Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lánchídrádió. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lánchídrádió. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 14., szerda

Árulkodó háttérképek pénzügyekről –Boros Imre közgazdász- Kettesben, szerda 19.05

Árulkodó háttérképek pénzügyekről – Kettesben, 2014. május 14., szerda 19.05:

'via Blog this'

Adás:
2014. május 14., szerda 19.05
2014. május 14., szerda 23.05
2014. május 15., csütörtök 05.05

Szerkesztő: Kovács Anita

Boros Imre közgazdász egyetért azzal a véleménnyel, hogy mindenki szeretne, ha nem is bekerülni, legalább belátni a színfalak mögé. A szaknyelveken előadott szózuhatagok ugyanis főleg arra szolgálnak, hogy a bennfenteseken kívül mindenki más legyintsen a témára. Pedig nemzedékek sorsát, országok kilátásait és esélyeit határozzák meg például a pénzügyi döntések. Olyanok, amelyek még a szocialista pénzügyminiszterek számára is titokzatosak voltak, és ha a részletek felől tájékozódtak, még ők is megkapták a „Na még mit nem!” nyers elutasítását. E történet más, olyan évekig címlapokon szereplő ügyekkel, mint az 1997-es MNB–Pénzügyminisztérium közötti adósságcsere, a „koraszülött jóléti állam” önvádszerű folyamatos sulykolása, majd napjainkban az infláció elleni küzdelem kamatemeléses fegyverének letétele, most együtt olvasható a MNB egykori devizaosztály vezetőjének elemzéseiben. És hogy még miért használ érthető nyelvet az egykori bennfentes? Erre adott válasza szerint azokhoz az emberekhez kíván szólni, akik most állnak és néznek, a csodálkozástól és a rémülettől fel sem ocsúdtak amiatt, ami körülöttük az elmúlt évtizedekben e kis hazában és a nagyvilágban történt.

A korábbi adásokat itt hallgathatja meg »

http://mno.hu/lanchidradiomusorok/kettesben-1030431

http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=99470




2014. március 24., hétfő

A Kulissza felidézi Bánffy Miklós alakját, hétfő 12.30

A Kulissza felidézi Bánffy Miklós alakját, hétfő 12.30

'via Blog this'




2014. március 24., hétfő 18.30 
A gróf, az író, a festő, a politikus, az intendáns, a díszlet- és jelmeztervező – ha elkezdődik ez a felsorolás, ma már egyre többen tudják, hogy mindez egy személyben Bánffy Miklóst takarja. Az erdélyi politikus a legválságosabb időszakban állt a magyar diplomácia élén, a trianoni békediktátum idején. Az ő érdeme a soproni népszavazás, illetve hazánk felvétele a Népszövetségbe. A két világháború között a magyarság romániai megmaradásáért küzdött, majd 1943-ban a közös magyar-román kiugrást szervezte. Mindenkitől elfeledve, nagy szegénységben halt meg 1950-ben. 
Illúzió és tükröződés címmel nyílt emlékkiállítás Kolozsváron, az Erdélyi Történeti Múzeumban, amely művészi pályáját mutatja be.
A mai kulisszában innen idézzük fel Bánffy Miklós alakját. Számít figyelmükre hétfőn a szerkesztő-műsorvezető, Pál Amanda.

Élő adás

2013. november 5., kedd

Műsorajánló: Családi adókedvezmény, Kistermelők érdekképviselete, Munkaidő...

Adás: 
2013. november 5. kedd 13.05 
2013. november 5. kedd 22.05 
Szerkesztő: Kovács Anita
http://mno.hu/lanchidradio/munkaidopihenoido-szaldo-kedd-1305-1193609

Hogyan adózunk 2014-ben?


Már a parlament előtt a jövő évi adócsomag. A kommentárok elismerik, hogy egyszerűbb, könnyebben érthető lett a több mint 300 darabból álló paragrafuserdő, sőt több szakmai szervezet évek óta hangoztatott igénye is belekerült, mégis jó figyelni a részletekre, mert aki hátradől és nem csinál semmit, az hiába bízik például a családi adókedvezmény legújabb változatának, a családijárulék-kedvezménynek pénztárcanövelő hatásában. 
A családijárulék-kedvezmény 2014-es igénybevételéhez ugyanis nélkülözhetetlen az adóalap kalkulációja. Ha ezt nem jól jelöli meg munkáltatójának adott nyilatkozatában a munkavállaló, nem a remélt mértékben fog fizetési borítékja nőni. Erről és az adócsomag egyéb csízióiról  beszél Angyal József okleveles adószakértő, matematikus, igazságügyi adó- és járulékszakértő.

Munkaidő–pihenőidő

A szabadságok kiadása tavaly augusztusban egységes értelmezést nyert. Azóta nincsenek jó és rossz hónapok, amikor érdemes vagy inkább kerülendő a nyaralás, viszont a munkaidő–pihenőidő szervezése lassan tudományággá válik a nagyobb cégeknél. A hatékonyság, célszerűség és rugalmasság jegyében milyen lépésekre lehet számítani? A témáról rövidesen munkaügyi expót rendeznek. A stúdióban Máriás Attila, a BDO munkaügyi tanácsadója, a Munkaidőkeret kalauz című szakkönyv szerzője.

Kis léptékű termelés

2013. október 20-án szövetség alakult a helyi termelés és kereskedelem erősítésére. Kiket akarnak segíteni és mivel? A telefonnál Szabadkai Andrea, a KISLÉPTÉK megválasztott elnöke.
2013. október 20-án Debrecenben megalakult a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége. A szervezet célja, hogy javítsa a kisléptékű gazdasági kezdeményezések működésének jogi és gazdasági feltételeit, elősegítve ezáltal a helyi gazdaság erősödését.
A KISLÉPTÉK   http://kisleptek.hu/ célul tűzte ki a kis környezetterheléssel járó élelmiszertermelés, feldolgozás, kézműves termék előállítás és értékesítés piacra jutásának előmozdítását is.


A Szaldó archivált műsorai itt hallgathatók vissza:
 http://mno.hu/lanchidradiomusorok/szaldo-941517


Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita
E-mail cím: szaldo@lanchidradio.hu


Kapcsolódó oldalak:
KALKULÁTOROK .

 Családi kedvezmény,Nettóbér 2013-2014
http://www.angyalado.hu/Haviber-2013-14-II.xls

2014-ben a családi kedvezmény kihasználatlan részét figyelembe lehet venni a járulék terhére is. A kalkulátor segít meghatározni a kedvezményezett eltartottak számát és az eltartottak számát a párkapcsolat alapján, továbbá az optimális nyilatkozatot a családi adókedvezmény adóelőlegnél történő figyelembe vételéhez.

  KISLÉPTÉK   http://kisleptek.hu/ célul tűzte ki a kis környezetterheléssel járó élelmiszertermelés, feldolgozás, kézműves termék előállítás és értékesítés piacra jutásának előmozdítását is.

2013. október 2., szerda

2013. május 19., vasárnap

MNO - Lánchíd Rádió - Lánchíd Rádió hangtár

Kettesben - Bernád Ilona szülésznővel

2013-05-16 21:00:00
54:21


„A közelmúltig a születéssel, szüléssel kapcsolatos tudás a kultúra része volt, mindenkié, de főleg az asszonyoké. Kár, hogy kopik a társadalom és az életmód változása miatt, és sajnos még az orvosok sem ismerik, mert az egyetemeken nem tanítják, és hajlamosak vagyunk lebecsülni a népi gyógyászatot, bábaságot” írja Bernád Ilona.

 Az erdélyi szülésznő hivatása gyakorlása közben ismerte fel, hogy össze kellene gyűjteni a hagyományokat, népi szokásokat a bábasággal, szüléssel kapcsolatosan. A kitapasztalt, bejáratott út a mában is taníthat. 




2013. május 12., vasárnap

Felmutattatott és félreállíttatott - Kulissza, csütörtök 12.30



Felmutattatott és félreállíttatott - Kulissza, csütörtök 12.30

Adás:
2013. május 9., csütörtök 12.30
2013. május 9., csütörtök 18.30

Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökének életsorsa nagy pontossággal mutatja hazája viszonyulását a szocialista világot megrengető forradalmához. Különösen 1990 után, amikor már minden lehetett volna Rácz Sándorból, parlamenti képviselő, pártelnök vagy akár államfő is. Utóbbi tisztségre többször is jelölték, de az aktuálpolitika sosem őt akarta. Pedig aki csak egyszer is hallotta beszélni, olvasta könyveit, érezte, tényszerűen megállapíthatta: nagyon is lenne helye lenne az ország vezetésében. Ez a lehetőség azonban 2013. április 30-án megszűnt. Rácz Sándor meghalt. Vajon miért szorult parkolópályára a világszerte nagyra becsült forradalmár, az az ember, aki 23 évesen, még 1956 decemberében is félelem nélkül tárgyalt a megszálló orosz csapatokkal?

A stúdióban Dénes János aki együtt munkálkodott Rácz Sándorral 1956-ban, és még utána is.
http://mno.hu/lanchidradio/



2013. május 1., szerda

Afrikai kalandok – Tamás Eszter beszámolója - Útitárs MNO - Lánchíd Rádió - Lánchíd Rádió hangtár

MNO - Lánchíd Rádió - Lánchíd Rádió hangtár
 Afrikai kalandok – Útitárs

Az élet kínálja a lehetőségeket, csak észre kell tudni venni őket, merni kell élni velük. Tamás Eszter így tett.
1974-ben egy romániai tanárcsoporttal együtt nagy kalandra indult, Afrikába költözött, ahol másfél évtizedig középiskolai, majd főiskolai tanárként dolgozott.
Az Útitársban, szombaton délután három, az ismétléskor este tíz órától, Győrben vasárnap délután négy órától megismerhetik Tamás Eszter életét, afrikai kalandjait.
A hetvenes évek közepén Erdélyből útnak indult tanárnőben milyen első benyomás alakult ki a fekete kontinensről ? Hogyan fogadták őt, őket a helyeik? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni és mi tetszett a legjobban a kint töltött évek alatt?

Szerkesztő-műsorvezető: Back Réka
SMS-számunk: +36-30-749-6720
E-mail címünk: utitars@lanchidradio.hu
http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=71302



2013. április 17., szerda

MNO - Lánchíd Rádió - Lánchíd Rádió hangtár - Bardócz Zsuzsa, Pusztai Árpád

MNO - Lánchíd Rádió - Lánchíd Rádió hangtár
 Szerkesztő-műsorvezető: Vass István Zoltán

Életre szóló, gyönyörű párkapcsolat és tudományos világszenzáció, igazában ez lehetne – a belátom kissé hangzatos – tartalomjegyzéke Bardócz Zsuzsa történetének. És mégsem túlzás, hiszen a világhírű tudóshoz, Pusztai Árpádhoz való kötődése irigylésre méltó, miközben ő maga is nemzetközi hírű kutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Amiről beszél majd, egy tudományos krimivel is felér.


2013. február 2., szombat

Rovásírás KITEKINTŐ A Szent Korona lappangó titkai

Rovásírás KITEKINTŐ A Szent Korona lappangó titkai

 A Szent Korona lappangó titkai

A Szent Korona kutatása életre szóló, gyönyörűséges feladat - nyilatkozta a Demokratának Németh Zsolt, a fizikai tudományok kandidátusa.


Tudósként mit gondol, milyen módszerrel készülhettek a Koronán lévő zománcképek díszítései, alakjai, parányi feliratai, hiszen még nagyítóval is alig kivehetők?
Jermine professzor, a zománcképek legkiválóbb grúz szakértője szerint rövidlátó szerzetesek közül választották ki a tehetségeseket és őket képezték ki a zománclemez készítés művészetére. Náluk sokkal kisebb a tisztánlátás távolsága, mint az ép látásúaknál és szabad szemmel látják azt, amihez másnak nagyítóra van szüksége.

A Szent Korona sérüléseinek és átalakításának krónikája című néhány hónapja megjelent könyvében is olvassuk, hogy megdöbbentően sok rajta az átalakítás, ezekről mégis szinte alig akadnak feljegyzések, dokumentumok.

Ez mutatja, hogy a változtatások nem jó szándékkal történtek, hiszen akkor nem kellett volna azokat titkolni. Éppen a leglényegesebb átalakításokról, sérülésekről nincsenek dokumentumok, ami a Korona felügyeletével megbízottak nemtörődömséget is mutatja. 1608 előttről bizonyító erejű ábrázolásunk nincs a Koronáról, a meglévő képekből kell kikövetkeztetnünk a változtatásokat.

Mi indokolhatta ezeket a változtatásokat? Tudjuk-e, vagy csak feltételezzük, hogy miért Kón(sztantinosz), Dukász, Geóbitzász zománcképeit helyezték a korábbiak helyére?

A változtatások valószínű oka, a Szent Korona képi üzenetének és ezzel együtt az erőrendszernek az átprogramozása, ezek megtörténte azonban csak viszonylag tág időhatárok közé tehető. Arra is csupán feltételezések vannak, hogy miért éppen ezek a képmások kerültek az eredetiek helyére.

Azt írja, hogy a csüngőkben lévő almandin a hun ötvösség kedvelt ékköve volt, amit megtalálunk az avar és honfoglalás kori magyar ötvösségben is, de azt követően megszűnt. Lehet-e ebből következtetni a Korona készítésének időpontjára?

Ebből inkább arra a kultúrkörre lehet következtetni, ahol a Korona készült.

Mit tudunk a Korona csüngőiről?

A Koronához eredetileg öt lánc és csüngő tartozott, ezek az abronccsal egyanyagú, ahhoz keményen forrasztott fülekkel rögzültek. Abban viszont nem lehetünk biztosak, hogy ez az öt lánc és csüngő eredeti, a fülecskékbe ugyanis bármit be lehetett fűzni. A másik négyről biztosan tudjuk, hogy nem eredeti, mert utólag fúrták át az abroncsot.
A csüngők rendszerét meglehetősen felforgatták, szinte egyik lánc és csüngő sincs az eredeti helyén.

Ismerjük-e az adott korok ötvösmesterségének fogásait, hiszen a piramisok építését is sok esetében napjaink építészeti módszereivel akarják megmagyarázni?

Mivel az ötvös szakma technológiai része viszonylag keveset változott, legfeljebb kisegítő eszközök, mint például nagyító, elektromos kemence teszi könnyebbé a munkát, sokat tudunk arról is, hogy ezer évvel ezelőtt milyen módszerrel dolgoztak a mesterek. Ismerjük Theofilosz szerzetes ötvösségről szóló "tankönyvét" 1120-ból, melyben számos munkafolyamatot leír, egy kunszentmártoni avar kori sírból pedig olyan ötvösszerszámok kerültek elő, amelyek nagyon hasonlatosak a mostaniakhoz.

Müller Lajos pesti aranyműves 1867 áprilisában Ferenc József koronázáshoz hozta használható állapotba a Koronát, de ónozta, amit Ön megállíthatatlan "mérgezésnek" tekint. Valóban végzetes hiba történt?

Igen, és mindezt már Szvetnik Joachim ötvösmester is leírta három évtizeddel ezelőtt. Már az ókorban is tudták, hogy az ón "megmérgezi" az aranyat, azt be sem volt szabad vinni aranyműves műhelyek öntödéjébe. Az ón az aranylemez felületére diffundál, ott ötvözet képződéséhez vezet, ami a forrasztott felületet merevvé és könnyen olvadóvá teszi. Szobahőmérsékleten ez a szétterjedés igen lassú folyamat, akár évezredekig is eltarthat, ha azonban tűz ütne ki
és felmelegítené a Koronát, mindez egy-két perc alatt is lezajlana, ami végzetes következményekkel járna.

Az Ön vizsgálatainak melyek a legfontosabb eredményei?

Szelényi Károly nagyszerű fényképeit használva geometriai és matematikai módszerek segítségével igazoltam, hogy a három uralkodókép nem annak a kéznek a műve, amely az abroncs biztosan eredeti zománcképeit készítette, sőt, hogy a két császárképet más alkotta, mint Geóbitzász ábrázolását. Tényként állapíthattam meg, hogy a Dukász-kép nem lehetett eredeti a Koronán. Ezt már számos alternatív kutató kijelentette, következtetésüket elsősorban arra alapozva, hogy az sokkal gyatrább munka, mint a szentek és arkangyalok képmásai. Az akadémikus Korona-kutatás gondolatrendszerében, mely szerint a Korona és ékítményei különböző helyen és időben készültek, ez azonban nem döntő érv. A Dukász-kép utólagos felhelyezését az bizonyítja, hogy az 1790-es és 1792-es ábrázolások tanúsága szerint akkor még nem voltak benne a szegecsek. Ezek behelyezése előtt a mögötte lévő keretbe nem férő képet csak alulról tartotta egy keményforrasztott rögzítés, az ún "papucs". A Szent Koronát négyszer vizsgáló Papp László ötvösmester szerint ezzel a rendkívül gyenge rögzítéssel több száz évig nem maradhatott volna a helyén, tehát Dukász Mihály képmása szükségszerűen kései jövevény a Koronán. Egy zománckép a keretben van a "helyén". Semmilyen ábrázolás nem mutatja, és írásos feljegyzés sem említi a három jelenleg látható uralkodóképet 1790 előtt. Éppen ellenkezőleg, Révay Péter koronaőr 1613-ból származó tudósítása a Szűzanya képmását említi a hátsó oromzaton, és II. Mátyás koronázási emlékérméjén egy, a keretébe beférő zománcképet látunk, ami nem lehet a Dukász-kép.
Nagyon fontos, hogy a Korona három legsúlyosabb, pánttöréssel járó sérülését sikerült időrendi sorrendbe raknom, és kettőt közülük viszonylag szűk időszakra behatárolnom.

Mit sikerült megállapítania a pánttörésekkel, ékkőcserékkel kapcsolatban?

A Mű legsúlyosabb, három pánt áttörésével is járó és a Bock-féle 1857-es koronaábrázolásokon is látható sérülése a XIX. század közepén történt, míg a legkorábbi 1790 előtt. Ezt onnan tudjuk, hogy a Johann Nepomuk Schauff által II. Lipót 1790. november 15-i koronázását követően készült ábrázoláson a hátsó pántot már ferdén áttörve látjuk. Jó néhány ékkő- és gyöngycsere időpontját is sikerült meghatároznom, volt, amit napra pontosan. Táblázatba foglaltam, hogy milyen eredeti elemek hiányoznak ma a Koronáról, mik a cserélt elemek. Megállapítottam, hogy a sérülések és átalakítások száma sokkal több annál, mint amit a közvélemény feltételez, illetve az akadémikus kutatás hajlandó tudomásul venni.

Mely vizsgálatok váratnak még magukra? 1981-ben példádul Dave Buckton felajánlotta a színképelemzést, ami azóta sem történt meg.

Számomra igazán izgalmas az lenne, hogy a jelenleg kissé hátradöntött Krisztus képet ki lehetne egyenesíteni és ezzel az eredeti állapotába kerülne. Ennek nyomán meg lehetne vizsgálni a mögötte lévő lemeztöredék eredetiségét. Az 1792-es Koller József-féle Korona-vizsgálatkor a Megváltó még egyenesen álló képe mögött ARTHOLO feliratot lehetett kiolvasni. Az 1983-as aranyműves vizsgálat során ezt már csak tükrök segítségével tudták kiolvasni, viszont megállapították, hogy a felirat alatt nincs semmi, a zománckép többi része hiányzik. Kérdés, hogy az ARTHOLO feliratot hordozó töredék az eredeti Bertalan(Barhtolomeus)-kép része-e vagy csak egy, az eredeti kép ellopását álcázó pótlék. Ez például eldönthető lenne a felirat és az eredeti zománcképeken használt betűk típusának összevetése nyomán. Alaposabban meg kéne vizsgálni a Korona tetején lévő ékköveket is! Közülük hatról igazolni tudtam, hogy cserélték, és a többi esetében is jó lenne bizonyosságot szerezni eredetiségükről vagy másodlagosságukról. További tanulmányozást igényel a Krisztus-kép, melyről igazolni tudtam, hogy más kéz műve, mint az abroncs eredeti képei. Viszonylag könnyen elvégezhető lenne az eredeti és a cserélt zománcképek színeinek összehasonlítása egy standard színskála segítségével. David Buckton ezt ajánlotta föl harminc évvel ezelőtt. Ezzel együtt az esetleges további közvetlen vizsgálatoknál fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az elvégzendő vizsgálat által nyerhető eredmény arányban áll-e a Korona bolygatásával.

Tervez-e további kutatást vagy ezzel a két könyvével mindent elmondott?

Az első könyvem befejezése után még a másodikra sem gondoltam, most viszont úgy érzem, hogy ez a kötet csupán vessző a mondatban, ami új felismerésekkel folytatódik. Ki tudja, milyen felhasználható adatok kerülnek még elő? A Szent Korona kutatása életre szóló, gyönyörűséges feladat.

Szakács Gábor

Fénykép: Somfai Sándor

    Lexikon:

    Németh Zsolt
    Született 1958-ban Budapesten
    Iskolái: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Purdue University
    Tudományos fokozatai: a fizika tudomány kandidátusa (1988)
    Kiadványai: A Képes Krónika miniatúráinak átfogó elemzése (2005),
    A magyar Szent Korona (2007), Az Őrség Árpád-kori templomai (2009, Simon Attilával társszerzőségben), A Szent Korona sérüléseinek és átalakításának krónikája (2010)
    Családi állapota: nős

Magyar Demokrata 2011/34.


Kapcsolódó hanganyag: 

A műsor később a Lánchíd rádió oldaláról archív felvételként is hallgatható, vagy letölthető lesz,tehát aki épp nem lesz otthon,nem ér rá,nincs ideje,később az is meg tudja hallgatni, ha érdekli a téma, utóbbinak lehetőségéről később lehet majd értesülni ezen esemény alatt!
Zsoltról:
http://www.rovasirasforrai.hu/Kitekinto/A-Szent-Korona-lappango-titkai.htm
A Szent Korona könyvről:
A könyvben friss szemmel tekintek a Koronára, ami azonban nem vad hipotézisekkel való előhozakodást jelent.
A Koronára vonatkozó tények benne szerepelnek a könyvben, s ezek alapján logikus következtetéseket vonok le.
A logika éles fegyverével a kézben messzire lehet eljutni az igazság megismerésében.
Tisztelettel kezelek minden olyan megállapítást, ami tényt közöl, hacsak nincs rá nyomós okom, hogy azt kétségbe vonjam, ugyanakkor megvizsgálom a belőlük levont következtetéseket.
Respektálom minden koronakutató társamat, függetlenül attól, hogy milyen nézeteket vall a Koronáról, mindaddig, amíg nem kapom egyértelmű és vitathatatlan hazugságon”.
(A szerző)
*
„A MAGYAR SZENT KORONA” című ezen kiadványt korhatártól függetlenül ajánljuk minden magyar embernek, a Koronával részletesebben és az eddigiekhez képest másféle szemszögből, megközelítésből is ismerkedni kívánó olvasóinknak.
Figyelembe ajánlás még:
Németh Zsolt könyvei a Szent Koronáról
http://bookline.hu/product/home.action?id=66417&type=22&_v=A+magyar+Szent+Korona
vagy
http://www.magyarmenedek.com/products/1623/A_magyar_Szent_Korona_-_Nemeth_Zsolt.htm
    Tulajdonos Szombathelyi Tamás
    Kategória Egyéb
    Típus Publikus
    Kezdés 2013. január 6. 19:00
    Befejezés 2013. január 6. 20:00
    Helyszín Lánchíd rádió online



a Lánchíd Rádió Hangtárában.

vagy
http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id%3D63552

2013. január 3., csütörtök

Lánchíd Rádió online - Élő adás | Belépés

Lánchíd Rádió online - Élő adás | Belépés

A több mint 5 éve indul Lánchíd Rádió először csak Budapesten a 100.3Mhz frekvencián volt fogható, de mára több nyugat-dunántúli régióban is fogható (Győr, Keszthely, Zalaegerszeg...). A magát polgári és konzervatív rádiónak nevező adón a retró zenék mellett sok újdonságot, riportot, interjút hallhatunk.
Elérhetőségek
  • Adás telefonszám: +36-1/814-8755
  • Sms: +36-30/749-6720
  • Központi telefonszám: +36-1/814-8730
  • Cím: 1089 Budapest, Üllői út 102.
  • Email: info@lanchidradio.hu
  •  

2012. november 26., hétfő

2006. ősz: egyesítették az eljárásokat + Indigó: Vendég Völgyesi Miklós

2006. ősz: egyesítették az eljárásokat

 (- de hogyan tovább??)

Ugyanakkor a lap birtokába került egy november 6-i, múlt keddi határozat, amely szerint a főügyészség debreceni regionális osztálya egyesítette a három szálon futó büntetőeljárást. A dokumentum fölsorolja a három ügyet. Eszerint az első a Mittó Gábor volt rendőr alezredes és két társa ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt folyó eljárás.
Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet

Elöljárói intézkedés: elmulasztva

A második a Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, egykori országos főkapitány ellen elöljárói intézkedés elmulasztása miatti nyomozás. A harmadik pedig Mogyorósi László rendőr főtörzszászlós és kilenc társa elleni eljárás ugyancsak elöljárói intézkedés elmulasztása gyanújával.
Könnygáz és terror  – ez volt 2006
Könnygáz és terror – ez volt 2006

Út a vádemelés felé
Völgyesi Miklós, a Balsai-jelentést készítő munkacsoport vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: a büntetőeljárások egyesítése arra utal, hogy vádemelés felé halad az ügy. Egyébként a főügyészségi határozatban említett Mogyorósi László a hatodik olyan gyanúsított rendőr az ügyben, akinek a neve ismertté vált a tizennégyből.
Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet

A gyanúsítottak köre

Előzőleg Gergényi Péter volt budapesti főkapitányról, illetve Bene Lászlóról, Dobozi Józsefről, az egykori Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnokáról, valamint a tévéostrom kapcsán Majoros Zoltánról és Mittó Gáborról lehetett tudni, hogy meggyanúsították őket.
Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet

• Ismert, hogy a 2006-os tévéostrom után megtorlásként rendezett életű családok erőszakot kerülő gyermekeit tartóztatták le – írta meg a Magyar Nemzet. A bíróságok emellett futószalagon hozták meg az ítéleteket a tüntetők elzárásáról. Közben több olyan bírósági ítélet is született, melyekben kimondták: a 2006 őszi rendőrattak után több demonstrálót jogtalanul bántalmaztak, hurcoltak el vagy tartottak fogva. A parlament indén márciusban elfogadta a Balsai-jelentést, amely a 2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án lezajlott tömegdemonstrációkat vizsgálta.

Bajnai Gordon kormányfőként semmit nem tett a 2006-os rendőri jogsértések kivizsgálásáért – jelentette ki az egykori Civil Jogász Bizottság társelnöke a Lánchíd Rádióban. Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró ezzel arra reagált, hogy a visszatérő politikus elismerte: a balliberális koalíciónak adóssága van 2006 ősze miatt. Völgyesi Miklós szerint Bajnai Gordonnak önmagával is el kellene számolnia: ugyanis miniszterelnökként kötelessége lett volna a vizsgálat, a rendőri és politikai felelősök megállapítása. De ő ezt elmulasztotta megtenni.
• A 2006-os rendőri túlkapásokkal kapcsolatban a Hír TV Célpont című műsora tavaly ősszel közölt először neveket. A televíziónál jelentkezett az a férfi is, akit elkezdtek lőni a vadászpuskás egyenruhások a rendőrségi felvételek tanúsága szerint.

Címkék
 - Erről beszélt Völgyesi Miklóssal Lőcsei Virág a Lánchíd Rádió Indigó c. műsorában.
A Lánchíd Rádió hangtárából ismét meghallgatható itt:
Lánchíd Rádió-Indigó-Völgyesi Miklóssal beszélget Lőcsei Virág
http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=61097
 !!!
 

2012. szeptember 29., szombat

Boros: Nyilvánosan lelepleződött az MNB vezetése

Boros: Nyilvánosan lelepleződött az MNB vezetése


Lánchíd Rádió
2012. szeptember 29., szombat 09:51
Nyilvánosan lelepleződött a Magyar Nemzeti Bank vezetése – jelentette ki Boros Imre a Lánchíd Rádióban.

A közgazdász – aki korábban a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott – azt mondta: a jegybank tevékenysége eddig is a magyar gazdaság legfőbb fékje volt. De azzal, hogy Braun Róbert, Simor András elnök tanácsadója az MSZP pártpolitikusaként folytatja, végképp nem hagy helyet kételynek. Azonban szerinte még aggályosabb mindaz, ami emögött meghúzódik. Az, hogy fontos információk szivároghattak ki a jegybankból. Papp Endre interjúja.
 http://video.mno.hu/static/js/flowplayer/flowplayer.commercial-3.2.7.swfhttp://