A csütörtökön utcára került Heti Válasz azt állította, Bulgáriában közös bizniszbe fogott Kóka János, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc és Oszkó Péter. A vállalkozás magyarországi cége 2005 és 2008 között 720 millió forint közpénzhez jutott. Cikkünkben azt is jeleztük: korábban ugyan a Kóka által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben ismerte el, hogy a bolgár Corpbankkal szövetkezve épp a Balkán meghódítására készül, arról azonban nem szólt a fáma, hogy a biznisznek Gyurcsány is részese lesz. Pontosabban: a magyar és az angol sajtóanyagokból szándékosan kihagyták azt a (bolgár nyelvű szövegekben szereplő) tényt, hogy a boltba a budapesti Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft. is beszáll. Utóbbi az egykori kormányfő híres-hírhedt Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata. A lapunk birtokában lévő hiteles cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik; 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté.
 |
| Nagyításért kattintson a képre! |
A bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyarnak jutott hely: Kókának és a szófiai születésű Dobrev Klárának. (Gyurcsány hitvese azért odakint látta meg a napvilágot, mert édesanyja, Apró Piroska 1970-74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.) Az SZDSZ exelnökének tehát vélhetően nem azért volt szüksége az Altus-stábra, hogy újra együtt villoghasson a volt miniszterelnökkel - egyszerűen csak a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány-Dobrev családot.
A Cellum honlapján megjelent pénteki sajtóközlemény tíz pontban próbálja cáfolni lapunk állításait. A Cellum érvei után a Heti Válasz megjegyzéseit zárójelben közöljük:
1. A Cellum Bulgária sikeres szófiai megalapításában valóban szerepe volt az Altus bulgáriai leányvállalatának. Ennek okát a Heti Válasz cikke is pontosan megjelöli: a Dobrev Klára cégénél kevesebben rendelkeznek jobb bolgár piaci ismeretekkel. A cikk többi része értelmetlen politikai spekuláció. (No comment.)
2. A Cellum Bulgária nyilvánvalóan azért bolgár cég, mert a bolgár piacon dolgozik. Ilyen célra egy magyar vagy máshol bejegyzett cég nem lenne megfelelő. (No comment.)
3. Szó sincs offshore cégről. A Cellum Bulgária minden tevékenysége megfelel a bolgár (EU-s) átláthatósági szabályoknak, és minden rá vonatkozó adót megfizet. (A Heti Válasz nem állította, hogy a Cellum Bulgaria offshore cég lenne.)
4. Oszkó Péter szerepéről ő maga és a Cellum vezetése is számtalanszor nyilatkozott. Az általa vezetett PortfoLion Zrt., az OTP leányvállalata - a piaci megtérülés reményében - tőkebefektetést hajtott végre a Cellumban. (Pontosan ezt írta a Heti Válasz is.)
5. A PortfoLion által biztosított forrás fedezi a cég nemzetközi terjeszkedésének költségeit, nincs szó tehát semmiféle közpénz bevonásáról. (A PortfoLion befektetése kapcsán lapunk nem írt közpénzről.)
6. A Cellum a jövőben még számos országban hoz létre leányvállalatot, mindenütt a legjobb konzulensek közreműködésével, akiknek kiválasztásánál ezután sem politikai, hanem üzleti szempontokat mérlegelünk.(No comment.)
7. A Cellum az elmúlt 12 évben több ízben részesült európai uniós forrásokban, csakúgy mint más kutatás-fejlesztésben élen járó nemzeti vállalat. A támogatás indokoltságát - tehát a korábbi pályázat tisztaságát - bizonyítja az is, hogy a Cellum a Fidesz-kormány ideje alatt is sikerrel pályázott EU-forrásokra. A vállalatcsoport minden felhasznált pályázati forrással az előírt rendben és teljes körűen elszámolt, s ez honlapunkon is szerepel. (A Cellum honlapján a legutolsó nyertes pályázat 2008-as megjelölésű, a Fidesz-kormány azonban 2010-től vezeti az országot.)
8. A lap által ismertetett uniós pályázat idején a céggel sem Kóka Jánosnak, sem Gyurcsány Ferencnek, sem Dobrev Klárának, sem Oszkó Péternek semminemű üzleti kapcsolata nem volt. (A Heti Válasz nem állította, hogy fenti személyek többségének korábban lett volna kapcsolata a Cellummal. Azt viszont írtuk, hogy bár Kóka papíron csak 2011-től tisztségviselője a Cellumnak, minden adatunk arról árulkodik, hogy a volt liberális pártelnöktől már korábban sem állhatott távol a „cégiesült" mobilfejlesztés. Egyfelől a Cellum hollandiai anyavállalatának reprezentánsai között a 2000-es évek közepétől egymást érik azok a személyek, akiket a Heti Válasz anno a Kóka-exsógorként ismert Lepp Gyula strómanjaiként azonosított. Másrészt aligha véletlen, hogy a Kóka politikusi énjéhez köthető Garamhegyi Ábel (egykori gazdasági minisztériumi államtitkár) és Kaderják Dániel (az SZDSZ külügyi kabinetjének volt tagja) rögtön a 2010-es kormányváltás után a Cellum elöljárói körében találta magát.)
9. A Cellum büszke arra, hogy magyar vállalkozásként tudott olyan, nemzetközi szinten is piacvezető termékeket, amelyek Magyarországon teremtenek munkahelyeket és adóbevételt. (No comment.)
10. A Cellum a cégről közölt ténybeli valótlanságok miatt jogi eljárást kezdeményez az azokat híresztelő médiumok ellen, a politikai összeesküvésekkel azonban a jövőben sem kívánunk foglalkozni. (A Cellum közleménye egyetlen ténybeli valótlanságra sem mutatott rá. Örülünk, hogy a Cellum foglalkozott a cikkünkkel, ezzel is megerősítve, hogy nem politikai összeesküvésről volt szó.)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése