Remény

2009. április 3. 00:00

 

Csermely Péter
Hát innentől már minden rendben lesz, nótás kedvű Albán Úr, mert a Bajnai Gordon Úr majd szépen agyonveri a választásokon azt a tolvaj, szélhámos Orbán Viktort, és a baloldalon sohasem nyugszik majd le a nap. Így kell ezt csinálni, hogy végül is minden Szocialista Miniszterelnök kitölti majd a négy évet, csak kissé előbbre csúsztatva, a marha Fidesz meg soha nem fogja eltalálni, hogy majd ki győzi őt le, hát, nem lennék a helyükben, és gondolom, maga sem, kalandvágyó Albán Úr. A felszínen ezeket gondolom én, merész reményekkel. Beljebb haladva a lelkemben kissé más a helyzet, aranyos Albán Úr, mert keserűen siratom Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Uramat, hogy miért éppen ezzel az áruló, gazember MSZP-s bandával sodorta őt egy táborba a kíméletlen sors, akik hátba döfték Őt, és most ott marakodnak a még meleg posztokon, noha egyik sem ér fel Ővele, mi az, hogy nem ér fel?, a bokájáig sem ér fel Neki ez a sok disznó kommunista. Akkor bezzeg jó volt nekik a Gyurcsány Ferenc Úr, amikor győzelemről győzelemre vezette a Szocialista Pártot, noha kétségtelen, hogy ez a hülye ország nem bírta a tempót, és emiatt kisebb nehézségeknek nézünk elébe. Nem is beszélve a Fideszes ellenzéki aljasságokról, Albán Úr! De Ő akkor sem ezt érdemelte, hogy cserbenhagyják a sajátjai, és tárgyalgassanak a helyeiről, mintha Ő ott sem lenne, sőt, mintha sohasem létezett volna. Nagyon remélem, drága Albán Úr, hogy Gyurcsány Ferenc Úr saját vezetésű pártot alapít, ahol majd senki nem fogja Őt kritizálni, és az biztos, hogy minden modern, reformra éhes baloldali ember Őmögé áll majd. Gyurcsány Párt! Igen, Albán Úr, ez kell! GYP! Én is gyépés leszek, sőt, olybá tűnik, mintha mindig is az lettem volna! Az MSZP meg egye meg, amit főzött, noha kétségtelen, hogy Bajnai Gordon Úr kitűnő választás, benne testesül meg a baloldal minden maradék ereje, drága Albán Úr, már ha erőnek lehet ezt nevezni, ami maradt, mert erős a gyanúm, hogy nemhogy ebből a szorult politikai helyzetből, de egy lazán összehajtogatott papírzacskóból sem tudnánk mostanában kitörni. Hát igen. Szívszorító gondolatok ezek, amelyek fájóan merülnek fel elgyötört szervezetemben. Azt hiszem, a Bajnai Gordon Úr programjával vigasztalom majd magam. Én ugyanis nem félek azoktól a híres megszorításoktól, sőt. Egyrészt remekül eléldegélek a kis nyugdíjamból, másrészt amikor eddig nagy dérrel-dúrral beharangozták, hogy most akkor ilyen borzasztó megszorítások jönnek, meg olyan pénzterületi szigor lép életbe, akkor mindig az lett a vége, hogy valamicskével mindig jobban jártam. Szerintem most is ez lesz. Az lehet, hogy másoknak rosszabb lesz, de engem a mások nem szoktak érdekelni, az éppen dolgozó rétegeknek meg azt üzenem, hogy tetszettek volna korábban születni. A fiamék szoktak ugyan morgolódni, amikor jönnek pénzt adni, elvinni befizetésre a számláimat, meg hozzák az élelmiszert, amire nekem nem telik, de a múltkor keményen megtiltottam nekik, hogy a piszkos szájukra vegyék a Baloldalt és a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Urat, kikérem magamnak, hogy az ő vacak kis gondjaik miatt háttérbe szoruljon a fasizmus elleni küzdelem.

Lejegyezte: Csermely Péter