Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2006szept19. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2006szept19. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. szeptember 12., vasárnap

Újra kísért az ötvenes évek szelleme(?)


Újra kísért az ötvenes évek szelleme
2010.09.11, 10:20 Nemzeti Hírháló

A 2006-os koncepciós eljárások lebonyolítói miért "érinthetetlenek"?

Alapvető emberjogi elv, a tisztességes eljáráshoz való jog.

Szeptember 10-én dr. Morvai Krisztina EP-képviselő tartotta sajtótájékoztatóval egyidőben még folyt a Fővárosi Bíróságon a tárgyalás az ellen a két rendőr ellen, akiket az ügyészség azzal vádolt, hogy 2006 szeptemberében bántalmazták az őrzésükre bízott, előzőleg a Rákóczi úton bordatörést szenvedett, és a rendőrségre szállított férfit. Sajtó hír lett, hogy I. fokon a bíró felmentette a rendőröket, ami ellen az ügyész, fellebbezéssel élt. A sértett az ítélet indoklása közben rosszul lett, elnézést kért, elhagyta a tárgyalótermet.

Dr. Morvai Krisztina összefüggést lát a 2006 őszén történt tömeges rendőri brutalitások és jogsértések, valamint Budaházyt és a Hunnia csoportot érintő jogsértések között.

Morvai Krisztina a Fővárosi Bíróság épülete előtt kifejtette, és tényekkel támasztotta alá, hogy miért tartja felháborítónak, hogy Budaházy György és vádlott társainak ügyében azok a büntetés-végrehajtási intézmények vezetői hoznak döntéseket, akik a vezetői voltak azoknak az intézményeknek, ahol 2006 őszén tömeges jogsértések történtek, ahol emberek százait bántalmazták és megalázták. Konkrét példaként a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet akkor, és most is hivatalban lévő parancsnokát, Boglyasovszky Csabát említette, aki 2006 őszi események idején végig asszisztált ahhoz, hogyan kínozzák az ártatlan bevitteket, az általa vezetett börtönben.

A képviselő Asszony ismertette, hogy a ma tárgyalt ügyben is elmondták a tanúk, köztük egy teljesen független újságíró is, aki a munkáját végezte szeptember 19-én, amikor a rendőrök elfogták, összeverték és ötvened magával a VIII. kerületi kapitányság udvarán térdepeltették egész éjszaka, rendkívül fájdalmas kötöző bilinccsel hátra bilincselt kézzel 12 óra hosszat. A mosdót sem használhatták, sokan összevizelték magukat, rosszul lettek, voltak akiknek töréseik voltak.

Jogtalan elfogások, bántalmazások voltak. Voltak, akiket a Magyar Rádió udvarán térdepeltettek, vagy máshol. Terpeszállásban, fejet falnak támasztva kellett órák hosszat állniuk. Aki nem bírta, a lábát összerugdosták, valamint gumibottal vagy másként verték őket.

Ezek ellen a megkínzott emberek ellen vádat emeltek, volt ahol az eljárás 9 hónapig folyt.

Kb. 150 ember előzetes letartóztatását rendelték el a Gyorskocsi ill. Markó utcai FBV intézményekben. Mára már jogerős bírói ítéletek és a parlamenti vizsgáló bizottság is kimondja, hogy folyamatos kínzásokban és embertelen, kegyetlen bánásmódban volt része a fogva tartottaknak. A kínzásokon túl vérző fejű, sebesült emberek, köztük nők egy héten át nem tisztálkodhattak.

Ezekben az eljárásokban benne volt a rendőrség, a bíróság, a büntetés végrehajtás. Ennek ellenére sem az ügyészi, sem a bírói, sem a büntetés végrehajtói szervezetben nem volt olyan alapos kivizsgálás, amiben megállapították volna,

- hogy hogyan is történhettek meg ezek a jogsértések,

- kiket terhel ezért felelősség.

- kik adtak utasítást a végrehajtásra,

- kik miért működtek ebben közre a megrendelőkkel.

Hogy kerülhetett sor arra, hogy a bíróságon tömegesen, 150 ember előzetes letartóztatását úgy rendelték el, hogy egy-egy perces meghallgatások voltak, ahol a vádlottak meg sem szólalhattak.

Összevert embereket állítottak a bírók elé, akiktől a bíró meg nem kérdezte, hogy mitől vérzik, mi történt magával, milyen sérülései vannak? Nem mondhatták el, hogy mi történt.

Futószalag-szerűen, megszégyenítve a jogállamiság elvét, semmibe véve a jogszabályokat, koncepciós eljárás keretében juttatták börtönbe az embereket, ahol meg is kínozták őket. 9 hónapon keresztül hosszabbították ezeket, a koncepciós eljárásokat.

Mai napig a felelősséget illetően semmiféle kivizsgálás nem történt meg.

Most Budaházy György és 15 társa, a Hunnia csoport ügyében, ugyanaz az, az ügyészi szervezet jár el, ugyan az, a bírói szervezet hosszabbítgatja az előzetes letartóztatásokat.

Hab a tortán, hogy ugyanaz a büntetés végrehajtási parancsnok dönt olyan kérdésekben, hogy kaphatnak-e laptop-t a vádlottak, hogy a 25.000 oldal vádiratot elolvashassák, vagy megnézhetik-e a rejtett kamerával készített felvételeket.

Alapvető emberjogi elv, a tisztességes eljáráshoz való jog. Joguk van a vádlottaknak az ellenük felhozott bizonyítékokat megismerni.

Vádemelés időszakában van a Hunnia csoport, ami azt jelenti, hogy a vádirathoz fűzhetnének indítványokat. A fogva tartottnak joga megismerni azt, amit ellene felhoznak. Pl. telefon lehallgatás esetében, valóban az ő hangja-e. De ezekben a kérdésekben pl. Szász Endre, Budaházy György esetében az a parancsnok dönt, aki a 2006-os őszi események idején végigasszisztálta, hogyan kínozzák a fogva tartottakat az általa vezetett börtönben.

Dr. Morvai Krisztina EP képviselő kifogásolja, hogy ugyanazok az intézmények - minden nemű kontroll nélkül - vihetik végig most is az eljárásokat. Ugyanazok döntenek büntetés végrehajtói és bírói szinten.

Míg a váci parancsnok a jognak megfelelően járt el, a budapesti parancsnok feljebbvalókhoz fordult, és tett ellene.

Az államnak jobban oda kellene figyelnie az eljárás jogszerűségére.
Letartóztatások, házkutatások voltak hatósági tanuk és jegyzőkönyv nélkül, letámadva a női hozzátartozókat. Nincs biztosíték arra, hogy ilyen körülmények között tettek-e oda hamis bizonyítékokat, mint az ötvenes években Rákosiék idejében. A fogva tartottak azokhoz kerültek, akik 2006-ban is jogsértéseket követtek el. Négy hónapig még a hozzátartozóikat sem láthatták. A sajtónak sem engedtek hozzáférést. Áttörést jelentett Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd bátor interjú felvétele, amit nyilvánosságra hozott.

Teljesen sötét, ötvenes évekbeli ÁVH-s módszerekkel folyik ma egy eljárás, olyan emberek ellen, akik politikai vezetők voltak, akik többszörösen borsot törtek a hatalom orra alá.

Budaházy 2002 - 2010-ig ismert ellenzéki vezető volt, aki 2002-ben demonstációt szervezett az Erzsébet hídon a szavazatok újra számlálásáért, ő volt az, aki a Szabadság téren álló szovjet emlékművet megrongálta, amit 1956-ban a felkelő nép is megtett, az EU-csatlakozás ellen ismert plakáttal agitált. 13 esetben indítottak ellene szabálysértési eljárást.

Megalakította a Hunnia csoportot, akik a Sukoró ügyet elindították, amelyben mára már több vezető politikus érintett, sőt letartóztatásban van.

Morvai Krisztina jogvédő arra kéri a nyilvánosságot, hogy szeptember 13-án, hétfőn, 18 órakor menjenek el a Kossuth térre, ahol emberjogi tüntetés szerveznek. Foglaljanak állást, hogy akarják-e, hogy ma Magyarországon az ötvenes éveket idéző, durva jogsértő módszerekkel ugyanazok a szervek, akik bizonyítottan 2006-ban durva jogsértéseket követtek el a politikai ellenzékkel szemben, büntető eljárásokat folytassanak, és börtönben tarthassanak ellenzéki vezetőket. Aki úgy gondolja, hogy erre a kérdésére NEM a válasz, az jöjjön el, és minél többeket hozzon magával.

Orbán Éva

Budaházy György 2009. június 19-e óta van előzetes letartóztatásban. A Központi Nyomozó Főügyészség Budaházy Györgyöt többek között terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal visszaéléssel, emberölés előkészületével gyanúsítja.
*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Gergényi futólépésben menekült a jogvédők elől


MG - Index 2010. szeptember 3., péntek 19:14

Sietve távozott Országgyűlési bizottsági meghallgatásáról a volt budapesti rendőrfőkapitány, miután a bent töltött három óra alatt szinte minden kérdés alól azzal bújt ki, hogy nem emlékszik a konkrét eseményre, már akkor sem tudott róluk, vagy az adott ügy nem tartozott a hatáskörébe. A felháborodott nemzeti jogvédők a kijáratig kísérték és pocskondiázták.

Az Országgyűlés májusban létrehozott, az előző két kormányciklus idején, de főleg a 2006. őszén történt jogsértéseket vizsgáló albizottsága eddig talán legnagyobb érdeklődéssel várt ülésén Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt hallgatta meg.

A mellébeszélés mestere

A bizottsági ülésen történtekről sokkal könnyebb lenne úgy beszámolni, ha azokat a dolgokat sorolnánk fel, amelyekre Gergényi emlékezik, a volt rendőrfőkapitány emlékezete ugyanis meglehetősen töredékesnek, egyben szelektívnek bizonyult. Elmondása szerint nem emlékezik például a Fővárosi Bíróság által később jogellenesnek ítélt módon feloszlatott vagy eleve nem engedélyezett tüntetésekre, például 2004-ben a Gyurcsány Ferenc házához tervezettre.

A bizottsági ülés alaphangulatát egyből meghatározta, hogy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás erre reagálva a mellébeszélés mesterének nevezte. A hivatali ideje, 2003. júniusa és 2007. márciusa között gyakran "vasprefektusnak" titulált nyugdíjas rendőrtábornok erre közölte, hogy senkitől sem várható el, hogy 7-8 évvel korábbi eseményekre emlékezzen.


Fotók: Barakonyi Szabolcs

Gaudi-Nagy később le is csapta a labdát, mondván ő pontosan emlékszik a Gesztenyés-kerti tüntetés 2004-es eseményeire, a fideszes Wittner Mária pedig 56-os tárgyalásának részleteivel szórakoztatta Gergényit, a bizottságot és a közönséget.

A kérdések első fele a tévészékház elleni támadás során történt rendőri intézkedéseke irányult. A bizottság nagy elvárásokkal készült a meghallgatásra, mert a korábbi beszámolók alapján úgy tűnt, Gergényi kezében futottak össze a szálak.

Épp csak ott volt és koordinált

Mi sem állt azonban távolabb a valóságtól, vagy legalábbis attól, ahogy az események a vasprefektus fejében rögzültek. Gergényi ugyanis csupán a BRFK irányítása alatt álló erőkért volt felelős, azok azonban gyengén felszereltek és kiképzetlenek voltak.

Azonban erről sem ő, hanem, mint mondta, az elődei tehettek. A rebiszes kommandósok bevetését hiányoló kérdésre azzal válaszolt, hogy az az országos rendőrfőkapitány (jogkörét gyakorló Szabadfi Árpád rendőr tábornok) hatáskörébe tartozott, ahogy arról sem ő tehet, hogy szintén gyengén felszerelt és képzetlen vidéki rendőröket rendeltek Budapestre.

A helyszíni események irányítása ugyanakkor a biztosításparancsnok Lapid Lajos feladata volt, így Gergényi, miként a válaszaiból leszűrhető volt, kettejük között, pusztán egyfajta koordinátori szerepre volt kárhoztatva.

Mindennek az oka az volt, hogy a rendőrség békés demonstrációra készült, az ellenkezőjére nem érkezett információ, és - miként a meghallgatáson kiderült - senkinek nem jutott eszébe, hogy az őszödi beszéd miatt felpaprikázott hangulatú tömeg esetleg a megszokottnál erőszakosabb kedvében lehet.

Gergényi annyira nem volt képben, hogy az irányítási ponton arról sem értesült, hogy a tévészékház épülete nincs körülvéve, hátul politikusok és sérült rendőrök távoztak, így az épületet védő rendőrök megerősítése, utánpótlása belülről is megoldható lett volna. A másnapi, a miniszterelnökkel történt találkozóról is csak homályos emlékei voltak, mire a vendégként jelen lévő Morvai Krisztina meg is jegyezte, hogy Gergényinek nyilván számos miniszterelnök ismerőse van, ha ennyire sekély nyomot hagytak benne a történtek.
Módfelett sajnálatos

A volt főkapitányt a rákövetkező napok rendőri túlkapásainak és az indokolatlan őrizetbe vételeknek a híre is váratlanul érte, holott arról jogerős bírósági ítéletek is születtek. A Magyar Rádió udvarán előállított és megvert, megalázott tüntetőkről sem tudott.

Így lett a meghallgatás fénypontja, amikor az egyik áldozat is szót kapott, és néhány tőmondatban ismertette a meglehetősen brutális eljárást, melynek részese illetve szemtanúja volt. Gergényi erre azt válaszolta, hogy "amennyiben mindez igaz", azt módfelett sajnálatosnak tartja.


Hasonlóan izgalmas perceket hozott az utcákon intézkedő rendőrök beazonosíthatóságáról folytatott vita. Gergényi akkori magyarázata szerint a rendőrökről leesett az azonosító, amit Wittner Mária utólag is erősen kifogásolt. Talán ez volt az egyetlen eset, amikor a vasprefektus elismerte, hogy nyilatkozatával hibázhatott, ám ezt azzal magyarázta, hogy akkor már három napja nem aludt.

Egy zavart mosoly

A másik kibúvó az volt, hogy a rebiszes különleges erők egyenruhája nem BRFK-hatáskör. Gaudi-Nagy Gergényi orra elé tartotta az Index Túlkapások c. könyvét, benne egy símaszkos-vadászpuskás illető fotójával, hogy szerinte az illető rendőr-e.

Gergényi habozott, majd közölte, hogy nem tudja. Gaudi-Nagy a válaszában megnyugtatta, hogy az illető bizony rendőr, majd feltette a logikus kérdést: ha a budapesti rendőrfőkapitány számára ez nem könnyen eldönthető, vajon az utca emberének honnan kéne tudnia?

A volt főrendőrkapitány a kerületi kapitányságok fogdáin történt jogsértésekről sem értesült, holott azok a BRFK felügyelete tartoznak, az elmaradt belső vizsgálatok és felelősségre vonások ügyét pedig szintén azzal intézte el, hogy nem emlékezhet mindenre ennyi év távlatából. Mint utóbb kiderült, arról sem tudott, hogy az őrizetbe vett tüntetők ellen indított büntetőeljárások több mint 94 százalékát megszüntették.

Futólépés haza

Morvai Krisztinának arra a kérdésére, hogy ha ennyire nem volt hatással az eseményekre, nem kellett volna-e visszautasítania a Demszky Gábortól kapott Pro Urbe kitüntetését, Gergényi csak zavartan mosolygott.


Mint kiderült, Gergényi arról sem tudott, hogy miként arról Bencze József, az időközben kinevezett országos rendőrfőkapitány Takács Albert ombudsmannak írt levelében beszámolt, eljárást indított Gergényi ellen elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétsége miatt. Mivel az eljárásról tudnia kellett, vagy Bencze állított valótlant, vagy Gergényi nem mondott igazat.

A meghallgatás végén több, a Kossuth téri tüntetésekről ismert aktivista is "szégyellje magát", "úgysem mer a szemembe nézni", "gazember" és hasonló kiáltásokkal kergette a teremből kifelé majd a lépcsőn a kijárat felé a futólépésben távozó vasprefektust.

Pintér nem nyilatkozik Gergényi felelősségéről

2010. augusztus 31. 13:06 mandiner.hu

Pintér Sándor nem nyilatkozott a Gergényi Péter és a rendőri vezetés felelősségét vizsgáló ORFK-jelentésről. A 2006. őszi eseményeket vizsgáló iratról a Magyar Nemzet keddi száma adott hírt.
"Orbán Viktor miniszterelnök Balsai Istvánt bízta meg a 2006-os rendőri brutalitások és túlkapások kormányzati kivizsgálásával, ezért minden ilyen kérdésben őt kell keresni" - nyilatkozta a belügyminiszter. Pintér Sándor nem kívánt reagálni a most előkerült, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány felelősségét is felvető jelentésre, amely a 2006. őszi rendőri atrocitásokat vizsgálta.

A jelentés, amelyről a Magyar Nemzet keddi száma adott hírt, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) fegyelmi osztályán készült.



Igen tisztelt Gergényi Péter!

Kérem, nézze meg az alábbi rövid filmet és olvassa el a két angol nyelvű levelet is.

Itt most csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az a rendőrség, amelyik egy semmi ellenállást nem tanúsító 66 éves emberrel szemben így viselkedik, az nem lehet egy demokratikus jogállam rendőrsége. Az csak egy cinikus tolvajbanda gátlástalan, minden aljasságra és brutalitásra képes testőrsége lehet. Ahogy az Ön emberei velem szemben viselkedtek, az inkább vesztüket érző sarokbaszorított veszett patkányok viselkedésére jellemző. Madarat tolláról, embert barátjáról, egy ország kormányát rendőrsége viselkedéséről lehet felismerni.

Egyébként pedig a közmondás szerint: "fejétől bűzlik a hal".

Lévay Atilla
http://index.hu/politika/belfold/2006/elkurtuk/videok/?vid=okt23_kamikaze

Rendőri brutalitás: Felmentettek két fakabátot


2010. szeptember 10. 17:48 Hunhír.info

Bizonyítottság hiánya miatt felmentette a Fővárosi Bíróság (FB) pénteken azt a két rendőrt, akiket az ügyészség azzal vádolt meg, hogy 2006 szeptemberében bántalmazták az őrzésükre bízott, az előzőleg a budapesti Rákóczi úton bordatörést szenvedett és a rendőrségre szállított férfit.

Elsőfokú ítéletében a bíróság egyetértett azzal, amit a rendőrök védője előadott a perbeszédében, vagyis kimondta: a sértettet két vagy három rendőr bántalmazta, de azt kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak követték volna el a bűncselekményt.

A bíró utalt az ellentmondásos tanúvallomásokra, amelyekből indoklása szerint nem lehet pontosan meghatározni, mi történt, mert nagyon sok volt az eltérő momentum ezek között. Mind időben, mind a bántalmazás formáját tekintve más-más hangzott el a tanúk részéről. Például másként emlékeztek a helyszínre, az előállítottak számára, a rendőrök számára, ruházatára és nemére.

Külön kitért a bíró arra is, hogy az eljárás során több olyan tanúvallomást is hallhattak, amelyek nem egyeztek a sértett által elmondottakkal. Példaként említette, hogy volt olyan tanúvallomás, amelyben a nyilatkozó a bántalmazók számát több személyben jelölte meg, mint maga a sértett. Ezeket az állításokat a sértett mindig pontosította, így a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nincs oka kételkedni a sértett szavahihetőségében és ez alapján leszögezte azt is, hogy a sértettet nem a bosszúvágy hajtotta, amikor a rendőrökre vallott.

Mindezt a - tárgyaláson végig orvosi maszkot viselő - sértett nem hallotta, mert az indoklás közben felállt, elnézést kért, majd rosszullétre hivatkozva távozott a tárgyalóteremből.

A két rendőrt azért vonták eljárás alá, mert a vád szerint egy, a Rákóczi útról előállított, akkor már súlyosan sérült férfit bántalmaztak a VIII. kerületi rendőrkapitányságon. A vádhatóság képviselője ezért azt kérte, hogy a két rendőrt hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett súlyos testi sértés kísérletének bűntette miatt mondja ki bűnösnek a bíróság.

Az ítélet nem jogerős, mert bár a vádlottak és védőik tudomásul vették a döntést, az ügyészség képviselője a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett. Így a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

A 2006-os vérengzésekért felelős politikusok arcátlanul üzengetnek...

 ...az eseményeket vizsgáló parlamenti albizottságnak
Kuruc.info 2010-09-12. 09:35

Már eleve az megdöbbentő, hogy egy ilyen ítélethozatalra került sor, ráadásul a vádirat elkészítését követő 2 és fél évvel, a tragikus esemény után közel 4 évvel.

Az ügy sértettje, Attila egy békés, bejelentett rendezvény után élettársával tartott hazafelé a budapesti Rákóczi úton 2006. szeptember 19-én éjfél körül, amikor az őszödi hazugságbeszéd miatt felbőszült tüntetők ellen utcára kivezényelt, az MTV székházostrom elvesztése miatt felajzott és bosszúvágytól fűtött rendőri erők sorfalába ütköztek.

Annak ellenére, hogy Attila semmilyen tevőleges ellenállást, vagy provokatív magatartást nem tanúsított (csupán a közelben található lakásához való jutás lehetősége felől érdeklődött), a helyszínen intézkedő rohamosztagosok felszólítás nélkül rátámadtak, a földre teperték, majd tonfával és rúgásokkal brutálisan bántalmazták, amelynek következtében - a számos felületi zúzódás és sérülés mellett - bordatörést szenvedett.

A sértettet ügyvédként képviseltem ebben a bírósági eljárásban (az MTI-nek ez nem volt hírértékű), csakúgy mint számos más károsultat és koncepciós eljárásban meghurcoltat, akik szintén a 2006 őszi rendőrterror áldozatai lettek.

Tagja és alelnöke vagyok egyúttal a Jobbik országgyűlési képviselőjeként a 2002 és 2010 közötti időszakban, de különösen 2006 őszén az állami szervek által elkövetett alapjogsértéseket kivizsgáló országgyűlési albizottságnak (a munkában - Morvai Krisztina jogvédő, EP képviselő is aktívan részt vesz), ahol már hetek óta zajlanak a rengeteg meglepő részletre fényt derítő meghallgatások.

A következő meghallgatásra szeptember 17-én, az őszödi hazugságbeszéd kiszivárogtatásának 4. évfordulóján kerül sor: Bene László akkori országos rendőrfőkapitány és Such György volt rádió elnök kerültek ismételt idézésre, több más személy (két rendőrtiszt és egy kilőtt szemű áldozat) mellett.

A rendőröktől elszenvedett verés miatt szinte eszméletét vesztett sérültet a helyszínre érkező mentősök kiszabadították a készenléti rendőrök kezei közül, de őt sürgősségi ellátását követően a rendőrök kiráncigálták a mentőből. Ezután a sértettet az ismeretlen rendőr tettesek járőrkocsiba tuszkolták (ennek során további sérülést szenvedett), majd a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra szállították, ahol az udvaron több sorstársával együtt ismételten kegyetlen bántalmazásnak vetették alá, és ott közel 4 órán át orvosi ellátást sem kapott, bár tudtak a bordatöréséről.

Az ítélet ellenében megállapítható álláspontom szerint, hogy a büntetőeljárás során foganatosított sértetti és tanúmeghallgatások (két tanú egyértelműen beazonosította a vádlottakat) kétséget kizáró módon alátámasztották, hogy a vádlottak hosszú perceken át megütötték, pofozták, rugdosták a már súlyosan sérült áldozatukat, annak mellkasára térdelve, illetve meztelen lábfejét taposva órákon keresztül kínozták, emberi méltóságában megalázták. Az ügyben az áldozat bántalmazását végignéző sorstársai tettek feljelentést, hogy tanúvallomásukkal hozzájáruljanak az igazság feltárásához. Attila a rendőröket határozottan felismerte a nyomozás során és ma is határozottan emlékszik arcukra, mert mint mondta, soha nem felejti el bántalmazóinak ábrázatát. A vádlottak és meghallgatott rendőr tanúk ismét fedezték egymást, falaztak és több esetben egyértelműen hazudtak a bíróság előtt. A fogdaudvaron előállítottakat őrző rendőrök közül volt aki azt mondta: mindenki ülhetett, ezzel szemben a tárgyaláson jelen levő öt volt előállított (köztük az MTI egyik tudosítója) egybehangzóan állította: mindenkinek térdelni kellett a falnak fordulva műanyag gyorskötözővel hátrabilincselt kézzel, aki erre képtelen volt azt megverték, megrugdosták, falhoz lökték. Sértett a súlyos sérülése miatt nem tudta teljesíteni a kínzást megvalósító parancsot és orvosi ellátást követelt, ezért támadtak rá különön kegyetlenséggel a rendőrök. Az egykori előállítottak azt is cáfolták, hogy őket kérésre folyamatosan vitték volna ki vécére, ezzel szemben azt mondták nekik csináljanak maguk alá. Kijelentették: a rendőrök állításával ellentétben - bár kértek - vizet sem kaptak órákon át.

Orvosi ellátásra közel 20 előállított szorult, ennek ellenére azt számukra csak hosszú órák elteltével biztosították, ezért az őrzésüket ellátó rendőrök megalapozottan gyanúsíthatóak a Btk. 172. § (1) és (3) bekezdéseibe ütköző segítségnyújtás elmulasztása bűntett elkövetésével. Többször kértem a tárgyaláson a bíróságot és az ügyészséget, hogy a nyilvánvaló bűncselekmény miatt haladéktalanul tegyenek feljelentést a rendőrökkel szemben, erre eddig tudomásom szerint nem került sor.

Az ítélet szomorúan példázza, hogy a 2006 őszi tömeges rendőri brutalitás felelőseinek számonkéréséhez alapvető szemléletváltásra van szükség az ügyészségek és bíróságok részéről, és egyúttal elementáris erővel veti fel az igényt az elmaradhatatlan igazságtétel és elszámoltatás iránt a 2002 és 2010 közötti időszakban az állami szervek, a karhatalmi erők által elkövetett törvénytelenségek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében.

A jogvédők és áldozatok erőfeszítései ellenére a több száz bűncselekmény miatt eddig csupán néhány kisrendőrt ítéltek el - csak egyet letöltendő börtönbüntetésre -, a vérengzésekért felelős rendőrparancsnokok és politikusok még szabadlábon vannak (sőt utóbbiak még arcátlan módon üzengetnek az eseményeket vizsgáló parlamenti albizottságnak és távollétükkel tüntetnek), a véres akciókat végrehajtó rendőri állomány, a 2006 szeptember 19-ét követően futószalagon 150 embert jogtalanul előzetes letartóztatásba helyező és számos koncepciós pert elítélésig végigfolytató bírók, a rendőrterror miatti felelősségre vonás érdekében mindent el nem követő, a jogtalan előzetesére indítványt tevő, illetve koncepciós perekben vádat képviselő ügyészek, az előzetesbe helyezett tüntetőket sanyargató fegyőrök pedig mai napig is helyükön vannak.

Amíg a 2006 őszi megtorlásokért felelősöket el nem számoltatják és felelősségre nem vonják, nem lehet érdemi változásról beszélni. Szégyenletes, hogy a testileg-lelkileg szinte megrokkant sértettnek a kegyetlen bántalmazás miatt eddig csupán 400 ezer forint kártérítést fizettek a rendőri szervek. Örömteli ugyanakkor, hogy a nemzeti jogvédők és a Jobbik által is szorgalmazott jóvátételről az Országgyűlés után nemrég a Kormány is határozott, ennek megfelelően az ilyen és ehhez hasonló sorsú károsultakat az állam saját vállalása szerint idén október 23-ig kártalanítja.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei korábban már számos 2006 őszi károsultnak csikartak ki kártérítést joggyakorlatot döntően befolyásoló jogerős ítéletek és egyezségkötés útján, illetve több tucat, megtorlások során büntető- és szabálysértési eljárás alá vont civil védelmét látták el sikeresen.

Budapest, 2010. szeptember 11.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Programajánló (vasárnap-hétfő) program beírás: www.minden-ami-magyar.hu/prg/
1. 09-13, 18:00 "Összefogás Budaházyért"- tüntetés a Kossuth téren

Valótlan kiadványokat terjeszt a Fidesz a Jobbikról (dokumentumokkal és videóval)
2010-09-10 16:27 barikád.hu

A Jobbik aktivistái kérdőre vonták azt az aktivistát, aki Felsőzsolca cigányok lakta részén osztogatott szórólapokat, amely a Jobbikról és a párt támogatta Tóth Lajos független polgármesterről állít valótlanságokat. Az aktivista elmondta, tevékenységét a Fidesz polgármesterjelöltje Orosz Csaba pénzelte. A szórólapterjesztő kijelentését írásba adta, amelyet eredeti formájába cikkünkben olvashat. Egyed Zsolt a Jobbik borsodi országgyűlési képviselője kijelentette, pártja feljelentést tett az ügy miatt. Nem ez az első eset, hogy a Fidesz lejárató kampányt indított a radikális párttal szemben. Bírósági ügy indult egy korábban Kiskunlacházán és Gyálon terjesztett lejárató anyag miatt is.

Egyed Zsolt a Jobbik borsodi országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón jelentette, be hogy Felsőzsolca fideszes polgármesterjelöltje a radikális pártot és függetlenként induló támogatott polgármesterjelöltjüket Tóth Lajost lejárató szórólapok terjesztését pénzeli. A Jobbik politikusa elmondta, csütörtökön, Felsőzsolca cigányok lakta részén terjesztették a hazugságokat tartalmazó kiadványt.

Egyed Zsolt elmondta, a szórólapokon azt állították, hogy a Jobbik el szeretné üldözni a cigányokat, valamint szögesdróttal körbevett táborokba zárná a gyermekeiket. A politikus kijelentette, a Jobbik a Borsod megyei közgyűlésben éppen arra törekszik majd, hogy a társadalom megbecsült tagjaiként kezelje a becsülettel dolgozó, gyerekeiket iskolába járató cigány családokat. Ám a bűnözőkkel szemben a párt továbbra is kőkemény fellépést ígér. A Jobbik aktivistái kérdőre vonták a szórólapokat terjesztő hölgyet, aki írásban nyilatkozott arról, hogy tevékenységét Orosz Csaba fideszes polgármesterjelölt pénzelte. Utasításba kapta azt is, hogy a kiadványt a település kimondottan a cigányok lakta részein osztogassa. Egyed Zsolt hozzátette feljelentést tettek az eset miatt, emellett jelezte pártja ragaszkodik a becsületes úthoz, ajánlószelvényeit is tisztességesen gyűjtötte.

Az ügyben a barikad.hu megkereste Csöbör Katalint a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjét. Emlékezetes, hogy a képviselőasszony állította korábban Vona Gáborról, amikor a Jobbik pártelnöke a természeti csapások után az érintett településekre, többek között Felsőzsolcára is ellátogatott, hogy a radikális párt vezetője nem járt a helyszínen. Kijelentése derültséget okozott a parlamentbe és magát egyben nevetségessé tett, ugyanis fotók és a helyi beszámolók valamint videófelvételek is igazolták az országjárást. Csöbör Katalin eddig még nem nyilatkozott az ügyben. Szerettük volna megtudni, tudott-e a szórólapok terjesztéséről, adott-e ezekre megbízást, vagy indít-e etikai vizsgálatot Orosz Csaba ellen az ügy miatt.

Korábban Gyálon és Kiskunlacházán terjesztettek valótlanságokat állító kiadványt, amelynek ügyében a bírósági eljárás jelenleg is tart. A hazugságokat állító újságban, amelyet szintén a Fidesz aktivistái terjesztettek, azzal vádolták a pártot, hogy polgárháborúba sodorja az országot, azáltal, hogy a Gárda kezébe fegyvert ad.

Ezzel szemben köztudott, hogy a Gárdának nincsenek fegyverei, bűncselekményt sem követett el, ehelyett adományokat juttatott el rászorulóknak számtalan esetben és segített az árvízvédelmi munkákban.
A kiadvány egymillió munkahelyet, adócsökkentést vagy a radikálisok okozta értelmetlen veszekedést ajánlotta fel választható lehetőségként.

Mostanra kiderült az egymillió munkahely még jó ideig várat magára, az adócsökkentés sem úgy valósult meg, ahogy az az átlagemberek életkörülményeit jobbá teheti.

Ehelyett, viszont a Jobbik bebizonyította, hogy programját nem lehet megkerülni. Bizonyítja ezt a Trianon emléknap és a határon túli magyarságot érintő kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása. A Fidesz-szel szemben a Jobbik viszont megváltoztatná a pazarló segélyezési rendszert és a tényleges közbiztonság megteremtését követeli.

A kiadvány szól, hogy a Jobbik akadályozná az ország nyugalmának helyreállítását.

Ehelyett a Jobbik a nyugalom helyreállításáért dolgozik, éppen ezért követeli a szocialista-liberális kormányok országrontó politikáját folytató politikusainak felelősségre vonását. Köztük Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököket. Valamint elszámoltatást követel a 2006-ban elkövetett rendőrterror felelőseinek ügyében is.

A kiadvány miatt már korábban feljelentést tett a Jobbik a bíróságon az ügy jelenleg is folyamatban van.