"És bemutattak egy Horthy-festményt, ami a Városháza dísztermének falán lóg.
A festmény Horthy Miklós 1920 februári látogatását örökíti meg, 1944-ben készült.
Fotó: MTI/Ujvári SándorAz MTI szerint a falfestmény a terem díszítőfestésének és festményeinek tisztításakor került elő.
A Baon.hu azt írja, hogy a festmény létezéséről még tavaly júliusban dr. Juharos Imréné Molnár Piroska, a Történelmi Vitézi Rend korábbi megyei székkapitánya értesítette őket. A kecskeméti asszony pár éve hallott a korábbi Horthy seccóról, majd némi kutatás után a pontos helyét is meg tudta határozni.
A dokumentumokat 2010-ben egy levéllel együtt elküldte a korábbi városvezetésnek, akkor azt a választ kapta: a volt kormányzó képének feltárására nincs lehetőség, ez egy későbbi restaurálás alkalmával jöhet szóba." (...)
"Beázások miatt tavaly elkezdték felújítani a termet, de akkor azt mondták, hogy a munkák nem érintik a Horthy-képet. A munkálatok közben az egyik munkás állítólag kartonozás közben felsértette az oldalfal festését, ennek kijavításakor észlelték, hogy kép van alatta. Végül helyreállították a képet, de hogy mit kezdejenek vele, azt sokáig nem tudták eldönteni.A helyi MSZP például eltüntette volna, és ez nem is képezhetné vita tárgyát a Holokauszt-emlékévben, egy olyan városban, amelynek 1944-ben, a festmény felavatásának évében 5431 helyi és térségi zsidó lakost deportálták, akik közül mindössze 74 tértek vissza a haláltáborokból.
Falusi Norbert, az LMP képviselője bírálta az MSZP-t, mert “be akarja zúzni” a freskót, a Fideszt pedig azért, mert szerinte nincs álláspontja az ügyben. Hangsúlyozta: a kép nem politikai kérdés, művészettörténészek feladata tisztázni, hogy eléri-e a terem többi freskójának színvonalát.
Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester az MTI-nek elmondta: hogy egy korábbi felújításkor Ferenc József császár magyar királlyá koronázását megörökítő freskó került elő, amelyet akkor restauráltak és eredeti állapotában látható. A most megtalált falfestményt sem fogják lefestetni, hanem – esztétikai és művészettörténeti szempontokat is figyelembe véve – a helyén marad, de eltakarják. A függöny viszont elhúzható, így a freskó bármikor megtekinthető lesz – tette hozzá. Hangsúlyozta: nem politikai kérdésként kezelik a Horthy-kép ügyét; hozzátartozik a díszterem történetéhez, de a Székely Bertalan-freskók miatt nem lehet állandóan láthatóvá tenni.
A városháza dísztermének felújítása 2013-ban kezdődött meg. Székely Bertalan faliképei a magyar történelem legjelentősebb uralkodóit örökítik meg a vérszerződéstől kezdve. A Horthy látogatásáról készült Pándy Lajos-festmény nem az egyetlen, amelyiket 1945 után lefestettek, a Ferenc József magyar királlyá koronázását megörökítő festmény is hasonló sorsra jutott. Utóbbit azonban még a rendszerváltás előtt restaurálták...."
Geographical longitude / Földrajzi hosszúság : +19:05:00
Geographical latitude / Földrajzi szélesség : +47:30:00
UD : UT Date / Világidő (dátum)
UT : Universal Time / Világidő (időpont)
Cns : Constellation / Csillagkép
RA : Right Ascension / Rektaszcenzió
Dec : Declination / Deklináció
Az : Azimuth / Azimut
Alt : Angle above horizon / Horizont feletti magasság
Phase : Illuminated fraction / Megvilágított rész (%)
RiseTm : Rise time / Kelés ideje
SetTm : Set time / Nyugvás ideje
Geographical longitude / Földrajzi hosszúság : +19:05:00
Geographical latitude / Földrajzi szélesség : +47:30:00
UD : UT Date / Világidő (dátum)
UT : Universal Time / Világidő (időpont)
Cns : Constellation / Csillagkép
RA : Right Ascension / Rektaszcenzió
Dec : Declination / Deklináció
Az : Azimuth / Azimut
Alt : Angle above horizon / Horizont feletti magasság
Phase : Illuminated fraction / Megvilágított rész (%)
RiseTm : Rise time / Kelés ideje
SetTm : Set time / Nyugvás ideje
orrás: MTI | 2014. 06. 03. 18:47:00 'via Blog this' A felvidéki magyarság sorskérdéseire épülő előadások és beszélgetések lesznek a központi elemei a második Martosi Szabadegyetemnek, amely a rendezők szerint a tavalyihoz hasonló családias hangulattal, ugyanakkor fesztiválprogramjában a korábbinál színesebb felhozatallal várja a látogatókat. A Martosi Szabadegyetemet, hagyományteremtő és egyúttal hiánypótló céllal, az erdélyi Tusványos mintája alapján tavaly rendezték meg először, s az már első évadában a felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényévé vált.
A Révkomáromhoz közeli Martos község Feszty parkjában, idén július 9-től 13-ig zajló fesztivál programját pozsonyi sajtótájékoztatójukon kedden ismertették annak szervezői.
"A hagyományteremtő cél eléréséről még korai lenne beszélni, de az már biztos, hogy tavaly olyan szilárd alapokat sikerült lerakni, amelyekre az idén bátran lehet építeni" - mondta a programismertetőn Gubík László, a szabadegyetem fő szervezője, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke.
Elmondta: az előadók, illetve a zenei és más fellépők tekintetében sok új, ugyanakkor több visszatérő vendége is lesz a rendezvénynek, amely egy nulladik nappal bővült a tavalyihoz képest. Kifejtette: a szabadegyetem második évada során közel száz különböző előadás, kerekasztal-beszélgetés, vitaest, kiállítás, koncert és más program várja a látogatókat.
A tavalyi évben a rendezvény könnyűzenei műsora kizárólag a nagyszínpadon zajlott, a helyszínek száma az idén egy kisszínpaddal és egy népzenei színpaddal is bővül, míg az előadások a tavalyihoz hasonlóan három helyszínen zajlanak majd.
A szabadegyetem előadásai a nemzetpolitika témájának vezérfonalát követik. Az előadók névsora még nem végleges, azt azonban már tudni lehet, hogy ismét lesz nemzetpolitikai kerekasztal a négy külhoni magyar régió vezető politikusainak részvételével, valamint - ugyancsak a tavalyihoz hasonlóan - sor kerül a szabadegyetem védnöke, Kövér László országgyűlési elnök és Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke közti beszélgetésre is.
A szabadegyetemen ismét teret kap az egyes felvidéki régiók bemutatása, idén a Csallóköz és Garammente jellegzetességeiről lehet majd többet megtudni, a kapcsolódó programok jelentős része a Csemadokkal együttműködve készül s azokban a népi motívumok, a zene és a tánc, valamint a helyi gasztronómia különlegességei kapják a fő hangsúlyt.
A legjelentősebb bővülés a fesztivál zenei műsorában lesz. A programban olyan nevek is szerepelnek, mint a Tankcsapda, az Ismerős Arcok, a Budapest Bár, a Benkó Dixiland Band, a Gringó Sztár, Caramel, Kállay-Saunders András vagy a felvidékiek közül a Klinika és a Rómeó vérzik.
A szabadegyetem részletes programja a www.martfeszt.sk honlapon érhető el.
2014. május 30., péntek 16:42, frissítve: péntek 16:42 , forrás: MNO 'via Blog this'
Angela Merkel német kancellár pénteken nyilvánosan kiállt amellett, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.
Az N-tv német hírtelevízió jelentése szerint a kancellár Regensburgban, a Német Katolikus Napok nevű rendezvénysorozaton egy vitafórumon állt ki a volt luxemburgi miniszterelnök mellett. Az Európai Néppárt végzett az első helyen az európai parlamenti (EP-) választáson, „éppen ezért minden megbeszélést abban a szellemben folytatok, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke” – mondta Merkel.
Juncker nem állt ki mellettünk
Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is. Kattintson a részletekért!
Merkel: Mások is képesek rá...
A német kancellár eddig nem foglalt állást egyértelműen a néppárti csúcsjelölt mellett. A keddi uniós csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján például azt mondta, hogy Juncker alkalmas a bizottság következő öt évre szóló programjának végrehajtására, de „sokan mások is” képesek erre.
Merkel tartózkodó hozzáállását bírálták a kancellár vezette konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták, akik azt akarják elérni, hogy az EP-ben az európai szocialista pártcsalád frakciójának támogatásával megválasszák Junckert bizottsági elnöknek,
és a baloldali csúcsjelölt, Martin Schulz legyen a bizottság német tagja.
