Összeomlás szélén a nyugdíjpénztári rendszer?

A 15 éve az öngondoskodás elvén működő önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári rendszer összeomlásához vezetne,
ha a kormány összesen 95,6 százalék adót és járulékot vetne ki
a most még tehermentes munkáltatói befizetésekre - ez a véleménye a szektor 80-90 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetségnek.

Mostanra 800 milliárd forintra növekedett a zömmel munkáltatói befizetésekből származó önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári vagyon, évente 100 milliárd a cégek befizetése. A jelenleg köztehermentes juttatás 2,2 millió embert – pénztári tagot – érint – mondták el a Stabilitás Pénztárszövetség sajtótájékoztatóján csütörtökön. Szerintük teljesen hibás a kormány terve, amelynek értelmében 54 százalék adó, és az ezzel növelt értékre még 27 százalék tb-járulékot vetnek ki, vagyis 95,6 százalék lenne a munkáltatók plusz kifizetése, illetve ha egy cég 10 ezer forintot szán havonta e célra, a pénztári tag számlájára csak 5113 forint kerülne. Bába Julianna, a Stabilitás elnökségi tagja sokatmondónak tartja, hogy a kormány is csak az eddigi összeg 30 százalékával számol bevételként, de Váradi Péter, az Axa Egészségpénztár igazgatósági elnöke szerint „épeszű munkáltató” nem fog adni ilyen szolgáltatást. Lehoczky László, a Stabilitás elnökségi tagja pedig úgy véli, hogy a szakszervezetek sem a legdrágább juttatásokat fogják védeni, vagyis az egészség- és nyugdíjpénztári befizetések leállnak 2010-ben.

Évente 40 milliárd

Váradi felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségpénztárak 850 ezer tagja után befizetett pénz a szolgáltatások egytizedét teszi ki, évente körülbelül 40 milliárd forintot, és nagy szerepe van az egyre növekvő magánfinanszírozásban, ami az egészségügyben már meghaladja a 30 milliárdot évente. Több 10 ezer szolgáltató vesz részt a pénztáraktól származó pénzből a szolgáltatásokban - mondta.

Ha elmaradnak a befizetések...

Juhász Istvánné, a Stabilitás főtitkára szerint nem csupán érdemi adóbevétele nem lesz az államnak ekkora adó esetén, hanem a 800 milliárdos pénztári vagyon 60-70 százaléka magyar állampapírban fekszik, amivel részt vesznek a költségvetés finanszírozásában. Ha elmaradnak a munkáltatói befizetések, akkor a pénztárak működési tartaléka egy idő után elfogy, még előbb, ha az emberek elkezdik kivenni a tőkét, vagyis a pénztárak lényegében csődbe mennek, piacra kell dobni vagyonukat, ami súlyos zavarokat idézne elő a tőkepiacon - mondták el többen is. Juhász Istvánné pedig idézte Oszkó Pétert, aki februárban - még nem pénzügyminiszterként, hanem mint a Reformszövetség tagja - az adókedvezmények megtartását ésszerűnek nevezte ez interjúban.

Öngondoskodás

Az öngondoskodás elvét hangsúlyozta Lehoczky László azzal is, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása miatt egyre inkább szükség lesz saját megtakarításra is az inaktív évekre.

Pellei József, a villamosenergia-cégek nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója párhuzamként említette, hogy 2007-ben az önsegélyező pénztárak szolgáltatásai közül sok adómentessége szűnt meg. Ezután ezek bevétele egytizedére zuhant, legtöbbjük meg is szűnt azóta - tette hozzá.

„Úri kompromisszum”

A pénztárak megértik a költségvetés nehéz helyzetét, ezért illúziónak tartják a teljes adómentességet. Lehoczky László elmondta, azt szeretnék, ha a béren kívüli juttatások egységes rendszere megmaradjon, és „úri kompromisszum” lenne, ha az adó a hazai átlagprofittal, 15-17 százalékkal adózna. Ez egybecseng azzal az elképzeléssel, hogy a legalacsonyabb szja-kulcs szerint jövőre 17 százalék legyen a közteher.

(FH)