MJB-Tiltakozás Király B. dísztemetése ellen!

 TÁJÉKOZTATÁSUL:
                                                 TILTAKOZÁS!

A Magyar Justitia Bizottság,  az egykori szovjet-bolsevik  ún.  "személyi kultusz"-ból visszamaradt (örökölt)  gyakorlatnak tartja az elhunyt Király Béla  búcsúztatása körül  kialakult  "látványos" készülődést, és sokrétű  erőfeszítést, hogy  babérlevelekkel takarják be a  "szerencselovag" hazugságokkal, valamint  árulásokkal  gazdagon tarkított életművét.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a médiumok elsöprő többsége teljesen figyelmen kívül hagyja a dokumentumokkal vagy  tanúkkal  igazolt  (Királyt érintő) tényeket, és úton-útfélen azokat a valótlanságokat ismételgetik, amelyek Király  szépszámú,  hazug és  egymásnak is ellentmondó nyilatkozatai tartalmaznak.

 Talán még lesz annyi idejük a dísztemetést  szervezőknek és a nekrológot  elmondóknak, hogy  figyelmesen  elolvassák  az itt  rögzített összeállítást, nehogy később szégyenkezniük kelljen figyelmetlenségük vagy tájékozatlanságuk miatt.
.................................................................................................................................................................

Intenzíven folyik Király Béla dicsőítése a belföldi és külföldi médiák segítségével, hogy kellő alapot adjanak a július 23-i temetési (búcsúztatási) ceremónia díszes koreográfiájának tervezésére. Azt a hazug, szélhámos, dezertőr, mindenkit kiszolgáló és mindenkit cserbenhagyó, bajtársait bitóra segítő kaméleont ajnározzák, aki a fél világot az orránál fogva vezette és szorgalmasan gyűjtögette az elismerések különféle formáit: kitüntetéseket, díszpolgárságot, okleveleket, díszdoktori vagy professzori címeket, elnöki vagy elnökségi titulusokat, stb., stb. Egyedülálló kitüntetés gyűjteményében megtalálhatók: Horthytól, Hitlertől, Mussolinitól, Szálasitól, Rákositól, Farkastól, Göncztől, Mádlitól, Horntól, Keletitől, Gyurcsánytól és számos más személyektől kapott plecsnik.

Király árulása azzal vette kezdetét, hogy Horthyt cserben hagyván, önként jelentkezett Szálasi mellé Kőszeg védelmére, majd az orosz csapatok megjelenésekor harmadmagával, bajtársától ellopott gépkocsival dezertált az ellenséghez, de  a dezertálás előtt még harcra buzdította a várost  védő zászlóalj tisztjeit.  Dezertálását súlyosbítja, hogy magával vitte a zászlóalj okmányait és a védősávjuk előtti aknamező telepítési vázlatát.

Később azt hazudta, hogy mint a Kőszeget védő dandár parancsnoka, megmentette a várost a pusztítástól, és Kőszeget úgy adta át a szovjeteknek, hogy egy lövés sem dördült el a környéken.

Komplex hazugsága bizonyítható: Kőszegen nem volt dandár, Király vitéz Kubicza Kázmér vezérkari ezredes segédtisztje volt, Kőszeget éjjel-nappal bombázták a szovjetek, a zászlóalj össz-vesztesége pedig a kitörésig és Ausztriába való kivonulásukig 173 fő volt!

Király Béla 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba és Farkas Mihály  szolgálatába állt, akitől őrnagyi, alezredesi majd ezredesi rendfokozatot kapott, és (röpke öt elteltével) Farkas „betuszkolta” a tábornoki kasztba, mert Sólyom László(nem ez a Sólyom László), a vezérkar főnöke és a Hadiakadémia parancsnoka elzárkózott  Farkas utasításának a végrehajtásától, hogy az 1950-es katonai díszszemlén jelentést adjon be a társaságában lévő szovjet katonai főtanácsadónak. Sólyom kijelentette, hogy a szovjet tábornok lehet a díszszemle megtekintője, de nem lehet a szereplője! Farkas ekkor intézkedett a tábornoki szabóság felé, hogy Királynak készítsenek egy tábornoki gúnyát, kineveztette vezérőrnaggyá és Sólyom helyett a díszszemle parancsnokává.

 Király teljesítette minisztere kérését…Ezt követően Sólyom altábornagyot öt társával, valamint egy ezredessel egyetemben letartóztatták és koncepciós pert indítottak ellenük. Király a per során hazug vádakat (rágalmakat) „szórt” tábornok kollégáira, ezért kivégzésüket követően beültették Sólyom altábornagy  akadémia parancsnoki székébe,  megkapta  Beleznay vezérőrnagy Csorna utca lakását (a benne lévő ingóságokkal együtt), és befekhetett tábornok társa megüresedett ágyába (is).

Később őt is elkapta a koncepciós perek áradata, első fokon halálra ítélték,  két héttel később (másod fokon) életfogytiglanná változtatták az ítéletet. Király ebből is képes volt tőkét kovácsolni magának: szabadulását követően  (1956. október 14-én) levelet írt Bata István honvédelmi miniszternek,  jelezte, hogy börtönéveit derűs optimizmusban töltötte, angolul tanult és történelmi ismereteit bővítette, készen áll a szocializmus építésére.

A forradalom kitörésekor egy kisebb műtét elvégzése miatt kórházban volt és csak október 28-án jött ki a kórházból, ekkor jelentkezett szolgálatra Nagy Imrénél, aki beleegyezett, hogy a Nemzetőrség TISZTELETBELI PARANCSNOKA legyen, majd október 31-én kinevezte Budapest katonai parancsnokává.

Király világgá kürtölt állításával ellentétben  NEM VOLT A NEMZETŐRSÉG FŐPARANCSNOKA,  ilyen  kinevezést nem kapott,  sehol sem harcolt a szovjetek ellen! 1956. november 4-én dezertált (40-50 nemzetőrrel)  Budapestről a Szabadság-hegyre,  onnan  pedig Nagykovácsin át Ausztriába menekült. Nagykovácsinál immár harmadik dezertálását hajtotta végre, magára hagyta a beérkező szovjet 93. ezreddel tűzharcba keveredett (mintegy 30-35 fős) nemzetőr csoportját és gépkocsival (néhány nemzetőrrel) Ausztria felé távozott, ezt vallották a szovjetek fogságába esett nemzetőrök  is (kb. 17 fő). A felkutatására indult felderítő osztag   „bottal üthette” a nyomát.

Király,-  Budapestről történő távozásának történetéről úgy nyilatkozott 1956. december 30-án New Yorkban, a  The Providence Jurnal-nak adott fényképes interjújában, hogy nyolc harckocsival  és 400 emberével (Sic!)  tört át a szovjetek Budapestet körülvevő gyűrűjén, 50%-os veszteséget szenvedett és Ausztriába távozott. Ebben az interjúban  azt emlegette, hogy  öt évig  ült (halálos ítélettel) a siralomházban és a forradalmárok szabadították ki a rabkórházból  október 28-án. Minden állítása, minden szava   hazugság volt!

Valójában egyetlenegy(!) harckocsija sem volt, de későbbi állításai szerint: (1) egy zászlóaljjal,  (2) egy ezreddel   és (3) több ezer emberrel  vonult ki Budapestről, Nagykovácsinál pedig megverte a szovjeteket…

Az USA-ban hat állam, díszpolgári címét kapta meg, utaztatták szerte a világban, Japánban, Thaiföldön, Indiában, Dél-Vietnamban, Hongkongban, Tajvanon, Malajziában, Szingapúrban, Hawaiiban, Fülöp-szigeteken és más helyeken  „hintette” a hazugságait, bezsebelve az elismerések  számtalan formáit.

A rendszerváltozást követően országgyűlési képviselővé választották független indulóként, de már három hónap után átment az SZDSZ frakcióba, Göncz Árpád  előléptette vezérezredessé  és kitüntette, az Orbán kormány alatt  katonai főtanácsadóvá avanzsált, kitűntetést kapott Mádl Ferenctől, majd Gyurcsány  a Nagy Imre emlékérmet nyújtotta át neki.

A miniszterelnök és a HM méltatása azt jelenti, hogy Király díszes-parádés búcsúztatására készülnek. Ha  megtörténik az ünnepélyes búcsúztatás, akkor  Sólyom Ildikó, a kivégzett Sólyom altábornagy lánya szerint: Király „negyedik dezertálása”  is sikeres lesz, megcsúfolják a Kőszegen elesett hősi halottak,-   a kivégzett tábornokok, a Budapesten hősi halált halt Pesti Srácok, valamint forradalmárok emlékét, Nagy Imre és Maléter Pál pedig „forogni fognak a  sírjukban”.

Józan ésszel és elfogulatlan  hozzáállással megtörténhet a történelmi események figyelmen kívül hagyása?

(Prof. Dr. Bokor Imre)
  az MJB elnöke