Blogarchívum

2009. október 20., kedd

Magyar találmányok, Csárdás, Muzsikás egy., Berecz A., Obrusánszky Borbála...

Rating:★★★★★
Category:Other
A Nemzeti Hírháló Ajánlója
Ajánlja ismerőseinek is a Hírhálót!




: Magyar találmányok 3.
Régi Állami Együttes: H-mol csárdás
Muzsikás Együttes: Indulj el egy úton - magyar tájak
Muzsikás Együttes: Régen volt, soká lesz
Berecz András: Kunságfi - alföldi népdal
: Magyar szürkemarha
: Sólyom - Turul
Obrusánszky Borbála és Csornai Katalin: A hun nyelv, hunok és Kína 2.
Obrusánszky Borbála és Csornai Katalin: A hun nyelv, hunok és Kína 1.

Kedves Olvasó!

Akciónkban továbbra is keressük azokat a cégeket, amelyeket a Nemzeti Hírhálóval együttműködve partnerség keretében, a teljes bizalom mellett megnevezhetjük, mint a "Mi panziónk", a "Mi szolgáltatónk", a "Mi bankunk", a "Mi üzlethálózatunk", a "Mi taxink" vagy éppen a "Mi ügyvédünk". A sort hosszasan folytathatjuk, ahogyan a csatlakozók érkeznek. Várjuk javaslataikat, ajánlataikat!

Kovács János
admin@nemzetihirhalo.hu
06-70/223-8667




Magyar találmányok 3.
Régi Állami Együttes: H-mol csárdás
Muzsikás Együttes: Indulj el egy úton - magyar tájak
Muzsikás Együttes: Régen volt, soká lesz
Berecz András: Kunságfi - alföldi népdal
Magyar szürkemarha
Sólyom - Turul
Obrusánszky Borbála és Csornai Katalin: A hun nyelv, hunok és Kína 2.
Obrusánszky Borbála és Csornai Katalin: A hun nyelv, hunok és Kína 1.
Pap Gábor: Szkíta - magyar erkölcs 3. - Mire legyünk büszkék?!
Pap Gábor: Magyar egység a világban - Atilla magyar-hun király
Pap Gábor: Keleti őseink - magyarság és a ló kapcsolata
Pap Gábor: Szkítákról - múlt és jövő jelentősége

A Nemzeti Hírháló Ajánlója

  • Magyar találmányok 3.
  • Régi Állami Együttes: H-mol csárdás
  • Muzsikás Együttes: Indulj el egy úton - magyar tájak
  • Muzsikás Együttes: Régen volt, soká lesz
  • Berecz András: Kunságfi - alföldi népdal
  • Magyar szürkemarha
  • Sólyom - Turul
  • Obrusánszky Borbála és Csornai Katalin: A hun nyelv, hunok és Kína 2.
  • Obrusánszky Borbála és Csornai Katalin: A hun nyelv, hunok és Kína 1.
  •     Pap Gábor: Szkíta - magyar erkölcs 3. - Mire legyünk büszkék?!
  •     Pap Gábor: Magyar egység a világban - Atilla magyar-hun király
  •     Pap Gábor: Keleti őseink - magyarság és a ló kapcsolata
  •     Pap Gábor: Szkítákról - múlt és jövő jelentősége

Ajánlja ismerőseinek is a Hírhálót!




: Magyar találmányok 3.
Régi Állami Együttes: H-mol csárdás
Muzsikás Együttes: Indulj el egy úton - magyar tájak
Muzsikás Együttes: Régen volt, soká lesz
Berecz András: Kunságfi - alföldi népdal
: Magyar szürkemarha
: Sólyom - Turul
Obrusánszky Borbála és Csornai Katalin: A hun nyelv, hunok és Kína 2.
Obrusánszky Borbála és Csornai Katalin: A hun nyelv, hunok és Kína 1.

Kedves Olvasó!

Akciónkban továbbra is keressük azokat a cégeket, amelyeket a Nemzeti Hírhálóval együttműködve partnerség keretében, a teljes bizalom mellett megnevezhetjük, mint a "Mi panziónk", a "Mi szolgáltatónk", a "Mi bankunk", a "Mi üzlethálózatunk", a "Mi taxink" vagy éppen a "Mi ügyvédünk". A sort hosszasan folytathatjuk, ahogyan a csatlakozók érkeznek. Várjuk javaslataikat, ajánlataikat!

Kovács János
admin@nemzetihirhalo.hu
06-70/223-8667


2009. október 18., vasárnap

Az optáns gátőr bosszúja

Magyar Szó - online - közéleti napilap

2009. szeptember 19. 09:25

Hol vannak a tömegsírok?-
1944 őszén a közép-bánáti magyarok sem voltak biztonságban –
Hat ember halálát már az örök homály fedi?

A tanyavilágban néha fegyvercsörrenés verte fel a csendet, a golyó süvítéséből pedig arra lehetett következtetni, hogy a fegyveresek haragja sokszor céltalan volt. A határban az emberek ilyenkor felkapták a fejüket, majd újra a munkájuk után néztek. Így teltek Bánátban a felszabadulás utáni első napok, amelyek csak látszólag voltak nyugalmasak.

A legsúlyosabb atrocitás Közép-Bánátban a muzslyai volt, amikor egy optáns (telepes, akiknek joga volt két állampolgárság között választani, a muzslyai optánsok valójában magyarországi szerbek voltak) gátőr bosszújának esett áldozatul a környékbeli tanyákon lakó több magyar. Erről fél évszázadon keresztül hallgatni kellett. Közben az áldozatok hozzátartozói és a hóhérok is meghaltak. A történtekről az első feljegyzéseket Karl Miklós történelemtanár készítette, de a falu monográfiájába ezek az adatok nem kerülhettek be. Egy évtizeddel ezelőtt – nyilván az utolsó pillanatban – Ispánovics István jegyezte le a hozzátartozók visszaemlékezéseit.

– Nem volt szándékomban történelmet írni, csupán a hozzátartozók és a tanúk visszaemlékezéseit jegyeztem le. Ezt is a teljesség igénye nélkül tettem. Ha a történteket és a visszaemlékezéseket sikerült megmenteni a feledés homályától, máris elértem a célt. Legalább ennyivel tartozunk az ártatlan áldozatoknak, azoknak, akik soha nem lettek kellőképpen elsiratva, és akikről soha nem derült ki, miért is kellett meghalniuk.

Muzslyán és a hozzá tartozó tanyavilágban 1944 októberében lezajlott vérengzésekben áldozatul esett: Budai József, Kanász Antal, Sörös Imre, Simon Dezső, Márton István és Kovács József. Ez utóbbi jegyző volt a muzslyai községházán. Feltételezett sírhelyük a régi écskai téglagyár gödreiben lehet. Hozzátartozóik nyilatkozataiból ítélve a történtek mögött egy Nikola nevű optáns gátőr személyes bosszúja áll, aki egy (úgyszintén) optáns tanító és egy névtelen partizán közreműködésével az écskai községházára vitt és ott halálra vert, illetve kivégzett több ártatlan embert. Az egyik áldozat, Budai József csősz ugyanis többször is figyelmeztette a gátőrt, amiért más földjén legeltette jószágát.

Ispánovics István lejegyezte az áldozatok hozzátartozóinak és a szemtanúknak a nyilatkozatait. A hitelesség kedvéért nyilatkozatait aláíratta velük, tanúként pedig vele volt Borsos István muzslyai órás is. A nyilatkozatot tevők egyike sincs már az élők között.

Farkas Katalin elbeszélése szerint a tragikus esemény azzal kezdődött, hogy Nikola, a szomszéd gátőr átment hozzájuk, majd férjét, Simon Dezsőt fegyverrel arra kényszeríttette, hogy fogja be a lovát és hajtson. Ekkor látta utoljára a férjét. Később megtudta, hogy útközben még két későbbi áldozatot vettek a kocsira, majd pedig betértek a Drago-féle tanyára. Dorbézolás és italozás kezdődött, miközben az áldozatok a szekér aljában ültek. A gazda menye kisurrant a foglyokhoz, és szökésre biztatta őket, mivel meghallotta, hogy hóhéraik mire készülnek. Mégsem akartak szökni, hiszen nem bántottak senkit, közben családjukat sem akarták a sorsra hagyni. Az écskai községházára vitték őket, ahol szörnyű kínzás után levetkőztették és agyonlőtték őket. Valahol az öreg téglagyár gödreiben cigányokkal földet szórattak rájuk. Azt mesélik, hogy egy idő után az eső lemosta a vékonyka földréteget, és kivillantak az áldozatok végtagjai. Később vastagabb földréteggel borították őket be, egyik-másik áldozat családtagjai pedig virágot vitt rájuk. De senki se merte áthelyeztetni a holttesteket, mivel ezek a családok már amúgy is meg lettek bélyegezve.

Budai József csősz volt a muzslyai határban. Munkáját felelősségtudattal, becsülettel végezte – nyilván azért kellett meghalnia. A hármas számú szivattyúnál élt egy gátőr, akinek jószága szinte rendszeresen felügyelet nélkül a szomszédok földjén legelt. A lelkiismeretes csősz pedig, mikor csak tehette, hazaterelte őket, és többször figyelmeztette a gátőrt, hogy ügyeljen a jószágaira, mert kárt tesznek a szomszédok termésében. Aztán 1944 októberében felfegyverzett emberivel megjelent a házánál ugyanaz a gátőr, köztük volt az optáns tanító is.

Sörös Antalt a tanyáról vitték el, öccsét pedig Muzslyáról kísérték Écskára. Tanyaszomszédságban lakott a hármas számú pumpánál dolgozó gátőrrel. Egy napon berontott hozzájuk a gátőr egy Stevo nevű fegyveres kíséretében. Mindkettőjüknél puska volt, derekukon kézigránátok: „Szebb jövőt!”– köszöntek, majd felforgatták az egész házat, fegyver és a partizánoktól elszedett holmi után kutatva. Ilyesmit persze nem találtak. A gátőr azt kiabálta: „...átmentetek a Tiszán Bácskába, és ott öldöstétek a szerbeket…”. Sörösék értetlenül néztek, hiszen ilyesmit soha nem tettek. Fegyverrel kituszkolták, majd a szomszédos gátőrház pincéjébe zárták, ahol már ott volt Kis-Kovács András. Ott tartották őket reggelig. Másnap a lerészegült házigazda fát vágatott velük. Megszökhettek volna, ehelyett hagyták, hogy Écskára vigyék őket, ahol már vagy húsz muzslyai volt. Öccse, Sörös Imre erős ember volt, aki egy ideig tűrte a verést, majd földre teperte három hóhérát. Az ablakon keresztül lőtte le a negyedik.

Négy muzslyait úgy vertek agyon, Kanász Antalnak a fülét is lehasították, két személyt pedig agyonlőttek. A verésből mindenkinek jutott, és a többieket az mentette meg, hogy megérkezett egy (orosz) tiszt, aki azzal állította le a további kivégzéseket, hogy a foglyok fontosabbak a kényszermunkán. A nagybecskereki Žitoproduktba szállították őket, ahonnan egy idő után eltűntek az őrök, és ezután mindenki hazament.

Az écskai eseménynek volt egy szerencsés túlélője is. Masa Mihályt felismerte az egyik őrt álló cigány, akinek korábban adott egy malacot, s odasúgta neki, hogy szökjön, ha kedves az élete. Miközben a cigány a levegőbe lőtt, Mihály az óécskai zsilipen átfutva eltűnt a biztonságot jelentő muzslyai határban.

Az áldozatokat utoljára a lukácsfalvi Szekeres István látta, aki gyerekként parasztszekeret pillantott meg, amelyet egy almásderes és egy fekete ló húzott. A kocsin három részeg ült. Kettő a levegőbe lövöldözött, néhány ember pedig a kocsi után vonszolta magát, kezük össze volt kötve és a kocsihoz erősítve. Öltözetük szakadt volt, az emberek pedig véresek. Köztük felismerte Simon Dezső bácsit. Écska felé vezették őket.

Nikola később bekerült Nagybecskerekre, megtébolyodva távozott az élők sorából. Azt mesélik, hogy utolsó útjára csak a felesége kísérte ki. Az optáns tanító és a vérengzésben részt vevő partizán pedig eltűnt a vidékről.

Az áldozatok pontos sírhelyét mindmáig nem találták meg, kegyhelyük sincs. Félő, hogy esetük feledésbe merül. Hallai Zoltán történelemtanár, muzslyai tanácselnök szerint, ezeknek az embereknek az egyetlen bűne az volt, hogy magyarok voltak, akik rossz pillanatban rossz helyen voltak. Egyikőjük sem akart szökni, pedig megtehette volna, ami arra utal, hogy nem is volt miért bűnhődniük. A háború minden ártatlan áldozata pedig kegyeletet és emberhez méltó nyugvóhelyet érdemel, bármilyen nemzetiségű is volt. Ezért módot kell találni arra, hogy az áldozatok hozzátartozói legalább évente egyszer elhelyezhessék a kegyelet virágait. Erre szüksége van minden muzslyainak is.

Hallai Zoltán szerint a temetőben kellene emléket állítani

Hallai Zoltán szerint a temetőben kellene emléket állítani

Az écskai német községháza
Az écskai német községháza

Talán itt nyugszanak az áldozatok
Talán itt nyugszanak az áldozatok

2009. október 17., szombat

A Magyar huszárokról

Rating:★★★★★
Category:Other
Nagy Kálmán hadtörténész: A magyar huszár születése, dicsõ harcai ...

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza

Jósa András Múzeum Nyíregyháza


Üdvözlöm Önt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei múzeumokban!


A megye legrégibb, 1868-ban alapított közmûvelõdési és tudományos intézménye, az 1918 óta Jósa András nevét viselõ megyei múzeum mellett ma hat tájmúzeum, két helytörténeti gyûjtemény, négy emlékház és kiállítóhely alkotja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott múzeumi szervezetet. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírû régészeti gyûjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifõorvosa alapozta meg. A néprajzi gyûjteményt az utód, Kiss Lajos hozta létre, a szegény emberek krónikása, aki elsõk között kapott Kossuth-díjat (1948), és õ teremtette meg a Nyírség néprajzi kutatását. Az 1950-es évektõl számíthatjuk a helytörténeti, a történeti dokumentum, a képzõ- és iparmûvészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti gyûjtemények szám- és értékbeli növekedését vagy létrejöttét. A belsõ felújítás után 2008 nyarától ismét nyitva tartó Jósa András Múzeum állandó kiállításai között régészeti és néprajzi tárlatok láthatók, a múzeumalapító dr. Jósa András emlékszobája és a nyíregyházi születésû festõfejedelem, Benczúr Gyula munkásságát bemutató kiállítás mellett. Kiemelkedõ értéket és látványosságot képvisel a múzeum régészeti és numizmatikai aranykincseit bemutató trezorterem. Nyíregyháza másik fontos múzeumi létesítménye az 1979-ben megnyitott, de még mindig építés alatt álló Sóstói Múzeumfalu. A 7,5 hektáron álló szabadtéri néprajzi múzeum feladata a megye néprajzi tájegységei - Nyírség, Szatmár, a Beregi Tiszahát, a Rétköz, a Mezõség hagyományos népi mûemlékeinek, lakóházainak és gazdasági, valamint középületeinek, a falusi élet eszközeinek a megõrzése, ezeknek tudományos és oktató célú feldolgozása, idegenforgalmi bemutatása. Harmadik múzeumi egységünk a városban a 2007 novemberében mûködési engedélyt kapott Kállay Gyûjtemény, mely az alapító Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki követének akarata szerint a magyarországi fõ- és középnemesség hagyatékait gyûjti és mutatja be a nagyközönségnek.                    
A tájmúzeumok sorában a legrégibb a Báthori István Múzeum (1955), az itt õrzött reneszánsz stallum (párja a Nemzeti Múzeumban van), a XV-XVI. századi kõfaragványok a Báthoriak korát idézik fel, azt a másfél századot, amikor a mezõváros mint a Partium tartozéka az erdélyi fejedelemséghez sok szállal kötõdött. A múzeum épülete a XVIII. században épült, korábban minorita kolostor volt. A Rétközi Múzeum az 1983-ban helyreállított zsinagógában kapott helyet. A középkori vár ásatásának emlékei mellett a kisváros századfordulós polgári életét bemutató lakásbelsõk érdemelnek figyelmet. A vajai reneszánsz volt Vay-kastély 1964 óta ad helyet a Rákóczi-kor történéseit és visszhangját, Vay Ádám kuruc generális és Esze Tamás tarpai brigadéros életét bemutató kiállításoknak. A kastélyt a Rákóczi-kor legkiválóbbjainak szobrai és a 7,8 hektár kiterjedésû, védelem alatt álló park övezi. A vásárosnaményí Beregi Múzeum országszerte híres népi textília és vasöntvény gyûjteménnyel rendelkezik, kiállításain is ezek láthatók. A több mint 12 000 néprajzi tárgyból mintegy 4000 a beregi kézimunka, s az 500 db-ot is eléri a mûvészi háztartási vasöntvények, az öntöttvas kályhák száma. A kiállítások 2007 augusztus végétõl immár új épületben, a szépen helyreállított Tomcsányi kastélyban várják a látogatókat. A mátészalkaí Szatmári Múzeum az úgynevezett néprajzi nagytárgyak bemutatására szakosodott. Szekér- és hintógyûjteménye a maga nemében az egész országban egyedülálló. A tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum a város szülöttének nevét viseli. Néprajzi anyagát a nyíri Mezõségrõl gyûjtötték, gyógyszerészet-történeti kiállításán az Alkaloida megalapítójának, Kabai Jánosnak életútját is felidézik. A tiszaberceli Bessenyei-, a tiszacsécsei Móricz-ház a magyar irodalom itt született kiválóságainak állít emléket. Az 1977-ben megvásárolt és helyreállított, a XVIII-XIX. század fordulóján épített szabolcsi Mudrány-kuria a megyei múzeum iparmûvészeti gyûjteményét mutatja be, enteriõrszerû elrendezésben. A hely irodalomtörténeti nevezetességû: a magyar történelem nagyjait idézõ freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd. A paposi középkori templom ad helyet a megye mûemlékeit bemutató fotókiállításnak és a buji születésû Nagy Sándor szobrászmûvész alkotásainak.

Bene János
megyei múzeumigazgató

2009. október 16., péntek

Papp lajos:Nyílt levél a Magyar Püspöki Konferencia Főméltóságainak! - és a válaszlevél


Kereszténység vagy ősmagyar vallás? I.-II. rész


Kattintson a képre!
Forrás: atv.hu

Nyílt levél a Magyar Püspöki Konferencia Főméltóságainak!
" Nemzet mely máglyát maga gyújt magának,"
(SajóSándor)


Nagy tisztelettel és alázattal a Krisztusi szeretet jegyében fordulok Önökhöz, a 2009. szeptember 20-án, minden katolikus templomban felolvasott, Önök által kiadott körlevéllel kapcsolatban.

Az Önök által közzétett körlevél egyetlen egy mondatát, annak tárgyszerűségét, szándékának nemességét nem kérdőjelezem meg.
Földünk az ökológiai katasztrófa felé sodródik, az emberiség gazdasági és erkölcsi válságban van. Ebből a válságból csak szakrális vezetők segítségével, a Teremtő Isten erejével juthatunk ki.

Az elmúlt században megéltük az istentelenség talán legsötétebb századát. Istent tagadó, Istent gúnyoló eszmék és rendszerek támadták az évezredes hagyományokra támaszkodó egyházakat.

A Magyar Nemzet tagjai lelkükben megőrizték Istent, de tudatukból minden erővel próbálták kiirtani a vallási és erkölcstani ismereteket.

A Magyar Nemzetet megfosztották ősi kultúrájától, valós történelmétől, nemzeti identitásától és az utóbbi fél évszázadban világszerte fogyasztóvá züllesztették az emberiséget.

A harmadik évezred küszöbén az emberiség egy része, a Magyar Nemzet töredéke nemet mondott a fogyasztói társadalomra. Rádöbbenve, hogy Isten teremtette lények, sokan gyökereikhez, történelmi múltjukhoz fordultak, és az anyagi világ egyre súlyosbodó terhe ellenére is a szellemvilágot keresik.

Lassan hat évtizede iskoláinkban vallást és erkölcstant nem tanítanak. Felnőtt három generáció bibliai ismeretek nélkül. 40 évig nem volt rá lehetőség, 20 éve pedig nem élünk lehetőségeinkkel. Az istenkereső ember bizonytalan, tájékozatlan, ezért esendő. Ismeretekre, vezetőkre, pásztorokra, főpásztorokra van szüksége. Nemcsak az egyházat, az akolt, aklokat kell félteni, hanem a tévelygő egyéneket vagy csoportokat is. A tudatlanokat nem kirekesztéssel, nem kizárással, hanem szeretettel, türelemmel kell a helyes irányba fordítani.

Félelmeim a körlevél okán a következők:
Önök és én is tudom, hogy csekély számban látogatják a szentmiséket. A templomba járó emberek döntő többsége időskorú. Jelentős részük most hallott először arról a problémáról, amit Önök kihirdettek. A középkorú és fiatal híveket a körlevél, döntésre kényszerítheti. Számos sokgyermekes családot ismerek, akik rendszeres templomlátogatók és egyúttal megjelennek az Önök által elitélt rendezvényeken is. A szabadban tartott, kritizált, rendezvények élményt, örömet adó együttlétek. Megjelenik történelmi múltunk néhány színes foltja, (ruházat, népviselet, néptánc, magyar harcművészet, ló-és állatszeretet, megszólalnak ősi hangszerek, közöttük dobok is,) és ahogy az szokott lenni, megjelennek furcsa emberek, furcsa öltözetben. Tapasztalataim szerint az emberek együtt örülnek Isten szabad ege alatt. Visszatalálnak őseinkhez, hőseinkhez. Keresik egymást, keresik Istent. Sokszor önjelölt próféták, "mágusok" beszélnek a szellemvilágról, sokszor alapvető ismeretek nélkül. Épp ezért va n óriási jelentősége annak, hogy a tévelygő nyájhoz, Istent keresőkhöz kijöjjenek a templomokból és elmenjenek a nyáj közé. Félek, hogy ha döntés elé állítjuk a templomba járó, "magyarkodókat", sokan a pozitív élményt választják és nem azt a helyet, amely ugyan számukra vonzó, de ott lelki békét nem találnak. Félek attól, hogy az ébredő magyarságban az Istent keresők táborában inkvizíciós félelmek alakulnak ki. Félelmemet alátámasztja a Heti Válasz IX. évfolyam 40. számában 2009. október1-én megjelent cikk, és a folyóirat címoldala, amely pogány világ újraéledésének félelmét sugározza. Néhány, nevezetesen öt kiváló embert szellemi máglyára küldenek. Név szerint Bunyevácz Zsuzsát, Molnár V. Józsefet, Pap Gábort, Szántai Lajost, Varga Csabát.

Valamennyiüket személyesen, munkásságukat töredékesen ismerem. Sok mindenben nem értek egyet velük, de egy dolgot nem vonhatunk kétségbe. Napjainkig megalázva, meggyalázva, anyagi lehetőségektől megfosztva szolgálták, szolgálják Nemzetüket. Egyikük sem Istentelen.

Közülük Molnár V. Józsefet, idős barátomnak mondhatok. Az ő esetében a fájdalmam fokozott. Ő volt az, aki 56-ban az Astoriánál megszelídítette a szovjet tankot és a benne ülőket. Három évig Kádár börtönében, ebből egy évig magánzárkában szenvedett, de soha senkire rosszat nem mondott, még hóhéraira sem.
Jó ember. Bölcs ember. Sokat tanultam Tőle. Szeretem.

Nemzetünk pártokra, egyházakra, vallási felekezetekre, etnikai csoportokra szakított.
A mai napokban nem máglyákat kell gyújtani, nem újabb félelmeket kell kelteni az emberekben, hanem bölcsességgel és nagy-nagy szeretettel a szétszéledt nyájat összeterelni. Önök Püspök urak, Isten kegyelméből jutottak magas egyházi tisztségbe. Önök bölcs, tanult emberek. Ne csak az egyházat, a templomot, hanem minden egyes eltévedt bárányt féltsenek!


"Ekképpen a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsinyek közül"(Mt.18.14.) Jézus azért jött, hogy megkeresse, ami elveszett... (L.19.10..Mt18.11.)

Ady szavaival: "ne úgy ítélj meg engem, mint az emberek, cselekedeteim szerint, hanem úgy, mint azt Isten, szívem belső szándéka szerint!"

Kérem Önöket, hogy jöjjenek el a nyáj közé!
Segítsenek!
Pasztoráljanak!
Kérem Önöket szeressék a nyájat!
Kérem Önöket szeressék a Magyar Nemzetet!


2009. október 4.
Dr. Papp Lajos
ny. egyetemi tanár
akadémiai doktor



Válasz érkezett Dr. Papp Lajosnak

Tisztelt Professzor Úr!

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére küldött levele kedves stílusa ellenére igen megtévesztő és súlyos vádakat fogalmaz meg.

Bár a körlevélből egyértelmű, mégis hangsúlyozzuk, hogy annak címzettjei a katolikus hívek és célja a katolikus hit megőrzése, amely minden katolikus püspök elemi feladata. Éppen ezért a körlevél megírása sürgető kötelesség volt.

A körlevél hangvétele pozitív, elsősorban értékeinkről, helyes öntudatra ébredésünkről szól katolikusokként és magyarokként, ezért teljességgel érthetetlen az inkvizícióval, máglyával, kirekesztéssel kapcsolatos vád, amelyek a körlevélben egyáltalán nem szerepelnek.

A körlevél egyetlen személyt sem vádol, hanem híveink figyelmét hívja fel a katolikus hitünkkel össze nem egyeztethető eszmékre és tanokra. Hitünk megfogalmazása és védelme a vallásszabadsághoz való alapvető jogunk része.

Tisztelettel: az MKPK Titkársága

Elhunyt Modor Ádám

2009. október 16. 00:01
Magyar Nemzet

Életének 51. évében tegnap Budapesten hosszú szenvedés után elhunyt Modor Ádám történész, újságíró.

Modor Ádám 1958. november 9-én született Budapesten. 1982-ben az ELTE történelem szakán szerzett diplomát. A nyolcvanas évek elejétől részt vett Magyarországon és Erdélyben a szamizdat irodalom előállításában és terjesztésében. 1984-től a Katalizátor Iroda egyik vezetője volt. A kilencvenes évek elejétől életét – saját személyes sorsából fakadóan – a Kádár-rendszer története kutatásának szentelte. Tudományos munkáit többek között a Magyar Fórumban és a Magyar Nemzetben publikálta. 2001 és 2003 között a Magyar Nemzet állandó munkatársa volt. Több dokumentumfilm elkészítésében is részt vett: Szamizdatos évek, Portré Pákh Tiborról, Inconnu-film, Katalizátor. Kutatásainak eredményét A titok meg a nyitja című könyvében publikálta, a Célkeresztben Krassó című könyvében Krassó Györgynek állított emléket. Ellenségből ellenzék címmel a Fidesz történetét tárta fel 1988-tól 1994-ig. Ennek következő kötetén dolgozott, amelyet már nem tudott befejezni.

Laczik Erika

2009. október 15., csütörtök

Reményik Sándor

Reményik Sándor 
A magányos cédrus

Tanács

Te ne kérdezz, csak menj az utadon
S meg ne állj körülnézni,
A kétely gyilkos sebet üt belénk
S a lelkünk, a lelkünk bevérzi.

Te ne kérdezz, csak menj az utadon,
Az agyad bármi kábult,
A gyöngeséged, tétovázó vágyad
Egy hanggal el ne áruld.

Magadba higgy és menj az utadon,
Mint kit nem döbbent titkok árnya,
Gyáva, ki minden mondata után
Megtorpan kérdőjellé válva.

Mint Lót, eredj a kőkemény paranccsal,
Mögötted lobogjanak a csodák,
Mint akinek csak ökle, foga van,
Úgy menj a pusztuló világon át!

Az égbe ne tekints, de forró karral
Öleld az anyaföldet,
Vissza ne fordulj, jaj, ki visszanéz,
Nem mozdul az meg többet!



Reményik Sándor 

Egy barátomhoz


Egymás mellett ma elmegyünk: hajók,
A Te hajódon leng a büszke zászló
S felvonom én is a rongyos lobogót.

Győztes, Te futsz elől a büszke tornán
Dagasztja vásznad hazajáró szél -
Nekem száz rongyba tépve a vitorlám.

Te élsz. Én már sok halállal meghaltam.
Te zászlód mellé tűztél egy virágot -
Nekem nincs. De hát - én így is akartam.

Így kellett. Fáj mégis, hogy a hajók, lelkek,
Akikhez kötött tiszta vonzalom -
A kikötőkbe lassan szertemennek.

A bóra jő, a fogam megvacog -
Pár futó év s a messze, nyílt vizen,
A tengeren egyedül maradok.

Te tudod, merre mégy, Te nem állsz veszteg,
Az én iránytűm jaj, átkozott szerszám,
Bús ívbe leng, bomlottan körbereszket.

Hadd nézzelek ma: tán utolszor látlak -
Szerető, forró, könnyes irígységgel -
Egy percig még - azután elbocsátlak.

S egy pillantást még, könnytelent, keményet
Hadd vessek rád, mert én, bár átkozom -
Tartom a sorsommal a közösséget!

Hogy is volt, hogy mi tudtunk együtt menni
Egykor, soká, kar-karban önfeledten?
Előtted minden - előttem a semmi. -

Egymás mellett ma elmegyünk - hajók
S hogy büszke zászlód fennen leng ma, nézd:
Felvontam én is a rongyos lobogót.
Kolozsvár, 1917 okt. 2

2009. október 14., szerda

Hírek - röviden


Tarlós: Előre hozott választást Budapesten!

Valamennyi fővárosi képviselő mondjon le mandátumáról és tartsanak előre hozott önkormányzati választásokat Budapesten – ezt javasolta a Fidesz szerdai elnökségi ülése után Tarlós István. A fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője szerint a szocialisták teljesen alkalmatlanok a város vezetésére.
Tovább>>

Orbán-Mubarak: egyiptomi meghívó

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán megbeszélést folytatott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel.
Tovább>>

Egyiptomot érdekli a visegrádi együttműködés

Egyiptom megfigyelői státust kér a négy közép-európai országot tömörítő visegrádi csoportban. Ezt szerdán közölte Budapesten a kairói külügyminiszter, Ahmed Aboul Geit a magyar diplomácia vezetőjével, Balázs Péterrel.
Tovább>>

Három hónappal meghosszabbították Budaházy előzetesét

Három hónappal, január 19-ig meghosszabbította a bíróság Budaházy György előzetes letartóztatását. Budaházy a nem hivatalosan Magyarok Nyilainak nevezett, de magukat valójában Hunnia (???) Mozgalomnak hívó csoport működésével kapcsolatban került terrorizmus gyanújába. (???)
Tovább>>

Sorra omladozik a kórházak betegellátása

Csökkentették a műtétek számát és változtattak az előjegyzési listán is az egyik miskolci kórházban a pénzhiány miatt. Emiatt előfordulhat, hogy ha nincs szükség sürgős ellátásra, a beteget csak egy későbbi időpontban tudják fogadni, a területileg más kórházba tartozókat pedig nem látják el. Tárgyalnak arról is, hogy jogszabályba nem ütköző módon, bizonyos beavatkozások esetén költségtérítést kérnek a betegektől.
Tovább>>

Óriási biznisz után illant el egy ingatlancég


Egy több mint félmilliárdos ingatlanüzlet megkötése után vált köddé egy közép-magyarországi cég, melyet nemrég ellenőrzött az APEH. Az adóhatóság szerint az üzlet után nem fizették be az áfát, a cég tulajdonost váltott, viszont új székhelyükön nem lehetett megtalálni őket. Az APEH szerint az adófizetés elkerülése miatt vált fantommá.
Tovább>>

Leállt a Barátság kőolajvezeték

Műszaki problémák miatt leállt az olajszállítás Ukrajna felől a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetékben.
Tovább>>

Zuhog a hó a Mátrában (+képek)


Zuhog a hó a Bükkben és a Mátrában. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánkúton éjszaka körülbelül három milliméternyi hó esett, szerda délelőtt pedig tovább folytatódott a havazás. Mátraszentistvánon hasonló a helyzet: a havazás körülbelül fél órája tart, és mivel a hőmérséklet nulla fok alatt van, helyenként megmarad a hó.
Tovább>>

A tetőt is megemelte a vecsési robbanás

Életveszélyesen megsérült egy idős nő szerda délelőtt Vecsésen, amikor valószínűleg robbanás történt a házában, majd tűz ütött ki. A megégett asszonyt a szomszédok mentették ki. A tűzoltók megfékezték a lángokat, most vizsgálják, mitől keletkezett a tűz, illetve valóban történt-e robbanás.
Tovább>>

Nagykorú lett a 61 centis Magar (+kép)

Nagykorú lett, így hivatalosan is elismerhetik a világ legalacsonyabb felnőtt embereként a 61 centiméteres testmagasságú nepáli Kagendra Tapa Magart – írta szerdán az AFP francia hírügynökség.

A Guiness Rekordok Könyve eddig azért nem ismerte el a fiú rekordját, mert nem töltötte be 18. életévét. Jelenleg a 73 centiméteres kínai He Ping-ping számít a világ legalacsonyabb emberének.

A 18. születésnapját szerdán ünneplő fiú apja elmondta, most, hogy gyereke nagykorú lett, újra benyújtják jelentkezésüket a Guiness Rekordok Könyvének, hogy ismerjék el a Magart, a világ legalacsonyabb emberét. A család egyszer már jelentkezett, amikor Magar még csak 14 éves volt, de akkor elutasították, mert nem töltötte be 18. életévét.

A most 4,5 kilogrammos fiú mindössze hatszáz grammos testsúllyal született a fővárostól kétszáz kilométernyire. Apja elmondása szerint olyan pici volt újszülöttként, hogy a tenyerében elfért.
(FH)


A HVG Állásbörze, Országos Képzési és Karriernapok 2007 ősz óta minden évben kétszer – tavasszal és ősszel – a SYMA Rendezvényközpontban kerül megrendezésre.

Nyitva tartás:
2009. október 15-16. 10.00-18.00

Tovább>>


...és egy kritikus vélemény az állásbörzéről:

HVG Állásbörze a Syma-ban: nesze semmi...

("...Persze aki már rutinos álláskereső, az már csak röhögni jár el az ilyen helyekre. És persze ingyen tollakat és naptárokat begyűjteni....")
Kapóra jön nekik az állásbörze, ahol bagóért bérelnek egy standot, kivisznek 3-4 irodistát, gyakornokot, próbaidőst, és fél tonna olcsó repiajándékot (hűtőmágnest, naptárt, tollat, kávécsokit, ajándékzacskót, reklámanyagot stb.) és ezekért "cserébe" kérik be a regisztrációs papír kitöltését. Önéletrajz már nem kell senkinek, mire is kéne, amikor konkrét állás nincs, nemde? Kapsz egy tollat barátom, itt a pulton töltsd ki az űrlapot, amit már otthon a számítógép előtt is rühelltél kitölteni. Ez van, és örülj, hogy kaptál egy ajándék hűtőmágnest. Majd hívunk kisköcsög!

Teljes cikk>>