A Világgá megyek társasjáték a magyar népmesék elemeinek, mondavilágának bemutatásával és segítségével kalauzol végig kicsiket és nagyokat a mesék vándorútján.
Az utat megjárva, melynek állomásait a népmesék figurái, tárgyai, helyszínei adják, felnőttek és gyermekek is, életkoruknak megfelelően, eleveníthetik fel népmeséinkkel kapcsolatos emlékeiket, tanulhatnak játszva ezeknek a történeteknek mélyebb összefüggéseiről és tartalmáról. Már 3 éves kortól játszható, tízféle lehetőséget kínál a képes útvonal játékra, kikapcsolódásra, tanulásra. Tíz év felettieknek, nagyobbaknak egy másik, készségfejlesztő, játékot is adunk. Óvónőknek, tanítóknak játszóházaknak nélkülözhetetlen segédanyag.
A játék teljes bevételét a népmesével való oktatási program megvalósítására költjük.
Honlap: nepmesemuzeum.com
Farkas L Rozália T: 20-910-7864 loxiasz@gmail.com
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lapajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lapajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. szeptember 10., csütörtök
2009. július 10., péntek
2009. július 1., szerda
Badinyi Jós Ferenc: A pozsonyi csata
Köszönet érte Babócának.
Érdemes meglátogatni a blogját!
http://gagbi-babca.blogspot.com/
Érdemes meglátogatni a blogját!
http://gagbi-babca.blogspot.com/
Árpád Népe és a velük egyesült őshonos lakosság a békesség és öröm földjén lakozó MAGYARSÁG, a Magyar Birodalom ellen az egyesült európai német-római seregek támadást indítottak. A háború céljaként Lajos király (Ludovicus Rex Germaniae) elrendeli: "decretum... Ugros eliminandos esse", vagyis "rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak" írja az annalium Boiarum.
A Hon-visszafoglalást, a hazajövetelt oly remek stratégiával végrehajtó Árpád nagyfejedelem az ősi Hazának alapkövét tette le akkor, amikor az európai seregek központosított erejének támadásával szemben megóvta népét a pusztítástól és legyőzte Európa egyesült seregeit. Szükséges, hogy megismerjük ennek a hatalmas viadalnak részleteit, az egyesült európai hadseregek szervezetét és Árpád azon hadműveleteit, mellyel ezt a hatalmas ellenséget megsemmisítette.
Így írtak róla a múlt XIX. század történészei: “Már június 17-ikén 907-ben roppant sereg gyűlt össze az Ensen túl Ensburg vára és Sz. Flórián kolostora között, hol maga Lajos király is személyesen jelen volt. Az itt megállapított hadjárati terv szerint, - melyben Nagy Károly császárnak az avarok ellen ezelőtt több mint egy századdal (794) szerencsésen sikerült hadműködésének utánzására ismerhetünk, - a német haderőnek, mely legnagyobb részben nehéz gyalogságból állott, három hadoszlopra osztva egyszerre kellett előnyomulni s a Duna völgyében működni.
Maga a király s mellette Burghárd passaui püspök és Aribó gróf a tartaléksereggel Ensburgnál foglaltak állomást. A Duna északi partján a vitéz Luitpold kele határgróf nyomult elő; a déli parton Dietmár salzburgi érsek Zakariás säbeni, Ottó freisingi püspökök, Gumpold, Hartvich és Helmprecht apát urak vezették zászlóaljaikat; középett a Dunán Sieghard herczeg, a király rokona Rathold, Hattó, Meinhard és Eisengrin bajor főurakkal vonult alá a hajóhaddal, a dunaparti két hadsereg fedezete alatt.
Mind a három hadosztály akadálytalanul nyomult elő Pozsony tájáig, miután az Ensen innen lévő magyar csapatok a túlnyomó erő elől visszavonulva, az ellenségnek szabad tért engedtek.
A magyar haderő vezetői, mielőtt erejüket összpontosíthatták, csak apróbb lovas csapatokkal nyugtalanították a salzburgi érsek hadosztályát, mely a további előnyomulást veszélyesnek tartva, Pozsony irányában megállapodott s a könnyű magyar lovasság csatározásai ellen csak czélszerűleg megerősített táborában találhatott biztonságot. Miután azonban a nemzetségek zászlóaljai megérkeztek, az összes magyar haderő az ellenség hadtesteit külön-külön s legelsőbben is a főpapok táborát határozá megtámadni.
Iszonyú volt a viharként rohanó magyar lovasság támadása, nyilaik zápora tetemes veszteséget okozott a bajorok sűrű soraiban: de e rövid heves roham az erős fekvésű tábor tömeges ellenállását egyszerre nem bírta megtörni.
A magyarok ekkor, hogy czéljokat érjék, a lassúbb, de biztosabb módhoz folyamodtak. Egyes kisebb csapatokban véletlenül rohanták meg az ellenséget, s éppen oly gyorsan száguldottak vissza táborukba, mind roham közben a német táborra, mind visszavonulásukkor üldözőikre szakadatlan nyilazva. Éjjel nappal, jobbról balról, mind addig folytak a csatározó támadások, míg az ellenség e folytonos zaklatásban kifáradva erejét és bátorságát nem vesztette. Ekkor minden oldalról tömeges rohamot intéztek a lankadt bajorokra, s augusztus 9-dikén a megvívott tábort összetiporták. Dietmár érsek, Ottó és Zakariás püspökök s több főpapok a viadal helyén halva maradtak. Még azon éjjel a legnagyobb csendben átúsztatott a Dunán a magyar hadsereg, s másnap hajnalban, mielőtt Luitpold a túlparti szerencsétlenségről értesülhetett volna, ennek táborát is fölveré, zavarba hozá s csaknem egészen megsemmisíté. A fővezéren s Eisengrin királyi főasztalnokon kívül tizenkilencz bajor főúr esett el a viadalban, s ezrenként borították a csatatért a németeke tetemei,. kik közül csak kevésnek sikerült Ensburgba Lajos királyhoz menekülni. A bajor nemesség színe ott veszett.
Harmad nap a hajóhadra került a sor. Ezt a fedező hadosztályok tönkre tétele után kétségbeesés szállá meg s a magyarok győzelme e napon az előbbieknél még könnyebb lőn. Sieghard herczeg csak futással menthette meg életét; Rathold, Hattó és Meinhard a halottak közt maradtak. Így a magyarok három nap három sereg fölött ünnepeltek tökéletes diadalt.
A koczka fordult s a támadottak támadókká váltak, s nyomon űzték a szétvert hadak megfutamodott maradványait, melyekkel csaknem egyszerre érkeztek Ennsburg közelébe, útközben Szent-Pölten monostorát is fölégetve. Lajos király pihent hadaival ellenök vonula.
A tért, melyen a két seregnek találkozni kellett, oldalt erdők szegélyezték, s ezeket a magyarok szokásuk szerint előre erős csapatokkal rakták meg. A királyi sereg támadása után a magyar lovasság csakhamar futásnak ered, a németek diadalt reményelve hévvel nyomulnak utánok, de a mint az erdő mellett elhaladnak, a lesben álló csapatok borzasztó riadással kitörve, hátba támadják őket. E pillanatban a futamodók megfordítják lovaikat és sűrű nyilazással fogadják üldözőiket, kik két tűz közzé szorítva s néhány pillanat alatt bekerítve, fegyvereik csapásai alatt hullanak el. A király kevesed magával csak nagy bajjal menekülhetett Paussauba." (Szabó Károly, A magyar vezérek kora 148-154. II. 1892.)
Hogy a német hadsereg veresége teljes volt, azt az egykorú és közelkorú évkönyvírók sem tagadják. Lajos király már nem mert többé bajor földön tartózkodni. Németország biztosabb nyugati részébe húzódott.
Az Ennsen alól fekvő szép vidék egészen a magyarok birtokába került s még az augsburgi nagy veszteség után is, egész Géza vezér idejéig birtokukban maradt. De mégsem lehetett oly nagy csapás Magyarországra az augsburgi (Lech-mezei) csata, mert a veszteség ellenére jó 100 évig a németek nem háborgatták többé Magyarországot. Így verte szét dicső Nagy Árpád Apánk azt az egyesült, támadó német-római hadsereget, melynek zászlajára az volt írva: a magyarokat meg kell semmisíteni!
Ezzel teremtette meg Árpád végérvényesen az erős Magyar Birodalmat. Általa nyert szép Hazát az egységes, összetartó és a Vérszerződés Alkotmányával rendezetten kormányzott Magyar Nemzet. De nagy áldozatot adtunk ezért! Árpád volt az áldozat, mert belehalt ő is és két nagy fia is ebben a Magyar Hazát megalapító véres küzdelemben kapott sebeibe.
A pozsonyi csatával kapcsolatban két felfogást találunk a magyar történelemírásban. Az egyik azt állítja, hogy Honalapító Nagy Árpád Apánk és három fia ebben a csatában esett el. A másik - melynek Szabó Károly (A Magyar vezérek kora, Bp. 1878. c. munkájában) - ezt a csatát Árpád halála utáninak minősíti. Árpád elhunyta, s gyermek fiának - Zsoltnak - uralkodásra jutása a legkedvezőbb pillanatnak látszott Lajos király, illetőleg birodalma kormányzói előtt arra, hogy a magyaroknak Árpád korában Németországba tett berohanásait megtorolják, s a nyugatot folyvást rettegtető pogány nemzet erejét egy véletlen csapással megtörjék. Azt hitték ők, hogy a nagy hódító Árpád elhunytával szelleme is elenyészett, hogy gyermek fia kormánya alatt a magyar nemzet törzsei - mint a Német Birodalomban éppen a gyermek Lajos trónralépésekor történt - egymással meghasonlanak és így nem lesznek képesek őket meggátolni, hogy a nemzet függetlenségét Árpád sírja fölött eltiporják. De számításukban keserűen csalatkoztak. A magyar törzsek hercegei, a hon önállóságát, sőt létét fenyegető vész láttára minden magánérdeket félretéve, közegyetértéssel siettek a hon megmentésére, zászlaik alatt a nemzet minden fia, mint egy ember kelt fel szabadságát védeni, s a büszke fényes hadsereg, melynek célja Magyarország leigázása volt, a magyar földön diadal helyett sírját találta.
Bármelyik állásfoglalást fogadjuk el, a pozsonyi csatát ismertető hiteles történelmi adatok ékesen bizonyítják azt, hogy a Magyar Törzsszövetség által alkalmazott hadműveleti és harcászati sajátosságok és módszerek messze felülmúlták a germánok hadviselési próbálkozásait.
Szinte megismétlődni látszik az Atilla-i Hun Birodalom potenciája, mely a hadviselés összes nagy problémáit - mint a központi vezetést, a felderítést, a seregeknek a legjobb időben való bevetését, átcsoportosítását és az ellenségnek a meglepését - szinte óramű pontossággal megoldotta, és teljes diadalt aratott a sokszor nagyobb számú ellenség felett.
A MAGYAROK MEGSEMMISÍTENDŐK... Ezt a politikát folytatta Nyugat ezerszáz éven át... és mégis élünk! Államalapító Árpád fejedelem és a Turul nemzetség kijelölte népe számára a helyes utat. Ezt kell kövessük és továbbra is életben maradunk.“896 végére befejeződött a nagy honegyesítés. Nyugat, illetve a németség féltékenyen szemlélte a céltudatos államszervezést. A hunok és avarok hatalmát látták újraszületni, amitől rettenetesen féltek. Gyermek Lajos tanácsadói, a felső papság és főnemesség megelőző háborút ajánlottak a magyarok ellen, hogy meggátolják teljes letelepedésükben. Előzően a követjárásban álnokul legyilkolják ÁRPÁD kiváló hadvezérét KURSZÁNT és kíséretét. Majd LUITPOLD őrgróf vezérlete alatt 100.000 fős hadsereget toboroztak össze. A Duna minkét partján és a vízen vonultak hajókkal Magyarország felé. ÁRPÁD kitűnő hírszolgálata révén időben értesült a támadásról és a Pozsony előtti térségben felvette a benyomuló erőkkel a harcot. Először a hajóhadat semmisítették meg. Taplós nyilakkal felgyújtották, majd KUND búvárjai megfúrták és elsüllyesztették a német flottát. Aztán bekerítették és szétverték DITMAR érsek seregét, majd átkeltek a Dunán és LUITPOLD főseregét győzték le. Utána a vert német hadat az Ennsig üldözték. A német hadsereg óriási veszteséget szenvedett: a fővezér Ditmar érsek, 2 püspök, 3 apát és 19 gróf is elesett. Ezután a vesztes csata után a németség hosszú évtizedekig nem mert Magyarország ellen hadat viselni.
Így Közép Európában a mindenkori magyar fejedelem akarata érvényesült. E győztes csatával ÁRPÁD és fiai biztosították az életjogokat nemzetünk számára. Három fia: TARHOS, ÜLLŐ és JUTAS elesett az ádáz küzdelemben, de önmaga is olyan súlyos sebeket kapott, hogy rövidesen azokba 907. július 9-én belehalt.
Páratlan teljesítmény Árpád nagyfejedelmünk honegyesítése. A bölcsesség, bátorság, fegyelem, szervezés és az önfeláldozás mintaképe örök időkre fiaival együtt. Ilyen hazaszeretetről, származástudatról, hivatástudatról, mint amilyenről ÁRPÁD APÁNK és családja tett tanúbizonyságot, egyetlen uralkodó sem követte. A magyar életfolyamat biztosításáért végzett küzdelmükben életüket adták.
Igen elgondolkoztató, hogy ilyen óriási teljesítmény ellenére az elmúlt évszázadokban nem ünnepelték emlékét. Hadvezetése nem volt tananyag katonai iskoláinkban. Az országalapítás ténye nem lett örömünnepély..."
A pozsonyi csata kimenetele gyászos volt a németekre nézve. Tőlünk magyaroktól, a győzelem ellenére, nagy áldozatot követelt: a Turul-nemzetség nagy fiát vesztette el a haza. Figyelemreméltó Államalapító Árpád fejedelem hőslelküsége és hadvezéri tettrekészsége. A pozsonyi csata idején 67 éves volt! Nem messziről irányította a harcot, fiait és népét a halálba küldve, hanem maga vezette azt a csatába induló magyar vezérek jellegzetes hozzáállásával, jelszavával: utánam előre!
Életével és halálával példát adott nemzetének és az utókornak.
A Hon-visszafoglalást, a hazajövetelt oly remek stratégiával végrehajtó Árpád nagyfejedelem az ősi Hazának alapkövét tette le akkor, amikor az európai seregek központosított erejének támadásával szemben megóvta népét a pusztítástól és legyőzte Európa egyesült seregeit. Szükséges, hogy megismerjük ennek a hatalmas viadalnak részleteit, az egyesült európai hadseregek szervezetét és Árpád azon hadműveleteit, mellyel ezt a hatalmas ellenséget megsemmisítette.
Így írtak róla a múlt XIX. század történészei: “Már június 17-ikén 907-ben roppant sereg gyűlt össze az Ensen túl Ensburg vára és Sz. Flórián kolostora között, hol maga Lajos király is személyesen jelen volt. Az itt megállapított hadjárati terv szerint, - melyben Nagy Károly császárnak az avarok ellen ezelőtt több mint egy századdal (794) szerencsésen sikerült hadműködésének utánzására ismerhetünk, - a német haderőnek, mely legnagyobb részben nehéz gyalogságból állott, három hadoszlopra osztva egyszerre kellett előnyomulni s a Duna völgyében működni.
Maga a király s mellette Burghárd passaui püspök és Aribó gróf a tartaléksereggel Ensburgnál foglaltak állomást. A Duna északi partján a vitéz Luitpold kele határgróf nyomult elő; a déli parton Dietmár salzburgi érsek Zakariás säbeni, Ottó freisingi püspökök, Gumpold, Hartvich és Helmprecht apát urak vezették zászlóaljaikat; középett a Dunán Sieghard herczeg, a király rokona Rathold, Hattó, Meinhard és Eisengrin bajor főurakkal vonult alá a hajóhaddal, a dunaparti két hadsereg fedezete alatt.
Mind a három hadosztály akadálytalanul nyomult elő Pozsony tájáig, miután az Ensen innen lévő magyar csapatok a túlnyomó erő elől visszavonulva, az ellenségnek szabad tért engedtek.
