MEMÓRIAFRISSÍTÉS: Mi történt 2006-ban?

1. 
   

50 kérdés az Európai Unióhoz

A Keresztény Európa Párt egy 16 oldalas dokumentumot juttatott el Brüsszelbe, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi együttműködésért felelős alelnökéhez. A dosszié 50 kérdést tartalmaz, a kérdéseket 50 magyar polgár intézte az Európai Unió közvéleményéhez abban a reményben, hogy azok rávilágíthatnak Magyarország és a térség problémáira.

1. Az Önök államának alkotmányában van-e arra paragrafus, mi a teendő, ha a kormányfő pszichikai állapotánál fogva alkalmatlan a poszt betöltésére?

(Dr. Szentmihályi Szabó Péter, a Keresztény Európa Párt elnöke)

2. 1956-ban Nagy Imre magyar miniszterelnök a kommunista terror vérengzése miatt a világ segítségét kérte. 2006-ban Orbán Viktor a posztkommunista terror vérengzése miatt az Európai Unió közbeavatkozását kérte. Szándékában áll-e az Európai Uniónak, hogy megsegítse egyik tagállamát?

(Kerényi Imre rendező)

3. Miért támogatják a posztkommunistákat a háttérből a nyugati hatalmak és üzleti körök?

(Makovecz Imre építész)

4. Tudják-e, hogy Magyarországon az elmúlt hónapokban (szeptemberben és októberben) milyen túlkapások történtek? Mit kíván az Európai Unió tenni annak érdekében, hogy a jogellenes cselekményeket elkövetők felelősségrevonása megtörténjen?

(Hardy F. Gábor ügyvéd)

5. Milyen eszköztárral biztosítják, hogy a fiatalok (és a lakosság) valódi információkon alapuló, demokratikus döntést hozhassanak a választásokon? Miként kívánják ezt elősegíteni legalább az Európai Unió tagállamaiban?

(Virág András történész)

6. Álláspontjuk szerint a törvény előtti egyenlőség elve érvényesül-e Magyarországon, ha egy magas adminisztratív posztot betöltő személy elkövethet olyan bűncselekményt, amilyet egy átlagos állampolgár nem?

(Hardy F. Gábor ügyvéd)

7. Miként tudnák Önök megmagyarázni választóiknak, hogy milliárdokat költöttek egy hazugságokon alapuló rendszer fenntartására?

(Virág András történész)

8. Nem gondolja-e a Nyugat, hogy amit elmulasztott 1956-ban, azt most megtegye, vagyis azt, hogy kiálljon a magyar demokrácia védelmében?

(Bencsik András újságíró)

9. Mit szándékozik tenni az Európai Unió, hogy a tagállamok kénye-kedvétől függetlenül fejlődhessen a civil társadalom, hogy ne a tüntetés legyen az egyetlen eszköz a kezében?

(Kis Ulrich jezsuita atya)

10. Miben látja a hasonlóságot és a különbséget 1956 és 2006 között Magyarországon?

(Dévai Nagy Kamilla énekes)

11. Látnak-e Önök esélyt arra, hogy a magyar miniszterelnök kitüntesse Révész Máriusz ellenzéki képviselőt bátorságáért, hogy megpróbált közvetíteni a rendőrség és a tüntetők között? (Révész urat a rendőrség brutálisan megverte és kórházba került.

(Holdampf Lajos szabadságharcos)

12. Ön szerint van-e az Európai Unióban igazi demokrácia? Ha már egyszer korlátozzák a kelet-európai EU-polgárok szabad munkavállalását és letelepedését, akkor nem kívánnak-e utcai padokat létrehozni, melyekre rávan írva: “CSAK KELET-EURÓPAIAKNAK”?

(Solymosi Balázs tanár)

13. Az egyszerű állampolgárok úgy érzik, hogy a pártok diktatúrája érvényesül nálunk. A civil társadalom nem tud megszerveződni, márpedig erős civil társadalom nélkül nincs demokrácia. A szükséges feltételek megvannak,de ez nem elégséges. Hatékony költségvetési rendszert kellene létrehozni az EU szintjén, nem a pártok feneketlen pénzéhségét kellene folyton csillapítani. Különösen a posztkommunista országokban olyan ez, mintha olyan labdával játszanánk, amelyben nincs levegő. Nem üresedett-e ki az úgynevezett klasszikus demokrácia Európában?

(Kaposi József professzor)

14. A magyar lakosságnak nagyon komoly gondjai vannak az Európai Unió fogalmának értelmezésével. Mit kellene tennie Magyarországnak elvi értelmében a felzárkózás érdekében? Vagy mindnyájan vágyálmokat kergetünk?

(Dr. Soós István állatorvos)

15. A II. világháború után, a kommunista diktatúra idején börtönbe zártak német származásom miatt 16 évesen, ártatlanul. A család vagyonát elvették, tényleges jóvátétel nem történt. Tervezik-e a svábok elrabolt vagyonának visszaszolgáltatását, erkölcsi és politikai rehabilitációját? Megtörténhet-e, hogy a kommunisták mai képviselői a Magyarországon magyarként élő sváboktól bocsánatot kérjenek?

(idősebb Holdampf Lajosné nyugdíjas)

16. Miért nem lehet Magyarországnak az Európai Unión belül jobban megtartani az identitását és tulajdonait? Ha már az Európai Unió közösségében vagyunk, miért vannak olyan nagy különbségek az egyes országok, például Ausztria és Magyarország életszínvonala között?

(Dalos Gyula díjlovagló, Európa-bajnok)

17. Hogyan tűrheti el a civilizált Európa a jelenlegi magyar miniszterelnök magatartását?

(Czermann János tanár)

18. Mikor fog az Európai Unió méltó emléket állítani a kommunizmus többszázezer európai áldozatának?

(Alakszai Zoltán egyetemi hallgató)

19. Érzik-e az erkölcsi súlyát annak, hogy egy olyan hazug és megbízhatatlan emberrel, mint Gyurcsány miniszterelnök, politikai kapcsolatot tartanak? Tisztában vannak-e azzal, hogy ez a kapcsolat országuk képviseletében minden személyt minősít?

(Adame Judit civil)

20. Az Európai Uniós képviselők elhiszik-e azt, hogy Magyarországon mindazok, akik képtelenek a jelenlegi kormány hazugságait és politikáját elviselni, kivétel nélkül mind szélsőjobboldaliak? Önök szerint létezik-e kétféle erkölcs, egy politikai és egy magánéleti?

(Bayer Zsolt újságíró)

21. Nem inog-e meg az Önök demokráciába vetett hite, ha a magyarországi eseményeket figyelik?

(Pörzse Sándor riporter)

22. Tudják-e, hogy minden neoliberális szólam ellenére Magyarországon nincsenek szélsőjobboldali erők?

(Szentmihályi Szabó Péterné újságíró)

23. Az Európai Uniós csatlakozási szerződést miért kell egyoldalúan és negatívan módosítani a magyar emberek és gazdák hátrányára, és kinek az érdeke diktálja ezt?

(Wittner Mária szabadságharcos, 56-os halálraítélt)

24. Tudnak-e Önök arról, hogy 1944 március 19-ig, amikor Németország megszállta Magyarországot, egy történelmi alkotmány szabályozta az életet ebben az országban, egy másik szokásrenddel, mely szerint minden jogeredete a Szent Koronából volt származtatható (iurisdiction vel ditiosacrae regni coronae), melynek záradékában ott szerepel az ellenállás joga és kötelessége zsarnokság esetén?

(Sinkovits-Vitay András színművész)

25. Tudnak-e Önök arról, hogy az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság az 1949-ben írt alkotmányon alapult, mely az 1935-ös sztálini alkotmány átvétele volt? Tudnak-e arról, hogy Magyarországon az 1938/XIX-es törvénycikk alapján általános és titkos szavazás alapján megválasztott parlament az 1944/VII-es törvényben meghosszabbította működését és kimondta a Szent Korona jogfolytonosságát? A szovjet megszállás alatt és azóta a jogfolytonosság kérdése nem tisztázódott. Nekünk ezer éves történelmi alkotmányunk van, míg a jelenlegi alkotmány a megszállás terméke, és a jelenlegi köztársaságot egy szovjet megszállás alatt működő országgyűlés kiáltotta ki.

(dr. Varga Tibor jogtörténész)

26. Hogyan lehetséges az, hogy a Szocialista Internacionálé a Magyar Szocialista Párttal – a kommunista párt utódjával – szolidáris, holott Magyarországon létezik a történelmi Szociáldemokrata Párt is? Tudják-e az Európai Unióban, hogy a Magyarországon kialakult mély erkölcsi és politikai válság, valamint a nagy szegénység miatt elsősorban a szociálliberális kormány szocialista feje és a koalíciós kormány a felelős?

(Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1989-ben)

27. Lehet-e miniszterelnök bármely európai országban olyan személy, aki az ország népének évszázadok alatt formálódott erkölcsi normáit semmibe veszi?

(Molnár V. József néplélekrajz-kutató)

28. Az Európai Unió kormánya pár héttel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy a rend helyreállítása Magyarországon a magyarok feladata. Eszébe jut-e az eviani konferencia és az, hogy utána mi lett a világban?

(Melocco Miklós, Kossuth-díjas szobrászművész)

29. Önök szerint demokratikus-e még az a politikai rendszer, ahol a választások során bevallottan hazug és nemtelen eszközökkel hatalomra került kormány munkájába négy évig semmilyen beleszólás nem lehetséges?

(Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke)

30. Ha a világban jelenleg zajló negatív folyamatokat szemlélik, nem gondolják-e, hogy az eddig alkalmazott tematikus gyakorlat helyett gyökeresen más utakat kellene keresniük?

(Dr. Molnár Attila állatorvos)

31. Joga van-e a magyarság elhivatott tagjainak arra, hogy saját kultúrájukat és hagyományaikat ugyanolyan feltételekkel és ugyanolyan támogatással szabadon élhessék meg, mint ahogyan a globális kultúra megjelenik Magyarországon?

(Dr. Magyar Gábor)

32. Tudnák-e számszerűsíteni, hogy az Európai Uniónak milyen anyagi haszna származik az Európai Uniós tagságából, és az Európai Unió ezen belül milyen összegekkel támogatja Magyarországot?

(Vukics Ferenc egyetemi professzor)

33. A magyar lótenyésztés, lovas kultúra kiváló, rendkívül eredményes, az európai kultúra része, lovas nemzetként ismernek minket szerte a világban. Az Európai Unió támogatási rendszerében számíthatunk-e célirányos anyagi és erkölcsi segítségére a lótenyésztés, lósport és lovas turizmus területén?

(Lázár Vilmos fogathajtó-világbajnok)

34. 1956 a világtörténelem és persze a magyar történelem kiemelkedő eseménye volt – ez a forradalom megrengette a világot. Ez volt életünkben az első jele annak, hogy a kommunizmust meg lehet buktatni. Meddig fogják még a nyugati államok elismerni a mai magyar posztkommunista vezetést és mikor lépnek fel a milliárdos posztkommunistákkal szemben diplomáciai eszközökkel?

(Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa)

35. Tudja-e, hol van Európa közepe, hol van a világ egyetlen, szentként tisztelt koronája, és hányfelé szakították a háború ellen eredetileg tiltakozó Magyarországot 1920-ban?

(Szántai Lajos magyarságkutató)

36. Érdeke-e az Uniónak, hogy a magyar gyermekek egyre rosszabb egészségi állapotúak és egyre tanulatlanabbak legyenek?

(Niczky Emőke újságíró)

37. Tudja-e vagy akarja-e garantálni az Európai Unió, hogy a határon túli magyar kisebbségek, különösen az erdélyi magyarság jogai ne csorbuljanak?

(Vitézy Zsófia újságíró)

38. A magyar sport példátlan sikereket ért el, ha a lakosság száma szerint vizsgáljuk a megszerzett érmeket, a világ legjobbjai vagyunk. Vajon folytatható ez a már hagyományosnak mondható sikertörténet? Gyermekeink, az új nemzedék tagjai részesülhetnek-e a sport és a tömegsport nyújtotta lehetőségekből?

(Dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok)

39. A magyar közszolgálati televízióban miért nem sugároznak egy olyan műsort, ahol bárki elmondhatná az országgal kapcsolatos építő gondolatait? Miért nem érvényesülhet itt is a demokrácia, mint más területeken is?

(Sebák Andrea tanár, kétgyermekes anya)

40. Tudja-e az Európai Unió, hogy Magyarországon visszaélnek a liberális eszmékkel és azok nagyszerűségével, és ennek örve alatt szolgálják ki a posztkommunista hatalmak, valamint a globális nagytőke érdekeit? Tudják-e,hogy a magyar média mindezeket a törekvéseket behódolva, pincérként szolgálja az Önök megtévesztésére?

(M. Szabó Imre újságíró, televíziós műsorvezető)

41. A legnagyobb veszedelem a keresztény Európára a posztkommunizmus, mely Kelet-Európában alakította ki bázisát, és szinte láthatatlanul foglalja el Európát, számonkérés nélkül régi és új bűnei miatt, létrehozva egy megbocsátás nélküli, félelemmel teli világot a társadalom minden szegmensében, nemcsak a kultúrában. Érzékelik-e ezt a fenyegetést?

(Vitézy László filmrendező)

42. Magyarországnak a jelen nehézségei közepette milyen lehetőségei vannak az Európai Unión belül?

(Dr. Bertényi Iván egyetemi tanár)

43. Rendkívül érdekelne, hogy az Unió a tagországokkal való együttműködésben milyen szerepet szán és milyen lehetőségeket kínál a szabadidős, elsősorban a gyermek-testnevelés és sport fejlesztésében, milyen lehetőséggel bírunk a sportcélú létesítmények építésében?

(Sinka László, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke)

44. Miért van megkülönböztetés az uniós támogatásokban egyes tagállamok között?

(Dr. Papp Lajos szívsebész)

45. Szkeptikusan fogadtam az Európai Unió terjeszkedését, az volt az érzésem, hogy pótcselekvést hajtanak végre, mert nem tudnak mit kezdeni azzal a gazdasági és politikai vákuummal, amit a szovjet kivonulás hagyott Kelet-Európában. Félek, csatlakozásunk pillanatnyilag nem volt egyéb, mint belső gazdasági erőink és tartalékaink önkéntes feladása. Számomra a legnagyobb csalódást az Európai Unió azzal okozta, hogy eltűrte a magyaroknak okozott nagy veszteségeket az 1920-as igazságtalan trianoni szerződés óta, mind gazdasági, mind erkölcsi értelemben. Nyugat-Európa semmiért nem vállal garanciát, szabad kezet adott a kisantantnak, és olyan új tagokat vesz fel, melyek nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat. Úgy látszik, a történelem megállt 1920-ban és a magyarság jövője, de még életben maradása a térségben is kérdésessé vált. Miért fogadja ezt el az Európai Unió?

(Döbrentei Kornél költő)

46. Miért tűri el az Európai Unió határain belül, hogy a kommunisták tovább szipolyozzák a volt szovjet gyarmati országokat? Meddig tehet még úgy az Unió, mintha nem ismerné fel a kommunizmus nyomait a volt csatlós államokban?

(Dr. Tarjányi Katalin)

47. Tud-e segítséget nyújtani az Európai Unió Magyarországnak abban, hogy növekedjék az itteni konferencia-turizmus, ide értve a sportturizmust is?

(Szántó András)

48. Az Európai Unió alkotmánytervezetének preambulumában nincs említés a keresztény erkölcsről, pedig enélkül nincs megfelelő jogrend. Mikor veszik már észre, hogy ezt az utat követve csak „elvtársak” lehetnek, és mikor döbbennek rá, hogy teljes emberek akarnak lenni, a szív és az agy harmóniájában?

(Eperjes Károly színművész)

49. Lehetséges, hogy Európa 2006-ban is magára hagyja Magyarországot, megelégedve azzal, hogy Magyarország egyszerűen része lett egy nagyobb piacnak, egy profitorientált nagy közösségben?

(Ferencz Éva színésznő, énekes)

50. Nem gondolják-e, hogy a gazdasági problémák mellett fontos lenne-e jobban megismerni és megismertetni Európa spirituális feladatát?

(Jókai Anna író)

Forrás:

http://www.dvtv.hu/?ao=50_kerdes.php

2006. 12. 12.

***

Bűntetőfeljelentés a rohamrendőrök ellen 
( Felhatalmazva közreadta: M.Szabó Imre ) 

Tisztelt Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége!

2006. szeptember 18. és 20. között Budapesten részben a rohamrendőrök, részben egyéb rendőri szervek több tagja olyan súlyos, és közfelháborodást, köznyugalmat, az ország demokratikus rendjét megzavaró bűncselekményt követtek el, amely miatt kénytelen vagyok

• ismeretlen tettesek ellen b ü n t e t ő f e l j e l e n t é s t tenni.

Egy demokratikus államrendben még olyan hosszan tartó demonstráció, mint amely az elmúlt hetekben folyt, és folyik, sem jogosít fel senkit arra, hogy jogellenes cselekedeteket hajtson végre, vagy ilyen cselekedetekre adjon utasítást.

• Több civil szervezettől, és több ügyvédtől szereztem közvetlen tudomást arról, hogy az elmúlt hetekben az utcai megmozdulások alkalmával a rendőrség sok, igen súlyos bűncselekményt követett el. Nem egy-egy egyedi esetről van szó, hanem több tucatról, s mert a bűncselekményeket rendőrök követték el, az ügyek igen kiemelten kezelendők, hazánk demokratikus jogrendjébe vetett bizalom elvesztését jelentheti sok állampolgár szemében, amennyiben ezen a súlyos bűncselekmények teljes felderítése meg nem történik, ezért kérem a Magyar Köztársaság Legfőbb ügyészségét, hogy a nyomozást saját hatáskörében folytassa le.
• Ezt, a több rohamrendőr és rendőr által elkövetett bűncselekményt minden bizonnyal nem követhették el másként, csak úgy, hogy felsőbb szervek, egy vagy több személy utasítást adott azok végrehajtására, nevezetesen arra, hogy a demonstrálókat meg kell félemlíteni, és ehhez igénybe vehetők jogellenes eszközök is. Ez pedig szintén megengedhetetlen egy demokratikus állam- és jogrendben
• Barna Tibor felhatalmazta védőjét, hogy az ő előzetes letartóztatását elrendelő végzés ellen beadott fellebbezés felhasználható egyéb bejelentéseknél is nevének megjelölésével, ezért ezt a fellebbezést jelen beadványomban idézem a következők szerint:
• "Budapest, 2006. szeptember 23.

• Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság ... és társai ellen indított ÜM ... számú ügyben, (ügyészi szám:Bp. Nyom. 1277/2006.) a mai napon meghozott előzetes letartóztatást elrendelő határozat ellen bejelentett gyanúsítotti és védői fellebbezésünket az alábbiak szerint indokoljuk meg:

• Mint gyanúsított a továbbiakban is kijelentem, hogy a vádbeli napon és helyen semmilyen jogellenes cselekményt nem követtem el, ellenben a velem, ill. mindazokkal a személyekkel, akiket velem együtt helyeztek fogvatartásba, követtek el az intézkedő rendőrök több alkalommal is a büntetőtörvénykönyvbe ütköző jogellenes cselekményt.
• Figyelemmel arra, hogy a rendőrségi kihallgatásomkor nem mondhattam el a teljes részletességgel a tényállást, ezért most jelen fellebbezésem indokolásában kívánom a vádbeli éjszaka történteket előadni, kijelentve egyben, hogy az eddigi vallomásomat is teljes egészében fenntartom
• 2006. szeptember 19-én, kedden este a Kossuth téren voltam, ahonnan 20-án hajnali fél egy körül indultam haza. Ekkor még felhívtam édesanyám, aki Balassagyarmaton lakik, mobil telefonon, és mondtam, hogy ne aggódjon, kerülök minden olyan helyet, ahol konfliktus van.
• Egyedül indultam el, s gyalog, nagy kerülő úttal kívántam hazamenni az V. kerületnek épp a másik felében lévő MÁV szállóra, a szálló kapuját ugyanis éjjel 11-kot bezárják, s csak hajnali 5 órakor nyitják ki. Ez ideig tehát nem tudtam volna bemenni szállásomra.
• A Nyugati tér felé kívántam menni, de direkt nem a tömeggel mentem, hanem inkább mellékutcákon. Ezért az Arany János utca felé vettem az irányt, majd további mellékutcákon értem a Nyugati térhez.
• Amikor a Nyugati térre megérkeztem, és az ott ácsorgókkal beszédbe elegyedtem, akkor tudtam meg, hogy nem sokkal korábban, itt a téren a tüntetők egy része és a rohamrendőrök összecsaptak.
• A beszélgetés után tovább indultam az Oktogon felé.
• Mikor odaértem. láttam, hogy egy igen jól öltözött férfi éppen a sajtónak nyilatkozott, közben pedig a rohamrendőrök egy kicsit távolabb sorfalat álltak
• A nyilatkozat közben valaki a rendőrök felé dobott egy üveget. Engem ez a magatartás igen felháborított, s nyomban előbb hátrébb léptem, majd mindjárt elhagytam a helyszínt, s indultam tovább a Blaha Lujza tér felé, de nem a közúton, mert tartottam a zavargásoktól, hanem mellékutcákon mentem, de közben ki-ki néztem a körútra.
• Az én képesítésem ugyanis politológus, és ezért is igen kíváncsi voltam az eseményekre, de igyekeztem mindig azoktól magam tisztes távolságban tartani.
• A Blaha Lújza téren csoportosulást láttam, de amikor én ott voltam nem tapasztaltam semmiféle rendbontást, vagy összecsapást.
• Egymagam indultam az Asztória felé. A Rákóczi úton ekkor már nem tartózkodtak sokan, nem volt összefüggő embersor.
• A Szentkirályi utca sarkán megálltam, és az ott tartózkodó néhány személlyel beszélgetni kezdtem. Mindössze néhányan lehettünk, akik ott a sarkon ácsorogtunk, talán négyen öten, s távolabb is csak egy-egy kis csoport beszélgetett, vagy haladt valamilyen irányba. Tömegnek ott a közelben tartózkodók egyáltalán nem voltak nevezhetők.
• Amint ott beszélgettünk, a Rákóczi út másik oldaláról, kicsit a Blaha Lujza tér felé esően srégen szemben lévő mellékutcából, (az utca nevét nem tudom) egy megítélésem szerint 40-50 főből álló rendőr rohamosztag kezdett felénk rohanni át a kocsiúton. Egyik kezükben pajzs, a másikban pedig egyeseknek ütésre tartott gumibot, másoknak pedig emlékezetem szerint kézi lőfegyver.
• A felénk rohanó rendőröktől, akikkel ott a sarkon beszélgettem, megijedtek, és elkezdtek szaladni a Szentkirályi utcába. Én önkéntelenül velük szaladtam, anélkül, hogy tudtam volna, hogy miért, bár azt meg kell hagynom, hogy a felénk száguldó rohamosztag pajzzsal, gumibottal, és fegyverrel, igen félelmetes volt
• Az első sarkon jobbra, a másodikon pedig balra szaladtunk, majd egy kapualjnál, vagy kukatárolónál, pontosan nem tudom, hogy hol, megbujtunk, mivel a sarkom befordulva már nem láttuk a rendőröket.
• Ők azonban nem sokkal később odaértek, és nyomban ütlegelni kezdtek. Semmire nem szólítottak fel, mi semmilyen ellenállást nem tanúsítottunk, ők mégis ütlegelni kezdtek.
• Mi talán öten- hatan lehettünk, a rohamosztag jóval több személyből állt. Volt közöttünk két leány is, őket is ütötték, pedig a közvilágításban pontosan láthatták, hogy ők lányok.
• Az egyik fiú a rendőrök elé állt, hogy őt üssék és ne a barátnőjét.
• Néhány ütés után felszólítottak bennünket, hogy álljunk arccal a falnak, tegyük kezünket hátra, a felszólításnak mindannyian önként eleget tettünk. Kezünket hátra bilincselték, mindannyiunkét igen szorosan, mely nagyon fájt, s még a mai napon, a tárgyalás napján is meglátszott a nyoma. Azután megkérdezték nevünket, személyi adatainkat
• Majd mindegyik megbilincselt mellé egy rendőr állt, meg kellett fordulnunk, de egészen előre lehajolva. Tarkónkra nyomtak egy kemény tárgyat, minden bizonnyal gumibotot, és úgy vezettek három-négy utcán keresztül igen meggörnyedve, előre hajolva. Ha valamelyikünk elesett nagyon rosszul járt, mert ütni kezdték, amíg csak fel nem állt.
• Nem tudom mindezt miért tették a rendőrök, pedig közülünk senki sem állt ellent az intézkedésnek, és senki nem próbált megszökni, nem is tehettük volna hátrabilincselt kézzel
• Ha valamelyikünk már nem tudott annyira előrehajolva menni, s próbált kicsit felegyenesedni, a kísérője nyomta vissza a tarkójánál azzal a kemény tárggyal
• Amelyik társunknak az út közben kísérőjét kicserélték, az új kísérő trágár szavak közepette néhányszor megütötte.
• Én magam az oldalamra kaptam egy igen nagy ütést, a vesém magasságában. Szerencsére azon az oldalon volt az övtáskám, s az csillapította fájdalmam.
• Megkérdeztem, hogy miért bánnak így velünk, hiszen nekünk semmi bajunk nincs a rendőrséggel, csupán a kormány ellen tüntettünk, mire a válasz az volt, hogy ne pofázzunk vissza, szemét gecik, miattatok sírnak otthon sokunk gyermekei, a lányokat pedig többször lekurvázták.
• Néhány sarok után valamilyen udvarra kísértek, talán a rohamosztag bázishelye lehetett
• Az udvaron hátratett, megbilincselt kézzel letérdepeltettek bennünket, s úgy kellett maradni legalább egy-másfél órát. Itt hatan-nyolcan lehettünk. Pontosan azért nem tudom, mert semerre sem volt szabad néznünk, fejünket mélyen le kellett hajtanunk, s nem mozdulhattunk
• Közben pszichikai kínzásnak is kitettek, gúnyolódtak velünk, többek között olyan megjegyzéssel, hogy "Na szeretnétek e inkább a Demokrácia központban lenni? Ott jobban éreznétek magatokat?"
• Természetesen válaszolni egyikünk sem mert, hiszen minden, a rendőrök részére nem tetsző cselekedetünkért ütést kaptunk
• Talán másfél óra múlva felállhattunk, és egy zárt gépkocsival a Víg utcai Rendőrkapitányságra vittek. Ott az udvaron ismét térdepeltettek mindannyiunkat igen hosszú időn keresztül, lehetett talán szintén legalább egy óra
• Azután végre egyenként felállhattunk, s az előállító szobába vittek. Tárgyainkat letétbe helyezték. 
  Amikorra az előállító szobába kerültünk már reggel volt. Itt tartottak bennünket ebben a szobában egész nap, de csupán kora délután kaptunk először ennivalót és vizet, pedig többen voltunk, akik kértünk reggelit is.
• Számomra teljesen érthetetlen a rendőrhatóság brutális, embertelen, és jogellenes magatartása, hiszen a mi csoportunkban senki sem tanúsított semmilyen ellenállást.
• Az semmiképpen sem nevezhető ellenállásnak, hogy egy öt-hat fős békésen beszélgető csoport futásnak ered akkor amikor 40-50 főből álló, pajzzsal ellátott, a másik kézben pedig egyes rendőrnek ütésre emelt gumibot, másoknak pedig marok lőfegyver, és így rohantak felénk. Biztos vagyok benne, hogy nincs olyan ember, aki egy ilyen támadás elől ne menekülne. Menekülésünk tehát egyáltalán nem támasztja alá azt, hogy korábban bármilyen jogellenes cselekményt elkövettünk volna
• Én egyetlen erőszakos cselekményben nem vettem részt, de még a közelében sem voltam egynek sem. Csupán az Oktogonnál láttam, amint egy üveget dob valaki a rendőrök felé, ekkor én nyomban még hátrébb húzódtam, bár addig sem voltam közel az üveg dobálóhoz, és nyomban elhagytam a helyszínt.
• Én igen elítélek minden erőszakos cselekményt, meggyőződésem, hogy erőszakot, erőszakkal, jogellenes magatartással megoldani nem lehet
• Mint említettem, az utcán azért tartózkodtam ilyen késői órákban, mert a MÁV szállóra, ahol lakom, csak hajnali 5 órakor tudtam bemenni, másrészt pedig mint politológust, érdekelt az emberek viselkedése az igen kiélezett helyzetben.
• Semmi közöm nem volt egyetlen erőszakos cselekményhez sem, de még csak a közelükben sem voltam, így jelenlétemmel sem bátorítottam, vagy buzdítottam senkis erőszakos magatartásra.
• Az én egyik példaképem Mahatma Gandhi, aki került minden erőszakot, s teljes egészében békés eszközökkel érte el, hogy a gyarmattartók elhagyták Indiát.
• Mindezt azért mondtam el, s azért írtam le a tényállást ilyen részletességgel, mert tudom, hogy ügyemben egyetlen vallomásom saját vallomásom, illetve talán még egy:: a térfigyelő kamerák.
• Tudomásom szerint a VI.-VIII. kerületekben működnek a kamerák. Kérem azoknak idevonatkozó anyagát anyagját beszerezni.
• A bíróság az előzetes letartóztatásomat arra hivatkozással rendelte el, miszerint félő, hogy összebeszélek vádlott társaimmal, illetve megszököm, elrejtőzöm.
• Az első indokkal kapcsolatban előadom, hogy vádlott társaimat egyáltalán nem ismerem, ott a Szentkirályi és Rákóczi út sarkán találkoztam velük életemben először. Még a nevüket sem tudom.
• A másik letartóztatási indokkal kapcsolatban előmondom, hogy nincs miért megszöknöm, elrejtőznöm, hiszen semmilyen jogellenes cselekményt nem követtem el.
• A nyomozó hatósággal eddig is minden vonatkozásban teljes egészében együtt működtem
• Szabadlábra helyezésem továbbá kérem arra is figyelemmel, hogy a MÁV Kelenföldi Pályaudvar nál dolgozom, és félő, hogy amennyiben hosszabb ideig nem tudom munkahelyemen jelentkezni, úgy elveszítem munkámat.
• Továbbá kérem szabadlábra helyezésem arra is figyelemmel, hogy a Katolikus Vezetőképző Iskola II. éves hallgatója vagyok, a levelező tagozaton.
• Havonta egy alkalommal van előadás. Most az elmúlt hétvégén volt előadásunk, a következő pedig október közepén lesz. Amennyiben ezt a második előadási hétvégét is elmulasztom, úgy az egész II. félévet meg kell ismételnem, mert semmilyen igazolást nem fogadnak el, félévente maximum egy hétvégén lehet mulasztani. Mindezekre figyelemmel kérem szabadlábra helyezésem, mivel fogva tartásom semmi nem indokolja. 
  
• Tisztelettel: 
  Barna Tibor, 
  Védője: 
  Hardy Ügyvédi Iroda 
  Dr. Hardy F. Gábor"
• Több sértett, ill. szülei tettek bejelentést, melyeket szintén jelen feljelentésembe másolok:
• "Péntek este (2006.09.22);
• Szemtanúk levele egy brutális rendőri akcióról: 
  A Kossuth téren a békés tüntetésről hazafelé menet este 10 óra magasságában a Parlament sarkánál az épület védelmére felsorakozott rendőrök három fiatalt lefognak, hátrabilincselik a kezüket, fejjel előre átdobják őket a kordonként szolgáló vaskerítésen, és miután a lefogottak betont fogtak, 10-15-en körülállva agyba főbe rugdossák őket. Az esettől 10m-re állva is hallani lehetett a rugdosáskor eltörő csontok hangját. A közelben többen is tartózkodtak, és sírva könyörögtünk a rendőröknek, hogy hagyják abba, mert megölik őket, de erre minket agresszíven eltereltek a helyszínről, és durva, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illették a velük vitába szálló hölgyet ("hülye kurva").
• Jelenleg is az esemény hatása alatt állok. Az események után jelentettük azt a tüntetés szervezőinek, akik telefonon beszéltek valakivel a rendőrségtől, és azt a választ kaptuk, hogy amennyiben be szeretnénk jelenteni az esetet, fáradjunk be a legközelebbi rendőrőrsre... Arról nincs információnk, hogy a három fiúnak mi volt a bűne, az egyik szemmel láthatóan ittas volt, amikor elmentünk mellettük. Az esetnek több szemtanúja van. Meg vagyunk győződve róla, hogy a három fiatalember súlyos sérüléseket szenvedett, orvosi ellátásra szorultak, de abban nem vagyunk biztosak, hogy azt meg is kapták, mert mentőautót nem láttunk azon a környéken. Kérem, hozzák nyilvánosságra ezt a történetet, hogy ne fordulhasson elő többet. Az MTV székház ostrománál vereséget szenvedett rendőrség, most minden alkalmat megragad arra, hogy bosszút álljanak akárkin, és ezt még hangoztatták is."
• "Bent összebilincselt ártatlanokat ütöttek-vertek. A 10 másik cellatársunk egytől egyig békés, utcai járókelőként kerültek be. Utcán bámészkodó, munkából hazafelé tartó, a demonstráción részt sem vevő embereket, gyerekeket, lányokat vertek meg és vittek be... A fogdán elképesztő állapotok uralkodtak, szembesültem, milyen is a halálfélelem..."
• 
  A Nemzeti Jogvédő Alapítvány tudomására jutott, rendőri túlkapásokról és brutalitásról szóló esetek a múlt heti eseményekkel összefüggésben (2006. szeptember 27.)
• Részlet egy szülő leveléből:
• "Segítségüket kérném! A fiamat szeptember 21-én hajnalban végrehajtott rendőri akcióban tartóztatták le, és tartják azóta is előzetes letartóztatásban!
• Történet rövid leírása a velük hazafelé tartó barátja alapján:
• Szórakozóhelyről (ellenőrizhető) hazafelé betértek egy éjjel-nappali élelmiszerboltba. A boltból fiam és két barátja elindult hazafelé, a negyedik társuk a boltban maradt. Ez utóbbi hajlandó tanúvallomással is alátámasztani az ott történteket, mert ő így úszta meg a fiammal történt borzalmakat! A fiam és két társa elhagyta a boltot és tapasztalta, hogy futnak feléjük az emberek, kiket rendőrök kergetnek! Mivel a közelben laknak albérletben szaladni kezdtek hazafelé Mire elérték a kaput olyan közel került a tömeg, hogy már nem tudták becsukni a kaput maguk mögött, és így a tömegből páran és a rendőrök is bementek a lépcsőházba. Fiam és társai a 2. emeletre a lakásukba próbáltak bejutni, de a rendőrök utolérték, és annak ellenére, hogy hangosan mondták hogy ők itt laknak (kezükben a kulccsal) elfogták őket. A felszólításra szó nélkül feltartott kézzel megadták magukat. Ennek ellenére a lefelé kísérő rendőrök a lépcsőházban, ahol a lakók már nem látták megbilincselték őket,! és a szemtanuk alapján a hangokból ítélve megverték őket. Fiamnak lábán van zúzódás, és kapott a fejére, amitől mozog az első foga! A barátját még jobban megverték, neki a szája felrepedt, olyannyira, hogy el is kellett vinni a kórházba. Össze kellet, volna varrni, de 4 óráig tartott volna, mire azt mondták erre nincs idő (látlelet van). Ez állítólag azóta sem változott. Fiam főiskolás 4. éves és mellette másodállásban dolgozik is, mivel a taníttatás családunk szerény anyagi körülményei szükségessé teszi. Soha semmilyen összetűzésbe nem került a törvénnyel. Borzasztó volt látni azt, hogy, milyen lelki terhet is jelent számukra ez a méltatlan és igazságtalan helyzet, amibe kerültek. Ilyen megfélemlítés és borzalmas eljárás után érthető, hogy nehéz tanút találni, aki meri vállalni."
• 2. 2006. szeptember 21-ei hajnali Dob utcai események igazsága - amit az üggyel kapcsolatban a szülők kiderítette
• "Elmentünk a tett színhelyére, a Dob utcai házba, ahol az eset történt és megtudtuk azokat az eseményeket, amelyeket a szemtanúk láttak.
• Két fiú éjjel két óra körül barátaik hazaérkezését várták az említett ház kapuja előtt. Nemsokára meg is érkeztek azok a barátok, mind a négyen, akik a házban laknak. Néhány percig beszélgettek a ház előtt, majd a nagy zajra kimentek az Erzsébet körút és a Dob utca sarkára, amely a kaputól 30 méter, hogy megnézzék, mi történik. A rendőrök könnygáz gránátokat lőttek ki, aminek következtében nagy füst és erős szag lett. Majd megjelent a pajzsos rohamrendőrök sorfala, amitől a fiúk megijedve a tömeggel együtt a ház bejárata felé futottak. Az utca másik végéről a Hársfa utca felől gumibotos rendőrök csapata félelmet keltve közeledett. Ez elől és a fiúk és velük néhány idegen is befutott a házba, a mágneszáras kaput valaki becsukta, amit a rendőrök erőszakkal berúgtak és üldözőbe vették őket.A fiúk felfutottak a második emeleti lakásukig, de az ajtót már nem volt idejük kinyitni a kezükben lévő kulccsal, mert a rendőrök utolérték őket és felszólításukra azonnal felemelt kézzel megadták magukat, semmi ellenállást nem tanúsítva, kiabálták, hogy "mi itt lakunk, itt a kulcsunk, nem csináltunk semmit.", de mindezt a rendőrök figyelembe se vették és brutálisan rángatva hátrabilincselték a kezüket. Majd elkezdték a fiúkat szidalmazni "most megtanuljátok a magyarok Istenét" és rugdosva, lökdösve ráncigálták le őket a lépcsőn egészen a földszintig. A rendőrök levonulása után került elő még egy-két személy, aki nem a lakás felé futott, hanem a lépcsőházban bújt el.A hátrabilincselt kezű fiúkat a földszinti bejárati ajtó belső részénél brutálisan bántalmazták a rendőrök.
• Meglepődve látta, hogy milyen sok rendőr vesz részt ebben az akcióban. (kb. 20 rendőr) 
  A tanúk elmondása szerint kilökdösték a védekezésre képtelen, hátrabilincselt kezű fiúkat a kapun, majd a fejüket, a hátukat és hasukat ütve toloncolták őket a körúton álló rabszállítóba."
• 3. Részlet egy szülő leveléből:
• "Elnézést kérek amiért bátorkodtam Önhöz fordulni, de az elkeseredettségemben már csak az Ön segítségében bízok. A szerdai zavargások alkalmával fiamat őrizetbe vette a rendőrség, garázdaság jogcímen. Állítólag, sörös üveggel dobálta a rendőrséget, amit a fiam váltig tagad. Megrugdosták, fejbe verték, és ennek következtében a fiam durva szóval illette meg az egyik rendőr hölgyet. Lehet, hogy ez volt a kiváltó ok, amiért őt is a garázdálkodók közé sorolták. Tanuk is voltak,(egy erkélyéről nézték végig a lakók, ahogyan elbánnak a fiammal, és véleményezték a rendőrök viselkedését). Megjegyzem, a fiam sohasem vett részt hasonló tűntetéseken, sohasem volt foci drukker, sohasem követett el hasonló tetteket. Becsületes, jó nevelt fiú. Főiskolás, tisztességes állampolgár. Sohasem ütközött a törvénnyel, mindig egyenes őszinte igazmondó felnőttként viselkedett. Hiszek az ártatlanságában, hiszek az őszinteségében, hiszek a szavában, nem csak azért mert a fiam, hanem azért is, mert! nem volt értelme hazudni. Őt nem úgy ismerem, mint aki elrettenne bármilyen igazság kimondásától. Fiatal, főiskolás, megkezdte volna a tanulmányait, kötelezettségei vannak, felvette a diákhitelt, ügyintéznie kellene dolgokat, de kérem én Önt, ezek után hogyan tudná tovább józanul, sértetlenül, és olyan felhőtlenül, és határozottan folytatni a még serdülő életét, ha a rendszer végett megpecsételődött az élete. Ez egy nyomot hagy benne, bennünk, és nem viselkedhetünk úgy a továbbiakban, mintha mi sem történt volna. Ő nem bűnöző, nem garázdálkodó. Maga a védőügyvéd is említette, hogy ő sem érti, miért rendelték el az előzetes letartóztatást, hisz nem tartozik a csoportos garázdasággal vádolt személyek közé. Valószínű, ha előbb történik meg ilyen eset, pl. 1 hónappal ezelőtt, akkor őt rögtön kiengedik. Viszont a rendőrségnek példát kell statuálnia. Fiam nem bűnöző, ne tegyen belőle a rendszer egy lelki sérült embert, hisz nincs bűne. Amivel vádolják, azt nem követte el. Tisztes! séges, becsületes életet élünk, erre tanítottuk őt is, bízom, hiszek a z őszinteségében, viszont kétségbe vagyok esve, hisz az óta is keresem az igazságot, nincs lelki nyugtom, nem akarok, azaz nem szeretnék a rendszer áldozata lenni. Nem foglalkozom politikával, csak nyugodt családi életet szeretnék élni. De ezek után kérdem szépen Önt, hogyan tovább??? Mi tévő legyek, kihez forduljak? A védőügyvéd azt mondta pénteken, biztos kiengedik a fiamat, hisz vagy ejtik a vádat, vagy maximum feltételes szabadlábra helyezik. Egyik sem történt meg. Még egyszer elnézést kérek Öntől, amiért bátorkodtam levelet írni, de történtek óta se éjjelem, se nappalom, se nyugtom!!! Kérem a segítségét, tanácsát, mi tévő legyek, mit tehetek a fiam érdekében??? Lehet, hogy egy elfogult anyának tart, de mindennek ellenére és a sorozatos téves letartóztatások érdekében kérem ha módjában áll segítsen, és ha szépen megkérném, adjon tanácsot, mit tehetek még?????" 
  
• 4. Szerda hajnalban a Kossuth térről a rádió környéki lakásába - hátizsákjában egy utcán talált, elhagyott rendőrségi gumibottal - igyekvő fiatalembert a rádiónál 8-10 rendőr leteperte és brutálisan megverte, ezután megbilincselve bevonszolták a Rádió épületébe, ahol egy helyiségben szabad prédára odavetették legalább 15-20 rendőr elé, akik kegyetlenül bántalmazták, állkapocs-csontja eltört, feje felrepedt, súlyos zúzódásokat szenvedett. Az eszméletvesztés határán álló szerencsétlent, ezután olyan erővel taszították be a rabszállítóba, hogy mellkasa majdnem beroppant. Ezután bevitték egy kapitányságra, ahol megbilincselve térdeltették órákon át, majd egy olyan vallomást írattak vele alá, hogy ittasan hadonászott a rendőrök felé a gumibottal miközben előlük menekült és ezért kellett vele szemben fellépni. Jelenleg is kórházi kezelés alatt áll, szeptember 26-án operálták.
• Részlet az anya leveléből:
• "Kérem lehetőségeikhez, tudásukhoz képest segítsenek Neki, hiszen szeptember 23 óta alig tud beszélni és a műtét után valószínűsítem, hogy nem is fog tudni még néhány napig bármit is tenni önmagáért. Nagyon aggódóm érte. Aggódom azért is, hogy tehetetlensége és tájékozatlansága miatt nem mulasztott-e el valamilyen panasz, kérelem, felszólamlás beadásának határidejét a hatóságok felé. El tudom fogadni azt, ha bármi olyat tett, ami törvényellenes, (noha biztos vagyok benne ilyet nem cselekedett), akkor legyen törvényes következménye, de képtelen vagyok elfogadni azt, hogy brutálisan szétverjék a fejét, testét."
• 5. Csütörtök hajnalban egy körúti lakos lement lakásából megnézni, hogy nem érte-e kár autóját, ekkor rohantak rá, bilincselték meg és vették őrizetbe a rendőrök
• 6. Ugyanekkor a környéken egy kapualjból kilépő három fős társaság egyik fiatalkorú tagját elhurcolták, nyolc rendőr verte, rugdosta meg, jelenleg súlyos sérülésekkel otthon van lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt.
• 7. Szintén ezen időszakban egy körútra nyíló utcában parkoló autójuk felé tartott öt vidéki fiatal, akik a Kossuth téri rendezvényről szerettek volna hazamenni, mikor őket készenléti rendőrök rohanták le és bántalmaztak, majd vettek őrizetbe - egy kivételével, aki el tudott menekülni, előzetes letartóztatásban vannak.
• 8. Részlet egy körúti mellékutcában lakó szemtanúi beszámolójából egy olyan rendőri akcióról, amely a végletekig kimeríti a túlzott rendőri erőszak kategóriáját:
• "A már elfogott és hátrabilincselt kezű max. 17 éves srácokat egyszer csak elkezdték ütni-verni, kézzel, tonfával, majd betuszkolták oket 1-1 rendorautóba és ott tovább folytatódott a verés, kiegészítve rugdosással: a kommandósok az autó tetejének a peremébe két kézzel kapaszkodva páros lábbal lendültek be az autó utasterébe többször is Ezután beszálltak melléjük ketten-ketten, becsukódtak az ajtók, és a kocsik elkezdtek rázkódni a veréstol, aminek a tompa puffanásai így is hallatszottak. Mindez 1-2 percen át tarhatott, ekkor az egyik autóból hallatszott az üvöltő kérdés: "Mik a célpontok?! Hova mentek a többiek?! Mit akartok megtámadni?!", de a válasz csak artikulátlan hörgés-vinnyogás volt."
• 9. Csütörtök hajnalban apa és 18. életévét idén betöltött fia tartottak hazafelé a Kossuth térről, de a Nyugati téren belekerültek a készenléti rendőrök dühöngő csoportjainak darálójába. A fiú megdöbbenve kérdezte a közeledő rendőröket, hogy merre lehet elmenni. Erre rárohantak hatan-nyolcan legyűrték, megbilincselték és betuszkolták a rabszállítóba. O egyike azon keveseknek akinél a bíróság elutasította az előzetes letartóztatása elrendelésére irányuló ügyészi indítványt, így jelenleg szabadlábon védekezhet
• 10. Részlet egy fiatal újságíró beszámolójából:
  Voltam délelőtt a Fővárosi Bíróságon a Markó utcában, ahol a fiatalok pere zajlik. Iszonyú! Lelkileg rettentően megviselt, pedig én sem elítélt sem hozzátartozó nem vagyok. Ártatlan fiatal egyetemistákat vittek be. Olyanokat, akik vagy a Kossuth térről vagy egyetemi buliból tartottak haza. Mivel a közlekedés megbénult ezért gyalogoltak az utcán. Ez a rendőrüket nem nagyon érdekelte. Volt közöttük két olyan korombeli csinos 40-50 kg-os fiatal lány, akiknek szétverték a fejét!!!! Az összes fiatal előre megírt határozat alapján 30 napos előzetes letartóztatásba kerül. Köztörvényes bűnözőkkel zárják össze őket. Több joghallgató is van köztük, azokkal még keményebben bánnak. Az ügyvédek elvannak képedve. Az egyik ügyvédnő sírva fakadt. Azt mondják ilyet még ok sem láttak....Rémes ,mint ha az 50-es években lennénk! Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka rám is rám támadt 30 rendőr! Engem nem vertek meg, csak lerángatták a kabátom és a sálam. Agresszív módon eltorzult arccal kiabáltak, hadonásztak a gumibotokkal. Mondtam nekik, hogy újságíró vagyok. Erre ők azt válaszolták, hogy ki a faszt érdekel, hogy ki vagy te mocskos kurva! ...szétbasszuk a fejed....(bocs ,hogy szó szerint idéztem, de nem akarom szépíteni a dolgokat) Nagy nehezen elengedtek. Bejelentést pedig hiába tettem. A rendőrség szerint örülhetek, hogy nem vittek be, nem vágtak jól pofán. Mondjuk én is örülök, hogy csak a kabátom szakadt el.. Látván ezeket a fiatalokat, főleg a lányokat. Még aznap éjszaka mikor a bejelentést tettem megkérdeztem a rendőrnőt, akivel beszélgettem, hogy mi lenne ha nem újságíró, hanem civil fiatal nő lennék?
• Szőke, fiatal nők jelentik a veszélyt ? Erre azt válaszolta, hogy igen ők ugyanolyan bűnözők! Mert az MTv Székház előtt nők szedték a követ. Másnap nem is mentem az utcára, nekem a lelki terror is elég volt. Olyan sokkot kaptam, hogy alig tudtam hazajönni. Mozgó taxiba szálltam be én nem tudtam megmondani neki elsőként hova vigyen csak annyit, hogy haza!
• Félelmetes ami itt folyik!!!!"
• A fenti idézetekből kitűnően álláspontom szerint az elmúlt hetekben sok intézkedő rendőr igen súlyos bűncselekményt követett el:
• Ismeretlen tettesek elkövették a Btk. 171. §. (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés szerint büntetendő foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettét, mely idevonatkozó jogszabályrész így hangzik:
• 171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy másoknak............. testi sértést okoz,
• (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el,
• Elkövették továbbá a Btk. 266. §-ban meghatározott és a szerint büntetendő bántalmazás hivatalos eljárásban vétségét, mely így hangzik
• 226. § Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Továbbá elkövették többen is az intézkedő rendőrök részéről a Btk. 170. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, és (3) ill. (4) bekezdés szerint büntetendő aljas indokból, vagy célból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben, ill. különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettét.
• A megjelölt jogszabályhely így hangzik:
• 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti,
• (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el ..............
• (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el,
• (4) ............. ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.
• Minden bizonnyal további egyéb bűncselekményeket is elkövettek az elmúlt hetekben történt demonstrációk során az intézkedő rendőrök
• A fentiekre figyelemmel tettem meg büntető feljelentésemet ismeretlen tettesek ellen az előzőekben megjelölt bűnügyek elkövetésének alapos gyanúja miatt:
• Már most jelzem, hogy további konkrét esetek felkutatásán dolgozom, s feljelentésem indokolását a később tudomásomra jutó esetekkel kiegészítem.

Budapest, 2006. szeptember október 1. 

Tisztelettel:

Holdampf Lajos 
2543 Süttő, Rákóczi u. 107.