Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Százmilliárdok, ingatlanok százai tűntek el a rendszerváltás zűrzavarában, az MSZ(M)P-t akkor és azóta sem kérte számon senki. A nagy játékosoknak meglett a jutalmuk: az MSZ(M)P-vagyon kijátszásában kulcsszerepet játszó Hován Gábor a kétezres években a Főtáv vezérigazgató-helyetteseként tündökölt, s végül az összes kétes ügy felmentéssel zárult. S bár a hírhedt Next2000-botrány miatt 1989-ben nem tudták kiszervezni a balatoni üdülőkomplexumokat, a Gyurcsány-kormány alatt sikerült elkótyavetyélni a híres balatonaligai ingatlanegyüttest. Megvizsgáljuk a szocialista evolúciót: avagy hogyan váltak profivá az amatőrök… 

MEZŐ GÁBOR – Hamvas Intézet

Sorozatunk előző részében felelevenítettük, hogyan próbálta az MSZ(M)P részvénytársaságokba kiszervezni a vagyonát. Többek között 2641 (!) ingatlanát. A párt 1989-es „újjáalakuló” kongresszusán (ekkor vedlett át MSZP-vé) egyértelműen fogalmaztak. „Ez évben – egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok formájában – különböző vállalkozásokba fogtunk, ami a vagyon üzleti célú hasznosítását jelenti a vállalkozásokra létrehozott gazdasági szervezetnél (pl. a Next 2000 KFT – amely afigyelem középpontjába került – létrehozásának módját a 7. sz. melléklet tartalmazza). A cél az volt, hogy pótlólagos anyagi forrást biztosítsunk a párt működési feltételeihez. Eznem jelent tulajdoni, illetve kezelő jogi változást!” – írták a Hamvas Intézet által felkutatott iratban. Nagy fájdalmukra azonban az egyik legfontosabb vállalkozásuk, a hírhedtté vált Next 2000 még abban az évben elbukott.

RÉGI IDŐK: AZ SZDSZ LEPLEZTE LE AZ MSZ(M)P-T

Nézzük az MSZMP finom megfogalmazása szerint „a figyelem középpontjába került” kft. sorsát. Akkora botrány tört ki a céggel kapcsolatban, amely az MSZMP vagyonmentését is megnehezítette. Az MSZMP ’89 közepén bukott le: az ekkor még valóban szabad madárnak tetsző SZDSZ – hol volt még a 1994-es „árulás”, majd azt követő agónia – augusztus 26-án gyűlést szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyűlésen hangoztatták, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát, Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű üdülőit gondozza. Az SZDSZ – a jó ügy érdekében – valószínűleg kihasználta már akkor is erős sajtókapcsolatait, szinte az összes komoly napilap foglalkozott az MSZMP trükkjével(itt megtekinthető az összeállítás). A „modellváltásra” készülő pártnak védekeznie kellett.

SZÓ SINCS MAGÁNTULAJDONRÓL, KÉREM SZÉPEN!

A Next Kft. ügyvezető igazgatója, Járni János (aki az MSZMP Borsod megyei Bizottsága pártgazdasági szervezetének vezetője volt – tehát pártszinten egy „senki”, egy stróman, ennek megfelelően semmit sem lehet találni róla a világhálón) persze próbálta cáfolni a vádakat. „Szó sincs arról, hogy az MSZMP KB magántulajdonba akarja adni a közvagyont” – magyarázta. Párttársa, Hován Gábor(az MSZMP gazdálkodási osztályának helyettes vezetője) sajtótájékoztatón (itt meg lehet nézni a felvételt) utasította vissza, hogy bármilyen vagyonátmentésről lenne szó. Elmondása szerint nem is értette a felháborodást, mivelcsupán „a fenti vagyon használati jogának átengedéséről” volt szó, hiszen a párt „vagyontárgyai” állami tulajdonban vannak 1977 óta”. (Lábjegyzet helyett jegyezzük meg, hogy a közvélemény jelentős része csak Hován nyilatkozatából értesülhetett az MSZMP ’77-es lépéséről. A párt már akkor átíratta vagyonát az államra – ezzel azért megtartva saját magának –, valószínűleg azért, hogy kezelésének költségeit az államra hárítsák).

Ügyes trükk ’77-ből / Forrás: Hamvas Intézet

HOVÁN DIADALÚTJA: A NEXTTŐL A FŐTÁVIG

Hován komolyabb figura volt a sakktáblán Járninál, ennek megfelelően később sem engedték el a kezét. A kétezres években például a Főtáv vezérigazgató-helyettese voltMSZP-kormány alatt. (Ezen a felvételen az MSZP Mérnök-utcai székházában tart előadást a gázról). Felettese, Kovács Lajos Főtáv-vezérigazgató jóval többet szerepelt ahírekben: 2010-ben – már a kormányváltás után –egyenesen a cégházból vitték el a rendőrök. Kovácsot száznyolcvan milliós hűtlen kezeléssel gyanúsították, s bár tavaly a bíróság minden vád alól felmentette (ez történetünkben visszatérő momentum), az ügyészség fellebbezett.

Felmentve /Fotó: Nava.hu

OTROMBA TRÜKK: NÉGYSZÁZSZOROS TŐKEEMELÉS

Visszatérve a Nexthez és 1989-hez. A társaságot 2,9 millió forintos alaptőkével hozta létre az MSZMP, de ezt az összeget néhány nappal később ennek négyszázszorosára, egészen pontosan 1 milliárd 165 millió 270 ezer forintraakarták emelni. Miért volt erre szükség? A társasági törvény előírása szerint a kft.-ék alapításakor a törzstőke jelentős részét készpénzben kellett befizetni, de mivel a milliárdos ingatlanvagyonhoz képest nem volt elég készpénze a pártnak (vagy nem akarták bevallani, kockáztatni), ezért kellett ehhez a trükkhöz nyúlnia. Sikertelenül.

MSZMP: A Next elbukott / Forrás: Hamvas Intézet

NEM TUDTÁK KIJÁTSZANI AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNYT

A Next 2000 megalapításának időzítésével egyébként aföldtörvény tervezett módosítását akarták kijátszani, megelőzni. A vállalatot 1989. június 23-án hozták létre, majd június 28-án nyújtották be a tőkeemelési kérelmet. Éppen két nappal később, június harmincadikán hagyta jóváaz Országgyűlés a földtörvény módosítását, amely többek között kimondta, hogy társadalmi szervezet (például az MSZMP) nem ruházhatta át másra a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát. Végül az új törvénynek megfelelően – némileg mégis meglepő módon: jogszerűen– a budapesti cégbíróság július 14-én elutasította a Next tőkeemelési kérelmét a módosított földtörvényre hivatkozva.

RIADALOM AZ MSZMP-BEN, CSAK PEREKET NE!

Bár az MSZMP vezetői nyilván nem örültek a bukásnak, attól még jobban féltek, ha a Next 2000 ügye polgári peres eljárásban a bíróságra jut, az precedenst jelenthet, és akár még az is megtörténhet – azokban a “zűrzavaros időkben” – hogy a többi vállalatnak, társaságnak (azaz a vagyon jelentős részének) is búcsút mondhatnak. Erről egészennyíltan fogalmaztak az MSZMP elnökségének írt tájékoztatóban („a Next 2000 Kft. ellen indított polgári per esetleges következményeiről”): „Fentiek alapján pontosan körvonalazható, hogy az Ellenzék egyes csoportjai és a FJF(Független Jogász Fórum – a szerk.) meglehetősen demagóg módon próbálják a jelenlegi tények alapjántámadni az MSZMP vagyonát, ugyanis, ha fent kifejetett álláspontjuk jogerős bírói ítéletben nyerne megfogalmazást, az azt jelentené, hogy – függetlenül a NEXT 2000 kft-től – valamennyi MSZMP vállalkozás, társaság jogellenes… ez esetben természetes jogkövetkezmény még, hogy a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet vissza kell állítani”. Tehát túl sokat buknának az elvtársak. Éppen ezért gondoltak a jövőre is: ugyanebben az iratban már saját jogászcsoport felállítását tervezik, hogy azzal hatékonyan védekezzenek a támadások ellen. Kiváló jogászoknak azóta sincsenek híján…

Egységes jogi képviseletet! / Forrás: Hamvas Intézet

A JÓ „KOMMUNISTÁK” NEM TUDTAK SEMMIRŐL SEM

A történet ismeretében nem meglepő, hogy a frissen megalakult – szeplőtlen fogant – MSZP elnöksége 1989. november huszonharmadikán úgy döntött, hogymegszünteti a Next 2000 Kft. működését, átadja az államnak a kezelésükben lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet. Ezzel veszítettek kevesebbet. Novák Zoltán az interneten is elolvasható művének (Az MSZMP Budapesti Reformköre)hatodik részéből az is kiderül, hogyan próbálták magukatmosdatni az MSZMP reformerei, mondván: nem is tudtak erről az egészről, és amúgy sem kérték ki a véleményüket. Az iratok alapján Pozsgay Imréék persze többször ellentmondásba kerültek önmagukkal. (Ez sem ment meg minket attól, hogy az elmúlt években végignézzük aPozsgay, Szűrös Mátyás-féle társaság rehabilitálását. A konzervatív sajtó egy részének tálalásában ők lettek a „jó kommunisták”. Vagy ahogyan az utcán fogalmaznak keresetlen, ám találóbb kifejezéssel: díszkomcsik.)

HOVÁN: MIT NEKÜNK NEXT, VAN MÁSIK!

Novák könyvében Hován neve is felbukkan, az MSZMP egyik főgazdálkodója a Next 2000 bukása kapcsándicsekszik a többi vállalattal. „A Népszabadság az SZDSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakról megkérdezte Hován Gábornak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének a véleményét. Hován nemcsak a Next 2000 Kft. tevékenysége szervezésének a leállítását utasította el, hanem dicsekedve elmondta, hogy az első ilyen kft. nem Budapesten, hanemVeszprémben jött létre (az előző cikkünkben már bemutatott Cimbriana kft. épp veszprémi… – a szerk.) az ottani pártbizottság kezdeményezésére, és azt is jelezte, hogy ezek szervezése más megyékben is megtörtént, illetve több helyütt folyamatban van. Külön kiemelte, hogy az MSZMP balatonföldvári és tihanyi üdülőit már két éve fizetővendégekkel töltik meg”.

Hován a sajtótájékoztatón / Ill.: PS

Hován magabiztossága bántó, ugyanakkor érthető. Bár aNext 2000 elbukott, a többi céget már nem sikerült elgáncsolni. Továbbra sem tudni pontosan, mi történt a több mint kétezer ingatlannal. Az Állami Számvevőszéknevetséges vizsgálatát már említettük, azóta sem történtsemmilyen lépés a számonkérés felé.

A GYURCSÁNY-VILLA ÉS BREZSNYEVÉK NYARA

Nézzük egyetlen ingatlan példáját, az egyik legismertebbesetet. Bár Gyurcsány Ferenc megúszta a balatonőszödi telepből kihasított „Gyurcsány-villa” ügyét (bővebben itt) is, az ex-miniszterelnök neve egy másik botrányos körülmények között értékesített üdülőkomplexum, abalatonaligai kapcsán is felmerült. Szimbolikus ingatlanegyüttesről van szó, hiszen a kommunizmus éveiben Balatonaligán gyűlt össze a szocialista-kommunista világválogatott (Brezsnyev, Castro és természetesen Rákosiék, Biszkuék, Kádárék is szívesen nyaraltak itt).

Télen is népszerű… /Fotó: Fortepan.hu

EVOLÚCIÓ: AZ MSZMP-NEK NEM, GYURCSÁNYNAK SIKERÜLT

A közel ötven hektáros vízparti ingatlan-komplexumot a Next 2000 Kft. 1989-ben 244 millióért vette át – áron alul – majd – mivel kötelezték rá – visszaadta az államnak. Ezután többször is sikertelenül próbálták eladni, ez végül aGyurcsány-kormány alatt sikerült. 2007-ben vette meg az izraeli érdekeltségű Pro-Mot Hungária Ingatlanhasznosító Kft., írd és mond: mindössze 4,5 milliárd (más források szerint ötmilliárd) forintért. A Nemzeti Nyomozó Iroda a sokakat felháborító ügyben (hosszabb cikk itt, rövidebb itt) 2010-ben hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatot. A gyanú szerint a kincstári vagyonkezelő szervezet részben áron alul, részben engedély nélkül adta el az üdülőkomplexumot.

MINDENKI FELMENTVE, NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ

Az ügy lezárása nem meglepő: 2011-ben a rendőrségmegszüntette a Club Aliga privatizációja ügyében a nyomozást. A beszerzett szakértői vélemények alapján megállapították, hogy a mintegy ötmilliárd forintos vételár reális volt, ezért a privatizációval az államot nem érte kár. S bár kiderült az is, hogy a Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda atermészet védelméről szóló törvényt megkerülve, azilletékes miniszter jóváhagyása nélkül kötött szerződést a befektetővel, a rendőrség szerint ez csupán fegyelmi vétség. Nem az ő hatáskörük. Talán odaküldhették volna még azÁllami Számvevőszéket is. Írhattak volna egy újabb felettébb hasznos, százoldalas jelentést...

Rádió Orient - Köz-Vélemény - Zsonda Márk Chacoban

Rádió Orient - Köz-Vélemény

Téma:Három év az elveszettnek hitt argentínai magyarság nyomában
Vendég: Zsonda Márk, a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasa
A műsort vezeti: Adorján András

Wass Albert - TANÚVALLOMÁS - Plarnhof 1946. szeptember 17.

Kata Bartha Garay Gáborné megosztotta Wass Albert Emlékoldal fényképét a csoporttal: WASS ALBERT BARÁTI TÁRSASÁG.

11 órája · 

1951. - Együtt a család utoljára -"Még menekült életem Németországában, ahol mint éjjeliőr kerestem meg a mindennapra valót ..."

TANÚVALLOMÁS - Plarnhof 1946. szeptember 17.

Én, Wass Albert, erdélyi magyar író, az Erdélyi Helikon, a Kisfaludy társaság és állítólag a PEN-Club tagja, a Baumgarten – és Klebelsberg-irodalmi díjak nyertese, védelmet kérve emelem föl szavamat Amerika igazságszerető szabad népéhez és annak vezetőihez.

Wass Albert Emlékoldal

12 órája · 

1951. - Együtt a család utoljára -"Még menekült életem Németországában, ahol mint éjjeliőr kerestem meg a mindennapra valót..."

TANÚVALLOMÁS - Plarnhof 1946. szeptember 17.

Én, Wass Albert, erdélyi magyar író, az Erdélyi Helikon, a Kisfaludy társaság és állítólag a PEN-Club tagja, a Baumgarten – és Klebelsberg-irodalmi díjak nyertese, védelmet kérve emelem föl szavamat Amerika igazságszerető szabad népéhez és annak vezetőihez.

Mint a másfélmilliós erdélyi magyar néptöredék fiatal nemzedékének írója, hívatásomat mindenkor szerencsétlen kis népem szolgálatába állítottam. Regényeimen keresztül igyekeztem a világ közvéleménye előtt Erdély valódi helyzetét és sorskérdését föltárni s közreműködni ezáltal egy független és szabad Erdély megvalósításához, mely mint egy délkelet-európai Svájc mind a három együtt élő erdélyi nemzet számára meghozná az egyenlő mértékkel mért jogot, igazságot és emberi életet.
Ez a szándék azonban mindenkor a szomszédos államok imperialista törekvéseivel találta magát szemben. Úgy Románia, mint Magyarország mindenkor egyedül magukénak kívánták Erdélyt és nem háromnyelvű népének boldogulását igyekeztek megvalósítani, hanem mindössze értékeinek és természeti kincseinek kizsákmányolására gondoltak. Ez a magyarázata annak, hogy a független erdélyi gondolat írója ma védelem nélkül és otthontalanul áll a világban.

Soha semmiféle pártnak tagja nem voltam. Szűk hazám önállóságra való törekvésén kívül semmiféle politikával nem foglalkoztam. Senkinek vagyonában kárt nem tettem, senkinek életét tudtommal nem veszélyeztettem. Semmi olyasmit el nem követtem, ami az elmúlt vérengző háborút előidézni segített volna, vagyok okul szolgálhatott volna annak meghosszabbítására. A háborúhoz annyi közöm volt, hogy 1942-ben bevonultattak katonának a magyar hadseregbe és 1945. november 15-én a Regensburgi hadifogolytáborban leszereltek és elbocsájtottak.
Mindezek ellenére tudomásomra jutott, hogy Romániában halálra és vagyonom elkobzására ítéltek. Az indokokat nem ismerem, azonban lelkiismeretem tiszta és fölemelt fejjel állok a világ közvéleménye elé, védelmet és elégtételt kérve.
Nem lehet, hogy csupán azért, mert valaki mint író az önállóság és a szabadság híve, koholt vádakkal halálra ítélhető legyen. Nem lehet, hogy valaki üldözött legyen csak azért, mert szálka az imperialista Nagyrománia sovén híveinek szemében. Tudom, hogy a román nacionalizmus Erdély másfélmilliós magyarságának elpusztítására törekszik és így elsősorban a szellemi embereket akarja útjából félreállítani. Tudom, hogy a román propaganda ma is éppen úgy mint eddig, igyekszik elködösíteni a valóságot és elhitetni a világgal, hogy Erdélyben nem élnek magyarok. Tudom, hogy a román nacionalisták számára alkalmatlan vagyok, mint a másfélmilliós erdélyi magyarság írója, mert regényeimet keresztül megmutathatom a világ közvéleményének azokat a sebeket, melyeket ők eltakarni igyekeztek és halálra ítélt kis nemzetem utolsó vércseppjeit hullatják ma is. De lehetetlennek érzem, hogy akkor, amikor a világ vezető koponyái egy mindenkire egyformán kiterjedő valóságos békének létrehozásán fáradoznak, mikor naponta ezerszer is szó esik az igazságról, akkor valakit távollétében, koholt vádak alapján halálítélettel bélyegezhessenek meg, csupán azért, mert egy olyan szerencsétlen kis nemzet írója, melyet egy durvább és erősebb szomszéd fojtó szorításával halálra ítélt. Lehetetlennek érzem, hogy egy igazságosabb és emberibb világ születésének pillanatában középkori módszerekkel félretehessenek az útból egy embert, csak azért, mert igazat beszél és ez az igazság bizonyos imperialista törekvések szempontjából kellemetlen.

Fölemelt fővel állok Amerika népe elé és védelmét kérem. Becsületes emberek védelmét, becsületes ügy számára. Kérem, sőt követelem, hogy vizsgálja ki ügyemet egy független és elfogultságtól mentes nemzetközi bíróság és rehabilitáljon mint embert az emberek előtt, a reám vetett hamis ítélet árnyékától. Nem rejtőzöm el, nincs okom reá. Nem félek, Itt élek másfél esztendeje egy bajor parasztházban feleségemmel és négy kis gyermekemmel. Bárki bármikor itthon talál.
Tiltakozom az ítélet ellen és tiltakozom az ellen, hogy Romániának kiszolgáltassanak. De bármikor kész vagyok számot adni múltamról és álláspontjaimról, bármilyen független bíróságnak, amelyik nem a gyűlölet és a nacionalizmus jegyében ül össze fölöttem. Egy ember segélykiáltása ez a tiltakozás, de egyúttal egy kis nemzet segélykiáltása is. Ne hagyjanak elveszni minket!
Hiszek a demokráciában s abban, hogy ehhez a demokráciához még az én kis nemzetemnek is joga van. Hiszek abban, hogy az igazságnak győznie kell az igazságtalanság fölött. Hiszek abban, hogy Amerika népe és vezetői a béke és igazság szót annak szép és magos értelmében használják és hogy a humanizmus, amit zászlajukra tűztek, valódi. Hiszek abban, hogy ez a világ végre már megérett arra, hogy emberséges jó szándékkal kezet nyújtson benne ember az embernek. És végül hiszem, hogy nem lehet ma már az egész világnak szeme láttára bármilyen mesterségesen gyártott vádak alapján, csupán azért megölni valakit, mert jogot mert követelni az élethez, még a háború előtt, elnyomott népe számára!
Hiszek. Mert ha nem hinnék, nem érdemelné meg ez a világ, hogy éljek benne, mint ember. Akkor csak vadállatoknak van helyük ezen a földön.

Wass Albert
Plarnhof, 1946. Szeptember 17.
Eredeti kézirat, CWA Irattára

A Jobbik üdvözli az Eucharisztikus Világkongresszus magyarországi megrendezését

 Budapest, 2016. január 31., vasárnap (OS) -
OS Országos Sajtószolgálat
 A Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözli a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia bejelentését, amely szerint 2020-ban Magyarország ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. Örömteli, hogy 1938 után, majd egy évszázad elteltével ismét hazánk rendezheti a négyévente összehívott kivételes eseményt. Mint ismert, a mai napon véget ért az 51. kongresszus a Fülöp-szigeteki Cebuban, ahol az esemény záró szentmiséjén több mint egymillió hívő előtt Ferenc pápa videóüzenetben jelentette be, hogy 2020-ban Budapest láthatja vendégül az eucharisztikus találkozóra érkező hívek sokaságát. Bízunk abban, hogy ezen esemény alkalmából a Szentatya is tiszteletét teszi Magyarországon.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője 
     Kiadó: Jobbik parlamenti frakciója

Felmentették a vörösiszapper valamennyi vádlottját | Híradó

Felmentették a vörösiszapper valamennyi vádlottját | Híradó

A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.

Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője transzparenssel tiltakozik a vörösiszapperben hozott ítélet ellen a Veszprémi Törvényszék tárgyalótermében 2016. január 28-án. A bíróság első fokon felmentette a per mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. MTI Fotó: Nagy Lajos

Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. "nem ül a vádlottak padján".

A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel.

A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet - hangsúlyozta.
A katasztrófát okozó 10-es számú kazetta körüli közveszélyokozás a kazetta létesítését célzó "első kapavágással" kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték el kialakítani, majd 1998 decemberében, amikor megkezdték a betöltését.

 

Emberek értékeiket viszik egy fennakadt mikrobusz mellett Devecseren, miután a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki gátszakadás miatt. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Mintegy 40 négyzetkilométeres terület lakossága és élővilága van veszélyben. MTI Fotó: Mohai Balázs

 

Ellentmondásos a kazetta és a hozzá tartozó egyéb építmények létesítésével kapcsolatos engedélyek kiadása is, hiszen nem volt egyértelmű, hogy melyik hatóság hatáskörébe tartozott - közölte Szabó Györgyi.

A szakértők a tervezés körében felmerült hibaként értékelték az altalaj tönkremenetelét, azt állapították meg, hogy nem történt alapozás az építés során. A szakértői csoport szerint a kazetta a kezdetek kezdetétől halálra volt ítélve, úgy fogalmaztak, hogy "ketyegő bombán ültek", a katasztrófa bekövetkezte csak idő kérdése volt ilyen altalajjellemzők, tervezés és az építés során történt hiányosságok miatt - ismertette a bíró.

 

Nem volt megfelelő a monitoringrendszer sem, de a szakértők véleménye szerint ha az lett volna, akkor sem akadályozta volna meg a katasztrófát - közölte. Hozzáfűzte: bár az addigi élettartama alatt a legnagyobb terhet a tragédia bekövetkeztekor hordta a kazetta, nem volt benne az engedélyezettnél több anyag.

A büntetőtanács elnöke az indoklás további részében arról is beszélt, a vádlottak tevékenysége nem idézhette elő a katasztrófát, hiszen annak idején, a megrepedt 10-es kazetta létesítésekor nem dolgoztak még a Mal Zrt-nél.

Kifejtette, egyetlen terv sem számolt azzal, hogy a gátszakadás nemcsak természeti okból és szándékos cselekedet hatására valósulhat meg, mulasztás, hogy nem voltak védelmi rendszerek, szabályozási intézkedések, védművek a területen.

Hozzátette: a törvényszék megállapítása szerint azonban a vádlottaknak nem róható fel, hogy e mulasztásokat nem ismerték fel, hiszen ez az ezzel foglalkozó szakértők feladata lett volna.

Kiemelte: a 10-es kazetta karbantartását 2010 nyarán elvégezték, így annak elmulasztása a vádlottak terhére nem róható fel.

A bíróság azt állapította meg, hogy a gyár leállítása a katasztrófa után szükséges volt, az elsődleges kárelhárítás pedig elvárható időn belül megkezdődött - mondta Szabó Györgyi.

A bíró felidézte, a per elsőrendű vádlottja 2010. október 5-én úgy fogalmazott a sajtónak tett nyilatkozatában, hogy a vörösiszap nem jelent veszélyt a környezetre. Hozzátette: ez a kijelentés visszatetszést kelthet, de a katasztrófa következményeinek elhárítása szempontjából nincs jelentősége.

Összességében elmondható, hogy a bíróság által megállapított szabályszegések és a katasztrófa bekövetkezte között nincs ok-okozati összefüggés - hangsúlyozta a büntetőtanács elnöke.

Elképesztő figura

Wow increíble...
Wow increíble...
Közzétette: Lo Mejor Del Face – 2015. augusztus 18.

Gyalogosan Párizsba a falurombolás ellen - Erdélyi Napló

Gyalogosan Párizsba a falurombolás ellen - Erdélyi Napló

Indulás Budapestről, a Kossuth térről (Archív fotó)

Nicolae Ceauşescu román államfő és kommunista pártfőtitkár 1988. április 29-én jelentette be az úgynevezett településszisztematizálási tervét, amelynek során országszerte „agráripari centrumokat” hoztak volna létre. A grandiózus falurombolási forgatókönyv szerint 2000-ig Románia mintegy tizenháromezer falujának a felét akarták eltüntetni, zömében a 2000 lakosnál kevesebb lélekszámmal rendelkező településeket. Nem volt nehéz kitalálni, hogy a kommunista diktátor ördögi terve elsősorban az erdélyi magyar és szász településeknek a térképről történő leradírozását célozta meg. A tiltakozási hullám egyik első nagy európai sajtóvisszhangja két erdélyi fiatalembernek, a székelyhídi Juhos Gábornak és a kalotaszentkirályi Okos Mártonnak köszönhető, akik 1989. június negyedikén indultak el gyalogosan Budapestről Párizsba, hogy tettükkel a falurombolásra hívják fel az európai közvélemény figyelmét. A Budapesten élő, de Erdélybe rendszeresen hazajáró Okos Mártonnal (képünkön) huszonöt év távlatából vettük számba a három hónapig tartó, mintegy 1600 kilométeres gyalogút történetét.

– A diktatúra idején nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy egy erdélyi fiatalemberben megszülethessen egy ilyen ötlet. Melyek voltak ennek előzményei?

– Többszöri próbálkozásra 1988-ban kaptam útlevelet Magyarországra. Akkorra már nagyon sok csalódás ért. A faipari vállalatnál, ahol dolgoztam, egyik munkatársam suttogva megjegyezte, hogy vigyázzak, mert érdeklődik utánam a bánffyhunyadi Szekuritáté. Eldöntöttem, hogy elmegyek Erdélyből. Amikor már a zsebemben volt az útlevél, akkor sem mondtam semmi bizonyosat a szüleimnek arról, hogy nem szeretnék hazatérni. Abban az időben Magyarországon is a teljes bizonytalanság fogadott, mert hetente kellett meghosszabbítani az ott-tartózkodási engedélyt. Rémhírek keringtek erdélyiekről, akiket a magyar hatóságok visszaadtak a románoknak. Bizonyosat nem lehetett tudni. Ez is táplálta bennem az elhatározást, hogy csak azért is meg kell mutatni erdélyiségünket, és tenni kell valamit az otthon maradottakért.

– Hogyan hozta össze a sors Juhos Gáborral?

– Rendszeresen eljártam erdélyieket tömörítő szervezetekbe, rendezvényekre. Gáborral a Kálvin téri reformátusoknál ismerkedtem meg. Őt akkoriban már felkapta a sajtónyilvánosság, mert miután kiszökött Magyarországra, a zöldhatáron tért vissza a gyerekéért. Ez a nagyon bátor, de életveszélyes tette nagy visszhangot kapott a tévében, róla beszélt az ország, még inkább ráirányítva a magyarországi közvélemény figyelmét az erdélyi állapotokra. Hamar összebarátkoztunk, és mindkettőnkben megszületett az elhatározás, hogy kitaláljunk egy közös akciót Erdély érdekében. Kiderült, hogy a nagy francia forradalom kétszáz éves évfordulója alkalmából, 1989. augusztus 26-án, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának bicentenáriumán, Párizsban nagyszabású ünnepséget szerveznek. Akkor határoztuk el, hogy a Párizsig tartó 1600 km-es távot a romániai falurombolás elleni tiltakozásként gyalogosan fogjuk megtenni.

– Honnan sikerült előteremteni az induláshoz szükséges pénzt?

– Több hónapig egy cserépgyárban vállaltam nehéz fizikai munkát, és a keresetem zömét félretettem erre a célra. Anyagi segítséget igazából nem kaptunk. A rákosszentmihályi református gyülekezet ajánlotta fel, hogy a beérkezett segélycsomagokból cipőt és bakancsot választhatunk, és végül kölcsönbe kapott hátizsákkal és hálózsákkal állt össze az induláshoz szükséges poggyász. A legnagyobb gondnak mégsem az út anyagi vonzata, hanem a szükséges vízumok beszerzése bizonyult. Igazából kevesen hitték el, hogy mire akarunk vállalkozni. Arra gondoltak, hogy ilyen úton-módon próbálunk kijutni Nyugat-Európába. Csoóri Sándor és Éva Maria Barki lépett közbe annak érdekében, hogy megkaphassuk az osztrák és a francia vízumot. Közben mások is segítettek, mert a készülődés hosszú hónapjai alatt sikerült meggyőznünk sok embert, hogy egy ilyen akció lehet a leghatékonyabb figyelemfelkeltési módszer.

– 1998-ban az útról megjelent első, majd tavaly ősszel a második, kibővített könyvében írja, hogy a magyarországi indulás csendben, visszafogottan történt. Miért nem szántak neki nagyobb hírverést?

– Társam, Juhos Gábor kérésére történt. Igazság szerint féltünk a román Szekuritáté megtorlásától. Az egész út szempontjából ez jelentette a legnagyobb kihívást és veszélyt, hiszen azt már PacepaVörös horizontok című, óriási nemzetközi visszhangot keltett könyvéből tudtuk, milyen módszerekkel dolgozik Ceauşescu titkosszolgálata. Meg voltunk győződve, hogy útközben levadásznak. Az út előkészülete nagyon alapos forgatókönyv szerint történt: átlagosan napi 30 km-es távokat terveztünk, és ahol erre lehetőség volt, magyar szervezeteknél és egyházaknál jelentkeztünk be szállás céljából. Úgy indultunk el, hogy az első nagyobb sajtóértekezletre Bécsben kerül sor Éva Maria Barki szervezésében.

– Ma már tudjuk, hogy ép bőrrel megúszták. Akkor mi adta a hitet az induláshoz?

– Mindketten keresztény emberként vágtunk neki az útnak: meg voltunk győződve az isteni gondviselés erejéről. A II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem által vezetett szabadságharc jelszavával indultunk el: Cum Deo pro patria et libertate (Istennel a hazáért és szabadságért!). Jelképesen is a magyar parlament elől, a Rákóczi-szobortól indultunk útnak 1989. június 4-én a tízhetes útra.

– Milyen volt a nyugat-európai fogadtatás?

– Az osztrák sajtóval való találkozás első „tűzpróbáját” Éva Maria Barki szervezésében Bécsben sikerrel vettük, a nagyobb sajtónyilvánosság mégis elmaradt, mert éppen akkor került sor Nagy Imre budapesti újratemetésére, így a sajtó elsősorban erről írt. De mi is helyet kaptunk a lapokban. Ahogyan nőtt mögöttünk a távolság, a nagyobb nyugati városokban egyre többen fogadtak. Terjedt a hír, hogy mit képviselünk, és amikor egy-egy helyi lap írt rólunk, a mellettünk elhaladó kocsikból kiszóltak az emberek és gratuláltak. Sokan megálltak, hogy üljünk fel, de az ajánlatot nem fogadtuk el: mindig elmagyaráztuk, hogy a teljes távolságot csak gyalogosan tesszük meg. Ehhez annyira ragaszkodtunk, hogy amikor egy-egy településen szállás akadt, és vendéglátónk kocsival értünk jött, ragaszkodtunk hozzá, hogy reggel ugyanoda vigyen vissza, hogy gyalog folytathassuk az utat.

– Hány újságcikk jelent meg azútról?

– Ezt nehéz megsaccolni, mert sok lap nem jutott el hozzánk, és akkoriban még nem volt internet. A nagyobb városokban rendszeresen megkerestek a sajtó képviselői. Münchenben a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztősége készített velünk egy hosszabb beszélgetést, de az út alatt nyilvános telefontól többször is felvettük velük a kapcsolatot, és ők visszahívtak újabb és újabb interjúkra. Odahaza, Kalotaszentkirályon édesanyám is így értesült „világjáró” fia Párizsba tartó gyalogútjáról. Nem mertem neki levélben beszámolni a velem történtekről, mert attól tartottam, hogy a Szekuritáté meghurcolja. A német sajtó után még nagyobb lett a visszhang, így a francia sajtó is élénken érdeklődött felőlünk.

– Sikerült-e politikusokkal találkozniuk?

– Az Európa Tanács strasbourgi épületében egy ifjúsági konferenciára hívtak meg, ahol kollégám felolvasta utunk kiáltványát, amelyben a falurombolás veszélyeire hívtuk fel a világ figyelmét. A határ menti franciaországi városban több napot tartózkodtunk. Meghívtak a frissen megválasztott polgármesterasszony állófogadására is, ahol számos politikusnak és diplomatának bemutattak. A város egyik önkormányzati képviselője segített abban, hogy a franciaországi útszakaszt könnyebbé tegye: felvette a kapcsolatot az útközben elérhető polgármesteri hivatalokkal, így sok helyen vendégként fogadtak.

– Hogyan fogadták a két erdélyi fiatalembert a célállomáson, Párizsban?

– Az augusztus 26-i rendezvényre végül is nem jutottunk be. Ebben ludas volt a magyar külügy is, mert Magyarországot az egykor kivégzett kommunista miniszter, Rajk László fia képviselte, aki úgy döntött, hogy magyar részről csak ő fog felszólalni. A nagy nemzetközi részvétellel megtartott párizsi ünnepségen nem mondhattuk el az előre eltervezett beszédet az erdélyi falurombolásról. Szerencsére román részről a kolozsvári ellenálló tanárnő, Doina Cornea Párizsban élő lánya szólalt fel, aki némileg ecsetelte mindazt, ami akkoriban Romániában történt. Tervünk azonban megvalósult: gyalogosan értük el a párizsi Notre Dame előtti teret, amit nemcsak a saját fényképezőgépünk, hanem a francia sajtó is megörökített.

– Hogyan érzi, mennyire volt sikeres ez a vállalkozásuk?

– Ha a sajtóvisszhangok alapján mérlegelek, egyértelműen felfigyelt ránk a világ. Az akciónk során mindenkit arra kértünk, hogy három hónapig, amíg az út tart, minden este kilenc órakor imádkozzon velünk azért, hogy a Ceauşescu-rendszer megbukjon. Télire a kommunista rendszer valóban megbukott Romániában. Ez egy olyan csoda volt, amit csak hívő ember érthet meg. A három hónapos ott-tartózkodásunk alatt azonban az is nyilvánvalóvá vált, miként viszonyul a nyugati társadalom a kelet-európai gondokhoz, bajokhoz. Elég sokan szkeptikusak voltak, és sokszor ugyanazt éreztük, mint amit a magyarok élhettek át az 1956-os forradalom idején, amikor Nyugat-Európa cserbenhagyta őket.

– Huszonöt év távlatából hogyan tekint vissza az akkori eseményekre?

– Jól jellemzi a rendszerváltás utáni állapotokat, hogy az útról, az akkori törekvéseinkről íródott könyvem kézirata tíz évig hányódott kiadókban, amíg megjelent. Mivel nem tartozom egyik szekértáborhoz sem, a rendszerváltás előtti kiállásunkra senki nem volt kíváncsi. Nem lettem politikus, vagy más közéleti személy, így ez az akció is kikopott az emlékezetből. Tavalyelőtt jelent meg a könyvem bővített, újabb kiadása. , Winkler Gyula EP-képviselő meghívott Strasbourgba, ahol több Kárpát-medencei magyar politikussal emlékeztünk a negyedszázaddal ezelőtti falurombolás elleni tiltakozásunkra.

*************************************************************
KAPCSOLÓDÓ TÉMAKÖR:

Lelkiismeret ’88 

A Lelkiismeret ’88 Csoport egy Magyarországon 2002. június 4. óta bejegyzett egyesületként működő radikális jobboldaliszervezet. A csoport önmagát az erdélyi falurombolások elleni 1988-as tiltakozások során kialakult szerveződésként jellemzi, amely a rendszerváltozás után ugyan vesztett lendületéből, de 2002 áprilisában Kocsis Imre újjászervezte[1] és ettől fogva újrakezdte a tiltakozó akciók szervezését.
A csoport tagjai részt vettek a 2002-ben az Erzsébet híd blokádjában, 2006-ban pedig a második Gyurcsány-kormány elleni őszi tiltakozásokban.

 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! (2006 októberéből)

Holnap minden megváltozik Budán | Híradó

Holnap minden megváltozik Budán | Híradó

Szombattól kevesebb átszállással, vagy átszállás nélkül lehet utazni Budán, ugyanis január 16-án indulnak el a budai fonódó villamoshálózat megépülésével bevezetett villamosjáratok. A korábbi 17-es villamosvonalat egyesítették a 19-es, a 41-es és a 61-es vonalakkal, így észak-déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre. Óbudáról átszállásmentes, kötöttpályás kapcsolat épült ki a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. Emellett számos egyéb változást is eredményez a fonódó projekt.

Több évtized után szombattól újra egységes hálózatot alkotnak a budai villamos vonalak, amivel új, átszállásmentes kapcsolatok jönnek létre Észak-, Közép- és Dél-Buda között. A megújult vonalakon vadonatúj, akadálymentes CAF-villamosok is közlekednek majd.

