vonal sem. A helyes megnevezés a nevükben van helyi érdekű vasút.

    VálaszTörlés
  8. Nem vita ez Halász koma, legföljebb félreértés. Másutt a világban a gyorsközlekedésű vasútvonalakat preferálják, de nem nálunk.
    Az elhanyagolt pályák miatt ma már lassabban járnak, mint a kezdetekben.
    Rendkívül fontos volna a fejlesztésük - vagy újjáépítésük, úgy a villamos, mint a vasútvonalak tekintetében. Teljesen fölösleges lösztalajba, vagy ingoványba alagutakat fúrni...
    Egyéb tekintetben csak Téged tudnálak ismételni.

    VálaszTörlés
  9. Sajnos a vasút és városi közlekedés terén sok dezinformáció kering. Tudatlanságból vagy politikai céllal. Pl. hányszor volt szó a Thököly úti villamosról, annak visszaállításáról. Pedig a szakmai vélemény egyértelmű. A Thököly úti villamost, legalábbis abban a formában, amiben elképzelik (közúttól védetlen vonalvezetés, kis megállótávolság, egyenrangú útkereszteződések stb.) nem szabad visszaállítani.

    VálaszTörlés