A magyar haderő vezetői, mielőtt erejüket összpontosíthatták, csak apróbb lovas csapatokkal nyugtalanították a salzburgi érsek hadosztályát, mely a további előnyomulást veszélyesnek tartva, Pozsony irányában megállapodott s a könnyű magyar lovasság csatározásai ellen csak czélszerűleg megerősített táborában találhatott biztonságot. Miután azonban a nemzetségek zászlóaljai megérkeztek, az összes magyar haderő az ellenség hadtesteit külön-külön s legelsőbben is a főpapok táborát határozá megtámadni.
Iszonyú volt a viharként rohanó magyar lovasság támadása, nyilaik zápora tetemes veszteséget okozott a bajorok sűrű soraiban: de e rövid heves roham az erős fekvésű tábor tömeges ellenállását egyszerre nem bírta megtörni.
A magyarok ekkor, hogy czéljokat érjék, a lassúbb, de biztosabb módhoz folyamodtak. Egyes kisebb csapatokban véletlenül rohanták meg az ellenséget, s éppen oly gyorsan száguldottak vissza táborukba, mind roham közben a német táborra, mind visszavonulásukkor üldözőikre szakadatlan nyilazva. Éjjel nappal, jobbról balról, mind addig folytak a csatározó támadások, míg az ellenség e folytonos zaklatásban kifáradva erejét és bátorságát nem vesztette. Ekkor minden oldalról tömeges rohamot intéztek a lankadt bajorokra, s augusztus 9-dikén a megvívott tábort összetiporták. Dietmár érsek, Ottó és Zakariás püspökök s több főpapok a viadal helyén halva maradtak. Még azon éjjel a legnagyobb csendben átúsztatott a Dunán a magyar hadsereg, s másnap hajnalban, mielőtt Luitpold a túlparti szerencsétlenségről értesülhetett volna, ennek táborát is fölveré, zavarba hozá s csaknem egészen megsemmisíté. A fővezéren s Eisengrin királyi főasztalnokon kívül tizenkilencz bajor főúr esett el a viadalban, s ezrenként borították a csatatért a németeke tetemei,. kik közül csak kevésnek sikerült Ensburgba Lajos királyhoz menekülni. A bajor nemesség színe ott veszett.
Harmad nap a hajóhadra került a sor. Ezt a fedező hadosztályok tönkre tétele után kétségbeesés szállá meg s a magyarok győzelme e napon az előbbieknél még könnyebb lőn. Sieghard herczeg csak futással menthette meg életét; Rathold, Hattó és Meinhard a halottak közt maradtak. Így a magyarok három nap három sereg fölött ünnepeltek tökéletes diadalt.
A koczka fordult s a támadottak támadókká váltak, s nyomon űzték a szétvert hadak megfutamodott maradványait, melyekkel csaknem egyszerre érkeztek Ennsburg közelébe, útközben Szent-Pölten monostorát is fölégetve. Lajos király pihent hadaival ellenök vonula.
A tért, melyen a két seregnek találkozni kellett, oldalt erdők szegélyezték, s ezeket a magyarok szokásuk szerint előre erős csapatokkal rakták meg. A királyi sereg támadása után a magyar lovasság csakhamar futásnak ered, a németek diadalt reményelve hévvel nyomulnak utánok, de a mint az erdő mellett elhaladnak, a lesben álló csapatok borzasztó riadással kitörve, hátba támadják őket. E pillanatban a futamodók megfordítják lovaikat és sűrű nyilazással fogadják üldözőiket, kik két tűz közzé szorítva s néhány pillanat alatt bekerítve, fegyvereik csapásai alatt hullanak el. A király kevesed magával csak nagy bajjal menekülhetett Paussauba." (Szabó Károly, A magyar vezérek kora 148-154. II. 1892.)
Hogy a német hadsereg veresége teljes volt, azt az egykorú és közelkorú évkönyvírók sem tagadják. Lajos király már nem mert többé bajor földön tartózkodni. Németország biztosabb nyugati részébe húzódott.
Az Ennsen alól fekvő szép vidék egészen a magyarok birtokába került s még az augsburgi nagy veszteség után is, egész Géza vezér idejéig birtokukban maradt. De mégsem lehetett oly nagy csapás Magyarországra az augsburgi (Lech-mezei) csata, mert a veszteség ellenére jó 100 évig a németek nem háborgatták többé Magyarországot. Így verte szét dicső Nagy Árpád Apánk azt az egyesült, támadó német-római hadsereget, melynek zászlajára az volt írva: a magyarokat meg kell semmisíteni!
Ezzel teremtette meg Árpád végérvényesen az erős Magyar Birodalmat. Általa nyert szép Hazát az egységes, összetartó és a Vérszerződés Alkotmányával rendezetten kormányzott Magyar Nemzet. De nagy áldozatot adtunk ezért! Árpád volt az áldozat, mert belehalt ő is és két nagy fia is ebben a Magyar Hazát megalapító véres küzdelemben kapott sebeibe.
A pozsonyi csatával kapcsolatban két felfogást találunk a magyar történelemírásban. Az egyik azt állítja, hogy Honalapító Nagy Árpád Apánk és három fia ebben a csatában esett el. A másik - melynek Szabó Károly (A Magyar vezérek kora, Bp. 1878. c. munkájában) - ezt a csatát Árpád halála utáninak minősíti. Árpád elhunyta, s gyermek fiának - Zsoltnak - uralkodásra jutása a legkedvezőbb pillanatnak látszott Lajos király, illetőleg birodalma kormányzói előtt arra, hogy a magyaroknak Árpád korában Németországba tett berohanásait megtorolják, s a nyugatot folyvást rettegtető pogány nemzet erejét egy véletlen csapással megtörjék. Azt hitték ők, hogy a nagy hódító Árpád elhunytával szelleme is elenyészett, hogy gyermek fia kormánya alatt a magyar nemzet törzsei - mint a Német Birodalomban éppen a gyermek Lajos trónralépésekor történt - egymással meghasonlanak és így nem lesznek képesek őket meggátolni, hogy a nemzet függetlenségét Árpád sírja fölött eltiporják. De számításukban keserűen csalatkoztak. A magyar törzsek hercegei, a hon önállóságát, sőt létét fenyegető vész láttára minden magánérdeket félretéve, közegyetértéssel siettek a hon megmentésére, zászlaik alatt a nemzet minden fia, mint egy ember kelt fel szabadságát védeni, s a büszke fényes hadsereg, melynek célja Magyarország leigázása volt, a magyar földön diadal helyett sírját találta.
Bármelyik állásfoglalást fogadjuk el, a pozsonyi csatát ismertető hiteles történelmi adatok ékesen bizonyítják azt, hogy a Magyar Törzsszövetség által alkalmazott hadműveleti és harcászati sajátosságok és módszerek messze felülmúlták a germánok hadviselési próbálkozásait.
Szinte megismétlődni látszik az Atilla-i Hun Birodalom potenciája, mely a hadviselés összes nagy problémáit - mint a központi vezetést, a felderítést, a seregeknek a legjobb időben való bevetését, átcsoportosítását és az ellenségnek a meglepését - szinte óramű pontossággal megoldotta, és teljes diadalt aratott a sokszor nagyobb számú ellenség felett.
A MAGYAROK MEGSEMMISÍTENDŐK... Ezt a politikát folytatta Nyugat ezerszáz éven át... és mégis élünk! Államalapító Árpád fejedelem és a Turul nemzetség kijelölte népe számára a helyes utat. Ezt kell kövessük és továbbra is életben maradunk.“896 végére befejeződött a nagy honegyesítés. Nyugat, illetve a németség féltékenyen szemlélte a céltudatos államszervezést. A hunok és avarok hatalmát látták újraszületni, amitől rettenetesen féltek. Gyermek Lajos tanácsadói, a felső papság és főnemesség megelőző háborút ajánlottak a magyarok ellen, hogy meggátolják teljes letelepedésükben. Előzően a követjárásban álnokul legyilkolják ÁRPÁD kiváló hadvezérét KURSZÁNT és kíséretét. Majd LUITPOLD őrgróf vezérlete alatt 100.000 fős hadsereget toboroztak össze. A Duna minkét partján és a vízen vonultak hajókkal Magyarország felé. ÁRPÁD kitűnő hírszolgálata révén időben értesült a támadásról és a Pozsony előtti térségben felvette a benyomuló erőkkel a harcot. Először a hajóhadat semmisítették meg. Taplós nyilakkal felgyújtották, majd KUND búvárjai megfúrták és elsüllyesztették a német flottát. Aztán bekerítették és szétverték DITMAR érsek seregét, majd átkeltek a Dunán és LUITPOLD főseregét győzték le. Utána a vert német hadat az Ennsig üldözték. A német hadsereg óriási veszteséget szenvedett: a fővezér Ditmar érsek, 2 püspök, 3 apát és 19 gróf is elesett. Ezután a vesztes csata után a németség hosszú évtizedekig nem mert Magyarország ellen hadat viselni.
Így Közép Európában a mindenkori magyar fejedelem akarata érvényesült. E győztes csatával ÁRPÁD és fiai biztosították az életjogokat nemzetünk számára. Három fia: TARHOS, ÜLLŐ és JUTAS elesett az ádáz küzdelemben, de önmaga is olyan súlyos sebeket kapott, hogy rövidesen azokba 907. július 9-én belehalt.
Páratlan teljesítmény Árpád nagyfejedelmünk honegyesítése. A bölcsesség, bátorság, fegyelem, szervezés és az önfeláldozás mintaképe örök időkre fiaival együtt. Ilyen hazaszeretetről, származástudatról, hivatástudatról, mint amilyenről ÁRPÁD APÁNK és családja tett tanúbizonyságot, egyetlen uralkodó sem követte. A magyar életfolyamat biztosításáért végzett küzdelmükben életüket adták.
Igen elgondolkoztató, hogy ilyen óriási teljesítmény ellenére az elmúlt évszázadokban nem ünnepelték emlékét. Hadvezetése nem volt tananyag katonai iskoláinkban. Az országalapítás ténye nem lett örömünnepély..."
A pozsonyi csata kimenetele gyászos volt a németekre nézve. Tőlünk magyaroktól, a győzelem ellenére, nagy áldozatot követelt: a Turul-nemzetség nagy fiát vesztette el a haza. Figyelemreméltó Államalapító Árpád fejedelem hőslelküsége és hadvezéri tettrekészsége. A pozsonyi csata idején 67 éves volt! Nem messziről irányította a harcot, fiait és népét a halálba küldve, hanem maga vezette azt a csatába induló magyar vezérek jellegzetes hozzáállásával, jelszavával: utánam előre!
Életével és halálával példát adott nemzetének és az utókornak.
2009. június 3., szerda
A HUNGÁRIA TV heti műsora
A műsorok kezdési idejét közép-európai idő szerint adtuk meg!
A műsorblokk 6 óránként ismétlődik.
1. HÍRADÓ
Hírszerkesztő: VÖRÖS ILDIKÓ
21.15 - 03.15 - 09.15 - 15.15
2. MAGYAR IDŐ X. rész
VUKICS FERENC MŰSORA
A 4-es METRO
21.30 - 03.30 - 09.30 - 15.30
3. TRIANON GYALÁZATA
MÉSZÁROS SÁNDOR MŰSORA
Emlékműsor a trianoni békediktátum évfordulójára
22.00 - 04.00 - 10.00 - 16.00
4. MAGYAR IDŐ XI. rész
VUKICS FERENC MŰSORA
22.50 - 04.50 - 10.50 - 16.50
Az EGRI KÓRHÁZÜGY
5. KŐSZEGI ARCHÍVUM
KŐSZEGI M. LÁSZLÓ MŰSORA
KUNSZABÓ FERENC - interjú
23.20 - 05.20 - 11.20 - 17.20
6. "TISZÁN INNEN - DUNÁN TÚL..."
KÖZÉLETI, KULTÚRÁLIS MAGAZINMŰSOR
MAGYAR TELEVÍZIÓSOK, FILMKÉSZÍTŐK MŰSORA
PANNÓNIA MOTOROSTALÁLKOZÓ
KUNHEGYESI MAGYAROK VÁSÁRA
KUNHEGYESI KERESZTÁLLÍTÁS
00.20 - 06.20 - 12.20 - 18.20
7. ÓPERENCIÁN INNEN ÉS TÚL Turisztikai magazin
BARABÁS CSABA MŰSORA
Benne: "Terra Incognita" útifilm Ausztráliáról
01.20 - 07.20 - 13.20 - 19.20
8. PRUNYI ILONA zongoraművész és barátai
Koncert a Pesti Vigadóból
02.20 - 08.20 - 14.20 - 20.20
Kőszegi M. László
főszerkesztő
www.hungariatv.hu
HATÁRON INNEN-TENGEREN TÚL...
A műsorblokk 6 óránként ismétlődik.
1. HÍRADÓ
Hírszerkesztő: VÖRÖS ILDIKÓ
21.15 - 03.15 - 09.15 - 15.15
2. MAGYAR IDŐ X. rész
VUKICS FERENC MŰSORA
A 4-es METRO
21.30 - 03.30 - 09.30 - 15.30
3. TRIANON GYALÁZATA
MÉSZÁROS SÁNDOR MŰSORA
Emlékműsor a trianoni békediktátum évfordulójára
22.00 - 04.00 - 10.00 - 16.00
4. MAGYAR IDŐ XI. rész
VUKICS FERENC MŰSORA
22.50 - 04.50 - 10.50 - 16.50
Az EGRI KÓRHÁZÜGY
5. KŐSZEGI ARCHÍVUM
KŐSZEGI M. LÁSZLÓ MŰSORA
KUNSZABÓ FERENC - interjú
23.20 - 05.20 - 11.20 - 17.20
6. "TISZÁN INNEN - DUNÁN TÚL..."
KÖZÉLETI, KULTÚRÁLIS MAGAZINMŰSOR
MAGYAR TELEVÍZIÓSOK, FILMKÉSZÍTŐK MŰSORA
PANNÓNIA MOTOROSTALÁLKOZÓ
KUNHEGYESI MAGYAROK VÁSÁRA
KUNHEGYESI KERESZTÁLLÍTÁS
00.20 - 06.20 - 12.20 - 18.20
7. ÓPERENCIÁN INNEN ÉS TÚL Turisztikai magazin
BARABÁS CSABA MŰSORA
Benne: "Terra Incognita" útifilm Ausztráliáról
01.20 - 07.20 - 13.20 - 19.20
8. PRUNYI ILONA zongoraművész és barátai
Koncert a Pesti Vigadóból
02.20 - 08.20 - 14.20 - 20.20
Kőszegi M. László
főszerkesztő
www.hungariatv.hu
HATÁRON INNEN-TENGEREN TÚL...
2009. május 31., vasárnap
Ringató - Fiskus Olga oldala
http://www.fiskus.hu/ringato.html
Ringató
Fiskus Olga
Találkozás a zenei anyanyelvvel
Kisgyermekkori zenei nevelés a kodályi elvek alapján
http://www.fiskus.hu/ringato.html
Fiskus Olga
Találkozás a zenei anyanyelvvel
Kisgyermekkori zenei nevelés a kodályi elvek alapján
http://www.fiskus.hu/ringato.html
2009. május 22., péntek
Időkép időjárás
http://www.idokep.hu
Közeledik a hidegfront
Az ESTOFEX európai veszélyjelző csapata az ország egész területére első fokú riasztást adott ki, a Nyugat-Dunántúlra pedig másodfokút. Heves viharokat jósolnak, torn... (tovább)
15:03 - Konvektív cella
Hamarosan eléri hazánk nyugati szélét az a hatalmas vertikális kiterjedésű intenzív cella, amely heves, akár néhány cm átmérőjű jégesőt is okozhat.
14:56 - Elektromos tevékenység
Az OMSZ villámlokalizációs rendszere a Kárpát-medence térségében eddig közel 2000 villámot regisztrált. (Beküldte: Baranyai Richárd)
2009. május 22-én
15:13 - RiasztásAz ESTOFEX európai veszélyjelző csapata az ország egész területére első fokú riasztást adott ki, a Nyugat-Dunántúlra pedig másodfokút. Heves viharokat jósolnak, torn... (tovább)
15:03 - Konvektív cella
Hamarosan eléri hazánk nyugati szélét az a hatalmas vertikális kiterjedésű intenzív cella, amely heves, akár néhány cm átmérőjű jégesőt is okozhat.
14:56 - Elektromos tevékenység
Az OMSZ villámlokalizációs rendszere a Kárpát-medence térségében eddig közel 2000 villámot regisztrált. (Beküldte: Baranyai Richárd)
Kamerák böngészése2009. február 19., csütörtök
Magyar érzelmek - magyar történelem - Magyar Táltos Honlap. Egy az Isten. Ébredj Magyar!
http://magyarerzelmek.multiply.com/links/item/17/17
Link Magyar Táltos Honlap. Egy az Isten. Ébredj Magyar!
http://www.magyartaltos.info/index.php
Link Magyar Táltos Honlap. Egy az Isten. Ébredj Magyar!
http://www.magyartaltos.info/index.php
2008. december 7., vasárnap
2008. október 13., hétfő
Aranytarsoly
Megjelent az Arany Tarsoly októberi száma!
A tartalomból:
A tartalomból:
• A föníciaiak azzal dicsekedtek, hogy ősrégi időktől fogva rendelkeznek szent könyvekkel, csakúgy, mint a mezopotámiaiak Szipparban vagy az egyiptomiak Szaiszban. A Tirusz legfőbb szentélyében őrzött, s a vízözön hírére elásott szent könyveket Baál, Melkart, Asztarté és Esmún írta. Ezen iratok szövegét a papok, Thabion és Izirisz, továbbá a trójai háború idején élt Szankhóniathon és Mokhusz fejlesztette tovább. Marton Veronika írása a föniciai istenkört és az írást mutatja be.
• A magyar szellem töretlen, élesen, ereje teljében létezik, és Égen-földön megütközik azokkal az erőkkel, melyek isteni létét veszélyeztetik! A magyar szellem háborúban áll! A magyarság fizikai erejét a sok évszázados történelmi viharok tudatosan felmorzsolták. De van még egy mag, mely az egyetemes magyar szellemmel egyesülve újra életfát teremt. Thot Attila írása a tündérek erejét eleveníti fel és hívja segítségül.
• A szüreti mulatság számos népszokását idézzük meg.
• A vöröshagyma élelmiszerként, fűszerként és sokoldalú gyógyszerként is bemutatkozik.
• Győrbíró Enikő keramikus művészre emlékezünk.
• Az őserejű népzene a Világegyetem lelki kiteljesedésének foglalata, égi erő, és ezért legyőzhetetlen, megalkuvás nélküli erő. Grandpierre Attila a magyar népzene újjászületéséről ír.
• Egy csodalatos nyári magfalvai gyermektábor pillanatait idézi fel számos hangulatos képpel Dobos Csaba.
• Pálos tükör című írásában Thot Attila a pálosság szükségszerű felélesztéséről értekezik. A pálosok a magyarság büszkesége, lelki, szellemi értékrendje, a magyarság felemelői. A pálosság a "kulcs" az ősi zárba. Ki megfejti és hordozza a pálos kulcsot, mélységes, isteni titkok tudója, őrzője lesz.
• Folytatódik Fettich Nándor tanulmánya a kievi magyar fémművességről.
• Sólyomfi-Nagy Zoltán szavaink üzenetét fejti meg. Az első szó: Isten.
• Augusztus végén zajlott le Szarajevóban a Boszniai Piramisokról szóló Első Nemzetközi Tudóstanácskozás. Erről számol be Szakács Gábor.
• A kenderesi jubileumi vitézavatás kapcsán mutatjuk be vitéz Hunyadi László főkapitány nevével fémjelzett Történelmi Vitézi Rendet. Borka Elly írása.
• A nádor szavunkat Simon Endre után Koszta Péter is górcső alá veszi és még több oldalról megvilágítja.
• Jövőre a solymári várban a Szent Kilián Lovagrend várjátékokat szervez. Ennek beharangozóját olvashatják.
• Milyen legyen egy új Magyarország? Budaházy Györgyöt kérdeztük. A válasza rövid és velős: magyar. Magyar Magyarországot című cikkünkben vele és hugával, Eddával beszélgettünk származásról, indíttatásról, hitről, hagyományról.
• Különleges gyűjtemény birtokában van Gábor György. Számos korabeli betyárereklyét is megőrzött. Írása a betyárok korát, a betyárvilágot eleveníti fel számos képpel illusztrálva.
• Árva Vince atyát, mint az ősi magyar pálos rend utolsó képviselőjét mutatjuk be. A Szent Kilián Lovagrend pilisszántói búcsúmiséjét követően vitézzé avatta őt.
• Csaba Zoltán két régi kép kapcsán elmélkedik az emberemlékezetről. A pillanatról, melyet a fotográfus masinája őrzött meg nekünk.
• A Kurultajt követően egy - a résztvevők ezrei által megáldott - különleges követ helyeztek el a Balatonban.
• Mátyás szobrot avattak Törtelen. Blaskó Sándor maga mutatja be szobrát azzal a mély jelentéstartalommal, mely méltó nagy királyunkhoz.
• A rovásírás tanfolyam folytatódik.
• És a rejtvény sem maradhat el.
Keresse, terjessze és olvassa az Arany Tarsolyt, ezzel is segítve a magyarságot az önmagára és az egymásra találásban!
A lap kapható a Lapker nagyobb újságosstandjain, a Relay és Inmedió üzletláncaiban,
országosan az alább felsorolt nemzeti könyveboltokban.
Előfizethető sárga csekk igénylésével a 06/30-680-2429-es telefonszámon!
Előfizetési díj 1 évre 7 000 forint, 1/2 évre 3 500 forint, 1/4 évre 1 750 forint.
*** www.nemzetihirhalo.hu
Dobogó - Mitikus Magyar Történelem
Sokak kérésére felkerült a Dobogó - Mitikus Magyar Történelem augusztusi száma letölthető formátumban az oldalra. Ez az a számunk, amely a megjelenésének napján már elfogyott, így sajnos nem tudott mindenkihez eljutni. Most hűséges olvasóink pótolhatják az elveszettnek hitt tudást...
REJTEKHELY rovatunk is megújult. Új kérdések kerültek fel és a helyes válaszokat adók belépőjegyet nyerhetnek a IV. DOBOGÓ MAGYAR KARÁCSONY című 2 napos rendezvényünkre.
Hétfőtől megvásárolható a múlthét pénteken a KÉT HOLLÓSBAN elhangzott könyvbemutató teljes felvétele, képekkel szerkesztett formában. Sőt ezen a felvételen helyet kapott JÓZSEF ATTILA: Istenem című verse, melyet LATINOVITS ZOLTÁN adott elő. A DVD ára: 1500 Ft
előadása:
A Szent Korona-tan időszerűsége és mai hatásai
2. rész
Helyszín: Két Hollós Könyvesbolt (1081. Bp., Kenyérmező u. 3/a)
Belépőjegy ára: 1000 Ft
MINDENKIT SZERETETTEL HÍVUNK ÉS VÁRUNK!
2008. szeptember 8., hétfő
Aranytarsoly
Megjelent az Arany Tarsoly szeptemberi száma!
A tartalomból:
A tartalomból:
• A fõniciaiaktól számtalan dolgot örököltünk. Marton Veronika arra a régi történelem könyvekben még egyértelmû tényként leírt származéselméletre is rámutat írásában, miszerint a fõniciaiak nem sémi származásúak.
• Anyagok a Véda-házban címû cikkünkben számos hasznos építészeti õsigazságot ismerhetünk meg.
• Thot Attila írása a szkíta vonalra épül. Korunk nagy kérdése, hogy vajon melyik vonalat követjük. De az igazság végül kiütközik, és teljes lesz a Fény uralma a világ felett.
• Bartis Ferencre emlékezünk csodálatos gondolatiságát megidézve!
• Egy ma már ritkaságszámba menõ harangöntést élvezhetünk végig Barna Beatrix jóvoltából. Õrbottyánban, az utolsó harangöntõ mesternél járt, aki éppen forrosította a kemencét.
• A természet maga a csoda! Fontos tudnunk, hogy számtalan tápanyagot rejt, és ízletes adományait mi magunk is gyûjthetjük erdõn, mezõn.
• A fokhagyma különleges növény. Egészségünk megõrzésében szinte elengedhetetlen.
• Friedrich Klára a ma már sajnos széthordott székely Stonhengnek, azaz a Tászok-tetõi köveknek állít emléket írásával.
• Fettich Nándor kiváló érzékû kutató volt. Kezdetben elismert tagja a hazai tudományos életnek. Aztán mint többeket, õt is kirekesztették. De nem adta fel, mint ötvösmûvész tovább folytatta munkásságát. A kievi magyar fémmûvességrõl írt tanulmánya számos magyar õstörténeti kutatási problémára is fényt vet.
• A II. Magyar-Madjar Kurultaj felemelõ élményét próbálja lapunk visszaadni olvasóinknak, mind a szavak és mind a képanyag segítségével.Csaba Zoltán, Schuck Mária, Kiss Krisztina és Koszta Péter is a saját szemüvegén átszûrve beszéli el a Bösztörpusztán megtapasztaltakat.
• Perkupai Petõ Imre egy csodálatos szkíta bordalt adott nekünk ajándékba a szeptemberi számunkba. Olvassák el Önök is, elõször az eredeti nyelven, többször is! És mielõtt rátérnek az értelmezésre ízlelgessék, mint a jó bort szokás. Minél többször olvassák át, annál több íze ismerhetõ fel, és láss csodát, magyarul is értjük a szkíta bordalt!
• Egy kiváló kutató-tudósról is megemlékezünk, Vahan Anhaghth Astvatzaturianról, aki idén májusban távozott közülünk.
• Meszlényi Róbert Imre isten szavunk nyomába ered. Írása nyelvészeti szempontból is sok mindent a helyére tesz.
• Idén is megrendezték a már tavaly is nagy sikerû ópusztaszeri Árpád-vezér tiszteletére tartott együttlövést, amely az idén kibõvült egy Tiszai-átlövéssel is, melyrõl az ötletgazda, Koszta Péter számol be.
• A Magyarok VII. Világkongresszusának Könyves Kálmán által megálmodott csodálatos jelképének eredt a nyomába Schuck Mária.
• A magyar tanyavilág hungarikum. Olyan kincs, ami egyben a magyar szabadságot is jelképezi. Õriznünk kellene, mint megannyi örökségünket. Borka Elly látleletet vesz a múltról és a jelenrõl.
• Szkíta tanya nyilt Sopronban. Papp Atilla élménydús beszámolója a megnyitóról.
• Golopon található az õsi magyar címertár. Barna Beatrix fedezte fel nekünk.
• Rovásírás tanfolymamunk immár a XV. részével jelentkezik.
• A rejtvény pedig Michelangelo tanulságos gondolatát rejti.
Keresse, terjessze és olvassa az Arany Tarsolyt, ezzel is segítve a magyarságot az önmagára és az egymásra találásban!
A lap kapható a Lapker nagyobb újságosstandjain, a Relay és Inmedió üzletláncaiban, országosan a nemzeti könyveboltokban.
Elõfizethetõ sárga csekk igénylésével a 06/30-680-2429-es telefonszámon!
Elõfizetési díj 1 évre 7 000 forint, 1/2 évre 3 500 forint, 1/4 évre 1 750 forint.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)