CAF-villamos közlekedik a Margit híd budai hídfőjénél a budai fonódó villamoshálózat tesztüzeme során. MTI Fotó: Marjai János

Holnaptól a 17-es villamos meghosszabbított útvonalon, a Margit híd budai hídfőjétől - a Széll Kálmán téren, az Alkotás utcán és a Fehérvári úton keresztül - a Savoya Parkig jár.

Megszűnik a 18-as villamos, szerepét a Hűvösvölgytől a Széll Kálmán tér-Krisztina körút-Fehérvári út útvonalon a Budafok, Városház térig közlekedő 56-os, illetve az56A villamos veszi át. Az 56-os csak hétköznap csúcsidőben jár majd, azon kívül a Móricz Zsigmond körtérig közlekedő 56A villamos szállítja az utasokat.

A 19-es és a 41-es villamos várhatóan március közepétől a jelenlegi dél-budai végállomásától meghosszabbított útvonalon, a Batthyány téren át a Bem rakpart-Frankel Leó út-Bécsi út vonalon a Bécsi út/Vörösvári út végállomásig közlekedik. A Clark Ádám téri munkák elkészültéig mindkét járat két szakaszon, megosztva közlekedik, mind a Bécsi út/Vörösvári úttól, mind a dél-budai végállomástól a Clark Ádám térig, ahol a Lánchíd alatti gyalogosalagúton átsétálva másik villamosszerelvényre átszállva lehet továbbutazni.

A 61-es villamos a Fehérvári út elejéig közlekedik, végállomása a 47-es villamos Móricz Zsigmond körtéri megállójába kerül át.

A budai fonódó villamos az Új Széchenyi Terv Közlekedési Operatív Programjának segítségével európai uniós és hazai forrásból, másfél év alatt épült meg, összesen 15,9 milliárd forintból.

Változások a buszmenetrendben is 

Véglegessé válik a 9-es busz jelenlegi, Kőbánya irányú útvonala a Nyugati pályaudvarnál: a busz a Podmaniczky utca érintése nélkül, a Szent István körútról közvetlenül a Bajcsy-Zsilinszky útra kanyarodva közlekedik.

A fonódó villamoshálózat elindulásával párhuzamosan változik a 33-as és a 133-asautóbusz menetrendje is. A 133-as busz késő este és hétvégén is közlekedik, és megáll a Budafoki út/Karinthy Frigyes út csomópontban is. A 33-as busz késő este és hétvégén sűrűbben jár.

Megszűnik a 86-os busz, szerepét Budán a 9-es busz, a Bogdáni út és a Batthyány tér között közlekedő új 109-es busz, a Batthyány tértől meghosszabbított útvonalon, szintén az óbudai Bogdáni útig közlekedő 111-es busz és a 17-es, 19-es, 41-es villamos veszi át. Igyekszenek méltóképpen búcsúztatni a 86-ost, ezért péntek délutántól késő estig nosztalgiajáratokon utazhatnak az utasok.

Nosztalgia Ikarus 180-as busz halad a Lajos utcán, Budapesten 2016. január 15-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Meghosszabbodik a 111-es busz útvonala, a Batthyány tértől a Kolosy téren át az óbudai Bogdáni útig közlekedik. Óbuda felől a fonódó villamosokra a Kolosy téren lehet majd átszállni.

Lerövidül a 160-as, a 260-as és a 260A busz útvonala: a buszjáratok külső végállomásuktól az óbudai rendelőintézetig közlekednek majd.

Az előzetes tervekkel ellentétben azonban nem lesz változás a 7-es, a 29-es, a34-es, a 65-ös, a 65A, a 106-os, a 134-es és a 253-as buszközlekedésében.

Segítenek a táblák és az internet 

A budai fonódó projekt keretében komplexen felújították a meglévő Frankel Leó utcai és Bécsi úti villamosvonalat is a Margit hídtól egészen a Tímár utcáig. A rekonstrukció eredményeként ezen a szakaszon korszerűsödött a vonal áramellátása, a villamospálya teljesen átépült, a Bécsi út és a Frankel Leó utca is új út- és járdaburkolatot kapott, továbbá felújították az ott húzódó közműveket. A villamosvonal felújítása érintette a környező tereket és zöldfelületeket is.

A Budapesti Közlekedési Központ azt tanácsolja, hogy mindenki figyelje a kihelyezett tájékoztató táblákat, és próbáljon az interneten is tájékozódni. Az autósoknak sem ajánlott rutinból közlekedniük. A BKK szerint néhány napba is beletelhet, míg mindenki megszokja a budai fonódó hálózat miatti változásokat.

A világ teremtése Jean Effel

Megemlékezés Wass Albert születésnapján

M3 televízió  2015. jan.9. 0:30 Századfordító magyarok

01.09.

http://www.mediaklikk.hu/m3/#

Itt 60 napg visszanézhetők, ill. -hallgathatók az elhangzott műsorok:

MÉDIAKLIKK/MÉDIATÁR

http://www.mediaklikk.hu/mediatar/

Kreativ madárlak

(83) Pássaros Da Fauna Brasileira

https://fbcdn-video-j-a.akamaihd.net/hvideo-ak-xft1/v/t43.1792-2/10645948_1507478502915722_1258967988_n.mp4?efg=eyJybHIiOjE1MDAsInJsYSI6MTAyNCwidmVuY29kZV90YWciOiJzdmVfaGQifQ%3D%3D&rl=1500&vabr=730&oh=a69368164510e5d76c70103f9c621650&oe=56906A38&__gda__=1452306542_bd7fb8babad5f43fcc517b226aad6b2a

Ninho de canários da terra dentro da botina󾌴. Créditos: Daniel Scalabrini
Szerző: Pássaros Da Fauna Brasileira, 2015. december 26.