Hetente harmincan válnak hajléktalanná
2009-05-07 07:08 hírTV
Havonta több mint száz olyan emberrel találkoznak civil szervezetek, akik a gazdasági világválság miatt váltak otthontalanná - derítette ki a Magyar Nemzet.
A Menhely Alapítvány felmérése szerint hetente huszonöt és harminc közé tehető a szervezet munkatársai által regisztrált "új" fedél nélküliek száma. - Az éjjeli menedékhelyeken szállásért folyamodók igen gyakran jelölik meg egzisztenciájuk elveszítésének okaként, hogy megszűnt a munkahelyük - mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Richárd, a Twist Olivér Alapítvány munkatársa.
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Eljött az elszámolás ideje tisztelt fideszes Európa Parlamenti képviselők!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt volt képviselők: Barsiné Pataky Etelka, Gál Kinga, Járóka Lívia, Becsey Zsolt, De Blasio Antonio, Glattfelder Béla, Gyürk András, Dr. Őry Csaba, Schmitt Pál, Schöpflin György, Surján László, Szájer József. Én az előző választáson Önökre szavaztam, ezért kérem Önöket mivel az Önök pártja gyakran hangoztatja a demokratikus elveken és a tisztességen alapuló politizálást (hiszen ezért szavaztam a Fideszre), ezért az újbóli választások előtt részletesen számoljanak el nekem eddig végzett munkájukról.
Kérem azonban, hogy most ne a sajtóban megjelent általánosságban beszéljenek, ahogy szokták, hanem számokkal, jegyzőkönyvekkel alátámasztott konkrétumokkal. Kíváncsi lennék arra is, hogy az előző választási kampányban Orbán Viktor és személyesen Önök által tett ígéretek megvalósulásáról is beszámolnának. Ha gondot okozna ezekre visszaemlékezni, szívesen elküldöm Önöknek. Továbbá kérem, hogy egy lakossági fórumon, aminek időpontja számomra is publikus, személyesen válaszoljanak az újra jelölt képviselők az alábbi kérdésekre:
1. Személy szerint támogatja-e a Lisszaboni Szerződést, valamint emelje ki azokat a paragrafusokat, ami ebben a szerződésben különösen előnyös a magyar nemzet számára?
2. Mennyiben segítette elő a magyar mezőgazdaság fejlődését és versenyképességét az Unióval kötött szerződések alapján a régi tagokhoz képest csökkentett összegű mezőgazdasági támogatások, az unón kívülről behordott dömping mezőgazdasági termékek (kínai paprika, brazil baromfi stb.,) valamint az ország számára előírt mezőgazdasági kvóták?
3. Ha leszámítjuk a külföldi tulajdonú, de Magyarországon lévő mezőgazdasági és ipari vállalatok által elnyert támogatások és pályázatok összegét, valamint az elvesztett vámbevételeket negatív vagy pozitív befizetők vagyunk-e?
4. Milyen konkrét, pozitív előrelépéseket jelentett a magyar-magyar kapcsolatokban a jelenlegi határokon kívül rekedt honfitársainknak az Uniós tagság, schengeni határok (vízum a magyaroknak Kárpátaljáról, Délvidékről, erdélyi autonómia, felvidéki honfitársaink kiszolgáltatottsága stb.) az Önök képviselőség alatt?
5. Kérem, hogy sorolja fel azoknak a felszólalásainak a számát és tárgyát az Európa Parlamentben, amit elfogadtak és anyagilag előnyös volt a nemzet számára.
6. Mire alapozza azt, hogy az Unió működése demokratikus és Önök által ellenőrzött, ha a brüsszeli bürokraták segítettek elhallgatni Veres Jánosnak a kölcsön számunkra igencsak előnytelen feltételeit, illetve azt, hogy az ír szavazókból központi nyomásgyakorlással új álláspontot akarnak kicsikarni a Lisszaboni szerződés ratifikálása ügyében?
7. Hajlandóak-e aláírni egy társadalmi szerződést és egy kötelezvényt szavazóiknak, hogy újbóli megválasztásuk után, ha elégedetlenek vagyunk munkájukkal, ciklus közben visszahívhassuk Önöket?
8. Hajlandóak-e megvitatni az Önök által jegyzett cikkek, írások igazságtartalmát az Unió jelenéről, jövőéről és működési mechanizmusáról?
Várom megtisztelő válaszukat, amit drótpostával is eljuttatok Önökhöz.
