Műsorajánló: Határok nélkül a Kossuthon

A Kossuth Rádió "Határok nélkül" c. műsora szól Puskás Lajosról,
a Délvidéki magyarellenes diszkriminációról,
az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumról.
Meghallgatható szombat reggel, Bp-i idő szerint 5:30-tól 6 óráig vagy a Hangtár -ban

Börtönbeli híradás az embertelenségről
[ 2008. június 27., 10:40 ]

  Kolozsváron is bemutatták Puskás Lajos Nem ilyen jövőt álmodtam című könyvét, amelyben a néhai tanár szamosújvári börtönnaplója mellett részletek olvashatók a későbbi megfigyelési dossziéjából is.

Lesz-e elég bölcsessége a majdani embernek ahhoz, hogy békében, egymás tiszteletében éljen, vagy megismétli botorul a véres huszadik századot? – egyebek mellett ez a kérdés foglalkoztatta Puskás Attila nyugalmazott biológust, volt ötvenhatos politikai elítéltet, amikor úgy döntött, hogy Nem ilyen jövőt álmodtam címmel kiadja édesapja, Puskás Lajos kolozsvári tanár börtönbeli feljegyzéseit. „Édesapámnak is emléket akartam ezzel állítani, de egyben azt is fontosnak tartottam, hogy az utókor megismerje a közelmúlt történéseit” – magyarázta a gyergyóditrói származású, Sepsiszentgyörgyön élő Puskás Attila, az általa sajtó alá rendezett kordokumentumnak a kolozsvári Phoenix könyvesházban tartott szerdai bemutatóján. Az egykori kolozsvári piarista gimnázium öregdiákjainak, Puskás Lajos volt tanítványainak és tisztelőinek népes serege jelenlétében Dávid Gyula irodalomtörténész azt fejtegette, hogy milyen körülmények vezettek a második világháború utáni közép-kelet-európai, ezen belül romániai kommunista hatalomátvételre, és milyen világ volt az, amikor a szélsőségességgel szembenálló, munkájukat tisztességesen végző embereket meghurcoltak, és börtönbe juttattak.

Puskás Lajos 1947. május 5-e és október 2-a között íródott szamosújvári börtönnaplója, az akkoriban ott rabságban tartott magyarok névjegyzéke, valamint A lágeristák kiskátéja olvasható a kötetben. A sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó Múltidéző sorozatában megjelent könyvben részletek olvashatók a néhai tanár szekuritátés megfigyelési dossziéjából is. Puskás Attila szerint az édesapja titokban készített és a rácsok mögül kicsempészett feljegyzései fontos adalékokkal szolgálnak a huszadik század elején született emberek kálváriájáról. Puskás Lajos „bűne” ugyanis az volt, hogy a II. Károly román király diktatúrája idején, a politikai pártok feloszlatását követően 1939-ben jóváhagyott Magyar Népközösség tagozati vezetője, majd a szervezet jogutódjaként az 1941-ben megalakult Tízes Szervezet elnöke lett. A második világháború után hatalomra kerülő magyar és román kommunisták magyar kémszervezetként állították be a Tízes Szervezetet, emiatt Puskás Lajost sorozatos támadások érték, majd 1947-ben le is tartóztatták, holott a néhai tanár a második világháború idején egyformán kiállt a magyar szélsőjobboldaliak és a német megszállás ellen.

Benkő Levente
www.kronika.ro

Méltóság a börtönben is van

Kedden este a nagyváradi Lorántffy központban mutatták be Puskás Lajos, az egykori kolozsvári piarista tanár börtönben írt Más jövőt álmondtam című kötetét.

A nagyváradi bemutatónak két Sepsiszentgyörgyről érkezett vendége is volt: a szerző fia, Puskás Attila valamint Váncsa Árpád, akiket annak idején szintén elítéltek az '56-os magyarországi forradalom eseményei utáni hazai megtorló akciók során. Elöljáróban a közönség megtudhatta, hogy Puskás Attila épp a napokban kapta meg Sólyom Lászlótól, Magyarország elnökétől a Magyar Köztársaság Arany Érdemrend Keresztjét.

Szebb jövőt!

A Más jövőt álmodtam című kötetet Bartos Elekes Ildikó mutatta be. Elmondta, hogy Puskás Lajost alaptalan rágalmakkal támadták, egy 1942-ben megjelent könyvének egyes kijelentéseit sovinisztának minősítettek. A 60-as évek elején kezdte írni napi rendszerességgel vezetett börtönnaplóját a szintén börtönbüntetésre ítélt fiainak Csabának és Attilának. A börtönnapló képezi a kötet első részét, míg a második rész nem más, mint146 rabtársa nevének felsorolása, mely jelentős dokumentum a kutatók és a töreténelem e sötét korszaka iránt érdeklődők számára. A könyv harmadik fejezete a lágeristák kiskátéja, mely ötven kérdés és felelet formájában ad szemléletes, sőt, ironikus, humoros képet e kegyetlen világról, ezzel is bizonyítván a szerző azt, hogy a teljes kiszolgáltatottság állapotában sem veszítette el méltóságát és életszeretetét. A zárófejezetet a szerző fia írta apja titkosszolgálati dossziéjának felhasználásával. Ezen dossziék áttanulmányozásából többek között kiderül, milyen módszereket alkalmazott a szekuritáte, és az is, hogy Puskás Lajost 1982-ig, halála pillanatáig figyelte a titkosrendőrség.

Besúgótipusok

Bartos Elekes Ildikó tartalmas könyvismertetője után Dukrét Géza az eseményt szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke kezdeményezett beszélgetést a meghívottakkal. Puskás Attila saját börtönélményeiről beszélt kijelentve, hogy a börtönévek őt nem gyengítették, hanem erősítették. Puskás Attila bevallotta, hogy azért adta ki a könyvet, mert az erdélyi magyarság egy gerinces tagjának sorsát ismerhetik meg az olvasók belőle. Váncsa Árpád elárulta, hogy neki voltak olyan besúgói, akik csak kényszerből írtak jelentéseket róla, és azokban is jelentétktelen dolgokat írtak le, ellenben voltak olyanok is, akik túlbuzgóságból még fel is nagyítottak jelentéseikben bizonyos dolgokat. „Előbbiekkel még ma is kezet fogok, utóbbiakkal nem” - vallotta be Váncsa Árpád. A könyvbemutatón Németh Katalin szavalata valamint Oláh Boglárka és Thurzó Sándor József muzsikálása enyhítette a könybvemutató témájából fakadó szomorú hangultatot. A bemutató végén Puskás Attila dedikálta a kötetet.

Pap István

Megalakult az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
[ 2009. április 03., 21:35 ]

  Megalakult az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum Kolozsváron, részben az RMDSZ, részben a Tőkés László köré csoportosuló szervezetek tagjaiból. A Magyar Egyeztető Fórum egyik társelnöke Markó Béla, az RMDSZ, a másik társelnöke Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Mellettük hat-hat küldött vesz részt a testület munkájában. Tőkés László mögé felsorakoztak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Ifjúsági Tanács, a Erdélyi Magyar Ifjak, és a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének képviselői. A Magyar Polgári Párt is küldött egy megfigyelőt, egyedül a Székely Nemzeti Tanács tüntetett távollétével. A fórum konszenzusos alapon hoz majd döntéseket, és legalább félévente tanácskozik.

Tőkés László elnök híradónknak úgy fogalmazott: „különleges hangsúlyt fektetünk a bizalom kérdésére. Ahhoz, hogy cselekedni tudjunk, feltétlenül szükség van erre a bizalomra. Hét munkacsoportot hozunk létre.”

Markó Béla társelnök hozzátette: már a következő napokban létrejön az egyik, „amely arra hivatott, hogy autonómia-kérdésben egyetértésre jusson, hogy közös tervezeteket dolgozzunk ki az autonómiával kapcsolatban”.

A részvevők az egyeztető fórumnak nem csak az uniós voksolás előkészítésében, hanem az erdélyi magyarság további érdekképviseletében is szerepet szánnak.

Duna TV video:
http://80.249.172.28/video/2009_14/10310020282892.wmv