[ 2009. április 27., 20:39 ]
A legutóbbi parlamenti választások, illetve az elmúlt hetekben a Moldáv Köztársaságban lezajlott tüntetések újból felhívták a figyelmet arra, hogy térségünk országai nehezen tudnak szabadulni a kommunizmus örökségétől. Sajnálatos és aggasztó, hogy a moldáv fiatalok szabadságvágyától vezérelt megmozdulásokat több romániai politikus a területi igények legitimálására próbálja felhasználni.Ezt a jelenséget az Európai Parlamentben is tapasztalhattuk. Március végén két romániai szocialista európai parlamenti képviselő – Adrian Severin volt külügyminiszter és Victor Boştinaru – olyan meghívót küldött egy úgynevezett történelmi konferenciára, amelyhez egy Moldáviát Romániához annektáló térképet csatoltak. Moldávia Romániához csatolását ábrázoló térkép használata az Európai Parlamentben minden bizonnyal nem a moldáv-román kapcsolatok normalizálásának az érdekét szolgálja…
A román politikai elit döntő többsége a konfliktus rendezését a román állampolgárság alanyi jogon történő kiterjesztésében látja. Ennek nyomán további legalább egy millió moldáv állampolgár válhat az eddigi egy-másfél millió kettős állampolgárságú személy mellett román állampolgárrá.
A román nemzetpolitika kettős mércével mér: míg több mint tíz éve, a szlovák és a szerb ellenpropagandával párhuzamosan, valóságos diplomáciai offenzíva zajlik a Magyar Állandó Értekezlet, a Kárpát Medencei Képviselők Fóruma, Státustörvény, a magyar kettős állampolgárságot, valamint az autonómiát békés eszközökkel követelő magyar politikusok ellen, addig a román állampolgárság jogának kiterjesztését teljes konszenzus övezi a román parlamenti pártok részéről.
Néhány hónappal ezelőtt a tömbben élő magyarság egyik választott képviselője, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor arról számolt be, hogy a román belügyminisztérium közvetítésével moldáv állampolgárok keresték meg irodáját azzal a kéréssel, hogy a román kormány Hargita és Kovászna megyébe moldáv polgárokat betelepíteni kívánó programjáról adjon információkat. A jelek szerint tehát létezik egy titkos kormányprogram, amely a román állampolgárságú moldáviaiakat a magyarok által lakott területekre, elsősorban a Székelyföldre kívánja betelepíteni. Az etnikai arányok állami segédlettel történő megváltoztatása ellentétes az ország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, az Európai Unió és az Európa Tanács szabályaival.
Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a burkolt területi igényekkel fellépő román kormányzati politika immár nemcsak a moldáv-román viszonyt élezi tovább, hanem az előbbi kérdés „kezelése” kapcsán, az etnikai arányok erőszakos és mesterséges megváltoztatásának szándékával Erdélyben, a Székelyföldön is belső feszültséggócot teremt.
Ennek kapcsán felhívjuk az Unió döntéshozóinak figyelmét arra, hogy ezáltal a békés eszközökkel autonómiát követelő erdélyi magyarság is kárvallottja lehet ezáltal a moldáv-román konfliktusnak.
Az Unió belső stabilitása és kohéziója közös érdekünk. Látnivaló, hogy a bővítés önmagában nem oldotta fel a térségben létező több évtizedes feszültségeket.
Javasoljuk, hogy az Unió testületeinek közreműködésével egy olyan kerekasztal, tárgyalássorozat induljon, amelynek nemcsak térségünk országainak központi kormányai, de az autonómiát békés eszközökkel szorgalmazó regionális és etnikai közösségek is legyenek részesei.
A mélyben lappangó, némely esetben viszont elemi erővel felszínre kerülő kisebbségi, regionális ellentétek tartós és békés rendezésére kizárólag ez az út mutatkozik járhatónak.
Nagyvárad, 2009. április 27.
Tőkés László,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke,
EP-képviselő
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése