Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szentistván. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szentistván. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 19., péntek

Hazánkba jön a kopt keresztények vezetősége |



Az augusztus 20-i ünnepségek alkalmából ma Magyarországra érkezik III. Senuda kopt keresztény egyházfő és az egyház vezetése; III. Senuda avatja fel vasárnap Budapesten az itteni felekezet első templomát.

Az egyházi vezetőt - egyiptomi egyházi szóhasználat szerint kopt pápát - tavaly nyáron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hívta meg magyarországi látogatásra, a meghívást Orbán Viktor kormányfő ez év eleji egyiptomi látogatásakor megerősítette.

Az egyházi vezető a pénteki érkezését követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre látogat, ahol átveszi díszdoktori címét. Augusztus 20-án megtekinti az állami ünnepségek nyitányát a Parlamentből, majd III. Senudát fogadja Schmitt Pál köztársasági elnök. Ez után az egyházi méltóság Semjén Zsolttal folytat megbeszélést, délután pedig részt vesz a Szent István-bazilika előtt, a körmenetet megelőzően tartandó szentmisén.

(forrás: MTI)

Kapcsolódó:  Práczki István : VÖRÖS VIHAR THÉBA FELETT

2009. november 27., péntek

Szivárványkockából nemzeti kegyhely - Nemzeti kegyhelyből - kocka

Székesfehérváron az Árpád-házi királyok egykori koronázótemplomának romja átokverte hely.
Nem elég, hogy az egykori pompás bazilikából bokáig érő romokon kívül semmit nem hagyott a történelem (?) az elmúlt évtizedben sokadszor fut neki a városvezetés és az éppen aktuális kormány egy méltó kegyhely kialakításának. Az Építészfórum cikke a székesfehérvári kegyhely tervpályázatáról.

Először vala a védőtető, a millennium alkalmából egy ipari csarnokra emlékeztető rácsszerkezettel fedték le a romokat. A városlakók szívből utálták az alkotást, és végül kikényszerítették az elbontását, de ettől még a középkori kövek áztak és repedeztek tovább. Most uniós fejlesztési pénzekből jutnak milliárdok az emlékhely kialakítására, de az örökségvédelmi hivatal által már jóváhagyott terv - a középkori bazilika életnagyságú metszete - ismét megbukott a helyiek ellenállásán.

Idén nyáron újabb ötletpályázatot írtak ki a helyszínre, amelynek eredményét november 1-én hozták nyilvánosságra. Az újabb botrány borítékolható: a nyertes terv szivárványszínű kocka a barokk város közepén. Az Építészfórum most publikálta a díjazott pályaműveket,lehet szemezgetni az ötletekből.

Szivárványkocka

A nyertes pályamű tervezői, Csomay Zsófia és Nagy György egy betonból és színes üvegből készült, szivárványszínű kockával jelölnék meg az Árpád-háziak egykori temetkezőhelyét. A felszínen a romokból semmi nem marad látható, csak a megemelt köztéren rendszertelenül szétszórt színes üvegkubusok jelzik, hogy a föld alatt különleges értékek lapulnak. A zsűri szerint a Csomay-Nagy páros terve rendkívül érzékenyen, kevés eszközzel szövi bele a romterületet a várostestbe.

Zöld sírhant

A második díjas terv egy lankás, üdezöld gyeppel borított halmocska, járható üvegfödémekkel körülvéve. A középkori Magyarország sírhantja finoman lebeg a gondosan megőrzött, természetes fényben fürdő romok felett. A Mima Építész Műhely pályaműve csendes merengésre csábít a rég elmúlt dicsőség fölött.

Téglabárka

Az ufóra emlékeztető új Budapest Sportcsarnok révén híressé vált Skardelli György ezúttal egy hatalmas, téglából készült hajót úsztatna be Székesfehérvár barokk házikókból álló belvárosának közepére. A téglabárka tömör falait pontszerűen elszórt lőrések tagolják. A hajószerű tömb fagyott vízre emlékeztető üvegfelület közepén úszkál, monumentalitását a zsűri harmadik díjjal jutalmazta.

Agóra, siló, rendezvénysátor

A vadabb ötletek a kiemelt, megvételben részesített pályaművek között vannak. Óriási, megrepedt, kissé megsüllyedt szellemkatedrális tömzsi lábak erdején lebegve (Építész Stúdió Kft.)? Fa lamellákkal borított, meghökkentő gabonasiló (Archai Kft.)? Fehér rendezvénysátorra emlékeztető oszlopcsarnok, a mennyezetén aranyszínű kereszttel Szent István sírja fölött (Hajnal Építésziroda)? Két egymással feleselő, baljós, szögletes, alul-felül lyukas betontorony (Karácsony Építész Iroda)? A túlzottan merész ötletek sorában talán a legrokonszenvesebb az egykori bazilika formáját követő, téglaburkolatú oszlopcsarnokokkal körülvett városi köztér (Balázs Attila, RB-Stúdió), amely visszaadná a fehérváriaknak az évtizedek óta elzárt-elkerített rommezőt. Az antik stadion formáját felvett római Piazza Navona magyar kiadásának látványtervein repkedő galambok és fekete csuhás papok erősítik az olaszos hangulatot.


2009. október 27., kedd

Titán a bauxitban

A Budapest TV műsorán, Dr. Ilkei Csaba 2008. december 10.-én, szerdán este 20 órakor kezdődött "Különös" című műsorának vendége: Dr. Balogh Zoltán, a Hévízi Kórház egykori főigazgatója volt, akivel felidézték a hévízi gyógyfürdő kálváriáját, azt, hogy miként akarták a rendszerváltás előtt egyes vezetők feláldozni nemzeti kincsünket a magyar-szovjet bauxit-timföld és alumínium egyezmény, valamint a hadiipari együttműködés oltárán.
A műsorvezető: Dr. Ilkei Csaba.

Összefoglalva az adásban elhangzottakat, mert sajnos a BTTV honlapján nem lehet megnézni.

Az "akcióban" többek között közreműködött Apró Antal - 1951. évben, Medgyesi Péter - akkor D-209-es, mint később kiderült, aki saját elmondása szerint akkor a magyar nemzeti érdekeket védte a KGB-vel szemben, a nyolcvanas évek közepén az ipari miniszter, Kapolyi László, aki most az áramot importálja Oroszországból stb., akik mind a nyírádi bánya további fenntartása érdekében és a hévízi tó öt évre történő bezárása érdekében lobbizott.


Dr Balogh Zoltán elmondta az adásban, hogy a magyar bauxitot ki kellett vinni a Szovjetunióba, majd az ottani feldolgozás után alumínium tömböket kaptunk vissza - pénzért!!! Természetesen az elvtársak a bauxitért nem fizettek.

A riport vége fele derült ki, hogy a feldolgozás után maradt iszapban titán volt. Ezért kellett kivinni a bauxitot, és nem Magyarországon feldolgozni. Erről még a bányász sem tudott akkoriban! Most jön a legszebb.

A kész, feldolgozott titán értéke akkori árakon számolva - összesen, amit kivittek a SZU-ba - 40. 000. 000. 000.-$, azaz NEGYVENMILLIÁRD DOLLÁR.

Összehasonlító adat: 1989 végén, a legmagasabb magyar állami adósság összege csak húszmilliárd dollár volt. Ma ennek a többszöröse.

A történet vége, ez már nem volt benne a riportban: Apró Piroska szerepet kap az Magyar Alumíniumipari Trösztben, majd Gyurcsány Ferenc (vo) privatizálja az alumíniumiparhoz tartozó cégek egy részét.

Ha ezek az "urak és hölgyek" nem lettek volna - és nem lennének - a nyakunkon, akkor Magyarország egy tejjel, mézzel folyó gyönyörű és gazdag - lelkiekben is gazdag - lehetne

Szívből gratulálunk dr Balogh Zoltán főorvos úrnak, hogy volt ereje és kitartása ehhez az iszonyú küzdelemhez, túlélte, és megmentette a hévízi tavat. Köszönjük! Áldja meg és adjon neki a magyarok Istene erőt és egészséget, még nagyon sokáig!

Közreadta:
Dr. Kollár Lajos, jogász, Budapest

A tv adast itt megnezheted!ha bemasolod a keresodbe.
http://tdyweb2.wbteam.com/Film/Kulonos_20081210.wmv

Kapcsolódó>> Csak az utóbbi 20 évben 1 tételnél 455 billió Ft-tal lopták meg a Magyar Nemzet vagyonát a hazaárulók




2009. augusztus 21., péntek

Szántai Lajos - Arcvonások

14.04: Reklám (1 p) 14.05: Arcvonások
Szántai Lajos magyarságkutató
Árpád-házi királyok fényes nemzetsége, Magyarország Szent koronája - A magyarság keresztútja;. csak néhány olyan Szántai Lajos-féle előadás-cím, amire a Kárpát-medence bármely pontján megtelnek a termek. Ha valaki hallgatja őt, valóban látni, érezni kezdi az ezer esztendeje történteket. Magyarország első szent királya - attól kezdve - személyes ismerősévé válik, mert a szakrális uralkodó mellett az emberről is beszél a kutató, és sok mindent elmond Sarolt, Vajk és Koppány kapcsolatáról.
Riporter: Gadácsi János
Szerkesztő: Perjés Klára
(Ismétlés: péntek, 23.04 óra)

Ma este ismétlik meg, vagy a hangtárban itt lehet visszakeresgélni:

http://212.92.28.75/kossuth/2009/08/20/090820-k.htm

http://real1.radio.hu/kossuth/menu.htm