Blogarchívum

2012. április 1., vasárnap

A műbalhé hullámai Schmitt Pál körül

MNO:
Forrás: Hír TV
2012. április 01., 17:30

A Chicago Tribune című lapnak a testület szóvivője azt mondta: kikérik a magyar államfő kisdoktorijával kapcsolatos jelentéseket. Schmitt Pál 1983 óta tagja a bizottságnak, jelenleg a sport és környezetvédelmi bizottság elnöke. Az amerikai lap publicisztikájában egy korábbi amerikai bizottsági elnök esetét hozza fel, aki tíz éve mondott le, mert hamis adatokat tüntetett fel tudományos pályájáról az önéletrajzában.

Tiszta a lelkiismerete

Ahogy azt korábban megírtuk, Schmitt Pál köztársasági elnök az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában kijelentette: „nincs szándékomban lemondani, mert a lelkiismeretem tiszta”. Az államfő az interjúban azt mondta: kisdoktori címét a jelenlegi szabályok szerint csak bíróság vonhatta volna vissza. Schmitt Pál méltatlannak nevezte az őt ért támadásokat, amelyek szerinte nemcsak a személye, hanem a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét is aláássák.

Schmitt Pál a kisdoktori elvételéről szóló döntés után először a köztévében szólalt meg, ahol bejelentette, PhD-dolgozat írásába kezd.
A Jobbik és a kormánypárt szavazataira is számít az LMP Schmitt Pál lemondatásához. Az ellenzéki párt hétfőn úgynevezett megfosztási eljárást kezdeményez a köztársasági elnökkel szemben. Ehhez 78 képviselő aláírása szükséges. Az ellenzéki párt az alaptörvényre hivatkozik, miszerint az államfő megfosztható a hivatalától, amennyiben elnöksége alatt szándékosan törvényt sért. Schiffer András szerint Schmitt Pál nem a plágiummal sértett jogszabályt, hanem azzal, hogy azt nyilatkozta, a dolgozat a saját munkája.

Sérthetetlen

Orbán Viktor pénteken úgy fogalmazott, a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban „efölött áll”, sérthetetlen. Ismert, a Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtök este döntött arról, hogy visszavonja Schmitt Pál 1992-ben megszerzett kisdoktori címét.

A kormánypártok fizethetik meg

A kormánypártok fizethetik meg Schmitt Pál döntésének árát – állítja Kiszelly Zoltán politológus. Az ellenzéki pártok az államfő ellen elindított, úgynevezett megfosztási eljárással arra kényszeríthetik a Fideszt és a KDNP-t, hogy megvédjék az elnököt, és sorsát így összekapcsolják a sajátjukkal. Kiszelly Zoltán szerint Schmitt Pált – és rajta keresztül a Fideszt – újabb támadások fogják érni. Kattintsanak a Lánchíd Rádióban készült beszélgetés meghallgatásához!

Mint az MNO korábban beszámolt róla: mintegy ezer ember vonult a Sándor-palotához szombaton, hogy lemondásra szólítsa fel Schmitt Pált.
***


Forrás: Hír TV
2012. április 01., 16:36

Lemond Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Az intézményvezető azzal indokolta a döntését, hogy az egyetemet magára hagyták Schmitt Pál doktorija ügyében.

A Hír TV információi szerint lemond a Semmelweis Egyetem rektora. Tulassay Tivadar hétfőn viszi el felmondólevelét a nemzeti erőforrás miniszternek. Döntését azzal indokolta, hogy az egyetemet magára hagyták Schmitt Pál doktorija ügyében.
Az intézmény tényfeltáró bizottsága a vizsgálat lezárása után elküldte a jelentést a tárcavezetőnek, aki felbontatlanul postázta azt vissza az egyetemnek. A doktori cím visszavonásáról így a szenátus döntött csütörtökön.

Tulassay szerint az intézményt ért támadások az ő személye ellen irányultak, döntésével pedig azt akarta elkerülni, hogy a megingott bizalom ártson az egyetemnek. Tulassay megbízatása június 30-án járt volna le, az új rektor személyéről már csütörtökön döntött a testület: Szél Ágostont június 29-én iktatják be hivatalába.

Tulassay Tivadar közleménye itt olvasható.

***

Forrás: MTI
2012. április 01., 08:16

„Nincs szándékomban lemondani, mert a lelkiismeretem tiszta” – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a plágiumügyével összefüggésben. Az államfő az interjúban azt mondta: kisdoktori címét a jelenlegi szabályok szerint csak bíróság vonhatta volna vissza.

Schmitt Pál méltatlannak nevezte az őt ért támadásokat, amelyek szerinte nemcsak a személye, hanem a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét is aláássák. „Hiszen akárhogy is, az ország megválasztott első embere vagyok, aki az ország egységéért, a demokrácia működésért, az alkotmányosság őrzéséért felel” – fűzte hozzá.

Kiemelte, nem szabad elfelejteni, a plágiumügy abból indult ki, hogy „egy blogger” bejelentette: a kisdoktorija körül „valami nem volt rendben”. „Én meg úgy gondoltam, hogy rendben volt” – mondta.

Mint az MNO korábban beszámolt róla: mintegy ezer ember vonult a Sándor-palotához szombaton, hogy lemondásra szólítsa fel Schmitt Pált.

Arra is kitért: méltatlannak tartja, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori értekezésével kapcsolatban lemondásra szólítják fel, és „az ország rossz hírét keltik”, noha a mostani ügynek semmi köze sincs az államfői funkciójához. „Anélkül, hogy az ártatlanság vélelmét megkaptam volna, mindennek kikiáltottak” – mondta.

A Semmelweis Egyetem szenátusának a kisdoktori cím visszavonásáról szóló döntését úgy értékelte: „gyakorlatilag a tudomány saját magát korrigálta”. „Ha húsz évvel ezelőtt tévedett a tudomány, mert nem hívta fel a figyelmemet bizonyos hiányosságokra, azt most a szenátus kijavította. Hogy úgy mondjam, önmaguk között 1:1 a meccs, csak sajnálom, hogy ennek én voltam a szenvedő alanya, hogy rólam szólt, az én becsületemről, az én eljárásomról a dolog" – fogalmazott.


Schmitt Pál azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza. „Talán lesz valaki, talán lesz egy ügyvéd, aki utánamegy, hogy milyen alapon hagyta ki a Semmelweis Egyetem szenátusa a Magyar Akkreditációs Bizottságot” – mondta.

„Milyen alapon vették át (Réthelyi Miklós) miniszter úrtól a lezárt borítékot, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy először az akkreditációs bizottságnak kell vizsgálni az ügyet?” – tette fel a kérdést jelezve ugyanakkor, nem akar pereskedni az egyetemmel.

Orbán Viktor szerint a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban „efölött áll”. A miniszterelnök pénteken az államfő plágiumügyét firtató újságírói kérdésekre válaszolva – reggeli nyilatkozatához hasonlóan – elmondta: a legfontosabb az ország érdeke, ez pedig az, hogy Magyarországnak mindig legyen olyan vezetője, akinek a személye sérthetetlen. Hozzátette: a köztársasági elnök sérthetetlenségéről szóló alkotmányos szabályt mindenkinek megfontolásra és betartásra javasolja.

Arra a kérdésre, kinek akar bizonyítani azzal, hogy hetvenévesen PhD-dolgozat írásába kezd, úgy válaszolt: önmagának és azoknak is tartozik ezzel, akik idáig bíztak benne. Mint mondta, nem fogadja el, hogy csorba esett a húsz évvel ezelőtt megírt dolgozatán, ezért ír „egy másikat”.

Interjú a közszolgálati tévében

A köztársasági elnök kiemelte, hogy kiáll az igazáért, mert úgy érzi, hogy az egyetem mellett segítőit is meg kell védenie.

A riporter felvetésére arról is beszélt: lehet, hogy jobb lett volna, ha korábban lemond kisdoktori címéről. „Visszaadni vagy felfüggeszteni, mindenféle megoldás lett volna, mert az e körüli vita megosztotta a magyar társadalmat (...), holott a feladatom az egységen való fáradozás" – magyarázta, hozzátéve, azért nem adta vissza címét, mert bízott az igazában, abban, hogy megerősíti az egyetem tényfeltáró bizottsága.

Kitért arra is, fair play-díjas olimpiai bajnok vívóként nem szokott hozzá az „oldalról és hátulról jövő” támadásokhoz, de kiáll az igazáért.

Azzal kapcsolatban, hogy lemondásra szólították fel, úgy fogalmazott: nincs oka lemondani, s ebben szerinte a tényfeltáró bizottság jelentése is megerősítette. Mégis „valamilyen szakmai-etikai hivatkozással a Semmelweis (Egyetem) szerintem helytelenül, elvette a fokozatomat” – tette hozzá, azzal együtt, hogy a szenátus csak a Testnevelési Egyetem húsz évvel ezelőtti hibáját javította ki.

A kormánypártok fizethetik meg Schmitt Pál döntésének árát – állítja Kiszelly Zoltán politológus. Az ellenzéki pártok az államfő ellen elindított, úgynevezett megfosztási eljárással arra kényszeríthetik a Fideszt és a KDNP-t, hogy megvédjék az elnököt, és sorsát így összekapcsolják a sajátjukkal. Kiszelly Zoltán szerint Schmitt Pált – és rajta keresztül a Fideszt – újabb támadások fogják érni.  Kattintsanak a Lánchíd Rádióban készült beszélgetés meghallgatásához.

Arra a kérdésre, most, a döntése után megkönnyebbült-e, nemmel válaszolt. Elmondta, úgy látja, elvadultak a személyét érő támadások, például ha uszodába vagy étterembe megy, körülveszik, bekiabálnak, hogy miért nem mond le, ám szerinte nem tudják megindokolni, hol követett el komoly hibát. „Nincs érvanyaguk. Ha ebbe kapaszkodnak (...), a kisdoktori dolgozatba, az kevés, most már ők is tudják” – jelentette ki.

Zárásként azt mondta, nem hagyja, hogy miután egész életében feddhetetlenségre törekedett, úgy emlékezzenek rá az emberek, mint akit egyszer csaláson kaptak. „Be fogom bizonyítani, hogy egyetlenegyszer sem, ez becsületbeli ügy” – jelentette ki. Hozzátette, politikai támadások érték, de nem mutat gyengeséget és nem roppan bele a ránehezedő nyomásba.


Mint ismert, Schmitt Pált csütörtökön, külföldi útja alatt a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta az 1992-ben a Testnevelési Egyetemen megszerzett kisdoktori címétől. Az egyetem rektora a döntést azzal indokolta, hogy a kisdoktori értekezés – mivel nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul – nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak. Az egyetem tényfeltáró bizottságának a disszertációval kapcsolatos jelentését a Semmelweis Egyetem rektora kedden elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek tájékoztatásul, valamint állásfoglalás céljából, Réthelyi Miklós viszont illetékesség hiányára hivatkozva olvasatlanul visszaküldte. Ezután foglalt állást az egyetem doktori tanácsa, majd döntött az intézmény szenátusa az államfő doktori címének visszavonásáról.

Címkék
Semmelweis Egyetem, plágium, MR1-Kossuth Rádió, Schmitt Pál, doktori cím

Előzmények, kapcsolódó hírek:

  • Visszavonták Schmitt Pál doktori címét + Videó

    3 napja

    Belföld Archív: Döntöttek Schmitt Pál doktori címéről a Semmelweis Egyetem szenátusi ülésén. A dél-koreai Szöulból hazafelé tartó köztársasági elnök csütörtök este a frankfurti repülőtéren nem kívánt nyilatkozni. Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban kijelentette: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”.

  • Kisdoktori: nyilvános a különvélemény

    2012. március 29., csütörtök 06:36

    Belföld Archív: Nyilvánosságra hozta különvéleményét Fluck Ákos, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság egyik tagja. Ebben egyebek mellett azt írja: javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokat.

  • Schmitt kisdoktorija: formailag megfelelő, az egyetem hibázott + Videók

    2012. március 27., kedd 11:39

    Belföld: Formailag megfelelt a Semmelweis Egyetem doktori eljárása Schmitt Pál kisdoktorijának értékelésekor – állapította meg az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított bizottság.

  • Megmaradhat Schmitt Pál doktori címe

    2012. március 27., kedd 05:30

    Belföld Archív: A napokban nyilvánosságra hozza jelentését a Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációjának keletkezési körülményeit vizsgáló bizottság, mely lezárta vizsgálatát – értesült a Magyar Nemzet.

  • Hamis doktorival tanúskodott a büntetőperekben

    2012. március 09., péntek 08:45

    Kék hírek: Sosem szerzett doktori oklevelet, egy szegedi felszámolóbiztos személyi igazolványában mégis szerepelt ez a cím – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken az MTI-t.


2012. március 25., vasárnap

A vagyonadó valódi célja




Forrás: Nemzeti Hírháló

Tobzódik a gonosz! - MSZF jelentés többgyermekes családok kilakoltatásáról


2012/03/24 Szabad Riport

"Ha a kisemmizett nép nem fog össze, tényleg mindnyájan az utcára kerülünk!"

Hans JonasA Magyar Szociális Fórum pénteken tudatta, hogy több gyermekes családokat lakoltattak ki, illetve készülnek kilakoltatni önkormányzati lakásukból lakbérhátralékuk és közüzemi díjtartozásuk miatt. Lakossági bejelentések érkeztek a címére arról is, hogy elárverezték, ill. a következő napokban árverezik el egyetlen otthonukat, de más lakhatást nem biztosítanak nekik.

Egy 48 éves, négy gyermekét egyedül nevelő, munkanélküli, megromlott egészségi állapotú anya arról számolt be, hogy lakásukat elárverezték, és már ki is kellett költözniük belőle. Közölte, hogy az MSZF által vasárnap délelőttre "Hagyjatok minket élni!" címmel rendezett budapesti népi gyűlésen a nyilvánosság elé akarja tárni, milyen helyzetbe kerültek önhibájukon kívül.

Egy másik családanya, Mészárosné Szakács Tünde, aki kiskorúk óta egyedül neveli gyermekeit arról számolt be, hogy munkából hazajövet két levél várta, az egyikben az önkormányzat 170 ezer forintos számlájával, a másikban pedig a kilakoltatási vagy fizetési felszólítással. Februárig 76 ezer Forint lakbért kellett fizetniük villanyáram nélkül, de most 86 ezerre emelték. "Én fizetgettem a számlákat, ahogy bírtam, de a részletfizetést sem bírnám a 93 ezer forintos fizetésemből". Asperger szindrómában szenvedő 22 éves fia dolgozik ugyan, de munkáltatói a legtöbbször nem fizetik ki a bérét - írta. Az asszony időseket gondoz egy otthonban, váltott műszakban napi 12 órát dolgozik.

Egy 35 éves anyát Győrben nyolc napon belül akarnak kilakoltatni önkormányzati lakásából, ha nem fizeti ki 136 ezer forint tartozását. Az asszony egy éve munkanélküli. A rezsit azért nem tudja fizetni, mert ha fizetne, akkor nem tudna enni adni gyermekének abból a 45 ezer forintból, amit havonta kap.

Egy érdi férfi a "kilakoltatás küszöbéről" írta, hogy kényszer értékesítésre jelölték ki a házukat, benne három kisgyerekkel és négy felnőttel. Tudatta, hogy a vasárnapi gyűlésen is hangot akar adni véleményének, miszerint "A kormány nem látja be, hogy a hitelezők olyan pénzt követelnek rajtunk, amit soha nem kaptunk meg, tehát ez az összeg a bankok színtiszta extraprofitja. Ha a kisemmizett nép nem fog össze, tényleg mindnyájan az utcára kerülünk" - írta a Szociális Fórumnak.

Sz. Zs. hitelkárosult lakását azért készülnek elárverezni, mert fizetésképtelenné vált állásának elvesztése miatt, és nem tudott többé törleszteni, sem pedig közös költséget fizetni. A diplomás asszony 30 évig dolgozott egy munkahelyen, ebből 16 évet vezető beosztásban. Tudatta, hogy részt akar venni az MSZF vasárnapi népi gyűlésén.

Budapest, Győr, Érd, 2012. március 23. Péntek

Magyar Szociális Fórum
Szabad Riport Tudósító Iroda

*** www.nemzetihirhalo.hu *******

Hiába jön Közép-Európába a pénz, a hasznot a Nyugat fölözi le


Főként külföldi cégek profitálnak a közép-európai uniós országok kohéziós támogatásaiból – mutatta ki egy Lengyelországban készített tanulmány. A lengyel fejlesztési minisztérium tanulmányt készíttetett a kohéziós, azaz felzárkóztatási források felhasználásáról. A vizsgálat szerint – amelyből a Világgazdaság közölt részleteket – a nyugati tagállamok cégei profitálnak a legnagyobb mértékben a közép-európai országoknak nyújtott fejlesztési támogatásokból - írja a Magyar Nemzet. „Nincsenek statisztikák arról, hogy milyen nemzetiségű cégek használják fel a támogatásokat, azonban sok mindent elárul, hogy becslések szerint Franciaországban 90 százalékban hazai cégek nyernek a közbeszerzéseken, miközben Magyarországon csupán felerészben igaz ez” – mondta el a lapnak Lóránt Károly közgazdász. A lengyel elemzésből kiderül: hiába fizet be többet a német és francia állam az Európai Unió kasszájába, mint amennyit közvetlen támogatások formájában visszakap belőle, ha közvetve – nemzeti cégein keresztül – mégis profitál a felzárkózó, vagyis a közép-európai régió támogatási összegeiből. A tanulmányból arra is rávilágít, hogy 2004–09 között a visegrádi országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) a kohéziós és strukturális alapokból megvalósult beruházások megrendelései a francia építőipari export tekintélyes hányadát, öt százalékát tették ki. A tanulmányt azért készítette el a lengyelországi szaktárca, hogy Brüsszel ne csökkentse a 2014-tõl induló hétéves költségvetési periódusban a közép-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat -írja a Magyar Nemzet. (MNO)
Saját Rovat » Hunsor.se

2012. március 23., péntek

A Mindszenty Társaság honlapja




HANG - Rádiónyilatkozat a felszőpetényi fogság után  http://www.mindszenty.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3&Itemid=13


DOKUMENTUM - 
GONDOLAT

(...)
ARCHIVUM


MINDSZENTY JÓZSEF bíboros Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.

A Mindszenty Társaság honlapja
http://www.mindszenty.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=379:meghivo-mindszenty-jozsef-biboros-120-szueletesnapjanak-meguenneplese&catid=12:hir&Itemid=27 

MEGHÍVÓ

Szeretettel hívjuk Önt és kedves barátait

Mindszenty József bíboros

120. születésnapjának megünneplésére

  

Időpontja: 2012. március 31. szombat

Helyszíne: 1161 Budapest, Templom tér 3.

a Rákosszentmihályi Plébánia közösségi terme


Megnyitó: 16.00 óra

16.05-16.30  1. Egy lélekformáló harangozás címmel

Ottó Rezső atya visszaemlékezését hallhatjuk, aki kispapként meghúzta

az esztergomi bazilika harangját, amikor Mindszenty bíboros halálhíre eljutott Esztergomba.

16.30-16.55  2. Egyházam és nemzetem szolgálattevője címmel

Dr. Krajsovszky Gábor

a Semmelweis Egyetem adjunktusának előadása következik.

16.55-17.20  3. Aki megvédte a bíborost a két évvel korábbi letartóztatástól - Kiss Szaléz

címmel ismerteti gondolatait

Szerdahelyi Csongor a Ferences Sajtóközpont igazgatója.

A találkozó házigazdája: Dr Horváth Attila a PPKE docense, jogtörténész.

Uzsonna, beszélgetés.

A rendezvény után megvásárolható Koltay Gábor: A fehér vértanú című DVD-je,

Krajsovszky Gábor: Legyőzetve is Ő győzött című könyve, valamint egy

Mindszenty bíboros hangját tartalmazó CD,

amelyet a Szent István Társulat adott ki.

18 órakor szentmise

19 órakor koszorúzás Mindszenty bíboros szobránál

Hittel a Nemzetért Alapítvány

(Nagyításhoz kattintson a képre!)


Vissza

MINDSZENTY JÓZSEF bíboros Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.

A Mindszenty Társaság honlapja
http://www.mindszenty.hu/index.php?option=com_content&view=frontpage&Itemid=1

MINDSZENTY JÓZSEF bíboros

Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.

A szülői ház CsehimindszentenAz édesanya, Kovács Borbála
A szülői ház CsehimindszentenAz édesanya, Kovács Borbála


Mindszenty (1942-ig Pehm) József hercegprímás érsek, bíboros.

1903–1911 között a szombathelyi premontrei gimnáziumban tanult, a teológiai tanulmányait 1911–1915 között a szombathelyi papnevelő intézetben végezte, 1915. június 12-én szentelték pappá. Káplán, hitoktató Felsőpatyon, 1917. január 26-tól a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanára. 1919. februárjában az országgyűlési választások előkészítő bizottságának tagja. 1919. február 9. és május 15. között letartóztatásban volt Szombathelyen, a direktórium kiutasította Zala vármegyéből, szülőfalujába internálták. A kommün bukása után augusztus elején tért vissza Zalaegerszegre.

A plébános

1919. október 1-től Zalaegerszeg adminisztrátora, 1921-től plébánosa, ahol korszerű egyházközséget, elmélyült hitéletet teremtett. Fölépíttette a zalaegerszegi ferences templomot és kolostort, a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, elemi és polgári iskoláját; modernizálta a plébánia-épületet, szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított, tanévenként szegénysorsú falusi fiúkról gondoskodott gimnáziumi tanulmányuk idején. Kialakította a házapostolok hálózatát, hitbuzgalmi egyesületeket szervezett, fölújította a katolikus művelődési ház működését, részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában, nyomdát létesített. Az 1920-as évek elején rövid időre tisztséget vállalt a Keresztény Párt vármegyei elnökségében.

Tablókép a zalaegreszegi apátplébánosról

Tablókép a zalaegreszegi apátplébánosról

1924-től pornói címzetes apát. 1927-től az egyházmegyei zsinat határozatából a szombathelyi egyházmegye zalai elmaradott részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett s szervezte meg körülöttük a katolikus közösségek életét. Fontosnak tartotta az országos és helyi sajtót, igyekezett a katolikus szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vármegyei újságokban. 1937-től pápai prelátus. 1939-ben gr. Teleki Pál miniszterelnök fölkérésére a náci Volksbund- és nyilas hatásokat ellensúlyozni kívánó, a magyar keresztény-nemzeti értékeket védő Nemzetpolitikai Szolgálat dunántúli vezetője. XII. Pius pápa 1944. március 4-én veszprémi püspökké nevezte ki. Március 25-én Esztergomban püspökké szentelték.

Protokoll kép a veszprémi püspökség idejéből

Protokoll kép a veszprémi püspökség idejéből


A püspök

Tervet dolgozott ki a püspöki és egyházmegyei földbirtokok fölosztására, de ezt a kormány megakadályozta. Meghatározó része volt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. júniusban a zsidók elhurcolása ellen tiltakozott. Október végén, amikor a katonai hadműveletek elérték a Dunántúlt, emlékiratot írt Shvoy Lajos székesfehérvári, br. Apor Vilmos győri püspök és Kelemen Krizosztom OSB főapát együttműködésével. Ebben a keresztény erkölcsre hivatkozva követelte a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot a Dunántúlon, mert a háború nem a magyar nép érdekeit szolgálja. 1944. november 13-án Budapesten csupán a miniszterelnök-helyettes volt hajlandó átvenni tőle a memorandumot. E kezdeményezés megtorlásául a veszprémi nyilas hatóság katonai célokra le akarta foglalni a menekültekkel telezsúfolt püspöki palotát. Mindszenty ezt megtagadta, ezért november 27-én letartóztatták és a veszprémi vármegyei bíróság pincebörtönébe zárták több papjával és kispapjával együtt. Fogvatartása közben ugyanott pappá szentelte több végzős kispapját és az erdélyi egyházmegye néhány menekült teológusát.

Veszprémi egyházmegyés kispapok és papok körében az 1944-es letartóztatások idején

Veszprémi egyházmegyés kispapok és papok körében az 1944-es letartóztatások idején

December 23-27 között Sopronkőhidán raboskodott, 1944. december 28-án a soproni Isteni Megváltó Leányainak Berghofer Teréz vezette zárdájába vitték át, 1945. június 20-án érkezett vissza Veszprémbe. Egyházmegyéjében igyekezett a háború okozta károkat helyrehozni, de gondja volt arra is, hogy hívei körében a harcok hónapjai alatt meglazult hitéletet, erkölcsi rendet papjai segítségével a korábbi szintre visszaállítsa. Ezt szolgálták havonta (fogsága idején is) kiadott püspöki körlevelei, egyházmegyéjében tartott bérmaútjai. Rövid veszprémi püspöksége alatt 34 új plébániát, 11 új falusi iskolát alapított. Jelentős szerepe volt a püspöki kar 1945. május 24-i, a háború utáni új helyzetben kiadott első közös körlevele megfogalmazásában. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, a kinevezési iratot Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke szeptember 5-én kapta kézhez és szeptember 8-án személyesen adta át Mindszentynek, aki több napos meditáció után azt elfogadta. A kinevezést szeptember 14-én hirdették ki, a pápa szeptember 16-án közölte a magyar kormánnyal. A kinevezési bulla kelte október 2. Érseki székfoglalója október 7-én volt az esztergomi bazilikában. 1946. február 21-én a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.

A prímás

Székfoglalójában feladatának azt jelölte meg, hogy gondos lelkipásztorként a magyar katolikus egyház kb. 6 milliós hívő közösségének hitét és erkölcsi fölfogását erősítse, tudatosítsa, magasabb szintre emelje. 1945 őszén és 1946. februárjában Rómában járt pápai kihallgatáson; 1947. júniusában részt vett az Ottawában rendezett kanadai Mária-ünnepségen. Magyarország II. világháború utáni, Mindszenty által kezdeményezett újraevangelizálási programjában kiemelt helyet kapott az engesztelés gondolata. Nemcsak egyházmegyéjét járta be, de Magyarország sok helyére hívták, mindenütt tömegek hallgatták prédikációit. A XX. sz. egyik legkiemelkedőbb magyar lelkiségi eseménye volt 1947. augusztus 15. – 1948. december 8. között a Mindszenty által elgondolt és vezetett Boldogasszony Éve (Mária-év). A püspöki székhelyeken, a búcsújáró helyeken százezrek gyűltek össze, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. A politikai hatalom sokféle módon igyekezett megzavarni az összejöveteleket, de nem tudta megtörni bensőséges imádságos hitvallásukat. A Boldogasszony Éve kiemelkedő eseménye volt az 1947. augusztus 20-i kb. félmilliós részvétellel a Szent István-bazilikától a Hősök teréig vezetett országos Szent Jobb-körmenet és Budapesten október 4-7 között a Mindszenty elnökletével tartott Nemzeti Mária-kongresszus (a hatóságok által nem engedélyezett katolikus nagygyűlés helyett).

Mindszenty József hercegprímás protokoll képe

Mindszenty József bíboros, hercegprímás áldást ad

Mindszenty József hercegprímás protokoll képeMindszenty József bíboros, hercegprímás áldást ad











Mindszentynek mint prímásnak kötelessége volt a társadalmi élet erkölcsi vonatkozásainak segítő szándékú figyelése, jóakaratú bírálata. Vezetése alatt a magyar püspöki kar közös körleveleiben szóvá tette, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallás- vagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a művelődés szabadságát; következetesen kiállt az alapvető szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. 1945. október 18-án és 1947. augusztus 25-én a nemzetgyűlési képviselőválasztások előtt a püspöki kar közös körlevélben hívta fel a hívek figyelmét, hogy olyan pártokra szavazzanak, melyek programja evangéliumi szellemű. 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták Mindszentyt.

A fogságban

Testileg-lelkileg megkínozták, s hazug vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy fölháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.

Mindszenty József a vádlottak padján 1949. februárMindszenty József a bírósági tárgyaláson
Mindszenty József a vádlottak
padján 1949. februárjában
Mindszenty József a bírósági tárgyaláson


6 év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. A forradalom kitörése után 1956. október 29-én a kommunista pártközpont utasítására titkos helyre akarták vinni, aminek ellenállt. Október 30-án éjjel magyar katonák szabadították ki fogságából, október 31-én délelőtt érkeztek a budai prímási palotába. Szabadságának 4 napja alatt a magyar katolikus egyház jövőjével kapcsolatos teendőkről tárgyalt a püspöki kar tagjaival és egyházmegyéje vezetőivel, Tildy Zoltán államminiszterrel, s a külföldi segélyszervek küldötteivel a Magyarországnak nyújtandó anyagi segítségről. Fölkeresték a református és evangélikus egyház vezetői is, de politikai pártok képviselőit nem fogadta. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, s a polgári demokrácia jövőképét vázolta föl. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az USA nagykövetségén kért és kapott menedéket. Ottani tartózkodását rövidnek vélte, arra számított, hogy az ENSZ a Szovjetuniót hadereje visszavonására készteti, amire az ENSZ-közgyűlés szovjet lerohanást elítélő határozata is reményt nyújtott.

Mindszenty József 1956-banMindszenty József az amerikai nagykövetségen
Mindszenty József 1956-banMindszenty József az amerikai nagykövetségen


A Kádár-kormányzat a törvénytelenségeket folytonossá tette, s Mindszentyt sem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty az USA követségéről való távozásról, de ezt külső tényezők megakadályozták. Külföldre távozásra is készen állt, de ennek ellenében azt kívánta, hogy a kormány enyhítsen a magyar katolikus hívők jogfosztottságán: tegye szabaddá a hitoktatást, a papnevelést, egyesületek alakítását, a sajtót. E követségi félrabságban készítette el emlékiratait, valamint a magyar történelem nagyszabású, kéziratban maradt összefoglalóját, s tanulmányokat a XX. század 2. felének egyháztörténetéről. 1963. áprilisában a Szentszék megbízásából Mindszentyt többször meglátogatta Franz König bécsi bíboros és vatikáni diplomaták. Mindszenty kész volt menedéke elhagyására, de a kormány ezután sem volt hajlandó egyházellenes intézkedéseinek visszavonására. Ahhoz, hogy Mindszenty a Vatikánban töltse élete hátralevő részét, a kormány hozzájárult volna, ha a Vatikán biztosítja: Mindszenty nem nyilatkozik elítéléséről és fogságáról, a hazai politikai viszonyokról, a magyar katolikus egyház helyzetéről, s kimenetele után lemond érseki tisztéről. A vatikáni küldöttek eleinte elutasították, majd – Mindszenty tudta nélkül – elfogadták e föltételeket. Mindszenty, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget és Rómába ment.

VI. Pál pápa tisztelete jeléül mellkeresztjét adja Mindszenty JózsefnekMindszenty József és VI. Pál pápa
VI. Pál pápa tisztelete jeléül
mellkeresztjét adja Mindszenty Józsefnek
Mindszenty József és VI. Pál pápa


Száműzetésben

1971. október 23-ig Mindszenty a Vatikánban, majd haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse. Ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen fölkereste a magyarok sokaságát, hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába, Új-Zélandba. A magyarok mindenütt lelkesedéssel és tisztelettel fogadták, sokan fölkeresték Bécsben személyesen és levélben lelki, erkölcsi, s a magyarság sorskérdéseit illető témákban. Közben a Kádár-rendszer sürgette a Szentszéket, hogy teljesítse ígéretét és fossza meg Mindszentyt az esztergomi érseki tisztségétől. VI. Pál pápa 1973. november 1-jén levélben kérte Mindszentyt a lemondásra, de lelkipásztori okokra hivatkozva Mindszenty nem teljesíthette azt. December 18-án a Szentatya mégis megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, amit 1974. február 5-én tettek közzé. A pápa utasításának Mindszenty engedelmeskedett, többé nem használta érseki címét, de lelkipásztori útjait folytatta, s továbbra is sokan keresték föl a Pázmáneumban. Június 18-án amerikai útja során a Dallasi Egyetem díszdoktorrá avatta, ekkor a keresztény nevelésről tartott előadást. Októberben a frankfurti nemzetközi könyvkiállításon mutatták be emlékiratait, amelyet világnyelvekre fordítottak. Venezuelai útjáról visszatérve, párizsi, majd skandináviai útját tervezte, amikor beteg lett, s pár hét múlva meghalt meg Bécsben, az irgalmasok kórházában.

Végakarata

„Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban” Május 15-én Mariazellben, a kegytemplom Szent László-kápolnájában temették el. A temetést Franz König bécsi, Joseph Döpfner müncheni bíboros érsek, László István eisenstadti és a gráci püspök végezte nagyszámú papi segédlettel, sokezernyi gyászoló hívő jelenlétében. 1976. május 30-án mintegy 3 ezer magyar zarándok jelenlétében áldották meg a sírkövet. Felirata: JOSEPHUS CARDINALIS MINDSZENTY/ PRIMAS HUNGARIAE / MDCCCXCII - MCMLXXV / VIXIT ET VIVAT PANNNONIAE SACRAE

(Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892-1975. Élt és él a szent Pannoniáért).

Mindszenty József sírja Máriacell-ben

Mindszenty József sírja Máriacell-ben


Tisztelete

1975–1991 között magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelső Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty teljesen ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába.

Újratemetés - Mindszenty József ravatala Esztergomban

Újratemetés - Mindszenty József ravatala Esztergomban

A boldoggáavatási eljárás megindítását külföldi papok 1986-ban kezdeményezték, 1994: az esztergom-budapesti főegyházmegye főpásztora, Paskai László bíboros érsek és a magyar püspöki konferencia is támogatta. A szükséges iratokat a posztulátor 1996 őszén átadta a Szentszék illetékeseinek.

II. János Pál pápa imádkozik Mindszenty József esztergomi sírjánál

II. János Pál pápa imádkozik Mindszenty József esztergomi sírjánál

Művei

  • Az édesanya. Budapest, 1916.
  • Zala segélykiáltása. Zalaegerszeg, 1927.
  • Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934.
  • Igazság és szeretet. Mindszenty hercegprímás beszédeiből 1945–1946. Budapest, 1946.
  • Mindszenty okmánytár. Pásztorlevelek, beszédek, nyilatkozatok. Szerk. Vecsey József. München, 1957.
  • Esztergom, a prímások ezeréves városa. Sajtó alá rendezte: Bíró Béla. Bécs, 1973.
  • Emlékirataim. Toronto, 1974.
  • Napi jegyzetek. Amerikai követség 1956–1971. Szerk. Csonka Emil. Vaduz, 1979.
  • Hirdettem az Igét! Válogatott szentbeszédek és körlevelek 1944–1975. Szerk. Közi-Horváth József. Vaduz, 1982.
  • Egyházam és hazám. Mindszenty hercegprímás szentbeszédei 1945–1948. 1-3. kötet Szerk. Beke Margit. Budapest, 1991-97.