Cságoly Péterfia Béla
Polgár Info
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Václav Klaus hallani sem akar a lisszaboni szerződésről
2009. május 06. 20:52 MTI - STOP
Václav Klaus cseh elnök szerdán bejelentette, hogy egyelőre nem írja alá az Európai Unió lisszaboni szerződésének csehországi ratifikációs okmányát, tekintettel arra, hogy az EU intézményi reformjáról szóló szerződést az írek tavaly népszavazáson elutasították. Arra is hivatkozott, hogy Csehországban várhatólag újra alkotmánybíróság elé viszik az ügyet.
A cseh államfő arra reagált, hogy a parlament felsőháza szerdán áldását adta a lisszaboni szerződésre. Klaus szerint a parlamenti jóváhagyás a cseh politikai elit csődjét is jelenti.
"Véleményem ebben a kérdésben közismert és világos" - mondta újságíróknak rendkívüli sajtóértekezleten Klaus. Hozzátette: nem engedheti meg magának, hogy ha eddig alapvetően a dokumentum ellen volt, most - politikai vagy más okok miatt - megváltoztassa nézetét. Ráadásul az ír elutasítás következtében a dokumentum nem léphet életbe, halott.
"Számomra ezért a szerződés ratifikációja nincs napirenden" - szögezte le.
A konzervatív Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátorainak egy csoportja kilátásba helyezte, hogy újra a cseh alkotmánybíróság elé viszi a szerződés ügyét. Klaus úgy fogalmazott, hogy ráér majd akkor elgondolkodni a ratifikálás kérdéséről, amikor az alkotmánybíróság már döntést hozott.
A cseh alkotmánybíróság már tavaly megvizsgálta a dokumentum hat fejezetét, de azokat nem találta ellentétesnek az alkotmánnyal. A polgári demokrata szenátorok most azt szeretnék, ha a taláros testület a dokumentum egészéről mondana véleményt.
"A bíróság eddig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a szerződés egésze összhangban van-e a cseh alkotmánnyal" - jelentette ki Jirí Oberfalzer szenátor. A beadványhoz szükséges minimum 17 aláírás szerinte már biztosított.
A szenátus döntését José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mirek Topolánek ügyvezető cseh kormányfő is üdvözölte. Topolánek leszögezte: vannak ugyan kifogásai a lisszaboni szerződéssel kapcsolatban, de ez az ára a demokratikus EU-hoz való tartozásnak.
"A cseh politikusok mindig találtak maguknak gyáva indokokat: kicsik, gyengék vagyunk, nincs súlyunk Európában, ezért alá kell vetnünk magunkat, még ha nem is értünk egyet. Én ezt elutasítom" - hangsúlyozta Klaus.
Szerinte mindazok, akik megszavazták a lisszaboni szerződést Csehország hosszú távú érdekeit saját rövid távú politikai érdekeiknek rendelték alá. "Ez nagyon szomorú bizonyítéka a cseh politikai elit újabb csődjének, amit a cseh történelemből nagyon jól ismerünk" - húzta alá az államfő.
Kapcsolódó cikkek
Az uniót nem zavarja különösebben a bukott kormány
Václav Klaus: "nem minden szent és sérthetetlen", ami az EU-tól ered
Ez az év már elúszott Európának
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Marton Frigyes-díj Fekete Jánosnak
2009.05.06. 11:01 Vastagbőr.blog
Fekete János, az "Ember Aki Nem Fogott Kezet Sólyom Lászlóval", Marton Frigyes-díjat kapott. Rorgosh írt nekünk egy levelet, hogy ki is az a Fekete János...
"A Marton Frigyes Díjat olyan művészek, közéleti személyiségek kapják akik a neves humoristához méltó humorral, emellett a társadalmi problémák iránt tanúsított empátiával, toleranciával és nagyfokú szolidaritással végzik tevékenységüket.
De hogy jön ide Fekete János? A hivatalos MTI-hír szerint:
"Az elismerés közéleti díjazottja, aki fontos küldetése mellett kiváló humoráról is tanúságot tesz, az idén Fekete János közgazdász, aki évtizedeken keresztül meghatározó alakja volt a magyar gazdasági életnek, és aki az indoklás szerint "évtizedek óta hiteles és hitelképes személynek számít".
Fekete János persze nem humorista, és amivel foglalkozik - makroközgazdaságtan - sem épp vicces, bár maga szereti humoros fordulatokkal feldobni a témát, amire valljuk be, néha rá is fér ez. Őt magát azonban Kövér László a hazai államadósság atyjának nevezte.
De ki is ez az ember? Fekete János a Magyar Nemzeti Bank Kádár rendszer alatti elnökhelyettese egy, elsősorban a hazai baloldal körében népszerű makroközgazdász, aki bevallottan Keynesi elveket vall a gazdaságpolitikában.
Az ország 1982-es IMF tagságához vezető tárgyalások konkrét vezetője volt, aki az akkori hazai viszonyokhoz képest korszerű elveket vallott a közgazdaságtanról. Ám pontos szerepe nem teljesen tisztázott, ugyanis a korabeli döntésekről jórészt csak tőle magától kapunk információkat.
Ettől függetlenül tévedés őt az államadósság atyjának nevezni. Saját bevallása szerint ugyan hitt a beruházási célú hitelfelvételben, ám azt is tudni kell, hogy a konkrét beruházási döntéseket csak ritkán ő hozta meg. Emellett a Kádár rendszer - akárcsak azóta a választott kormányaink - nem csak beruházási célokra vett fel hitelt, hanem a lakosság fogyasztási igényeinek kielégítésére is.
Természetesen örök kérdés lesz, hogy helyesek voltak-e a beruházási célú hitelek (a fogyasztási célú hitelek negatív értékelése egyértelműbb), ám egyvalamit a korszakkal kapcsolatban tudomásul kell vennünk: abban az érában az állam tulajdonos is volt, így a beruházási döntésekről elsősorban mint tulajdonos döntött, nem mint állam.
Az idős közgazdász a rendszerváltást követően 1998-ban nyugdíjba vonult, ám közéleti tevékenységét nem szüntette meg. 2007-ben a kormányprogram mellett állt ki, fontosnak ítélve a kiadáscsökkentéseket, ám tavaly év végi interjúiban már hibának nevezi a gyors hiánycsökkentést, sőt általában az eurozóna tagjaira vonatkozó szigorú költségvetési előírásokat is.
Fekete János saját bevallása előre látta az amerikai ingatlanpiaci buborék kipattanása okozta problémákat, azonban nyilatkozatainak tartalma - legalábbis szerintem - nem igazolja ezen állítását.
Állítom ezt azért, mert semmilyen figyelmeztetésben nem részesítette a 2002 óta regnáló MSZP kormányzatokat arra vonatkozóan, hogy nem kellene elszállni a költségvetési hiánnyal, tekintettel a várható államadósság finanszírozási lehetőségekre. Olyannyira nem, hogy még tavaly szeptember elején is azt hangoztatta, hogy az ország makulátlan adósságtörlesztési múltjára való tekintettel nem várhatóak semmilyen nehézségek az államadósság finanszírozása tekintetében. Sőt, még egyértelműen úgy ítélte meg, hogy az ország gazdasága fellendülőben van.
Holott az, aki előrelátta ezt a válságot, az látta volna a hitelpiac beszűkülését, a befektetők biztonság iránt fokozódó vágyát. Márpedig a magyar állam nem volt a legbiztonságosabb adós, olyannyira nem, hogy azt Járai Zsigmond még jegybankelnök korában észrevette, és ezért nyilvánosan figyelmeztette a kormányt a hiány leszorításának szükségére, amiért Fekete János élesen is bírálta Járait. A magasabb kockázat következtében pedig válság idején eldugulhatnak a hitelforrások, ami meg is történt.
Visszatérve a díjra. Véleményem szerint mindenféle díjat aktív korú, aktívan tevékenykedő embereknek illik adni, nem pedig olyan kiöregedett embereknek, akik évente ha két-háromszor megszólalnak nyilvánosan. Márpedig Fekete János ma már nem igazán aktív.
Emellett pedig közéleti szempontból is támadható, hiszen 2006-ban nem volt hajlandó kezet fogni Sólyom László köztársasági elnökkel, mivel az nem értett egyet Fekete János kitüntetésével. Holott - bár konkrétan magam sem kedvelem Sólyom Lászlót - a köztársasági elnök elsősorban olyan protokoláris személy, aki elsősorban a magyar államot személyesíti meg, így a kézfogás elutasítása akár a magyar állam megsértéseként is értelmezhető.
A díjátadón nem győzték dícsérni:
"Juszt László szerint az ő pénzügyi machinációnak köszönhető, hogy az ország gazdasága évtizedekig működőképes volt, de mint kiderült, ő adott ötezer dollárt arra is, hogy Gina Lollobrigidát az emlékezetes 1973-as szilveszteri tévéműsorba Magyarországra hozzák. Fekete - Sas József elmondása szerint - "isteni sztorikat tudott mesélni arról az időszakról", amiken még a humoristák is "halára röhögték magukat". A nagyon komoly banki munkái mellett pedig a Vidám Színpad akkori politikai kabaréiba gegmenként is beszállt." - hetivalasz.hu
Akkor miért is kapott most Marton Frigyes díjat? Nos, aligha azért amiért magát a díjat alapították. Sokkal inkább a 7. éve regnáló baloldali kormányok szakadatlan támogatásáért, elvégre mindenkinek jól esik, ha védik, dícsérik...."
(A díjtátadón nem jelent meg Fekete János, Index-videó erre)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése