Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: botrány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: botrány. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 2., szerda

A teljes magyar gázimportot kiválthatná a Makó alatt rejlő kőzetgáz | Híradó

A teljes magyar gázimportot kiválthatná a Makó alatt rejlő kőzetgáz | Híradó:

Évek óta rendszeresen előkerül a sajtóban és a közbeszédben a makói gázkitermelés ügye. Az első próbafúrások óta tudható, hogy a kitermelés nagyon nagy költségekkel járna, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese szerint ez a gázkincs hozhatja el a magyar energiafüggetlenséget.
Hatalmas gázkészleteket rejt a magyar föld, bár mélyen és elaprózva - viszonylag régóta tudható mindez egy nagy kiterjedésű próbafúrás-sorozat eredményeiből. Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese ennek kapcsán elmondta, hogy bár nem klasszikus, összefüggő gázmezőkről van szó, ezeket a „nem hagyományos szénhidrogéneket” is ki lehet termelni, amire világszerte egyre több példát látni. A legnagyobb magyarországi lelőhely Makó közelében található. Nevét is innen kapta: makói palagázként vonult be a köztudatba, holott valójában "tömött gázról" van szó, mivel egy sűrű homokkőrétegben szorultak meg a parányi gázbuborékok
A technika már rendelkezésre áll

A készletek rendkívül mélyen, 5-6 kilométerrel a felszín alatt találhatók, ahol mintegy 1000 bar nyomás és 260 fokos hőség uralkodik. Ezek a körülmények tíz éve még megoldhatatlan feladat elé állították volna az olajmérnököket, de mára nincs sem elvi, sem gyakorlati akadálya a kitermelésnek. "Csupán" a különösen magas költségek képviselnek visszatartó erőt. Illetve, mivel minden kút, minden helyszín és kőzetréteg más, így a technológia finomhangolásához szükség lenne még némi kutatásra és fejlesztésre is.

A kutak kialakítása rendkívül sokba kerülne, ezért nem özönlötték még el a fúrócsapatok a csongrádi területet. Míg például egy nagyjából egy kilométer mély kút fúrása Amerikában 1,2–1,5 millió dollárba kerül (aktuális árfolyamon 330-410 millió forint), addig az 5-6 kilométeres makói kutak költsége a talaj adottságaitól függően elérné a 25-50 millió eurót, azaz a 7,5-15 milliárd forintot. Ezt az óriási különbséget valamelyes ellensúlyozná, hogy a makói kutak a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint 50-60 évig is termelnének, így vissza tudnák hozni az árukat.
Sokat lendíthetne az ellátás biztonságán

Nyikos szerint persze nem lehet pusztán gazdaságilag mérlegelni egy ilyen ügyet, az ország energiaellátása stratégiai kérdés.

"Magyarország egyre kevesebb földgázt használ, de az éves 8,3 milliárd köbméteres fogyasztásunkból így is csak 1,7 millió köbmétert tudunk idehaza megtermelni. A makói mező jó eséllyel a régió legnagyobbika, így kitermelésével teljesen megszabadulhatnánk az importtól. Magyarország azonban kis piac, az itteni fúrásokban nem érdekeltek a nagy nyugati kőolajtársaságok, ezért a magyar állam részvételére lenne szükség ahhoz, hogy a makói mező kitermelhető legyen" – fejtette ki Nyikos Attila, aki szerint gazdaságilag nem lenne indokolt a teljes önellátás, de az ellátásbiztonság terén óriásit léphetnénk előre.
Alaptalan aggályok?

Sokan felvetik, hogy a megújuló energiák helyett miért a gázkitermelést kell "erőltetni". A MEKH elnökhelyettese szerint szakmai szemmel nézve nem kérdéses, hogy egyelőre szükség van a szénhidrogének kitermelésére, hogy később könnyebb legyen az átállás a zöldenergiára. A fosszilis energiahordozók közül pedig a földgáz a legtisztább.

A szakember a környezetvédők aggályait sem tartja jogosnak, mivel a kitermeléshez alkalmazható hidraulikus kőzetrepesztés módszerét már engedélyezték hazánkban, és nincs rá bizonyíték, hogy kárt okozhat az élővilágban vagy földrengéseket idézhet elő. A gázzáró réteg nagy mélysége ezúttal kapóra jön, hiszen a földgázt - így a repesztés helyszínét - több ezer méter választja el Makó környékén az ivóvizet, geotermikus vizet adó rétegektől.
"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is"

Mindezek fényében kérdéses, hogy e téren mit hozhat a jövő. Nyikos Attila szerint a kormány már egy fontos lépést megtett, amikor a nem hagyományos szénhidrogénekre vonatkozóan 12 százalékról 2 százalékra csökkentette a bányajáradékot. A következő lépcsőfok egy állami vállalat alapítása lehetne, ami egy pilotprojekttel felmérhetné a kitermelés pontos jellemzőit, a mérnökök és közgazdászok így már valós számokkal, költségekkel és hozamokkal számolhatnának.

A szakember szerint ennek a mintaprogramnak feltétlenül meg kell előznie "a nagy döntés" meghozatalát, de a most rendelkezésre álló adatok szerint bármennyire is drága lehet a kitermelés, tényleg aranyat érhet a makói földgáz.

"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is" – summázta Nyikos Attila.

ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA:

'via Blog this'

2015. augusztus 12., szerda

Aranyhamisítási botrány gyűrűzik Magyarországon


'via Blog this'
szerző: MNO, 2015. augusztus 12., szerda 15:02


Hamis aranytömböket adott biztosítékként az év elején csődbe ment Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek – értesült a Napi.hu. Bíró Péter, a cég egyszemélyes tulajdonosa által okozott veszteség akár 30 milliárd forint is lehet, a bankszektor pedig több mint 20 milliárdot bukhatott.
Állítólag a Kézizálog Zrt. veszteségét nem fedezik a zálogba vett tárgyak, a tulajdonos által fedezetül adott aranytömbökről pedig kiderült: hamisak; trombitarézből készültek, és még aranyborítást sem kaptak – értesült a Napi.hu. Az utóbbi tétel még nem szerepelt az év elején becsődölt cég veszteséglistáján, pedig magánszemélyek és bankok adtak sok száz milliós kölcsönöket – valódi vagy hamis aranyfedezet mellett – a cég tulajdonosának.

Óriásit bukhattak rajta

A lap úgy tudja, hogy egy vidéki pénzintézet – valószínűleg az Alba Takarékszövetkezet – 600 millió forintot, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót, egy másik ismert milliárdos pedig 2 milliárdot bukhatott el.
600 milliós hitelnyújtás
Az Alba Takarékszövetkezet 600 millió forintos hitelt nyújtott a Kézizálog Zrt.-nek – aranyfedezet mellett. Erről azonban kiderült, hogy hamis. Egyszerű trombitarézből készültek a tömbök, amelyeket állítólag nem is a kisbank széfjeiben, hanem Bíró Péter lakásában tároltak – számolt be róla aPortfolio.hu. A hitelt a Kézizálog tulajdonosa részben törlesztette – de erre is hitelt vett fel, mégpedig az időközben felszámolás alá került Alba Takaréktól.
Az aranyhamisítás nagyüzemi módon történhetett, és tapasztalt üzletembereket is érint. Nagyon sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták – írja a Napi.hu.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) a portál megkeresésére azt közölte, hogy a Kézizálog Zrt. részére soha nem végzett aranytárgy és aranytömb hitelesítést. A garancia vagy fedezet céljára adott aranytömbökről tudni vélik, hogy egyáltalán nem rendelkeztek magyar fémjellel, mert a Metal-Art Nemesfémipari Zrt. sem vizsgált be a Kézizálog Zrt. által beadott aranytömböket.

A bankok vesztesége közel 20 milliárd forint

A céget hitelező bankok együttes vesztesége igen jelentős – 20 milliárd forinton felüli –, de eddig nem sok jelét mutatták az aggodalomnak. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben lévő tízezer értéktárgyat sem becsültették fel, mert ennek összege a százmillió forintot is elérheti, és a pénzintézetek inkább megspórolták azt maguknak – teszi hozzá a Napi.hu
A kötvénykibocsátás során milliárdokra tettek szert
A Kézizálog Zrt. által piacra dobott kötvények (Lombard Bond) körül is áll a bál. A két sorozatban, 10 milliárd forintos keretösszegben kiadott kötvényeket ugyanis BB+ besorolással adták el, a céget a Creditreform vizsgálta meg, a kötvény forgalmazását pedig ismert pénzintézetek intézték. Bíró többek közt ilyen kötvényekkel fizetett egy szállodáért egy magyar üzletembernek, majd azt a „zálogfőnök” azonnal készpénzért tovább is adta. (Napi.hu)
A szakértő becsüsök által végzett utólagos értékbecslés a könyvekben szereplő zálogtárgyérték alig 5 százalékát tartotta valósnak.
A Kézizálog Zrt. legnagyobb banki finanszírozója a CIB, a Raiffeisen és az UniCredit, de további öt banknak tartozik.
A hamisítási ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda  vizsgálódik.
A Lombard zálogcégét májusban számolták fel – amint arról beszámoltunk –, a rendőrség a Lombard Kézizálog Zrt. tulajdonosát előállította, miután önfeljelentést tett. A nyomozás csalás gyanújával indult. Akkori becslések szerint a kár meghaladta a négymilliárd forintot.

2015. július 24., péntek

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóásó Előd felesége | Magyar Nő Magazin

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóásó Előd felesége | Magyar Nő Magazin
2015. július 24., 13:16
La Pazban tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóásó Előd felesége. Maria Elena Fortun de Toasót harmincéves korában érte a halál – az orvosi jelentés szerint egy fertőzés következtében került kórházba, ahol az életét nem tudták megmenteni.

Mint ismeretes, a Bolíviában fegyveres felkelésben való bűnrészesség miatt öt év tíz hónapos börtönbüntetést letöltő Tóásó Előd a La Paz-i San Pedro börtönben ismerkedett meg feleségével, Guillermo Fortun bolíviai ellenzéki politikus, korábbi belügyminiszter lányával, és még börtönbüntetése alatt, 2012-ben vette feleségül Maria Elenát.
A magyar férfi egy karitatív szervezet segítségével április végén hagyta el Bolíviát, miután letöltötte ugyan a börtönbüntetését, de útlevelét a helyi hatóságok nem adták vissza. A szeretetszolgálat Tóásó Elődöt (és Mario Tadicot, az úgynevezett terroristaügy másik elítéltjét) egy kevéssé forgalmas határátkelőhelyen, a 4650 méteres tengerszint feletti magasságon, csomagok nélkül hozta ki az országból – a tervek szerint a felesége augusztusban követte volna Magyarországra.
Tóásó Előd krónikája
Tóásó Előd és társainak ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer.
A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásó Elődöt és Mario Tadicot, mindkettőjüket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották. Tóásó Elődöt és Mario Tadicot ez év február 20-án fegyveres felkelésben való bűnrészességért öt év és tíz hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet vádalku és a vádlottak által kért rövidített eljárás keretében született. Mivel mindkét vádlott csaknem hat éve őrizetben volt, büntetésüket már letöltötték, írja Lukács Csaba az MNO-n.

2015. június 12., péntek

gondola.hu - Könyvek, mint végvárak - Zámoly

gondola.hu - Könyvek, mint végvárak: "Amikor 1999. augusztus 28-án a – miként a baloldali sajtó fogalmaz: verekedésben meghalt, egyes tanúk szerint azonban – csákánynyelekkel és egy baseball-ütővel agyonvert, majd állítólag kirabolt Csete Ferenc véres holttestéhez a rendőrség kiszállt, mások is a helyszínre siettek. De nem Székesfehérvárról, miként a rendőrök, hanem Budapestről. „Ők bevonultak a 6. faházba, és megkezdődött a helyzet elemzése” – idézi a koronatanú hatóság előtt tett vallomását Franka."

"A tény tény marad: a zámolyiak 2000. július 23-án egy idegen ország zászlajának lobogtatásával megalázták a magyar társadalmat, majd panorámás busszal a falusi önkormányzat segélyéből Strasbourgba utaztak, s ott, a nemzetközi bíróságon följelentették Magyarországot.

Hogy aztán később még hónapokon át hazajárva fölvették a feljelentett magyar adófizetők segélyét, s kiderült, hogy a franciáktól menedékjogot kérők között bűncselekménnyel gyanúsítottak is vannak" (...)



'via Blog this'

2014. október 25., szombat

Pesti Srácok - Kipakolt a FAZ újságírója: a német média a titkosszolgálatok kezében van

Kipakolt a FAZ újságírója: a német média a titkosszolgálatok kezében van:


'via Blog this'

Több mint másfél évtized sikeres újságírói pályafutás után a Frankfurter Allgemeine Zeitung hajdani munkatársa lerántotta a leplet arról, miként használják kormányok és titkosszolgálatok a propaganda eszközeként a német médiát. A Gekaufte Journalisten (Megvásárolt újságírók) szerzője, Udo Ulfkotte a Magyar Nemzetnek arról beszélt, szégyelli, hogy korábban maga is részt vett a hazugságok gyártásában. Állítása szerint az ukrán konfliktus miatt döntött úgy, túl veszélyessé vált a helyzet ahhoz, hogy ne derüljön ki az igazság a tudósítások mögötti lobbiérdekekről.
Udo Ulfkotte a lapnak elmondta,  a könyvét már évekkel ezelőtt megírta, de most látta elérkezettnek az időt, hogy kiadja, mert súlyosan aggasztja az ukrán helyzet és az arról szóló, Amerika-párti tudósítások. Szerinte sok újságíró vakon követi és közli azt, amit a NATO sajtóosztálya kiad, ami igencsak egyoldalú. Az újságíró hozzátette, hazájában ugyan médiabojkott van vele szemben, de számos amerikai újság, olasz, francia, spanyol, orosz és iráni cikk számolt be róla. Világszerte hívják televíziós műsorokba. „A saját hazámban nem tudják, hogyan viszonyuljanak a könyvemhez, mert megneveztem rengeteg olyan újságírót, aki együttműködik a CIA-val, vagy közeli viszonyt ápol a titkosszolgálatokkal. Az említett személyek alighanem döbbenten látják viszont a nevüket egy bestsellerben” – mondta.

Udo Ulfkotte hangsúlyozta azt is, hogy a titkosszolgálatok emberei jártak a Frankfurter Allgemeine szerkesztőségében, ahol 17 éven át dolgozott: „Többször is jelent meg a nevem alatt olyan cikk, amely nem az én szellemi termékem volt. Eljött hozzám a német titkosszolgálat embere, hogy írjak Moammer Kadhafiról, pontosabban arról, miként próbált meg titokban mérgező gázokat termelő üzemet építeni Líbiában. Erről nekem nem volt semmilyen információm, de ők adták a dokumentumokat, nekem tulajdonképpen csak a nevemet kellett hozzátennem. Ön szerint ezt lehet újságírásnak nevezni? Szerintem nem. Ez az olvasók becsapása, azoké, akik azt hiszik, információt kapnak, de valójában a pénzükért csak propagandát vesznek”.
Szerinte más azért nem írt eddig erről, mert „minden újságírót azonnal elbocsátanának, aki erről beszél”. „Nagyon szégyellem azt, amit a nagyra becsült Frankfurter Allgemeine szerkesztőségében munkaként végeztem. Szégyellem magam érte. Akiknek dolgoztam, mindvégig tudták, mit csinálok. Az igazságnak pedig napvilágra kell kerülnie. És ennek lényegében semmi köze a Frankfurter Allgemeinéhez, mert az egész rendszerről van szó, ami velejéig korrupt”.
Az újságíró a magyar kormány külföldi megítéléséről is beszélt. Szerinte a magyar kormánynak külföldön azért nincsen jó médiavisszhangja, mert az úgynevezett alfaújságírók – akik közeli kapcsolatot ápolnak a Nyugat politikai elitjével – csak azt írják le, amit tollba mondanak nekik. A háttérben politikai érdekek húzódnak, amelyeknek az a céljuk, hogy destabilizálják Magyarországot, „mert a magyarok továbbra sem hajlandók vakon kiszolgálni az Európai Unió és az Egyesült Államok érdekeit. Sajnos ez az eredménye annak, ha egy állam nem hajlandó az Európai Unió vagy Amerika gyarmatává válni”.
Az interjú itt elolvasható.

2014. október 8., szerda

Itt a Gyurcsány-gépezet egyik legbüdösebb pere

Itt a Gyurcsány-gépezet egyik legbüdösebb pere:

2014. október 8., szerda
'via Blog this'

Biztos, hogy bűzlik valami: olyan olcsón adott túl Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a magyar állam a moszkvai kereskedelmi kirendeltségen, hogy egy évvel későbbi, hétszeres áron történt továbbadásánál borzasztóan kilógott a lóláb a magyar és az orosz bűnüldöző szerveknél. Kezdődik a per szerdán.
Szerdán indul a Magyar Nemzet által ismertetett botrány „főhőseként” szerepelt moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása miatt indított büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken. Az ügylettel a Hír TV Célpont című műsora is behatóan foglalkozott.
A Kreml közelében fekvő épülettel kapcsolatos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárásnak nem kevesebb, mint 7 vádlottja van: közöttük Székely Árpád volt moszkvai nagykövetként, Horváthné Fekszi Márta korábbi külügyminisztériumi államtitkárként, Tátrai Miklós egykori Magyar Nemzeti Vagyonkezelő-vezérként, Császy Zsolt MNV-privatizátorként, Morvai Attila (szintén MNV, jogi és vagyonhasznosítási igazgató), Bodnár Terézia (MNV, ingatlanvagyonért felelős igazgatóhelyettes) és Solymosi Ilona volt MNV-jogmenedzser.
Mint ismert, a Gyurcsány Ferenc kormányfősége alatt történtek miatt indult büntetőpert májusban felfüggesztették, a törvényszék szerint azért, mert olyan fontos bizonyítékokra volt még szükség, amelyek nélkül nem lehetett volna megalapozott döntést hozni.

A döntést a Gyurcsány-kormány hozta – de honnan jött az utasítás?

A vád szerint az ingatlan eladását Székely Árpád hozta tető alá, a mélyen áron aluli eladás miatti vagyoni hátrány mértékéről több becslés is rendelkezésre áll; a magyar államot akár 18 milliárd forintnyi kár is érhette a tranzakcióval. Azt egyelőre nem tudni, Székelyt ki utasította, de magáról az eladásról 2005-ben döntött az akkori, Gyurcsány Ferenc vezette kabinet, mondván, a kirendeltség épületének fenntartása drága és indokolatlan volt. Az eladást végül 2008-ra hozták tető alá, a vevő egy luxemburgi hátterű, orosz érdekeltségbe tartozó cég volt; a kirendeltség épületét azonban csakhamar óriási haszonnal adták tovább, ami viszont nem kerülhette el az orosz bűnüldözési szervek figyelmét. A továbbadási ár a vételinek mintegy hétszerese volt, a vásárló pedig egy orosz minisztérium.

Újrakezdődött a „tábornokper”

Újrakezdődött a „tábornokper”:

2014. október 8., szerda 16:16 , forrás: MTI, szerző: KG
'via Blog this'

A vádirat ismertetésével ismét megkezdődött a „tábornokper” új elsőfokú eljárása szerdán a Debreceni Törvényszéken. A költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt folyó eljárásban hozott elsőfokú, felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla, és a megismételt eljárásra a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.


Debrecenben június 16-án kezdődött meg az új eljárás vádirat ismertetéssel. Miután azonban az egyik tábornok-ülnök tartós továbbképzése miatt a két tárgyalási nap között több mint három hónap telt el, az egész új eljárást elölről, ismét vádirat ismertetéssel kellett kezdeni – tájékoztatta Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék szóvivője szerdán az MTI-t.
A tizenhét vádlott között van Fapál László volt államtitkár, volt tábornokok és ezredesek is. Az ügyészség szerint a honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottai 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy erre pályázó cégektől.

Pénz a „hallgatásért”

A vád szerint három dandártábornok – az első-, a negyed- és a tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. A harmadrendű vádlott közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és az ügyészség szerint több millió forint kenőpénzt kapott.
Az ügyben vádlottként bíróság elé állított további katonai szolgálatot teljesítő, illetve polgári alkalmazottak, részben a „hallgatásért”, részben közreműködésért kaptak pénzt a vádirat szerint.
A Kaposvári Törvényszék elsőfokú ítéletében 15 vádlottat javarészt bizonyítottság hiányában felmentett a költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények vádja alól. Két vádlott ügyét elkülönítették.

Közel öt éve húzódik az ügy

Az ügy nyomozása 2010. január 18-án egy vállalkozó feljelentésére indult, és január 29-én – tettenérés után – megtörténtek az első gyanúsítások. A nyomozás egy évig tartott, az ügyben 2011 márciusában emeltek vádat.
A tizenhatodrendű vádlott ügyészségen tett vallomásában többek között azt mondta: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is részesült a visszaosztott pénzekből, az államtitkár whiskysdobozban vitte el neki. A perben korábban tanúként meghallgatott Juhász Ferenc azt hangoztatta: pénzt nem kért és nem fogadott el.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerint súlyos eljárási szabálysértések történtek az elsőfokú eljárásban, az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, tényállása hiányos, indoklási kötelezettségének sem tett eleget a bíróság, és helytelen volt az a döntése is, hogy két vádlott ügyét elkülönítette. A tábla szerint az ő ügyüket újra egyesíteni kell a többi vádlottéval. A táblabíróság szerint az ügyészség új eljárásra irányuló fellebbezése alapos volt, ezért az ügy megismételt elsőfokú eljárását rendelte el, ez szerdán ismételten megkezdődött Debrecenben.
A vádirat ismertetése után az eljárás október 29-én, a vádlottak kihallgatásával folytatódik a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt.


2014. szeptember 17., szerda

Huszonnyolc újságírót rúgtak ki a Magyar Nemzettől (frissítve!)

Huszonnyolc újságírót rúgtak ki a Magyar Nemzettől (frissítve!):


'via Blog this'

Huszonnyolc újságírót bocsátottak el a Magyar Nemzettől – értesült a PestiSrácok.hu. A felmondásokat reggel óta folyamatosan nyújtják át a kollégáknak, emiatt információink szerint meglehetősen borús a hangulat a kormányközeli napilap szerkesztőségében, ahol már a Népszabadság (különös módon a Népszavában cáfolt) pénteki híre is nyugtalanságot keltett, miszerint Simicska Lajos nagyvállalkozó eladja az érdekeltségébe tartozó médiacsoportot.
A menesztett újságírók között a lap olvasói körében igen kedvelt öreg motorosokat is megtaláljuk, köztük Ugró Miklós publicistát, főmunkatársat, a vezércikkek rendszeres szerzőjét, Ludwig Emil publicistát, a Magyar Nemzet korábbi lapszerkesztőjét, majd magazinjának szerkesztőjét, Torkos Matildot, az ismert oknyomozó újságírót, vagy éppen Laczik Erikát, az állambiztonsági hálózatok kutatóját, akinek számos ügynök leplezését is köszönheti a jobber közvélemény. Torkos és Laczik sok közös munka mellett Medgyessy Péter D-209-es botrányának kirobbantója volt. Menesztik Kulcsár Anna és Lőcsei Gabriella főmunkatársakat is. Lovas Istvánnak, aki közel egy évtizeden át volt a Magyar Nemzet állandó brüsszeli tudósítója, már korábban felmondtak. Az elbocsátottak között több olyan újságíró van, akinek a munkáját a Magyar Nemzet vezetősége az elmúlt években az aranytoll elnevezésű házi díjjal ismerte el.
Megtudtuk azt is, rajtuk kívül fiatal újságíróktól, köztük Szabó Emesétől, Éberling András fotóstól, négy, egyébként havonta alig százezer forintot kereső vidéki tudósítótól, portástól és beírótól vált meg lap, mások pedig vállalták, hogy nyugdíjba vonulnak. Arról is hallottunk, hogy a kirúgott főmunkatársak közül legalább ketten védett korban vannak, ráadásul a munkaügyi központnál sem jelentették le az elbocsátásokat,ezért többen munkaügyi pert fontolgatnak. Információink szerint megszűnik a  Magyar Nemzet Képeslap című vasárnapi fotós melléklete is.
Úgy tűnik tehát, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos konfrontálódásának a levét azok a kollégák isszák meg, akik a Medgyessy-Gyurcsány-kormányzás ellehetetlenítési kísérletei idején, a legszűkebb években is kitartottak a Magyar Nemzet mellett. Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztő a Nol.hu-nak nyilatkozva “a Magyar Nemzet belügyének” nevezte a változtatásokat, amelyekre “a piaci körülmények tartós romlása miatt kényszerültek”. Ugyanevvel indokolták nemrég, hogy a lap ára az újságárusoknál 145 forintról 195-re nőtt.
A vezető jobboldali napilapot fenntartó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. anyagi helyzete ugyanakkor aligha indokolja az elbocsátásokat, hiszen az egészen mostanáig privilegizált pozícióban működő társaság az elmúlt öt évben az OPTEN Cégtár adatai szerint stabilan hozta a hárommilliárd forint körüli nettó árbevételt. Ez az összeg a PestiSrácok.hu médiaszakértője szerint körülbelül négy-ötszöröse annak, mint amennyibe egy, a Magyar Nemzethez hasonló napilap kiadása belekerül,bár a konkurens napilapok büdzséje ennél is jóval alacsonyabb, információink szerint alig éri el a havi 25-40 millió forintot. Az extraprofitból tehát jócskán maradhatott volna a régi bajtársak eltartására, még a reklámadó befizetése után is.
A PestiSrácok.hu arról is értesült, hogy az elbocsátások a Hír Tv-nél folytatódhatnak.A televízió munkatársait informálisan már figyelmeztették is, hogy “a következő hónapokban ne vegyenek fel hitelt.”
PESTISRÁCOK.HU

2014. augusztus 20., szerda

Matyi Dezső és a 11 milliárd forintos tartozás

Matyi Dezső és a 11 milliárd forintos tartozás:

2014. augusztus 20., szerda
'via Blog this'


Lassan megszokjuk, hogy ha Matyi Dezső neve valahol felmerül, akkor ott valamilyen tartozásról, hitelezésről vagy üzleti trükközésről, kft.-k létrehozásáról és összekutyulásáról van szó. Magunk sem értjük egészen pontosan, hogy mi is történik valójában, de hátha az olvasó okosabb, és olvas a sorok között. Most éppen arról van szó, hogy Matyi Dezső átcsoportosított a Pécsi Direkt Kft.-ből egy másik vállalkozásba tulajdonképpen mindent, kivéve az adósságokat. Közben kötelezettséget vállalt arra, hogy egy harmadik vállalkozása, a Könyvbazár Kft. egyenlíti ki a számlákat.
pion
pion
A Népszabadság Trükkös harc Matyi birodalmáért című, sokat sejtető cikke kedden jelent meg, amely arról szól, hogy a Pécsi Direkt Kft. helyett a Rainbow Üzletlánc Kft. veheti át az Alexandra könyvkereskedő hálózat működtetését. „…a Pécsi Direktnél a nem feltétlenül értékes vidéki hálózat mellett csak a tartozások maradnak. A mérleg szerint a 2012-ig felhalmozott, összesen 11 milliárd forint adósságból több mint négymilliárd forint volt szállítói tartozás. Ha a társaságnak kiesik a fő bevétele – mert a boltot a fővárosban a Rainbow Üzletlánc viszi tovább –, vajmi kevés az esély ezek kifizetésére” – áll a cikkben.

Zentai szerint már tárgyalnak is – de kik?

Valószínűleg ez vezetett el oda, hogy az MTI-ben a következő címmel jelent meg anyag szintén kedden: Matyi Dezső kötelezettséget vállalt a Pécsi Direkt Kft. tartozásainak rendezésére. Ebben az áll, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöksége előtt Matyi Dezső kötelezettséget vállalt arra, hogy a részben az ő tulajdonában álló Pécsi Direkt Kft.-nek a kiadók felé fennálló tartozását az ugyancsak az érdekeltségébe tartozó Könyvbazár Kft. fogja törleszteni. Ezt Zentai Péter László, az MKKE igazgatója mondta a távirati irodának. De Zentai hozzátette azt is, hogy erről az információról az MKKE minden tagja levelet kapott, és tudomása szerint a tárgyalások is megkezdődtek. Hogy ez egészen pontosan a kiadókra és a Matyi Dezső érdekeltségébe tartozó cégekre értendő-e, azt viszont nem tudjuk.
Matyi Dezső az Andrássy úti Alexandra-könyvpalotában
Matyi Dezső az Andrássy úti Alexandra-könyvpalotában
Fotó: Honéczy Barnabás / MTI
A Céginfo.hu adatai szerint a Pécsi Direkt Kft. cégjegyzésre jogosult képviselője egyedül Matyi Dezső, rajta kívül jelenleg tulajdonosa még Matyi Dezsőné, és a washingtoni székhelyű Rainbow Publishing LLC. A Rainbow Üzletlánc Kft. tulajdonosai pedig Matyiné Szabó Tünde, valamint Matyi Dezső korábbi házasságából született két lánya, Matyi Alexandra és Matyi Blanka. Ezt a céget 2010-ben alapította a Rainbow Publishing LLC., tőle került ez év tavaszán a cég a mostani tulajdonosokhoz.

Az első végrehajtás már nyolc éve volt

A Rainbow Üzletlánc Kft. telephelyei lettek idén március és június között a nagy fővárosi Alexandra könyvesboltok, köztük a Nyugati téri, az Andrássy úti és a Mammut-beli is. A vidéki könyvesboltok többsége már 2010-től a Rainbow Kft. fióktelepe volt, míg mások idén tavasszal-nyáron kerültek a Rainbow Üzletlánchoz.
A Pécsi Direkt Kft. ellen az első végrehajtást még 2006 áprilisában rendelte el az APEH Észak-Budapesti Igazgatósága. Idei keltezéssel négy, közjegyzők által kezdeményezett végrehajtás indult a társaság ellen, továbbá egy bírósági végrehajtó lefoglalta a közelebbről meg nem nevezett tulajdonos vagyoni részesedését. A könyváruházakat átvevő Rainbow Üzletlánc Kft. viszont nem szerepel a NAV tartozási, illetve végrehajtási adatbázisában, és a cégiratok sem utalnak végrehajtásra.

A Könyvbazár Kft. ellen is volt végrehajtás

A boltok, illetve áruházak más társaságba való átvitele azonban nem érinti az alapvető problémát, a Pécsi Direkt Kft. 2012-es mérlegében szereplő 10,2 milliárd forint tartozást. (A múlt évi mérleg még nem szerepel az elektronikus nyilvántartásban.)
A külső tartozást ugyanis ez a nagykereskedő cég halmozta fel, amely helyett – Matyi Dezső vállalása alapján – a Könyvbazár Kft. teljesít. A Könyvbazár 2006-os alapítású, és Matyi Dezső az egyedüli cégjegyzésre jogosult személy. A tulajdonosai pedig Matyiné Szabó Tünde, a Pécsi Direkt Kft., valamint a Matias Borászat Kft., amelynek a vagyoni részesedését is lefoglalta márciusban egy bírósági végrehajtó.

2014. július 16., szerda

Index - Belföld - A macskáim maradtak az életemből

Index - Belföld - A macskáim maradtak az életemből:

2014. 07. 15. 20:28
'via Blog this'

„Inferno volt“ – idézte fel a pusztító lángokat Lovasi Eszter, aki valószínűleg elvesztette a lakását a Kodály köröndön álló épület tüzében. Neki sincs kétsége afelől, hogy a lángok nem terjedhettek volna ilyen gyorsan, ha nem távolítják el a tűzgátló falakat. Három munkást látott a tetőn, akik a szigetelésen dolgoztak a tragédia előtt.


„Fél négykor arra eszméltem, hogy pattog a tető. Szóltam a tűzoltóknak, de először nem tűnt veszélyesnek. Még meg is kérdeztem a tűzoltót, hogy kimenjek-e a lakásból. Ha tud, akkor igen, azt válaszolták” – mesélte Lovasi Eszter, aki a harmadik emeleten az egyetlen lakó az önkormányzati tulajdonú lakásban. Az emelet többi részén már nincsen közfal sem, azt az önkormányzat által még 2000-ben megbízott beruházó – egyben az emelet résztulajdonosa – már rég kivetette. Ahogyan a tetőtéri, tűzgátló falakat is. Az önkormányzat ezzel tisztában volt, de ahogy a lakók közül többen mondták, a felújítás hosszú és meddő története szövevényes ügy, „nem tudni, ki kivel mutyizott”, a lényeg, hogy a ház felújított tető nélkül maradt, az önkormányzat által megbízott – három éve felszámolás alatt álló, szövevényes tulajdonosi hátterű – Andrássy út 83-85. Kft. viszont fokozatosan az épület résztulajdonosa lett.
„Összepakoltam a macskáimat egy sporttáskába, de mire kiértem, már a liftig nem lehetett eljutni, a hátsó lépcsőn rohantam le. A tető papírcsákóként égett, az emeletet is falta a tűz.”
Lovasi elmondta, hogy délben még látott három embert dolgozni a tetőtérben, úgy tudja, a tetőszigeteléssel foglalatoskodtak. Valamit hevítettek is, talán a szigeteléshez kellett olvasztani.
A tűz már távozásuk után éledt fel.
„A macskáim maradtak meg az életemből, mindenem odaégett, legalábbis gondolom, mert lentről láttam, hogy a lakásból is kicsaptak a lángok” – mondta a Lovasi.

Leégtek a Pesti Srácok is

Az épületben volt a Pestisrácok.hu szerkesztősége is. Ők azt írják, volt olyan lakó, aki a vécén ülve csak akkor vette észre a tűzvészt, amikor lezuhant mellé egy égő gerenda. A munkatársak szerint egy gázrobbanás nyomán csaptak fel a lángok az „elmutyizott palotában – amiről az Átlátszó.hu is írt tavalyi cikkében.
Kapcsolódó videó:

2014. július 15., kedd

Index - Belföld - Leégett az Andrássy úti palota teteje

Index - Belföld - Leégett az Andrássy úti palota teteje:

2014. 07. 15. 16:32
'via Blog this'
Világörökségi épület gyulladt ki a Kodály köröndön, kedd délután. A katasztrófavédelem negyed öt körül kiadott közleménye szerint az Andrássy út 83-85. szám alatti palota tetőtere 100 négyzetméteren lángolt, ám tűz gyorsan terjedt, végül az egész tetőszerkezet megsemmisült. A tűzoltók feladata most az, hogy megakadályozzák a tűz átterjedését a szomszédos lakóépületekre. A tűz a létező legerősebb, ötös besorolású veszélyességi fokozatát kapta.

Két embert őrizetbe vettek

 A rendőrség előállított két férfit, akit közveszély okozás bűntettével gyanúsítanak az Andrássy út -

Szív utca sarkán keletkezett épülettűz kapcsán. A 37 éves É. Attilát és a 36 éves N. Jánost őrizetbe vették – közölte a Police.hu
Több száz embert evakuáltak, akik a közelben lévő Derkovits Gyula Általános Iskolában és a kerület művelődési házában kaptak menedéket – tudatta Hassay Zsófia. A kerület polgármestere nem tudta megmondani, hogy a szomszédos házból kimenekítettek visszamehetnek-e otthonaikba éjszakára. A menedéket nyújtó két épületben az önkormányzat éjszakai szállást és ételt is biztosít szükség esetén – közölte a polgármester.
A tetőtérből egy gázpalackot lehoztak a tűzoltók, akik nagy erőkkel vonultak a helyszínre, az oltást egy emelőkosaras jármű is segíti. A terézvárosi önkormányzatnálelmodnták, hogy az Andrássy út 83-85. alatti – az UNESCO által az Világörökség részének nyilvánított – épület tetőtere felújítás alatt áll. (A nehéz sorsú palota anyagi gondjairól itt olvashatja korábbi cikkünket.)
„Egy munkás dolgozott a tetőn, ő rohant le, azzal, hogy baj van, lángol a tető.” – mondta Hassay.

Lezárták az Andrássyt, kiürítik a környéket

Fél öt után pár perccel a katasztrófavédelem már azt közölte, hogy 55 tűzoltó oltja az Andrássy úti házat, további egységek tartanak a helyszínre, és teljes szélességében lezárták az Andrássy utat a Kodály köröndnél.
Az épületet és a környékét kiürítik, a közlemény szerint két tűzoltóraj járja a lakásokat és kíséri ki a lakókat, a szomszédos házat a rendőrség üríti ki.
Öt óra előtt néhány perccel a BRFK is közleményt adott ki a tűzről, azt írják, hogy a Kodály körönd és a Rózsa utca közti szakaszt zárták le, a forgalmat rendőrök irányítják.

Tűz nélkül is bedőlne

A Kodály körön meghatározó épülete hiába az egyik legszebb az Andrássy úton, lakóinak régóta fejfájást okoz, hogy az állapota évről évre rosszabbodott. A palota lakói két éve már tüntetést is szerveztek, követelve a VI. kerületi önkormányzattól, hogy hárítsa el az életveszélyt, amelybe az előző képviselő testület sodorta őket.
2000-ben ugyanis az önkormányzat, amely akkor a palota 100 százalékos tulajdonosa volt megbízta az Andrássy 83-85. kft-t a tetőszerkezet felújításával. A cég azonban már évek óta felszámolás alatt áll, nagyjából hat éve félbe is hagyta a munkálatokat.

„Mindenki, aki feljön a tetőre, szörnyülködik” – mondta a ház által létrehozott tetőtéri bizottságának egyik tagja. „Eltávolították a tűzhatároló falakat, amelyek meggátolták volna a tűz továbbterjedését, nyitva hagyták a födémet” – adott helyzetképet Makszim Norbert. Az önkormányzat csupán annyit tett, hogy felbontotta a szerződést a kft-vel, ám a munkák befejezéséről nem gondoskodott.

„A szerződést tavaly bontottuk fel, mert a cég nem csinált semmit” – mondta a VI. kerület főpolgármestere.Hassay Zsófia úgy tudja, hogy az egész épület egy külföldi cég tulajdona, és az épületben nincs lakó.
Makszim Norbert szerint azonban nem így van: „A ház első és második emeletén lévő lakásokat eladta a lakóknak az önkormányzat – ott negyven lakás van –, a harmadik emeleten öt lakás az önkormányzaté, 21 pedig a felszámolás alatt lévő kft-é” – mondta a ház tetőtéri bizottságának tagja. A tetőtér pedig a társasház – így a lakók – valamint az önkormányzat és a kft közös tulajdona.
Kapcsolódó téma:

A cél, hogy ne szakadjon ránk a ház


"... A leromlott állaptú ház felújítására 2000-ben kötötték meg a szerződést a Király utca 20. - Alfa 1. Kft.-vel, aminek ügyvezetője Arnon Epschtein volt. A megállapodásban a projektcég vállalta a harmadik emeletén lévő 23 lakás kiürítésének költségeit, az ingatlan zárófödém- és fedélszékcseréjét, a tetőzet rekonstrukcióját, a díszudvar felőli függőfolyosó aládúcolt részének rekonstrukcióját. Cserébe az önkormányzat nekik adta az egész harmadik emeletet és a tetőteret...."

"...Pár év szünet után megjelent a színen az akkori alpolgármester, Fürst György baráti körébe tartozó Arie Yom Tov és annak cége, ami 2005 júniusában alakult meg ..."

"...Az alapszerződést még 2000-ben kötötte az akkori, fideszes polgármester, Farkas György, de a lakók szerint egy későbbi szerződésmódosítás miatt vannak most bajban, amit a szocialista Verók István jegyez...."

"...2009-ben  még Andrássy Palace fantázinéven ebben az épületben hirdették Budapest legdrágább lakásait, volt olyan, amit 449 millióért árultak, ezekben most maximum galambok laknak...."

"... Az alpolgármester szerint  ugyanennek a beruházói körnek még öt másik ingatlanügyével van gondjuk. 
Az épületkárokon kívül a befektetők, akik másfél éve eltűntek, már 10 millió forint közös költséggel tartoznak a háznak, a lakók saját zsebből állják a különbözetet, hullik a vakolat, leszakadnak a födémek, beázik az épület...."

"...Az Andrássy út 83-85. lakói hasonló helyzetbe kerültek, mint az Andrássy út és a környék számos másik épülete, amikről már korábban beszámoltunk. Tavaly az Andrássy út 1. alatti Stein palotát nyilvánították életveszélyessé, amit az ügy jogi kuszasága miatt az önkormányzat szintén nem tudott megoldani, és még sorolhatnánk a kísértetiesen hasonló helyzetű házakat...."
01
Állapotok az udvarban(Fotó: Huszti István)01
Állapotok az udvarban(Fotó: Huszti István)
01