Orbán és Cameron nem támogatja
A tisztség betöltésére azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak kell személyi javaslatot tennie, és a javaslatról minősített többséggel kell döntenie.
A Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből úgy értesült, hogy a brit kormányfő Magyarország mellett Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát „és talán Németországot” látja lehetséges szövetségesének. A volt luxembourgi miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlan” London számára – mondta korábban Cameron párttársainak a hírek szerint.
A tanács kedden megbízta Herman Van Rompuy-t, a testület elnökét, hogy kezdjen konzultációkat az EP képviselőivel az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről. Rompuy, azonban az eszmecserére szóló meghívójában hangsúlyozta: egyelőre nem tervezik, hogy megnevezzék a jelöltet, csupán a jelöltállítás folyamatát igyekeznek felvázolni.
Támadások hazánk ellen: Juncker nem állt ki mellettünk
Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is.
A Fidesz és az Európai Néppárt közötti problémának tekinti Jean-Claude Juncker, hogy Orbán Viktor nem támogatja, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke – így nyilatkozott a néppárt csúcsjelöltje hétfőn a Euronewsnak. „Ez a Fidesz és a Néppárt közötti probléma. Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánnyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv” – válaszolta Juncker.
Ismert, Viviane Reding biztos – akit Juncker kormánya delegált az Európai Bizottságba – hevesen és több fronton is támadta az elmúlt években a magyar kormányt, többször valótlanságokat állítva. Akkor az egykori luxemburgi kormányfő egyetlen szóval sem állt ki a magyar miniszterelnök és kormánya mellett, miközben a Fidesz és Juncker pártja ugyanazon frakcióban volt.
Juncker néma maradt
Reding az alkotmány „módszeres megsértését” rótta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek, és éles hangon bírálta az új alaptörvény módosításait is, továbbá kritikákkal illette a kormány munkáját az adatvédelmi hivatal függetlensége és a bírák korai nyugdíjazása (?!) ügyében is, utóbbi kapcsán pedig az egész unióra kiterjedő, minden tagállam igazságszolgáltatási rendszerét uniós felügyelet alá helyező koncepcióttett le az asztalra. Juncker ez ügyek kapcsán soha nem emelte fel a szavát, pedig Reding az agresszív támadások miatt Orbánnal közös platformjukkal, az Európai Néppárttal is konfliktusba keveredett.
Hazugságokat híreszteltek
Feltételezések szerint Juncker párttársa volt az is, aki a lejáratókampány során azt is megpróbálta elhíresztelni, hogy az Európai Néppárt ki akarja zárni soraiból a Fideszt, és a magyar szocialista politikusok is hozzá küldözgették a feljelentéseiket a kormány ellen. Reding volt az is, aki a 2013 júniusában megrendezett Bilderberg-konferencián közölte: mindent megtesz azért, hogy a 2014-es magyarországi választások eredményei legitimitását gyengítse arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat.
Külügyminisztere diktátorozta Orbánt
Juncker kormányának külügyminisztere, Jean Asselborn szintén éles szavakkal bírálta a médiatörvényt. Közvetlenül hazánk 2011-es európai uniós elnöksége előtt azt mondta: „Nem biztos, hogy Magyarország méltó az EU vezetésére, mert az elfogadott magyar médiatörvény sérti az unió szellemét és szabályait”, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a médiatörvény ellen.
Az új alaptörvény kapcsán egy lapinterjúban úgy nyilatkozott, hogy „Magyarország az Európai Unió szégyenfoltjává válik”, 2012-ben pedig kevesellte a hazánk ellen indult kötelezettségszegési eljárásokat, és egyenesen azt javasolta, hogy vonják meg Orbántól a szavazati jogot az Európai Parlamentben, mondván, „egy diktátornak nem jár szavazati jog”. Juncker ekkor sem vette védelmébe párttársát, a magyar miniszterelnököt.
Sumákolt Juncker?
Egyébként amikor Asselborn a médiatörvény kapcsán Lukasenkához hasonlította és diktátornak nevezte Orbánt, Junckertelefonbeszélgetésben személyesen biztosította a magyar kormányfőt arról, hogy külügyminisztere kijelentései nem a luxemburgi kormány álláspontját tükrözik. Ezzel szemben beosztottja teljes mértékben cáfolta Juncker állításait. Asselborn a HVG-nek adott exkluzív interjújában ugyanis úgy nyilatkozott, hogy külügyminiszterként, miniszterelnök-helyettesként a luxemburgi kormány nevében beszél, és azt is elmondta, hogy véleményében osztozik főnökével.
Személyes érintettség be nem jelentése miatt marasztalta el Mihalik Zoltán (Együtt–PM) önkormányzati képviselőt a kormánypárti többségű óbudai képviselő-testület csütörtökön. A politikus két ízben is elhallgatta érintettségét az önkormányzati döntéshozatal során, anyagi előnyhöz juttatva ezzel cégét. A Demokratikus Koalíció sem bír magával a III. kerületben.
2013 nyarán, az árvízi károk enyhítésére a római-parti önkormányzati bérlemények egy havi bérleti díját engedte el az önkormányzat. Mihalik Zoltán ekkor nemcsak elhallgatta, hanem – írásbeli kérdésre írásban –határozottan cáfolta, hogy érdekeltsége van a Római-parton; a döntéshozatalban részt vett, a határozati javaslatról igennel szavazott, gyakorlatilag a saját bérlőjének szavazta meg a bérleti díj elengedést úgy, hogy személyes érintettségét letagadta.
A második esetben a kerületi szabályozási terv Római-partra vonatkozó tervezési területének csökkentéséről szavazott nemmel a képviselő, elhallgatva, hogy a tervezési területen lévő érdekeltségei miatt személyes érdeke, hogy a terület szabályozása a kerületnél maradjon.
Kalandos életútja van Mihaliknak
Az óbudai önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön a képviselő kéthavi tiszteletdíját vonta meg ezért. A Fidesz–MPSZ III. kerületi szervezete pedig felszólította Mihalikot, hogy haladéktalanul térítse meg az óbudaiaknak okozott kárt. Mihalik Zoltán korábban az MSZP, majd az MSZDP színeiben politizált Óbudán, 2010-ben – kompenzációs listáról – az Itt Élünk Egyesület tagjaként jutott be a III. kerületi képviselő-testületbe. Az áprilisi országgyűlési választási kampány finisében azonban már az Együtt–PM tagjaként tett feljelentést Menczer Erzsébet, a Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltje ellen. Az állítólagos kerületi lakásmutyiról bebizonyosodott, hogy törvénytelenség nem történt, a lejárató kampány azonban sikeres volt.
Okiratot is hamisíthatott a DK
Csütörtökön bocsánatkérésre szólította fel Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét és Albert Eszter választókerületi elnököt, amiért az EP-választás napján a III. kerületi szavazatszámláló bizottságok és a hivatali dolgozók rágalmazásával saját delegáltjaik mulasztását próbálták leplezni, a közvéleményt szándékosan félrevezetve politikai tőkét kovácsolni hibáikból.
A DK egyik delegáltja, Szili Ferenc vélhetően szándékosan egy másik szavazókörben jelent meg, kérdésre válaszolva ezt azzal magyarázta, hogy az országgyűlési választásokon megismert bizottsági tagokkal szeretett volna együtt dolgozni. Az Albert Eszter által aláírt, delegálásról szóló iraton a 78. számú szavazókör számát kézzel átjavították 68. számúra. A javítást senki nem látta el a kézjegyével, ezért ebben az esetben akár okirat-hamisítás is fennállhat.
Szili – miután tájékoztatták arról, hogy mégis az eredetileg a DK által meghatározott, 78. számú szavazatszámláló bizottság munkájában kell részt vennie – hazament. A másik esetben Nagyné Urbán Éva DK-s delegált nem rendelkezett esküokmánnyal, azonban a hivatal dolgozói, miután erről tudomást szereztek, orvosolták a problémát.
A baloldal felrúgta a megállapodást
A DK ezek után közleményt adott ki arról, hogy a III. kerületben nem engedik dolgozni delegáltjaikat, illetve a hivatalban elkeverték ehhez szükséges irataikat. A saját hibáikból a kormánypártot támadó kampányhírt kreáltak, ezzel azonban teljes a pártoktól független, munkájukat tisztességgel végző hivatali dolgozókat is megpróbálták lejáratni.
A III. kerület fideszes vezetése ciklusokon át eredményesen törekedett arra, hogy a városrész lakóinak érdekét helyezze előtérbe a pártpolitizálással szemben. A kerület szociális és kulturális területen elért eredményeit az ellenzék is elismeri. A választási kampányok előtt az induló pártok megállapodást írtak alá arról, hogy tisztességes kampányt folytatnak. Úgy tűnik, a baloldal felrúgva a megállapodást, alapvető etikai normákat figyelmen kívül hagyva már Óbudán is hazugságokkal, rágalmakkal próbálja kikezdeni a kiegyensúlyozott, konszenzusos politikára építő kormánypárti kerületvezetést.
2014. május 29., csütörtök 16:04, frissítve: csütörtök 19:06 , 'via Blog this'
Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor, akiket a jövő héten hallgathatnak meg az illetékes szakbizottságok.
Orbán Viktor Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré, Pintér Sándortbelügyminiszterré, Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterévé,Fazekas Sándort földművelésügyi miniszterré, Hende Csabáthonvédelmi miniszterré, Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterré,Navracsics Tibort külgazdasági és külügyminiszterré, Varga Mihálytnemzetgazdasági miniszterré, Seszták Miklóst nemzeti fejlesztési miniszterré, Lázár Jánost pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszterré kívánja kinevezésre javasolni az államfőnek – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterelnök küldött Kövér László házelnöknek a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A dokumentumot Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el csütörtökön az MTI-hez.
A kormányfő levelében kérte az Országgyűlés elnökének intézkedését, hogy a miniszterjelölteket – akiket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez ki tárcavezetőknek – a feladatkörük szerint hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok meghallgassák.
A tíz miniszterjelölt közül ketten nem voltak tagjai a második Orbán-kormánynak: Trócsányi László korábbi párizsi nagykövet és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő. Lázár János pedig eddig államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.
Kilenc minisztérium a harmadik Orbán-kormányban
Mint az MNO korábban megírta, a harmadik Orbán-kabinet kilenc tárcával végzi majd a munkát. Egy parlamenti döntésnek köszönhetően minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel. A kormányzati struktúra egyébként nem változik jelentősen, ha az elmúlt éveket nézzük.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnésével az igazságügy önálló tárcát kap. Ezt a Brüsszellel vívott folyamatoscsatákkal indokolta Orbán Viktor kormányfő. Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát Földművelésügyivé keresztelik – a vidékfejlesztés ugyancsak a Miniszterelnökséghez kerülhet –, és a külügyi tárca neve szintén változik, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.
A munkához keresik az embert, nem fordítva
„A munkához keressük az embert, és nem az emberhez határozzuk meg a munkát” – közölte korábban Orbán a megalakuló kormány kapcsán. Jelezte, hogy szándékai szerint az előző kabinet több tagja folytatja munkáját, de „nem mindenkinek kell pontosan ugyanazt végeznie, mint korábban”.
Az új országgyűlésnek az alaptörvény szerint a parlamenti választástól számított harminc napon belül, vagyis május 6-áig kellett megalakulnia, az új kormánynak pedig az ettől számított negyven napon belül kell hivatalba lépnie.
KDNP: megnyugtató a folyamatosság szempontja
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint megnyugtató, hogy a folyamatosság szempontja érvényesül az új kormányban – így értékelte Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a harmadik Orbán-kabinet csütörtökön nyilvánosságra hozott névsorát az MTI-nek. Harrach Péter kiemelte: az első és a második Orbán-kormány is „kereszténydemokrata kabinetként működött”, és reményei szerint ez lesz jellemző a harmadik Orbán-kormányra is.
Az új kereszténydemokrata miniszter, a nemzeti fejlesztési tárca élére javasolt Seszták Miklós jelenléte a kormányban ennek a reményüknek a megvalósulását jelenti – mondta a frakcióvezető. Hozzátette, hogy az igazságügyi minisztériumot a jövőben vezető Trócsányi László is KDNP-tag.
Nem lepődött meg az ellenzék
A Jobbik nem remél nagy változást a kormányzati politikában a következő négy évben – mondta Dúró Dóra, a párt szóvivője. A jobbikos politikus szerint „Orbán Viktor azt a formát hozta, amire lehetett számítani”, a kormánynévsor nem okozott meglepetést.
Az LMP-nek nem okozott nagy meglepetést az új kormányzati névsor, és a párt úgy látja, hogy Lázár János „kis miniszterelnök lesz” – mondta Szél Bernadett csütörtökön az MTI-nek.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője azt mondta, a névsor alapján az látszik, hogy folytatódik az ország mélyrepülése és elszigetelődése, miközben tovább burjánzik a korrupció.
Az Együtt-PM pártszövetség arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne nevezze ki miniszternek Lázár János és Seszták Miklóst.
