Blikk.hu 2008-07-27 06:00:24
PERU – Valóra vált álom. Így jellemezhetnénk Ágnes Golenya Purisaca életét. Miután tönkrement a cége, a házassága is befuccsolt, úgy döntött, kilátástalan helyzetében megteszi azt, amire mindig is vágyott: könyvet ír Peruról, és az Andok alatt húzódó hihetetlen labirintusrendszerről, amelyet egy magyar aranybánya-tulajdonos fedezett fel. Ő lepődött meg a legjobban, amikor néhány hónap múlva ott állt regénye helyszínén, a barlang bejáratánál
Miután elkészült a könyv, Az aranyasszony útja, Ági azon töprengett, mostantól miről fog szólni az élete.
„Feltettem magamnak a kérdést, mit akarok?” – kezdi mesélni történetét. „Azt, amit a főhősnőm, Éva, ki akarok menni Peruba. Erre persze nem volt lehetőségem.”
Ági interneten levelezgetett különböző nemzetközi társkereső oldalakon, nem sok sikerrel. Éppen fel akarta adni, amikor egy szombati napon e-mailt kapott egy perui férfitól.
„Nem csak jól nézett ki, nagyon érdekes, okos embert ismertem meg benne. Megírtam neki, négy napja döntöttem el, ki akarok menni. Rövid válasz érkezett:
gyere! Mindenki féltett, de én repülőre ültem. Ott állt a reptéren, és pont olyan volt, amilyennek elképzeltem, amilyen férfiba már a levelezés alatt beleszerettem.”
Amikor a férfi, Edgar Purisaca Quesquen megtudta, hogy Ági a Móricz János által felfedezett barlangokról írt, közölte, pontosan ismeri a helyet, a perui–ecuadori háború idején onnan tudósított.
„Egy hétre rá, hogy leszálltam Limában, a labirintus egyik észak-perui bejáratánál találtam magam. Ez a hatalmas, megfejthetetlen, mesterséges labirintusrendszer Kolumbia, Ecuador, Peru, Argentína, Chile és Brazília alatt húzódik az Andokban. A magyar származású ecuadori aranybánya-tulajdonos, Móricz János jóvoltából figyelt fel rá a világ. 1976-ban expedíció is járt lent, az űrhajós, Neil Armstrong vezetésével.
Több tudós állítása szerint ez a hely egy előző civilizáció hagyatéka. Ők mondták azt is, szomorú, hogy pont a magyarok nem tudnak erről a helyről.”
Ágnes csillogó szemmel mesél a barlang elképesztő titkairól, amiket Móricz fedezett fel. Egy arany könyvtárteremről, amely több ezer, egyenként húszkilós arany és rézlapokat rejt. A lemezekre furcsa jeleket véstek, és már Móricz is úgy vélte, ez egy ősi civilizáció üzenete. Talált arany állatfigurákat, amelyek a világ összes állatát mintázzák. Nem véletlen, hogy nem rabolták még ki a labirintust, ugyanis a bejáratát egy Béla nevű törzs őrzi.
Móricz 1991-ben rejtélyes körülmények közt meghalt. A kutató élete utolsó éveiben már fegyvert hordott, megérezhette a veszélyt.
„A legmegdöbbentőbb lelet, amit kihoztak, és Buenos Airesbe vittek, egy hétméteres múmia” – mondja, és megmosolyogja a döbbenettől tátott szájú hallgatóságát. – „Találtak egy hatalmas asztalt hét székkel, egy arany szarkofágot drága- és féldrágakövekkel telirakva. Fényképeztem a barlangban, de lent a gépek valami miatt nem működtek tökéletesen.
Az ecuadori kormány radioaktív sugárzásra hivatkozva egy időre lezárta a bejáratot, de ez persze nem igaz. Az viszont biztos, hogy valami megzavarja a kamerákat. Izgultam, hogy mindent fel tudok-e vállalni, amit Dél-Amerikáról látatlanban írtam, és igen, mintha ott jártam volna.”
Az írónő hazautazott a könyve bemutatójára, és azért, hogy két gyermekével is együtt legyen, de egy hónap múlva már visszautazik.
Fái Zuzsa
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése