A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége megdöbbenéssel fogadta, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása után is megmaradtak a nem államnyelvű televíziózást érintő korlátozások. A szlovákiai magyarság alapvető joga az anyanyelven történő tájékoztatás. Ez a jog azonban csak korlátozott mértékben érvényesül az államnyelvtörvény egyes előírásai miatt. A szlovák államnyelvtörvény nem teszi lehetővé az interaktív anyanyelvű tartalmak sugárzását az országos és a lokális televíziókban. Előírja a kétnyelvűséget, amit a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége a nemzetközi emberjogi és kisebbségvédelmi szervezetekkel együtt diszkriminációként és gazdasági versenyhátrányként értelmez.
Az elfogadott kisebbségi nyelvtörvény teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság ajánlásai 86., 87., 88., 89., és 90., pontjait, amelyekben a nem államnyelven sugárzott televíziós műsorokat érintő jogkorlátozások és diszkrimináció megszüntetését javasolja. A Bizottság hangsúlyozza, a kisebbségeket a többségi nemzettel azonos jogok illetik meg a televízióban és a rádióban folyó anyanyelvű tájékoztatás területén, bírálja azokat a jogkorlátozásokat, amelyek lehetetlenné teszik a kisebbségi nyelveken történő élő sugárzást és az interaktív műsorok készítését. A Velencei Bizottság kitér a gazdasági versenyhátrány megszüntetésének szükségességére is. A műsorok szlovák nyelvű feliratozása jelentős többletkiadásra kényszeríti a kisebbségi tévéstúdiókat, s ez versenyhátrányt jelent a kizárólag államnyelven sugárzó televíziókkal szemben. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy újabb évekre, vagy évtizedekre érvényben maradjanak ezek az európai szinten példátlan diszkriminatív törvényi rendelkezések, amelyek akár 40 százalékban is növelik a nem államnyelven, pl. magyarul gyártott és sugárzott műsorok költségeit. A korlátozásokat a magyar nyelvű televíziózás szándékos elsorvasztására tett kísérletként értékeljük. A Velencei Bizottság ajánlásainak 89. pontjában úgy fogalmaz, ha az állam mégis kötelezné a kisebbséget a kétnyelvű műsorgyártásra, akkor ehhez az államnak biztosítania kell a szükséges pénzeszközöket. Véleményünk szerint ez részben ugyan segítene kompenzálni a gazdasági versenyhátrányt, de nem oldaná meg a jelentős időveszteség kérdését, amit a műsorok fordítása, feliratozása vagy szinkronizálása, illetve ismételt szlovák nyelvű leadása jelent. Az eljárás azt sugallja a kisebbség tagjai számára, hogy anyanyelvük másodrendű, nem állja meg a helyét önállóan a tájékoztatásban.
A felsorolt okok miatt a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége határozottan tiltakozik a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011. május 25-én elfogadott módosítása ellen, és minden eszközt és lehetőséget felhasznál arra, hogy tiltakozásának hangot adjon belföldön és külföldön egyaránt. Amennyiben a törvény jogerőre emelkedik, felszólítjuk a hazai és külföldi újságíró kollégákat illetve a nemzetközi újságíró szervezeteket, fejezzék ki szolidaritásukat, ítéljék el a szlovák törvényhozás lépését, amellyel ismét arcul csapta nem szlovák anyanyelvű polgárait. Dunaszerdahely, 2011. május 26.
Kapcsolódó témák:  Berényi a kisebbségi nyelvtörvényről – Alig mérhető eredmény
 Elfogadták a kisebbségi nyelvtörvényt
 Maďarič: Magyarország tévedésnek tartja Szlovákiát
| 
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése