Jósa András Múzeum - Nyíregyháza

Üdvözlöm Önt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei múzeumokban!

A megye legrégibb, 1868-ban alapított közmûvelõdési és tudományos intézménye, az 1918 óta Jósa András nevét viselõ megyei múzeum mellett ma hat tájmúzeum, két helytörténeti gyûjtemény, négy emlékház és kiállítóhely alkotja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott múzeumi szervezetet. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírû régészeti gyûjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifõorvosa alapozta meg. A néprajzi gyûjteményt az utód, Kiss Lajos hozta létre, a szegény emberek krónikása, aki elsõk között kapott Kossuth-díjat (1948), és õ teremtette meg a Nyírség néprajzi kutatását. Az 1950-es évektõl számíthatjuk a helytörténeti, a történeti dokumentum, a képzõ- és iparmûvészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti gyûjtemények szám- és értékbeli növekedését vagy létrejöttét. A belsõ felújítás után 2008 nyarától ismét nyitva tartó Jósa András Múzeum állandó kiállításai között régészeti és néprajzi tárlatok láthatók, a múzeumalapító dr. Jósa András emlékszobája és a nyíregyházi születésû festõfejedelem, Benczúr Gyula munkásságát bemutató kiállítás mellett. Kiemelkedõ értéket és látványosságot képvisel a múzeum régészeti és numizmatikai aranykincseit bemutató trezorterem. Nyíregyháza másik fontos múzeumi létesítménye az 1979-ben megnyitott, de még mindig építés alatt álló Sóstói Múzeumfalu. A 7,5 hektáron álló szabadtéri néprajzi múzeum feladata a megye néprajzi tájegységei - Nyírség, Szatmár, a Beregi Tiszahát, a Rétköz, a Mezõség hagyományos népi mûemlékeinek, lakóházainak és gazdasági, valamint középületeinek, a falusi élet eszközeinek a megõrzése, ezeknek tudományos és oktató célú feldolgozása, idegenforgalmi bemutatása. Harmadik múzeumi egységünk a városban a 2007 novemberében mûködési engedélyt kapott Kállay Gyûjtemény, mely az alapító Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki követének akarata szerint a magyarországi fõ- és középnemesség hagyatékait gyûjti és mutatja be a nagyközönségnek.                    
A tájmúzeumok sorában a legrégibb a Báthori István Múzeum (1955), az itt õrzött reneszánsz stallum (párja a Nemzeti Múzeumban van), a XV-XVI. századi kõfaragványok a Báthoriak korát idézik fel, azt a másfél századot, amikor a mezõváros mint a Partium tartozéka az erdélyi fejedelemséghez sok szállal kötõdött. A múzeum épülete a XVIII. században épült, korábban minorita kolostor volt. A Rétközi Múzeum az 1983-ban helyreállított zsinagógában kapott helyet. A középkori vár ásatásának emlékei mellett a kisváros századfordulós polgári életét bemutató lakásbelsõk érdemelnek figyelmet. A vajai reneszánsz volt Vay-kastély 1964 óta ad helyet a Rákóczi-kor történéseit és visszhangját, Vay Ádám kuruc generális és Esze Tamás tarpai brigadéros életét bemutató kiállításoknak. A kastélyt a Rákóczi-kor legkiválóbbjainak szobrai és a 7,8 hektár kiterjedésû, védelem alatt álló park övezi. A vásárosnaményí Beregi Múzeum országszerte híres népi textília és vasöntvény gyûjteménnyel rendelkezik, kiállításain is ezek láthatók. A több mint 12 000 néprajzi tárgyból mintegy 4000 a beregi kézimunka, s az 500 db-ot is eléri a mûvészi háztartási vasöntvények, az öntöttvas kályhák száma. A kiállítások 2007 augusztus végétõl immár új épületben, a szépen helyreállított Tomcsányi kastélyban várják a látogatókat. A mátészalkaí Szatmári Múzeum az úgynevezett néprajzi nagytárgyak bemutatására szakosodott. Szekér- és hintógyûjteménye a maga nemében az egész országban egyedülálló. A tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum a város szülöttének nevét viseli. Néprajzi anyagát a nyíri Mezõségrõl gyûjtötték, gyógyszerészet-történeti kiállításán az Alkaloida megalapítójának, Kabai Jánosnak életútját is felidézik. A tiszaberceli Bessenyei-, a tiszacsécsei Móricz-ház a magyar irodalom itt született kiválóságainak állít emléket. Az 1977-ben megvásárolt és helyreállított, a XVIII-XIX. század fordulóján épített szabolcsi Mudrány-kuria a megyei múzeum iparmûvészeti gyûjteményét mutatja be, enteriõrszerû elrendezésben. A hely irodalomtörténeti nevezetességû: a magyar történelem nagyjait idézõ freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd. A paposi középkori templom ad helyet a megye mûemlékeit bemutató fotókiállításnak és a buji születésû Nagy Sándor szobrászmûvész alkotásainak.

Bene János

megyei múzeumigazgató