LAJDI TAMÁS :
A Szent Korona tana maga az IGE
megjelenése a világban A Magyar Szent Korona az Ige megjelenése a világban, ami nyomatékosan aláhúzza azt, hogy a Szent Koronával megjelent, visszatért Jézus az emberi történelem idõsíkjára. Mivel a Szent Korona nem jelkép, hanem valóságos személy, jelképisége is realitás, tehát megjelenése annak megjelenése is egyben, aki és amit a rajta lévõ jelképek kifejeznek. János Jelenéseinek idézett kijelentése nem a levegõbe beszélt, amikor kijelentette : tíz nap türelem még, s "az Élet Koronája" visszatér a világba. A Szent Korona azt a pillanatot rögzíti anyagba, amikor az Ige már belépett közénk, s teremtõ aktivítását éppen megnyitja, amirõl János apostol is ír evangéliumában. Az abroncs kör formájában Isten Teremtõ Energiája veszi körbe a beavatandó király fejét, mely fölé védelmezõ sátorként borul az abroncs kereszt alakja, a tériesített körkereszt. A magyar király ebben a pillanatban a Világ közepén áll, s Istennel kerül közvetlen kapcsolatba, hiszen ha nem síkban, hanem térben tekintjük a Koronát, akkor egy félgömböt kapunk. A Magyar Szent Korona azonban, mint anyagvilágra vonatkozó isteni szándéknyilatkozat hordozója, a teljes valóságnak csupán a felét, az evilági felét mutatja, hiszen koronánk egy félgömb. Akinek fejére kerül ez a Korona, az közvetlen kapcsolatba kerül a Teremtõvel, de magával a teremtés egészével is, hiszen módot kap a Titkok Titkának a megértésére is. Fontos tudni azt is, hogy a szkíta-magyar királykoronázás egészen Mátyásig minden esetben a Pilisben zajlott. Ennek jelentõsége abban állt, hogy a magyar király a koronázási aktussal a világ közepén és Isten teremtõ, nemzõ, azaz nemes energiáinak forrásában állt. Innen csak késõbb, a török kitakarodása, a már nem beavatott, idegen királyok idején került át ez az aktus Budára, ill. Pozsonyba. Sok uralkodónk volt, aki alkalmatlan volt erre a szerepre, s akikre a Szent Korona semmiféle áldásos hatással nem volt, sõt némelyikükre egyenesen károsan, kórosan hatott. Volt olyan Habsburg, aki a koronázást követõen megõrült, mert szellemileg alkalmatlan volt magyar királynak, s emberileg felkészületlen volt ennek az õs-szentségnek befogadására. Közömbösnek egyik uralkodónk sem maradhatott vele szemben. Ugyanígy képtelenek közömbösen viselkedni vele azok az egyébként magukat ateistának, materialistának nevezõ rongy politikusok is, akik minden erõvel a Szent Korona megalázására törnek, s megkísérlik mindig újra kivonni e szent tárgyunkat a magyarság tudatának homlokterébõl. Ez volt -szerencsére kudarcba fulladt- törekvése a Magyar Szocialista Párt óvilági "szkarabeuszának" (mondhatnánk "ganajtúró" bogarat is), e kommunista külügyminiszternek is, aki újbóli regnálásuk elsõ pillanatában, 2002-ben vissza akarta vitetni a Szent Koronát a múzeumba. A Korona azonban mûködik már, s nincs olyan emberi erõ, amely megakadályozhatná Istennek e jelenlétét, s céljainak elérését. Istvánnak a Szent Korona általi királlyá kenésével, a Szent Magyar Királyság földi alakulatával tehát visszatért a káldeus-szkíta-hun kultikus uralkodói eszme, s a Mennyei Birodalom a földre. Azóta megint eltelt ezer esztendõ. S mit látunk ?
Tovább: kattints a linkreLink
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése