'via Blog this'
Advent második vasárnapja idén egybeesne egy fontos egyházi ünneppel – egy olyannal, amit talán sok hívő sem ismer jól.
Bucsy Levente
Advent második vasárnapja, amikor hirtelen kétszeresére növekszik a Jézus Krisztus eljövetelét szimbolizáló fény a koszorún – a három lila és egy rózsaszín színű gyertya közül már kettő ég e naptól egy héten át –, idén történetesen egybeesne egy minimális publicitást kapó egyházi ünneppel, a szeplőtelen fogantatással. Jó alkalom ez tehát arra, hogy tisztázzuk, miről is szól ez az ünnep valójában. (Annak ellenére, hogy advent második vasárnapja lévén magával a főünnepi szertartással és igével egy nappal később találkozhatunk a templomokban. A napra kijelölt szentírási helyekért látogasson IDE!)
A Magyar Katolikus Lexikon fogalommeghatározása szerint a szeplőtelen fogantatás olyan fogantatás, amelyet Isten megőriz az áteredő bűntől, vagyis az első emberpár eredeti bűnétől – ettől szabadítja meg az embert a keresztelés, és kezdődik minden tiszta lappal.
Egy kis adventi, karácsony felé... |
Juhász Gyula: Karácsony felé (1902)
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. ...Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Behegesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. ...És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben. |
Az üdvtörténetben nem kell sokat keresgélni szeplőtelen fogantatás eseményére, ugyanis mindössze egyszer történt ilyen: Szűz Mária születésekor. Ez az ünnep tehát nem Jézus fogantatására utal, hanem édesanyjáéra, Máriáéra. Ennek tényét – Mária születésétől mentes az áteredő bűntől – noha „csak” IX. Pius pápa hirdette ki 1854-ben, a 431-es efezusi zsinatig eleve elfogadott volt Mária „második Éva” szerepe – ekkor született az első Mária-dogma is: Mária valóban „Isten-szülő” (Theotokosz).
Az egyházi írók a zsinat előtt is Mária testi-lelki szentségét hangsúlyozták, tükröződött a meggyőződés Mária valamiféle kiváltságáról, a zsinat után pedig Keleten is olyannyira megerősödött egy ilyen irányú gondolkodás, hogy az 1054-es egyházszakadás sem roncsolta össze ezt. Mária fogantatását egyébként ráadásul mintegy két évszázaddal korábban kezdték Keleten ünnepelni, mint Nyugaton, a XIII. században pedig már gondolatilag létezett is Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe, illetve magyarázata. (Érdekes talán, hogy a kételkedők közül kettőt is szentté avatott később az egyház: Aquinói Szent Tamást és Szent Bernátot.)
1545-ben a trentói zsinaton nem döntötték még el a kérdést – itt még „egyetemes” maradt az áteredő bűn –, ehhez az egyházi állásfoglalás szerint „az egyház hitének lassú kibontakozása”, vagyis dogmafejlődés kellett. IX. Piusz tehát azt hirdette ki a XIX. század derekán, ami az egyház hitében addigra kialakult, tehát megvolt. A szentírási alapot a bibliai Teremtés könyvében (3,15) és a Jelenések könyvében (12,1) találták meg: az asszony és ivadéka győz a kísértő illetve a gonoszság hatalma fölött. Az asszony együtt győz ivadékával, ezért az nem lehet Éva, hanem csak Mária. Másik szentírási alap volt az angyali üdvözletben a kegyelemmel teljes kifejezés: Máriában olyan teljességnek kellett lennie, amely megfelelt az Isten anyja méltóságának. Mária egyedülálló kapcsolatban állt Krisztussal mind anyasága, mind hite szerint, Krisztus kegyelmét is egyedüli módon kapta.
„Én vagyok a szeplőtelen fogantatás” |
Wendler Ferenc (1815–1897) budaörsi földművesnek 1847. június 29-én, születésnapja éjszakáján megjelent álmában Szűz Mária és kinyilvánította: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.” A budaörsi pap levelet küldött a pápának és a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetése után tizenkét nappal, 1854. december 20-án megkapta az engedélyt arra, hogy kápolnát építsen Wendler. A férfi kápolnát emeltetett Budaörsön, a Kő-hegyen 1855-ben, amely családi gondozás alatt volt. A Szeplőtelen Fogantatás-kápolna (Budaörs) így lett a világ legelső szentélye.
Gróf Károlyi István felesége halála után elhatározta, hogy templomot építtet Fóton. Az alapokat már kiásták 1845-ben, de 1848 és '51 között szüneteltetni kellett az építkezést, mert a gróf börtönben ült két évig az 1848-as szabadságharcban való részvételéért. Így 1854-ben készült el a templom. Az Ybl Miklós tervei alapján felépült templom lett a világ első temploma, amit a dogma kihirdetése után Szeplőtelen Fogantatásról neveztek el. 1858. március 25-én, Lourdes-ban – a dogma kihirdetése után négy évvel – Bernadette Soubirous-nakmegjelent egy hölgy, aki úgy mutatkozott be: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.” Ezt a megjelenést a Mária-jelenések közé sorolják. |
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése