2012.04.20. 11:52 falufejlesztes
| FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG GESELLSCHAFT FÜR DORFENTWICKLUNG VILLAGE DEVELOPMENT ASSOCIATION ASSOCIATION POUR LE DEVELOPPEMENT DES VILLAGES
|
PÁLYÁZAT KÖZÉPISKOLÁSOK, EGYETEMISTÁK, FŐISKOLÁSOK RÉSZÉRE
Kedves Diákok!
A Falufejlesztési Társaság és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat „NAGYAPÁM HÁZA” címmel MESTER–INAS képzést szervez középiskolások, egyetemisták, főiskolások, a népi építészet iránt érdeklődő és elkötelezett fiatalok számára. A „NAGYAPÁM HÁZA” program olyan gyakorlati képzés, ahol 2012 nyarán, 4 héten keresztül egy népi műemlék épület, tájház, vagy parasztház felújítása, állagmegóvása során élőben ismerkedhetsz meg a tradicionális építészet értékeivel, a hagyományos népi építőmesteri technológiákkal.
A képzésre jelentkezni lehet egy maximum 5-20 oldalas, kötetlen formájú (műszaki, irodalmi, fényképes, rajzos, stb.) dolgozat beadásával. A dolgozatot nyomtatott formában vagy elektronikus úton is be lehet adni a:
VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI)
1223 Budapest, Park u. 2
címre, vagy a nagyapamhaza@gmail.com elektronikus postacímre.
A beadási határidő : 2012. május 15.
A borítékra, vagy az e-mailbe mindenki írja rá: „NAGYAPÁM HÁZA”
Részletes tájékoztatás:
I. „NAGYAPÁM HÁZA” dolgozat írása:
Beadási határidő: 2012. május 15
A képzésre jelentkező fiataloknak egy 5-20 oldalas, kötetlen formájú (műszaki, irodalmi, fényképes, rajzos, stb.) dolgozatot kell beadniuk, „NAGYAPÁM HÁZA” címmel, amiben egy általuk kiválasztott népi műemlék épületet, tájházat, parasztházat ismertetnek, bemutatva annak építészettörténeti, helytörténeti múltját, értékeit. A dolgozat tartalmazhat építészeti felmérést, fotó dokumentációt, helytörténeti leírást, vagy más személyes élményeket is. A dolgozatban minden jelentkezőnek meg kell adnia a beadott épület pontos címét és meghatározását, valamint a pályázó nevét, postacímét, e-mail címét, telefonszámát, születési évét és jelenlegi iskolájának pontos megnevezését. A dolgozatot írott formában postán a:
VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI)
1223 Budapest, Park u. 2
címre, vagy elektronikusan a nagyapamhaza@gmail.com e-mail címre kell eljuttatni.
Beadási határidő 2012. május 15
A borítékra, vagy az e-mailbe mindenki írja rá: „NAGYAPÁM HÁZA”
A „NAGYAPÁM HÁZA” MESTER-INAS KÉPZÉS igazgató tanácsa értékeli a beérkezett dolgozatokat és kiválasztja a legjobbakat, akiknek a nevét 2012. május 31-ig közzéteszi a www.falu.bog.hu címen, és személyesen e-mailben is értesíti őket. A kiválasztott „inasok” részt vehetnek 2012 nyarán egy népi műemlék, tájház, malom, vagy parasztház felújítási munkálatain a MESTER-INAS képzés keretén belül.
II. „NAGYAPÁM HÁZA” MESTER-INAS képzés:
Időtartam: 2012 nyara, 4 héten keresztül
A MESTER-INAS képzés alkalmat teremt a programban résztvevő mesterek és fiatalok együttműködésére. A kiválasztott „inasok” egy-egy mester mellé kerülnek, és részt vesznek egy műemlék épület, tájház, malom vagy parasztház felújításán, kivitelezési munkáiban. Olyan hasznos alkotó munkát végeznek, amellyel gyarapíthatják tudásukat, bővíthetik szakmai ismereteiket, közvetlen tapasztalatot gyűjthetnek a népi építőmesteri munkákról, hagyományos kőműves mesteri technológiákról. Megtanulhatják a hagyományos házépítés ács és tetőfedő szakmáit, elsajátíthatják a mesterfogásokat, betekinthetnek a népi építkezés, felújítás folyamataiba. A képzés időtartama 4 hét, ami a munkafolyamatokhoz igazodóan, egyénileg kerül meghatározásra. Az inasoknak munkabér nem jár. A mesterek, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal kötött együttműködési megállapodás keretei között, vállalják a tanulók szállás és étkezési költségeit. A „NAGYAPÁM HÁZA” MESTER-INAS KÉPZÉST az akkreditált tanintézetek kötelező nyári gyakorlatnak beszámítják. A képzésben részt vett fiatalok oklevelet kapnak, amelyen a mester és a támogató szakmai szervezetek ajánlása szerepel.
Ha érdekel a népi épületeink megóvása, a hagyományos kőműves mesteri technológiák, szakismeretek elsajátítása, és szeretnél alkotó, közös munkában együttműködni vidéken élő mesteremberekkel, jelentkezz és add be a „NAGYAPÁM HÁZA” dolgozatodat 2012. május 15-ig az alábbi címen:
VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) Posta cím: 1223 Budapest, Park u. 2
e-mail: nagyapamhaza@gmail.com
Bővebb felvilágosítás:
Krizsán András Ybl-díjas építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke
mobil: (30) 999-0027
Szólj hozzá!
*********************************************
További témaajánló a www.falu.blog oldaláról
*****************************************************
CSÜTÖRTÖKI ISKOLA - XIII
2012.02.03. 16:55 falufejlesztes
A FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE
CSÜTÖRTÖKI ISKOLA – XIII. PROGRAMSOROZATA
2012 tavaszi félév
Kurátor: Krizsán András építész
Előadások kezdési időpontja 17 óra.
Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.
kredit: 0,5 pont
(Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.)
2012. február 16, csütörtök
Bodonyi Csaba építész
************************************************
A NŐTT VÁROSTÓL A BOKORTANYÁKIG
„Ez már több mint diszharmónia, ez konfliktus, sőt katasztrófa. Ennek egyik szakmai oka a szocializmusból eredő területfejlesztési politika. Röviden az, hogy ott preferálják az urbanizációt, ahol az már erőteljes, s nem ott, ahol ez hiányzik. Valakik úgy vélik, hogy a fejlődés területileg nem harmonikus, hanem hierarchikus. Ez tartható még az információs társadalomban? Ezen régi elv alapján jött elő pár éve az országos terv ellenére, illetve azt módosítva az ún. Pólus-program is, elsősorban szavazatbiztosítási, politikai taktikából. Igaz, nem jött be. S a falurombolás folytatódott. Falut nemcsak dózerrel lehet rombolni, de magárahagyottsággal és rendelettel is, pl. kedvezőbb lakáshitelt adunk az új épületre, de a régi felújítására nem (garantált társadalmi és építészeti leépülés). Hová lett a vidék önfenntartó ereje? Miért van az, hogy a mostohább adottságú Ausztriában a 100 fős idilli településen 150 tehén és más állat, művelt területek vannak, s az állam által inspirált, saját termék értékesítésre alapozott turizmus. Nálunk már nemcsak tehén, de tyúk sincs, s a falusi néni Tesco-ban szerzi be a szlovák tojást és zöldséget. ”
2012. március 29, csütörtök
Pap Gábor művészettörténész
FÉNYRE ÉLEDŐ ÜDVTÖRTÉNET
„…összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetbe kerültünk a középkori keresztény templomfreskók ábrázolásaival. Ami egykor magától értődő képi információ volt, azt a reformáció a szó legszorosabb értelmében elfedte, láthatatlanná tette. A freskókat átmeszelték, és lényegében hírük sem maradt a huszadik századig, amikor is a gondos restauráló munkának köszönhetően ismét szemünk elé tárták a mára jószerével megfejthetetlenné vált, jelképes tartalmú falfestményeket. A világháborúkban megtépázott vidékekkel ellentétben Finnországban rendkívüli gazdagságában őrződött meg e képkincs, melyben három tradíció: a nyugati kereszténység, az asztrológia és kis mértékben a finnugor sámánizmus szimbólumrendszere keveredik. Ennek visszafejtésével próbálkozott Pap Gábor, aki a helyszíneket végiglátogatva elemezte az egykor mindenki számára értelmezhető, képírásos üzeneteket, és jutott el valamiféle egységesnek ható, egzaktnak mondható egzegézisig.”
2012. április 26, csütörtök
Bagdy Emőke pszichológus
AZ ÖRÖM ÉS BOLDOGSÁG MŰVÉSZETE
„….kutatások szerint 100% boldogságból 50% genetikus hajlamra vezethető vissza. Bármennyire is szeretnénk tagadni, tapasztalatból tudjuk, hogy vannak olyan emberek akikre (és családjukra, leszármazottaikra) jellemzőbb a boldogság, mint másokra - megfigyelték ezt már katasztrófák túlélőivel, szegény sorban örömmel élőkön és gazdag, de boldogtalan embereken is. Az ilyen genetikailag szerencsés embereket úgy jellemezhetjük, hogy azok védettek a depresszióval szemben. Ugyanakkor a környezet hatása meglepően alacsony, csak 10% a kutatások szerint. A maradék 40% az, amivel minden ember gazdálkodhat, ha nagyon leegyszerűsítően szeretnék fogalmazni, akkor azt úgy fogalmazhatjuk meg: ez az amit meg tudunk cselekedni, ez az ami rajtunk múlik, ez az amiben fejlődni tudunk. „
FIGYELEM, ÚJ IDŐPONT : 2012. május 31, csütörtök
Juhász Zoltán népzenekutató
A ZENE ŐSNYELVE"
„Juhász Zoltán hatalmas nemzetközi népzenei anyag számítógépes elemzésével ered nyomába Bartók Béla azon sejtésének, mely szerint:„ ... az a gyanúm, hogy a földkerekség minden népzenéje, ha elegendő anyag és tanulmány áll majd rendelkezésünkre, alapjában véve visszavezethető lesz majd néhány ősformám, őstípusra, ős — stílus — fajra". Az elemzés eredménye meghökkentő: az ősnyelvet alapvetően meghatározó formák mind ott élnek a magyar népzenében ma is, s népzenénk egyszerre tart kapcsolatot az Appalache hegység és Kína, vagy Szicília és a Volga-vidék stb. dallamaival, tehát a Kárpát-medence központi helyet tölt be Eurázsia zenei térképén. Másként mondván: a Kárpát-medence a zenei ősnyelv keletkezési helye. Ennek bizonyítása még izgalmasabbá válik akkor, ha e felfedezést összevetjük Kodály Zoltán megállapításával: „...kétségtelennek kell tartanunk, hogy a magyar dal a nyelvvel egyidős".
Szólj hozzá!
***************************************
ÁTADTÁK AZ IDEI KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJAKAT
2012.03.07. 10:53 falufejlesztes
Kemény Bertalanra emlékeztek Alsómocsoládon
2012. 03. 05.
A falugondnoki rendszer ötletgazdájára emlékeztek Alsómocsoládon. Idén hat szakember kapta meg a Kemény Bertalan emlékére alapított Falufejlesztési díjat, amelyet negyedik alkalommal osztottak ki pénteken.
„A falugondnok életünkben az egyetlen biztos pont” – kezdte köszöntőjét Dicső László, Alsómocsolád polgármestere a pénteki rendezvényen.
Kemény Bertalan (1928-2007) széleskörű tevékenységével megálmodta és létrehozta a tanya- és falugondnoki szolgálatot. Egy olyan egyszemélyes „intézményt”, aki beszerez, elintéz, tanácsot ad, meghozza a gyógyszert, fát vág, vérnyomást mér, kihordja az ebédet, aki könyvet és színházjegyet árul, aki elvégez mindent, amire képes, s amire szükség van a faluban, tanyákon, csak épp intézmény nincs rá. Egyszóval ő az, aki felvállalja a falu minden gondját.
A Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjat azzal a céllal alapította a Falufejlesztési Társaság, hogy erkölcsi elismerése legyen azoknak a falugondnokoknak, akik a munkaidő korlátait nem ismerve végzik feladatukat, valamint azoknak a vidékfejlesztő szakembereknek, akik a vidéki élet jobbításán fáradoznak.
Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkára szerint a helyben maradást és a vidéki életformát erősítheti a jövőben a tanya- és falugondnoki szolgálat. Mint mondta: örömmel vehetjük, hogy a múlt évben is közel százzal nőtt ezen fontos hivatás vállalóinak a száma, így idén már közel 1300-an segítik a vidéken élők életét, ezzel fél millió ember mindennapjait megkönnyítve.
Ez egy ünnepe a vidéknek és a vidékért tenni akaró embereknek – mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára. Kiemelte: a falugondnok minden, egy személyben megvalósuló vidékfejlesztés.
Fontos feladat vár a jövőben a falugondnokokra – mondta Andrásfalvy Bertalan az ünnepségen. Az egyetemi tanár szerint ma Magyarországon a legfontosabb és legnagyobb kérdés a vidék jövője. Történelmünk során a vidék adta az országnak a sok kiművelt emberfőt és az ország védőit is, amíg a vidékre támaszkodtunk, addig nem lehetett legyőzni minket – jelentette ki a volt művelődési és közoktatási miniszter.
„A vidékfejlesztéshez nem csak népességmegtartó képességre van szükség, hanem képességmegtartó népességre” (Kemény Bertalan)
Idén hatan részesültek a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjban, amelyet Soltész Miklós és Krizsán András, a Falufejlesztési Társaság elnöke adott át a díjazottaknak.
Benkő Jánosné 2001 óta tagja a Zalai Falvakért Egyesület falugondnoki tagozatának. Senior falugondnokként sikeres a falugondnoki alapképzés helyi gyakorlatának szervezésében, megvalósításában.
1996 óta látta el a tanyagondnoki feladatokat Csikérián egyszemélyes intézményként Osztrogonácz Béláné. Feladatát szolgálatnak tekintette, példaértékűen végezte. A nemrég nyugdíjba vonult tanyagondnok jelenleg az utódját tanítja be – hangzott el a díj kiosztásakor.
Rémiás István 21 éve látja el a falugondnoki feladatokat, a falugondnoki hálózat legrégebbi, máig aktív tagja. Tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy az Istvánmajorban és az Adorján tanyán élő emberek hozzájussanak a mindennapi életüket megkönnyítő szolgáltatásokhoz.
Andrásfalvy Bertalan a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, tudományos munkássága az egész magyar néprajztudomány területét átfogja, publikációinak száma meghaladja a háromszázat.
Csányi László, Mórahalom alpolgármestere már több mint egy évtizede törekszik a külterületi lét hátrányaiból adódó feszültségek feloldására. Azon fáradozik, hogy a városban és a külterületen élők egyenrangú partnerei lehessenek egymásnak.
G. Fekete Éva munkássága több évtizedes múltra tekint vissza. Számtalan kutatás fűződik a nevéhez a vidékfejlesztés, a szociális gazdaság és foglalkoztatás-fejlesztés, valamint az elmaradott térségek, perifériák, aprófalvak társadalmi és gazdasági sajátosságai területén.
VM VKSZI
Szólj hozzá!
Együttműködési megállapodást írt alá hét falugondnok egyesület és a Falufejlesztési Társaság
2011.12.17. 10:18 falufejlesztes
Együttműködési megállapodást írt alá hét falugondnok egyesület és a Falufejlesztési Társaság csütörtökön a budapesti Vajdahunyadvárban.
A magyar tanya- és falugondnoki együttműködés célja a magyarországi falugondnoki rendszer értékeinek megőrzése, a falugondnokság érdekeinek képviselete, a szolgálatok munkájának szakmai segítése.
Horváth Dániel, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviseletében, Soltész Miklós államtitkár nevében üdvözölte a megállapodást, és elismeréssel szólt a falugondnoki hálózat fontosságáról, amelyet a vidéki társadalmi életében tölt be.
Krizsán András, a Falufejlesztési Társaság elnöke az aláírás kapcsán elmondta, hogy az együttműködéssel lendületet kívánnak adni a falugondnoki szolgálatoknak, amelyek áldozatos és nélkülözhetetlen munkát végeznek a helyi közösségekért.
Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 21 éve van falugondnokság, amelynek keretében jelenleg 1.358 szolgálat működik. Az ügyvezető hangsúlyozta: az aprófalvakon, tanyákon élők számára jelentős kapocs a közösségéltető falugondnoki szolgálat, és fontos, hogy ez a hálózat a jövőben is megmaradjon.
Szeder-Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület titkára kiemelte, hogy az együttműködők olyan tudásbázist, humánerőforrást képviselnek, amelyet számos területen lehetne hasznosítani. Az egyesület titkára elmondta, hogy az együttműködés nyitott, más egyesületek is csatlakozhatnak hozzájuk.
Az együttműködési megállapodásban szerepel, hogy az aláírók segítik a működési területükön lévő falugondnokok és falugondnokságot működtető szervezetek munkáját. Megfogalmazták azt is, hogy szakmai segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a falugondnoki rendszer megtalálja helyét a jelenlegi közigazgatási, közszolgáltatási, vidékfejlesztési rendszerben, továbbá közös pályázatokat készítenek, szakmai műhelyprogramokat, konferenciákat szerveznek, és ezekről tájékoztatják a tagszervezeteiket.
(forrás: Zalaihírlap)
Szólj hozzá!
*****************************************************************
Szükség van a falugondnoki hálózatra
2011.10.21. 15:57 falufejlesztes
Megjelent az Új Magyarország Vidékfejlesztési program honlapján:
http://www.umvp.eu/?q=hirek/
Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) keresték meg a Vidékfejlesztési Minisztérium kiállítói standját Krizsán András vezetésével a Falufejlesztési Társaság keretében működő tanyagondnoki szolgálat munkatársai.
Az Országos Falugondnoki Hálózat Kemény Bertalan munkássága nyomán 1990 augusztusa óta fejti ki tevékenységét Magyarországon. A tanya- és falugondnoki szolgáltatás alapvető célja az aprófalvak (és a külterületi lakott helyek) intézményhiányból eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. Ezen felül biztosítja a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz igazodó egyéni és közösségi szintű igények kielégítését is, körébe tartozik egyes szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, továbbá szerepet vállal a népesség művelődési és szabadidős programjainak szervezésében.
A találkozón V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár utalt arra, hogy maga is rendkívül fontosnak tartja a falugondnoki hálózat működését. A vidéken elő emberek életét érintő kormányzati és önkormányzati szervezetek működése hatékonyabbá tehető, hiszen kisebb lefedettségi területeken látják el feladataikat, így átláthatóbb és átfogóbb a kapcsolat. Fontos, hogy a magyar vidék nem egységes, nem mutat homogén képet, ezért eltérő a munka is az aprófalvas kistérségekben. Az emberek közötti kapcsolatok és a kis helyi közösségek megerősítésére van szükség. Kemény Bertalannak, a Falufejlesztési Társaság egykori elnökének szavait idézve: „a falu közösségének egészét kell visszaintegrálni a közösségbe”.
Krizsán András, az MNVH elnökségi tagjaként is jelentősnek ítélte a tanyagondnoki működés szellemiségét, amely az innovatív, megújuló magyar falu jövőjének formálója lehetne. Tartós partnerség kialakítására van szükség a különféle falumegújítási, falufejlesztő, közösségfejlesztő szakemberekkel, szakmai műhelyekkel. A komplex tanyagondnoki hálózat megteremtése érdekében arra törekszünk, hogy legyen egy együttműködő keret a hatékonyabb vidékfejlesztéshez. V. Németh Zsolt fontosnak tartotta a vidék foglalkoztatási gondjainak enyhítését, elterjeszthető gyakorlatként említette a Zika és a Nagyhajmási Szövetkezet által életre hívott Nyúl-unk a Munkáért programot.
A szolgálat jelenlévő szakemberei felajánlották, hogy a kis településeken és a tanyákon élők informálásával egy közösen összeállított, a körükben felvett igényfelmérő kutatói kérdőív kitöltésével szívesen hozzájárulnának a kormányzat Tanyafejlesztési Programjának továbbfejlesztéséhez. Fontosnak tartották a vidékfejlesztőkkel közös képzések és a tanyafejlesztési programról szóló közös konferencia megrendezését.
A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2014 utáni új uniós és kormányzati vidékfejlesztési programok végrehajtása során az eddigieknél hangsúlyosabban, szoros partneri együttműködésben segítenék a pozitív kezdeményezések megvalósítását, az ország más vidéki területén bevált jó gyakorlatok elterjesztését.
Forrás: VM VKSZI
Szólj hozzá!
******************************************
CSÜTÖRTÖKI ISKOLA - XII. ŐSZI FÉLÉV
2011.09.26. 13:23 falufejlesztes
FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG - MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE
Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.
2011. szeptember 29 csütörtök
Varga-Ötvös Béla közgazdász
GAZDASÁGFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS - MÁSKÉPP
„Az elmúlt évtizedekben a gazdaságfejlesztés és a településfejlesztés elvált egymástól, annak ellenére, hogy minden gazdasági tevékenység a térben is zajlik és a három alapvető termelési tényező - föld, munkaerő, tőke - közül két és fél a településtérhez kötődik. Tudományos szóhasználattal, a gazdaság vertikális (ágazati) és horizontális (térbeli) vetülete közötti egyensúly hosszú ideje megbomlott, a súlypont az ágazati megközelítésre helyeződött. A két dimenzió eltérő helyzetét jól jellemzi, hogy a gazdaságpolitikusok keresik a gazdasági növekedést produkáló húzóágazatokat, ösztönzésképpen adókedvezményeket nyújtanak, területet biztosítanak. A településpolitikusok pedig kutatják a módját, hogyan lehet több forrást megszerezni az amúgy adóssággal, hiánnyal küszködő államtól, a speciális feltételeket szabó uniótól, ill. hogyan csábíthatók be nagy cégek bármilyen profillal, hogy abból iparűzési adó, munkahely, járulékos beruházás legyen. Ezzel a külső forrásoknak rendelik alá a helyi adottságokat, és nem az adottságaik érvényesítése érdekében bővítik forrásaikat. A különbség kicsinek tűnik, de a hatékonytalan forrás felhasználás degradációs folyamatot gerjeszt.”
2011. október 20 csütörtök
Gráfik Imre néprajzkutató
VÁLTOZÓ FALUKÉP
„Az udvar és a ház mozgásvilágá"-nak megfigyelésére Gráfik Imre első ízben 1970-ben vállalkozott a Vas megyei Magyarszombatfán. Rendkívül elgondolkodtató megállapításokat tett. Többek között azt, hogy a lakóháznak csupán a harmadát használják folyamatosan. Továbbá a mozgások számával, azok arányaival kimutathatta, hogy "a megváltozott életkörülmények, amennyiben azok radikális szakítást jelentenek a paraszti gazdálkodás hagyományos formáival, egyrészt növelik a funkció nélküli mozgások, üresjáratok számát, másrészt egyfajta tétlenséget, ún. mozgáshiátust eredményeznek."... Szentendrei (Szentendrei-szigeti), berekböszörményi és más településen végzett kutatásai is a tér szemiotikáját kutatják - hol tágabb, hol szűkebb szempontok szerint. A Szentendrei-sziget társadalmáról például a szociálpszichológia mezőelméletét segítségül híva megállapítja, hogy nem alkot kulturális, azaz néprajzi csoportot. Berekböszörmény faluképét vizsgálva pedig az építészeti jelek hatékonyságát, információs értékét elemezte a lakóházak utcaképi megjelenését tartva szem előtt.”
2011. november 17 csütörtök
Czene Zsolt Vidékfejlesztési Minisztérium
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGAI KONCEPCIÓ
„Történelmünk során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, sokkal inkább társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Vidéki tájaink az emberi méltóság, életminőség biztosításához szükséges feltételek megteremtésének, a természet és a társadalom harmonikus együttélésének sajátos, történetileg kialakult színterei. E térségek egyrészt az ott élők számára biztosítják az életfeltételeket, másrészt mással nem helyettesíthető un. ökoszisztéma-szolgáltatásokat biz-tosítanak, melyek a városlakók számára az élelmiszerbiztonságot, a jó környezetminőség alapfeltételeit, megújuló energiaforrást, regenerációs és rekreációs lehetőséget is kínálnak. A magyar vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye ezért nemcsak a falun élő honfitársaink gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. „
2011. december 8 csütörtök
Czakó Gábor író
"A MAGYAR NYELV TERMÉSZETI RENDE"
(Idézet Kresznerics Ferenc írásából – 1830)
„A magyar észjárás alapja a gyökrend, ebből fakad az egységlogika, a gyökhangsúly, a hálószerűség, az egyszerűség, a lényeglátó-levezető/deduktív gondolatmenet, a rokonítás/analógia, a mellérendelés, a szemléletesség és a két-féltekés gondolkodás. Ezekre épül nyelvünk máig eleven önépítő rendszere. A nyelvújítók maradandó alkotásaikban – józan magyar ésszel és ép nyelvérzékkel – a gyökrendből indultak ki. Legsikeresebb alkotásaikban a fölfrissített régi- és tájszavak mellett rendre ódon gyökszavakat vettek elő, és toldalékoltak az új igények számára. Nem feledkeztek meg a gyökök jó részében még eleven szemléletességéről sem! Az észjárásunk szerint alkotott szavak azért terjedtek el oly gyorsan, mert nyelvtársaink rögtön, mindenütt értették őket. Ez a magyarság egyik különös adottsága. A gyökrendnek köszönhetően nálunk nincsenek nyelvükben szegények. Utazgatók és néprajzosok a megmondhatói, hogy iskolázatlan pásztorok, parasztok mennyivel választékosabban finomabban és magyarosabban fejezik ki magukat számos akadémikusnál.”
Szólj hozzá!
*************************************************************************************
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése